Somogyi Néplap, 1959. július (16. évfolyam, 152-178. szám)
1959-07-25 / 173. szám
SOMOGYI NÉPLAP g’WVnyKq.t, 1959. .iúlius 25. c UJ HAZAK, UJ UTCASOROK A nagyberki Vöröshadsereg út, mely a felszabadulás után épült, nem egyedülálló új utcasor megyénk falvaiban. Mindenütt hatalmas építkezések voltak az elmúlt tizennégy év alatt. Ezt el kell ismerni még rosszakaróinknak is. ök is látják, hogy ezek az új utcasorok mindenütt kinőnek már a régi falusi képből. Aki házat épít, nem elégszik meg az egyszerű kétszoba, konyhás lakással, fordítást is tervez a ház elé, mert ez a divat. Emögött az annyiszor kimondott szó mögött: divat, van valami, amit negyvenöt előtt hiába kerestünk ... Házat építeni, meleg családi otthont teremteni nem könnyű. A múlt rendszerben, ha két fiatal semmi nélkül indult az életnek, jó volt, ha 50—60 éves korukra össze tudtak hozni valamiféle saját hajlékot. Sokszor egy élet is kevés volt hozzá. Árendás házakban laktak, s a napszámból összekuporga- tott fillérek nagyon lassan szaporodtak. A házépítés ma sem kis feladat. Mégis gombamódra nőnek az újabbnál újabb, modernebbnél modernebb házak, amilyenre negyvenöt előtt csak az úrféléknek jutott. A házépítés ma ezerszerte könnyebb, mint hajdan. És mennyivel szebbek a régi kis falusi otthonoknál! De nézzük meg, kik építik ezeket a hajlékokat. Kiknek van ma tehetségük modem, fordított, úgynevezett divatos házakat építeni? Mindenkinek, aki csak szorgalmas, törekvő ember. Nagyberkiben az említett utcasor egyik házába nyitottunk be. Hatalmas, hat méter széles, 27 méter hosszú épület: két szobán, konyhán, előszobán kívül kamra is van, alatta pince. Az épület végében istálló és pajta. Még nem fejeződött be az építkezés, még csak az egyik szobát és konyhát lakják. Rózsa Mihály és felesége — ők a tulajdonosok — most is az építésen fáradoznak. Kik ezek az emberek, s honnét volt tehetségük az építéshez? Hárman vannak: a férj, az asszony, s a 9 éves kislány. Negyvenhatban a férj 3, az asszony 4 hold földet kapott. Tizenhárom év pergett le azóta. Sok szerződött bikát, hízót és terményt adtak el, míg az új ház felépült. Először megvették a házhelyet, aztán sorban, alapköveket, néhány ezer téglát, vályogot, épületfát vásároltak. Gondolni sem lehetett kocsmára, szórakozásra. Igaz, hatalmas segítséget jelentett, hogy az asszony édesanyjától örökölt egy kis házat, de sok pénz kellett még ennek az árához. Mennyi fáradságot, verejtéket hagytak maguk mögött, míg felépült a ház, ott, azon a helyen, ahol néhány éve még gabonát ringatott a szél. Miből épült? Szorgalomból Igen, róluk igazán nem mondhatja senki, hogy egyetlen óráig is lopják a napot. Jelenleg a helyi Béke Tsz-ben dolgoznak. A férj kocsis, az asszony növénytermesztési brigádvezető. Azok közé tartoznak, akik a legtöbb munkaegységet szerezték a közösben. Az asszonynak 70, a férjnek 200 munkaegysége van már. Nehéz volt eljutni idáig, s mindezt a pénzzé tett kis anyai jusson kívül saját erejük révén érték el. Ma már ez természetes, hiszen megyénkben annyi sok modem, úi ház épül. S akik ezeket építik, egykor szegény emberek voltak. Sz. S. Előzzük meg a csócsároló kártételeit Gabonavetésünk egyik igen veszélyes kártevője a gabonafutrinka lárvája, a csócsároló. Leggyakrábbam ott károsít, ahol gabonát gabona után vetnek, de különösen nagy a veszély ott, ahova gabona után őszi gabona kerül. A bogár a tojásait többnyire a gabonakereszték, kepék helyén a tarlóra rakja. A szemhullás következtében kikelő árvagabonán a tojásból kikelt lárva bőséges táplálékot talál létfenn tartásához. A korán kikelt őszi gabonában, főleg a kepék helyén kipusztul a gabona, foltosak lesznek vetéseink és ezek a foltok a kártétel következtében egyre szélesednek, sokszor az egész tábláira kiterjednek. Kártétel jelentkezik akkor is, ha az őszi gabonavetés előző évi gabonaföld mellé kerül. A lárvák megtámadják a szomszédos táblában kikelt őszi vetést. A gabonafutrinka lárvájának kártétele egészen a téli fagy beálltáig tart, majd a tavasz beköszöntésével folytatódik. Függőleges aknájába lehúzza, összecsócsárolja a gabonát, mely a károsodás következtében elpusztul. Legbiztosabb védekezési mód a csócsároló ellen a helyes vetésforgó alkalmazása. Az >nban, ha mégis úgy hozza a szükség, hogy gabona gabona után következik, akkor ne őszit, hanem tavaszi gabonát vessünk. Ha gyorsan és szempergés nő'kül takarítjuk be gabonáinkat és időben végezzük el a tar- lóhántást, akkor a kártevő nem talál táplálékot. A kártevő csócsároló ellen eredményesen védekezhetünk még Agrltox (HCH) porzószerrel. Erős fertőzés esetén katasztrális holdanként 25 kiló porzószer szükséges. A foltos kártétel esetén csak a fcítokat porozzuk be. Miután a csócsároló fényt kerülő bogár, legjobb a porzést es+e, s kora reggel végezni, mikor a bogár a föld felszínén van. Temesfői Fdo. a Somogy megyei Növényvédő Állomás igazgatója. az m Végeit ért az iskola. Sok szülő — mivel azt hiszi, most már nem köti az iskola szabálya — ad egy kis szabadságot gyermekének. Hadd élvezze a szünidőt! Magával cipeli még késő esti szórakozásaira is. Alig van esti szórakozóhely Kaposvárott, ahol a késő éjszakai órákban .ne látnánk alvó, álmossággal küzdő gyermeket, miiközben édesapja vagy édesanyja nyugodtan táncol, italozik, szórakozik ismerőseivel. De ne beszéljünk általánosságban, csatlakozzunk inkább a rendőrség ifjúságvédelmi osztályának munkatársaihoz és tekintsünk be velük néhány esti szórakozóhelyre. Egy kék színű igazolvány Sok a vendég az új zenés cukrászdában, köztük több 10 év körüli gyerek. Szüleikkel hallgatják a zenét. Egy fiatal fiú társaságában lévő még fiatalabb kislányhoz odamegyünk, igazolványukat kérjük. A kislány elpirul, s retiküljéből kék színű igazolványt, vesz elő. Ut- töi ő igazolvány. P. Gabriella, 1945-ben született, tehát mindössze 14 éves. A fiú L. Károly, két évvel idősebb. Csodálkozunk, Nemcsak a gyerekeken, akik este 10 órakor szülői felügyelet nélkül szórakoznak, hanem a szülőkön is. Nyugodt lelkiismeret kell ahhoz, hogy egy 14 éves leányt éjszaka elengedjenek. Öt percre jöttem Az Április 4 utcai új kisvendéglő asztalánál magános, nagy fekete szemű 4—5 év körüli kisfiú üldögél. Hozzátarto- zói ott hagyták egy kicsit, s ő kihasználva az alkalmas pillanatot. nagyokat kortyol a pohár sörből. Mire az asztalhoz érünk, ott van az apa és II, Ferenc. — öt percre jöttem csak, máris megyek — mondja gyorsam. Elhisszük... De ha megszomjazott egy ffohár sörre, miért cipeli magával gyermekét. okimék este 10 óra tájban már jobbat tenne az alvás. Vacsora kettesben 'A matrózruha valamikor fehér lehetett, most koszos, fekete. A gyerek, aki hol az asztalra, hol a szék támlájára hajtja fejét a Jóbarát kisvendéglőben, nagyon szánalmas látványt nyújt. Fáradt, álmos. Nem csoda, záróra van, elmúlt 10 óra. — Ivancsics Mátyásnak hívnak, fuvaros vagyak — mondja a gyerek asztaltársa, ö a fiam, Matyi, 7 esztendős. A feleségem itt hagyott. Vacsorázni jöttünk. Velem van mindig a gyerek. Meg kell majd nősülnöm. Előttük az asztalon lángos, sör, és málna. Nagyon szerény vacsora. Az apa 59 éves, a gyerek 7. Matyi nappal apjával van, de az csak este 9—10 óra körül tud hazamenni. És amíg meg nem nősül, ki mos, ki takarít a gyerekre, ki neveli, ki viseli gondját? Nézze meg a tanács szociális osztálya, mit tudna segíteni, és segítsen addig, amíg nem késő. Moziból hazafelé Ki/mt elhúzódott a 7 órai előadás, fél tíz, amikor a közönség hazafelé mául. A felnőttek között elég sok gyereket látni. Némelyiket szüleivel együtt rövidesen viszontlátjuk. S. Ferenccel, feleségével, és 4 éves kislányával az Április 4 utcai kisvendéglőben találkozunk. — Moziból jöttünk, betértünk egy pohár sörre és sietünk haza. K. Ferenc is ezt mondja, aki a zenés cukrászdában üldögél felesége és kislánya társaságában. De a Lenin utcai vendéglőben is akadnak mozilátogatók fél 11 után. T. Lajos 6 éves kisfia unatkozva forgolódik a széken. Várja, hogy mikor unják meg szülei a mozi utáni sörözést. Az sem jó, ha a gyereket az esti előadásra viszik, de az már elítélendő, hogy mozi után még sörözni is betérnek. mit sem törődve a fáradt, álmos gyerekkel. A vasúti fmsz vendéglőben egy 4 év körüli kislány állva elaludt szülei mellett. Csak akkor ébredt fel, amikor gondos mamája odanyomta szájához a söröspoharat, nehogy megszomjaz- zon. Altató zene Kellemes zene szól a Szabadság-parki vendéglőben. Az egyik asztalnál nagymama társaságában fiatal szőke asszony ül, ölében 2—3 év körüli kisfiú. A nagymama és a mama szótlanul cigarettáznak, hallgatják a zenét. A gyerek félre billent fejjel alszik anyja ölében. Anyuka észre sem veszi, talán ö <is álmodozik. Pedig mennyivel jobb helye lenne gyermekének otthon, megszokott ágyacskájában. Együtt a család Fojtó levegő, emelkedett hangulat a Grill-ben. Éjfél után van, s az italtól, a )ó kedvtől sok embernek már a füle is vörösödik. A zenekar előtt egy család üldögél. Kopasz, kövérkés családfő, félesége, leánya, bizonyára veje és a család legfiatalabb tagja, egy 10—12 év körüli kövérkés fiú. Távolról figyeltük a gondtalan szórakozást. A fiú is jól érezte magát. Időközönként nagyot hörpintett a csokoládé likőrből, amit figyelmes szülei hozattak. Aztán úgy fél kettő felé eltávozták. Együtt, az egész család.., Kőrútunk véget ért. Nem szívesen dicsekszünk, de találtunk rossz példát elegendőt. A szülők, akikkel beszélgettünk, sokan mérgesen néztek ránk. Bizonyára arra gondoltak, hogy miért avatkozunk mások csalását ügyeibe. Nem, ez nem beavatkozás. Csupán figyelmeztetni akartuk őket, és minden szülőt: higgyék °l az éjszakai szórakozás r—'z v,'elő a gyerekek szímá-• ORSZÁGJÁRÁSON ÖT NAP ÉSZAK-MAGYARORSZÁGON VIL Amint kiérünk a városból, apróbb viskók között vezet az út Eger híressége, a Szépasz- szony völgye felé. A nagy hegyek, vízesések, szakadékok után is magávalragadó a táj: a völgy, melynek ölén szőlőik rengetege, árnyas diók, gyüeső nyomunkba szegődik. Pedig még sokat várunk e naptól. A Mátrán utazunk át, ismét hosszú és 'kanyargós szerpentineken. Sírok temetődombiárói látjuk a ködben úszó siroki várat két magasba nyúló hegycsú4.1/uov.yu ouu» vdsuuii cpitenóüi az együun vizesaxoü iieiyen. mölcsfák, és domboldalba fúrt pincék hosszú sora. Egy pillanatra tanácstalanul megtorpanunk. De jön már a »segítség«. A turistákat mindig ott. Várja az útkereszteződéseknél néhány koromfekete arcú ember, hóna alatt a hegedűvel. Hozzátartoznak a tájhoz, mint a fák, hajlatok, pincék, és a mámorí- tó nedű. Mert aki a Szépasz- szony völgyébe jön, az jó borokat kóstolgatni szándékozik, s a hangulathoz muzsika is kell. Próbálom megtudakolni, hogy voltaképpen miért Szépasszony völgye . .híres-nevezetes táj. De .nincs, aki magyarázatát adná. Csak Szépasszony völgye, mert olyan ... A bor — sokan megállapít tották már — kitűnő, s talán több jelzőt is fűzhetnének hozzá azok a hölgyek, akik kapitányválasztásra szemeltettek ki e szép délutánon. Van, aki a- Bikavérre esküszik, hozzám valahogy közelebb áll a szédítő Leányka íze, zamata. Egyetlen órácskát töltöttünk itt, a hangulat mégis ragyogó, hisz csak percek 'kellenek hozzá, s néhány fél liter üvegből szíva. Énektől visszhangzik a táj, s a fiatal »óvónéni« nem gyerekeknek és nem gyermekdalokat hegedül a kölcsönkért hangszeren ... Azt hiszem, elég is ebből egyetlen óra. Szép emlékekkel távozunk. Csak reggel csempül el kicsit a férfiak, asszonyok szája. Kora hajnalban indulunk hazafelé, s hűséges kísérőnk, az csőn. Szép. Valaki — álmos lehet még — így reagál a látványra: »Jaj, de gusztusos«. Valószínű mást akart mondani. S egv másik hölgy nagy felfedezésként így kiáűt fel, amikor a faluban hirtelen fékez a vezető: »Kecskék! Egek!« Nem magyarázkodik különösképpen, étterem hatalmas falfestménye ragad meg emlékezetünkben; Ázunk, de azért átsétálunk a parkon, romantikus fahídakon föl a gyermeküdülőhöz, Károlyi gróf egykori kastélyába; Körülötte sátortáborban ébredeznek a gyerekek. Az őrség utat nyit, s ha néhány percre is, de bekukkantunk az üdülő szobáiba, termeibe, mert felemelő látvány. És mindenkinek el kéne jutni ide, aki nyáron vagy télen Párádra engedi gyermekét. Látni kell, mert a gyermekbirodalom élmény! Orvosok, védőnők, harminc főnyi technikai személyzet vigyáz itt az apróságokra. Télen öthetes ingyenes gyógy- üdültetés van, s a 150 gyerek szakoktatásban is részesül A nyáron kéthetenként váltó. 350 fős turnus tagjai pedig mindössze 85 forintot fizetnek. (Különben ötven forintba kerül egy gyerek napi ellátása!) Jó látni ezt, érezni a szerető gondoskodást, mely otthonná varázsolja a környéket. Jó megvalósulva látni egy célt, mely sokak szemében még mindig csak ígérgetésnek tűnik, s nem tudják, nem akarják hinni a valót... A Mátrából keveset látunk; Az alacsonyan kúszó felhők között kanyargunk felfelé, s az időjárás »jóvoltából« sokat mulasztunk. Az ablakra verődő sűrű esőn át szeretnénk belátni az erdők mélyére, a hegyvonulatok hajlataiba, de mindez titok marad. S ami mégis kirajzolódik az ólmos szürkeségben, vágyat táplál, csalogat, hogy egyszer majd ragyogó napsütésben jöjjünk erre pótolni a pótolhatót Mátraiházán forró gulyás vár, s a turistaház előtt percenként állnak meg a szebbnél szebb autóbuA Napsugár üdülő Mátraházán. de ugyan ki nem érti meglepett felkiáltását? Hét óra sincs még, s Párádon vagyunk, a gyönyörű fürdőhelyen. Vigasztalanul esik az eső. A víz- és ködíüggönyön mégis áttetszik a táj szépsége, a hatalmas park ősi fái, dísznövényei. És virág, virág mindenütt. A SZOT-üdülő széles lépcsőfeljárata, a terasz hófehér korlátja, az épület, és az szók. óriási a forgalom. A kocsikban külföldiek ülnek. Arra gondolok, most ők is ugyanúgy bosszankodhatnak, mint mi. Ez sem vigasztal. Lassan ereszkedünk lefelé; Már derül, talán visszafordulnánk, ha lehetne. A hegyek ködfátyolban úszva úgy tűnnek el mögöttünk, mint valami mesevilág Kétoldalt már hatalmas szőlőtáblákat látunk, s Gyöngyösön domoszlói muskotály kelt; életre a társaságot, hogy aztán vígan nótáz- Vq viselje el a hosszú út fáradalmait. Van aki maga elé meredve ül a kocsiban, talán fáradt, vagy azért, mert asz- szonya is ott ül mellette. Mások zálogosdit játszanak, énekelnek, viccelnek, így gyorsabban megy az idő. De szíve mélyén azt hiszem mindenki ott hordja az élményt, melyért még csak külföldre sem kellett menni! És szinte hallom kimondhatatlanul is az elhatározást: sok aprósággal kell megismertetni e tájat, hogy lássanak, örüljenek, tanuljanak, és tudják értékelni hazánk szépségeit, az üzemek, gyárak, erőművek munkásainak erőfeszítéseit. Mert azt hiszem, ez utóbbi volt, mi leginkább belemarkolt tanítóink szívébe is. Tudom, hogy általa közelebb kerültek az osztályhoz, melynek vállán egy egész ország népének jövője nyugszik. Megérte. Ezt hallom mindeneiül, s a Pedagógus Szakszervezetet emlegetik, mely áldozatot vállalt, hogy lássunk, tapasztaljunk. öt nap múlt el csupán, de Párád, SZOT-üdüló. Jávegi Bél*
