Somogyi Néplap, 1959. június (16. évfolyam, 127-151. szám)
1959-06-16 / 139. szám
SOMOGYI NÉPLAP 3 Kedd, 1559. Jdnftts 18 Nagygyűlés és vidám vásár Saulokban Szirmai ]enő elvtárs mondott ünnepi beszédeiA FELHŐS IDŐ ELLENÉRE is mind jobban benépesedett vasárnap délelőtt a szuloki Szabadság tér. Helybeliek és a környező községekből — Homokszentgyörgy, Kálmáncsa, Lad, Patosfa szövetkezeti falvakból — érkezett látogatók szemlélődtek a vidám vásárban. Nagy látogatottságnak örvendtek a barcsi és a homokszentgyörgyi földművesszövetkezet sátrai. A kilenc órakor kezdődött divat- bemutató is magára vonta a figyelmet. Termelőszövetkezeti vezetők és tagok a MEZÖ- SZÖV gépparkjánál csoportosultak. A szuloki Kossuth megvásárolta az egyetlen Rapidtox III. típusú, lóvontatású, légporlasztós permetezőgépet. Kiss Béla mérnök nemcsak szóban ismertette, hanem működés közben be is mutatta a gépet. Nagy szüksége van erre az új szerzeményre a sok burgonyát termelő közös gazdaságnak. Naponta mintegy húsz holdon elvégezhetik vele a burgonyabogár elleni védekezést. A kora délelőtti órákban Szulokra érkezett Szirmai Jenő, a megyei pártbizottság első titkára, országgyűlési képviselő, s megtekintette a vásárt, majd megbeszélést folytatott a helyi és környékbeli tanács- és tsz-vezetők- kel. Tíz órakor a téren felállított dísztribün köré gyülekeztek a jelenlevők. Bódis László, a helyi pártszervezet titkára nyitotta meg a nagygyűlést, majd Szirmai elvtárs emelkedett szólásra. — Ma Szülök termelőszövetkezeti község dolgozó parasztjait ünnepeljük. Az ó tiszteletükre rendezte a községet patronáló MÉSZÖV a vidám vásárt — kezdte beszédét a megyei pártbizottság első titkára. A továbbiakban elismerően szólt a község, sőt a környék tsz-einek munkájáról, majd — traktorósnap lévén — megemlékezett a traktorvezetőkről, akiknek az a hivatásuk, hogy a gépekkel megkönnyítsék a dolgozó parasztság munkáját. — PARTUNK NEMZETISÉGI POLITIKÁJA — folytatta a szónok — kiállta a gyakorlat próbáját. Ebben a községben sok német ajkú él. Tapasztalatból tudják a szulo- kiak is, hogy mi az embereket nem anyanyelvűk szerint ítéljük meg; az emberi értékmérő az, hogy valaki mennyire van hasznára épülő szocialista társadalmunknak. A dolgozó emberek — akár német ajkúak azok, délszlávok, akár más nemzetiségűek — ugyanazokat a jogokat élvezik, mint. a magyarok. Igaz, keletkeztek sérelmek — indokolatlanul — a nemzetiségi politika végrehajtásában. A hibákból okultunk, és rajta leszünk, hogy a behegedt, régi sebeket senki se szaggathassa fel. Továbbra is azon munkálkodunk, hogy hazáink idegen ajkú lakói egyetértésben, jó barátságban éljenek a magyarokkal, s részesítsék egymást kölcsönös tiszteletben és megbecsülésben. A nemzetközi helyzet egyes kérdéseinek ismertetése után hangsúlyozta: — A tsz-szer- vezéskor tett ígéreteket a párt folyamatosan valóra váltja. A tél végén azt mondtuk a dolgozó parasztoknak: lépjenek be a szövetkezetbe, ott sok nehéz munka alól felmenti őket a gép. És íme: szombaton 104 Belorusz traktort vett át megyénk. A szulokiak is láthatták a Darányi Gépállomásnak azokat az új traktorait, amelyek a községen áthaladtak. Jól választottak, akik a szövetkezés útjára léptek. Bátran; menjenek tovább ezen a megkezdett úton a szulokiak és a környékbeli szövetkezeti községek dolgozó parasztjai a maguk hasznára, egész népünk javára. Tűzzék ki célul, hogy jár éven belül egy-egy holdról 150 mázsa burgonyát, 8 mázsa dohányt takarítanak be. — Eddigi munkájukra büszkék lehetnek a szulokiak. A soron következő és későbbi feladataik megoldásához a megyei pártbizottság és a magam nevében 'erőt, egészséget és sok sikert kívánok — fejezte be beszédét, amelyet a hallgatóság nagy tetszéssel fogadott. AZ ÜNNEPI NAGYGYŰLÉST KÖVETŐEN került sor a kultúrfesztivál megtartására, amelynek során színpadra léptek a délsomogyi földművesszövetkezeti és úttörő kul- túrcsoportök. Érdemes megemlíteni, hogy a szereplők mit sem törődtek a szemerkélő esővel, a közönség pedig a park fái és esernyők alá húzódva nézte végig a »-Testvérszövetke- zetnek« címmel adott műsort. Kifejező a műsor címe — ugyanis a földművesszövetkezeti hálózat kulturosai szórakoztatták a termelőszövetkezeti tagságot A délutáni órákban Szirmai elvtárs Horváth János MESZÖV-elnök kíséretében megtekintette a helyi Búzakalász állatállományát, majd a Kossuth Tsz átalakítással létrehozott épületét. A tagság 70 ezer forintot adott erre a célra. Az épületben három irodahelyiség és egy 60 férőhelyes lóistálló van. E szövetkezet vezetői elmondották, hogy az öregek és fiatalok egyaránt szorgalmasan dolgoznak a közösben. A 138 család 244 tagja 1200 holdon gazdálkodik. Szűknek bizonyult a szuloki határ, ezért Barcs környékén — 16 km távolságban — bérelt 40 holdat a szövetkezet. Nagy gond a tagságnak munkát biztosítani: ezért a tervezett 56 hold helyett 80 holdon termelnek dohányt. Elismerően nyilatkozott Szirmai elvtárs a tsz vezetőinek emberséges intézkedéséről: az idősebbeket külön munkacsapatba osztották be, s a faluhoz legközelebb fekvő földek megművelését bízták rájuk. A NYÁRI MUNKÁKRÓL elmondotta Szeitz István, a Kossuth elnöke: 300 hold kenyér- gabona aratása vár a tagságra. Megszervezték a 60 kaszapárból álló aratóbrigádot, s így egy hét alatt keresztekbe kerülnek a kalászosok. Szép a 100 hold zabjuk, amely 13 mázsás átlaghozamot ígér. A beszélgetés során szóba került, hogy az elnök hetenként ellátogat a szomszédos Marietta-pusztad kísérleti gazdaságba. A homoki takarmánytermesztés, az őszi vetésű tavaszi árpa termelése (21 mázsás hozammal!) s a szakszerű 'talajerőgazdálkodás meghonosítása jellemezte az elnök egyéni gazdaságát. Beszélt ezzel kapcsolatos terveiről, amelyek a szövetkezeti termelés fellendítését célozzák. Szirmai elvtárs búcsúzóul kifejezte azt a reményét, hogy Szülök négy termelőszövetkezete — köztük elsősorban a Kossuth Tsz — rövid időn belül virágzó homoki közös gazdasággá fejlődik. Kutas József — Ezért megadta nevét, címét és telefonszámát, s felhatalmazta, hogy amikor csak akarja, hívja fel telefonon. Mit mondott Dallam, mikor hívja fel? — Azt. hogy akármi bajom van, hívjam fel nyugodtan, ő jó ember, szívesen segít rajtam ... — És mit mondott maga neki? — Azt, hogy nincs nekem semmi bajom, csak a pénztelenség. — És erre az ezredes? — Azt mondta, hogy ha pénzre lesz szükségem, akkor is telefonáljak. Ha nem is nagy összeggel, de a segítségemre tud lenni. — És maga felhívta? — Felhívjam, s találkozót beszéltünk meg. — Amikor telefonon beszéltek, maga már tudta, hogy Dallam kicsoda? — Akkor még nem egészen. Csak annyit tudtam, hogy Dallamnak hívják, s a budapesti amerikai követségen dolgozik. — És mikor tudott m.eg többet róla? — Amikor a telefonbeszélm»tés után találkoztunk. Akkor már ő is elmondta, hogy kicsoda, elmondta, hogy a követség légügyi attaséja. — És miről beszélgettek? — Mindenféléről. Semleges dolgokról folyt a szó, egyébként is csak egy félórát voltunk együtt. — Maga persze megint panaszkodott neki, hiszen azért hívta fel, mert pénzre volt szüksége. Következésképpen beszéltek erről is. Kapott Dallamtól pénzt? — Kaptam. — Mennyit? — összesen száz forintot., Azt mondta, hogy sajnálja, de nincs több pénz nála. Majd legközelebb többet hoz magával, s akkor nagyobb összeget is kaphatok ... — És hogy adta a pénzt? Kölcsönképpen? Nem. Csak úgy. — Nem volt szó arról, hogyan viszonozza a »segítséget«? — Azt mondta Dallam úr, hogy én ne adjam meg neki a pénzt, inkább segítsek neki egy-két dologban, amire szüksége van. — Maga ekkor már gondolta, hegy miről van szó. Már ennyiből is nyilvánvaló, hogy kémkedésről. Iliéssy megint tagadni próbál: — Kérem, én nem kémkedtem. Azt gondoltam, hogy Dallam úr bizonyára villában lakik, s ott kert is van. Arra számítottam, hogy majd kerti munkákat végzek a pénzért, amit adott, úgy szolgálom meg. — És mindjárt megbeszélték, hogy mikor megy el maga az ezredes kertjébe kapálni? •— Nem, erről nem volt szó. — Egyáltalán, dolgozott maga valaha is Dallam kertjében? — Nem, soha. — Hát hogy szolgálta meg a pénzt, amit kapott tőle? — Végül sehogy. Csak barátságból adta... •— Barátságból... No jó. Azt vall, amit akar. Folytassuk csak, a végén minden kiderül... Tehát Dallamtól száz forintot kapott, s megállapodtak abban, hogy legközelebb újra találkoznak. Találkoztak is? <— Találkoztunk... ■— És? Miről beszélgettek? — Ismét semleges dolgokról... — Például a maga pénzzavaráról ... — Jól tetszik mondani... — És Dallam, a »jó ember-« természetesen ismét kisegítette magát. Újabb száz forinttal, ahogy az egy ilyen igazi amerikai úrhoz illik ... • Illéssynek egy parányi méltatlankodás van a hangjában, amint válaszol: — Nem száz forintot adott, hétszázat.,. — Gara főhadnagy egy aprót füttyent: — mindenit, tényleg A ságváriak aratási terve Mint valami előjog, úgy hozzátartozott Ságvár nevéhez a korábbi esztendőkben ez a szócska: élenjáró. Egy közhasználatú hasonlattal élve: ment itt mindig minden, mint a karikacsapás. Áz állami kötelezettség teljesítése dolgában nem volt itt soha fennakadás, a munkában meg éppenséggel nem. Hírük, nevük volt a ság- vári földművelőknek és állat- tenyésztőknek. Joggal tölti el a kíváncsiság az embert: mi van most a régi hírnévvel, megtartotta-e a korábban szerzett érdemeket a falu szorgalmas népe, amely köztudomásúan ez év tavaszán nagy egyetértéssel tovább lépett a mezsgyehatárokon. Régi hagyományaikhoz híven az Egyetértés nevet választották annak jelképes kifejezéseképpen, miként akarnak élni, dolgozni. Nos, megvan-e az egyet- j értés, a szorgalom, a holnapért j való közös felelősség a mai falu népében — erre a kérdésre vártunk választ a mai Ságvár lakóitól. Inotaj György elvtársnak, a községi tanács elnökének — mint mondani szokás —- ha száz keze volna, sem kellene tétlenkednie. Odakünn szakadatlanul esik az eső. de Inotai Hetven millió forintot takarítottak meg ebben a tanévben az iskolások A most zárult tanévben jelentősen nőtt a rendszeresen takarékoskodó iskolás gyermekek száma. A tanulók 80 százaléka — körülbelül 120 000 gyerek — 70 millió forintot gyűjtött össze takarékbélyegekben, 20 millió forinttal többet a tavaly megtakarított összegnél. A vidéki iskolákban 58 millió forintot, a fővárosiakban pedig a tavalyi 7 millióval szemben 12 millió forintot takarítottak meg a gyerekek. megerőltette magát az ezredes', úr. És miért adott ilyen sokat?] — Meri mondtam neki, hogy] haza szeretnék utazni, de előbb] ki kell fizetnem az adósságai-] mat, s útiköltségre sincs pén-] zem...-— És ez persze elég ahhoz, hogy egy igazi úr felajánlja a segítségét ifjú barátjának. Igazán jó ember volt ez a Dallam ... Illéssynek erre egy szava sincs. A vizsgálótiszt egy papírlapot vesz elő az akták közül, s így szól: — Megkapta tehát a hétszáz forintot, s hazautazott Nagykinizsire. Mondja csak, hol van ez a Nagykinizsi? *— A Dunántúlon... elvtárs irodájában sohasem szünetel a munka. Olyan a tanácsház, mint fronton a parancsnoki tábor. Itt ütötte fel központját a termelőszövetkezet, s ha valami nehézség adódik, csak átfutnak az elnökhöz segítségért. S a helyi tanács, a pártszervezet vezetőit sem kell biztatni, menjenek a tsz-hez, teszik ezt ők anélkül, mindenki a saját lelküsmerete szerint. Mert jól tudják: bármilyen nagy is a lelkesedés, a közös gazdálkodás első éve mégsem telik zökkenők, nehézségek nélkül. Sok leckét ad fel ez az év. Itt lesz például az aratás, betakarítás. Máskor sem maradt lábon a termés, amikór száz felé osztódott az aratás gondja, s noha az idén már arányosan oszlik meg a munka, mégis nagy feladatot jelent. Az aratásra kerülő gabona még soksok parcellában van. emiatt a gépek nem sokat segíthetnek; alapos szervezettség nélkül nemigen birkóznának meg az aratással. Inotai elvtárs több oldaliból álló irományt tesz elém, amelynek címe: »A ság- vári pártszervezet és a tanács intézkedési terve a nyári mezőgazdasági munkák elvégzésére«. Szóval a ságvári elvtársak előrelátóan, számolva az esős időjárásból és a közben adódó nehézségekkel, felkészültek az aratásra. Mit tartalmaz az intézkedési terv, és mi a biztosíték arra, hogy meg is valósul? A legfőbb biztosíték: maguk az emberek. Mert igaz, készíthették volna a ságváriak csak olyan mutatóba való tervet is, mellyel a felsőbb szerveknek bizonyíthatnák: íme, dolgozunk. Ám az ilyen papiros- munka fabatkát sem érne. A ságváriak tervének értékét az adja, hogy alaposan felmérték az elvégzendő munkákat, és megbeszélték az'emberek sokaságával, kinek-kinek mi a feladata. Mindenekelőtt elkészítették a munkaerő-mérleget. Hozzáfogtak az aratópárok megszervezéséhez. Már előre elosztják kaszapárokra kijelölve az aratni való kerületeket. A 860 hold őszi, tavaszi kalászosokból a számítások szerint kombájnnal és kévekötő aratógéppel mintegy 300 holdat takarítanák be. Még így is marad a kézierőre nem is kevés: kaszapáronként körülbelül 9 hold. Amivel a gép nem tud megbirkózni, azt az embereknek kell learatniuk. Számolni kell azzal, hogy esős lesz az időjárás, s úgy kell lelopkodni majd a gabonát. Szükség lesz tehát minden munkáskézre, minden percre. Ezért a kommunisták. a tanácstagok, a tsz vezetői beszélgetnek a tagokkal, hogy vegyenek részt az aratásban a családtagok is. Jelentkezett az aratásra több, a faluban lakó, de üzemben dolgozó munkás is. Az iparosok kérték, mérjék ki rájuk a területet, és családjukkal megteszik a kötele&ségü. két. Kaszíra, tarlóra, aki csak tud, 1 mert a késlekedéssel sokat veszíthetünk — ez a jelszó járja be a falut. De aratásig még sok elvégeznivaló vár a tsz- j tagokra, hiszen a rengeteg eső nagyon visszavetette a munkát. Sok kukorica még nem látott kapát, betakarításra vár ’ a takarmány is, egyszóval akad ' dolog éppen elegendő. I A betakarítás azonban nemcsak az aratásból áll. Be is kell ! hordani a gabonát, le kell buk- | tárni a tarlót. S el kell csépel- | ni, raktárba juttatni a szemet. ! Felkészülnek mindenre. A szövetkezet hatvan fogatán kívül szállítóeszközt kérnek az | AKÖV-tól, a gépállomástól, és segít a tsz patron álója, a Siófoki Halászati Vállalat is. A rendelkezésre álló gépi- és fogaterővel nyolc nap alatt el tudják végezni a tarlóhántást és a másodvetést A brigádokból önkéntes jelentkezés alapján már toborozzák a két 1 cséplőgéphez a munkacsapatokat. A TV-tól megkapták a raktár emeleti részét, s ha szükség lesz rá, ideiglenes raktározásra igénybe veszik a kultúrtermet és az iskolát is. A tagoknak a cséplőgéptől kiadják a munkaegységekre tervezett gabonaosztalék 70 százalékát . átadják az államnak a földadóba járó mennyiséget, a fölösleget értékesítik, így a raktározási nehézség a minimálisra csökken. Az intézkedési terv kitér sok más apróságnak látszó dologra is. így például megszabja a földművesszövetkezet kötelességét. A község vezetői — amint az a legutóbbi tanácsülésen is kitűnt — szívügyüknek tekintik, hogy az aratás idején semmiben se szenvedjen hiányt a község. A földműves,sző vetkezet mozgóboltokat állít be, amelyek a mezőn keresik fel az aratókat. Több friss húst kíván a falu. Erre az időre tartogatják az fmsz óljá- bah hízó hat disznót A nehéz munkák idején több kenyér is fogy — felhívták erre az frnsz- vezetők figyelmét. A tanács vezetői még e héten megszemlélik a mezei kutakat, vizüket megvizsgáltatják. A tsz vezetősége két la j tót rendelt, ezekben viszik majd a határ minden részébe a vizet a szomja- zóknak. A ságváriak — igen helyesen — sokat adnak az ilyen apróságokra is. mert — mint mondják — hiányuk elveheti az emberek munkakedvét. No meg a szövetkezet azt is jelenti: nagyobb gondoskodás az emberekről. Ez a tartalmi mondanivalója a ságváriak aratási tervének, amely bizonyosan meghozza a várt eredményt; Varga József i — Szóval az odavezető vas-f útvonal az M.-i repülőtér mel-t lett visz el... Csak nem akkor f csinálta ezt a vázlatot? A kém lélegzetét visszafojtva, kimeredt szemmel bámulja a papírlapot. Semmi kétség, ez az a vázlat, amit a repülőtérről csinált. Dallamnak megmutatta, az ezredes lemásolta, ő pedig eltette az eredetit. Hátha valamikor hasznát veszi. S most tessék, itt van, mit is mondjon róla? Megkönnyebbül, hogy nem kell felelnie, mert Gara főhad- i nagy feláll, s így szól: — Mára befejeztük. Rövidé-; sen folytatjuk. Addig gondol-< kozzék, hátha eszébe jutnak a% dolgok... Iliéssy tiltakozik: — Elmondtam mindent S őszintén... i — Foktatjuk — A kaposíüretíi tejgyűjtőbe naponta 240-250 liter tejet visznek az állattartó gazdák. Képünkön Somlyai l.ászlőné Nagy Zstvántól veszi át a tejet, aki mindennap 20 literes telt kannával ballag el a csarnokba.
