Somogyi Néplap, 1959. július (16. évfolyam, 152-178. szám)
1959-07-02 / 153. szám
SOMOGYI NÉPLAP 5 Csütörtök, 1959. július 2. Repül a pendelyháló... Miért sok o táppénzes beteg Somogybán? Megyénk év eleji magas táppénzkifizetése, a betegségek — az elmúlt évek hasonló időszakához viszonyítva — jelentős emelkedése részben megmagyarázható az első három hópapban elterjedt influenza járvánnyal. Országosan vizsgálva a járvány hatását,, kiderült, hogy Somogybán döntött legtöbb embert ágyba e betegség, illetve kényszer! tett hosszabbra videbb ideig gyógykezelésre. A számok áprilisban, de még májusban is azt bizonyították, hogy a termelésből kiesők, táppénzből élők száma nagyobb volt, mint 1958 megfelelő hónapjaiban. A járvány áprilisra, májusra is átnyúló következményei a tények egyik magyarázataként elfogadhatók. Az is igaz, hogy a foglalkoztatott dolgozók — mind a mező- gazdaságban, mind az iparban — nagy részének átlagos életkora elég magas. Nemigen szorul különösebb bizonyításra, hogy a 60 éven felüli emberek egészsége hamarabb rongálódik. Dr. Arató Lászlónak, a kaposvári rendelőintézet igazgató-főorvosának május vége körül feltűnt az is, hogy nemcsak általában a betegek, a táppénzesek száma, de ezen belül — szintén a tavalyi számokhoz viszonyítva — magas a balesetek száma is. Ennek két oka lehet: vagy nem oktatták ki a dolgozókat a balesetelhárítás tudnivalóira, vagy ha ez megtörtént, akkor nincsenek biztosítva a baleset- védelem tárgyi feltételei. Esetleg mindkettő előfordulhat. A kaposvári rendelőintézetben június 1-e óta megyénk valamennyi egészségügyi körzetéről kimutatást vezetnek. Az eddigi adatok szerint némely helyen a betegségek 50, esetleg magasabb százaléka is balesetből származik. Nem mutat ilyen kedvezőtlen képet a megyei átlag, mely kb. 30 százalék, de ez a szám is magas, és alapos vizsgálatot igényel. A kimutatás tehát azt szolgálja, hogy a július 1-e utáni összesítéskor tisztán lehessen látni, melyek azok az üzemek, vállalatok, gépállomások stb., amelyek egy-egy körzet orvosának a legtöbb balesetet »szolgáltatják-«. A rendelőintézet kapcsolatba lép a Szakszervezetek Megyei Tanácsával, s elindulnák megvizsgálni a balesetek magas számának okait. Kapcsolódik a problémához megyénk egészségügyének helyzete. A mezőgazdaság szocialista átalakulása, korábban a kiskereskedők, iparosok állam1 területen történt elhelyezkedése következtében a valamikor tízezer biztosítottnak épülő rendelőintézetnek jelenleg 90 ezer, illetve — a családtagokkal ennek háromszorosát számítva — 270 ezer ember egészségügy! szolgálatát keű ellátnia, s tavalyi betegforgalma több mint 500 ezer volt. Segített mianut a marcali és a siófoki rendelőintézetek megnyitása, de ezek munkájának irányításával, ellenőrzésével, a betegeit felülvizsgálatával is dolga van a kaposvárinak. Kevés a szakorvosi rendelés Megyénk három déli járásában nincs szakorvos,'a marcali rendelőintézethez tartozó területet meghatározni a közlekedési nehézségek miatt nem lehet. A pécsi városi rendelőintézetnek havonta 800 óra szakorvosi rendelése van, ezzel szemben Somogy egész területén havi 337 óra, ehhez most kapunk még húsz szakorvosi órát. Baranya ipari megye, kell, hogy magas színvonalon álljon egészségügye. Szót csak azért emelünk, hegy a mező- gazdasági megyék — köztük Somogy — egészségügyi ellátottsága ne ekkora különbséget mutasson az ipariakhoz képest. Kicsit az élettől elszakadt adminisztrációs intézkedésnek látszik az Egészségügyi Minisztériumnak az a rendelkezése, mely szerint az ország mostani 800 orvosi állásának betöltése előtt más orvosi állást nem adnak. S vannak körzetek megyénkben, melyek nagy, egymástól távol eső területeket foglalnak magukba, s szétválasztásuk az orvosok munkájának eredményességét és e körzetbeliek jobb orvosi ellátását növelné. A szakszervezeti székház felépülése, a rendelőintézet második emeletét elfoglaló SZTK- irodák ideköltözése könnyít majd az intézet, a biztosított betegek helyzetén. Bár végleges megoldást ez sem jelenthet. Hajlékonyabban kell foglalkoznia az üggyel az Egészségügyi Minisztériumnak, s többet kell tenni megyénk illetékes szerveinek is e területen. A TERMELŐSZÖVETKEZETEK ÁLLAMI TÁMOGATÁSÁRÓL A kormány 1958. év elején alkotott nagy jelentőségű határozata a termelőszövetkezetek állami támogatásának új rendszeréről messzemenően figyelembe vette a korábbi évek tapasztalatait. A támogatás múltban alkalmazott valamennyi elvtelen módszerét megszüntette. Az állami támogatás új rendszere jobban érvényesíti az anyagi érdekeltség elyét; közelebb került az egyes szövetkezeti tag, a szövetkezet és az állam érdeke. Eme tapasztalatokat figyelembe véve 1959-ben az állami támogatás rendszerét ismét olyan irányba fejlesztettük, hogy az intézkedések az eddiginél is jobban a termelés, a közös árutermelés, a belterjes gazdálkodás fokozására, a saját erőforrások maximális kibontakoztatására ösztönözzék a termelőszövetkezeteket. Alapvető elv, hogy a bővített újratermelés alapját képező állóeszközök a lehetőségek keretei kötött évről évre növekedjenek. A korszerű, sok árut; termelő szövetkezeti nagyüzem kialakítása azonban mindenekelőtt attól függ, hogy a szövetkezeti gazdálkodás lehetőségeit a szövetkezetek hogyan használják ki. Mindenekelőtt sóját erőből! Az állami támogatás minden esetben feltételezi, hogy a termelőszövetkezetek saját erejükből bővítik a közös gazdálkodás alapjait, saját anyagi eszközeikkel alapozzák meg a közös gazdálkodást, tagjaik biztos megélhetésének és jómódjának alapját. Az állami támogatásnak tehát az az elvi alapja, hogy elősegíti a saját erőforrások maximális kibontakoztatását. Különösen most, amikor a mezőgazdaság szocialista átalakításának üteme meggyorsult, fontos az, hogy a helyileg meglévő valamennyi erőforrást felhasználjuk a gazdasági alapok megteremtéséhez. 1958-ban a saját erőből történt hozzájárulás értéke 1 kát. hold szántóra számítva 164 forint volt. Ez a tagok között kiosztott természetbeni és készpénz-részesedés 12,2 százalékának felél meg. Most az a legfontosabb, hogy a beruházásokat minél ésszerűbben és a helyi lehetőségeket minél jobban kihasználva valósítsák meg. A férőhelygondokat átalakítással, bővítéssel, régi épületek kijavításával oldják meg. Minél több építőanyagot állítsanak elő önerőből — kő- kitermelés, szénporos téglaégetés Stb. révén. — Egyszerű, gazdaságos, a jövedelmezőséget a lehető legnagyobb mértékben növelő épületeket emeljenek. Mindamellett az állam a termelőszövetkezeteket továbbra is sokoldalúan támogatja, hogy az új útra tért parasztság mindenütt megtalálja számítását a szövetkezeti gazdálkodásban. Hosszú- és középlejáratú hitelek A termelőszövetkezetek gazdasági megerősítésében nagy szerepük van a hosszú- és középlejáratú hiteleknek. Ezeket a hiteleket a Magyar Nemzeti Bank a termelőszövetkezetekkel kötött megegyezések szerint folyósítja. Hosszúlejáratú hitelt új gazdasági épület, öntözőtelep, halastó, kút- és silóépítésekre, épületek belső villamosítására, építkezések tervezési és műszaki ellenőrzési költségeire, új gépek, műszerek, termelési berendezések és felszerelések, kivételes esetben traktor, valamint teherkocsi vásárlására, szőlő, gyümölcs és komló ' telepítésére, fásításra lehet igényelni. Középlejáratú hitelt a több éven át megtérülő egyéb beszerzésre, valamint felújításokra és tatarozásra lehet igénybe venni. így például középlejáratú hitelt kaphat a szövetkezet igás- és tenyészállatok vásárlására, vetőmag-vásárlásra stb. A hosszú- és középlejáratú hitelek visszafizetésének határideje különböző. Az építésre, szőlő- és gyümölcstelepítésre, talajjavításra adott kölcsönnel például 20—35 év, gép beszerzésénél, állatvásárlásnál 5—15 év, évelő növények vetőmagjának beszerzésénél, takarmányvásárlásnál stb. 2—3 év. Az állam a hosz- szú- és középlejáratú hitelekért igen kedvezményes, mindössze 1 százalékos kamatot számít. Rövidlejáratú hitel Az állam a termelőszövetkezetek eredményes gazdálkodását rövidlejáratú hitelekkel is támogatja. Ennek a hitelnek a fő feladata a termelőszövetkezeti árutermelés növelésének elősegítése. Rövidlejáratú hitelt a termelőszövetkezetek saját eszközeik kiegészítése céljából akkor igényelhetnek. hogyha a hitel fedezetéül lekötik az általuk kötött szerződésből eredő követelést. Rövidlejáratú hitelt általában 1 éves időtartamra lehet folyósítani, a kamat évi 3 százalék. A hitelezésnél az új termelő- szövetkezetek minden esetben megkülönböztetett támogatást élveznek. Az állami támogatás és kedvezmények elnyerésének szempontjából új termelőszövetkezeteknek azokat kell tekinteni, amelyek 1958. január 1. napja után alakultak. Területileg megnövekedettnek pedig azt a szövetkezetei, amelynek területei 1958. január 1. napja óta 20 százalékkal, de legalább 100 kát. holddal növekedett. Az új termelő- szövetkezetek gazdasági megerősítését — a régi termelő- szövetkezetek indokolt igényeinek figyelembevétele mellett fokozott mértékben kell elősegíteni. A kormányhatározat által nyújtott kedvezményeket különösen az olyan községekben alakuló vagy területileg fejlődő termelőszövetkezetek részére kell biztosítani, amelyek termelőszövetkezeti községekké váltak. ,Indul ási hitelkedvezmény" — vetőmagár megtérítés A kormány az előző évben alkalmazott támogatást ebben az évben számos új intézkedéssel kiegészítette. Tekintettel arra, hogy az új és területileg megnövekedett termelőszövetkezetek a gazdálkodás első éveiben több esetben pénzügyi nehézségekkel küzdenek, a kormány ezeket a szövetkezeteket ún. indulási hitelkedvezménnyel támogatja. Különösen a fogyóeszközök, valamint a forgóeszközök beszerzésében kíván ezáltal segítségükre lenni, mivel az új termelőszövetkezetek a rövidlejáratú hitelek fedezetét még nem tudnák megfelelő szerződéssel biztosítani, illetve az említett eszközök beszerzése nagymértékben terhelné az első év jövedelmét. AZ újonnan alakult és a területileg megnövekedett termelőszövetkezetek a zöldtrágyázáshoz beszerzett vetőmag után is nagy kedvezményt kaptak. így például a somkórő, a keserű csillagfürt, a szegleteslednek vetőmagvak árának 50 százalékát zárszámadáskor törlik a rövidle járatú esedékes hiteltartozásból, vagy ha ilyen tartozás nincs, a vetőmag ellenértékének fele összegét az elszámolási számlán jóváírják. Gabonafélékből természetbeni vetőmagkölcsönt, egyéb vetőmagvakra róvidlejáratú hitelt kaphatnak a szövetkezetek. A vetőmagkölcsönt csak a vetést követő évben kell törleszteni. A lucernavetőmag ellenértékét a bankfiókokkal történt megállapodás alapján 4 éven belül, a vörösheremag ellenértékét pedig 2 éven belül kell visszafizetni. A törlesztést a második évben kell megkezdeni. A termelési szerződések kötésénél az állam, miként az állami gazdaságoknak, kizárólagosságot biztosít a termelőszövetkezeteknek az általuk igényelt mértékig. Emellett a jövőben olyan szerződéses növények és vetőmagvak is lesznek, amelyeket csak állami gazdaságok és termelőszövetkezetek termelhetnek. Az állami támogatás figyelemre méltó új vonása: a termelőszövetkezetek a vagontételben szállított gyümölcs- és zöldségáruikat a termelő, illetve a feladó helyen minősíthetik. Ez termelési biztonságot jelent a szövetkezeteknek, és egyszersmind megszünteti azokat a vitákat, amelyek az eladó és a vevő között a múltban előfordultak. Uj dolog még, hogy az áru-' értékesítési mutatószámok teljesítésébe, ami után a termelőszövetkezetek kedvezményt kapnak, be kell számítani az állami és szövetkezeti felvásárló szerveknek, továbbá bármely állami vállalatnak vagy intézménynek átadott állat, termény, valamint a feldolgozó üzemből származó termékek értékét is. A kenyérgabona, árpa, zab, kukorica, vágómarha, borjú, hízottsertés, valamint a zártkörzetből származó jonathán alma értéke csak abban az esetben számítható be az áruértékesítési mutató- szám teljesítésébe, ha ezeket a felvásárlással megbízott állami vagy szövetkezeti szervnek adták el. Gépállomások és gépvásárlási jog Újabb könnyítés a gimnázium esti tagozatán tanulóknak A felszabadulás után lehetővé vált, hogy a termelőmunkában részt vevő dolgozók esti tagozaton folytathassák középiskolai tanulmányaikat. Kaposvárott is sokan éltek ezzel a lehetőséggel. Nem számítva a különböző középiskolák levelező tagozatán végzett tanulókat, a felszabadulás óta lló-en tettek érettségit a Táncsics Gimnázium esti tagozatán. E felnőtt érettségizők között ma már nem egy főiskolai, egyetemi végzettségű embert is találunk. Papp Antal tanár, a Táncsics Gimnázium esti tagozatának vezetője elmondotta, hogy különösen a felszabadulás utáni első esztendőkben volt ige11 nagy az érdeklődés az esti tagozat iránt Pedig ebben az időben még nagy terhet jelentett az esti tagozaton való tanulás, hisz a hallgatók hetenként ötször voltak kötelesek megjelenni az előadásokon. Később ezt négy napra csökkentették. Egy újabb rendelkezés további könnyítést tartalmaz: hetenként három napban szabja meg az iskolai stúdiumokat Minden bizonnyal ösztönző lesz ez azok számára, akik a gyakori stúdiurrtok miatt tanulmányaikat vagy el sem kezdték, vagy megkezdték, de abbahagyták. Módosult a korhatár is. Azok a fiatalok, akik az általános iskola befejezése, után valami okinál fogva nem kerültek középiskolába. s elhelyezkedtek az iparban vagy a kereskedelemben, eddig csak 17. életévük betöltése után lehettek az esti tagozat hallgatói. Most az a fiatal, aki 15. életévét betöltötte, s tanulni akar, az általános iskola sikeres elvégzésért szóló bízanyítvÍ2>yával augusztus 15-ig jelentkezhet az esti tagozaton való továbbtanulásra. Természetesen csak abban az esetben, ha igazolja, hogy dolgozik. Azok a fiatalok, akik középiskolai tanulmányaikat a felszabadulás után hagyták abba, csak akkor kérhetik felvételüket az esti tagozatra. ha Iskolából való kimaradásuk óta három évet töltöttek el a termelőmunkában. — Reméljük, ez a könnyítés valóban ösztönző lesz a tanul- nivágyó fiatalok számára, s iskolánk az ősszel induló II. osztály mellett — ha legalább 25 jelentkező lesz — I. osztályt is indíthat az esti tagozaton — mondotta Papp Antal. Valóban, a művelődésügyi miniszter rendelete, amely könnyítést jelent a múlthoz képest, számos fiatalnak ad lehetőséget a továbbtanulásra Az ez évi határozat -szerint a termelőszövetkezeteket meg kell különböztetni aszerint, hogy — gazdasági fejlettségüknek megfelelően — mennyi gépi munka elvégzésére kell szerződniük ahhoz,hogy a legnagyobb kedvezményre igényt tarthassanak. A »megkülönböztetés szempontjából« az első csoportba a megszilárdult, régebben működő termelőszövetkezetek tartoznak. Ha ezek a termelőszövetkezetek legkésőbb március 10-ig megkötik a gépállomással az éves szerződést, és a szerződésben a gépállomás által vállalt munka mértéke 1 kát. hold termelőszövetkezeti szántóra számítva eléri vagy meghaladja a 4,5 normálholdat (1 kát. hold középkötött talaj középmély-szántása = 1 normálholddalj. akkor normál- holdanként 70 forintot kell fizetni. Ha a szántási munkák mértéke a termelőszövetkezetnél a 4,5 normálhold alatt marad, akkor a termelőszövetkezet részére mindennemű szántási munkát normálholdanként 80 forintért kell végezni. A kormány a mezőgazdaság számára szükséges gépi technikát elsősorban a gépállomásra összpontosítja. De emellett az 1000 kát. holdon vagy annál nagyobb területen jól gazdálkodó termelőszövetkezetek —i kombájn és cséplőgép kivételével — minden mezőgazdasági gépet, tehát szántótraktort is vásárolhatnak (K—25, U—28, Dt—413, Zetor Szuper, Sz— 100). A hozzájuk való munkagépeket is — traktorvontatású ekét, vetőgépet, kultiváló eszközöket, fűkaszát stb. — minden korlátozás nélkül megvásárolhatják. A szán tó traktor vásárlásának az a feltétele, hogy a termelőszövetkezetben jó vezetés legyen, minden tekintetben megtartsák a működési szabályokat; a szövetkezet jövedelmezően gazdálkodjon; teljesítse kötelezettségét; az eladásra kerülő terményeit, termékeit az állami vagy szövetkezeti felvásárló szervek útján értékesítse. További feltétel, hogy az 1 kát. holdra eső állóeszköz állományának értéke 1957. évi árakon számítva elérje vagy meghaladja a 4000 forintot Jól működő termelőszövetkezetek továbbra is vásárolhatnak univerzális traktort. Az univerzális traktor vásárlása sülön feltételhez — terület- nagyság, állóeszköz értéke stb. — nincs kötve. Gondoskodás a szakemberekről A nagy gépek vásárlásával egyidejűleg termelőszövetkezeteinknek gondoskodni kell arról, hogy minden tekintetben megfelelő gépkezelőik, bonyolultabb gépek esetében műszaki képzettséggel rendelkező szakértőik legyenek. A gépállomások a termelőszövetkezetek saját gépvásárlásához, a gépek javításához a földművelésügyi miniszter utasításának megfelelően kötelesek minden támogatást megadni. Nagy segítséget jelent az az új intézkedés is, hogy ha a vezetést a szövetkezet nem tudja saját erejéből megoldani, akkor az elnöki teendők ellátására állami vagy társadalmi szerv alkalmazottját vagy más termelőszövetkezet tagját is felkérheti. * * * Az itt felsoroltak is bizonyítják: államunk mindent megtesz, hogy az új szövetkezetek minél előbb jól jövedelmező nagyüzemi gazdaságokká váljanak. Márczis Antal (A Belpolitikai Szarni* IMS. Jfe műid számából^
