Somogyi Néplap, 1959. június (16. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-13 / 137. szám

WLÁG PROLETÁR IÁI, EGYESŰLJETEm sf&i <'■ » /V ; & yb-y > AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVI. évfolyam, 137. szám, ARA 30 FILLÉR Szombat, 1959. június 13. Mai számunk tartalmából; GYERMEKIELLEM (3. oldalon) Nyáridőben a gépállomáson (5. oldalon) Egész heti rádióműsor (6. oldalon) ÜNNEPI SZÁ A TRAKTOROSNAP ELŐTT Az idén hatodik éve, hogy június 14-én a traktorosokat ünnepli az ország. Az idei traktorosnapi számvetés egyik legszembetűnőbb vonása, hogy az ország termelőszövetkeze­teinek gépigénye az elmúlt érvekhez viszonyítva jelentős mértékben növekedett. A feladatok azt követelik, hogy a múlt évi 572 normál­holdról 700 normálholdra emelkedjék — egységtraktorra számolva — egy-egy gép tel­jesítménye. Hasonló a hely­zet a munkagépekkel. Minden egyes kombájnnal 140, arató­géppel pedig 110 holdat kell levágni az idén ahhoz, hogy az igényeket kielégítsék. A párt és a kormány az egész dolgozó nép elismerését juttatta kifejezésre, amikor különös erkölcsi megbecsülés­ben részesítette a mezőgazda­ság gépesítésének élen járó dolgozóit. Ez a megbecsülés jut kifejezésre abban is, hogy a gépállomások fennállása óta 576 gépállomási dolgozó része­sült kormánykitüntetésben, 11-éri kantok Kossuth-díjat, hárman pedig a Szocialista Munka Hőse kitüntetést is el­nyerték. Kiváló gépállomási dolgozó kitüntetést mintegy 1300-at adományozott a föld­művelésügyi miniszter. Az idei. ünnepségek alkal­mával miniszteri kitüntetést 164 gépállomási dolgozónak nyújtanak át, kormánykitünte­tésre pedig 42 gépállomást dolgozó eredményeit találták méltónak. Az ünnep reggelén Dögéi Imre földművelésügyi minisz­ter rádióbeszédben köszönti a szántóföldek hőseit Az ünnepségeken párt- és állami vezetők találkoznak a traktorosakkal s a velük együtt ünneplő termelőszövetkezeti és egyéni parasztokkal, munká­sokkal. Vj vonása lesz az idei trak­torosnapnak, hogy több ter­melőszövetkezet külön juta­lomban részesíti a gazdaságá­ban dolgozó legjobb traktoro­sokat * Újfajta traktor készül a homokos szántóterület megművelésére A Vörös Csillag Traktor­gyárban újfajta, UE 28-as jel­zésű traktort szerkesztettek, amely minden eddigi erőgép­nél alkalmasabb a homokos ta­lajok és a lejtős szántóterüle­tek megművelésére. Az újfajta 28 lóerős univer­zál traktoron a szokásos két kerék helyett mind a négy ke­reket meghajtják, és a gép sú­lyát is úgy osztották el, hogy a leghomokosabb terepen is biztonságosan felhasználható. Az első kerék vezérlése azt is lehetővé teszi, hogy hegyolda­lakon, lejtős szántókon a leg­kedvezőbb irányban, vízszinte­sen vontassa az ekét,, ezzel megakadályozzák a termőföld lepergését, és a talajt sakkal inkább alkalmassá tegzük a nedvesség tárolására. GROMIKO s 99 ... semmiféle akadályt nem szabad gördíteni az államfők értekezletének útjába“ A külügyminiszteri értekezlet péntek délelőtti ülése Genf (MTI). A külügyminisz­teri értekezlet hivatalos pén­teki ülése délelőtt tíz órakor kezdődött és csaknem három óra hosszat tartott. Az ülésen Selwyn Lloyd brit külügymi­niszter elnökölt. Elsőnek Slwyn Iioyd szólalt fel. Bírálta a Szovjetúnió szer­dán előterjesztett javaslatait és azt állította, hogy azok »•visszavetették-“ a tárgyaláso­kat Hangoztatta azonban, hogy az angol küldöttség ko­moly tárgyalásokat óhajt. Ki­emelte, hogy az utóbbi két hét­ben a külügyminiszterek hasz­nos . tárgyalásokat folytattak Nyugat-Berlin kérdéséről, s úgy látszott, hogy »korlátozott haladás érhető el egy korláto­zott fronton-“. Véleménye sze­rint a fő nehézséget azonban a »jogok kérdésében mutatkozó véleményeltérés« okozza. Nyu­gati részről még nem mondták ki az utolsó szót — hangoztat­ta, majd hozzáfűzte: »Még mindig azt hiszem, hogy az emberi találékonyság felkutat­Pénteken hajnalban elcsendesedett a vihar Június 11-én hajnalban he­ves szélvihar támadt megyénk északi részében, különösen a Balaton mentén. Siófok kör­nyékén. A vihar maximális se­bessége elérte a 120 kilométert óránként. Csütörtökön a Bala­tonon teljesen megbénult a forgalom. A partmenti közsé­gek, állami gazdaságok és ter­melőszövetkezeteik határában jelentős károkat okozott a ha­talmas esővel párosuló vihar. Fákat tépett k: és . a távbeszé­lő összeköttetést is több he­lyen megszakította. Péntekre virradóra a 24 órán át tomboló orkán elcsendese­dett, és a posta megkezdte a megrongált távbeszélő vonalak helyreállítását. Az eddig be­érkezett jelentések szerint a Balatonnagybereki Állami Gazdaságban ezer holdnyi kender ment tönkre. A pálma- károkat. jori üzemegységben 20 hold dohányt semmisített meg a vihar, 1500 holdnyi területen a boglyákba rakott szénát telje­sen szétszórta, és 600 kát. hol­don az őszi árpának mintegy 30 százalékából kiverte a sze­met. A Baflatonboglári Állami Gazdaságban a szőlőt nem érte kár, ellenben a péntekhelyi üzemegység gyümölcsösében több kajszibarackfát kitépett. A Balatanújhelyi Állami Gazdaság kertészetében is te­temes kárt szenvedtek a növé­nyek, s a gazdasággal a tele­fon összeköttetést még pénte­ken délre sem tudták helyre­állítani. A megyei tanács mezőgazda­sági osztályának a szakembe­rei pénteken a vihar dúlta he­lyekre mentek, s felbecsülik a 1965-re 20-30 millió gyökeres oltvány ós 30-40 millió gyökeres hazai vessző kerül évente forgalomba A tavaszi szőlőtelepítési idény lezárultával a Földmű­velésügyi Minisztérium Szőlő- és Gyümölcstermesztési Igazga­tóságán értékelték a szaporító­anyag-termesztés elmúlt évi eredményeit, számba vették aa idén várható termés adatait a termelőszövetkezetekben és az egyéni gazdáknál. Tóth Dezső, a Szőlészeti Osztály főelőadója tájékoztatásul elmondotta, hogy míg a múlt év őszi és az idei év tavaszi idényében ősz» szesen négymillió gyökeres oltványt adtak át az állami gazdaságoknak, a termelőszö­vetkezeteknek és az egyéni termelőknek, az idei termésből — szerény számítások szerint is — legalább nyolcmillió gyö­keres oltvány, tehát a múlt évinek kétszerese kerül forga­lomba. A jelek szerint hazai gyöke­res vesszőből sem lesz hiány a most következő telepítési idényben, sőt a következő években már exportra is kerül a gyökeres oltvány és gyöke­res hazai vessző. Az idén az oltványnak már 40—50 száza­lékát, a gyökeres hazai vessző­nek pedig túlnyomó többségét termelőszövetkezeteik és szak­csoportok állítják elő. Szőlőtermesztésiünk tovább­fejlesztésénél. valamint a ki­öregedett szőlőültetvényeink rekonstrukciójánál igen nagy feladatok hárulnak a szőlősza­porító anyagot termesztő gaz­daságokra. A távlati tervek szerint 1965-re legalább 20—30 millió gyökeres oltványt, to­vábbá 30—40 millió gyökeres hazai vesszőt kell előállítaniuk évente^ hat olyan formulát, amely megoldást hozhatna ezen a ponton«. Hozzátette azonban: meg kell érteni, hogy »a Nyu­gat nem mondhat le jogairól és nem vonulhat vissza jogi álláspontj áról«. Ezután Herter amerikai kül­ügyminiszter tett rövid nyi­latkozatot, amelyben kijelen­tette, hogy kielégítőnek talál­ta azt a beszélgetést, amelyet a csütörtöki nap folyamán Gromiko szovjet külügyminisz­terrel folytatott. Felkérte a szovjet külügyminisztert, hogy a pénteki hivatalos ülésen is­mételje meg azt, amit a csü­törtöki találkozó során neki mondott, hogy »a tárgyalások folytatása szempontjából pon­tosan tudhassuk, hol is ál­lunk«. Ezután Gromiko szovjet kül­ügyminiszter emelkedett szó­lásra. Mindenekelőtt hangsú­lyozta, hogy az új szovjet Javaslatok nem Jelentenek sem ulti­mátumot, sem diktátumot. Ezek a javaslatok a Szovjet­get élvez. E konferencián te különböző lélekszámú országok vesznek részt, de t< s egyen­jogúság alapján. A nyugati képviselők bírál­ták azt az elgondolást is, hogy az össznémet bizottságra kell bízni a német újraegyesítés ügyét Ezzel kapcsolatban a szovjet külügyminiszter kije­lentette, az a benyomása, hogy a nyugati tárgyalófél meg akar­ja kerülni az össznémet bi­zottság létrehozásának kérdé­sét, elvesztette érdeklődését a kérdés iránt, mihelyt a Szov­jetunió elfogadta az eredetileg a nyugatiak által javasolt gon­dolatot. A szovjet delegáció azonban azt a reményét fejezi ki, hogy a nyugati hatalmak felülvizs­gálják majd magatartásukat ebben a kérdésben s lehetővé válik, hogy megegyezésre jus­sanak. Gromiko ezután rámutatott, hogy a legújabb szovjet ja­vaslatokkal kapcsolatban a nyugati hatalmak képviselői semmi kivetnivalót nem talál­tak abban, hogy két ízben is unió álláspontját rögzítik, s j megpróbálták ugyanazokat a alapul szolgálhatnak a nyugat- I javaslatokat előterjeszteni Q& irányiul haLadnak berlini kérdés és az össznémet bizottság kérdésének megoldá­sához. A szovjet kormány képvise­lője hangsúlyozta: a Szovjet­unió sohasem ír alá olyan ok­mányt, amely örökössé tenné a megszállási rendszert Nyugat- Berlinben. A Szovjetunió a megszállási rendszer fenntar­tását súlyos veszélynek tekin­tené Berlin és Európa békéjé­nek szempont jáSól. Gromiko ezután néhány megjegyzést fűzött a nyugati részről hangoztatott állítások­hoz. Rámutatott: azt mondták a tárgyalások során, hogy a nyugat-berlini csekély létszá­mú helyőrség semmiféle kato­nai fenyegetést nem jelent. De ha ez így van, miért ragasz­kodnak a nyugati hatalmak ahhoz, hogy csapatokat tartsa­nak Nyugat-Berlinben. A nyu­gati hatalmak képviselői azt állítják, hogy nyugat-berlini csapataikra azért van szük­ség, hogy megőrizhessék Nyu­gat-Berlin társadalmi rendjét. — Tsz-iroda Szentgáloské- ren? — kérdez visszaj meg­lepetten. — Nem, ilyen nincs. A faragó emberek e kijelen­tésre felkapják fejüket, s egy pillanatra megállnak a leve­gőben a bárdok. lassan kibontakozik Szentgá- kupálódtákí loskér új történelme. Egyetlen jelenleg a gazda kivételével az egész fa- Nem mintha lu a szövetkezetben dolgo­zik. A község 2500 holdas szántója termi a kenyeret az embereknek, az abrakot az ál­— Ki mondta, hogy van tsz latoknak, méhében napról nap­a községben? — vágja ki a második kérdést a szentgálos- kéri tsz létezéséről nem tudó ember. — Mondták — erősítem. — Hát ha mondták, akkor van is. Emiit ül a sertésgondo­zónk, Boda János, csak fag­gassa jól ki az elvtárs. De az el­nök, az nincs itthon, Kapos­várra ment, a helyettese meg a főagronómus Mernyén ta­nácskozik a gépállomás veze­tőivel — s fontos tennivalóik­ra hivatkozva eltűnik. ra gyarapszik a kincs, mely­ből zárszámadáskor osztanak majd kinek-kinek érdeme sze­rint. A Zöldmező — ez a neve a szövetkezetnek — 237 családot számlál. Alakulás után mind­járt öt részre vágták a falut, s azóta egy helyről irányítva öt brigád végzi a munkát. A közös gazdálkodás előnyeit már régebbről ismerő szentgá- loskériek sikerrel vették az első akadályokat. Erejüket, munkalcedvüket állandóan 133 sertése van szövetkezetnek, a vezetők nem akarnának többet, de egyetlen közgyűlés sem múlik el anél­kül, hogy a tagok meg ne em­lítenék: több kell belőlük, in­tézkedjetek. — Állatok nélkül nem bol­dogulhatunk. . i Minden pilla­_ .A nyugati hatalmaknak ez az igen, o jött, hogy meg- ) álláspontja azonban nem egé- csakhogy nem talalta. ) szen világos, amikor Nyugat- Berlint senki sem fenyegeti tá­madással vagy elfoglalással. Ami az össznémet bizottság­ról szóló szovjet javaslatot il­leti, a nyugati hatalmak kép­viselői többek között azzal in­dokolták e javaslat elutasítá­sát, hogy az egy esztendős ha- elfogadhatatlan szá­Tat&t. nézze, Pedig ott volt a többi között. Nem ismerte meg, annyira feljavult. Boda József az esetre gon­dolva most is megmosolyogja a kellemesen csalódott társat. — Nem is igaz, hogy ti nem valami különös abrakkal traktáljátok az állatokat — így f téridő — ö volt a régi tsz elnöke, frissen tartja az »együtt több­Gyenis Istvánnak hívják, tré­fás ember — bök a távozó után az egyik bárdos. E pillanatokig tartó párbe­széd közben kis csoport verő­dik össze. Az építő brigádba tartozó két ács, Stégel Jakab, Trimmel Lajos lábhoz teszik a szerszámokat. Ifjú S. Bödő Jó■ re jutunk«-ba vetett hit. Az eredmény a legmeggyőzőbb erő a szövetkezetben. Egymást érik a »hát ezt ki hitte volnál« felkiáltások. — Nem ezért vagy azért, de néhány malac annyira gyenge volt, hogy mikor enni akart, átesett a vályún. így volt-e? — Pintér, az egykori egyéni gaz­da. __-Az ilyen apró történet is a ................. j„. n atban befuthat egy száz da- ^zonyíték arra, hogy jó irány-tközött is szerepelt egy két és rabból álló anyakoca-szállit- ban. 'W/XL^ a szentgaloskeriek f évben megszabott időtar- mány. Tudja, mennyi hízót szekere. A kezos gondbol min- J tam. nem a nyugati adott el a falu, mikor egyéni ™ kijut, s a gyümölcs A hatalmak álláspontja, amikor bol is mindenki osztozik. r Jobbára olyan emberekkel beszéltem, akik nem a nö­vénytermelésben dolgoznak. Ám, amikor az aratás, a ke­nyér betakarítása került szó­ba, kitűnt, hogy rájuk is lehet szövet- számítani, s ha kell, felcserélik J jeztek ki a paritás elvével kap- a fényes baltákat a kaszával. # csolatban is, amelynek alap A mező dús terhe nekik isijén az össznémet bizottságot orom, csakúgy, mint a többiek-»létre kellene hozni. A szovjet általuk^készitett vagy i kormány véleménye szerint azonban egy ilyen bizottság község volt? — s hatás ked­véért egy kis szünetet tartva ^ sertésgondozó kivágja a számot: — 1800—2000 darab hízót szállított el a (felvásárló) minden Hát mi sem adhatjuk különben mit érne a kezes. — Szarvasmarha? — Van az is, csak győzzük hellyel. — Mennyi is. -..? Várjunk csak — és számol az ács, a Takács évben. alább, mukra. Gromiko ezzel kapcso­latban emlékeztetett rá, hogy a nyugati hatalmak javaslatai egyrészt maguk is megszabnak bizonyos időhatárt, más eset­ben azonban nem hajlandók megszabott időtartamot elfo­gadni. A nyugati hatalmak képvi­selői bizonyos kétségeket fe­átalakitott istálló* A kezek összekapcsolódnak, < csak a paritás elvén hozható létre. A lakosság lélekszámúra való hivatkozásnak nincs sem­mi köze ehhez a kérdéshez. Az ENSZ-ben sok állam van zsef, a tsz takarmányosa meg fordul az ifjabb Bödő a sertés- Somogyvári Kálmán darálós gondozó felé. csatlakozik hozzánk. Szó szót — Mi tagadás, hoztak bí komi, * <l halk mondatokból ilyeneket is, de a közösben ki darálós, a takarmányos,, végül a gondolatok, tervek egészre is elkészül a leltár: —■ 28 bi- kerekednek, egy-egy alkotás­ka, 4 tinó, 25 üsző, 30 fejős- ban benne van az össztagság tehén. Tíz tehén van csak erőfeszítése, munkája. Kigon­egyéni istállóban, a többi kö- dolattal, ki erővel, de minden^ képviselve, s azok lakossága zös tető alá került. És nem tag hozzájárul valamivel a?különböző lélekszámú, ennek utolsó jószágok ezek. •■műsorra tűzött« feladatok) ellenére mindegyik állam csak — Nogy is volt? Ugy° c megvalósításához, Jegy szavazattal rendelkezik és Piniét kereste a behozott A- ÉCUEMUfcú * mlnöyft fcf&Í4}t£tben egyerdőső Nyugat-Berlinnél kapcsolatban és két ízben is megismételték: »Vagy elfogadja a Szovjetunió a megszállási rendszer fenn­tartására vonatkozó javasla­tainkat, vagy pedig nem lesz semmiféle megegyezés«. V~’ ban furcsa helyzet ez — fatta Gromiko —, a nyugati küldöttek kétszer is előterjesz­tik javaslataikat, s azt mond­ják, vagy elfogadjuk, vagy nem lesz megegyezés, de ezt a magatartásukat nem tartják sem ultimátumnak, sem dik­tátumnak. Amikor azonban a Szovjetunió valóban új javas­latokat terjesztett a konferen­cia elé — előbb a keddi nem hivatalos ülésen majd a szer­dai hivatalos ülésen —, a nyu­gati küldöttek egyszerre olyan kifejezéseket kezdtek használ­ni, mint »ultimátum«, «diktá­tum«, »nyomási kísérlet« stb. IA szovjet külügyminiszter hangsúlyozta, nincs semmi ér­telme az ilyen erős szavak használatának, nem lehet két­féle mértékkel mérni: Néhány nyugati hatalom képviselője azt mondotta, ha nem jutunk megegyezésre a jelenlegi értekezleten, nem lesz kormányfői találkozó. Ez­zel kapcsolatban a szovjet kül­ügyminiszter a következőkben szögezte le a szovjet kormány álláspontját: »A szovjet kormány úgy véli, a csúcsértekezlet nem lehet alkudozás tárgya. A szovjet kormány hasznos­nak tartotta, a csúcsérte­kezletet, és most is an­nak tartja, ügy véli, egy vagy több ilyen értekezlet sikeres megtartása forduló­pontot jelenthetne a nem­zetközi kapcsolatokban. Ha a nyugati hatalmak készséget mutatnak a füg­gőben levő kérdések meg­oldásának keresésére^ e megoldásokat meg is lehet találni. Ha egyáltalán van valami kapcsolat a genfi külügyminiszteri értekezlet és a csúcsértekezlet között, ez csak abból állhat, hogy semmiféle akadályt nem szabad gördíteni az állam­fők értekezletének útjába.« Gromiko ismét hangsúlyozta:' a szovjet kormány megegye­zésre kíván jutni a jelenlegi értekezleten. »Ha valamely ál­lam mesterséges akadályokat ííteríe a csúcsértekezlet elé (Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents