Somogyi Néplap, 1959. július (16. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-04 / 155. szám

-.«'KO** f > VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Som ogyi Néplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYÉI TANÁCS LAP JA XVT. évfolyam, 155. szám. Ara so filler Szombat, 1959. július 4. Mai számunk tartalmából; ...hogy vissza ne térhessenek a régi hibák" w (3. oldalon) AZ ITAL TETTE ... (5. oldalon) A jövő heti rádióműsor (6. oldalon) Ahol a gép nem tudja levágni a dőlt gabonát, ott kézi ka­szával aratnak. így van ez — amint képünkön látható — a Kutasi Állami Gazdaság nagybaj omi üzemegységében is. Aratják a borsót a ráksi Új Életben Beérett a 220 hold borsó Ráksi szövetkezeti község ha­tárában. Megérkezett ugyan az új aratógép, de a gyakori eső annyira feláztatta a talajt, hogy még csütörtökön is csak az emberek szorgoskodhattak a borsóföldön. Ötven férfi kaszá­val vágta, száz asszony pedig sarlóval szedte össze a borsót. Elhatározták, hogy kedvező idő esetén vasárnap is dolgoz­nak, mert ha késlekednének akár egy napot is, a termés nagy része kiperegne. Budapesti vállalat segítsége Somogydöröcske tsz-községnek A budapesti IX. kerületi Ke­reskedelmi Asztalos- és Laka­tosipari Vállalat vezetői har­madízben látogattak el csütör­tökön a somogydöröcskei No­vember 7 Tsz-be. Segítő szán­dékkal jöttek, vállalatuk 700 dolgozójának üzenetét hozva. Amint az üzem elnevezése is sejteti, náluk van mindenfé­le foglalkozású ember. A tsz­építkezik, s igazán elkel a hozzáértő kéz, az is csak előny — természetesen a költségeket a November 7 fedezi —, ha az építkezéshez szükséges, de Somogybán nehezen beszerez­hető anyag idejében érkezik. A csütörtöki megállapodás értelmében a pesti patronáló Üaem szakemberei 130 méter bergjnanncső. 100 folyóméter villanyvezeték bevezetését, vízvezeték felszerelését s a csapok elhelyezését ; végzik majd el a tsz különböző, most készülő vagy befejezés előtt álló gazdasági épületeiben. A szarvasmarha-istállóban a jászlak fölé a vállalat dolgozói készítik él az állatok fejtáb­láit. Használt s a vállalat által nélkülözhető gazdasági szer­számokat. munkaeszközöket is küldenek a szövetkezetnek. »Nem akarunk a tsz belső életébe beavatkozni, irányít- gatni, de erkölcsi, politikai s főleg szakmai kérdésekben számíthatnak segítségünkre«. Horváth József igazgató, Se­res István párti! bár, Bónis Lajos főmérnök, Kliegli Sán­dor. az üzemi bizottság titkára mondották ezeket S a szavak után a tett következik. Az em­lített szerelési s egyéb segít­ségadáson kívül mást is jut­tat a patronáló üzem a tsz- nek: kedden megérkezik a csütörtökön megnyitott dö- röcskei napközibe 25 gyermek- hevexő a hozzávaló padokkal és kiságyakkal. Cserébe a tsz faanyagot ad, s így az óvoda bútorzatának beszerzés© nem jelent külön költséget a szö­vetkezetnek. A nemrég megnyílott so­mogydöröcskei napközi egy ki­csit a munkás-paraszt össze­fogás vívmánya, jelképe is. A gyárakban, üzemekben s a mezőkön dolgozók egymás se­gítésépek egyre több példáját látjuk megyénkben. Somogy- döröcskén 25 édesanya vállá­ról került le a gyermekre vi- gyázás gondja, s ebben része van a IX. kerületi Kereske­delmi Asztalos- és Lakatosipa­ri Vállalatnak is. a tervezettnél 4 millió darabbal több tolást vásároltak fel megyénkben az első félévben (Ty46sítónktöL.) Soha ennyi tojás nem került a földművesszövetkezeti felvá­sárló raktárakba félév alatt, mint az idén. A tervezett 34,5 millióval szemben a földmű­vesszövetkezetek 38 670 098 to­jást vásároltak feL Érdemes összehasonlítani ezt az adatot a kötelező begyűjtés időszakában beszolgáltatásra és a szabadon eladott tojások mennyiségével. 1956-ban egész éven át megyénk fmsz-ei mind­össze 36 462 000 darab tojást vettek át, tehát az idén félév alatt felvásárolt mennyiség már több mint 2 millióval meghaladja a legutolsó begyűj- téses esztendő mennyiségét. A baromfifelvásárlás elő­Júlíus 20-ig tartanak az egyetemi és főiskolai felvételi vizsgák Az ország valamennyi egye­temén, főiskoláján és más fel­sőfokú tanintézetében megkez­dődtek a felvételi vizsgák. Az 1959—1960-as tanévre 7500 hallgatót vesznek fel a felső­fokú tanintézetek nappali ta­gozataira. Ebben az évben is számottevő a túljelentkezés. A Budapesti Orvostudományi Egyetemre, a budapesti böl­csészettudományi karra és jo­gi karra, az Állatorvosi Főis­kolára . például háromszor any- nyian jelentkeztek, mint ahány új hallgató számára hely van. Az elmúlt évekhez hasonlóan nagymérvű, körül­belül tizenkétszeres a túlje­lentkezés a művészeti főisko­lákon, elsősorban a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Ugyanakkor a Miskolci Ne­hézipari Műszaki Egyetemre — különösen a gépészmérnöki karra — és a mezőgazdasági akadémiákra nincsen megfele­lő számú jelentkező. örvendetes, hogy ebben az esztendőben tovább javult az egyetemekre és a főiskolákra igyekvő fiatalok között a munkás- és dolgozó paraszt- származásúak aránya. A je­lentkezők harminc százaléka kitűnő, illetve jeles, negyven­öt százaléka jó eredménnyel tett érettségit. A felvételi vizsgák általá­ban július 20-ig tartanak. A vizsgák befejeztével a felvé­teli bizottság egyénenként bi- ráláa el a jelentkezőket, s a döntésről július 25-ig írásban áfüwtítóst küldenek. A jelentkezések aránytalan­sága következtében olyan ka­rokon, ahol a túljelentkezés különösen nagymérvű, számos jő képességű fiatalt is vissza kell majd utasítani, akik a felvételi vizsgán ugyan meg­feleltek, de társaiknál gyen­gébb eredményt értek él. A felvételi bizottságok sé­relmesnek tartott döntése el­len az illető egyetem rektorá­hoz nyújtható be fellebbezés. irányzatát is teljesítették az fmsz-ek az első félévben: a ter­vezett 1480 mázsával szemben 1871 mázsa baromfit vettek át. Megváltozott a tojásfelvásár­lás eddigi rendje. Az Élelme­zésügyi Minisztérium és az il­letékes szervek közös utasítás­ban szabályozták a tojásfelvá- sárlást. A rendelkezés értelmé­ben a felvásárlók _ kötelesek különbséget tenni, käs és nagy tojás között. Apró tojásnak számítanak a 45 grammon alu­liak, míg az ennél nagyobb sú­lyú tojás nagynak minősíten­dő. A kis tojást darabonként 90 fillérért, a nagyot 1 forin­tért veszik meg. Minderre azért került sor, mert amíg a kis és nagy tojást egyforma áron vásárolták fel, a baromfi- tartók legtöbbször a nagyobb tojást elhasználták saját ház­tartásukban, és az apróbbakat adták át a felvásárlóknak. A fogyasztók érdekében hozták tehát az illetékes szervek ezt a rendelkezést, amely június 1-én életbe lépett. Dr. Simonovits István, az egészségügyi miniszter első helyettesének nyilatkozata a termelőszövetkezetek egészségügyi ellátásáról, a nyári mezőgazdasági munkák egészségügyi teendőiről fl marcali FIK választ­mányának üléséről A Földművesszövetkezetek Marcali Járási Központjának választmánya ülést tartott. Szabó András, az FJK igaz­gatóságának elnöke mondta el a beszámolót. Ismertette az FJK, valamint az fmsz-ek eredményeit, hiányosságait. Hangsúlyozta . az elmúlt vá­lasztmányi ülés óta történt változást: a tsz-mozgalom fej­lődését, majd a feladatokat szabta meg. Az ülésen felszólalt Kula Jó­zsef, a járási tanács v. b. el­nökhelyettese is, aki a tsz-ek további megsegítésére kérte fel a szövetkezeti tagságot. Ne­mes Kálmán, a MÉSZÖV fő­osztályvezetője az fmsz-ek jö­vedelmező gazdálkodásáról, valamint a munkafegyelem kérdéséről beszélt. Solymár László, a SZÖVOSZ főrevizo­ra a vagyonvédelemre és a munkafegyelem szigorú betar­tására hívta fel a figyelmet. A választmányi ülés végül határozatot fogadott el a to­vábbi tennivalókról. Kuti László FJK előadó. A mezőgazdasági dolgozók, ezen belül különösen az új ter­melőszövetkezetek dolgozóinak egészségvédelméről dr. Simo­novits István, az. egészségügyi miniszter első helyettese nyi­latkozott az MTI munkatársá­nak : elmondotta, hogy a ter­melőszövetkezeti mozgalom ki- szélesedésével a növekvő igé­nyek számos szervezési intéz­kedést tesznek szükségessé. A legnagyobb jeladat a kör­zeti orvosokra hárul. A jő jel- adat az, hogy betöltsük a már megszervezett, üresen álló kör­zeti orvosi állásokat. Ez év őszén sok tapasztalt orvos megy ki a kórházakból, a kli­nikákról, hogy a terület ellátá­sát javítsa. Helyüket az egye­temről kikerült fiatal orvosok­kal töltjük be. Az üres orvosi állások betöl­tésén, új körzetek szervezésén kívül javíthatjuk a lakosság ellátását azzal is, ha a körze­teiket átszervezzük ügy, hogy azokat a körzeteket, ahol az átlagon felül lényegesen több lakost kell ellátnia egy-egy or­vosnak, megkisebbítjük, azo­kat a körzeteket pedig, ahol az átlagnál lényegesein keve­sebb a körzet lélakszáma, meg­nagyobbítjuk. Szükséges a szakorvosi el­látás továbbfejlesztése is, különösen a termelőszövet­kezeti megyékben, ahol ugrásszerűen nőtt a bizto­sítottak száma. Itt a szak­orvosi órák számát a kise­gítő szolgálattal együtt na­pi 126 órával növelték. Jelentősen meg lehet javíta­ni a lakosság egészségügyi el­látását és az orvosok munkáját azzal is, hogy segéderőkkel erősítjük meg körzetüket. így ötszáz' házibetegápolónőt, háti vajakét új védőnőt állítottun! munkába. Megkönnyítik a körzeti <r vos munkáját azzal is, ha le­vesszük a válláról az írásbeli munka egy részét. Megnő a gyógyszertárak munkája is, a nyitvatartási idő itt is alkalmazkodik a. mező-* gázdaság életéhez. A mezőgazdaság gépesítés sével nő a baleseti veszély, nagymértékben előtérbe kerül a balesetelhárítási munka. A körzeti orvos figyelemmel kiséri,- kellő gondot fordítanak-e arra, hogy megelőzzék a baleset tekét. A falusi élet fejlődése ma-' gával hozza azt is, hogy egyre több gyermeket helyeznek el bölcsődékben. A helyi taná­csokra, az egészségügyi állan­dó bizottságokra, a Vöröske­resztre, de elsősorban az orvo­sokra és védőnőkre igen nagy feladat hárul, hogy a bölcső­dék jód működjenek, hogy a gyermekek gondozása, táplálá­sa megfelelő legyen. — A falusi szocialista fejlő­dés, a nyári gazdasági munka nagy feladat elé állítja a köz­egészségügyi-járványügyi .állo­másokat is. Sok az új épífke-; zés az új termelőszövetkeze-' telkben. Fontos, hogy az\ épít­kezések a lakosság egészségé­nek védelmére, az egészség- ügyi szempontok megtartásá­val történjenek. A--nyári mun­kánál az ivóvíz jó, a szállás­helyek tiszták legyenek. Az élelmezés is alkalmazkodjék a nyári nehéz idénymunka köve­telményedhez — mondotta be­fejezésül dr. Simonovits Ist­ván. ' 90000 kg fonal terven felül A Kaposvári Textilművek dolgozói túlteljesítették első félévi tervüket. A múlt évihez viszonyítva négy százalékos többtermelést értek el a párt- kongresszus tiszteletére tett felajánlások válóra váltásával. A terven felül termelt 90 000 kilogramm fonalból 300 000 női ruhát vagy ugyanennyi férfi-' inget lehet készíteni. Az üzem vezetősége pénzjutalomban ré­szesíti a kitűnő munkát végző dolgozókat Buzsákiak Sztálinv árosban cd hőLtö ezeté Lengyeltóti község' központjának egyik büszkesége a földmű­vesszövetkezet textil-, ruházati szaküzlete. Az üzletet Bánhegyi Ferenc vezeti, aki már csaknem négy évtizedet töltött el a kereskedelmi szakmá­ban. Tizenkét esztendős korában került a kis Bánhegyi Ferkó a ta­hi Hangya szövetke­zethez kereskedő inas­nak, s ott tanulta meg a szakmát. Ezt köve­tően hosszú évekig dolgozott Szolnokon, Üjpesten, Budapesten, maid pedig Karódon kiskereskedőknél. 1946 márciusában vette át Lengyeltóti­ban a Hangya szövet­kezet vezetését, és munkájával csakha­mar kiérdemelte a jalu lakóinak bizal­mát. Az elsők között volt akkor, amikor 1949-ben a földműves­szövetkezet megala­kult Lengyeltótiban; agitált és harcolt az­ért, hogy az egész dolgozó parasztságé legyen a vezetése alatt álló bolt, és ne csak a kulákokból összetevődő Hangya szövetkezet vezetősé­ge intézkedjék an­nak munkájában. 69 000 forintot vitt be vagyonként az általa vezetett üzlet a föld- műveszövetlcezetbe. Azóta a földműves­szövetkezet irányítá­sával óriásit lépett előre a kis szatócs- üzlet. Eél millió forin­tot fordítottak a kor­szerűsítésre, végre­hajtották. a szakosí­tást, és ma már több millió forintos áru­készlettel rendelkezik a textil-, ruházati száküzlet. Bánhegyi Ferenc a napokban ünnepelte a földmű­vesszövetkezetnél el­töltött munkájának 10 éves jubileumát. Az eltelt évtized alat* a szövetkezet vezető sége és a felsői’ szervek egyaránt ér tékelték munkáját. ? oklevél tanúskodik az elismerésről, ezenkí­vül még 1953-batn az elsők között kaipta meg a megyében a »Kiváló Földműves­szövetkezeti Dolgozó« kitüntetést, majd nem sókkal ezután a »-Bel­kereskedelem Kiváló Dolgozója« jelvény is a mellére került. Hiánya sohasem volt Bánhegyi Fe­rencnek, mert a nép vagyonára úgy vigyáz, mint a szeme fényé­re. Hát beosztottjá­val együtt azt tekinti mindig legfontosabb teladató.vak, hogy a '*ha pe, betérő vevő '--mzzék kő­ik Z. (Tudósítónktól.) A Kohászati Szakszervezet kul­turális osztálya július 4—5-én ju­bileumi táncfesztivált rendez Sztá- linvárosban az ország legjobb tánccsoportjainak, népi együttesei­nek részvételével. Megyénkből a lassan országos hirre emelkedő buzsáki népi együttes látogat el a kétnapos fesztiválra. Műsorukon szerepel a buzsáki Varróest című népi játék, amelyet helyi gyűjtésű anyagból állított össze az együttes vezetője, Knézits István. A Kohászati Szak- szervezet a kétnapos táncfesztivált a Tanácsköztársaság 40. évfordu­lója tiszteletére rendezi meg. Sok sikert kívánunk a Somo- gyot képviselő buzsáki népi együt­tesnek, valamint a lengyeltóti fmsz népi zenekarának, amely a Varróest című népi játék kíséretét látja el a táncfesztiválon. Kozmetikai kiállítás Tegnap reggel nyílott meg a Kossuth téri áruházban a kozmetikai, illetőleg az illat­szerkiállítás. Az áruház egy részében a Kiskereskedelmi Vállalat igen ízléses, szép pul­tot állított feL melynek tete­jén díszes betűk hirdetik a kéf illatszerbolt — az »Opera« és a »Carmen« — nevét. A pulton a Vénusz kozmetikai és a budapesti Illatszergyár készítményei hívogatják az érdeklődőket. Nem akadt olyan vásárló, aki ne állt vol­na meg legalább egy pillanat­ra a kiállított tárgyak előtt. Kölnik, rúzsok, krémek, kö­römlakkok szemet gyönyör­ködtető rendben sorakoznak. A kiállítás megismertet a leg­újabb, legjobb piperecikkek­kel. Mivel az áruházban sokan fordulnak meg, már az első napon nagy volt az érdeklődés a kiállítás iránt, mely egy há­tig, a jövő hét péntekéig tart ágiivá,

Next

/
Thumbnails
Contents