Somogyi Néplap, 1959. július (16. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-30 / 177. szám

Csütörtök, 1959. július 99. 8 SOMOGYI NÉPLAP Mielőtt ünnepelnénk Nikién... FILMSZÍNHÁZAINK MŰSORÁBÓL A niklai költő-remete mú­zeummá alakított kúriájának évről évre kevesebb látogató­ja van. E szomorú valóságot a vaskos vendégkönyv lapjairól olvastuk, s nagy szégyenünk­re szolgál, hogy az ország tá­volabbi vidékeiről hamarabb kerülnek diáklátogatók, mint innen, Somogyból. Pedig a Berzsenyi-kultusz kegyeletes ápolásának nemes kötelessége leginkább bennünket illet, mivel a költő Berzsenyi 1804- től 1836-ban bekövetkezett ha­láláig itt élt Somogybán, Nik­ién, s ide is temetkezett a kis falusi temetőbe. A nifclai Berzsenyi-múzeum 1954-ben létesült, és 1956-ig a budapesti Petőfi Múzeum lát- I (Tudósítónktól.) A Balaton partján évek óta a balatonfüredit számítják a hivatalos Anna-bálruak. Az Arina-bálok a Balaton-part je­lentős eseményei közé tartoz­nak. Idén az érdeklődés na­gyobb volt, mint bármikor. A balatonfüredi SZOT-szanató- ríum nagytermében megtartott nagyszabású Anna-bálon több mint ezer vendég szórakozott a kora reggeli órákig. E »hi­vatalos*< balatoni Anna-bálon kívül a többi üdülőhelyen ugyancsak nagysikerű bálokat rendeztek. Balatonlellén a Vö­rös Csillag átalakított, kibőví­tett éttermében szombaton nagyszabású műsoros Anna- bált tartottak. Balatonszeme- sen az ugyancsak átalakított Vigadó Étterem is Anna-bál színhelye volt. Balatonlellén a SZOT Köz­ponti Étteremben rendezték meg több mint 500 vendég részvételével a nagysikerű An- na-bált. A nyitópárok tánca után, pontosan éjfélkor üdvö­zölték az Annákat, majd tom­bola és sok izgalmat kiváltó szépségverseny, utána táncver­seny következett. ta el fönntartói tisztét. 1956- ban került a megyei tanács és ennek idegenforgalmy hivatala kezelésébe a múzeum. Ez in­tézkedés keltekor úgy véltük, olyan hasznos lesz a gazdacse­re, mint amilyen méltányos, hogy a niklai múzeumot So­mogy lássa el, tartsa fenn. Most, évek múltán azt kell megállapítanunk, hogy a csere nem szolgált a múzeum elő­nyére, akár a látogatottságot nézzük, akár a múzeum épü­letének külső és belső állapo­tát. Le kell szögeznünk, hogy mint gazdák rosszul vizsgáz­tunk. A rosszul szigetelt, kiörege­dett épület falait emberma­gasságig »eszi« a nedvesség, Méreteiben nagyobb volt, hangulatában ugyanolyan jól sikerült a balatonföldvári An­na-bál. Itt több mint ezer be­utalt szórakozott. Már 9 órá­tól szebbnél szebb műsorszá­mokban gyönyörködhetett a közönség. A zenét a Goldber- ger-gyár 18 tagú zenekara és előadóművészei szolgáltatták. Tíz órakor a bál elnöke el­mondta megnyitó szavait, és üdvözölte a résztvevőket. Majd felvonultak a jelenlévő Annák, több mint harmincán, élükön egy négyéves bájos kislánnyal. Két vőfélybotos ifjú vezette be őket. Minden Anna kezében virágcsokor, s útjukat is vi­rágsor kísérte. Majd rövid mű­sor következett az Annák tisz­teletére. Először Gárdonyi Gé­za Annuska c. verse hangzott el, majd néhány ének- és ze­neszám. Ezután kezdődött a tánc. öt fiatal, csinos pár ke­ringővei nyitotta meg a tán­cot. A közönség vígan szóra­kozott. Éjfélkor következett a legérdekesebb szám: a bálki­rálynő megválasztása. Az ez évi balatoni Anna-bá- lok vidám hangulatú, jó szó­rakozást nyújtottak. veszedelmesen kopik ugyan­csak a nedvességtől a padló­zat, a kúria tetőszerkezete — mintha titánok lovagolták vol­na meg — megroppant. Nem kell több, csak egy erősebb vi­har vagy télen egy bőséges hó­esés, és beszakad a tetőzet. "Míg a Petőfi Múzeum men- torkodott a somogyi Nikla község remetéjének emlékeze­tén, időről időre került fede­zet a felújításokra, az épület javítgatásának költségeire. 1956 óta fonala szakadt — a szorosan vett fenntartáson kí­vül —4 a gondoskodásnak. Mi sem bizonyítja ezt »ékeseb­ben«, mint az, hogy egy 1956- Ban elbontott cserépkályha romjai még mindig ott hever­nek a zölddel befuttatott ve­randa egyik sarkában (?!). Mint hallottuk, a marcali járás vezetői szép terveket ko­vácsolnak arra vonatkozólag, hogy évente néhány napra a megye kulturális életének ve­zetői, munkásai Nikién adja­nak egymásnak találkozót. A kezdeményezés igen helyénva­ló. Azzal, hogy ilyen ünnep­ségek Nikla felé fordítják a tekinteteket. Berzsenyi nagy­sága előtt tisztelgünk, annál is inkább, mivel Nikla felé nem nézhet az irodalmunk haladó hagyományait tisztelő ember anélkül, hogy ne látná Berzse­nyit. De mielőtt megrendeznénk_a találkozók sorában az elsőt, szeretnénk felhívni mind a megyei tanács, mind az Ide­genforgalmi Hivatal figyelmét arra, hogy a Berzsenyi-mú­zeum háza táját vizsgálja meg, és kövessen el mindent, hogy az egykori kúria mostani álla­potán változás történjék. »Míveletlen földv csak gazt terem, a lélek is csak akkor emelkedik a józanság tisztább világához, ha a tudományok és isméretek tárából gazdag zsák­mányt gyűjt magának« •— írja Berzsenyi Kazinczy Ferenchez címzett Epistolájában. Nos, nem ártana a fenti idézet szellemében látogatókat szer­vezni legalább iskoláinkból az elkövetkezőkben. Nem enged­hető meg, hogy a niklai mú­zeum látogatói között egyre kevesebb legyen a somogyi! (BaAat&nL cÁldllCL-bÁl^k Az utánpótlás <«- Á jő vendég szerény, csendes, türelmes :.j — Ahány, annyi tulajdonsá­gú — mondja Király Laci, a Béke-étterem 16 éves pincér­tanulója nedves haját simogat­va. Igazi pincérhaj. Szorosan a fejhez simul, csinos keretet ad az archoz. — Türelem Bizony az nagyon tág fogalom. Nem biz­tos, hogy az a jó vendég, ame­lyik türelmes is. Türelem? Hm. Egyszer sört kért egy asztal­hoz telepedett csoport. Késtem, mert a söntésben éppen csa­polás volt. Amikor visszajöt­tem a sörrel, azt mondták: »Azt hittük, öcsi, Pestről jössz.« Visszavágtál, és megmagya­ráztad. mi? — Nem. Lenyeltem. Jó ven­dégek voltak ők azért. Sütött a nap. Lehet, hogy a vasútra siettek. Igazuk volt. Vitázni velük? Nem ezt tanultuk Né­meth Feri bácsitól. — ö emlí­ti, hogy vasárnap a kártyaszo­ba sörözői ügyes pinoérfiút kértek. Lacit küldték. — 200 pohár sört vittem ki egy este — így Laci. — Egy év (Tudósítónktól.) A Kommunista Ifjúsági Szö­vetség az idén rendezte meg első ízben országos kézimun­ka-kiállítását Budapesten. A kiállításon szép számmal sze­repeltek Somogy megyei kézi­munkák is. Különösen a mar­cali művelődési ház kézimun­ka szakkörének tagjai küldtek szép munkákat: tizennyolc da­rabbal szerepeltek a kiállítá­son, mégpedig figyelemre mél- sikerrel. óta először én szedtem be a pénzt. Hiánytalanul.. 5 Az üzemvezető azt mondja erről a teljesítményről, hogy bármelyik felnőtt pincérnek is dicséretére vált volna. Ezen az estén a vendégek a legkedve­sebbet mondták Lacinak: — No, gyerek, jó pincér leszel! Ez volt a legszebb dicséret, amit eddig hallott. És a legel- szomorítóbh? Az a sörhistória: » ... azt hittük, öäsi, Pestről jössz!« — Aki jó pincér akar lenni, az egy megjegyzést sem enged csak úgy el a füle mellett. Sok minden lemérhető belőlük. És nincsenek ellentétben azzal, amit az iskolában tanulunk — mondja Laci. — Fel kell la­pozni a könyvet ott, ahol az van, hogy belépett a vendég az üzletbe. A pincér észrt /eszi: francia, német, angol úr? Hogy is tanuljuk a francia, né­met, angol megszólítást? Pesti vagy kaposvári tán? Mit akar? És én, a pincér mit ajánlha­tok neki? Rá van írva az ar­cára, a modorára. A vendég anélkül, hogy szólna, kiabálni tud. Első díjjal jutalmazták ősz Irma munkáit: ő szűrhímzéses asztalterítővel, torockói, kony­ha-kézimunkával. kalocsai pár­nákkal vett részt a kiállításon. Második díjat kapott Bíró Éva kalocsai és to-rockói asztalterí­tőjéért, nógrádi konyhagarni­túrájáért. Ugyancsak második díjban részesült Varga Mária mezőkövesdi asztalterítőjéért.- A díjnyertes kézimunkák készítőit dicsérő oklevéllel és értékes népi hímzésű kézi- m-kákkai jutalmazták meg, — Kiszolgálod, és magára hagyod, ügye? Elmosolyodik. Aztán össze­ráncolja szemöldökét: — Nam! Ott vagyok körülöt­te. Nézem a poharát, a vendég szemét. Kenyér kell? — ugrok; fizetni akar? — ugrok. Nem szakítom meg a kapcsolatot aj belépéstől a távozásig. Ha sok a vendég? Akkor nehezebb, de mindig parancs, a Az az érzésem, hogyha Laci és fiatal' pincértársai ezt a szemléletet tartják továbbra is, akkor a kaposvári vendéglá­tóipar kilából abból a figyel- metüenségi gyermekbetegség­ből, amelyben az idősebbek bi­zony sokszor benn felejtik. Rossz vendég nincs, csak rossz pincér. És milyen a jó pincér? Hadd említsek neveket. A kis Vámos János, aki Pestre megy továbbtanulni, Dankó János, de Király Laci is. Legalábbis, ami a gyakorlati munkát ille­ti. Mert a tanulásban még több négyes várja, hogy ötös kere­kedjék belőle. Kijavítja őket. Nem azért, hogy Pestre men­jen. Tudni kell a »moszjőkkel« és »herrekkel« is bánni. De megfeledkezni a kaposváriak­ról, a Pista, Józsi, Feri bácsik­ról, a törzsvendégekről? Eze­ket az arcokat sohasem szabad megszokni, Mindig újak. Ven­dégek, Este van, tálcát visz Laci. Sír a hegedű. Mintha anyja szólna utána: »Fiam. ne nyúlj a vendégek pénzéhez, vigyázz a blokkokra!» Valaki megszó­lítja: »Mosz.iö?« »Herr?« Nem. Csak Jani bácsi emeli poha­rát, és nevetve azt kiáltja: »Jó pincér leszel, ne félj, öcsém!« Talán ez jobban esett, mint­ha azt mondta volna valaki, hogy »danke schön«. Szegedi Nándor Marcali lányok sikere a KISZ I. országos kézimunka-kiállításán Vörös július 30 Ma kerül közönsé­günk elé Az árban című csehszlovák— francia ikoprodukciós film. A közös vállal­kozásba mindkét gyártó cég olyasvala­kit it adott, ami bizto­sítéka a sikernek. A franciák három kitű­nő művészt szerződ­öttek a filmhez: Ma­rina Vladyt, férjét: Robert Hosseint és a kiváló René Lefév- ret. A csehszlovákok országuk legsze'bb tá­jait keresték fel a felvevőgéppel: a Tát­ra hatalmas hegycsú­csai krjzött, sebes sodrú hegyi folyók mellett játszódik a cselekmény nagy ré­sze. A film meséje nem túl színes, és — kissé zavaros is. A főhős körüli rejtély nem ol­dódik meg elég vilá­gosan. Minthogy azonban Az árban című filmben nem is annyira a film mesé­je, mint inkább a ki­tűnő művészek játéka tarthat érdeklődé­sünkre számot, kár­pótlást kapunk nézve a szép tájfelvételeket, a mókázó, vidám fia­talokat. Egyszóval, a film gyönyörködtet, szórakoztat. A francia evezős csapat nemzetközi mérkőzésre Utazik Franciaországbó l Csehszlovákiába. Kö­zéjük kerül egy fia­talember, akit a rendőrség üldöz, és akinek ilyen módon sikerül átjutnia a ha­táron. Röviden ennyi a történet ezután: a francia és cseh fiata­lok néhány napot töl­tenek a Tátrában, itt szövődik a szerelem a rejtélyes ifjú, Jean és Éva, a szép cseh­szlovák leány között, a TARKÁK ÜGYE Az elmúlt években jelent meg magyar fordításban Adamov szovjet író A tarkák ügye című regénye. Most megtekinthet­jük a kitűnő regény filmváltozatát is. Fiatalkorú bűnö­zőkről szál a film, akiket gonosz felnőt­tek taszítanak a zül­lés útjára. A történet főhőse Szergej Kor- sunov, a bűnügyi nyomozó rendőrség fiatal tagja. Nemrég került a rendőrség­hez, s ahogy munká­jával ismerkedik, úgy bontakozik ki előttünk a »tarkák«, a fiatal huligánok, tolvajok, betörők ügye. Egy házban meg­ölnek egy leányt, majd kirabolják a lakást, máshol egy mérnök lakását foszt­ják ki ismerét,len tet­tesek. A nagyarányú nyomozás hamarosan megállapítja, hogy a bűntényt fiatalokból álló banda hajtotta végre. A film nagy része a banditák kéz- rekerítésével foglal­kozik. Az alkotók di­cséretére legyen mondva: nem a szok­ványos módon. Nyi- kolaj Dosztal rende­ző új és érdekes ötle­teket vonultat fel, s ezek roppant izgal­massá, pergővé teszik a filmet. Tiosztat nevéhez nem fűződnek még nagy alkotások, de mint azt majd a kö­zönség is láthatja, A tarkák ügyéből tehet­séges művész képe bontakozik• ki. Jó a szereplők kiválasztá­sa is; Abrikoszov és Kenigszon művésze*; meleg emberi voná­sokkal alakítják sze­repeiket. Olyan nyo­mozókat állítanak elénk, akik minden helyzetben az embert tartják szem előtt, az embert akarják meg­menteni, n ÉRDEKESSÉGEK — J* _______-_____ Fu rcsaságok rovarirtás — Agyűval A franciaországi Chalom- sur—Saone-ban kipróbáltak egy teherautóra szerelt »ágyút«, amely 70 méter körzetben rovarirtó vegy­szert permetez. Az új szú­nyog- és rovarirtó berende­zés iránt nagy az érdeklő­dés, különösen üdülőhelye­ken, ahol — bármily különö­sen hangzik — ezzel az ágyúval fokozni lehet az ide­genforgalmat. SZINVÄLTÖ öltönyök Los Angeles-i kutatók olyan »kaméleon festéket« kísérleteztek ki, amely a hő­mérséklet hatására megvál­toztatja a színét. Ezt a vegy­szert eredetileg az űrhajó­zásban való felhasználásra dolgozták ki. most azonban ruhaszöveteknél is alkal­mazni akarják. Előfordulhat ezentúl, hogy valaki éjszaka sötétkék öltönyben jelenik meg, amely nappalra vilá­gosszürkére változik, és nem kell átöltöznie. PATKÁNYIRTÁS ULTRAHANGGAL A clevelandi Superüpic Industries új eljárásokkal irtja a patkányokat: elektro­nikus »patkányfogó«-ja em­berek és háziállatok számá­ra nem hallható ultrahango­kat bocsát ki. amelyek há­rom nap alatt kiirtják vagy elkergetik a kártékony rág­csálókat. A körülbelül 35 ki* logrammos készülék váltó­árammal működik, fogyasz­tása elenyészően csekély, de maga a készülék drága: több mint ezer dollárba kerül. oroszlAnszelidités ALTATÓBA MÁRTOTT NYILAKKAL Khodézia és Nyaszaföjd szövet­ségi államban a? év elején el­zártak a Zambézi folyót, s a víz gyorsan elárasztotta a vízgyűjtő- medence óriási területét. A kör­nyéken elő embereket előre fi­gyelmeztették, s átköltöztették biztonságos területre. Az erdők vad lakóit, az állatok ezreit azonban váratlanul érte a víz­özön. A víz egyre kisebb és ki­sebb szárazföldre« szorította őket. A helyi állatvédő egyesület felhívta a lakosságot az állatok megmentésére. Csónakokat, tu­tajokat készítettek. Igen ám, de hogyan bírják rá az állatokat, hogy »helyet foglaljanak« a tu­tajon? Rendkívül eredeti megoldáshoz folyamodtak. Száz meg száz nyi­lat készítettek, végüket pedig al­tató és nyugtató oldatba mártot­ták. A nyilak által könnyen megsebesítették az oroszlánt, leopárdot, antilopot vagy bivalyt. Az álomba szenderült állatokat azután tutajon a partra szállítot­ták. Sokkal nehezebb volt a hely­zet az elefántokkal. Részben túlságos vastag bőrük miatt, részben pedig az elefántot tutaj­ra rakni mégsem gyerekjáték. Az állatokat végül nagy nehezen sikerült bekergetni a vízbe, és rákényszeríteni őket, hogy átúsz- szanak a túlsó partra. VÖRÖS HELYETT ZÖLDLAMPAS HAZAK Tajvan szigetén a Rendőr­ség úgy intézkedett, hogy a nyilvános házakat ezentúl zöld lámpával kell ellátni vörös helyett. Ezt az utasí­tást Tajpenben, a főváros­ban már néhány évvel ez­előtt végrehajtották, most azonban az egész szigetre kiterjesztik. A rendőrségnek nem tet­szett ugyanis, hogy a nyil­vános házaikat, akárcsak a rendőrőrszobákat, / vörös lámpával jelzik, és ezért kö­vetelte ennek a »messzeme­nő« változtatásnak bevezeté­sét. Az új, prostitúcióval kapcsolatos rendőri intézke­dések egyébként arról is szólnak, hogy a prostituáltak­nak biztosítani kell »jövedel­mük« 70 százalékát, és 20 évén aluli nőik erre a »pá­lyára« kizárólag szüleik, gyámjuk, avagy férjük hiva­talos beleegyezésével lép» hetnek.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents