Somogyi Néplap, 1959. július (16. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-07 / 157. szám

SOMOGYI NÉPLA? 9 Kedd, 1959, július 7.-#f*r A bécsi fesztivál előfí Alig három hét van még hát­ra a bécsi Világifjúsági Talál­kozó megnyitásáig, a földke­rekség valamennyi részéből tdesereglő fiatalok felvonulá­sáig, A fesztiválon több mint száz ország if jaj tesznek hi­tet az emberiség jövőjének él­tetője, kivirágoztatója, a béke mellett k Béke ... Rövid szócska, de fogalmá­ba ezer és ezer kilométernyi villanyvezeték. vasúthálózat, dübörgő óriásfolyókat rend­szabályozó erőmű, ezer holdak, hektárak érő gabonatábláinak ringása, városok születése, fal­vak apró házainak öröme fér el. Béke:.: az indiaiak és dél-amerikaiak, az afrikai négerek, a kínai és a görög emberek mosolya, teremtő munkája. S a görög fiatalokat reakciós kormányuk nem en­gedi el a Világifjúsági Talál­kozóra. Seregszemle e találkozó a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség valamennyi tagja számára is: mit tettek a moz­galom megjavításáért. Készülődés Megyénk alapszervezetei már kora tavasszal megkezd­ték a felkészülést a találkozó­ra. A VIT jelvényszerző ver­senyeken Somogybán eddig mintegy 40 ezren vettek részt. Az alapszervezetek 30 ezer forintot fizettek be a VIT- alapra, 20 ezer forintnyi VIT- bélyeget, 49 ezer VIT-sorsje- gyet adtak el. Az alapszervezetek egy ré- 'szében már megtartották, má­sutt ezután rendezik meg a négy előadásból álló tanfolya­mot. Csak a kaposvári járásban nyolc ifjúsági találkozót ren­deztek: Nagyberkiben, Vár- dán. Hetesen, Somogyjádon, Kiskorpádon, Kadarkúton, Igáiban és Simonién. A talál­kozókon 5—6 ezer fiatal vett részt. A gyarmati fiatalok és á magyar küldöttek költségei­hez a kaposvári járás kiszesei 4600 forintot gyűjtöttek össze, s 3732 forint értékű VIT-bé- lyeget adtak el. Az ajándékok egy része már a budapesti ki­állításon gyönyörködteti a lá­togatókat, másik részét most gyűjtik össze a KlSZ-bizottsá- gok. Ráksiban pl. népi hímzé- ses párnát és babát, Batéban térítőt, Somodorpusztán fából faragott virágvázát. Igáiban szántén fafaragást készítettek. A VIT tiszteletére Az Alsóbogáti ÁG csombár- di üzemegységének baromfite­nyésztésben dolgozó lányai versenyt indítottak az elhullá- á százalék csökkentéséért és a tojáshozam növeléséért. A járásban 3—400-an szerez­ték meg a VIT-jelvényt, 20— 25 helységben folyamatosan tartanak VIT-tanfolyamokat. A járási székhelyekről stafé­ta indul Kaposvárra. Amerre elhalad, mindenütt szalagot- IciRnek ,a staféta zászlójára,- így kerül maid el üzenetük a bécsi találkozó részvevőihez. A VIT megnyitásának nap­ján valamennyi alapszervezet­ben ünnepséget, tábortüzes összejövetelt tartanak. Július 26-án a járásban két-háram nagyszabású ifjúsági találkozó lesz, ( Erősödött a KISZ Erőpróbát jelentettek vala­mennyi KISZ-szervezet szá­mára az őszi választások. A próba sikerült: a szervezetek általában jól megálltók helyü­ket. Rendeződtek, erősödtek a sorok. A szervezeti élet meg­szilárdítását eredményezte a tagkőnyvcsere. A megfontolt és komoly munka sokakat von­zott a szervezetekbe. Tanúság­ként egy-két szám: 1968. de­cemberi 31-én 2260 KISZ-tag volt a kaposvári járásban, s ez a szám őt hónap alatt 2400 fö­lé emelkedett. A jobb lehetőségek vaióra- jelenti a területi szer­vezetek termelőszövetkezeti alapszervezetekké alakulása. A járásban 38 ilyen alapszervezet dolgozik. Kilenc ifjúsági bri­gád és tizenegy munkacsapat tagjai már sóik szép sikerrel büszkélkedhetnek. Versenyek Különböző versenyekbe és mozgalmakba kapcsolódtak be a kiszesek. Tizenkét ifjúsági csapat benevezett az országos kukorica- és cukorrépaterme­lési versenybe, a Bőszénfai Téglagyár fiataljai 500 ezer tégla gyártását vállalták ter­ven felül. A Vityapusztai Ál­lami Gazdaságban két állatte­nyésztő ifi-brigád a súlygyara­podásért versenyez, négy ka­taszteri holdon pedig hibrid- és heterózis kukorica termesz­tése felett vállaltak védnöksé­get. A Kaposvári ÁG kiszesei- nek védnöksége alatt 9, Bár- dibükkben pedig 104 holdon növekszik a kukorica. A járás 102 fiatal traktorosa csatlako­zott az országos traktoros ver­senyhez. Szakkörök, oktatás Tavaly beindították a poli­tikai oktatást. Ismét a kapos­vári járás példája: az őszi-té­li munkaterv szerint megtar­tott politikai körön, »A világ térképe előtt« című foglalko­zásokon 34 szervezetből 468 hallgató, pártoktatásiban pe­dig 115 ifjúsági vezető vett részt. Az önállóan vagy más szer­vekkel közösen rendezett négyszáz ismeretterjesztő elő­adást kb. ötezren hallgatták meg. A tizenöt ezüstkalászos gazdatanfolyamnak 250, az öt népközépiskolának 50 kiszes hallgatója volt. Negyvenegy szakkörön kézimunkázni, szab­ni, varrni tanult meg ötazáz lány. szervezetek is kezdik kialakí­tani ifjú gárdájukat. Már csaknem általános a KISZ- szervezetekben az a törekvés, hogy helyiségüket feldíszítsék, ízlésesen berendezzék. * * * Nem egyszerű dolog szám­vetést készíteni ifjúságunk ala­kuló, fejlődő, formálódó életé­ről. De bizonyos, hogy a VIT- re való készülődés a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövet­ség erejének, cselekvésének mérőjévé vált. összegezve: sok jót mond­hatunk el a KISZ munkássá­gáról. Tudják ezt, s elmond­ják majd azok, akik nemsokS- ra a Bécs felé induló hajó fel­járójára lépnek, ;■ V. p. Pillanatképek üzemekről9 vállalatokról Téglagyári Egyesülés A rendkívüli esős időjárás igen erősen visszavetette a nyerstégla gyártását és káro­kat okozott. Az égetés a meg­szokott lendületben folyik. Kongresszusi felajánlásukat 80 százalékra teljesítették ez- ideig égetett téglából. Nyers­ből — éppen az időjárás miatt — egy kis lemaradás mutatko­zik, a teljesítési grafikon 25 százalék körül mozog. Tíz centiméteres válaszfal­tégla gyártásával kísérletez­nek. A kisebb minta mennyi­ség már elkészült, s mivel be­vált, a továbbiakban a bőszén­fai, kőröshegyi és a tahi tég­lagyárban szeretnék gyártani. A termelő munka mellett fo­lyamatosan végzik a kész-tég­lák szállítását. A Tüskevári Téglagyár problémája is megoldódik. Ez- ideig a nyerstelep szűk volt, jóval kisebb, mint a kemence Értékes ráadás46 Nyári időben sürget a mun­ka, az emberek ilyenkor nem szeretnek várakozni sehol tét­lenül. Bevásárlásaikat is a le­Egy vidám táborlakó ti f tv: "ó ' 'I I A! 4 Ifjú gárda Az ifjúsági rendezvények, előadások, táncmulatságok al­kalmával a városban megszok­tuk már a vörösnyakkendős és karszalagos ifjú gárdistákat, akik az esetleges hangoskodó- kat, rendbontókat szelídítik összeférhetővé. A falusi alap­77 hető legrövidebb idő alatt akarják elintézni, ami érthető is. A nyár siet, nem szabad el­maradni tőle faluhelyen, mert kárba vész a korábbi munka a késedelmeskedéstől. Kora reggel sokan várják a nyitást Berzencén is a bolt előtt. Ki-ki első akar lenni, magával hozza mar a szerszá­mot és vásárlás után 'vnál indul a mezőre. Pontú lat­kor megjelenik a boltos. Kö­szön, nyitja az ajtót és az em­berek beözönlenek a boltba. Mindjárt munkához is lát. Tel­nek a kosarak, szatyrok, korát meghazudtoló frisseséggel mozog a boltos. Látni, hogy siet, mégis van mindenkihez egy-egy kedves szava, kérdé­se: — Mit dolgoznak ma? — Mór befejezték a kapá­lást? D ügyesek! — Milyen volt a Kati bizo­nyítványa? — Mikor kezdik az aratást Sándor fiam? Közben a vevők cserélődnek, számuk nő, vagy fogy. De a boltos frissesége, udvariassá­ga nőttön-nö. Nem alázatosko- dik kezet dörzsölve, mégis va­lahogy arra gondol az ember: ha minden kereskedelmi dol­gozó ilyen lenne! Soron kívül kiszolgálja a kisgyermekes anyákat, senki nem veszi zo- tkon. Örömmel tölt el minden­kit, hogy ilyen »kis« dologra is gondol. Jár a keze, mint a motolla, szakszerűen, pontosan mér és csomagol. Ezért szere­tik Tihanyi bácsit s nemcsak á berzenceiek. Szívesen vásá­rolnak nála, mert igazán érté­kes »ráadás« az, ha a vevő ud­varias kiszolgálásban, előzé­kenységben részesül. K. Gy. kapacitása. Több mint más­fél milliót fordítanak most er­re a célra a beruházási keret­ből. Uj présházat építenek, melybe teljesen új gépi beren­dezést szerelnek fel. A szárí- tószinek bővítésével egyen­súlyba kerül a nyerstégla és a kemence kapacitása. Mi újság a MÉK-nél? Beindult a gyümölcsszezarc A MÉK-nél teljes erővel fo­lyik a felvásárlás. Eddig 110 vagon meggyet szállítottak a. nagyatádi, s az ország más te­rületén lévő konzervgyárakba? Burgonyából kiváló termés ígérkezik. Már kétszáz vagon burgonyát exportált a MÉK, sőt az ország más tájaira Is el­jutott a somogyi burgonya. A káposzta termés jó, kilo- grammonkéni már 60 filléres árban kapható minden eláru­sítóhelyén. Csak a gyümöl­csökkel és a paprikával, .para­dicsommal van egy kis prob­léma. A rossz időjárás itt érez. tett a legjobban hatását. Bár elsőrendű termés ígérkezik kajszi- és őszibarackból, a ke­vés napsütés. hátra vetette az érést, s ez az óka, hogy gyü­mölcsökből hiány mutatkozik; Paprikát, paradicsomot, ubor­kát az alföldről hozatott a MEK,i így jelen pillanatban ezek is a vásárlók rendelkezé­sére állnak; , Á Bőripari Ktsz-réP Vége a második negyedév­nek, a Bőripari Ktsz dolgozói nyugodt lelkiismerettel néznek a következő félév elé, hiszen tervüket 100 százalékig telje­sítették. A kereskedelem már benyújtotta igényét a követke­ző három hónapra: 3200 pár, főleg rámán varrott női szan­dált kértek. A különféle szí­nekben készült szandáloknak már az elmúlt időkben is nagy sikerük volt. A rendelés­re készülő cipők gyártása nö­vekedik, s vele párhuzamosan a javítási munka is­A pártkongresszus tisztele­tére új modellek • készítését ajánlották fel, melyek máris nagy tetszést arattak a rende­lők körében. Közületeknek is dolgozik a Ktsz. A harmadik negyedévben a reijdőrságnek és a tűzoltóságnak készítenek csizmákat. A lendület« munka tovább fol/ik. Kiértékelő ülésükön pontos számadatokban jut ki­fejezésre, milyen eredménye­sen dolgoztak a második ne­gyedévben. Üpjp — »Fekvő rendőr!« Kiderült, az úton keresztben álló ugrató arra »kényszeríti« az autózókat, hogy lassítsanak, le, mert katonai őrszem felír­ja az autó rendszámát. Közben be kell mondani az utasok ne­vét, s azt is, hogy honnan és hová mennek. így állandó el­lenőrzés alatt áll minden autó és a katonai hatóságok ponto­san tudják, hogy ki merre jár. Az ellenőrzés után az autó­busz továbbrobogott. A fővá­rostól alig néhány kilométerre látni lehetett a dominikai »építészet« tipikus »műreme­keit«: az őslakosság fából épült, pálmalevéllel fedett kunyhóit. A házak körül gye­rekek futkostak: a fiúk mezte­lenül, a lányok kis rongy da­rabbal derekukon. A falvak­ban néhány hatalmas banánfa gyümölcse szolgált az év min­den szakában az őslakók ele­deléül. Két falu között megle­hetősen nagy volt a távolság, de a szabad területek egyhan­gúságát gyakran szakítottak meg kaktuszerdők. A középhegységen átkelve az autóbusz utasai nagy nehe­zen elérték a magyar kolóniát. Amikor messziről megpillan­tották új lakóhelyüket, egyi­kük sem hitte, hogy ez az a korszerű és kényelmes telepü­lés, amelyről Kovács tábornok olyan hévvel és lelkesedéssel beszélt Ausztriában, de az in­dulás előtt még a fővárosban is. Távolról inkább egy nagy cirkusz szegényes táborának tűnt. Különböző színű faházak- ból állt a falu, s amikor kö­zelebbről megismerkedtek ve­le, látták, hogy Kovács rútul becsapta őket. A falu közepén hatalmas tér várta, hogy park legyen belőle, s a közepén elhelyezzék majd TrujiiUónak, a »Haza Atyjá­nak«, Dominika diktátorának ■mellszobrát. A téren deszká­ból épült templom magasodott, mellette hatalmas, pajtaszerű raktárépület terpeszkedett, en­nek egyik sarlóiban volt a mindenható sheriff irodája. A sheriff háza közvetlenül az iro­da mellett állt, majd az orvosi rendelő és a kórház épülete következett, amely mögé az iskolát építették. Körös-körül szép sorban helyezték el a la­kóházakat, megszámozva 1-től 200-ig. A kis házak belül két háló­helyiségből és egy lakószobá­ból álltak. A palatető a rásütő naptol izzóit és csak úgy on­totta a meleget. A tető és a fal közötti tenyérnyi hézagon a szél fújta be a port, azon át közlekedtek a legyek, éjjel a rovarok tízezrei és a moszki- tók. Az ablakon nem volt üveg, csupán lenyitható zsalu. A szobák »berendezése« vas­ágyból, gyalulatlan deszkából összeszegelt asztalból s pálma- levelekből fonott ülőkéjü két székből állott. Szekrénynek nyoma sem volt, a ruhák szö­gön lógtak. A főépülettől kü­lön állt a konyha, illetve az annak nevezett bódé. Hullám- lemezből építették, s vízcsapot helyeztek el benne. Akárho­gyan is kívánták a hideg vizet az új telepesek, a csapokból csak langyos viz csordogált. Főzni faszenes tűzhelyeken kellett, főzőedényül mindenki csak egy kis literes lábost ka­pott. Az asszonyok úgy segítet­tek magukon, hogy besorolták a főzőedények közé a lavóro­kat s más edényeket is... Néhány nap múlva Kovács tábornok ragyogó Chrysler-ko- csiján kíséretével együtt meg­látogatta a telepet. Ó, most már nem fogadták olyan örömmel, mint Ausztriá­ban. Az asszonyok mindjárt nekiestek, s panaszkodtak az elhelyezés és a viszonyok mi­att. Kovács, mint mindig, most is na.gyvonalú volt: — Aki nincs megelégedve, bármikor elmehet! — De tüs­tént megijedt a szellemektől, amelyeket felidézett. A hatszáz kolóniára került magyarnak több mint a fele azonnal el akart menni. Kovács és kísére­te sürgősen beült a kocsiba, s onnan szólt ki: — No, ne hamarkodjuk el a döntést. Néhány nap múlva visszajövök! Addig gondolkoz­zanak! Gondolkoztak, és próbálták megművelni a földet. A talaj nagyon rossz volt. A völgy, amelyben a kolónia feküdt, va­lamikor tengerfenék volt, Jco- rallköveket és megkövesedett csigákat, kagylókat találhattak mindenütt. A homokos, laza talajban hét-nyolc százalék só­tartalmat mutatott ki a vizsgá­lat. A kiosztásra kerülő földe­ken hegyirizst, banánt és föl­dimogyorót kellett volna ter­meszteniük. Akármit is hazu­dott Kovács tábornok Bécsben, ezen a vidéken európai növény nem termett meg. A reklcenő hőségben teljesen használha­tatlanok voltak az öntözőcsa- tornák. Még a kertekben elve­tett zöldségfélék is, amelyeket úgy-áhogy ápolni tudtak, vagy elszáradtak, vagy a rengeteg bogár és hernyó pusztította el őket. A földeken elvetett rizs kikelt ugyan, de satnya lett és elsárgult, mert nem kaptáimég a talajból a szükséges tápanya­got. Kovács Ausztriában húsz hold földet ígért családonként, Dominikában csak fél holda­kat kaptak. Az Ígéret szerint vetésre előkészített talajt kel­lett volna kapniuk a telepe­seknek, a valóságban viszont teljesen megműveletlen földet kapták. Kovács gazdasági fel­szerelést, traktorokat, gépeket ígért, ezzel szemben a »gépesí­tés« abból állt, hegy minden házban volt egy gereblye (Ma« de in USA), egy szegletes, rö­vid nyelű ásó (Made in Ger­many) és egy macsetta. A ma- esette a trópusi népek univer­zális munkaeszköze, amely ka­szálásra, favágásra, kapálásra és harci feladatokra egyaránt alkalmas széles, nyeles, kardhoz hasonló' acélpenge. A magyarok, mit tehettek egyebet: lázongtak, de a tele­pen kellett élniük. A telep két spanyol boltjában kellett vásá­rolniuk. Az egyik piszkosabb volt, mint a másik, a legyek fürtökben lepték el az árut. Amikor felbontották a száraz- tészta ládáját, abból a betegsé­get terjesztő bogarak egész hadserege került elő. Mivel a magyarok ki voltak szolgáltat­va'a kereskedőknek, a két bol­tos tetszés szerint emelhette az árakat. Emelték is, néhány ,nap alatt egyre nagyobb volt a drágaság. Egy spanyol pék sü­tötte a kenyeret. Csak nála lehetett kenyeret vásárolni, s igy tetszése szerint szélhámos- kodott. A körülbelül két zsem­lének megfelelő kenyérért any« nyit kért, amennyi Magyaror­szágon egy kétkilós vekni ára A telepesek nemcsak szen­vedtek az el/viselhetetlen klí­mától, nemcsak kínlódtak a megműveleblen földeken, ha­nem éheztek is. Egyre forróbb lett köztük a hangulat. A te­lepen levő tolmács, Kovács helytartója, nem tehetett egye­bet, táviratozott Kovácsnak: »Azonnal jöjjön Stop. Tele­pesek egy része gyalog akar elindulni főváros felé Stop,« — Folytatjuk —=

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents