Somogyi Néplap, 1959. július (16. évfolyam, 152-178. szám)
1959-07-19 / 168. szám
1%sámap, 1959. Mflus SOMOGYI NÉPLAP Sikerül-e elhárítani Bonn szabotázs-akcióiét Nyugati lapok a genfi értekezletről Genf (MTIL Brentano nyugatnémet külügyminiszter — mint már jelentettük — Bonnból való visszaérkezése után pénteken este Selwyn Lloyd angol külügyminiszterrel vacsorázott. A Voix Oucriere ezzel összefüggésben megjegyzi: — Szovjet részről úgy vélik, hogy a konkrét tárgyalások végre megkezdődtek. — a nyugati hatalmakra viszont nyo- masztóul nehezedik Adenauer . zsarolása és e nyomás alól úgyl'átszik még nem sikerült kiszabadítaniuk magukat. Vajon Selwyn Lloyd azért hívta-e még vacsorára Brentanot, hogy újabb erőfeszítéseket tegyen az igazi tárgyalások megindítására? Sikerül-e megakadályoznia, hogy a Bonn által indított szabotázs-akció veszélyes módon eltorlaszolja a tárgyalások útját? E kérdésre majd csak a legközelebbi ülések adnak választ. ■ A New York Herald Tribune genfi tudósítója arról ír, ■hogy a »borúlátás nem enyhült«, de hozzáteszi: nem szabad rendellenességet látni abban, ha »e konferencia lázgörbéje olyan hullámzó, mint egy maláriában szenvedő betegé ... s a nyugati hatalmakat nem lehet teljésen felmenteni a felelősség alól, a fel és lekanyar- gó görbék miatt«. Bizonyosnak látszik — írja továbbiakban a lap —, hogy a nyugati hatalmaknak valamilyen ellenjavaslatot kell majd tenniük az ősszriémet kérdésben, ha csak azt nem akarják, hogy a konferencia ezen a ponton zsákutcába jusson. LONDON. London továbbra is a nyugat egyenetlenségének tulajdonítja, hogy fennakadás mutatkozik a genfi értekezlet munkájában. A Daily Telegraph diplomáciai tudósítója jelenti Géniből: Gromiko német vegyesbizottságról akar tárgyalni, a nyugati miniszterek viszont egy ideiglenes berlini megoldásról. A való tény az, hogy a nyugati hatalmaknak még nincs közös álláspontjuk a néniét vegyesbizottságról, és ezért nem hajlandók erről tárgyalni. PÁRIZS. A párizsi jobboldali lapok eredménytelennek minősítik a genfi konferencia első »munka-ebédjét«. A Figaro szerint a tárgyalás egyetlen lépéssel sem jutott előbbre. A haladó Liberation arról ír, hogy Bonnban kétféle politika Az amerikai acélmonopoliumok a szakszervezetek megsemmisítésére törnek New York (TASZSZ). Az amerikai sajtó véleménye szerint az Egyesült Államok ötezerötszáz acélipari munkásának sztrájkja az ötvenes évek legkomolyabb sztrájkja lehet. Lapvéleményék azt mutatják, hogy a sztrájk kimenetele sokkal többet dönt el, mint az új kollektív szerződés feltételeit. J&Medanakí,' -az egyesült acél« ®liri munkások szakszervezetének elnöke a napokban kijelentette, hogy az acélmonopóliumok a »szakszervezeteik megsemmisítésére« törnek. Mcdo- nald' e kijelentését a monopolista sajtó kommentárjai megerősítik. Á New York Times pénteki számában Ruskin, a lap szak- szervezeti rovatvezetője azt írja, hogy a sztrájkot szándékosan robbantották ki az acélipari társaságok és ez az újabb szakszervezetellenes támadások kezdetének jele. Az amerikai acé" ipari társaságok már régen készülnek erre a támadásra. Profitjuk jelenleg óriási. 1G59. első negyedében húsz kohóipari társaság összesen több mint hárorpszóz millió dolláros nyereséget vágott zsebre. A sztrájk provokálásaikór a monopóliumok számoltak azzal is, hogy a kohóipari munkások súlyos helyzetben vannak a tömeges munkanélküliség következtében, amely felemésztette meglehetősen kevés megtakarított pénzüket.. Az amerikai acélmágnások prra számítanak, hogy az acélipari sztrájk bukása egészben véve meggyengíti az amerikai szakszervezeti mozgalmat. Az amerikai acélipari sztrájk meneté azonban azt mutatja, hogy a munkások erélyesen küzdenek helyzetük megjavításáért. »Az emberek elkeseredettek és harciasak« — állapítja meg a New York. Times tudósítója. Az amerikai sajtó általában azt jósolja, hogy az acélipari sztrájk hosszú és elkeseredett lesz. folyik, Adenaueré, amely továbbra is a »kis Európa« és a hidegháború politikája a kelettel való bármilyen kompromisszum ellen, de ott van Erhard, angolbarát politikája is, amely nagyon is törődik azzal, nehogy elvágja Nyugat-Német- országot valamilyen piactól és érdeklődik a kelettel való »modus viverdi« iránt is. Az l'Humanité kidomborítja, hogy Franciaország szerencsétlenségére diplomáciája élén olyan ember áll, aki úgy látszik — folytatni akarja a Bonnet-ek és Bidault-ok hagyományait és hidegvérrel alkalmazza »a legrosszabb politikáját«. Ez a szerepe teljességgel ellentétben áll a béke érdekeivel. Erre a svájci és a brit sajtó is rámutat. HRUSCSOV SZ Szczecin CMTI). Mint a TASZSZ jelenti, a szczecini Néptanács rendkívüli ülésén a város díszpolgárává választották Nyikita Szergejevics Hruscsovot, a lengyel—szovjet barátság erősítésében, a lengyel határok védelmében, a békéért vívott harcban szerzett nagy érdemeiért. A Néptanács ülésén megjelentek a lengyel párt és kormány veze tői is. Az ülés után 150 000 dolgozó részvételével nagygyűlés volt, amelyen Cyrankiewicz miniszterelnök és Hruscsov szólalt fel. Hrusesdv beszédében méltatta a lengyel nép nagy sikereit, majd Lengyelország fennállásának ezredik évfordulójáról szólva emlékeztetett az 550 évvel ezelőtt lezajlott gruene- waldi csatára, amelyben oroszok és lengyelek együtt har,a BafelezfidStt Szocialista Internaclonáié hatodik kongresszusa coltak a német lovagok ellen. »Azért beszélünk a múlt tanulságairól, mert, vannak emberek, akik megfeledkeznek róluk, vannak szervezetek, lapok és rádióállomások, amelyek a revizionizmust szítják, vannak államférfiak Bonnban, sőt, nemcsak Bonnban, akik mégtűrik és támogatják ezt a revansista propagandát, nem ismerik el Lengyelország nyu gáti határait. Úgy látszik, ezek az urak teljesen elvesztették valóságérzéküket. Arról ábrándoznak, hogy Wroclawból megint Breslau, Gdanskból ismét Danzig, Szczecinből ismét Stet tin lesz. De tudják meg ezek az urak, hogy ezek lengyel városok, s örökre azok is maradnak« — jelentette ki Hruscsov. Hruscsov hangsúlyozta, hogy Posnanba érkezett a szovjet küldöttség Poznan (TASZSZ). Szombaton délelőtt különvonattal Poznanba érkezett a Lengyel- országban tartózkodó szovjet párt- és kormányküldöttség. Glezoszf öt évi börtönbüntetéssel akarják sújtani Athén (MTI), lentése szerint A Reuter je- szombaton a A főügyész halálbüntetést kért Glezosz két társára. Két társára életfogytiglanig tartó fogház, egy vádlottra 15 évi, egyre pedig 4 évi börtön kiszabását kérte. Végül indítványozta 10 vádlott felmentését. Glezosz perben a katonai bíróság főügyésze kért^ hogy Glezoszt öt évi fogházbüntetésre, nagyobb pénzbüntetésre, három . évi száműzetésre és polgári jogainak hét évre szóló megfosztására ítéljék. Hamburg (TASZSZ). Péntekéig Hamburgban, befejeződött a Szocialista Intemacionálé négynapos kongresszusa. A nemzetközi kérdésekkel foglalkozó, egyhangúlag elfogadott határozat sfkraszáll a kormányfői találkozó mielőbbi összehívása mellett. A határozat megálapítja még, hogy a szocialista pártok többsége az Európában állomásozó fegyve- _ s erők szétválasztási politikájának a híve. A határozat üdvözli azt a haladást, amelyet az atomfegyver-kísérlet megszüntetéséről tárgyaló genfi értekezlet eddig elért. Vitatja annak az álláspontnak helyességét, hogy a kísérleti robbantások megszűntetését átfogó leszerelési egyezmény megkötésétől kell függővé tenni. A szocialista pártok véleménye szerint az atomfegyver-kísérletek megszüntetését követnie kell majd az atomfegyverek gyártásának megszüntetéséről és a hagyományos haderők korlátozásáról szóló egyezménynek. A kongresszus határozata elítéli a gyarmatosító politikát és hangsúlyozza, hogy nagyobb segítséget kell adni a gazdaságilag elmaradt országolana'kA szocialista pártok »elítélik és elutasítják néhány kormánynak azt a törekvését, hogy biztosítsa a Franko Spanyolországának belépését nyugati és európai szervezetekbe és szövetségekbe«. A hamburgi kongresszus és határozatai a szocialista pártokban végbemenő mélyreható folyamatokat, valamint a nemzetközi politika legfontosabb kérdéseiben egyre erősödő nézeteltéréseket tükrözik. A különböző országokból érkezett szocialista képviselők a kongresszuson több egészséges értékelést adtak, és a nemzetközi feszültség enyhülését szolgáló számos hasznos javaslatot terjesztettek elő. Gaitskell angol munkáspárti vezér bírálta a nyugati hatalmaknak a genfi külügyminiszteri értekezleten tanúsított magatartását. Kijelentette, hogy Európában minden előzetes politikai előfeltétel nélkül életre íell hozni egy ellenőrzött fegyverzetű övezetet, amelyben két német állam, Lengyelország, Csehszlovákia és Magyarország venne részt. E kérdés megvitatásának alapjául Gaitskell Rapacki lengyel külügyminiszter tervét ajánlotta. Az angol munkáspárti vezető elítélte a nyugati hatalmaknak azt a követelését, hogy az egyesített Németországot jogosítsák fel katonai csoportosulásokban való részvételre. A kongresszus ugyanakkor azt is megmutatta, hogy több szocialista párt még mindig a kommunistáéi! enesség rabja. A kongresszus szónoki emelvényét rendelkezésére bocsátották az úgynevezett »elűzött pártok« képviselőinek is, akik felszólalásaikban rágalmazták a keleteurópai szocialista országokat és torz megvilágításba helyezték . ezeknek az országoknak a Szovjetunióhoz fűződő baráti viszonyát. a szocialista országok nyugati határa az NDK és az NSZK között húzódik, s ez közös határuk, amely elválasztja a szocializmus és a kapitalizmus világát. Ez a határ éppen olyan szent és sérthetetlen a Varsói szerződés valamennyi részvevője számára, mint az egyes országok saját határai, s ismét azt kell mondanunk, hogy ezt a határt minden ellenségtől meg- védjük —■ jelentette ki. A nemzetközi helyzetről azt mondotta, hogy ma a legfontosabb feladat a béke megőrzése, a hidegháború megszüntetése. Míg a Szovjetunió békés tárgyalásokkal igyekszik megoldani a vitás kérdéseket, az amerikaiak rakétatámaszpontokat építenek több nyugati országban, Nyuigat-Németorszá- got gyors ütemben hagyományos és atomfegyverekkel látják el. A helyzet azonban nem a katonai kalandok híveinek kedvez. A szovjet miniszterelnök ezután méltatta a Balti-tenger, Skandinávia, Közép-Euxópa, a Balkán és az Adriai-tenger atom- és rakétamentes övezetté változtatásának terveit, és megállapította, hogy e tervek megvalósulása esetén kiterjedt békeövezet alakul ki a. NATO és a Varsói szerződés fegyveres erői között. »Egyszerűen nem tudom elképzelni, hogy olyan emberek, akik szívükön viselik hazájuk függetlenségét és tartós békét kívánnak népüfíknek, nem értik meg Rendkívül emberséges javaslatainkat. . Ügy látszik, nem a megértés hiányzik, hanem ezek az emberek érdemet akarnak szerezni bizonyos köröknél, amelyeknek érdeke a nemzetközi feszültség kiélezése.-' A külföldi atom- és raké- tatámaszpóntokról Hruscsov azt mondotta, hogy az imperialisták álláspontja e kérdésben teljesen érthető. Hiszen háború esetén ezekre a támaszpontokra zúdulnak majd a visszavágó csapások, az atombombák, s kevesebb bomba hull majd az ő országukra. Az ő álláspontjuk érthető, de hogy lehet az, hogy mindenki számára világos, békeszerető javaslatokat a Dán. a Norvég és más államférfiak is elutasítják? Hiszen ha ebben a térségben háború tömé kp több millióan pusztulnának el. Aki szereti népét, annak meg kell értenie ezeket az egyszerű igazságokat — mondotta, majd kijelentette, hogy az atommentes övezetek fokozatosan bővülhetnének, amíg az egész világ meg nem szabadul a borzalmas tömegpusztító fegyverektől. A szocialista tábor ereje és egysége, a világ népeinek béketörekvése, az imperialista tábor gyengülése lehetővé teszi a háború elhárítását. Végül kijelentette, hogy nincs olyan nemzetközi kérdés, amelyet ne lehetne békés úton megoldani. A szovjet párt- és kormány- küldöttség szombaton Poznanba utazik és a . város megtekintése után környékbeli termelőszövetkezeteket látogat meg. r ,, Újabb harcok Algériában Párizs (MTI). Egy hét óta véres hadműveletek folynak az algériai Hodna hegységben. A légierő bevetésével Challe tábornok, az algériai francia fő- parancsnok hadműveleti terve szerint támadásra indultak a francia csapatok a felkelés egyik »bástyája« ellen. Az algériai francia vezérkar jelentése szerint á »szikra« fedőnevű hadművelet során 418 felkelőt tettek harc- képtelenné. A franciák jelentése szerint 34 főt vesztettek. Párizs (MTI). Az l’Humanité híradása szerint Fresnes és Rouen börtöneiben az algériai rabok pénteken újra éhség- sztrájkba kezdtek, mivel a bánásmód az igazságügyminiszter ígérete ellenére nem javult. Fresnes börtönében a napokban a rabok sétája közben egy őr megütött egy algériait. A többiek a megtámadott segítségére siettek, jnire valameny- nyiüket magánzárkába zárták. A börtönbe érkezett rohamrendőrök úgy megverték őket, hogy többeket rabkórházba kellett szállítani — írja a francia kommunista párt lapja. Lemondott Fidel Castro It uhui miniszterelnök és Urrutia kontársíisági elnök „LHXTEX“ külföldi női fürdőruhák minden színben EPBOLTban kaphatók. Ugyanott: short halásznadrág és egyéb fürdőcikkek nagy választékban: Népboltok a Balaton mentén és járási székhelyeken. Havana (MTI). Mint előző jelentések már beszámoltak róla, Fidel Castro kubai miniszterelnök a Revolucion című kubai lap pénteki számában közölte, hogy még az esti órákban lemond. Nyugati hír- ügynökségek hajnali tudósítása szerint Fidel Castro pénteken késő este televíziós nyilatkozatban ismertette lemondásának okait. Castro beszédének befejezése előtt — nyilatkozatát félbeszakítva — közölték, hogy Urrutia köztársasági elnök is megvált tisztségétől. * * * A Kuba politikai vezető köreiben lappangó és pénteken kirobbant válság körülményei teljes egészükben még nem világosak — állapítja meg a Reuter tudósítója. Fidel Castro péntek esti televíziós beszédében Urrutia elnök és közte támadt nézeteltérésekkel indokolta meg lemondását. Az AP tudósítja szerint Castro hangsúlyozta, hogy Urrutja szabotálta a forradalmat az új forradami törvények aláírásának halogatásával. Éles szavakkal ítélte el Urrutiát, azért mert Castrot kommunistának igyekezett feltüntetni. Castro ismételten kijelentette, hogy nem komunista. Urrutia elnök lemondását Martinez honvédelmi miniszlen tette, hogy Urrutia távozása »a forradalom megszilárdítását« jelenti és hozzájárul a »problémák megoldásához«. Hozzáfűzte, hogy Urrutia — kívánságának megfelelően — szabadon elhagyhatja az országot. Közvetlenül Castro lemondásáról elterjedt hírek után a munkások sztrájkot indítottak és hatalmas felvonulásokon nyilvánították ki a lemondott miniszterelnök iránti ragaszkodásukat. A banktisztviselők szintén csatlakoztak a munkások mozgalmához és felszólítottak minden szervezetet, hogy támogatásukról biztosítsák Eidel Castrot és politikáját. A havanai televízió adó nyomban Castro beszédének elhangzása után közölte, hogy Fidel Castrot a hűségnyilatkozatok százaival árasztották el, kérve lemondásának visszavonását. A Reuter iroda jelentése szerint Havana utcáin a mozgalmas politikai események ellenére nyugalom van. tér jelentette be. A rendkívüli i ! e@©Q<2QQ©©©QQ^^ hú: közlése utáo Üstté kiír A kubai minisztertanács az éjszakai órákban tartott ülésen Osvaldo Dorticot nevezte ki Urrutia utódául köztársasági elnöknek. A miniszteretanács teljes támogatásáról biztosítot- i ta Fidel Castrot és felkérte hogy vonja vissza lemondását. • * • A TASZSZ részletes jelentésében kommentálja az utóbbi időben egyre élesebb hangú Kuba-ellenes amerikai rágalomhadjáratot. Több lap kommunista befolyás alatt lévő diktátornak és demagógnak nevezi a kubai forradalom hősét. Az amerikai sajtóhadjáratban hivatalos washingtoni körök is bekapcsolódtak.^Mint ismeretes, az amerikai külügyminisztérium legutóbb jegyzékben követelte a kubai kormánytól a földreform-törvény felülvizsgálását. Ezen kívül néhány nappal ezelőtt az amerikai szenátus belbizott- sági kérdésekkel foglalkozó albizottsága kihallgatta Luis Diaz Kubából megszökött őrnagyot, . aki azzal vádolta Castrot és a kubai kormány több más tagját, hogy kommunisták. Az amerikai kampány nagy felháborodást keltett Kuba lakosságában és sajtójában, A Revolucion, a július 26-i forradalmi mozgalom lapja kiemelte, hogy az amerikai szenátus eljárása leplezetlen beavatkozást jelent Kuba bel- ügyeibe. A lap felszólította az egész kubai népet, hogy fogjon össze a kubai f óra dalmi vívmányok védelmében az amerikai imperializmus elleni harcban. Fidel Castro rádiónyilatkozata Urruita államellenes üzelmeiről New York (MTI) Fidel Castro a havanai rádióban nyilatkozott lemondásának okairól. A TASZSZ jelentése szerint élesen elítélte Urrutia volt kubai köztársaságot elnök államellenes üzemeit. Kijelentette, hogy Urrutia hasonló árulást követett el, mint a Kubából megszöktetett Luiz Diaz őrnagy, aki Batista diktatórikus uralma idején a légierő parancsnoka volt. Ti az őrnagy néhány nappal, Vyesült Államok sz^oátu- k belbiztonsági al :t sága előtt »vallomást« tett. Castronak erről az volt a véleménye, ez az albizottság »olyan mélyre sülyedt, hogy árulót kér fel vallomás tételre«. — Külföldi elenségeink, akik az amerikai szenátusban és másutt rosszindulatú, reakciós kampányt folytatnak ellenünk, csapást mérni készülnek ránk ... ilyen körülmények között én, mint miniszterelnök, válaszút elé kerültem: vagy meg kellett volna vámom, hogy, álamcsíny történjék, vagy a minisztertanácshoz kel- :-U foi.’ulncm 's követelnem a ' ■ lói sasát1 k lemondását — mondotta Castro.
