Somogyi Néplap, 1959. július (16. évfolyam, 152-178. szám)
1959-07-03 / 154. szám
Múzeumlátogatásról szülőknek Ha a múzeumi teremőröket megszavaztatnák arról, hogy hány esztendős koruktól helyes a gyermekeket múzeumba vinni, alighanem olyan korhatárt javasolnának, amely tulajdonképpen már az ifjúkor kezdete. Az idős őrök figyelmét fantázia természetesen leszthető. fejleszti érzelmi világot Az első nagy szolgálatot fej- iskolás korúak számára rendezik, hanem bizonyos műveltséggel rendelkező A gyermek és a nyári lesülés A gyermek fejletlen szervezete általában sokkal kevésbé ellenálló a nyári hőségnek, leégésnek, mint a felnőtteké. Tudvalevő, hogy amíg a felnőtteknél az égés csak akkor életveszélyes, ha a test felületének egyharmadánál nagyobb rész ég el, a gyereknél a bőr negyedének, a csecsemőnél pedig már a bőr egyötödének elégése is halálos lehet. A gyermekek a lesülésre is jobban reagálnak. Ami a felnőtteknél csak rosszullétet vált ki, az a kisgyermekeknél végzetes kimenetelű lehet. A bánaz türelmét elég sokszor próbára gyermek érzelmi világának fejteszik a legfiatalabb múzeum' . tátogatok. Hozzányúlnak a Mmden művészet felemeli az műtárgyakhoz. megfognak embert, de ehhez fogékonyság, XÚT p-lnotvoatit- gazdag érzelmi kultúra szukséZ JSlÄÄtoúk- «es- A fogékonyság pedig a ro«a«kók? ésítáriók zegzugátt gyermekkorban alakul ki. Ha lesztésében a múzeum teheti, sok más jellegűek. Ilyenkor sok gyermek van együt' s ma, ... fojoőttek talmakra való tekintettel a ki- szamara. Mindeddig tehat ott sebb gyermekeket ne tegyük kell allma a gyermek mellett .. ... f. inkábh csak — legalább időnként — a fel-, ' 4teijes, mkabb csak „xt+Jlu I végtagjaikat er.ie a nap. Arra 2", j különösen ügyeljünk, hogy a Az iskolai múzeumlátogató- 1 permek feje mindig védve legyen a forró napsugaraktól. A gyermekek a napszúrásra ga az alkalom félig iskolai, félig kötetlen. A közösség viselalkalmas terepnek tartják különféle harci játékokra. Az őrzésért felelős öregek a gyermeket nem érték olyan hatások, amelyek a későbbi műértés alapját jelenthetik. számtalanszor ismételt figyel- akkor felnőtt korában esetleg meztetéseik során akaratlanul is kezdik ellenséges szemmel nézni a gyermekeket, hiszen még a jámborabb, szemlélődő gyermek érzelmi hajlamú gyermek is veszélyt gazdagodása hat a jelent: ha mást nem tesz is, egy óvatlan pillanatban legalább odanyomja orrocskáját, csokoládétól maszatos száját, vagy odalehel, ahova nem kellene. . A múzeum: élményt ad... Minek a kisgyermeket múzeumba vinni? Mit tanul itt? csak a technikai ügyességet fogja észrevenni a legnagyszerűbb műalkotásokban is. A világának jellem alakulására is. A szülők és az egész társadalom csak örülhetnek annak, ha a gyermekek érzelmi világát magasabb példák érintik meg, és nem lesznek kiszolgáltatva a divathős-, autós-, vagány-, futballista-élet- ideál vonzásának. Korán ébred a gyermek természettudományos érdeklődése is. Amit a felnőtt egyszerűen elfogad több-kevesebb ismeretugvanolyan érzékemnek, mint a felnőtték. Ezért tűző nanon kedése, érdeklődési foka hatá-j mindig viseljenek kendőt, ka- rozza meg legtöbbször az egész j lapot. csoport érdeklődését. Gyakran | Ha a gyprmPkpt égési sérü- sietos a dolog, a muzeum meg- .... . , közelítése is sok időt vesz el, s lés érte- az orvos megérkezté- a szemlélődés gyakran csak fe-, ■§ a sérült részt gézzel fedjük lületes. Mindez, nem azt jelen- be. Hőguta és napszúrás eseti, hogy az iskola hanyagolja tén e]őször .g órnvékos hel él a muzeumlatogatasok szer-, . , . vezését, de nagy könnyelmű-, re vlSyu^ a gyereket. Ruháját ség, ha a fiatalok szabad idejé- oldjuk meg. Kezét, lábát hi- ben volna erre alkalom, és deg vízzel mossuk le. Jó ha- mégsem kerül sor múzeumok tágú az erős babkávébóI fŐ2Ött kávé, mert erősíti a szívműködést. Természetesen minden esetben legelső teendő az orvos hívása, mert megnyugtatóan csak ő segíthet. hez, tapasztalathoz csatolva, az _ , „ ,__. . zi M ire emlékszik belőle? Sok a gyermek számára néha csupa felnőtt teszi fel ezeket a kér- izgalmas kérdőjel. déseket: van is bennük valami elgondolkoztató, de azért mégsem fejezi ki az igazságot A gyermek fejlődésében nincsen fölösleges élmény. Ahhoz, hogy a gyermek később nézni tudjon, élőbb látnia kell. Az általános iskola alsó osztályába járó gyermek már találhat értelmes szórakozást a múzeumban. ha kérdéseire kielégítő válaszokat kap a felnőttektől. A látványosabb tárgyak é tárgycsoportok már lekötik figyelmét: fegyverek, páncélok, régi ruhák, ékszerek, történelmi nevezetességek stb. Figyelme igen fogékony, és igen gyorsan fárad: a mozgalmasságot, változatosságot keresi. Harmadikos, negyedikes gyerekek is aszerint tesznek kü-, lönbséget múzeumok között,} hogy az egyik helyen »sok minden volt«, a másik helyen például »csak- képiek. Előfor-: dúl azonban az ellenkezője is. Erős fantáziájú gyermekek elmerülnek a képiek szemléletében. Az eseményeket keresik a képien — különösen kedvelik a magyar történelemből ábrázolt nagy harci jeleneteket. A látogatására. .. . tájékoztad a műveltség ágaiban A mai szülő a gyermekében a jövő mérnökét, orvosát — jól kereső, korszerű foglalkozást folytató, boldog emberét látja. A hangsúly túlságosan is a vonalára esik. a többit — gon- fehér emberként élni" dolják — természetesen meg-i „Nem akarok ... elmeséli a dolcok történetét, fejlődését A tájmúzeumok a környezet, a szűkebb haza megismeréséhez igen jó segítséget adnak. Az emlékmúzeumok, szakmúzeumok már több előzetes ismeretet kívánnak. Általában a múzeumok kiállításait nem kapja a közben. Pedig enné] jóval előbbre való annak a nevelési célnak megvalósítása, amely a gyermekből becsületesen dolgozó, művelt, a szocialista építést önzetlenül és őszintén előbbre vivő felnőttet akar nevelni. Még akkor is, ha a gyermek szigorúan egy szakma vonzását követi kiskorától fogva, szükség van arra, hogy minél kevesebb idő alatt minél nagyobb tájékozottságra t tegyen szert a természettudo- > mányos és humanista művelt- : ség különféle ágaiban. S vajon hány könyvet kellene végigolvasni, amíg valaki olyan értékes, élményszerű tájékozódáshoz juthatna, mint amit néhány óra alatt szerez meg a múzeumban? A történelem, a , néprajz, a távoli földrészek {élete, a mindennap» kömyeze♦ tét rendező ízlés, az iparműit vészét és a sok más szükséges | tanulmány gyors, maradandó • oktatója a múzeum. Ha a szülő mindezt felismeri, bizonyára nem fogja sajnálni az időt és fáradságot, hogy gyermeke nevelésének ezt a kínálkozó lehetőségét is kihasználja! Dr. Solymár István A dél-afrikai Capetownban Cecil Brace 20 éves fiatalember levelet intézett Werwoerd miniszterelnökhöz. Azzal a különös kéréssel fordult, hozzá, engedjék meg neki, hogy ezentúl lemondjon »jogairól-«, melyek mint fehér embert a Dél- Afrikai Unióban megilletik. Dél-Afrikában, a faji gyűlölet egyik leghevesebb tűzfészkében ugyanis tilos a fajok közötti házasság, a fiatalember pedig színes lányba szeretett bele. Ha engedélyt kap, hogy »színesbőrűnek minősüljön-«, elveheti ugyan szerelmet, de másodrendű állampolgárrá válik: elveszíti szavazati jogát, alacsonyabb bérért kénytelen dolgozni, csak kijelölt, elkülönített strandokon fürdőzhet, az autóbuszokon pedig csak a színesek számára fenntartott részben foglalhat helyet. A Dél-Afrikai Unió »erkölcstelenségről-« intézkedő törvénye szerint fehérek és színesek között mindenfajta kapcsolat .törvényesen büntetendő. Számos esetben előfordult, hogy fehér férfiakat letartóztattak, ha karonfogva látták őket színesbőrü lánnyal. FÉRJEKNEK Feladók: a feleségek l\fem valamiféle szemrehányást, siránkozást akarunk ■L ’ itt most leírni, nektek, kedves férjeink. Csupán jó szándékkal, a családok érdekében mondjuk el néhány észrevételeinket. Titkoljuk előttetek, de Ti már álomba merültetek, és mi még mindig végezzük megszokott munkánkat, vagy — elhisszük nektek — **•végeérhetetlen« és »halaszthatatlan« üzemi ülésről érkeztek meg késő este, mi magunkban azért mindig egy kis számvetésfélét végzünk. Emlékezünk. Hogy is volt csak... ? Igen, az első találkozás, az elkísérés, a gyűrű és az esküvői menet... Milyen szép emlékek a legtöbb családnál! Aztán az első napok, hónapok... Mennyi szeretet, mennyi tervezgetés! S amikor meg a kis hang Pistike vagy Évike ajkáról bezsongta a lakást — úgy tűnt, ez a beteljesedés. És mégis, ahogy peregnek a napok, előbb észrevétlenül, később egyre fájóbban belopakodik valami a megszokott légkörbe, a családi harmóniába. Mert ugye, a kisfiú vagy a kislány is nő, cseperedik, értelme kinyílik, foglalkozni kell vele: A második szó, amit megtanul: »papa«. És hívja szüntelenül, felcsimpaszkodna az ölébe, hogy kis arcát megsimogassák, hajába beletúrjanak ... Ügy tűnik, a férjek, édesapák nagyobb része csak azt tartja szem előtt: megkeresem a pénzt, a többi nem énrám tartozik. Hogy mennyire rossz gondolkodás ez, bizonyítja majd később a gyermek viselkedése, tanulása, aki példaképül az apát akarja maga előtt látni. Kicsi kérés: szolgáljatok rá az »apa« szóra; kifogásokkal, mondvacsinált ürügyekkel ne kerüljétek a csa ládi fészket! Nem általános jelenség, de jó néhány feleség panasza, hogy baj van a közös megértéssel, különösen ott, ahol mindketten dolgoznak. Hány helyen ismerik ezt a gyakori szólást : a feleség legyen megértő, ha a férj ideges, vagy ross: hangulatban van. Ezek szerint tehát c családi békét hangulati kérdéssé kell avatnunk? Ugye, hogy egészségtelen dolog ez? A munka a feleség számára is munka, fáradalmakkal, gondokkal, bosszúságokkal. Csak, kérdezzük most tőletek: kijár-e nekünk is a megértés? Ha igen, úgy válaszotok a »hangulalkérdés« eltüntetésében nyilvánuljon meg. Vagy itt van a »külön program« kérdése. T'-jy a helyénvaló: a feleség végezze el az otthon ráháruló feladatokat. Ha tiszta egy lakás, ha egészen felöltöztetett a gyermek, ez egy kicsit a mi munkánkat dicséri. De higgyétek el, olyan fájó nekünk, hegy míg mi ezen fáradozunk, Ti a meccsen vagy a kuglipályán, a kártyaasztalnál »ütitek agyon« az időt. Ha segítenétek... gyorsabban elvégeznénk a munkát, s olyan boldogan karolnánk belétek, és mennénk el sétára vagy moziba ... Lehet, hogy kinevettek bennünket, de ázt érezzük: szégyelltek bennünket ... 5 }.a ilyenkor eszünkbe jut az első találkozás... a fehér fátyol lobogása — titkon sírni tudnánk. Csak egy kis megértés kellene, és teljes lenne az egykor elképzelt ma, szebb a holnap. Ugye, nem teljesíthetetlen ez? És megteszitek? Hiszen mi úgy bízunk bennetek! Szalaghorgolású terítő Szalag: 4 egyráhajtásos p>ál- ca, 6 láncszem, következő sorban 1 pálca helyett láncszem. Szirom: a szalag 22. ívnél kezdődik a 7 lábú pók, amelynek lábai a szirom csúcsáig egy-egy ráhajtással hosszabb pálcikával készülnek (6, 7, 8, 9 ráhaj- tás). Az első lábhoz 2 ívet, utána 3-at, ismét 2-t, a csúcsnál 4 ívet kapcsolunk. A másik oldal szimmetrikus. A pók 8. lábát 9 ráhajtással a középhez, 7 rá- hajtást lehorgolunk, utána újabb két ráhajtással a szembei levő ívhez kapcsolunk. Ezután 1 kétráhajtásos, 1 egyráhajtásos és 1 sima kapcsolás. Fordulás ötös kapcsolással, majd minden ívnél 2 ráhajtással kapcsolunk az előző és a 2x12 láncszem köt össze egy- egy szabadon maradt ívet a 12 láncszemből készült körrel. szemben levő ívhez. Közép: ma* mm m\a.m. A FURFANQOS HASSZÁN KOzépsS kén: Fehér vá*zo- k"'"o'é, fehér-plr*s esíkes blúzzal, akis kabátka a blúz anyagával ve. — Balról: Fekete-fehér ksekás zc . '.1 kór-'lit nyári ruha, derikban húzott, és széles fekete^, sfwy SweL Széles fehér gallérral nag., ’ c.inos és fialalos. — Jobb ól: Nyári délutánokra és es. W bő. húzott selyeinruha. Hasszán csak a betyár ságon törte a fejét, mégis szerette minder) ki a bazár körüli szűk utcák táján. Történt egyszer, hogy a kádi a nagypiac kellős közepén mondott ítéletet Ibrahim papucsmester felett, aki a felséges szultán papucsának orrát vem kunkorította eléggé az ég felé. — Mondjátok jó emberek, mit érdemel ez a semmirekellő, aki alacsonyabb orrú cipőben járatná a fényesség urát, mint Gülrámot, a nagy vezírt? — Selyemzsvnórt a nyakára! — zúgták az udvari léhűtők. — Ne siessetek annyira — szólalt fel Hasszán. — Gondolkozzunk, hogy valami nagyon súlyosat találjunk ki. No meg, ha or ítéletet holnapra hatasztiuk, még gy éjszakán ár rész kelhet a nyomorult. — Igaza van! — kiabált fel a piac népe. — Igazad van — egyezett bele a kádi is. — A döntés után szétoszlott a sokaság, Hasszán pedig a szomszéd papucsoshoz rohant és megrendelt nála egy olyan hé- gyesorrú cipőt, amelynek elülső része majdnem csípőig kun- korodott, mint valami hatalmas félhold. Jól meg is fizette az árát, hogy még aznap este készen legyen. Másnap már jókor reggel ott ácsorgóit a palota körül, nagy doboz volt a hóna alatt. Szóba elegyedett az ajtónál- lókkál, és elmondotta, hogy 6 messziről jött mester, aki a világ legmagasabb orrú papucsát szeretné a szultánnak ajándékozni. Be i. bocsátották szépen. — Hát te miben jársz? — kérdezte tőle a szultán, aki nagy hasától tulajdon lábát sem láthatta. — Nézd ezt a csodapapucsot — bontotta fel óvatosan a dobozt Hasszán. Ilyen óriási orrt nem találsz semmer hetedhét országon. Nem olyan biz ez, amilyennel Ibrahim járult a minap kegyes színed elé. — Ó! — sóhajtott fel a szultán gyönyörűségében, amikor a félholdszerűen kanyarodó papucsom meg- mesebben megenged- látta. — Legkegyeljük, hogy ajándékodat lábunkra húzzad. Száz aranyat adatok érte. Hasszán ügy is tett. Felhúzta a papucsot a szultán előrenyújtott lábára, hanyújtott lábára, hanem aztán iszkol' a palotából, tii,ióio.t az párnáiról felemelkedhetett volna. A baj csak aztán következett be, amikor már messze járt. Egyetlen lépést tett csupán a szultán, és a papucs majdhagy bele nem fúródott hatalmas pocakjába. A második lépésnél meg éppen hogy elvágódott a ragyogó padlón, és alaposan meg- ütöte magát. — Jaj, jaj, — hangzott jajgatása a palotán végig. — Hozzátok vissza nekem Ibrahim papucsát, őt meg bocsássátok szabadon. Udvarmesterré léptetem elő. Azt a másikat pedig vessétek a legmélyebb tömlöcöm fe» nekére. _ Hiszen kereshették is Hasszánt. Orszá- gon-világon túl járt az már azóta. Ibrahim pedig örök életében hálára gondolt vissza ■Bd^cpiuzrutózr
