Somogyi Néplap, 1959. június (16. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-03 / 128. szám

ffLÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Somogyi Néplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEÖYEÍ TANÁCS LAPJA XVL évfolyam, 128. szám. ÁRA 50 FILLÉR Szerda, 1959. Június 3. Mai számunk tartalmából: Hogyan jött létre a „berlini helyzet"? (2—3. oldalon) Tud omány—technika (5. oldalon) Végre megszületik az irodalmi színpad (6. oldalon) Lipótfai beszélgetés A NÖVÉNYÁPOLÁSRÓL Áz őszi vetések vékony sza­lagjai mint óriás kontyokra kötött sötétzöld pántlikák le­begnek a meredeken ívelő li­pótfai dombokon. Az utak és dűlőutak mentén hófehér mar­garéták, vörösen lángoló pipa­csok virítanak, szirmaikon ap­ró esőcseppeket remegtetve. Illat és üdeség tölti be a leve­gőt. Igaz, nem tűz a nap, nem szórja aranyló sugarait, sötét, kóborló felhők mögé rejtőzött, de azért gyönyörű a határ. Ez a véleménye Juhász János ta­nácstagnak is, bár ő nem a romantikát érti ezen, hanem az ígérkező gazdag aratást, az életet, a holnap kenyerét. — Valóban szép — mondja. — Igazán nem panaszkodha­tunk az időjárásra. Volt eső bőven, s így az őszi vetések rohamosan fejlődnek. A rozs már mindenütt elvirágzott, a legtöbb helyen a búza is. Egy kicsit meghengerelték ugyan az esőt hozó szelek, de ez még nem befolyásolja a szemho­zamot. Ha ezután is kedvező lesz az időjárás, rozsból 7, bú­zából 8—9 mázsa körül is meg­ad a kenyérgabona holdja. Az őszi árpák eléggé bük­köny ösek a kevésbé jól szelek­tált vetőmag miatt, de ebből is 11—12 mázsás termésre számí­tanak. A lucernát, lóherét, 6zarvaskerepet már levágták. A szöszösrozs és bíbor után befejeződtek a másodvetések: a késói kukorica, burgonya és a muhar a földbe került. — Megkezdődött a rétek ka­szálása is — magyarázza Ju­hász bácsi. — A füvek nagyok, csak az a baj, hogy a levezető árkok gondozatlansága miatt eléggé elsásosodtak a rétek. De jövőre már nem okoz gondot, mert még az idén kimetsszük a csatornákat. A szőlőkben jelenleg a má­sodik kapálást és permetezést végzik. Gyors ütemben folynak a növényápolási munkák is. A kukorica sorközi művelése és első kapálása minden máso­dik holdon megtörtént. Úgy­szintén a korai krumpli első kapálása is, sőt néhány he­lyen már a töltőeke is dolgo­zott. A cukorrépa és takar­mányrépa egyelését és első kapálását elvégezték. Már a másodszori lókapálás van fo­lyamatban. Folyvást, szinte megállás nélkül dolgozik az alig negy­ven házat számláló kis falu népe, hogy 300 holdnyi mezeje minél gazdagabban fizessen, ha majd elérkezik a betakarítá­sok ideje. Az eső miatt per­sze szünetel a munka. Az em­berek a küszöbökön állva tű­nődnek: »Délről még mindig dagadoznak a felhők. Hiába, nem és nem lehet kimenni a határba«. így aztán ki a da­rálóba siet, ki odahaza a ka­pákat, kaszákat készíti elő a holnapi munkákra. A bátrab­bak, mint Juhász néni és me­nye, nekirugaszkodnak ugyan a kapálásnak a faluvégi Gyó- tai dűlőben, de őket is haza­kergeti a zápor. Nem árt a pi­henés sem. Odahaza keresnek valami varrnivalót. Nezdei Sándorné az állomás felé siet. — Kapálni akartam menni. — mondja —, de jött ez az eső. így aztán elutazom Ka­posvárra. Tudja, tavaly jól fi­zetett a 600 négyszögöles szer­ződött cukorrépánk. Idén meg­dupláztuk a területet, és erre akarok venni még néhány ki­ló pétisót. Mert a 60 kilót, amit adtak rá, kevesellem. Ha mást nem, legalább a sorait meg­hintem, azt akarom, hogy so­kat teremjen. Varga Györgyöt az udvar­ban találom. A kisszék lábait ékeli be, aztán fát aprogat. Igen, most erre is jut idő. De holnap, ha újra felragyog a nap a lipótfai határ felett, már úgysem érne rá Várja és mindenkit vár a mező. Szentai Sándor Ä külügyminiszterek genii értekezletének keddi ülése Genf (MTI): Nyugati hír­ügynökségek jelentik: A külügyminiszterek genfi értekezletének kedden meg­tartott 14. teljes ülése .magyar idő szerint 18,37 órakor véget ért A keddi ülésen, amely ki­zárólag a berlini kérdéssel foglalkozott, Lothar Bolz, az NDK, Gromiko, a Szovjetunió, Selwym Lloyd, Nagy-Britannia külügyminisztere és Grewe, az NSZK képviselője szólalt fel. Nyugati forrásokból szárma­zó hír szerint a kedd estére kitűzött bizalmas megbeszélést Herter amerikai külügyminisz­ter kérésére napolták el, mert a teljes ülés igen hosszú — hálóm óráig tartó volt. Az újabb teljes ülés idő­pontját meg - nem határozták meg. Bolz és Grewe felszólalása a genfi külügyminiszteri értekezlet kedd délutáni ülésén Genf (MTI). A külügymi­niszteri értekezlet kedd dél­utáni ülésén dr. Lothar Bolz, Folytatta ülését az Országos Földművesszöveikezeti Tanács Kedden délelőtt az Újváros­háza nagytermében folytatta munkáját az Országos Föld- művesszövetkezeti Tanács ülé­se. A tanácskozáson megjelent Nyers Rezső, a S2ÖVGSZ el­nöke, az MSZMP Központi Bi­zottságának tagja, Kovács Im­re élelmezésügyi miniszter, Tömpe István, a földművelés- ügyi ' miniszter első helyettese, az MSZMP Központi Bizott­ságának tagja, Tisza József, a Termelőszövetkezeti Tanács Herbert Eichhorn, a Német Demokratikus Köztársaság Pa­raszt önsegély Szövetkezeti Központja vezetőségének tagja, aki a SZÖVOSZ vendégeként tartózkodik a magyar főváros­ban. Az ülést Varga Illés, a SZÖVOSZ igazgatóságának tagja nyitotta meg, majd Ko­vács Rudolf, a SZÖVOSZ el- nokheflyettese a tanácsülés elé terjesztette a SZÖVOSZ igaz­titkára. Megjelent az ülésen gatóság referátumát Az első estén Eben a napon még csendes a balatoni este. Kevés az em­ber. Inkább csak a bátrabbak vagy talán a fáradtabbak jöt­tek mindjár a megnyitóra ide, a balatonberényi KSZKBI-üdü- lőbe, amely május 22-én tárta ki kapuit vendégeinek. Már az első nap 260 lakója van a sok pénzen épült, mo­dernül, ízlésesen berendezett szövetkezeti üdülőnek. Az első öt beutalt a hajnali vonattal érkezett s már megismerke­dett egy kicsit a környékkel, talán a vízzel is. Hatvanan a déli vonattal jöttek, a többiek a megnyitó gyönyörű estjén kopogtak be az üdülőbe. Amint leverték magukról az út porát, és átadták személyi igazolvá­nyukat Szigeti Jenőnek, a fe­hér köpenyes üdülőgondnok- nak és adminisztrátornak — a gondokat is lerakták két hétre, üdülésük idejére. Nagy Jenőnén és Makori Lászlónén, a budapesti Fod­rász Ktsz dolgozóm látszik is ez. Az egyik kisebb társalgó sarkában, hangulatfény mellett cigarettázva úgy beszélgetnek, mintha nem is családanyák, ha. nem gondtalan bakfisok volná­nak. A nagyobb társalgóban Tóth Józsefet és feleségét lát­juk édes-kettesben. Szegediek. Amott két férfi verekszik a sakktáblán. A játszma még ném dőlt éL Nem tudni, vajon Nagy Bertalan szerez-e dicső­séget a mátészalkaiaknak, vagy Bakó András a nyíregyháziak­nak? Igen, csak okosan, diplo­matikusan mozgatni a bábukat, vigyázni, mert minden arcrez­dülés számit. Jobb csak nevet­ni, ha szorul az a bizonyos kapca. — Hé, kávés! Kérek szépen egy igen jó duplát, veszélyben a csata sorsa.;;! De ki haSia ezt, amikor nyit­va az ablak, kint holdvilág van a gyér fényben -párok sétálnak s a vendéglő udvaráról felri- kolt a zenekari.i — s.; Sakk! A vendéglő udvarán táncra perdül egy pár, aztán egy má­sik, harmadik;;, i.: A megrezdülő széliben parton sóhajtva törnek meg a hullámok. a Német Demokratikus Köz­társaság külügyminisztere rész­letesen foglalkozott a nyugat- berlini kérdéssel. Rámutatott: tizennégy évvel a háború be­fejezése után immár elérkezett az idő, hogy véget vessenek a megszállási rendszernek a né­met földön. A békeszerződés hiányát egyesek arra használ­táéi' fel, hogy Nyugat-Berlint >*a hideg háború frontvárosá­vá« változtass ik, olyan vá­rossá, amelyet Reuter, a néhai nyugat-berlini polgármester »a legolcsóbb atombombának« nevezett. Bolz külügyminiszter ezután tények egész sorával bizonyí­totta, hogy Nyugat-Berlint az NDK és általában a szocialis­ta országok ellen irányuló kémtevékenység központjává tették, és gyors ütemben mi- litarizálják. Nyugat-Berlin pus­kaporos, hordó, amely egy atomvilágégést robbanthat ki. A nyugat-berlini probléma megoldásának meg kell szün­tetni azt a veszélyt, hogy a nyugat-berlini német militaris­ták provokációkkal háborút robbanthassanak ki, továbbá egész Berlint a béke városává kell változtatni. Bolz ezután történelmi té­nyekre, s a háború alatt lét­rejött négyhatalmi megállapo­dásokra hivatkozva kiemelte: -A négy nagyhatalom okmá­nyaiból világosan kitűnik, so­hasem tervezték azt, hogy Nagy-Berlin térségét ötödik megszállási övezetté tegyék. Berlin a szovjet megszállási övezet területéhez tartozott, ma pedig a Német Demokrati­kus Köztársaság felségterüle­tének része«. Hangsúlyozta ezután, hogy a nyugat-berlini kérdés legkö­vetkezetesebb megoldása len­ne, ha megszüntetnék a nyu­gat-berlini megszállási rend­szert, és Nyugat-Berlint a de­mokratikus Berlinnel együtt az NDK szuverenitása alatt egyesítenék. Az NDK-nak azonban nem áll szándékában, hogy a demokratikus szektor társadalmi, viszonyait rákény­szerítse Nyugat-Berlinre A nyugat-berlini társadalmi vi­szonyok kialakítása magának a nyugat-berlini lakosságnak az ügye. Bolz ezután hangsúlyozta, hogy az NDK küldöttsége tá­mogatja a Szovjetunió által előterjesztett javaslatot, hogy Nyugat-Berlint nyilvánítsák demilitarizált szabad várossá. E javaslat megvalósítása azt jelentené, hogy Nyugat-Ber- linben nem folyna semmiféle hadi termelés és a közrend biztosításához szükséges rend­őrségen kívül semmiféle kato­nai erő nem lenne a városban. A szabad város semmiféle jel­legű szövetségben, vagy egyez­ményben nem venne részt, és büntetés terhe melett eltiltana minden katonai propagandát, vagy háborús uszító tevékeny­séget. Bolz végül hangsúlyozta, hogy az NDK küldöttsége messzemenően hozzá kíván járulni a megegyezés létrejöt­téhez. Az NDK kormánya kész megfelelő formában nyi­latkozatot tenni, amelyben szavatolja Nyugat-Berlin de­militarizált szabad város stá­tusának sérthetetlenségét, és a szabad várost a külvilággal összekötő utak szabadságát, továbbá hajlandó arra, hogy ezt a garancia nyilatkozatot — bár az NDK nem tagja az Egyesült Nemzetek Szerveze­tének — elhelyezze és regisz­tráltassa az Egyesült Nemzetek szervezetének titkárságán. Ezután Grewe nyugatnémet nagykövet tett nyilatkozatot. Nemzetközi jogi érdekeire hi­vatkozva síkraszállt a Szov­jetunió ama javaslata ellen, (Folytatás a második oldalon) Erősödik a kányái Alkotmány Tsz Kánya is a tavasszal lőtt termelőszövetkezeti község. Az év eleji átszervezés előtt azon­ban már működött egy tsz a fa­luban. Az Alkotmány — ez volt, ez a neve most is a szö­vetkezetnek — 1957 júniusában alakult- A 11 család mindössze 160 hold földön gazdálkodott. Ehhez a meglevő, a közös gaz­dálkodás előnyeit bizonyító és hirdető góchoz csatlakozott az egész falu. S ma már kereken 2260 holdon gazdálkodik a tsz. Itt is, mint mindenütt, a kö­zös és elegendő állatállomány kialakítáv.t tartották a legfon­tosabbnak. Az alakulás után értékelő bizottság járt házról házra, s munkája eredménye­ként egyre gyarapodott a közös állatállomány. Az őszre 100 szarvasmarha kerül a jászlak elé. Ez a terv. A sertésgondozó­nak 18 anyakocáról, 83 malac­ról és 30 hízóról kell gondos­kodnia. Ev végére a hízóserté­sek számát 60-ra emelik. A lo­vak közül csak 20 párat végle­gesítenek. — Elég ennyi — mondja Ta­kács Mihály tsz-elnök. — A régi szövetkezetben egy pár már a gépeké a szó, nem tar­tunk felesleges igavonókat A növendékállatoknak átala­kítással most készül egy 73 férőhelyes istálló. A hízómar­hák 50 férőhelyes épületbe ke­rülnek. Még ebben az évben a központi major kialakításához is hozzálátnak a tagok. Itt kap helyet majd egy félszáz férő­helyes istálló, magtár, iroda, kovácsműhely stb. A tervek az egész falu bol­dogulására készülteik. Az elkö­vetkező időben már a szövetke­zettől várják a nagyobb darab kenyeret a kányái parasztok, S hogy többet teremjen a 3®°- zösen gondozott föld. nem fu­karkodnak erejükkel. Csák egyet említünk: a növényápolá­si munkálatokat idejében vég­zik, csupán a kukoricakapálás­sal vannak még hátra. A múlt évben 39,85 forintot osztott egy-egy munkaegység­re a szövetkezet. Ötvenkilenc­ben nem elégszenek meg eny- nyiv®. Több kell, s több is lesz. S ez a több nemcsak óhaj, ha­nem beteljesülő reménység is, és valóra váltható. Napról nap. ra gyarapszik a közös vagyon, s erősödik a tagság közösbe ve­tett bizalma,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents