Somogyi Néplap, 1959. július (16. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-03 / 154. szám

'GYI NÉPLAP 3 TÖLTIK A PARTOT Badacsonytól indul el az aratnyhíd és végigfekszik a Ba­latonon. Somogyi végéről egy csónak lassan a tengernyi víz közepe felé tart. Munkások ül­nek benne. Gumicsizmásan. — Meddig leszünk itt? — Ja? Talán egy hétig.:: A hullám meglódul, elrántja a csónakot, most már ketten tartunk a hajó felé. Mintegy tízen fogadnak bennünket a mondja, nem is megvalósítha­tatlan elképzelés ez, csupán a gőzgépet kellene dieselmotorra kicserélni, s akkor a fedélzeten maradna hely arra, hogy kicsit Most süt a nap és oiyan sze­líd a Balaton. A mérőműszer 190 centit mutat. Megállni! To­vább életveszélyes a meder mé­lyítése. A hatalmas propeller, jobb körülmények között élje- mely kavarja a homokot, kie­H r Eredményesen dolgozott a csurgói járás Népi Ellenőrzési Bizottsága Megállítjuk. A csónak köze- felédélzeten. Kezet rázunk ndk. Mennyire igaza van, ami- melkedik a víziből. Látná’az tí­péa álló félmeztelen munkásra Kulcsár Károly fedélzetmester- kor azt mondja, hogy ez a mutatnak a többiek: rel, Király Zoltán gépmesterrel, A kotrórhester.;; A parttól Horváth Gyula vitorlással, fcb. egy kilométernyire hor- Papp József gépkezelővel, gónyzó hajóra és tőle a partig László Elek fűtővel. Némelyik futó csővezetékre mutatunk, mesterséget ketten is képvise- kérdeznénk a mimika célját Az ük. S majd elfelejtettem, itt emberek is kérdőn az öregre találkoztunk Király nénivel, a néznek, nógatják, ö topog egy hajó szakácsnőjével is. Csak­szívó berendezést is, amely 860 méterre nyomja el a nehéz anyagot. A gép odébb oldalog, hogy 25 méteres sávban újra megkezdje a kotrást. A fűtő nekirugaszkodik a széntároló- nak..: Az első műszak munkásaiból kicsit mosolyog és megszólal: — Védősávot építenek a fo- nyódligeti part mentén, mert fogy, egyre fogy a vízmosta part. Ezt töltjük fel úgy, hogy a Balatoniból kotort vízzel ke­vert homokot nagy erővel a 860 méteres csővezetéken a partra hivatjuk. A termelés óránként 78 köbméter homok. — Meddig tart? — Ez a kilencedik munka­hely — hangzik a furcsa fele­lhet — Mondom, meddig tart? — 190 centiméterre kotorjuk a medret mert életveszélyes — hangzik a még furcsább vá­lasz. Ekkor az egyik munkás az öreg vállára teszi a kezét, és a kotrómester elhallgat A munkás felénk fordul: — Hangosabban mondja, az öreg nagyot hall. — Tölcsért formál a tenyeréből, közel ha­jol a füléhez, és úgy kiáltja bete: hogy nem lehet ám így egy ka­lap alá venni valamennyit Külön-külön története van mindegyiküknek. Az 54 éves kotrómester, Ki­rály Zoltán, mint általában a munkán látszana meg legelőbb. A kongresszusi munkaverseny híre a vízen át eljutott ide is. A munkások takarékoskodnak a szénnel, az anyaggal, kihasz­nálják a perceket, és nem fu­karkodnak a tervek teljesítésé­vel. De hányszorosára fokoz- még látni itt egy-kettőt. De hatnák ezt az erőt, ha szebb csónakba szállnak ők is, mert kabinokban jobban kipihen- estefelé jár az idő, és vágyódik hetnék magukat. az ember a családjaihoz. Akik Alattunk zúg a víz .: közel laknak, motorra, vonatra Nézem a kerek kis kábinab- ülnek, kik meg nem, azok lakot, és hallom a hosszú, vi- együtt a műszakban levőkkel hajós nép, nem beszél sokat, haros éjszakák vad szelét, hűl- itt maradnak, hallgatják, hogy de amikor kimondja, hogy 33 lámcsapásait, s látom az em- sustorog a homok, vagy neki- évet a hajón töltött, úgy ér- bért, aki egy életre vállalko- dőlnek a hajókorlátnak, s né­zem, egy másodperc alatt el- zott erre a munkára. A szél, zik a vizet, mint Terhes Fe- mondott mindent. . Szállásán, amellyel... no de hallgassuk a renc, a süket kotrómester is, mélyen lent a hajótestben egy munkásokat. aki sohasem csüggedett el, és kis kabinban ülve érzem en- :.. Szóval megérkeztünk ide. úgy kapaszkodik a munkába, nek a 33 évnek a patináját. Ott, ahol azokat a bólyákat lát- mint az élet legszebb arany­ja, lehorgonyoztuk az FK 108- zsinórjába. Boldog Életerős, és at, vagyis ismertebb nevén a ha valaki a lelkesedés szobrát Somogyot, s keletnyugati szél akarná megmi-ntázni, őt kelle- ellen rögzítettünk. De jött az ne látnia talán akkor, amikor éjszaka, viilámlott, dongott, és kimondja, hogy a munka egy fordult a szél délnyugatra, északkeletre, északnyugatra. Rohantunk a fedélzetre, és a szél irányának megfelelően szedtük fel, raktuk le a horgo­Ülök a csöppnyi ágyon, babrá­lok a játéknak tűnő kis aszta­lon, látom a vak, töredezett fa­litükröt, amelyben valaha egy ifjú ember nézte magát, és ha most megint beletekint már öreg ember néz rá vissza. Eb­ben a kis kutyaszorítóban leél­ni egy életet, nem könnyű. Nem csodálom, hogy az öreg hétig sem tart nekik, mert fon tos ez a rész a Balaton fejlesz­tése végett. És talán így nem is olyan rettenetes, hogy a parti zenét — melyre fent a kormá­gépmester időnként szeretné nyokat. És amikor megvoltunk, nyos ritmust dobol erős vállaival szétnyomni, ki­tágítani szépre, modernre. Azt a szél újra kezdte ról. . : délnyugat- hallja. o nem Szegedi Nándor AZ ELMOLT ÉV ÁPRILI­SÁBAN alakult meg a csurgói járási NEB. Az azóta títélt idő­szakban végzett munkájukról számolt be Pápa Imre — a já­rási NEB elnöke — a legutób­bi tanácsülésen. — Első feladatunk — mon­dotta — az állományom kívüli béralap-gazdálkodás vizsgála­ta volt Az iharosberényd, zá­kányt és csurgói fmsz-ben tar­tott vizsgálatok során nagyobb mérvű hiányosságokat tapasz­taltunk. Egyes szövetkezeti ve­zetők beosztásukkal visszaélve, jogtalan anyagi előnyhöz jutva megkárosítottak a szövetkeze­tét A zákányi fmsz-ben pl a mao mgedettnól magasabb munkabéreket fizettek ki. A porrogszentkirályi és a zá­kány! tanácsnál a községfej- lesztési alap felhasználását el­lenőriztük. Zákányban az épí­tési anyagok és pénzösszegek -hanyag, felelőtlen kezelését észleltük. A Tejipari Vállalat­nál lefolyt vizsgálat szembetű­nő hanyagságot tárt fel: külön­böző használati tárgyak (üstök, tejeskannák, kénsav- és sósav­ballonok) hevertek a telep te­rületén bekerítettemül, azok­hoz bárki könnyen hozzáférhe­tett volna. Nem volt elfogadha­tó a gazdáiknak kiadott előleg okmányszerű nyilvántartása sem, s nejn követelte meg a vállalat az átvevők ellátmány­nyal való elszámolását A Csurgó II., Gyékényes, Berzen- ce és In ke községek tejgyűjtői­nél tapasztalt hiányosságok megszüntetésére intézkedést tettünk. m Megvizsgáltuk, hogy egyes községi tanácsok hogyan őriz­ték meg, illetve hogyan kezel­ték az annak idején felosztott tsz-ek vagyontárgyait. A vizs­gálat több hiányosságot tárt fel. Iharosban a leltárt össze­hasonlítva a készlettel megál­lapítottuk, hogy több anyag el­tűnt. MEGVIZSGÁLTUK a dolgo­zók beadványaival való foglal­kozást. Az ellenőrzés a járási tanács öt osztályára, illetve csoportjára terjedt ki. Több helyen tapasztaltuk a beadvá­nyok határidőn túl történő el­intézését. Ellenőriztük, hogy a külön­böző vállalatoknál hogyan foglalkoznak a dolgozók újítási és ésszerűsítési javaslataival. Egyes újítások elbírálása von­tatottan haladt, s azokra sem 'mMMKvr. rrv­Beosztottai azelőtt is tud­ták róla, hogy szeret híze­legni fölfelé, de azt soha nem tapasztalták nála, hogy alanta­saival is ilyen nyájas legyen. Mintha kicserélték volna. Ha valaki bement a szobájába, azt sem tudta, hogy ültesse le. A beosztottai nem követhettek el munkájukban olyan nagy hibát, hogy azt főnökük ke­ményen szóvátette volna. Amit azelőtt soha nem lehetett nála tapasztalni — az most egyszeribe mindennapos lett: nyájas szavakkal, behízelgő modorban adta ki az utasítá­sokat, amelyek szinte már nem is utasítások voltak, ha­nem kérések. Ha pedig valaki elkövetett egy hibát, az csak kerülő úton, másoktól szerzett tudomást e hibáról — a főosz­tályvezető soha nem mondta meg neki nyíltan. N. Tóth Ferenc élte a kettős életét. Nappal ellátta hivatali munkáját, fejében gyűjtötte az adatokat — és este mindent lejegyzett. Szinte már csak an­nak élt, hogy minél több és több értesülés birtokába jus­son. Persze egyik, sem volt olyan sürgős, hogy azonnal el­juttassa gazdáinak, az Intelli­gence Service embereinek, ezért szépen elraktározta őket, várva arra az időre, amikor fnajd Urnát kijut külföldre. ; .— önök tagjai lesznek an- t$aM a bizottságnak, amely az angolokkal gazdasági tárgya­lásokat folytat majd Genfben — közölte egy napon a minisz­ter a résztvevőkkel,, közöttük N. Tóth Ferenccel is. — A tárgyaláson el kell érni, hogy mi diktáljuk a feltételeket, te­kintve, hogy mi vagyunk eb­ben az esetben fölényben. Ha a tárgyalások sikertelenségé­nek a jelei mutatkoznának, ak­kor az önök számára előírt összeg feléig elmehetnek. De csak végső esetben. Deviza­helyzetünket ismerik, bizonyá­ra tudják, hogy milyen lénye­ges érdekei fűződnek az or­szágnak ehhez a tárgyaláshoz. A tárgyalás teljes anyaga, az egyébként előírt titoktartáson túl is, szigorúan bizalmas. Semmi sem szivároghat ki az itt elhangzottakból... Amikor N. Tóth a késő esti órákban hazatért a tájékoztató megbeszélésről, töprengeni kezdett. Vajon most mit csi­náljon? Azt már eldöntötte magában, hogy a gazdasági tár­gyalások teljes anyagát és fő­ként a »minimális összeget* az angolok tudomására hozza. De hogyan?... Hátha feltűnő lesz, hogy ő most külföldre levelet küld. Különben is, ha Buenos Airesbe küldi a levelet — eset­leg nem kapják meg. Márpedig ő mindenképpen azt akarja, hogy ezzel a fontos értesülés­sel végképp elnyerje az angol hírszerző szót — kegyét Nem látott más megoldást, minthogy a levelet megírja és a »Buxom London« címre el­küldte. A levélpapírra először néhány semmitmondó sort írt, majd a sorok közé — vegyin- digóval — tömören leírta mindazt, amit ezen a megbe­szélésen hallott. A láthatatlan sorok németül és nagybetűvel vésődtek a pa­pírra, úgy, ahogy azt annak­idején utasításba kapta, majd a közlés alá kanyarította fe­dőnevét: Heinrich ... A küldöttség — N. Tóth Fe­renccel elutazott Genfbe és néhány nap múlva megkez­dődtek a tárgyalások. A ma­gyar delegáció előterjesztette javaslatait, igényeit, de vala­mennyien megrökönyödve ta­pasztalhatták, hogy az ango­lok igen tartózkodnak ... Este izgatottan ültek össze, hogy megvitassák az aznapi tárgya­lás eredményeit. N. Tóth vitte a szót... — Ez valami rettenetes ... Ezek az angolok semmiképpen sem akarnak hallani az álta­lunk előterjesztett összegről. Mit tegyünk? elő-, sem utókalkulációt nem I készítettek. Ernírtt az újítá-ok harmadnap is hasonlóképpen»eredménye nem folytak le. A magyarok nem i j.',^vra^ör1;k. engedtek — az angolok viszont j. A bERZ-ENCEI SZOCIÁLIS hallani sem akartak a java- } ____ s óit összegről. Jól tudták ők, | • ""rlT mi a magyar küldöttség uta- - sítása ... Végül is a magyar delegáció kénytelen volt le­menni a legalsó határig... Már vége volt a tárgyalások- f nak, amikor N. Tóth a szálló-1 da halijában szembetalálko- 1 zott Mr. Johnsonnal, s oda f akart menni az angolhoz, de| Hazánkban az szemével intett, hogy: nej zóművészeti OTTHONBAN tartott vizsgál« súlyos pénzügyi és egyéb h békát fedett fel. A pénz htíg téten felhasználása mellett s építési munkákat szinte mk den alkalommal az intézet m zetője adta ki a vállalkozói­nak. Több számlát műszaki é lenőrzés nélkül fizettek k (Mulasztás terheli a megy« tanács egészségügyi osiztályá is, mert megbdzólevélltí adói lehetőséget a szabálytalanad gok elkövetésére.) A felújítás keretet beruházási murikár használták fel szabálytalanul. Közérdekből történő bejtíen teste szállt ki a járási NE] a estzrgái vasúti hídiho: Ugyanis M8 köbméterrel töib sódert szállítottak ide feleste gesen, s 9000 forintot tett ki többlet fuvardíj. A ftítíősöl fegyelmi büntetést kaptak. Az Iharosberényi Gépáűo másom több szabálytalanságo tapasztaltunk. Egyes gépel nem állhatták munkába késő javításuk miatt A vizsgálai időszakában több község hatá rában találtunk gazdátlanul hagyott gépet A Kea-timag- és Gyógynö- vénytermelő Gazdaság szenta üzemegységében többfajta ma got találtunk Itítáron kívül Megállapítottuk azt is, hogy : gazdaság eredményesebb mű­ködését gátolja az épületei hiánya és a szervezetlenség. Vizsgálatot folytattunk ma­gánkisiparosoknál, ktsz-ekben a vendéglátóiparban, a legelte­tési IbSzottságoiknál, az erdő- birtokosságoknál; ellenőriztük az állami ingó és ingatlan va­gyon kezelését és a csurgói ta nács pénzgazdálkodását. Egyéni sérelmekkel is fog­lalkozott a NEB. Közülük nég; ügy került a rendőrhatóságho; nyomozásra. Sok esetben sikerült ideje ben feltárni a hibákat. Töbt százezer forint az az összeg amit a népi ellenőrök egy esz­tendei működésük alatt meg­mentettek a népgazdaság szá mára. A jövőben növeljük a nép ellenőrök számát a községek, ben. A NEB ELNÖKÉNEK BE­SZÁMOLÓJA UTÁN Hortobá­gyi István elvtárs, a járás pártbizottság titkára és Kontr; István tanácstag méltatta a né- pi ellenőrzés jelentőségét. El­ismeréssel szóltak az eddij végzett körültekintő munkáról arról, hogy milyen nagy segít­séget nyújtott a NEB a rendőr­ségnek és az ügyészi szervek­nek az állami tulajdon megvé­désében. Hubay Sándor- A r_\84 képzőművész készít új alkotásokat nagy ipari városoknak, vidéki iskoláknak évek óta új kép­alkotásokra köl­tegye. A főosztályvezető ebből | tik az építési beruházások két láthatta, hogy szemmel tartják j ezrelékét: művészi szobrokat, őt, Johnson pillantásából azt | domborműveket, iparművé- is kivehette, hogy meg vannak | szeti alkotásokat kapnak az új vele elégedve.,. !lakótelepek, a nagy ipari vá­Itthon szinte kizárólag arra % rósok, vidéki iskolák, művelő- rendezkedett be, hogy ő az an-Jdési intézmények. A két ezre­sről hírszerző szolgálat embere. Z lékes alapból most odaítélték Igaz, számolgatta a napokat, | az első félévi megbízásokat. A mikor telik le a nyolc év. A J megrendelésre 84 művész ké- felén már túl volt... Többször » szít 91 alkotást. A szerződések használta a csöppnyi magneto- í 1 800 000 forintra szólnak; ez fon készüléket is, de leggyak-1 az összeg azonban az alkotások rabban a vegyindigót. Egészen |művészi színvonalának megíe- belemelegedett a hírszerzésbe. J lelően előreláthatólag három- Egy alkalommal ugyancsak J millió forintra emelkedik. Ál­fontos értesülésekről szerzett t latnunk ezenkívül magára vál- » uw tudomást, s hogy ezt tovább j lalja a domborművek, a szob­— Tartani kell magunkat az adhassa, üdvözlő lapot küldött f rok bronzba öntésének, kőbe eredeti összeghez — válaszolta a budapesti angol követségre. | faragásának és elhelyezésének e küldöttség vezetője. Az volt A sorok között pedig titkos | költségeit. , az érzésem a tárgyalás alatt, írással jegyezve szerepeltek az* A kétezrelékes alapból a ko- kogy pontosan tudják a mi értesülések. Aláírás: Heinrich t vetkező hónapokban Bencsik utasításainkat... Egyre csak Manó. Rájött, hogy ez igen jól István szobrot mintáz a kom- mosolyogtak. és viszonylag gyors módszer. |lói 16 tantermes általános is­— Honnan tudhatnák? —- Szinte minden ünnep alkalmá-j kólának, Blaski János grafitot próbálta elterelni a figyelmet bál üdvözölte a követséget... f készít az oroszlányi lakótelep­1956 kora őszének egy dél-1 re. A szolnoki új munkásszál- előttjén két személy állt a ka-Siót Csernyák István mozaik- tonai bíróság előtt. N. Tóth; képe, a kadarkúti iskolát Gá- Ferenc x:olt főosztályvezető és S bor Magda terakotta dombor- Tóth Aladár halottsápadtanlmúve, a keceli iskolát Halmá- hallgatta a bírót. Mindkettő- Z gyi István körplaszrtikája, a jüket váratlanul érték a sza-fmonori gimnáziumot Kelemen vak, amelyek bensőjükig ha-1 Kristóf József Attila szobra dí- toltak: a Népköztársaság névé-1 szít! majd. A miskolci ben w. Tóth Ferencet halálra, t sszín’-í-m^k mintáz új alkotá­sé” t életfogytiglan erről a témáról N. Tóth. — Egyszerűen az a helyzet, hogy egészen kis összeget akarnak fizetni... Üzletemberek... Nekem az a véleményem, hogy engedjünk, mert a végén úgyis csak engedményre kerülne a sor... — Szó sem lehet róla. Ennek a tárgyalásnak nagy devizaki­hatásai vannak. .. Meg kell szerezni az előírt összegei... A tfr másnap is, sas Károly és Schaár Erzsé­bet, aki a névadó Déryné szobrán dolgozik. Antal A. Jó­zsef, Boldogfai Farkas Sándor Csekovszky Árpád, Kerényi Jenő szobrait állítják majd fel Debrecen főútvonalain és a debreceni színház előcsarno­kában. A vidéki új lakótelé­nek közül Oroszlányba Hock Ferenc grafittója. Szegedre Kajári Gyula majolika freskó­ja és mások új alkotásai ke­rülnek. A kétezrelékes alapból kap képzőművészeti alkotásor kát a fóti gyermekváros, Ta­tabánya, Balatonfüred, Fo­nyód, Siófok, Szekszárd, Pécs. Szolnok, Székesfehérvár, Sal­gótarján és Oroszlány is. A tiszapalkonyai erőmű homlokzatára a képzőművé­szeti alkotásokat Megyeri Barnabás, Segesdi György, Vilt Tibor, Metky Ödön, Patai Lá,szló, Szinte Gábor. Varga Imre pályamunkái közül vá­lasztják ki. ____ Ű j könyv jelent m-g a revizionizrmj«ro «■Rc­A Kos sulii Könyvkiadó vizíonizmus a legfőbb \ önsúly * címmel gyűjteményes kötetet je­lentetett meg. A gyűjtemény a szocialista és a kapitalista orszá­gok kommunista és munkáspárt­jai vezetőinek cikkeit, illetve be­szédeit tartalmazza, amelyekben elemzik az egyes országokban és .... ieíentkező an+imar^is^f börtön. sá&. a katonai bíró- renc, I — Folytatjuk — Árpád, Ifj■ Szabó 2'ma -.21-1.1 Ci-e-u is. (1- . harm

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents