Somogyi Néplap, 1959. június (16. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-14 / 138. szám

Vasárnap, 1959. június 14. 4 SOMOGYI NÉPLAP 1 Béke-Világtanács nyilatkozatban kéri az európai békeértekeziet összehívását Párizs (MTI). A Béke-Világ­tanács a következő szövegű nyilatkozatot küldte az európai országok béketanácsainak: »■Európában több mint tíz éve a háború veszélye fenye­get, mert nem sikerült bizto­sítani Európa biztonságát. Európában több atomfegy­vert halmoznak fel, mint a világ bármely más részében. Itt a hidegháború élesebb és a katonai szerződések okozta szakadás fenyegetőbb, mint másutt Nicaraguában folytatódnak a harcok — összetűzés Venezuelában (MTI) Jack Rutledge, az AP managuai tudósítója nicaraguai helyzetjelentésében megálla­pítja, hogy a szétszórt felkelő csoportok folytatják a harcot. Washingtoni Reuter-tudósítás szerint az amerikai államok szervezeteinek bizottsága va­sárnap Kózép-Amerikába uta­zik, hogy tanulmányozza a helyzetet A bizottság első ál­lomáshelye Honduras lesz. Ugyanis olyan hírek terjedtek el, hogy Hondurasból felkelő csoportok készülnek Nicara­guába. * * * • Caracasb'ól jelenti az . AFP, hogy- a venezuelai Bolivar vá­rosában pénteken délután sú­lyos összetűzés volt a nemzet­őrség és a lakosság között. A caracasi bíróság ugyanis pén­teken felmentette az elsöpört Jimenez-rendszer négy rendőr­II rakétatámaszpont politika semmi jót nem ígér Olaszországnak NEMZETKÖZI SzEMLE Szabadságharcok Latin-Smerikábao Moszkva (MTI). A Pravda szombati számában megálla­pítja, hogy olasz hivatalos kö­rökben nem talált megértésire a balkáni és adriai békeöve­zet megteremtését célzó szov­jet javaslat, az olasz reakciós sajtó bősz szovjetellenes had­járatba kezdett és Hruscsov albániai beszédét fenyegetés­ként, »az olasz belügyekbe va­ló szovjet beavatkozásként« próbálja feltüntetni. A jobb­oldali sajtó bizonyítani igyek­szik, hogy az atomrakéta-tá- maszpontok építése nem fe­nyegeti más országok bizton­ságát. Az olasz területen létesíten­dő amerikai támaszpontok a A helyzet komolyságát fo­kozza a nyugatnémet hadsereg atomfegyverekkel való felsze­relése, Németország kettéosz- totísága és a német békeszer­ződés hiánya. A berlini hely­zet különösen rávilágít a sú­lyos veszélyre, amely nem­csak Európát fenyegeti, hanem akadályoz minden, haladást azon az úton, amely a lesze­reléshez és a nemzetközi fe­szültség enyhüléséhez vezet. Meg kell találni a kiutat eb­ből a veszélyes zsákutcából. tisztjét. A bíróság épülete előtt várakozó tömeg az ítéleten fel­háborodva meg akarta lincsel­ni a felmentett tiszteket A ki­vezényelt nemzetőrség pa­rancsnoka sortüzet adatott a tömegre. Tíz. ember megsebe­sült, köztük egy tanítónő, aki kórházba szállítása után meg­halt. Egy órával később a vá­ros csaknem egész lakossága kivonult az utcára, a tömege­ket azonban feltartóztatták a nemzetőrség csapatai. Az AFP legfrissebb jelentése szerint a tüntetés folytatódik. Uj Delhi (Uj Kína). Sajtóje­lentések szerint a keralai el­lenzéki pártok fokozzák erő­Szovjetuniót és a többi szo­cialista országot fenyegetik — folytatja a Pravda. Az olasz reakció szovjet- ellenes kampányával akar­ják leplezni a kormány­körök nemzetellenes cse­lekedeteit, s megakadá­lyozni, hogy az olasz nép megtudja az igazságot. Az olasz kormánykörök is­mét militarista útra akarnak lépni, nem törődve azzal, hogy ez az út a múltban csak baj­jal és nélkülözéssel súlytotta az olasz népet. Ez a politika most sem ígér semmi jót Olaszországnak — hangsúlyoz­za befejezésül a lap. Ezért úgy véljük, hogy újabb erőfeszítéseket kell ten­ni a feszültség enyhítésére Eu­rópában. A jelenlegi körül­mények között a megoldások keresése nem lehet csupán az államférfiak ügye, s a köz­véleményt meg kell nyerni ehhez. A kormányok, a különböző politikusok és politikai pártok már sok javaslatot tettek a fe­szültség enyhítésére, a lesze­relésre, az atomfegyvermentes övezet megteremtésére, a köte­lezettségektől való mentesítés­re és a német békeszerződés megkötésére. Véleményünk szerint most itt az ideje, hogy összehívják azoknak a mozgalmaknak és csoportoknak értekezletét, me­lyek Európában az említett problémákkal foglalkoznak. Az értekezlet célja lenne, hogy megvizsgálja a különböző .ja­vaslatokat és megkísérelje olyan gyakorlati intézkedések előterjesztését, amelyekkel meg lehetne valósítani Euró­pa biztonságát és a feszültség enyhülését.« A nyilatkozatot az európai országok társadalmi, tudomá­nyos és művészeti életének sok kiváló személyisége írta alá. feszítéseiket, hogy megdöntsék az India Kommunista Pártja vezette kormányt A kongresszus párt, a Prad- zsa szocialista párt és a mu­zulmán liga nyilatkozatot adott ki és felszólította a népet, kö­vetelje a kormány lemondását. A kongresszus párt akcióbi­zottságot is alakított és e bi­zottság sztrájk megrendezésé­re buzdítja a szakszervezete­ket Értesülések szerint a kato­likus egyház »rohamosztago­kat« szervez és »önkénteseket« toboroz, fegyverforgatásra ok­tatja őket, hogy így előkészít­se Kerala állam kormányának megdöntését A Blitz című nagy hetilap legutóbbi száma jelenti, hogy több katolikus templomot fegyvérraktámak rendeztek be. Az egyházi vezetők titkos ülé­sükön tervet készítettek, mely szerint a zendülés kitörésekor elvágjak a távbeszélő vezeté­keket és elpusztítják az össze­kötő-vonalakat Politikai vihar száguld ma végig Latin-Amerika orszá­gain. A Rio Bravótól a Tűz- földig terjed a láz. A feszült politikai helyzet következté-: ben nemcsak nagy sztrájk­megmozdulásokra, hanem sok helyütt fegyveres összeütközé­sekre, harci cselekményekre is sor került. Nicaragua és Para­guay népe utcai harcokban támadja - Somoza, illetőleg Stroesner diktátor rendszeré­nek bástyáit. A politikai vihar elsöprés­sel fenyegeti a harmadik dik­tátort, a Dominicai Köztársa­ság kormányfőjét, Trujillót. A most folyó harcok máris ko­moly eredményekre vezettek, a zsarnok kormányok kényte­lenek elismerni, hogy nem egy jelentős város máris a sza­badságharcosok . ellenőrzése alatt áll. Latin-Amerikában gyakori a harc a személyi hatalomért. Hondurasban például a leg­utóbbi 135 esztendőben 135- ször cserélt gazdát az elnöki szék. Bolíviában 70 elnök kö­zül csak egyetlenegy akadt, aki kitölthette választási ide­jét, a többit elkergették, vagy meggyilkolták. A távoli kontinensről most hozzánk érkezett hírek nem ilyen természetű csatározások­ról számolnak be. Latin-Ame- rikában most polgári demok­ratikus forradalom ■ zajlik, melynek során a nagy nép* megmozdulás egyszerre vívja harcát a belső zsarnoki ural­kodó rendszer, valamint az Amerikai Egyesült Államok imperializmusa- ellen. Latin-Amerikában minden országban működik ma már kommunista párt, s minden el­nyomás ellenére legálisan vagy illegálisan, de irányítja a dol­gozó tömegek harcát. Hogyan állt elő ez az új helyzet? Három fő óikra vezethető vissza a latin-amerikai népek, elsősorban1 Nicaragua és Pa­raguay népeinek szabadság- harca: 1. A gazdasági helyzet; 2. A szocialista tábor erősö­dése; 3. Két latin-amerikai or­szág példája Az amerikai monopoltőkétől való függés mindig is rend­kívül kedvezőtlenül hatott a latin-amerikai országok gaz­dasági helyzetére. De különö­sen elviselhetetlenné vált a helyzet 1958-ban, amikor az Egyesült Államok az ott el­uralkodott válságjelenségek következményeit igyekezett át­hárítani a latin-amerikai or­szágokra. A New York Times írta annak idején, hogy az 1958. év hosszú évtizedek óta a legkedvezőtlenebb évek egyi­ke volt a latin-amerikai or­szágok gazdasági életében. Ek­kor az Egyesült Államok csök­kentette a latin-amerikai or­szágokból származó nyers­anyagbehozatalát, ugyanakkor ráerőszakolt olyan árukat ezekre az országokra, ame­lyekből az érdekelt országok­nak feleslegük és hagyomá­nyos exportjuk van. Az 1958-as észak-amerikai válság következményei kínzó­an és nyomasztóan hatnak ma is a latin-amerikai országok­ban. A helyi uralkodó körök az észak-amerikai válság kö­vetkezményeit a dolgozó tö­megekre ipiítkodtak hárítani. A politikai szervezetek ekkor mind tevékenyebbé váltak, s a munkásmozgalom harca új formákat öltött. A harc az el­nyomókkal szemben szoro­sabbra .zárta a dolgozó töme­gek sorait. Az a hatalmas nemzetközi tekintély, amelyet a Szovjetunió a technika és a tudomány területén, gazdasági eredményeivel, diplomáciai te­vékenységével, következetes békeharcával kivívott, növelte a haladó tömegek öntudatát és lendületét Venezuelában és Kubában hamarosan olyan sikerek szü­lettek, amelyek példájukkal új erőt öntöttek a jogaikért küzdő tömegekbe. íme. bebi­zonyosodott, .hogy az Egyesült Államok zsoldjában álló dik­tátorok elsöpörhetők. 1958 ja­nuári ában, mint ismeretes, megdöntötték Venezuelában Perez Jimenez reakciós dik­tatúráját s ebben a rendkívül fontos haditényben a néptö­megek megmozdulása volt a siker legfőbb forrása. A nemzeti felszabadító moz­galom', a demokráciáért vívott küzdélem különösen na°y si­kereket aratott Kuba szigetén, I ahol ez év január elején meg­döntötték 'Batista diktátort I uralmát. Ezt a harcot is a tö­megek vívták meg, s a parti­zánokat kezdettől fogva tá­mogatta a népi szocialista (kommunista) párt. Az SZKP XXI. kongresszusán erre em­lékeztetett e párt égjük kép­viselője: »Huszonöt hónannal ezelőtt, amikor a Fidel Castro és más hazafiak parancsnpksága alatt küzdő felkelő csapatok és har­cosok fegyveres küzdelemre indultak az imperializmus el­len, pártunk megtisztelő kö­telességének tekintette, hogy segíti J a felkelőket«. Kinek keserű a cukor? Mozgósító erejűek azok az intézkedések, amelyeket Fidel Castro kormánya a hatalom átvétele óta tett. Fidel Castro nagyon jól tudja, a sziget azé, aki irányítja a cukorterme­lést. Ha a cukornádültetvé­nyek mai tulajdonosai a he­lyükön maradnak, s megtart­hatják hatalmukat, a forrada­lom kudarcot vall. Többek kö­zött ezért írta alá május 17-én a földreform-törvényt. Ennek megvalósításával válik lehető­vé, hogy az Egyesült Államok képviselői és kiszól gálóik töb­bé ne lehessenek Kuba cukor­termelésének haszonélvezői. Keserűvé válik az amerikai cukorültetvényesek számára a kubai cukor, amely eddig olyan busás hasznot biztosított számukra. A nép lesz az or­szág legfőbb kincsének gazdá­ja. A latin-amerikai országok a XIX. században névleg ki­harcolták politikai független­ségüket. Elérkezett az ideje, hogy kivívják gazdasági füg­getlenségüket is, mert csak ez biztosíthatja politikai szuvere­nitásukat. A mai helyzet és a jövő perspektívája azokat igazolja, akik Jimenez és Batista bu­kásában annak a vereségsoro­zatnak kezdetét látják, ame­lyet az amerikai imperializ­mus Latin-Amerikában el­szenved; ígéretét annak az emberhez méltó jövendőnek, amely Latin-Amerika népeire vár, A forrongó Latin-Amerika A keralai ellenzék a kormány megdöntésére készül Az NDK küldöttségének látogatása Kijevben Kijev (MTI), A Német De­mokratikus Köztársaság párt­ós kormányküldöttségének tag­jai szombaton több csoportban ismerkedtek az ukrán főváros nevezetességeivel. így Walter Ulbricht Kalcsenko ukrán mi­Fordulat az osztrák kormányalakítási tárgyalásokon Bécs (MTI). A bécsi kor­mányalakítási tárgyalásokon fordulat következett be. Raab kancellár elejtette eddigi leg­közelebbi munkatársát, Kamit- zot, és az új kormányban a Szocialista- Pártnak ajánlotta fel a pénzű "^minisztérium-ve­zetését. Ezzel szemben a kül­ügyminisztérium élén a ko­rábbi tervektől eltérően nép­párti politikus .maradna. A Szocialista Párt vezetősé­ge hivatalosan kijelentette, hogy Raab javaslaténak meg­valósításával helyreáll na az erők egyensúlya az osztrák parlamentben, a kormányban és a közigazgatáshan. A Szo­cialista Párt vezetősége egy­hangú határozattal Bruno Kreisky eddigi külügyi állam­titkárt jelölte pénzTryminisz- ternek. Az Osztrák Népnárt vezetősége hétfői ülésén dönt Raab új javaslatáról. A kor­niszterelnök kíséretében meg­tekintette az Ukrán Művészeti Múzeumot, Paul Scholz minisz­terelnökhelyettes a Kijev kör­nyéki Druzsba kolhozba láto­gatott, Friedrich Ebert, pedig az ekszkavátorgyárban járt. Később a küldöttség tagjai Frol Kozlovval, a Szovjetunió első miniszterelnök-helyettesé­vel és Nyikolaj Padgornijjal, az Ukrán Kommunista Párt első titkárával együtt az Uk­rán Tudományos Akadémia fizikai intézetében ukrán tu­dósokkal találkoztak. A kijevi Hruscsov-stadionban nagygyű­lés zajlott le a küldöttség tisz­teletére. Több ezer dolgozó előtt Walter Ulbricht, Frol í^ozlov és Nyikolaj Podgornij szólalt feL Selwyn Lloyd hazautazott Londonba London (Reuter). Selwyn Lloyd pénteken este Géniből Londonba érkezett, A külügy­miniszter fontos tanácskozáso- j kát folytat majd Macmillan miniszterelnökkel. Megérkezé- j sekor az újságírók megkérdez­ték,' derűlátóan vagy borúlá­tóan ítéli-e meg a genfi tár­mányal?.' vonatkozó pártköd tárgyalásokat kedden folytatják. Malinovezkij marsall az osztrák hadgyakorlaton Bécs (TASZSZ). Rogyion Ma- linovszkij marsall, a Szovjet­unió honvédelmi minisztere a kíséretében lévő tábornokokkal és tisztekkel együtt szombaton ellátogatott az osztrák hadse­reg ollensteigl gyakorlóterére. A szovjet vendégek tanulmá- . nyozták a kiképzési módszere- I két és megtekintették a pán­célos egységek gyakorlatait. gyalások kimenetelét. Lloyd így válaszolt: »Úgy hiszem, tü­relmesnek kell lennünk«. Kö­zölte, hogy hétfőn réggel az angol kormány ülésén ismer­teti minisztertársaival a je­lenlegi genfi helyzetet. Selwyn Lloyd vasárnap es­te Macmillan-nel vacsorázik. Ez alkalommal tájékoztatja majd a miniszterelnököt a tárgyalásról. ...lottó” A 24. játékhéten 3 837 411 szelvény vett részt a sorsolá­son. öt találatot, senki nerh ért el. A négytaláüatos szel­vények száma 25 darab, nye­reményük egyenként 115122 forint. Három talál atds szelvé­nyek száma 2878, nyeremé­nyük 580 forint. KéttaláJatcs szelvény ezúttal 84 853 darab volt, ezekre 16 forint 90 fil­lért fiaetueki Á FORRONGD LATIN AMERIKA Az utóbb! években Latin-Amerikában pol­gári demokratikus for­radalmi hullám haladt végig, melynek eredmé­nyeként Kubától Argen­tínáig félfasiszta, mili­tarista diktatúrák buk­tak meg. A néptömegek segítségével hatalomra került burzsoá körök azonban nem váltották be a polgári demokra­tikus forradalom alap­vető célkitűzéseit, s ezért jelenleg is Latin- Amerika területe az ál­landóan megújuló sztrájkok és a demokra­tikus szabadságjogokért folytatott tömegtünteté­sek színhelye. Jelmagyarázat: 1. Latin-amerikai ál­lamok, ahol az utóbbi években polgári demok­ratikus forradalmak diktatúrákat megdön­tötték. 2. A diktatúra meg­döntésének éve. 3. Latin-amerikai álla­mok, ahol jelenleg is még katonai diktatúra van hatalmon. 4„ Fegyveres harc a diktatúra ellen. 5. A diktatúraellenes erők felvonulási iránya Nicaraguában (mellék- térkép). 6. Egyéb országok. 7. Sztrájkok és tűnte- h tések a demokratikus szabadságjogokért. 8. Európai államok gyarmatai.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents