Somogyi Néplap, 1959. június (16. évfolyam, 127-151. szám)
1959-06-19 / 142. szám
SOMOGYI NÉPLAP 3 Péntek, 1359, június 19. A vállalások teljesítésének eredményei két fm&s-ben (Tudósítónktól.) Megyénk csaknem minden földművesszövetkezete csatlakozott a pártkongresszus tiszteletére indított munkaversenyhez. Számos vállalás történt, páros versenyekre hívták egy- ' mást az azonos forgalmú fmsz-ek. Több szövetkezet időközben számot vet arról, hogy a vállalásokból idáig mit teljesített. A legutóbb két fmsz- től érkezett értesítés a versenyvállalások teljesítéséről. A kutasi földművesszövetkezet legutóbbi igazgatósági ülésén értékelté az eddig elért eredményeket. A szövetkezet kiskereskedelmi egységeiben a vállalás teljesítése során az átlagos 80 napos forgási sebességet áprilisban és májusban 71 napra csökkentették. A költséggazdálkodásban is számottevő javulás mutatkozik. Csökkent a bankkamat. 1958 első negyedévében 1 887 000 forint forgalom mellett 11 644 forint kamatot fizettek a bankhitelek után. 1959 első negyedévében 2 283 QOS forint forgalom mellett bankkamatuk mindössze 7095 forint volt. A kutasiak összköltsége az első negyedévben a múlt,év hasonló időszakához viszonyítva 18 000 forinttal volt kevesebb. A somogyszobi fmsz-ben a leltárhiányok csökkentésére tettek vállalást, és már mutatkoznak az eredmények. A múlt év első negyedévében 1865, ez év első negyedévében pedig 44 forint volt a normán belüli leltárhiány. A 6000 forintos részjegy befizetési tervet június 14-ig 14 730 forintra teljesítették. Háromezer forint A kedvezőtlen időjárás ellenére is már sok községben be- bábozódtak a selyemhernyók. Megyénkben 9 földművesszövetkezet foglalkozik az érett selyemgubók felvásárlásával. Az öreglaki földművesszövetkezet a napokban Kálmán Ferenc somogyvári termelőtől csaknem 3000 forint értékű se- lyemgubót vett át. Kálmán Ferencnek a ráfordított munkán kívül más befektetése nem volt, kifizetődött tehát számara a .pótfoglalkozás. Az esős napok gátolják a termelőket a lombszedésben, de inkább.nem etették a hernyókat, mintsem nedves levelet Több mint 3000 szakmunkás-tanuló l< A korszerű nagyüzemekben rohamosan növekszik a szakmunkásigény. A növénytermesztésiben és az állattenyésztésben egyaránt új módszereket vezetnek be, új gépeket^ alkalmaznak, s ezt csak hozzáértő szakemberekkel lehet megoldani. Korábban azt tervezték, hogy az idén 2000 szakmunkástanulót vesznek fel az állami gazdaságok, ezt a számot azonban a növekvő követelményeket figyelembe véve 3000 fölé emelik. A szakmunkás-tanulók oktatását a szovjet nagyüzemekben szerzett kedvező tapasztalatok alapján üzemi iskolákban oldják meg. Oktatónak kiváló agronó- musokat. mezőgazdasági mérnököket, nagy gyakor— selyemgubóért adtak volna nekik. A nedves levél alompenészedést okozna és betegség lépne fel. Ugyancsak betegséget okozna az is, ha elmulasztanák a kellő szellőztetést. Az előírások szerint lefolytatott tenyésztésben alacsonyabb értékű selyemgubó alig akad. Ha a termelők az adott útmutatásokat megszívlelik, s a gubókat a termelési szerződésben előírt módon osztályozva viszik a földművesszövetkezethez, ott azonnal megkapják megérdemelt keresetüket. Wild László, selyemtermelési felügyelő. mezőgazdasági épzését kezdik meg lattal rendelkező szakembereket kémek fel. A tervek szerint már az idén 20 ilyen üzemi iskolát szerveznek. Az üzemi iskolák megindításával az állami gazdaságok nemcsak a saját szakember utánpótlásukat kívánják megnyugtató módon megoldani, hanem gondolnak a termelő- szövetkezetekre is. Az Állami Gazdaságok Fő- igazgatósága a művelődési tervet a Hazafias Népfronttal, a MEDOSZ-szal, a KISZ-szel, a TIT agrár szakosztályával és az Agrártudományi egyesülettel együtt dolgozza ki. Megszervezik, hogy az üzemi oktatásban részt vevő fiatalokat egy-egy idős szakmunkás vegye pártfogásba. — Tehát a többi térképvázlatot teljesen ingyen és bérmentve juttatta el Dallamnak? — Nem juttattam el én kérem, csak az M-i repülőterét... — És a többi térképvázlat, amelyeket a házkutatásnál megtaláltunk és lefoglaltunk? A kém megint vár a felettel. A főhadnagy sürgeti: — Nézze csak meg őket.. -. Maga készítette? — Nem tudom biztosan... — Ez mindenesetre furcsa. Figyelmeztetem, hogy az írás- szakértők segítségével amúgy is meg tudjuk állapítani, hogy ezek a vázlatok a maga kezétől származnak-e va— sem... A kém úgy érzi, hogy újabb vereség érte, a kihallgatás során már ki tudja, hányadszor. V il lámgyorsan el határozza, hogy felhagy a tagadással: — Igen, én készítettem őket. — Dallam számára? — Igen. — At is adta neki? — Igen. Mindegyiket lerajzolta magának, az eredeti azonban nálam maradt... — No jó, menjünk csak sorjában... £s a kém most már vall Sorban elmondja, hányszor és hol találkozott az amerikai követség volt légügyi attaséjával. Minden találkozásnál kisebb-nagyöbb pénzösszegeket kapott Dallamtól, később egy villanyborotvát, karórát, pulóvert is. Dallam viszont sorra megjelölte azokat a repülőtereket, amelyről Illéssynek adatokat kellett szereznie. A kém — mit tehetett egyebet? — egyre mélyebbre jutott a lejtőn. Szó nélkül teljesítette amerikai gazdájának minden kívánságát. Pedig Dallam úr igazán nem bánt bőkezűen llléssyvel. Csak két-háromszáz forintokig csurrantak tárcájából a júdáspénzek Illéssy begörbített markába. —■ És miért nem kért többet? — kérdezi a rendőrtiszt, de már előre tudja a választ. — Kértem én, kérem.. — Sejtettem, hiszen maga nem olyan szerény fiatalember, aki ilyen kevés pénzzel megelégszik..; — De Dallam azt mondta, az én érdekemben ad ilyen keveset. Hogy fél ne tűnjék a költekező életmódom, t rajta ne vesszek, Az értelmiség és a kispolgárság szerepe a szocializmus építésűn Pedagógusok, orvosok, ügyvédek, bírók, mezőgazdászok, kisiparosok, kiskereskedők és a kaposvári értelmiség, kispolgárság más rétegeihez tartozó emberek töltötték meg szerdán este a KlOSZ-székház nagytermét. Csepreghy Győző Kossuth-díjas főmérnök a TIT és a Hazafias Népfront megyei elnöksége nevében üdvözölte a nagyszámú hallgatóságot, majd átadta a szót Szirmai Jenő elvtársnak, az MSZMP Somogy megyei Bizottsága első titkárának. Szirmai elvtárs az összejöaz értelmiség é; nem ellem hanem szövetséges a munkásosztály oldalán a szocialista építésben. Az értelmiség legjobbjai eddig is bekapcsolódtak a nagy munkába mint harcosok, s nem egy példa van rá: vezetést is vállaltak. A kispolgárság közül nagyon sokan részt vettek a burzsoázia elleni harcban, amikor el kellett dönteni: kié legyen a hatalom. A kispolgárság nem zavarja, hanem segíti a szocialista építést. Ezért aki ellenségnek tekinti a társadalom e két hasznos rétegét, az káros és helytelen úton jár — jelentette ki Szirmai elvitárs. A megyei pártbizottság első titkára ezután azt boncolgatta, vajon mindig egyformán viselkednek, cselekszenek-e ezek a rétegek. Példákkal bizonyította, hogy nem egyformán. A burzsoázia elleni harc egybefonódik az értelmiség érdekeivel, hiszen léte függ attól, hogy fellépjen ellene. A szocializmus építésének heve is magával ragadja őket, s lelkesedve dolgoznak. A szocialista építés napfényes időszakában az értelmiség jelentős hányada részt vesz a munkában. Amikor azonban nehézségek keletkeznek, akkor bizonyos pánik jelentkezik az értelmiség soraiban. Ezerkilenc- százötvenháromiban, amikor a párt megkezdte a harcot a személyi. kultusz megnyilvánulávetel létrejöttéről elöljáróban elmondotta: az utóbbi néhány hónapban oly nagy horderejű változások történtek megyénkben, hogy szükséges erről beszélgetni az értelmiséggel és a kispolgársággal, hoev ezután nvugodt lelkiismerettel megái laoíthassák magukban: helyes, jó úton megyünk előre. Tájékoztatást adunk, és segítségüket kérjük a szocialista építés nagy munkájához — mondotta a megyei párttitkár. A párt ismert álláspontjáról szólva hangsúlyozta, hogy : a kispolgárság égés réteg, saival szemben, az értelmiség egy része megingott, azon töprengett, vajon helyesen cselekedett-e, hogy a szocialista építés mellé állít. Az ellenforradalom időszakában még a néphez hű értelmiség jó része is megingott, társtalanná vált. eszmeileg összezavarodott, és igen hosszú időnek kellett eltelni ahhoz, hogy újra magára találjon. Az okok vizsgálgatása közben a megyei pártbizottság első titkára hangsúlyozta, hogy ez az ingadozás az értelmiség mint társadalmi réteg természetéből fakad, s nem szabad ezt ellenséges cselekménynek elkönyvelni. Nem kárhoztatni kell ezért az értelmiséget, hanem megérteni és segíteni, s türelmes, de határozott munkánkkal kell ellensúlyozzuk az ingadozást az értelmiség haladó részére támaszkodva, s ügyünknek meg kell nyerni a többieket is. Beszélt arról, hogy az értelmiséget nem szabad általánosan ingadozónak tekinteni, hiszen szép számmal vannak közöttük kiváló emberek, akik felül tudnak emelkedni e réteg korlátáin, és nem riasztják őket a nehézségek. A Somogy megyei értelmiség és kispolgárság szerkezetét és viszonyát vizsgálva Szirma' elvtárs megállapította: többségében híve a népi rendszernek' elfogadja ezt a rendszert, s csak egy igen szűk réteg van, amelyik szívesebben látná, ha visszatérne a kapitalista társadalom. Ugyanez vonatkoztatható a különböző értelmiségi rétegekre. Az értelmiség legszámottevőbb rétegéről, a pedagógusokról szólva kijelentette, hogy a falusi pedagógusok sokat segítettek a választási harcban és a tsz-szerve- zésben. A városiban rosszabb a helyzet, az itt dolgozó pedagógusok egy része csak passzív szemlelője a szocialista építésnek. A műszaki értelmiségre hatnak legjobban a munkások és a technikai előrehaladás. Az ellenforradalom ennél a rétegnél talált legkevesebb követőre. A megyében alig pár olyan embert lehetne megnevezni közülük, aki nem híve a rendszernek. A mezőgazdászok az értelmiségnek az a rétege, amelyben a régiek is fenntartás nélkül dolgoznak. Munkájuk különösen most, a mezősazdaság szocialista átszervezésének gyorsuló ütemében kapott értelmet. Az eddigi passzívakból is lelkes építői lettek a szocializmusnak. Az orvosokat.— noha többségük híve a népi rendszernek* és hivatásukat is lelkiismeretesen ellátják — zavarta meg legjobban az ellenforradalom* Szirmai elvtárs ezután hang- súlyozta, hogy az értelmiségnek nem kell félnie a jövőtől, sőt éppen a népi demokratikus rendszer az, amelyben kibontakoztathatja tudását népünk javára. Az értelmiségieknek — réginek és újnak — minden lehetőséget biztosítunk, hogy részt vehessenek a szocialista építéstől. A kispolgárságról szólva az előadó kiemelte, hegy ez társadalmunk jelentős és értékes létegét alkotja. Hivatkozott arra, hogy a mi kisiparosaink valósággal ezermesterek, smég hosszú ideig jelentős szerepük lesz a szükségletek kielégítésében. — A kiskereskedőikre is szükség lesz még jó ideig — mondotta Szirmai elvtárs. — Bázisuk ugyan szűkül, de nem máról holnapra, s nem kényszerintézkedések folytán szűnnek meg magánkiskereskedők lenni. Szirmai elvtárs ezután rátért Somogy megye helyzetének ismertetésére. Kifejtette, hogy a megyei pártbizottság és a megyei tanács fontos feladatának tekinti a megye iparosítását. Vázolta az elért eredményeket és a jövő terj veit. Elmondta, hogy az ipa« ! rosítással, az épülő új üze- 1 mekkel mintegy nyolc—tízezer j új munkaerőt állíthatunk | majd munkába. Mindez jelentős feladatot hárít az értelmiségre. Ismertette a mezőgazdaság fejlesztésében idén megtett utat. Az év első hónapjaiban 32 ezer parasztcsalád lépett a szövetkezetekbe. Érvekkel* tényekkel cáfolta meg az ezzel kapcsolatos ellenséges hírverést. Hangsúlyozta, hogy a megyei pártbizottság igen nagy gondot fordított a törvényesség szigorú megtartására a szervezés során. Kifejtet« te, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezésétől nem kell féltenie egzisztenciáját, jövedelmét az értelmiségnek. Szirmai elvtárs ezután szembeszállt az értelmiség soraiban még fellelhető nacionalista, álmagyarkodó és más nézetekkel, szólt az állam és az egyház viszonyáról, és válaszolt arra a kérdésre, miért teszünk különbséget a vallásos szemléletet illetően a pedagógusok és az értelmiség más rétegei között. Kifejtette* hogy a párt nem akar képmutatásra nevelni, ezért annak a pedagógusnak, aki nem tud, vagy nem akar a mi elveink szerint tanítani, annak azt tanácsoljuk, képezze át magát más pályára, de gyermekeink, a jövő nemzedék lelkét nem engedjük megrontani. Szirmai elvtárs ezután a nemzetközi helyzet aktuális kérdéseiről szólott, majd így fejezte be beszédét: — Azt kérjük az értelmiségtől és a kispolgárságtól* hogy legyen tevékeny segítője a szocializmus építésének. Jut hely mindenkinek, aki akar dolgozni. Ha összefogjuk erőinket, meg tudjuk, oldani a Somogy megyére háruló feladatokat. — Nagyon vigyázott a kémeire. .. És maga mit mondott neki erre? — Azt, hogy ha hét-nyolc- száz forintot ad, abból nem veszek villát, abból nem dá- ridózhatok.. -. — Mire ő? — Mire ő azt mondta, hogy ennyit ad és kész. Ha nem tetszik, abbahagyom a munkát. De figyelmeztet, hogy már többen lebuktak, ukik nem voltak hajlandó többször találkozni vele..; — Hát ilyen »jó ember« volt a maga jóembere.. * Persze, maguk azért nem vesztek ösz- sze, továbbra is a legnagyobb egyetértésben dolgoztak..így szokott ez lenni.. . Az amerikaiak vigyáznak a pénzükre, nem fizetnek többet, mint amennyi okvetlenül szükséges. Ha egyszer valaki apró »,szívességet« tett nekik, akár kevesli a júdáspénzt, akár sokallja, már nem menekülhet. Az első kémkedés újabb kémkedésekkel jegyzi el az embert... A kém kiszámítja, hogy a hosszú ideig tartó tevékenységéért mindössze nyolcezer forintot kapott apró részletekben az amerikai ezredestől. Ez volt a jutalom a hazaárulásért, no meg néhány használati tárgy, a karóra, a villanyborotva, a pullóver.. — Mikor találkoztak utoljára? — kérdezi a főhadnagy, amikor Illéssy már mindent elmondott. — Az ellenforradalom után. — Hol volt maga az ellenforradalom idején? — Otthon voltam, Nagykinizsin. .. Jártunk mi már Nagy kinizsin. Megállapítottuk, hogy maguk akkor visszaigényelték a földjüket. Siettek, de kissé elsiették a dolgot... Dehát mindegy, ez nem képezi matt a maga ellen folyó vizsgálat tárgyát. Csak úgy mondtam... Jellemző.. * Iléssy jobbnak látja, ha el- siklik a nagykinizsi ellenforradalmi események felett. Inkább folytatja: — Szóval, amikor visszajöttem Budapestre, elhatároztam, hagy többé nem találkozom Dallammal.. * — Miért? Jobb belátásra tért? A kém örül ennek a lehetőségnek, s bólint: — Igen! — Nem nagyon hiszem én ezt. Hiszen hosszú ideig kémkedett neki. Aztán meg az ellenforradalom idején is megmutatta, hogy maga az ellenség oldalán áll. Most egyszerre elhatározza csak úgy, a maga jószántából, hogy szakít Dallammal? Nem volt ennek más oka? — Nem — mondja tétova hangon a kém. — Más oka kellett, hogy legyen! — mondja határozottan a főhadnagy. — Hát féltem is.. — Úgy van, félt. Látta, hogy az ellenforradalom után erős kézzel számoljuk fel az ellenforradalmárokat. Nem akart Dallammal találkozni, mert veszélyesebbnek ítélte a helyzetet a maga szempontjából, mint 1956-ban. És ebben igazat is adok magának.. Végül is hogy találkoztak? — Dallam levélben hívott mayához; — Ez volt az a levél? Ezt is a házkutatáskor foglaltuk le... A kém csak messziről nézi a levelet, s bólint: — Ez... — És maga, aki elhatározta, hogy szakít Dallammal, egy rövid levélre, akár egy füttyszóra, sietett gazdájához? — Találkoztunk... — ... és, ezt nem nehéz kitalálnom, az ellenforradalomról folyt a szó. Va—- ahogy maguk mondják, a »forradalomról-«. .. — Erről beszélgettünk. Dallam azt mondta, hogy sajnálhatom, hogy a felkelés nem végződött győzelemmel, mert akkor engem gazdagon megju talmaztak volna. Bizonyára honvédtiszt lett volna belőlem. .. — No, hogy kiből lesz magyar honvédtiszt és kiből nem. azt mindenesetre nem egy amerikai ezredes fogja eldönteni. .. Es miből gondolja, hogy Dallam állhatta volna a szarát? Vagy csak ígérgette magának? — Nem ígérgetett... Azt mondta, hogy ha az ellenforradalom győzött volna, akkor amerikai katonák is érkeztek volna... — így már értem. Maga ott lett volna »-magyar« tiszt, ahol amerikai katonák vannak... így Dallam úrnak bizonyára lehetősége lett volna magát kineveztetnie... Dehát nem jöttek amerikai katonák. Akárhogy is szerette volna Dallam úr is, meg maga is... Eleíratták tehát a »dicső forradalmat-«,, -, S aztán elváltak csendben? Dallam nem is kér« te magát semmire? — De igen... Kérte, hogy látogassam meg az Sz-i és a K-i repülőtereket. De azokat már nem rajzoltam le, oda se utaztam... — Abbahagyta végleg a kémkedést? — Igen. — No, jó. Akkor még csak számoljon be nekem, hogy miért szerepelnek a jeanzetei- bén más, nem a légierőkre vonatkozó adatok?... — Azokat úgy megszereztem. .. Jó ha ilyesmiről tud az ember... — Hát egy kémnek, jó, ha tud ... És ezeket az ipari adatokat is továbbította Dallamnak?. .. — Nem... — Valóban nem, mert Dallamot közben kémtevékenység miatt kiutasították. Elment a gazda, és aztán maga is idekerült. A főhadnagy ír, véget ér a kihallgatás. A kém beismerő vallomást tett, s amit mondott, az valószínűleg igaz. Miután Illéssyt elvezetik, a főhadnagy maga elé teszi az iratcsomót. Számára csak most kezdődik az igazi munka. Be kell szereznie a tárgyi bizonyítékokat. a tanúk egész sorát kell kihallgatnia. Hiszen senkinek az elítéséhez nem elegendő csak a saját beisn\erö vallomása, érdektelen tanúk vallomására és tárgyi bizonyítékokra van ahhoz szükség. A vizsgálótiszt papírt térit maga elé. Jegyzeteket készít* felvázolja, hogyan folytatja majd tovóhb a nvo mozist.. * — Folytatjuk —
