Somogyi Néplap, 1959. július (16. évfolyam, 152-178. szám)
1959-07-24 / 172. szám
1V*«T.AP Péntek, 1959. július 21. HATÉKONYABBÁ KELL TENNI A TB MUNKÁJÁT Az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének Somogy megyei Területi Bizottsága sokrétű, nehéz feladat megoldásával küszködik. Az orvosok, ápolónők, különböző képzettséggel rendelkező egészségügyi dolgozók problémáival való foglalkozás nehezíti munkájukat. Gondot okoz az is, hogy' a TB titkára, Újházi Ilona már hónapok óta iskolán van, s előreláthatólag hosszabb ideig nem jön vissza. Helyettese, Fenyvesi Ferencné még nem ismeri eléggé ezt a területet, de azon van, hogy a TB irányításával betöltse szerteágazó feladatát. Néhány adat a munkatervről Ezt a törekvést bizonyítja második félévi munkatervük is, mely alapos, minden területre kiterjedő feladatokat tartalmaz. Ezek közül csak néhányat említünk. A politikai munka javítása. Eredményes nevelomunkát kívánnak végezni az orvosok, egészségügyi dolgozók szocialista világnézetének kialakítása érdekében. Segíteni akarják a szakmai munkát, a betegellátás megjavítását. Megszervezik, segítik a szakmai képzést. Megvizsgálják a kórház belosztályának munkáját, a betegfelvételt, bánásmódot, s hogy miként tudják a mezőgazdaság szocialista átszervezése következtében a megnövekedett feladatokat ellátni. Megszervezik az őszi siófoki orvosnapokat. Törődnek az emberekkel A felsorolt száraz adatok mellett a munkatervben olyan megoldásra váró feladatok is szerepelnek, mélyekből kitűnik, hogy a TB szívén viseli az orvos-egészségügyi dolgozók sorsát, törődik az emberekkel. Kaposváron nővérszállást hoznak létre. Az egyedülálló, szakképzett fiatal ápolónők ugyanis megfelelő lakás hiányában itt hagyják munkahelyüket. Ugyanilyen fontos feladatnak tartják a kórházi óvoda létrehozását is. A dolgozók érdekvédelmével kapcsolatban segíteni akarnak lakáshelyzetükön, munkaügyi problémáik megoldásában. . ellenőrzik a munkásellátást, a munkavédelmet. Tervükben szerepel a túlórázás, a szabadságolás ellenőrzése, a segélyezés és az üdültetés ellenőrzése is. Felajánlásokból mozgalmat A pártkongresszus tiszteletére országszerte különböző felajánlások teljesítésével készülnek a dolgozók. A megye orvosai között is szóba került: hogyan, s milyen felajánlásokat tehetnének ők. a pártkongresszus tiszteletére. A marcali járás orvosai mutatták meg a lehetőséget. Dr. Rádai Ferenc, böhönyei orvos hetenként meglátogatja az arató- és cséplő-brigádokat. Dr. György Ferenc Nemesdáden délután 4—6 óra között, rendel a tsz- tagok számára, s előadásokat tart különböző betegségek megelőzéséről. Dr. Pozsár József Marcaliban az idénybölcsődék szűrővizsgálatait végzi el. Helyes a TB törekvése, hogy a felajánlásokat mozgalommá akarja kiszélesíteni a megye orvosai, egészségügyi dolgozói között. Jó lenne, ha nemcsak a marcali járásban, hanem az egész megyében, a pártkongresszus után is vállalnák a tsz-tagok helyzetét segítő munkát. Beszélgetni az értelmiséggel A »-felajánlásokból mozgalmat«, és az orvosi rendtartás ismertetése is azt bizonyítja, hogy a TB foglalkozik a ma- gasképzettségü értelmiségiekkel. Szerepel a munkatervben, hogy a pártkongresszus anyagát ismertetik majd. De ez nem elegendő. Helyesnek tartanánk, ha Kaposvárott és a járási székhelyeken beszélgetéseket szerveznének a megye, a járás vezetői és az orvosok között. Ezeknek a beszélgetéseknek témája lehetne: az orvosok szerepe a szocialista társadalom, építésében. Mit adott a népi demokratikus rendszer az orvosoknak, mit vár a párt, mit várnak a dolgozók az orvosoktól stb. Az orvosokat ezzel közelebb hozhatnánk a párthoz, jobban megismernék hazánk eredményeit, problémáit. Eleven, hatékony munkát A munkatervben szereplő feladatok megoldása nehéz, fáradságos, kollektív munkát igényel. Hatékonyan kell dolgoznia a területi bizottság minden tagjának. Ezt követelik a közelgő alapszervezeti választások, s a kijavításra váró hibák. Nem helyeseljük, -hogy a TB 13 rendes tagja közül csak tíznek van munkatervben meghatározott feladata. Dr. Arató Miklós igazgatót, osztályvezető főorvost például túlságosan elhalmozzák munkával, . holott megoszthatnák a TB-tagok között. A rmmkaterv-ben ismét szerepel a pártszervezetekkel, pártbizottságokkal való kapcsolat megjavítása. Ez feltét-“ lenül szükséges, mert a csurgói és tabi járás orvosai például nem -tagjai a szakszervezetnek, a siófoki szakszervezeti tagok pedig nem akarják fizetni a javított fizetés után járó illetéket. Többet kell tartózkodniuk a területen, többet beszélgetni, foglalkozni az emberekkel, és gyakorlatban is segíteni a munkát. S ha egyedül nem tudnak eredményt elérni, kérjék az ületékes párt- bizottságok segítségét. S akkor bizonyára 'nagyobb eredményekkel büszkélkedhet a TB, mint eddig. “Szalaj László A VII. VIT-re utazó magyar küldöttség üdvözlete a fesztivál résztvevőihez A magyar fiatalok VIT-re utazó küldöttsége a fesztivál tiszteletére béke-staféta útján, levélben üdvözli a VIT Nemzetközi Előkészítő Bizottságát. A levélben többek ^között ez áll: — A VII. Világifjúsági és Diáktalálkozó zászlaján a béke és barátság nagyszerű jelszava ragyog, amely az egész emberiség vágyát testesíti meg’, százmilliókat fűz egybe és serkent tettekre. — Ezért vált a hetedik világifjúsági és diáktalálkozó a mi hazánkban az egész társadalom ügyévé. —■ Kedves Barátaink! — Magasztos célt tűztetek magatok elé: erősíteni a népek közötti barátság és megértés szellemét, erősíteni a béke ügyét. Harcotokban együtt van veletek az egész magyar ifjúság. JHit ejinálfanak ? Az újítás pénz az újítónak, a vállalatnak, és ha jól sikerült, növeli a vállalat nyereségét, a nyereségrészesedést is. Sokan újítanak is, csak éppen nem jól. Pontosabban: nem abban újítanak, amiben kellene. Márpedig az újítás hasznosságát megsokszorozza, ha: »Nem azt találod fel, ami éppen eszedbe jut, hanem amire a szocializmus építése érdekében szükség van...» Azt pedig, hogy milyen újításra van szükség az üzemeknél, vállalatoknál ágy tudhatják meg az újítók legjobban, ha ,a vállalat elkészíti az újítási feladattervet. Ebből látni lehet, ho! szorít a cipő, hol szűk a keresztmetszet, hol van szükség ötletes újításokra, hop“ növel.jék a termelékenységet. Ha nem így csinálják, akkor cseng a telefon a megyei tanács műszaki osztályán és ... nem akarunk neveket sorolni — vállalati igazgatók, újítási előadók azzal az izgatott kérdéssel fordulnak a tanácshoz, hogy mit is újítsanak, mit is csináljanak? Az igazgató és az újítási előadó valóban jiem döntheti el. De miért nem segítenek feleletet adni a kérdésre a műszaki dolgozók? Hova rejtik ötleteiket a fiatal műszakiak? Aligha fordítják újítási feladatterv kidolgozására ott, ahol az igazgatónak ilyen kérdésekkel kell ostromolni a tanácsot. Ha az igazgatók, az újítási előadók ösz- szeülnek a műszaki dolgozókkal és újítási feladattervben foglalják össze a feladatokat, akkor ezek a kérdések elmaradhatnak. Akkor a munkások, újítók ebből nemcsak azt látják, hogy van mit, hanem azt is, hogy hol kell tenniük. A NAGYÜZEMI TÁBLÁK KI ALÁ KÍTÁSÁRÓL Ha megnézzük a tavasszal alakult termelőszövetkezeteket, akkor azt látjuk, hogy ebben a gazdasági évben a gazdálkodást a mozaikszerűen elhelyezett kisebb-nagyobb szántóföldi parcellákon kellett megoldani. Szinte művészet volt még a szakképzett agro- nómusnak is ezeken a területeken a termelést és a munka- szervezést biztosítani. A ter- mefőszövetkezetek vezetői fáradhatatlan munkájának kö A termelőszövetkezetek üzemi területén a nagyüzemi gazdálkodásra táblákat alakítunk ki, és a kialakított táblákon alkalmazzuk az egyes vetésforgókat. A tábla,sítást a terep adottságai, a meg nem szüntethető tereptárgyak befolyásolják. Ezért gyakran előfordul, hogy a tábla területe nem azonos a vetésforgó-szakasz területével. Olyan vidéken, ahol nem lehet az adottságok miatt nagy táblákat ki szűnhető, hogy a termelési alakítani, esetleg 2—3 táblát VAN TÖRVÉNY tervben lefektetett tervfeladatokat az ilyen szétszórt parcellák mellett teljesíteni tudták. kell egy vetésforgó szakaszául kijelölni és megfordítva, ahol a nagy táblák kialakításának van meg a lehetősége, ott egy Már 'a tavaszi kezdéskor táblán esetleg több vetósforgb- megindult a táblásítási munka, £za'íasz területe » kijelölhető, igyekeztek az őszi gabonák közé tavaszi kalászost vetni. Táblának mondhatjuk a természetes, vagy mesterséges majd ezeket pillangósokkal fe- j határokkal körülvett földterüA fóagronórrtus kiabált: — Menj, az anyád... — és sorolta tovább tanácsait, melyeket az újságíró csak három ponttal engedhet sejtetni. — És menj az irodába a munkakönyvedért, azonnal el vagy bocsátva. Az eset előzménye: a Kaposvári Célgazdaság tátom-pu*z- tai üzemegységéből valamiért be kellett volna jönni az állat- kórházba. Kerekes Ferenc uzemegységvezető és főagronó- mus megkérte Biczó Lajost, hogy jöjjön el a saját motorkerékpárján. — Nincs benzinem, nem. tudok elmenni — mondta a fiú. — Kapsz papírt, itt van, erre majd ad a raktáros. — A raktáros azonban nem akart adni benzint, csak a főagronó- rmis újbóli közbenjárására. A fiú azonban már meggondolta magát Nem megy ő el Kaposvárra, kopik, romlik a motor. Ezek után hangzottak él a »szép szavak« és az azonnali elbocsátás. Biczó Lajos az üzemegység párttitkárához ment — Lehet csak így elküldeni valakit? Fegyelmi tárgyalás, vagy alaposabb megfontolás nélkül? A párttítkár helyesnek találta az intézkedést. A fiú hazament A munkakönyvé nélkül, mert az irodában senkit 6em talált. Aztán elment a KISZ-biaottságra: segítsenek, mert ő igazságtalannak és méltánytalannak érzi. hogy elküldték, hiszen nem kötelezhetik arra, hogy saját motorján menjen el vállalati ügyben. Mindezek szombaton történték, hétfőn már keresték a fiút a lakásán a vállalattól, hogy jöjjön dolgozni. Néhány nap múlva pedig Nagy János, a MEDOSZ munkatársa és Lakatos Béla, a kaposvári járási KISZ-bizottság munkatársa mentek ki Tátom- pusztára megvizsgálni az ügyet. Az irodában együtt ült üzemegység szakszervezeti Steottságánajs elnöke, párttitkára és a két érdekelt fél: a főagronómus és a fiú. — Én csak ijesztésnek szántam, nem gondoltam komolyan az elbocsátást. Hétfőn már érte is küldtem, hogy jöjjön vissza. — És azok a minősíthetetlen szavak, amelyeket használt . : . ? — Pillanatnyi felindulásomban nem bírtam megfékezni a nyelvemet. Valóban mondtam neki ezeket. A párttitkár szólalt fel, és mentegette az agronómust, hibáztatta a fiút. mert az régebben is ilyen makacskodó, kissé szemtelen volt. Pedig tévedett, és helytelenül cselekedett, amikor rendjénvalónak ismerte el az azonnali felmondást, s ezt közölte a hozzá forduló Biczó Lajossal is. Az emberek a pártszervezethez, a párttitkárhoz fordulnak ügyes-bajos dolgaikkal, s tőlük várnak feleletet, igazságot sérelmeikre. Tudnia kellett volna, hogy önkényesen senki sem intézkedhet, mint ahogy tudta ezt a főagronómus is. és jóvátette hibáját, ö azért marasztalható el, mert hagyta magát elragadtatni indulatától, és elhangzottak azok a kijelentések, melyeket semmiképpen sem használhat egy vezető beosztottjaival szemben. Ezeket megmondták most Kétszáz éves a Zirci arborétum Kétszáz éves az Ös-Bakany utolsó maradványából kialakított Zirci arborétum. Az 1759- ben létesített arborétumot 1809-ben kezdték parkká^ fejleszteni. A doszpark legrégibb törzskönyvezett fenyőfáit 1782- ten ültették. Az Európa-hírű- vé fejlődött több mint harminc holdas arborétum hat- százhuszonkilenc növényfajtája között számce ritkaság található, neki. Biczó Lajos dolgozik tovább a célgazdaság üzemegységénél, és így befejeződött az ügy. Ö nem akarja, hogy egyéb következménye is legyen ennek, mondta, csak azért fordult a KISZ-hez, nehogy ilyesmi máskor, másokkal is megtörténjen. Kerekes Ferenc is tanult: van törvény, s ezeknek betartása mindig, minden körülmények között kötelező. V. P. lüLvetették, s így kialakultak a nagyüzemi pillangós táblák. Most van az ideje, hogy számba vegyük azokat a területeket, ahova másodnövá- nyeket kívánunk vetni. Ki kell jelölni a bíbor, a repce, az őszi takarmánykeverék és nem utolsósorban az őszi gabonák földjeit. Miért szükségesek ezek? Azért, mert a másodvetéseket azokra az üres földekre, tarlókra, kell vetni, ahova letet, amelyet megművelés! akadály nem szakít meg. A tábla és a szakasz nem azonos fogalom A tábla független a vetésforgótól. Egy nem vetésforgó rendszerben termelő tsz területe is táblákból áll. A szakasz pedig a vetésforgó szerves része, annak területi egysége. Milyen is legyen a tábla alakja és nagysága? A hossznem kerül őszi vetés, és «em és keresztirányban végzendő fogja akadályozni a tábla ki- talajművelési és növényápoláalakítását. Ugyancsak a tábla kialakítással függ össze a gabonák behordása is. Elsősorban a másodvetésre kijelölt területekről kell a gabonát behordani és utána az őszi vetésű növények földjéről, hogy sí munkákat akkor tudjuk gazdaságosan elvégezni, ha a táblák alakja és nagysága azt lehetővé teszi. A megművelés szempontjából ezek szerint a legmegfelelőbb alap a négyzet lenne. A négyzet forma via talajművelést minél előbb el ' szont nem megfelelő a táblák tudjuk végezni. ' egyéb követelményei szempontjából, mert például a tábla közepétől a ki- és behordás nagy vonóerőt igényel. Az eddigi tapasztalat azt mutatja, hogy a legjobban megfelelő táblaalak a rövid téglalap, amelynél a hosszabb és rövi- debb oldal aránya 2:1, 3:1. Az ilyen alakú táblákon a keresztirányú művelés is jól elvégezhető. A dombos helyeken nem is a táblák szabályos alakja a fő követelmény, hanem figyelembe kell venni a talajvédelmi szempontokat is. Úgy tervezzük a táhlákat, hogy a táblásítással is minél nagyobb gátat vessünk a termőtalaj elhordásának. Tehát a dombos területeknél általános elvként el kell fogadni, hogy az erózió elleni védekezés a legfőbb kérdés. A tábla területét a kataszt- rális holdakban kimondani a kezdeti stádium miatt elég nehéz. Mondhatnánk úgy, hogy 20 holdnál kisebb tábla ne legyen, viszont a helyi adottságok lehetővé teszik egyes helyeken a 60—80 kát. holdas táblák kialakítását. A táblásított na»vüzerm gazdaságban lehetővé válik a vetésforgó szerinti gazdálkodás, és ezen keresztül a brigád-területek állandósága. Ilyen körülmények között alakítható ki a legszilárdabb munkaszervezet, és ennek következtében tudjuk érdekeltté tenni a dolgozókat a termelésben. Horváth Gyula, a megyei mezőgazdasági osztály agronómusa. . Csákváii János: HL A II I HŰSÉGESEK Most pedig, bár semmi szükség nincs rá, bemutatkozom — mondta az ajtóban a különítményes. — Bibó főhadnagy vagyok... De ha meg is teszem, csak azért van, mert dúltak feléjük.. Ez hatott. Az asszonyok, néhány gyerek, remegve vártak, mi lesz. Tizenkilenc nevet olvasott fel a tiszt. Az első ősz Ferenc Kupié, a negyedik Kovács Józsefé volt. A szőke asszony szemét elfutotta a könny. Ne— A következő intézke- — Most ki kell választani nyugalommal papírt vett elő. kidőlt a faháznak, mert vdladések szükségesek. Foka- mindezekből 20 embert, a bor- Mielőtt olvasni kezdett volna, miben meg kellett kapaszkodzatosan, de gyorsan hozzá- tönben elkülöníteni a többitől, mégégyszer végignézett az em- nia. Tisza halkan nyüszített szoktatni a lakosságot annak megosztani őket... Estére pe- bereken, az udvaron. Szeme mellette. a gondolatához, hogy büntet- dig, főszolgabíró uram, össze egy pillanatra megakadt a lenül nem lehet az országot a kell hívni a képviselő testüle- szemközti fákon. Mintha villant bolsevizmusnak eladni, hogy tét... A felelősség megosztása volna egyet. Magyarország a kereszténység miatt, ugyebár, a szent törvé- — Akiket szólítok, egy sorba védőbástyája és a Verbőczi nyesség látszatát is meg kell állnak itt előttem. MegértettéTripartitum alapján a magán- tartani. Nemdebár, uraim? tek? Egymás mögött... tulajdon szent és sérthetetlen. Ebédre a gróf vendégei vol- Senki sem szólt. Most már * . .. Ez az ideológiai alap szolgáltat tak, és sokat pálinkáztak. Az mindenki fölállt, csak ez oko- me9 laiaiKozunK. ls Lesz, a módot a példa stagnálásához egész különítmény ulfkodoltZ * TeszédbőlZ MegZettedünk Mert urak, anélkül nem lehet. nagy nemasag uraiKoaott a Kis csönd támadt. A két ci- 3. szűk udvaron, hogy a pár asz- a ais-.viragoK.KaL. vil bólogatott. Prónay határo- szonyi sóhaj végighallatszott Lelépett a lépcsőről. Intett zatlanságot vélt látni bennük, A rabok mglepetten kapták rajta. Az emberek idegei fel- pár társának, akik követték, ezért úgy látta, itt mindent fel fejüket az elemózsiás ko- borzolódtak, szájuk hirtelen puskáikat levették vállaikróL neki kell átvenni. sarak mögül. Autó állt meg kiszáradt, mintha szomjazná- A többi biztosított. — Hányán vannak a börtön- a kerítés előtt, rövid vezény- vak valamire. Egy parancsra, óén? szavak hangzottak és a gyor- hangos csettegetéssel betöltöt_ Körülbelül hetvenen... san feltáruló kapun egy sza- ték a puskákat. Szembe veT- Helyes. Csak Marcaliból? kosz fehérkatona jelent meg. lük. Kovácsné az embere mel— Nem, itt vannak már aki- Gyorsan a négyszögletes, kis lé lépett és megfogta bal keket elértünk Böhönyén, Mész- épület elé, az udvar közepére zét. tegnyőn, Szenyéren. álltak. Durva fehér vászonru- — Hozzátartozók mind a kaTóth Aladár buzgólkodott. hájuk véres volt, mellükön púba állni — harsant fel ekkor történni fog valami. — S ami a legfontosabb, nemzeti szalag lebegett. Az aj- a másik parancs, kérlek, a marcali munkástól tó-bejárat első lépcsőiére fel- De ez már nagyobb izgalmat • * nács vezetői mind jó kezek- állt köztük egy alacsony tér- keltett. Az asszonyok, mintha ordította el maga* Bibo Ls ben. metű, finom arcú, de most gon- ereznenek valamit, nem akar- elkezdődött. Mindegyikük mei — Hát akkor elkezdjük, dozatlan, kis szakállat viselő tak elszakadni párjaiktól. Hé- letí oU termett egy-egy fehem uraim. — Báró Prónay sötét- katonatiszt. Lassan végigné- melyikük felsírt. A katonák szürke szemei megvillantak- zett rajtuk, kiszámítottan és ekkor gyors poroméira megin- — Folytatjuk ■*» t — Egy méter távolságra nyi- tódni... Minden ember egy lépést a börtön felé lépjen... A rabok gyorsan, de most már egykedvűen tették a parancsot. Megértették, velük og valami. — Üsd, vágd, nem apád — rdította el magát Bibó. És elkezdődött. Mindegyikük melL
