Somogyi Néplap, 1959. június (16. évfolyam, 127-151. szám)
1959-06-06 / 131. szám
JOMOGTI NÉPLAP s Szombat, 1959. június 6. Puskin, az orosz nép nagy költöje írta: V. Putyincev Já lekszar dr Puskinnak, a lángeszű orosz költőnek, az új Orosz irodalom. megteremtőjének nevét úgy tartja számon a nemzetközi kultúrtörténet, mint az orosz nép kiapadhatatlan szellemi erőinek megtestesülése, nagysága és örök dicsősége szimbólumát. Puskin alkotásaiban a nép szabadságtörekvései, a korabeli orosz társadalom haladó köreinek az önkényuralmi rendszer ellen vívott hősi küzdelmei jutottak kifejezésre. Puskin, a realista irodalom megalapozója, az orosz irodalmi nyelv megteremtője igazi nemzetközi elismerést vívott ki a haladó orosz kultúrának. A nagy költő 1799. június 6-án született Moszkvában. Nemesi család fia volt. >Már gyermekéveiben felébredt benne az érdeklődés az irodalom, főleg az orosz népköltészet iránt. A Pétervár környéki Carszkoje-Szelo-i líceumban, ahol Puskin 1811—1817-ig tanúit, már első költői kísérletei magukra vonták diáktársainak és tanárainak érdeklődését. P askin a nagy oroszországi társadalmi fellendülés éveiben indult el irodalmi pályafutásán. A diadalmas 1812. évi háború eseményei — ahogyan később Herzen írta — »erősen kifejlesztették benne a népi öntudat és a hazaszeretet érzését«. Ebben az időben a nemesség haladó köreiben fokozódott az ellenzéki hangulat, s nemsokára megalakul* ák a későbbi dekabristák titkos társaságai. Puskin lelkesen fogadta a szabadságra törő politikai eszméket, amelyeket a haladó szellemű nemesi ifjúság köreiben hirdettek. A líceum befejezése után gyorsan növekedett Puskin irodalmi hírneve, különösen »Kuszlán és Ludmillán c. elbeszélő költeménye és a szabadságot megéneklő, a zsarnokság, az erőszak, a jobbágyrendszer ellen harcba szólító verseinek megjelenése után. Ezek a versek Puskinra terelték a kormány figyelmét is. A költőt szibériai száműzetés fenyegette, s csak befolyásos barátainak közbenjárására részesüli enyhébb büntetésben: 1820 tavaszán Puskint Oroszország déli vidékére száműzték. A költő ’ délvidéki száműzetésének évei (1820—1824) további eszmei és művészi fejlődése szempontjából nagy jelentőségűek voltak. Puskin a Kaukázusban, a Krim-félszigeten és Ogyesszában közvetlen kapcsolatba ke- * rűlt az orosz valósággal, találkozott a dekabristák délvidéki titkos társaságának tagjaival, s részt vett az-ország forradalmi jövőjéről folytatott heves vitákban. A költő tehetségének egész erejével az orosz társadalomban jelentkezett felszabadító eszmék mellett foglalt állást. Puskin délen írta híres romantikus elbeszélő költeményeit, a Kaukázusi foglyot, a Bahcsiszeráji szökökutat. Ezekben az években kezdte el Cigányok c. elbeszélő költeményét és Anyegin c. híres verses regényét. Ezen több mint 8 évig dolgozott. A cár parancsára 1824 nyarán Puskint újabb száműzetést helyére, szüleinek birtokára, Mihajlovszkoje faluba küldték, s ott rendőri felügyelet alatt állt. Ezekben az években az orosz) nép életének közvetlen megfigyelése nagy hatással volt Puskin művészi fejlődésére. M z irodalomtörténet úgy tartja számon Puskin Mihajlovszkojeben töltött éveit, hegy ekkor szilárdult meg költészetének realista alapja. Puskin — saját kifejezésével élve — »a valóság költője« lett. Délen írt költeményeinek romantikus alakjait a valóság feldolgozása, az orosz élet realista képei váltják fel. Puskin Mihajlovszkojében értesült az 1825. december 14-i pétervári felkelésről és arról, hogy I. Miklós cár milyen kegyetlenül leszámolt a dekabristákkal. Ez a hír megrázta, de továbbra is hű maradt a dekabristák eszméihez. Az eseményeket követő reakció nehéz éveiben Puskin több versében bátran megénekelte a felkelők hőstetteit, kifejtette, milyen eltéphetetlen kötelékek fűzik őt a dekabristákhoz, s hagy hisz nagy ügyük győzelmében. Puskin 1826 őszén visszatért a száműzetésből. Bár a rendőrségi ellenőrzés rendkívül megnehezítette életét, irodalmi tevékenysége mégis teljes pompájában virágzott. j 1830-ban befejezte Anyegin c. verses regényét, amelyet Bjelinszkij, a nagy orosz kritikus joggal nevezett »az orosz élet enciklopédiájának«. Az Anyegin megtisztelő helyet. kapott az orosz irodalom, történetében. Ugyanebben az időszakban Puskin sok különböző műfa'ú verset, mesét, elbeszélő költeményt is írt. Ezekben az években fordul P -skin a próza felé, és írta. meg egyszerűségüknél, la1'ovi árusuknál foctva nagyszerű műveit, a Goriuhirio falu történetét, amelynek éle a jobb ágy rendszer ellen irányult, Dubróvszkij, Pique.dáma c. kisregényeit s a Puga'-sov-f elkel és ideiét, megörökítő A kapitány lánya c. történelmi regényét. Puskin prózai munkássága narr» szerepet játszott abban, hogy az orosz irodalom a realizmus és a népiesség útján fejlődött tovább. Puskin élete tragikus körülmények között akkor ért véget, amikor alkotó erejének teljében volt, és új, megragadó művészi tervek foglalkoztatták. A cári udvar sötét intrikái párbajt provokáltak a költő és egy orosz szolgálatban álló francia tiszt között. Puskin a párbajban halálos sebet kapott, és 1837. február 10-én elhunyt. P 'skin halhatatlan irodalmi öröksége az * egész emberiség művészi fejlődését vitte előre. A nagy humanista költő, a lángeszű művész és a szenvedélyes szabadságdalnak emléke örökké él a világ haladó embereinek szívében. Tanácsadás termelőszövetkezetek nek A szerződéses viszony jogszabályairól A TERMELÉSI ÉS TERMÉNYÉRTÉKESÍTÉSI szerződések szabályozásáról az Elnöki Tanács 1958. évi 17. számú törvényerejű rendelete rendelkezik. Termelési szerződést növények termelésére, továbbá állatok nevelésére és hizlalására lehet kötni. A termelési szerződés egyfelől a termelő- szövetkezet, másfelől a termeltető vállalat jogait és kötelezettségeit, szabályozza. A szerződés két részből áll: 1. Általános szerződési feltételek; 2. Különleges szerződési feltételek és termelési előírásók. Termelési szerződést érvényesen írásban, az illetékes minisztérium által jóváhagyott szerződésminta alapján lehet kötni. A termelési Szerződés alapján a termelőszövetkezetnek jogai, de kötelességei is vannak. Jogosult a termelőszövetkezet a szerződésben foglaltaknak megfelelően természetbeni és pánzelőleg felvételére, az átadott termés vagy állat után megállapított ellenér tákre, kedvezményes természetbeni juttatásra. Ha a termelőszövetkezet jó minőségű termést, azonos típusú és érett'égű jó minőségi állatot nagy tételben ad át, nagyüzemi felárat is kaphat. A SZÖVETKEZET KÖTELES mindazt megtenni, ami a vállalt köte’eze'ts'gek teljesítését elősegíti. így a kötelező '’»•’használásra előirt, illetőleg általa a szerződés szerint igényelt természetbeni szolgálta- lásoltat átvenni és a szerződésben megjelölt rendeltetésüknek megfelelően felhasználni (vetőmag, növény vád "szer, műtrágya átvétele és felhasználóra). Kötelessége a meghatározott területen kellő időben és módon a vetés, növényápolás, betakarítás és egyéb munkálatok elvégzése. A szerződésben meghatározott terület terméséi vagy a termésnek a szerződésben meghatározott részét, illetőleg a szerződéssel lekötött állatot, a szerződésben megállapított feltétetek szerint át kell adnia. A vállalat köteles a termelés, illetőleg az állatnevelés vagy hizlalás előmozdítása céljából a szerződés szerint járó természetbeni és pánzbeni szolgáltatásokat a szerződési feltételeknek megfelelően a szövetkezet részére nyújtani; á szerződésben meghatározott terület termését, illetőleg a lekötött állatot a szerződésben megállapított feltételek szerint megfelelő szakmai utasítások mellett átvenni; tékben adja át, vagy késedéi« a szerződésiben kikötött határidőre a szövetkezettel elszámolni; a szövetkezetnek járó összeget megfizetni, vagy a szerződésben meghatározott természetbeni juttatást a szövetkezetnek kiszolgáltatni. TERMÉNYÉRTÉKESÍTÉSI SZERZŐDÉS alapján a termelőszövetkezet jogosult: pénzbeli előleg és az átadott termény után megállapított elleniérték felvételére, és ha a termelőszövetkezet egyöntetű, jó minőségű terményt nagy tételben ad át, egyéb szerződéses kedvezmények igénybevételére. A termelőszövetkezet köteles a szerződésben meghatározott terménymennyiséget a szerződ és- 1 ben megállapított feltételek j szerint átadni. Ugyanakkor a I vállalat köteles a szövetkezet- 1 nek a szerződés szerint járó pénzbeli előleget folyósítani; a meghatározott terménymeny- nyiséget a meeállapított felté- j telek mellett átvenni; a szerződésben kikötött határidőben a termelőszövetkezettel elszámolni, a szövetkezetnek járó ősz- szeget megfizetni, és a szerződésiben meghatározott természetbeni juttatást kiszolgáltatni. Ha az itt említett termelési vagy értékesítési szerződés szándékosság vagy gondatlanmegkötése után olyan körül- I súg nem terheli. Ha a termelő- mény merül fel, hogy a terme- ] szövetkezet kötbérigényt akar lőezövetkezet a szerződésben , ér' ényesíteni, köteles akt legvállalt kötelezettségnek nem j később az igény megnyílásától tehet eleget, erről köteles kel- számított 30 napon belül az lő időben írásban értesíteni a j igény alapjául szolgáló körulmesen adja át; ha a szerződött területet nem, vagy csak részben veti be, vagy ülteti el; ha a vetést engedély nélkül kiszántja, vagy más módon megsemmisíti, ha a nevelésre, illetőleg hizlalásra lekötött állatot a vállalat hozzájárulása nélkül eladja, leöli. A vállalat kötbért köteles fizetni: ha a vetőmagot, növényvédőszert, műtrágyát vagy pénzbeli előleget a szerződésben megjelölt ideig nem bocsátja a termelőszövetkezet rendelkezésére; ha a termést nem vagy nem teljes egészében veszi át; ha átvételi kötelezettségét késedelmesen teljesíti; ha a termelőszövetkezettel késedelmesen számol el, vagy késedelmesen fizeti ki azt az összeget, amely a termelőszövetkezetet megilleti. A KÖTBÉR mértékét az illetékes minisztereikkel egyetértésben a földművelésügyi miniszter és az élelmezésügyi miniszter rendelettel állapítja meg. Mentesül a kötbérfizetési kötelezettség alól az a termelőszövetkezet. illetőleg az a vállalat, amely akadályközlási kötelezettségének kellő időben írásban eleget tesz, és bizonyítja, hogy a szerződésben vállalt kötelezettség elmulasztása vagy nem teljesítése miatt vállalatot. Ha a termelőszövetkezet az akadályról a vállalatot az előírt módon nem értesírnények megjelölésével a válr lalattal írásban közölni. A közlés elmulasztása a kötbérigény ti, köteles kötbért fizetni még j elvesztésével jár. A termelő' akkor is, ha szándékosság vagy i szövetkezet az akadályközlést a gondatlanság nem terheli. A kötbér szerződéses bírság, és kárátalány jellegű, s csak azoknak a kötelezettségeknek nem teljesítése esetében igé- I nyelhető, amelyekre nézve a j kötbér megfizetését kikötötték. I Amíg a kártérítésnél a kár jogosságát és összegszerűségét | bizonyítani kell, addig a kötbér akkor is jár, ha kár nem merült fel. A termelési és terményértékesítési szerződésben a vállalt kötelezettségeket a feleknek kölcsönös kötbér kikötésével kell megerősíteni, kivéve, ha a szerződés kizárólag tenyészállatok nevelésére és átadására vonatkozik. A szövetkezet kötbért köteles fizetni: ha a meghatározott terménymennyiséget, illetőleg lekötött állatot nem teljes mérközségi tanács végrehajtó bizottságánál is jegyzőkönyvbe mondhatja, ez esetben a tanács v. b. 3 napon belül köteles az akadályközlést a vállalatnak továbbítani. Ha a vállalat a kötbérigény-bejelentésre 15 napon belül nem nyilatkozik, vagy azt megtagadja, akkor a 15 naptól számított 60 napon belül a kötbérigényt a járás- bíróság előtt érvényesíteni lehet. Az ezzel kapcsolatos bírósági eljárás illetékmentes. A termelési és terményértékesítési szerződések, valamint az aaakkal kapcsolatban kiállított okiratok illetékmentesek. A z ablak mellett ült ma- gába roskadtan, egyedül. Odakint csípős szél hordta az esőcseppeket. Az egyhangú kopogást percenként zavarta meg egy-egy búgó motor, féknyikorgás, ajtócsapkodás. Mindany- nyiszor megrezzent. — Értem jönnek. Most... Nem. Mégsem. De mikor? Mikor lesz már vége, meddig kell még rettegnem... és miért? A kocsiból esőkabátos suhan- cok ugráltak elő. Hátukon géppisztoly volt. Ordítoztak valamit, valami érthetetlent, mint a részegek. Aztán berohantak a szomszédos rendőrőrsre. Rudi bácsi fellélegzett. Nézte az ablaküvegen végiggördülő esőcseppeket. Pontosan olyanok lehettek, mint a szeméből elő- búvó keserű könnyek... * * * T átomások törtek át a ^ könnye ken ... Szurtos gyerekfej bukkant fel az ablak alatt. — Zsiga fiam, a kriptalakó — akarta kiáltani. Mosoly ült arcára. — Ejnye csak, hogy kerültél te Szobra? Vagy nem is vagy itt? Persze, odakint már Csö- köly akáclombjai hajladoznak a széltől... Nem baj, beszélgessünk kicsit. Emlékszel, milyen rossz kölyöknek tartottak? Réme voltál a falunak. Mindig az öklödet mutogattad, te csibész, ütni akartál. Pedig nem voltál rossz, csak idegroncs. Ugye, nincs meg már a rablóbandád? Hm. Te voltál a legjobb barátom, emlékszel? Milyen vígan, szeretettel beszélgettünk a kriptákról m.eg a madárfészkekről. Mennyi jő, menny! ragaszkodás volt benned. c-«n n*m fedezték fel, csak a I óoá Rudi bácsi A SZERZŐDÉSES TERMELÉSSEL kapcsolatos zsákvisz- szaküldések esetén a tsz-ek mindig tüntessék fel, hogy milyen zsákot küldenek vissza, és mely szerv miatt történik a visszaküldés (pl. T. V. miatt, | MEZÖMAG miatt, vetőmagos rek azóta se nyúlt apja zsebé-1 zsák). Ennek hiányában be... Mert a tanító bácsi meg-j ugyanis előfordul — mivel a találta a kiskaput, a gyermeki • fuvarokmányból nem tűnik ki szat látták. Azt mondták rólad: hajlithatatlan vagy. Nevettem akkor. Ember lettél, kicsi fiam... * * * ATem tartunk igényt a 1 ’ munkájára. Kimért, határozott szavak, finomságukban is durvák, otrombák. öt elszakítani az iskolától, a gyerekektől? Mintha az életét vennék el. És miért? Hát senki se áll mellette, senki se tudja, hogy mit tett, miért küzdött évtizedekig? Ugyan, érdekli is ezeket... Vagy tán bűn, hogy szépre, jóra nevelte a falu apróságait? Hogy oly sokat beszélt az emberről, aki végre emberré lett, és más levegőt szívhat ebben az országban? Úgy volt akkor: búcsúzn:a kell. És sajgó szívére a gyerekek raktak gyógyírt. A nyolcadikosok szomorkás-mosolygón, bánatosan fogadták, s egy emléklapot adtak át. Ez volt rajta: »A szeretet olyan kapocs, ami soha el nem szakadhat...« Kusza nefelejcs kéklett a papíroson, s a piros szívekben tanítványainak neve. Szive fölé rejtette a kincset. Akkor csak gyerekei hittek, bíztak benne... E\ Imúlt a vihar. Ha évtizednek tűnt is, csak napokig tartott. Földiek jöttek látogatóba. — Azt mondják, visszavárnak? Hm. Igen. Most is szeretettel gondolok haza. Nem, nemcsak azért, mert apám, nagyapám is ott hintegette a ‘ndát manvát. Tvd-rm, szerették őket. Engem is. Hiszen maguk hívtak, amikor tanító lettem. Azt mondták az öregek: a Györkös Rudit kell idehozni, olyan, mint az apja, a nagyapja volt. Igen, büszke voltam. És hát, istenem, tizennyolc év mégiscsak nyomot hagy az emberben. Most is, ha találkozom az egykori nebulókkal, nyakamba borulnak, összecsókolnak. Tudják, a szülőfalut sose lehet elfelejteni. A felekezeti iskolát, mind a kettőt, mert a katolikusban is tanítottam meg a reformátusban is; az órákat, a kínlódást, a nehézségeket s az embereket, akiknek közelsége mindig megkönnyítette az életet. Haza is megyek gyakran az emlékeimet táplálni... De ne haragudjatok, most már itt maradok. Itt is gyerekek vaunak, olyanok, mint a csökölyiek, s nem mondják, hogy igazgató úr vagy tanító bácsi. Rudi bácsinak hívnak. Csak így, közvetlenül. Szeretem- őket... * * * TTjabb kép rémlik. Azaz, hogy felragyog a távolból. Tanártársai búcsúztatják. Kollégái, akik sehogy sem akartak elszakadni tőle. Falura készült, ő kérte magát Kaposvárról, mert a falu hívja, csalogatja* Nem tud, nem is akar ellenállni. Ott álltak előtte a kollégák virágcsokrokkal, apró kedvességekkel. Egyikük ugyan megpróbált szólni, s azt mondta: Rudi bácsi... Aztán elcsuklott a hangja, s inkább papírra róva nyúttotta át a búcsúzás sorait. Ez is ott állt a papíron: ■>...A sokféle ember művészi egybehangolása, s hogy mindany- nyiunk tekintetét a legnemesebb •cél irányába fordította: népünk gyermekeinek kulturális felemelkedését a legmagasabb fokra emelni, mind olyan érdemek, amelyeket csak pedagógus érthet meg és értékelhet igazán ...« Búcsúztak, de sohasem feledik a jó Rudi bácsit- ... N* incs olyan rossz gyerek, akiben ne lenne valami jó. Ebbe a kicsi kis jóba kapaszkodjanak bele kartársaim, ezt keressék meg, s akkor nagy lesz az örömük, mert hajlitha- tóvá teszik a hajlíthatatlant. Ezt mondogatta a megbeszéléseken, ez pedagógiai elve. S hogy ilyenkor eszébe jut az Imre gyerek, ugyan ki vethetné szemére... Nem volt rossz gyerek, kicsit rakoncátlan. Legnagyobb »bűne«, hogy szerette a cukrot. Egyszer meglopta az édesapját. És nem vallott. Nem, a világért sem. Rudi bácsi behívta magához. Olyanokat kérdezett tőle, hogy: szereted-e a tejet, jársz-e az erdőre, kisfiam — és cukorral kínálta. — Édeset vagy savanyút kérsz? — faggatta a gyereket. — Savanyút, igen, azt nagyon szeretem. — S amikor a boltos elmondta, hogy Imre savanyút szokott venni, már nem lehetett letagadni a pénz forrását. Megverni érte? Ugyan! Rudi bácsi maga ment az apához: — Ne bántsa ám, ru>. is említse a dolgot... S az Imre gye lélek rejtelmeinek kapuját... * * * A z ablak mellett ült vidá- ^ man, emlékei közt lapozgatva. A szép, modern tanítói lakás ablakán át ragyogó napfény öntötte el a szobát. A rádión Mozart muzsikált gyermekien kedves dallamokat. Bizderi Jancsi festménye akadt a keidbe, tőle kapta, növendékétől. Amott nagy halmaz levél: Rudi bácsi, itt vagyok a vásáron; Rudi bácsi, sok boldogságot születésnapjára: Rudi bácsi, felvettek az emietem- re; Rudi bácsi, képzeld, osztályvezető lettem .., Huszonhat esztendő csacsogó gyermekseregének hálás emlékezése, köszöntése ez. Az éjszakába nyúló órák emléke a kultúr[ a visszaküldött zsák rendelte- ! tése —, hogy más vállalat ja- : vára vételezik be a zsákot. A [zsákokat mindig fuvarlevéllel adják fel. és a fuvarlevélen ne : csak a csomag számát, hanem ; a darabszámot; is tüntessék fel (pl. 4 csomag — 100 db). Aján- : latos a szövetkezet címét a cső. ■ magokon belül is feltüntetni, ; mert az kívülről elveszhet. ! Zsákfelhasználásoknál nagy gondot fordítsunk a zsákok mi■ nőségének megóvására. Elkészült a szegedi szabadtéri színpad és nézőtér N^gy iramban folynak az előkészítő munkák Szegeden a júliusa 26-án megnyitásra kerülő Szabadsz terméből, ahol a nagyok, a I Játékokra, a hírek szerint az kireppentek emberesetek to- TLldSi vább. És annyi sok apró mo-1 színpad és nézőtér elkészítésén. A zaik a küzdelmes évek renge-1 szabadtéri színjátszás történetében tnruihÄl tfv ™ A„t l Magyarországon először épült fel tcgebol. Es mennyi lesz mep/joly|n szabatltér, szi„pad, amely Hisz csak otven eves, életerő-1 fejlett technikai felkészültségével, tői, akarattól duzzadó... t korszerűségével új fejezetet nyit Az október néni czomoni eni- •a szabadtéri játékok történetében. az OKiooer végi szomorú epi-. Értheta tehát> hogy a külföId ér_ zod. Nem lehet feled.ni, mert j deklödése is fokozódik a Játékok fájt, mert kiábrándító volt. De ; iránt. hol vagyunk már attól! t A vendéglátó szegediek arra Is . ... . , , , , »gondoltak, hogyan ismertethetnék Az új iskola ragyog a falu • meg külföldi vendégeinket hazánk közepén. S Rudi bácsi tele • természeti szépségeinek gyöngysze- kedwel, ambícióval. «mével, a Balatonnal. A tervek szeKerítá* Itt „V írlnt a rRSSeU órákban a MALÉV ti .ntes kellene, itt az ua,va-«rendszeresen egynapos kiránduló ron virágágy lesz, S a folyosó- * repülőgépeket Indít a Balatonra, _s kon sok kép, virág. És sok-sok í kénként a Szabadtéri Játékok mosolygó arcú emberke szalad-Hln^l^ visszaérke2het"<* a gál az udvaron. Körülveszik, | Rözkívánságra és külföldi kérés- és csacsognak kedvesen. Ott 1re a. Maeyar Televízió teljesen újnem is innzantnViL- * szerűen, -egyenesből- közvetíti az nem is igazgatójuk, édesap-1 egyes műsordarabokat. Aki tehát JUk . . . Ovek ez az ember, ve- } nem juthat el a Szabadtéri Játé- lük érez, nekik él. fkokra, televíziós közvetítésből élRudi bácsi, ugye, nincs en- tle-'lJ?..Leh*t,.apmfnimmUL nél szebb hivatás ... Jávori Béla t Az egyes mikrohullámú lánc beik- i tatásával a közvetítéseket nem- t csak a hazai, hanem a külföldi ui- tzök is élvezhetik majd-
