Somogyi Néplap, 1959. június (16. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-10 / 134. szám

SOMOGYI IVffPTSS !» Szerda, 1959. június 1**. Megkezdődött az idény a Nagyatádi Konzervgyárban 32 millió forint értékű konzerváru, 15 millió forint értékű exportáru JÚNIUS ELEJÉN megérke­zett az első teherautó zöldbor­só-szállítmány a Nagyatádi Konzervgyárba, s azóta folya­matosan érkezik a nyersanyag. Alapos előkészületek után megindult az idei zöldborsó tartósítása is. Eddig csaknem 10 vagon borsó érkezett a ter­melőktől. Szűcs István főmdi-nökkel járjuk végig a zöldborsó tartó­sításának útját egészen a rák­tárig. Az udvaron lévő felvonó szalagra 3—1 asszony szorgal­masan rakja a hüvelyes borsót, ahonnan az a fejtőgépbe jut. Az emeleten fehér köpenyes muníkások hajolnak a gépek fölé, hogy ellenőrizzék azok működését. A főmérnök meg­jegyzi, hogy a gyár műszaki dolgozói alaposan felkészültek az idényre. Gépeket is tar­talékoltak, hogy ha az üzem­ben lévők valami oknál fogva használhatatlanná válnának, pótolhassák őket. A borsó a fejtőből az osztá- lyozóba kerül. Itt nagyság sze­rint hatfelé szelektálják, majd a főzöbe jut. (Ez a berendezés is új, az elmúlt években még üstökben főzték a borsót.) Az új eljárással rövidült a főzési idő, és a három műszak alatt kilenccel kevesebb ember kell ehhez a munkafolyamathoz. Az osztályozott borsó a főzőbői a hűtőtartályokba, majd szivaty- tyú segítségével a szelektorba, onnan pedig a töltőgépbe ke­rül Itt megint vadonatúj gé­pet láthatunk, ez a légtelenítő. Ez a szerkezet kiszívja a leve­gőt az üvegekből, azután tete­jükre kerülnek a zárólapok. Ezzel az eljárással jelentősen javul az áru minősége és tar­tóssága. Mielőtt a raktárba kerülne, 118 fokon túlnyomás­sal sterilizálják a borsót. A RAKTÁRBAN egy és ne­gyedkilós üvegekben 400 q idei borsókészítmény áll. Na­ponta 300 mázsa hüvelyes bor­sót dolgoznak fel. A termelési terv szerint az idén 43 vagon üveges borsót adnak át a ke­reskedelemnek. Megtekintjük a gyári építke­zést is. A régi feldolgozó üze­met átalakítják. A korszerűt­len és elöregedett fa tetőszer­kezetet lebontották, s betonge­rendás lapos tetővel cserélik ki. Erre a felújításra csaknem másfélmillió forintot költenek. A főmérnök szobájában a prohlé­gyár további terveiről, máiról esik sző: — Idén megkezdjük az új kazánház és a kazán építését mintegy ötmillió forintos költ­séggel — tájékoztat a főmér­nök, majd így folytatja: — Nagy a raktárgondunk. Több mint száz vagon készáru el­helyezésére nincs megfelelő tá­rolóhely. A környező falvakban alkalmi tárolóhelyet, bérelünk. Az új készáru-raktár térvei készek ugyan, de ebben az év­ben még nem épül meg. EZUTÁN a gyár minden év­ben újra és. újra felmerülő munkerő-gondjáról beszélge­tünk. A főmérnök szerint az idényben ezer munkást kell foglalkoztatni, félő . azonban, hogy nem kapnak elég idősza­ki munkást. — Pedig nagyon össze kell szedni magunkat — mondja —, hiszen ebben az év­ben a konzervipar úgy irányít­ja termelését, ahogy azt a ke­reskedelem megkívánja. — Nem gyártanak elfekvő árukat, csak amely elkel a kül- és bel­földi piacon. Egy kis ízelítő az ízes konzervekből: cseresznye befőttből 3Ó0 mázsát, dzsemből 11 vagonnal, finomízből 14, ve­gyesízből 14. szilvaízből 21, szörpből 10, befőttből 18, gyü­mölcsléből 16 vagonnal gyárta­nak. Ezenkívül 13 vagon üve­ges babot, 33 vagon sűrített pa­radicsomot, 35 vagon lecsót, 3 vagon hordós babot, 3 vagön tököt, 108 vagon üveges cseme­geuborkát, 6 vagon uborkasa­látát, 8 vagon paprikasalátát és 26 vagon hordós uborkát tartó­sítanak. Idei új gyártmányuk a zsíros lecsó. Ugyancsak ebben az évben konzerválnak először üveges paradicsomlében tölteni való paprikát. Ezeknek az új­donságoknak biztosan örülnek majd a háziasszonyok. A NAGYATÁDI konzerv­gyár 400 vagon üveges árut és egyéb konzervet gyárt mint­egy 32 millió forint értékben. Ebből 15 millió forint az üzem exportkötelezettsége. Jelentős mennyiségű konzervet szállíta­nak az NDK-ba, a Szovjetunió­ba, Csehszlovákiába. Angliába, Svédországba és a Német Szö­vetségi Köztársaságba. A gyár arra törekszik, hogy termelését 93 százalékos költségszinttel fejezze be. Erre a kongresszusi versenyvállaiás is kötelezi. Dorcsi Sándor Szövetkezeteink a megszilárdulás útján megyei pártbizottság legutóbbi ülésének be­számolója megállapítja: »Az idei év elején megkezdett na­gyobb arányú politikai felvi­lágosító és szervező munka fő erősségei falusi párt- és álla­mi szerveink vezetői, tagjai, valamint a legtekintélyesebb dolgozó parasztok voltak, akik egyetértenek a párt paraszt­politikájával, és küzdenek meg­valósításáért. A városi kom­munistáktól kapott segítséggel sikerült elérni, hogy me­gyénkben a tsz-mozgalom ed­digi története folyamán a dol­gozó parasztok legnagyobb tö­mege lépett a közös gazdál­kodás útjára. A paraszti összefogás tér­hódítását számokkal így lehet érzékeltetni: 1956. szeptember 30- án 14 852 család, 22 680 tag, 145 436 hold; 1958. december 31- én 3077 család, 4385 tag, 46 653 hold; 1959. március 31-én 32 876 család, 42 633 tag, | 307 761 hold összterület tarto- ' zott. a termelőszövetkezetek- | hez. Az idén 139 új tsz alakult, 170 régi szövetkezet nagyobb i arányban felfejlődött, 146 tsz- ; község jött létre, s így'az ál­lami gazdaságokat is fígyelem- I be véve ma a megye mezőgaz- I dasáigi területének 68 százalé­kát foglalja magában a mező- gazdaság szocialista szektora. Az előrehaladás jelentőségét növeli az a tény, hogy egy­részt a Kaposvölgye és a sió­foki járás minden községe ter­melőszövetkezeti község lett. másrészt pedig a középpa­rasztság nagy tömegei is a kö­zösbe tömörültek. Az így kialakult helyzetben a megye párt- és állami szer­veire a szervezést nyomban követően az új és felfejlődött szövetkezetek közös munkája beindításának feladata hárult. A szövetkezeti vezetőségek — amelyek a tegnap egyéni gaz­dáiból tevődtek össze — nagy ügybuzgalommal igyekeztek megfelelni új tisztségüknek. Szervezték a brigádokat és munkacsapatokat, gyűjtötték a vetőmagvakat, irányították a fél vagy egész falu dolgozó rőhelyeket. Az állam 10 069 szarvasmarha elhelyezéséhez elegendő istálló létrehozásá­hoz, átalakításához ad segít­séget. A többi állat elhelyezé­si gondjainak megoldása a tsz-ek saját erejéből lehetsé­ges. Balatcnőszödön és még számos más helyen is tanúi vagyunk a helyi kezdeménye­zések kibontakozásának az is­ta lloépítést illetően. Ennek eredményeként május 24-ig be­vittek a tagok a szövetkeze­tekbe — a zöldtakarmányozás megkezdésekor — 11 699 lo­vat, 9384 szarvasmarhát, 1194 sertést és 4090 juhot. Joggal parasztjait, hogy idejében föld- j állapította meg a megyei párí- be kerüljön a tavaszi vetésű, bizottság, hogy a közös állat­növények magja. A szövetke­zetek, szövetkezeti községek határát járva bárki tapasztal­hatja: sikeresen megoldották új tsz-eink az első közös ta­vasz mezőgazdasági feladatait. Ez a tény egyben fiatal kö­zös gazdaságaink és vezetősé­gük első együttes győzelmét is jelenti. A gondosan ápolt őszi kalászosok, a jól. előkészített tenyésztés ilyen mérvű meg­alapozását is szövetkezeti mozgalmunk újabb kimagasló sikerének tekinthetjük. Az elért eredmények azon­ban senkit sem tehetnek ön­elégültté: még sokat kell ten­ni azért, hogy megyénkben az állattartás helyett az állat- tenyésztés irányába határozot­tabban haladjanak a közös talajban szépen fejlődő tava- gazdaságok. Most közvetlenül dag betakarítást ígérnek, s ezzel megerősítik az új szö­vetkezeti tagoknak azt a hi­tét, hogy helyesen döntöttek, amikor otthagyták kisparcel­láikat. A tavaszi vetések befejez- ' ' tével újabb nagy gond adódott: megteremteni a kö­zös állattenyésztés feltételeit. Ehhez biztosítani kellett a fé­Pedagógusnapi ünnepségek tab o N A tab! jtrés pedagógusai szá­mára sokáig emlékezetes marad az idei pedagógusnap. Szombaton délután filmvetítés­sel kezdődött a program a járás székhelyén. A járás községeiből kétszáz pedagógus vett részt az ünnepségen. Jelen voltak a Műve­lődósügyi Minisztérium Oktatási Osztálya részéröl Koren József és tőségeinek létrehozása az egyik döntő feladat. A jövő szempontjából nagy jelentősége van a szövetkeze­tek szakemberrel való ellátott­ságának. A. kis- vagy közép- paraszti gazdálkodás úgy­ahogy boldogulhat mezőgaz­dász nélkül, de mezőgazdasá­gi nagyüzem eredményes mű­ködéséhez mindenütt feltétle­nül szükség van képze' * ’l­korlott agronómusra. T kolja az a tény is, h megyénk szövetkeze* lagos területe tavai; volt, ma 1249 hold. gcdhatunk bele tellát állapotba, hogy 115 lés időszerű problémái-« címmel tartott igen értékes előadást. Az ünnepeltek véleménye szülte egy­hangúlag egyezett meg abban, hogy sok ilyen előadásra lenne szükség. Az ünnepségen Szabó Károly, a járási tanács elnöke köszöntötte a pedagógusokat, méltatta oktató­„... , _. , . . . „ ... . nevelő és társadalmi munkájuk Bálint Sándor, valamint Horvath T ácvlö q tnorrvoi éonúnu mfívpln. J - ° László, a megyei tanács művelő­désügyi osztályának vezetője. Ke­lemen László, a pécsi Pedagógiai Fő^kolá pedagógiai tanszékének vezetője, a pedagógiai tudományok kandidátusa «-A szocialista neve­A jutalmak kiosztására este ke­rült sor a baráti vacsora megkez­dése előtt. Negyven kitűnőéig dol­gozó pedagógus részesült pénzju­talomban. Június 10-én lesz az utolsó tanítási nap Az általános iskolákban jú­nius 10-én tartják az utolsó ta­nítási napot, és 10—15-e között már összefoglalók lesznek. A tanévzáró ünnepségeket min­den iskolában általában 20-án rendezik. A beíratások idő­pontja június 22—23. Az általános iskolákhoz ha­sonlóan a -gimnáziumokban is 10-én fejeződnek be a vizsgák, ás 11—12—13-án összefoglalók lesznek. 20-án vagy 21-én a tanévzáró ünnepségekkel, bi- zonyítványosztással fejeződik be az oktatási év. A gimnáziumi beíratások jú­nius 22—23—24-én lesznek. CSURGÓN a járási művelődési házban zajlott le a község és a járás pedagógusainak ünneplése. Horváth József, a községi ta­nács elnöke mondott ünnepi beszédet, melegen köszöntötte a pedagógusokat, méltatta az ünnep jelentőségét. Ezt köve­tően a jól dolgozó tanárok, ta­nítók között pénzjutalmakat osztottak ki. Majd Hortobágyi István, a járási pártbizottság titkára szólalt fel, foglalkozva a szocialista nevelésben eddig elért eredményekkel, majd a jövő feladatait körvonalazta. í Iá ru- az tsz-ünk nem rendelkezik mezőgazdász- szal. A szövetkezeti vezetők és tagok többsége ma már mind gyakrabban kéri az il­letékes szerveket: küldjenek hozzájuk agronómust, állat­tenyésztőt. A szakembereik közé tartoz­nak a könyvelők is. A leg­utóbbi összesítés alapján 233 tsz-ben van, 14-ben nincs könyvelő. A pontos ügyvitel minden szövetkezetnek érdeke. A gondosan vezetett nyilván­tartás az egyik biztosítéka an­nak, hogy rendben menjenek a szövetkezet dolgai, hogy a kö­zöst senki se károsíthassa meg, és sénkinek a részesedése ne rövidüljön meg a zárszámadás­kor. A megye szövetkezeteinek ‘ ' összességét tekintve biz­tató a kép. Ez a kén azt mu­tatja, hogy közös gazdaságaink a megszilárdulás útjára léptek és napról napra előbbre jut- nalf. ezen az úton. Hiba volna azonban abba a tévhitbe esni, _ , . , , , _ , hogy most már mindent meg­veben Salamon Antalne, Csór- - oldottunk E1ienkezőleg: az út­dás Istvánná és Kovács 1st- nak csak az elején tartunk, a vénné köszöntötte a nevelőket. í tennivalók zöme még hátra van. Amint az eddigi ered- .................................*~“~““*rhényeket szívós A z ünnepeltek részéről Gaál Ambrus, a gimnázium igazga­tója köszönte meg az elisme­réseket, a meleghangú ünnep­lést, ígéretet téve arra, hogy a továbbiakban még eredmé­nyesebben kívánják a csurgói pedagógusok ellátni az űj em­ber nevelésében reájuk háruló feladataikat. Végezetül pedig három is­kola szülői munkaközössége ne­egyszer őszintén, ha nem olyan hirtelen kapjuk el ma­gukat, mint ahogy tettük, lett volna bátorsága és mersze szétroppantani az órafelhúzó­Amikor a két főkolompost kivezették a szobából, az őr­nagy így szólt a századoshoz: — Gyáva kukacok ezek. Amíg szabadon vannak, biz­harcok árán [érhettük el, ugyanúgy meg •kell küzdeni a további sikere- ; kért is. Az a naev munka, j amely a jövő feladatát képe- :zi, az emberek tudatának át­ban elhelyezett méregampul- tonságban érzik magukat, fütiUv^úlása, a tsz-tagok neveié- ii,n xi.... .. ___ ,______________. se közösséoi szeUemht>n TH. — Az én fejemben már meg­fordult, hogy eljövök önökhöz és inkább feljelentem maga­mat is... Mert olyan lelkiis- meretfurdalásaim voltak... Az őrnagy arcán alig észre­vehető mosoly suhant át. Még hogy ennek a hétpróbás fasisz­tának voltak lelkiismer etfur- dalásai... — No, csak folytassa . „ — Én bizonyítékokat tudok felhozni arra, hogy amikor a gyáraimat államosították, ön­ként írtam alá az államosítási papirt... És különben is, a volt munkásaim elmondhatják, hogy én milyen főnök voltam. — Tudja Atkáry, hogy mi •íz eredeti foglalkozásom? — Nem tudom, őrnagy úr. — Festékkeverő.. ; önnek vgyebár vegyészeti gyára volt? — Igen. 1 e ii JS Farbeu-Industrie magyarországi fiókvállalatá­nak volt elnöke az édesapja... — Igen! — Hát én tudom, hogy a maga apja és maga milyen főnökök voltak... Hallottam néhányszor annakidején... In­kább arról beszéljen, hova rej­tette el azt az aranyat, ame­lyet felvásárolt. Mert erről is tudunk... — Drága őrnagy úr, én sem­milyen aranyról nem tudok. — Nem? Százados elvtárs, légy szives, szólj ki az őrmes­ter elvtársnak, hozassa át az Atkáry ügy 9-es számú cso­magját. .. Néhány perc múlva az őr­mester egy nagyobbfajta cso­magot tett le az asztalra. Ami­kor az őrnagy bontani kezdte, Atkáryban elhűlt a vér... Hát még ezt is megtalálták? ■— Mondja Atkáry, most az lát? Atkáry szemei tágramered- tek. Darvas Attila nyeldeklője is úgy járt, mint a gőzmoz­dony dugattyúja. — De még mennyire — vágta oda pillanatnyi dermedt szünet után most már szinte hetykén Atkáry. — Igen? Tessék, itt van, próbáljuk ki... Atkáry halálos komolyan vette a tréfát és idegesen tolta el magától az őrnagy kezét, akinek tenyerén megbújt az összezsugorított halál. — Gyáva patkány maga, csak addig volt nagy hangja, amíg úgy érezte, hogy bizton­ságban van. Az őrnagy azután Darvas Attilához szólt. Szavaiból érez­ni lehetett a teljes megvetést. őket a gyűlölet, a bosszú, becsvágy és a pénzsóvárgás. Amikor idekerülnek, olyanok, mintha egész életükben a népi demokrácia leghűségesebb hí­vei lettek volna... — De hogyan jöttek rá erre az ügyre? a\se közösségi szellemben. Idő 1 kell e cél eléréséhez. Ezt a nevelőimunkát diadalra juttat­ni csak úgy lehetséges, ha minden szövetkezeiben meg­alakulnak, s ahol már mű­ködnek, ott megerősödnek a vártszervezetek. Elvtársaink el­— Felfigyeltünk AtkAryra. t cörendű kötelessége választ ad- Megtudtuk, hogy egy léhűtő, J ™ 3 szövetkezeti tagok napon­szélhámos, s tudtuk, hogy a; ---------- ■ b écsi Ábrányi Aurél — aki ott { az amerikaiak jóvoltából ’ kémfőnök lett — legrégibb és < leghívebb barátja. Tudtuk azt i is, hogy Ábrányi a Magyar- J ország felé irányuló kémtevé-1 kenységet vezeti. Meg aztán J észrevettük, hogy ez a Struz- j ziero valami rosszban sántikál.: Szóval, hogy egy kicsit di-; csérjem magunkat, — ügyesek j voltunk. Persze ők is. Nagyon j ta felvetődő, mindennemű kér­déseire, s türelmesen, de elvi engedmények nélkül lenyir­bálni a kisparaszti gondolko­dás hajtásait, s kialakítani az új, a szövetkezeti embertípus jellemvonásait. Egyik-másik helyen lábra kap a sokak előtt még vonzó nézet: »adjon mindent az ál­lam«. A kommunisták ne ma­radjanak szótlanul az ilyen túlzott igénvek hallatán. Ma­gyarázzák meg, hogy a mun­kásosztály eddig is nagy tá­mogatásiban részesítette a dol­gozó parasztokat, a szövetke­zeti tagokat. A falu újabb ter­heit nem lehet a város vállá­ra rakni. A munkásosztály a jövőben is segít erejéhez mér­ten. A két vezető osztály szö­vetsége azonban nemcsak jo­gokat, hanem kötelességeket is követel a dolgozó paraszt­ságtól. Proletárdiktatúránk alapja, a munkás-paraszt szö­vetség —' amely az elmúlt hó­napokban tovább szilárdult — a jövőben ügy válhat még erő­sebbé, ha a szövetkezeti pa­rasztság is többet tesz érte. A megyénk 50 tsz-ét pat- ronáló budapesti IX; kerüllet képviselője elmondta a megyei pártbizottság ülésén: közvetve úgv segítik üzemeik a mezőgazdaságot, hogy a Hungária Vegyiművek és a Kénsavgyár dolgozói túltelje­sítik termelési tervüket. A kerület üzemei az első ne­gyedévben terven felül 38 mil­lió forintot fizettek be az ál­lamnak. Közvetlen segítségük pedig abban nyilvánul meg, hogy főleg politikai támogatást adnak a helyszínen a szövet­kezetnek, s elfekvő, a szövet­kezeti építéseknél hasznosítha­tó anyagaikat is a közös gaz­daságok rendelkezésére bocsát­ják. Ezt a városi segítséget nyilván örömmel fogadja a fa­lu. De a kapcsolat kölcsönös! A faluinak abból is le kell vonnia a következtetést, hogy a IX. kerület vágóhídjána na­ponta a tervezettnél 1000 da­rabbal kevesebb hízott sertés jut. Megyénk' űj termelőszövet­kezetei beváltották a munká­juk iránt táplált reményeket; A közös gazdaságok megalapo­zásáért vívott küzdelemben erősödtek a tsz-vezetőségek; Többségük ma sem torpan meg, amikor az esőzések miatt összetorlódott a növényápolás és a takarmánybetakarítás; Ahcll nehezen birkóznak meg ezekkel a feladatokkal, oda a társadalom nagyobb segítséget kell adjon. A párt, a kormány támogatását a termelés színvo­nalának növeléséhez eddig is érezték, a jövőben is meg­kapják a szövetkezeti és egyé­ni parasztok. A falutól azt várja a munkásosztály, hogy bőségesen lássa el élelemmel. A szövetkezeti tagság az ed­diginél nagyobb mértéikben használja fel sajat anyagi ere­jét, és az ennek kiegészítését szolgáló állami segítséggel nagyüzemivé, eredményessé formálhatja közös gazdaságát. 1/ ammunistáink értessék * ' meg a szövetkezetek minden tagjával a tennivaló­kat, s példamutatásukkal, fel- világosító szavuk hatékonysá­gával biztosítsák az előreha­ladást. Az eddig jó ütemben végzett gazdasági munkákat tovább folytatva, az emberek nevelését fokozva minden bi­zonnyal újabb győzelmeket arat meevénk szövetkezeti mozgalma. Több mint félezer magyar úttörő nyaral a környező országokban — Maga mérnök. Ahogy hal- nehéz volt leleplezni ezt a tár-' lottam, havonta megkeresett saságot. De sikerült... tíz-tizenötezer forintot is. Igaz? — Igaz. — Mégis belemászott ebbe az ügybe. Maga sem csak a pénzért tette... Gyűlöl min­ket. Igaz? Darvas nem válaszolt, öcs- csére, a híres színészre gon­dolt, aki most megüti miatta a bokáját, „ 1956 nyarán az őrnagy tele­fonon felhívta a századost: — Százados elvtárs, az At- káry-ügyet befejeztük, a tel­jes anyag rendelkezésre áll... Az újságírók az ügy minden iratát megnézhetik, vagy ha úgy tetszik, beszélgethetnek is a letartóztatottakkal... *= Folytatjuk — Érdekesnek, változatosnak ígérkezik a magyar úttörők nyári vakációja. Az ország kü­lönböző részéből előrelátható­lag 20—25 csapat — több mint félezer úttörő — indul a Né­met Demokratikus Köztársa­ságba és más baráti országok­ba úgynevezett cseretáborozás­ra. Az előző évekhez hasonlóan a Magyar Úttörők Szövetsége az idén is jutalomtáborozásra küldi a legjobb munkát végző pajtásokat. így többek között a Szovjetunió arteki, Bulgária | várnai, az NDK oberhoíi nem- ♦ zetközi táborának lesznek ma- i gyár lakói. Csehszlovákiában !az idén megrendezik a nem­zetközi pionír négytusa-baj- nokságot, amelyen egy-egy fiű és leány négytusa-csapatunk' indul. A verseny után a gye­rekek részt vesznek a cseh­szlovák pionírszervezet fenn­állásának 10. évfordulója al­kalmából rendezendő ünnep­ségeken. A szünidőben egyébként szá­mos országból érkeznek pioní­rok magyarországi táborozás­ra. A csillebérci nagytábor jú­lius 10-től valóságos nemzet­közi gyermektalálkozó színhe­lye lesz. Itt 800 magyar úttö­rőn; őrsvezetőn kívül vendégül látják a Szovjetunió és a népi demokratikus országok pionír­szervezeteinek küldötteit.

Next

/
Thumbnails
Contents