Somogyi Néplap, 1959. július (16. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-05 / 156. szám

SfwnctTI NÉPLAP 3 Vasárnap, 1959. ' Julias 5. A falusi fiatalok helyzetéről, a községi KtSZ-szervezetek munkájáról tárgyalt a megyei KISZ-bizottság Az ülés megnyitója, a meg­hívott vendégek üdvözlése után emelkedett szólásra Bőgő László, a megyei KlSZ-bizott- ság titkára. Elmondta, hogy a falusi fiatalok helyzetének vizsgálatára négyszáz kérdő­ívet küldtek szét; a bizottság 12 tagjának jelentése, 146 tsz- kozségről szóló beszámoló és más szervek vizsgálatainak alapján készítették el az ülés anyagát. — A parasztifjúság helyzeté­nek tárgyalásakor figyelembe kell vennünk megyénk gazda­sági fejlődését és jelenlegi ál­lapotát — mondta Bogó László. Beszélt a falu húsz évvel ez­előtti képéről, Somogy megye szociális és gazdasági helyzeté­ről, a kor egyik szociális ta­nácsadójának soraival illuszt­rálva előadását. Falusi fiataljaink egyre töb­ben találják meg a helyes utat, de még sokan közülük nem a földműves munkában látják a boldogulást, hanem jó állást, kereseti lehetőséget kutatva a városba igyekeznek. Ez külö­nösen az egyéni parasztfiata­lokra, de a gyengébb tsz-ben dolgozókra is jellemző. Pedig tsz-eink az egy főre jutó része­sedésben általában túlhaladták a kisparaszti és gyengébb kö­zépparaszti birtokosok jövedel­mét, így nagyrészt vonzóvá váltak a fiatalok előtt. Tavaly 1284 KISZ-tag tartozott a me­zőgazdaság szocialista szekto­rához és 6639 a területi KISZ- szervezetekhez, ma viszont már 4816 a szocialista szektor­ban dolgozó fiatalok száma, s csak 3645 a kívülállóké. Am parasztfiataljaink egy része nem becsüli a mezőgaz­dasági munkát, nem tud és nem akar beleilleszkedni a mai paraszti élet formáiba, egyre nagyobb számban jelent­keznek az iparba. Pedig ta­valy sok esetben az iparban foglalkoztatott fiatalok kerese­tét is meghaladta a tsz-ekben elért jövédelem. Jobbak a kö­zös gazdaságok szociális és kulturális körülményei is, mint az egyénieké. Beszámolója második részé­ben Bogó László a falusi KISZ- szervezetek általános helyzeté­ről beszélt. E szervezetek mun­kája bizonyítja: a parasztfia­talok is megértették, hogy a párt vezette egységes ifjúsági szövetségre falun is szükség van. A megye 11 807 KISZ- tag jából 9600 él falun; a fa­lusi fiatalok 20 százalékát tö­möríti magába a KISZ. A fa­lusi alapszervezetek erősödésé­hez nagyban hozzájárult, hogy a titkárokat általában sikerült stabilizálni, s 60—70 százalé­kuk több mint egy éve vezeti alapszervezetét. Ennek is tu­lajdonítható, hogy a falusi KISZ-szervezetek tartalmi munkája jelentősen javult az elmúlt egy évben. A KISZ-szervezetek erősíté­sének szükségességéről szólva az előadó azokat az okokat boncolgatta, melyek a falusi KISZ-szervezetek munkájának szám szerinti növekedésének akadályozói lehetnek (gyenge szervezeti élet, a falu közvé­leménye, mely a 20 éven felü­lieket nem tartja fiatalnak, KISZ-szervezetbe valónak, a klérus lélekmérgező munkája). Nagy Lajos, az MSZMP me­gyei bizottsága párt- és tömeg- szervezeti osztályának vezetője arról beszélt többek közt, hogy megyénk mezőgazdasági jelle­géből adódóan az ifjúsági szö­vetség tevékenységét legna­gyobbrészt a falusi munka kell hogy jellemezze. Csilik András, a KISZ KB parasztifjúsági osztályának munkatársa hozzászólásában elmondta, hogy a KlSZ-szer- vezetek legfőbb feladatát a falusi fiatalokhoz való közele­désnek kell képeznie a jövő­ben. Prack Éva marcali járási út­törő-titkár az általános mű­veltség növelése céljából olva­sómozgalom ismételt indítását javasolta; Horváth László a több mint ötven tsz-községben meginduló kétéves, főleg me­zőgazdasági szakismeretre ok­tató iskolák jelentőségéről, s a pedagógusok nevelőmunká­jának fontosságáról szólt. Pártnapokat tartanak a megyében Július első felében a megye számos falvában és az üzemek­ben nyilvános pártnapok lesz­nek. A pártnapok előadói a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseivel, a népgazdaság helyzetével ismerteti meg a hallgatóságot ______ H z őszi pártoktatásra készülnek a kaposvári postán A városi pártbizottság véle­ménye szerint a nemrég lezá­rult pártoktatási év legered­ményesebb tanfolyamát a ka­posvári postán tartották. Az «Időszerű kérdések» tanfolya­mát több mint harmincán hall­gatták végig. Egyetlen lemor­zsolódás, de még igazolatlan távolmaradás sem fordult elő. A tanfolyam színvonalát emel­te, hogy a propagandista, Bé- kefi István elvtárs érdekesen adta elő az anyagot, s ezzel si­került a hallgatók figyelmét lekötni, jó felkészülésük alap­ját biztosítani. A feszültség nélküli, szabad légkörben folyt vitában tisztázódtak a hibás nézetek. A városi pártbizottság foglal­kozott a postai pártszervezet kérésével és engedélyezte, hogy az ősszel kezdődő pártoktatási évben előre lépjenek, s politi­kai gazdaságtan tanfolyamot szervezzenek. ARCOK, EMBEREK, SORSOK Jegyzetek egy pártfegyelmi ülésről Hatan ülnek a szobában) Van köztük tsz-elnök, igazga­tó, pártmunkás, tisztes Család­apa, édesanya. Emberek, kom­munisták. Mindegyikük maga mögött hagyott már jó néhány esztendős munkásmozgalmi múltat. Korukhoz képest gaz­dag élettapasztalat birtokosai. Méltók arra, amivel a járás kommunistái megbízták őket: őrködjenek a párt tisztaságán. Összecsaptak feje felett a hullámok Elsőnek Ny. Ferenc elvtár­sat szólítja maga elé a fegyel­mi bizottság. A magas, szikár, negyven év körüli férfi mé­lyen ülő szemei idegességet árulnak el. Nyugalmat erőltet magára, de látszik, hogy ott belül, lelke mélyén nyoma sincs a nyugalomnak. A fe­gyelmi bizottság elnöke ismer­teti az ellene emelt s a vizs­gálat során igaznak talált vá­dakat. Mint kőműves kisiparos 1958-ban munkát vállalt a a szomszéd faluban. Hogy az építkezés gyorsaoban menjen, négy segéderőt alkalmazott, ám még ma is több mint 7800 forinttal tartozik nekik. Ké­sőbb malacokat vásárolt hitel­be egy közeli termelőszövetke­zettől. s a vételárat máig sem fizette ki. Van ezenkívül ki­lencezer forint köztartozása és 6100 forint OTP-kölcsöne, s KÖNYV A BIBLIÁRÓL A Kossuth Könyvkiadó ki­adásra készíti elő I. Kriveljov: Könyv a Bibliáról című mű­vét. Ez a könyv egységbe fog­lalja a Biblia tudományos ku­tatásainak eddigi eredményeit, és a bibliai kutatások tudo­mányos, marxista elemzését adja. Szembeállítja a Biblia állításait a történettudomány, az archeológia és etnográfia, a természettudományok és a materialista történelemszem­lélet eredményeivel és tételei­vel, s e tudományoknak az alapján sorra dönti meg a bib­liai tételeket. Hatalmas téma­anyagra támaszkodva bebizo­nyítja, hogy a marxizmus— leninizmusnak a vallás kelet­kezésével, lényegével, és tár­sadalmi szerepével kapcsolat­ban felállított elvi tételei megfelelőek. Kriveljov foglalkozik a Biblia fogalmával, részeivel, eredetével, a bibliakutatás és bibliakritika történetével, a Biblia igazságértékével és er­kölcsi tartalmával. Mindezt népszerű, érthető formában mondja el, ami azonban nem megy a tudományos színvonal rovására. fizetni nem tud sehova, Nincssem űyem egyszerű. Egy éve Kérdezzétek csak meg azokat, akik ismernek: Kovács Sándor tábornok hazudott-e már va­lakinek életében? Diadalmasan nézett körül. A disszidensek is szétnéztek: ke­resték azt, akitől érdeklődhet­nének Kovács tábornokról, meg Dominikáról. De nem volt ott más, csak a szánok és köz­vetlen kísérete. Kovács tábornokból folyt a szó. Elmondta, hogy Dominika tejjel és mézzel folyó Kánaán. Az úthálózata kitűnő, ipara — amit “nem győz eléggé hang­súlyozni« — nagyon fejlett, na­gyon sok nyugat-európai állam is megirigyelhetné. Iparánál csak mezőgazdasága korsze­rűbb. A Dominikai Köztársa­ságban olyan magas színvona­lú a mezőgazdaság, mint talán az Egyesült Államokon kívül sehol a világon. A talaj kitűnő, helyenként két méter mély a humuszréteg. A jó termést minden vidéken kiterjedt ön­tözőhálózat segíti, az öntöző- berendezéseknél elektromos motorok emelik a vizet. Azon a területen, ahová majd a ma­gyarok kerülnek, minden eu­rópai növény megterem. De nagyszerű lehetőségei varrnak az állattenyésztésnek is. Ezért a magyarokból külön állatte­nyésztő csoportot alakítanák, Bmelyikbe a nőtlen embereket osztják be. Minden család húsz holdnak megfelelő terü­letet kap művelésre, amelyen szabadon 'Termelhet. Semmifé­le adót nem kell fizetniük, a terménut szabadon értékesít­hetik. A szántóföld telekköny- víleg is az ő tulajdonuk lesz. A magyar kolóniákon a legmesz- szebbmenókig gondoskodnak arról, hogy senki semmibe ve szenvedjen hiányt. A magyar kolónián magyar orvos lesz, magyar iskolát állítanak fel, ahol magyar tanerők tanítanák majd. A telepen külön kór­házban kezelik a betegeket, de Dominikában különben is mozgó kórházak vannak s ezekben a röntgen és a fogor­vosi rendelés teljesen ingye­nes. — Gyertek hát, barátaim és testvéreim, hallgassatok a hívó szóra! Dominica vár bennete­ket, ott leltek majd új hazát, jobbat, szebbet, bőkezűbbet, mint amilyet elhagytatok! Kovács egyre járta a láge­reket, de a Bécs-kömyékieket nem kereste fel. Olyan tábo­rokban járt, ahonnan messze volt a főváros, s ahol a disz- szidenseknek kevés módjuk nyílt arra, hogy érdeklődjenek, értesüléseket szerezzenek Do­minikáról. Végül is hatszáz magyar je­lentkezett a dominikai kiván­dorlásra, s indult útnak Geno­va kikötőjébe Air. Ferron ve­zetésével. Akkor még nem tud­ták, hogy ki tulajdonképpen Mr. Ferron. Vonaton érkeztek Genovába, ott a kikötőben fel­szálltak a “Franca C« nevű olasz hajóra, A hajó három napig ott vesztegelt, de Air. Ferron egyetlen kivándorló­nak sem engedte meg, hogy ki­mehessen a várost megtekin­teni. Ez gyanús volt egyesek előtt, de hát Mr. Ferron min­dent megmagyarázott: — Tudják, ez csak azért van, mert nem tudtam, hogy a ha­jó motorja még nincs kész, te­hát vámunk kell, de nem kér­tem olyan vízumot az önök számára, amellyel a városban közlekedhetnének ... A legtöbben megnyugodtak, s Kovács tábornok után érdek­lődtek. Mr. Ferron mosolygott: — Jótevőjük már messze jár! Országúnk fővárosában, Ciudad Trujillo-ban fáradozik, hogy előkészítse az önök ér­kezését! Kovács tábornok valóban Dominikában volt már ekkor. Repülőgépen utazott, sietős volt az útja. Villájában felke­reste öt egy őszülő halántéké, szemüveges férfi: — Nos, Mr. Kovács? — Oké! Minden rendben! Hatszázan jönnek, nyugodtan adhatják az előleget. Jövőre megművelve átadom önöknek a kérdéses földterületet. Ugye meg van elégedve? Az őszülő halántékú, szemü­veges férfi biccentett: — Tudtuk, hogy a Fry.it Company kevés olyan jó Üzlet­féllel rendelkezik, mint ön Air. Kovács! Látom*nemcsak a tit­kos szolgálatban ügyeskedik ... A disszidensek hajója elin­dult Dominika felé és a Kaná­ri szigeteket érintve, május 5- én megérkezett a fővárosba, Rekkenö hőség volt, de Kovács tábornok kíséretével együtt mégis teljes díszben várta őket. Kétnyelvű tábla hirdette: ' “Isten hozott, magyar testvé­reim Kovács mosolygott, kezet fo­gott azokkal, akik éppen körü­lötte álltak, s aztán utasítást adott, hogy az olasz hajóról a magyarok szánjanak át a kikö­tőben horgony zó “Espana« ne­vű dominikai hajóm. Ez lesz pár napig a lakásuk, amíg mindent elrendeznek, amíg el­indulhatnak a kolóniám, ahol valamennyien új életet kezd­hetnek. A magyarok nem érezték magukat a legjobban. A kikö­tő, amely katonai kikötő volt, nyomasztólag hatott rájuk. A hajóról éppen az ősi bástya­börtönt, illetve annak az ud­varát látták. A kétkedők ekkor már úgy vélekedtek, hogy Do­minikában ■ talán mégsincs olyan szabadság, mint ahogy azt Kovács-Krausz tábornok mondta nekik Ausztriában. Al­kalmuk volt beszélgetni — persze csak lopva — a kikö­tőben dolgozó színesekkel. Azok elmondták, hogy napi egy dollár a bérük, ennyiért mkják ki a hajókról azokat a vasgerendákat, amelyek az Egyesült Államokból érkeznek. A magyarok közül néhány an fejüket csóválták: — S miért nem, szóltok, miért nem kértek több bért? A színesek válaszként a bör­tön felé böktek ujjúkkal: — A vasgerendákat rakni még mindig jobb, mint ott! A hivatalos fogadtatás, ame­lyet később az Elnöki Palota előtt rendeztek, ismét nagyon szép volt. A magyarok, Domi­nika. új lakói felvonultak, s Kovács tábornok spanyolul be­szélt hozzájuk. Ott volt Tru- Hllo, a “vazo. Atyja«, s öccse, az elnök. is. Sorban kezet fog­tak minden ma,gyárral. Más­nap aztáüt:«z újságokban liasá- öos cikkek számoltak be az ünnepélyes fogadtatásról. Ára­doztak a magyarokról: mind­nyájukat a “szabadság hősé nek« kiáltották ki. A “szabadság hősei« két nap múlva elindultak a kolóniára, amely a fővárostól 240 kilómé térré nyugatra, Duverge köz­ség mellett fekszik. Autóbu­szokon utaztak, s közben fi­gyelték a vidéket. Ahogy kiér­tek a fővárosból, az úton ke­resztben álló, körülbelül húsz centiméter magas ugratóra let­tek figyelmesek. Az ugrató mellett jegyzőkönyvvel és ce­ruzával a kezükben katonák álltak. — Hát ez mi? — kérdezték a magyarok kísérőiktől. — Folytatjuk — miből. Panaszkodik: — Annyit spekulálok, de nem találok kiutat. Pedig nem kocsmázok. nem költekezem Megpróbáltam eladni a házat. Nem sikerült. Jelentkeztem Komlón hányakőművesnek, de mivel beteges vagyok, nem vettek fel. Az elnök megkérdezi'. — Mondja, Ny. elvtárs, ösz- szeegyeztethetőnek tarja-e ezt párttitkári mivoltával? Magá­nak kellene a legtekintélye­sebb embernek lenni a falu­ban, de így... Hallgat, mint aki tehetetle­nül, erőtlenül bámulja, hogyan csapnak össze feje fölött a hul­lámok. Kérdések záporoznak: — Kommunista létedre ho­gyan juthattál idáig? Miért nem vetted észre: kátyúba ke­rült a szekered? Persze, nem­igen tűrted volna, ha az embe­rek figyelmeztetnek: Feri, vi­gyázz! Talán azt kérdezted volna tőlük: »Mi jogon avat­koztok 'bele magánügyeimbe, én, párttitkár vagyok, talán csak tudom, mit csinálok«. Ezeken töpreng, míg oda­benn megszületik a határozat: a fegyelmi bizottság a párttit­kári funkcióból való visszahí­vását javasolja a.lapszervezeté- nek, a végrehajtó bizottságnak pedig azt, hogy szigorú meg­rovás pártbüntetésben része­sít,se azzal a figyelmeztetéssel, hogy egy éven belül rendezze adósságait. Segítenek neki el­helyezkedni. Munkájával meg kell mutatnia, hogy van ereje, képes feltörni magát oda, ahol volt, amíg a mélybe nem süly- lyedt. Elveszejt párttagsági igazolványok — Arról kell dönteni, hogy visszakapja-o pártkönyvét, vagy pedig kizárják a pártból — magyarázza az elnök M. Imre elvtársnak, egyik állami gazdaságunk dolgozójának.,' Azért került ide. mert kabátja zsebéből a gyümölcsösben való hajladozás közben kiesett a pi­rosfedelű igazolványa. Amikor megtapogatta -üres zsebét, már frissen szántott barna földha- sábok csillogtak a traktorok nyomában. — Hát bizony, nem tudtam szépet mondani magamra, fájt nagyon a tagkönyv elvesztése, korholtam is öreg fejemet, hogy tíz év után hanyagságom miatt kell megválni a párttag­sági igazolványtól. De, de csak egyszer kapjak még helyette másikat... Ezt jelenti moso­lya. amikor tudtára adják a döntéri: új partigazolványt kap, ám nem ingven. pártbün- tetés is iár vele, amelyet majd a taggyűlésen olvasnak a. fe­jére . .. V. József esete már koránt­tagja a pártnak, de már hóna­pok óta nincs meg a pártiga- zolványa. Azt mondja, kútba ejtette, de annyi fáradságot nem vett magának, hogy ala­posan utánanézzen, valóban a kúpban van-e. ' Nem okozott neki lelkiismeretfurdalást, hogy elvesztette azt a köny­vecskét, amely a partihoz kap­csolta. Mivel V. József nem tudott semmi kézzelfogható bizonyí­tékot mondani, a fegyelmi bi­zottság javaslata ezekkel a sú­lyos szavakkal fejeződik be: » ... méltatlannak bizonyult, ki kell zárni a párttagság so­raiból«. Boldogság, merre vagy? — Miért nősült meg? — hangzik a kérdés, amely vád is. — Úgy beszélteik rá. Tizen­nyolc éves árva gyerek vol­tam akkor.:: A felesége töpörödött, ötve­nesnek látszó, de valójában 39 éves asszony arról beszél, hogy 16 évig nagyon rendesen él­tek. Jó ember volt az ő ura: Rossz szót sohasem kapott tő­le a család, nagyon szerette őket, míg közbe nem lépett egy asszony, a harmadik. — Csak látszólag volt úgy — bizonykodik a 36 éves, de a félesége mellett még fiatalabb- nak látszó férfi. F. Ferenc. — Nem szerettem, csak a gyerek miatt maradtam méUette; Semmi szándékom rnnr* visz- szamenni hozzá. Nehéz a dolga a fegyelmi bizottságnak. A vak is láthat­ja, ennek a házasságnak nem volt szerelmi, érzelmi alapja. Erőszakkal pedig kár volna őket egybekényszeríteni. Meleg emberségről, őszinte­ségről tesznek tanúbizonyságot a bizottság tagjai. Nézze, F. elvtárs. megértjük magát. Volt egy rosszul sike­rült házassága, amely arra készteti, hogy azt higgye: nem sikerült az élete. Maga fiatal­ember, válasszon olyan házas­társat, akivel megtalálja a bol­dogságot. — ... Sohase feledkezzen el azonban a gyerekről. Gondol­jon öreg napjaira, a szeretetet visszakapja tőle sokszorosan. —"... Ne akarja elvenni a gyereket édesanyjától, szüksé­ge van a támaszra. A fegyelmi bizottság nem javasolt pártbüntetést. Csu­pán azt kérte F. Ferenctől: iga­zítsa el életét, gondosan mér­legelje, és úgy döntse el: mit kell tennie. Délutánig tartott a fegyel­mi bizottság ülése. Nem hang­zott el egyetlen felelőtlen, alap nélküli, elhamarkodott ítélet sem. Emberek sorsáról döntöt­tek melegszívű, Igaz ember­séggel. V. J« idén hét ts*-para»7.t kérte felvételét a láteányi pártszervezetbe Az idei tavaszon jelentősen megerősödött látrányi terme­lőszövetkezetben nagy szere­sük van a falu kommunistái­nak, akik valamennyien a tsz pártszervezetéhez tartoznak, sokat nőtt a kommunisták te­kintélye a községben. A szö­vetkezet tagjai örömmel látják, hogy közülük a legjobbak a pártszervezetbe is bekerülnek. Az idei fejlődés óta hét tsz-ta- got vettek fel tagjelöltnek az MSZMP-be Köztük van Knoll László tsz-elnök és Fokta Jó­zsef mezőgazdász is. 13 új iskola 359 tanteremmel Bukarestben A bukarestieknek minden >kuk megvan arra, hogy büsz­kék legyenek. Az elmúlt évek­ben a román fővárosban új is­kolák épültek, majdnem 350 -nteremmel. Ebben az évben 18 új iskolát építenek 359 tan- eremmel. Az új általános és középis- -olák elsősorban a munkásne­gyedekben vagy azok közvet­len közelében épülnek. Az új iskolák egyenként 20 —24 tanteremmel épülnek fel, korszerű laboratóriumokat, műhelyeket kapnak. A 18 új iskolát még ebben az évben megnyitják az új tanév beindításakor; Nemesített fajtákkal javítják a termelőszövetke­zetek és állami gazdaságok baromfiállományát tetési idény befejezése előtt A gödöllői kisállattenyészté- >i Kutató Intézet a közeljövő­ben az eddiginek a négyszere­sére növeli a nemesítést kí­sérleteknél szereplő baromfiál­lományát. A tervek szerint a termelőszövetkezetek és az ál­lami gazdaságok, valamint a baromfitenyésztő mintaközci- ségek baromfiállományát ahol szükséges, nemesített fajták­kal cserélik ki. A tenyészállatforgalmi gaz­dasági iroda már jóval a kel­tőbb tízezerrel túlteljesítette a szállítási tervet. Eddig 510 000 naposcsibét, továbbá 32 000 na­poskacsát, 23 000 naposlibát és 17 000 gyöngyös csibét szállí­tottak el a termelőszövetkeze­teknek. A 150 000 előnevelt jércéből eddig 70 000 érkezett meg a termelőszövetkezetek baromfitelepjeire, a kifejlett tenyészjércék és kakasok szál­lítását pedig a jövő hónapbaO kezdik meg.

Next

/
Thumbnails
Contents