Somogyi Néplap, 1959. június (16. évfolyam, 127-151. szám)
1959-06-09 / 133. szám
Kedd, 1959. ,fő iritis 9. 7 SOMOGYT NtfPTAP Hétfőn a hatodik zárt ülésüket tartották a külügyminiszterek Genf (AFP—DPA). A küL ügyminiszterek értekezletének hatodik zárt ülése hétfőn magyar idő szerint 16 órakor kezdődött meg Gromiko szovjet külügyminiszter villájában. Az értesülések szerint a külügyminiszterek újból a berlini kérdéssel foglalkoznak. A három nyugati külügyGenfien ismét összeült az atomértekezlet Genf (MTI). A nyugati hír- ügynökségek jelentése szerint Genf ben a Nemzetek Palotájában hétfőn délután három órakor ismét összeült az atomfegyver-kísérletek megszüntetéséről tárgyaló kelet—nyugati értekezlet. Ez az értekezlet 90. ülése. Az atomértekezleten résztvevő szovjet küldöttséget Ca- rapkin, az amerikai küldöttséget Wadsworth vezeti, az angol küldöttség élére pedig hosszabb londoni tartózkodás után ismét visszatért Ormsby- Gore külügyi államminiszter. Nyugati hírügynökségek sze3ELENTÉSEK GENFBÖL ' Genf (MTI). A Reuter jelenti, hogy Gromiko szovjet külügyminiszter hétfőn délelőtt felkereste Selwyn Lloyd angol külügyminisztert és megbeszélést folytatott vele az atomfegyver-kísérletek megszüntetéséről. A megbeszélésen jelen volt Oímsby-Goré, az angol és Carapkin, a szovjet küldöttség vezetője is. Hétfőn délután Anglia, az Egyesült Államok és a Szovjetunió képviselői egy hónapos szünet után folytatták .tárgyalásukat az atomfegyverkísérletek . megszüntetéséről.^ A három nyugati külügyminiszter a hétfői délutáni zárt ülés előtt magánmegbeszélést tartott a francia küldöttség szálláshelyén. Berlinből jelenti a Reuter, hogy Bolz, az NDK külügyminisztere visszautazott , Genfbe. A külügyminiszter a repülőtéren nyilatkozott a Reuter munkatársának. Kijelentette: »Egyáltalán nem látjuk rossznak a helyzetet. Az a véleményünk, hogy azok a sajtószer- vek, amelyek borúlátóan ítélik meg a dolgokat, nem veszik figyelembe a valódi helyzetet«. ____ H z algériai békéért Ä párizsi Pleyel teremben vasárnap a Francia Kammu- násta. Párt, a békemozgalom és több baloldali szervezet rendezésében országos központ életrehívását határozták el a francia baloldal és az algériai béke híveinek összefogására. Elhatározták, hogy június 22. és július 5. között akcióheteket rendeznek az algériai békéért. rint az értekezlet folytatja a nukleáris fegyverkísérletek megszüntetését kimondó egyezmény megszövegezését. miniszter közvetlenül a zárt ülés előtt előzetes megbeszélést folytatott a francia külügyminiszternél Brentano nyugatnémet külügyminiszterrel. # * * Genf (DPA). A külügyminiszterek hétfői zárt ülése röviddel 18,30 óra előtt véget ért. A tanácskozás két és egynegyed órán át tartott. Mind a négy miniszter mellett két-há- rom tanácsos vett részt az értekezleten. II Külügyminiszteri értekezlet ötödik hete elé (MTI). Noha nyugati körökben általában nem tekintenek túlságos derűlátással a genfi külügyminiszteri értekezlet ötödik hete elé, a kommentárokból és a lapvéleményekből látszik, hogy legalábbis részleges megegyezésit remélnek. Genf. A Reuter genfi tudósítója megállapítja, hogy a négy hete tartó külügyminiszteri értekezlet elérkezett ahhoz a ponthoz, ahol végül is döntenie kell a berlini kérdésben egy olyan kompromisszumos megoldásról, amelyet a csúcs- értekezlet elé lehetne terjeszteni. ^ . , Az AP értesülése szerint nyugati tájékozott körökben úgy tudják, hogy a négy külügyminiszter a zárt üléseken megvitatja azokat a pontokat, amelyekét esetleg felvennének az értekezlet záróközleményébe. Persze a záróközleményről Lothar Bolz nyilatkozata a két német állam megnemtámadási szerződéséről Berlin (MTI) A Neues Deutschland közölte Bolznak, az NDK külügyminiszterének nyilatkozatát. Bolz kijelentette, hogy az NDK kormánya figyelembe veszi az egész német nép óhaját, hogy tudniillik használják ki a két német állam külügyminisztereinek egyidejű genfi tartózkodása által nyújtott közvetlen tárgyalási lehetőséget Bolz megismételte az NDK által javasolt szerződés lényegét: mindkét német állam lemond az erőszak alkalmazásáról, s kötelezi magát, hogy kizárólag békés eszközökkel oldja meg vitás kérdéseit. Az NDK javaslatának nemzetközi jelentőségéről kijelentette: a két német állam meg- nerptámadási szerződése elősegítené a NATO és a varsói szerződés tagállamai közötti megnemtámadási szerződés megkötését is. folytatott vita még nem jeleníti szükségszerűen, hogy az értekezlet a befejezéshez közeledik, vagy hogy bármely vitás kérdésben megegyezést értek volna el. Az említett pontok a következők: 1. A négy nagyhatalom kötelezné magát, hogy békés úton rendezi nézeteltéréseit a német kérdésben. 2. A szövetségesek nyugatberlini »jogainak« mege. fsíté- se. 3. Nyilatkozat, amely hangsúlyozza, hogy a német újraegyesítés a nagyhatalmak közös célja. 4. A javasolt csúcsértekezlet előkészítését részletező cikkely, amely magában foglalná a kormányfői találkozó körvonalazott napirendjét. A Reuter tájékozott és az értekezlethez közel álló körökre hivatkozva cáfolja, hogy a négv külügyminiszter megkezdte volna a záróközlemény tervezetének előkészítését. A kommentár az értekezlet esélyeivel foglalkozva megjegyzi, a nyugati hatalmaknak fel kell készülniük arra, hogy tanulmányozzák Nyugat-Berlin státusának bizonyos módosítását, tekintettel arra,.-hogy,, . az 1945-ös . négyhatalmi . egyezmény óta a helyzet lényegesen megváltozott. New York. A New York Times vezércikkében kijelenti: »Nyilvánvaló, hogy a genfi külügyminiszteri értekezlet döntő fontosságú kérdése: vajon az értekezlet eléri-e azt a minimális eredményt, amely elegendő ahhoz, hogy igazolja a csúcsértekezlet szükségességét. A múlt hét fejleményei azonban azt mutatják, hogy az Egyesült Államok és a Szovjetunió nézetei e kérdésben rendkívül távol állanak egymástól«. A lap genfi tudósítója arról ír, hogy nyugat: diplomaták körében mind többet vitatkoznak a tárgyalások kudarcának lehetőségéről. A tudósító ugyanakkor rámutat, hogy a szovjet diplomaták sokkal derűlátóbbak. A Román Népköztársaság kormányának nyilatkozata Bukarest (MTI). Az Ager- press közölte a román kormány nyilatkozatát: a kormány — hangzik a nyilatkozat — mélységesen érdekelt a Balkán békéjének fenntartásában és a balkáni államok általános együttműködésének fejlesztésében. Nem hagyhatja tehát figyelmen kívül ezt a tényt, hogy Görögországban, amellyel a Román Népköztársaság jószomszédi kapcsolatokat tart fenn, olyan katonai intézkedéseket hajtanak végre, amelyek fenyegetik a balkáni népek békéjét és biztonságát. Görögországban a többi között új repülőtereket rendeznek be, a kormány egyezményt készül kötni arról, hogy amerikai rakétafegyverek számára az ország területén támaszpontokat létesítsenek. Ezeknek az intézkedéseknek az igazoláséra Görögország vezető körei azit állítják, hogy »a fegyveres erőket az atomháború igiányeinek megfelelően kell átszervezniük«, s ezzel kancsó1 atban arra hivatkc- Bak, hogy a szomszédos szocia| lista országokban állítólag j atomfegyver támaszpontok I vannak. Közismert tény ezzel : szemben, hogy ilyenféle állítá- j sok nem feleinek meg a valóságnak s ezeket mind a román | kormány, mind pedig a többi balkáni szocialista ország kormánya többször is visszautasította. A Romáin Népköztársaság kormánya úgy véli — hangzik a továbbiakban a nyilatkozat —, hogy N. Sz. Hruscsovnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének az a javaslata, hogy a Balkán-félszigeten és a Földközi-tenger medencéjében atomfegyvermentes övezetet létesítsenek újabb hozzájárulást jelentene a világbéke megszilárdításához. Kifejezi tehát a román kormány azt a reményét, hogy ezeket a javaslatokat támogatni fogják az ösz- szes érdekelt országok kormányai, amelyek felelősséget éreznek népeik sorsáért. A nyilatkozat a továbbiakban hangsúlyozza, ho<r,r a Ro-'n " 1 ------• iiszI tertanácsa elnökének 1957, szeptember 10-i javaslata a balkáni országok kormányfőinek találkozásáról, továbbra is teljesen időszerű és a legjobb utat jelenti a balkáni államok békéjének, biztonságának, együttműködésének biztosításához. A balkáni államok kormányai közös elhatározással a nagyhatalmaktól biztosítékot követelhetnének a balkáni államok döntéseinek tisztelet- bentartását illetően, hogy a Balkánt a béke és a jószomszédság övezetévé teszik. Az a tény, hogy a Román Népköztársaság és a Balkán- félsziget több szocialista országa a varsói szerződés szervezetének tagja, Görögország és Törökország pedig a NATO tagja, ez nem jelenthet akadályt a kollektív együttműködési és biztonsági egyezmény megkötése szempontjából. A román kormány — hangzik a nyilatkozat befejező része — üdvözölné a görög kormánynak a balkáni övezet megteremtésével kapcsolatos pozitív állásfoglalását, NEMZETKÖZI Sz EMLE Tűzfészek helyett virágoskert A Szovjetunió következetes békepolitikáját igazolja a balkáni terv A fagyosszentek nem tettek kárt, de mit hoz a Hedárd-nap? Döntő szakaszba jutottak a genfi tanácskozások Aralás közeledtével a termés beérése előtt különösen fontos: milyen az időjárás? Ha Me- dárd-nap körül esik az eső, akkor aratás után megtelnek a kamrák, gazdag őszt ígér a táj! Ha nincs eső, aszály jön, a kalászba szorul a mag, korán fonnyad a kukorica levele, és elsatnyul a gyümölcs a fán. Éhség, reménytelenség következik és halálba dermesztő tél! így tartja a régi néphit, és akár igaz, akár nem ez a hasonlat, van benne nagyon megszívlelendő tanulság: a jó termés életet jelent. És százszor inkább életet jelent a béke, amelyet éppen úgy ezer veszély fenyeget, mint a gabonát vagy az érő gyümölcsöt. Milliók lesik ezért aggódva, milyen az időjárás a világpolitikában, megérik-e a tárgyalások gyümölcse, a béke, vagy még virágjában megölik azt a politika fagyosszentjei? Az egyik nyugati lap találóan így nevezte Adenauert és támogatóit, akik tudvalévőn szét akarták robbantani a béke szempontjából olyan nagy jelentőségű genfi értekezletet, mielőtt az még összeült volna. De mint ahogy a mezőgazdaság átvészelte májusban a fagyosszentek “dühöngését«, így a világpolitikai helyzet is túljutott a holtponton, és mint a Rudé Pravo írja: »... sikertelenek maradtak azoknak a köröknek a mesterkedései, amelyek minden vitás pont körül a végsőkig ki akarták élezni a helyzetet«. Mi a helyzet tehát pillanatnyilag, a genfi külügyminiszSzovjetunió hangsúlyozza, hogy a két német állam léte: tagadhatatlan valóság, míg a nyugati külügyminiszterek azt igyekeznek bizonygatni, hogy csak Adenauer és az őt támogató revansista klikk létezik. 2. Berlin kérdésében a Szovjetunió hangsúlyozza, hogy a város megszállási státusa valójában megszűnt, mert érvényességét egész Németország ten találkozó negyedik hete megszállási viszonyainak érután a világpolitikában? A lapok és mértékadó politikusok szinte egyöntetű megállapítása szerint az értekezlet légkörében bizonyos enyhülés jelei mutatkoznak, és a tanácskozás döntő szakaszába érkezett. Bármennyire fontosak is a genfi tanácskozások, az általános helyzet elemzésekor nem tekinthetünk, el a világpolitika egyéb eseményeitől, amelyeknek alakulása döntően befolyásolhatja a külügyminiszteri értekezletet is. Ilyen esemény volt a közelmúltban Hruscsov elvtárs albániai látogatása. A látogatás alkalmából Hruscsov újból hitet tett a Szovjetunió következetes békepolitikája mellett, javasolva, hogy legyen a Balkán békeövezet. Ismeretes, hogy a Balkán- görög nép is — támogatják félsziget a múltban sokszor Hruscsov elvtárs javaslatát. volt az imperialista hatalmak Bizonyítja ezt, hogy a második érdekeinek ütközőpontja, való- legerősebb görög politikai párt, ságos puskaporos hordó, mely- az EDA és a görög burzsoá po- nek robbanása többször lángra iitiKusok egy része is pozití- lobbantotta a világot vagy an- van értékeli a szovjet javaslónak egy részét. Az imperialis- tokát annál is inkább, hiszen ták a félsziget viszonylagos el- minden józan ember előtt nyil- maradottságát arra használták vánvaló, hogy az olaszországi ki. hogy gyűlölködést szítsanak és görögországi rakétatámasz- az ott élő népek között, és így pontok ellen a Szovjetunió- na- éi'jék el ágresszívcéljHikat. Az gyón: is hatásos' rakétabáziso- fmpérialisták ma 'is hűek" régi ( kát tud létesíteni azoknak •közpolitikájukhoz, rakétatámasz- vétlen közelében. A Szovjetpontok létesítésével újra tűz- unió azonban nem ellenségesfészekké akarják változtatni a kedést, hanem békés együttmű- Balkánt, és ismét minden al- ( ködést akar, hiszen a napnál kaimat felhasználnak arra, is világosabb, hogy ma, a né- hogy egymás ellen izgassák a met békeszerződés előkészülefélsziget lakóit. De miért ne lehetne ez a félsziget a béke virágoskertje, teiről és az európai biztonságról folyó genfi tárgyalások idején rakétatámaszpontok léteeleven példája annak, hogyan ' sítése a Balkánon hátrafelé léélhetnek békében egymás mel- | pést jelentene. Hruscsov újabb lett különféle társadalmi rend- javaslata, hogy a Balkán vál- szerű országok? Az albániai j jék békeövezetté, ezért olyan tárgyalások álkalmából a szov- ! próbakő, melven beigazolódik: jet és az albán államférfiak vajon őszintén törekszenek-e Medárd-naoia a sokszor utaltak erre, mint egyes kormányok a nemzetkö- ! — Pválaszükséges és reális lehetőségre, zi helyzet tényleges és tartós t^kndóflehet AratáÉppen ezért támogatta egyik javítására 1 szunk blzskodó lehet Arat_* vénye adta meg. Ezzel szemben a Nyugat követeléseit a város nyugati része megszállási státusának megőrzésére azokra a háborús egyezményekre alapozza. amelyeket ö mega mindenütt másutt. számtalanszor megszegett. 3. Az európai biztonság ügyében a Szovjetunió abból indul ki, hogy ki kell küszöbölni a német militarizmust, s legalább a legexponáltabb európai területről ki kell vonni a tömegpusztító fegyvereket, mert ezt a béke érdekel követelik. Ezzel szemben a Nyugat nem jön más javaslattal, mint azzal, hogy őrizzék meg azt a jogot, hogy “benzintartálynál tüzet rakjanak«. 4. Az ügyrend kérdésében a Szovjetunió azt az álláspontot vallja, hogy a problémákat fokozatosan kell megtárgyalni, és az egyiket a másik után megoldani, mert ez a módszer vezethet leghamarabb megegyezésre. Ezzel szemben a Nyugat minden problémát egyszerre akar megtárgyalni, ami a lehetetlenség határát súrolja. A tanácskozásra tehát a Szovjetunió reális, következetes békepolitikája nyomja rá bélyegét abból az alapelvből 'kiindulva;— hogy a világban ("fennálló két társadalmi rendszer nemcsak élhet békében egymás mellett, hanem szükséges is ez a békés egymás meliett élés, mert; ezt kívánják meg a népek érdekei. Lapjelentések arra engednek következtetni, hogy a bizalmas megbeszéléseken á nyugatiak eleinte meglehetősen merev álláspontja valamivel hajlékonyabbá vált. Éppen ezért befejezésül visszatérve a néphitből vett hasonlatra, ha azt kérdezzük: mit hoz a világnak a beszédében Hruscsov elvtárs | A balkáni békeövezet kérdé- Chivu Stoica román miniszter- se még nagyobb jelentőséget elnök régebbi javaslatát, hogy nyer, ha összevetjük a Rapac- hívják össze a balkáni államok ! ki-féle terv lehetőségeivel. En- kormányfőinek értekezletét, I nek megvalósításához viszont a amely a balkáni békeövezet lé- 1 német kérdés rendezése szük- tesítéséről tárgyalna, és ezzel séges. Mindez még inkább in- hatékonyan hozzájárulna a vi- dokolja a világ népeinek ag- lágbéke megszilárdításához. I gódó kérdését: Egyes nyugati körök azt a m látszatot igyekeznek kelteni, gflil Q tí©Iy2r©t hogy Hruscsov kezdeményező- h*»*» O se a gyengeség iele, mások vi- MBniOBIl * szont azt állítják, hogy fényé- Mlnt már említettük is, egy- getozik. Mindkét magyarázat öntetű jelentések szerint a ta- hamis es valótlan az előbbi nácskozások a döntő szakasz- hiu vágyálom, az utóbbi sötét ba jutottak Az elmúlt hetet a méregkeverés Hruscsov intőén bizalmas jenegű megbeszélé- és világosan kijelentette, hogy sek jellemezték, és általában a Albania a szoc alizmus fejlő- kulisszák mögött nagy sürgésdésének előretolt bástyája a Földközi-tenger térségében, s emeli t ga világcsan bizonyítja, hogy aki a függetlenségére kezét, az a szocialista tábor i _ . . ,, ... ,, erejével és hatalmával kerül ; ű. S,Z??3 Ar szembe I sa9b°l, a reális tényekből m.. . ... ........ 1 dúl ki. Nézzünk meg egy pélMa mar nem kell kulono- ^ erre sebben bizonygatni, hogy a Szovjetunió nem gyengeségből ellenzi a rakétatámaszpontok létesítését a Balkánon. A szovjet rakétatechnika ma lényegesebben magasabb fokon áll a nyugatinál, de a Szovjetunió ennek tudatában sem akar a fegyveres érvelés útján haladni. Éppen ezért, ami azt az igyekezetét illeti, amilyet például a görög külügyminiszter fejt ki, hogy fenyegetésként magyarázza Hruscsov legutóbbi beszédeit, eleve kudarcra ítélt kísérlet. A görög kormány kétségbeesetten igyekszik mentegetni rakétapolitikáját, amely szörnyű veszélybe sodorja a görög népet. És a népek — a sig még sok baj érheti a vetést, még pusztíthatnak váratlan zivatarok, de az előjelek biztatóak. Világos, hogy a problémák megoldása terén elért konkrét eredmények Géniben csak szerények lehetnek, de az ■ ajtó valószínűleg nem csapódik be a távolabbi tárgyalások előtt, hanem inkább szélesebbre nyílik. És ez már önmagában véve is nagy eredmény, hiszen bombázás helyett vita folyik... A korlátozott jellegű megoldás is — amire kilátás van — előbbre viszi a népek hő óhajának, jogos kívánságának teljesítését. És bogy a hasonlatnál maradjunk, a ritkán hulló esőt is megszünteti a reményt sorvasztó aszályt. A mezőgazdaságnak a Medárd-nap körüli időjárás jót ígér, az emberiséget a genfi megbeszélések kulisszái mögül kiszivárgó hírek arra biztatják, hogy mégiscsak megérik a tár- gyalások édes gyümölcse, a bé- 1. Németország kérdésében a i ke! forgás tapasztalható. Mindent összevetve a tanácskozás anyaVéres merényletek Pari«« b<»n Párizs (MTI). Párizsban szombaton a főváros szívében egy forgalmas utcában lelőtték a Messzali Hadzs mozgalmához tartozó algériai szak- szervezet egyik titkárát. A három támadó kézrekerítésére valóságos embervadászat indult. Egyiküket a tömés félig megfincselte. A menekülök lövéseket adtak le, amelyek egy járókelőt és egy gépkocsi vezetőt megsebesítettek. Vasárnap a Köztársaság-téren a felkelés egy tagját ölték meg az algériai nacionalista mozgalom hívei közül kikerülő támadók. A lövöldözésnek itt is volt áldozata: a járókelők közöl ketten sebesül- *«•»- p~ -■<? a cé’t tévesztett Boly óktóL
