Somogyi Néplap, 1959. június (16. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-06 / 131. szám

JOMOGTI NÉPLAP s Szombat, 1959. június 6. Puskin, az orosz nép nagy költöje írta: V. Putyincev Já lekszar dr Puskinnak, a lángeszű orosz költőnek, az új Orosz irodalom. meg­teremtőjének nevét úgy tartja számon a nem­zetközi kultúrtörténet, mint az orosz nép ki­apadhatatlan szellemi erőinek megtestesülése, nagysága és örök dicsősége szimbólumát. Pus­kin alkotásaiban a nép szabadságtörekvései, a korabeli orosz társadalom haladó köreinek az önkényuralmi rendszer ellen vívott hősi küzdelmei jutottak kifejezésre. Puskin, a rea­lista irodalom megalapozója, az orosz irodal­mi nyelv megteremtője igazi nemzetközi el­ismerést vívott ki a haladó orosz kultúrának. A nagy költő 1799. június 6-án született Moszkvában. Nemesi család fia volt. >Már gyermekéveiben felébredt benne az érdek­lődés az irodalom, főleg az orosz népköltészet iránt. A Pétervár környéki Carszkoje-Szelo-i líceumban, ahol Puskin 1811—1817-ig tanúit, már első költői kísérletei magukra vonták diáktársainak és tanárainak érdeklődését. P askin a nagy oroszországi társadalmi fellendülés éveiben indult el irodalmi pályafutásán. A diadalmas 1812. évi háború eseményei — ahogyan később Herzen írta — »erősen kifejlesztették benne a népi öntudat és a hazaszeretet érzését«. Ebben az időben a nemesség haladó köreiben fokozódott az el­lenzéki hangulat, s nemsokára megalakul* ák a későbbi dekabristák titkos társaságai. Pus­kin lelkesen fogadta a szabadságra törő po­litikai eszméket, amelyeket a haladó szelle­mű nemesi ifjúság köreiben hirdettek. A lí­ceum befejezése után gyorsan növekedett Puskin irodalmi hírneve, különösen »Kuszlán és Ludmillán c. elbeszélő költeménye és a szabadságot megéneklő, a zsarnokság, az erő­szak, a jobbágyrendszer ellen harcba szólító verseinek megjelenése után. Ezek a versek Puskinra terelték a kormány figyelmét is. A költőt szibériai száműzetés fenyegette, s csak befolyásos barátainak közbenjárására része­süli enyhébb büntetésben: 1820 tavaszán Puskint Oroszország déli vidékére száműzték. A költő ’ délvidéki száműzetésének évei (1820—1824) további eszmei és művészi fej­lődése szempontjából nagy jelentőségűek vol­tak. Puskin a Kaukázusban, a Krim-félszige­ten és Ogyesszában közvetlen kapcsolatba ke- * rűlt az orosz valósággal, találkozott a dekab­risták délvidéki titkos társaságának tagjaival, s részt vett az-ország forradalmi jövőjéről folytatott heves vitákban. A költő tehetségé­nek egész erejével az orosz társadalomban jelentkezett felszabadító eszmék mellett fog­lalt állást. Puskin délen írta híres romantikus elbe­szélő költeményeit, a Kaukázusi foglyot, a Bahcsiszeráji szökökutat. Ezekben az években kezdte el Cigányok c. elbeszélő költeményét és Anyegin c. híres verses regényét. Ezen több mint 8 évig dolgozott. A cár parancsára 1824 nyarán Puskint újabb száműzetést helyére, szüleinek birtoká­ra, Mihajlovszkoje faluba küldték, s ott rend­őri felügyelet alatt állt. Ezekben az években az orosz) nép életének közvetlen megfigye­lése nagy hatással volt Puskin művészi fej­lődésére. M z irodalomtörténet úgy tartja számon Puskin Mihajlovszkojeben töltött éveit, hegy ekkor szilárdult meg költészetének rea­lista alapja. Puskin — saját kifejezésével él­ve — »a valóság költője« lett. Délen írt köl­teményeinek romantikus alakjait a valóság feldolgozása, az orosz élet realista képei váltják fel. Puskin Mihajlovszkojében értesült az 1825. december 14-i pétervári felkelésről és arról, hogy I. Miklós cár milyen kegyetlenül leszá­molt a dekabristákkal. Ez a hír megrázta, de továbbra is hű maradt a dekabristák esz­méihez. Az eseményeket követő reakció ne­héz éveiben Puskin több versében bátran megénekelte a felkelők hőstetteit, kifejtette, milyen eltéphetetlen kötelékek fűzik őt a de­kabristákhoz, s hagy hisz nagy ügyük győ­zelmében. Puskin 1826 őszén visszatért a száműzetés­ből. Bár a rendőrségi ellenőrzés rendkívül megnehezítette életét, irodalmi tevékenysége mégis teljes pompájában virágzott. j 1830-ban befejezte Anyegin c. verses re­gényét, amelyet Bjelinszkij, a nagy orosz kritikus joggal nevezett »az orosz élet en­ciklopédiájának«. Az Anyegin megtisztelő he­lyet. kapott az orosz irodalom, történetében. Ugyanebben az időszakban Puskin sok kü­lönböző műfa'ú verset, mesét, elbeszélő köl­teményt is írt. Ezekben az években fordul P -skin a próza felé, és írta. meg egyszerűségüknél, la1'ovi áru­suknál foctva nagyszerű műveit, a Goriuhirio falu történetét, amelynek éle a jobb ágy rend­szer ellen irányult, Dubróvszkij, Pique.dáma c. kisregényeit s a Puga'-sov-f elkel és ideiét, megörökítő A kapitány lánya c. történelmi regényét. Puskin prózai munkássága narr» szerepet játszott abban, hogy az orosz irodalom a rea­lizmus és a népiesség útján fejlődött tovább. Puskin élete tragikus körülmények között akkor ért véget, amikor alkotó erejének tel­jében volt, és új, megragadó művészi tervek foglalkoztatták. A cári udvar sötét intrikái párbajt provokáltak a költő és egy orosz szolgálatban álló francia tiszt között. Puskin a párbajban halálos sebet kapott, és 1837. február 10-én elhunyt. P 'skin halhatatlan irodalmi öröksége az * egész emberiség művészi fejlődését vitte előre. A nagy humanista költő, a láng­eszű művész és a szenvedélyes szabadság­dalnak emléke örökké él a világ haladó em­bereinek szívében. Tanácsadás termelőszövetkezetek nek A szerződéses viszony jogszabályairól A TERMELÉSI ÉS TER­MÉNYÉRTÉKESÍTÉSI szerző­dések szabályozásáról az Elnö­ki Tanács 1958. évi 17. számú törvényerejű rendelete rendel­kezik. Termelési szerződést nö­vények termelésére, továbbá állatok nevelésére és hizlalásá­ra lehet kötni. A termelési szerződés egyfelől a termelő- szövetkezet, másfelől a termel­tető vállalat jogait és kötele­zettségeit, szabályozza. A szer­ződés két részből áll: 1. Álta­lános szerződési feltételek; 2. Különleges szerződési feltéte­lek és termelési előírásók. Ter­melési szerződést érvényesen írásban, az illetékes miniszté­rium által jóváhagyott szerző­désminta alapján lehet kötni. A termelési Szerződés alap­ján a termelőszövetkezetnek jo­gai, de kötelességei is vannak. Jogosult a termelőszövetkezet a szerződésben foglaltaknak megfelelően természetbeni és pánzelőleg felvételére, az át­adott termés vagy állat után megállapított ellenér tákre, kedvezményes természetbeni juttatásra. Ha a termelőszövet­kezet jó minőségű termést, azonos típusú és érett'égű jó minőségi állatot nagy tételben ad át, nagyüzemi felárat is kaphat. A SZÖVETKEZET KÖTE­LES mindazt megtenni, ami a vállalt köte’eze'ts'gek teljesí­tését elősegíti. így a kötelező '’»•’használásra előirt, illetőleg általa a szerződés szerint igé­nyelt természetbeni szolgálta- lásoltat átvenni és a szerződés­ben megjelölt rendeltetésük­nek megfelelően felhasználni (vetőmag, növény vád "szer, mű­trágya átvétele és felhaszná­lóra). Kötelessége a meghatá­rozott területen kellő időben és módon a vetés, növényápolás, betakarítás és egyéb munká­latok elvégzése. A szerződés­ben meghatározott terület ter­méséi vagy a termésnek a szerződésben meghatározott részét, illetőleg a szerződéssel lekötött állatot, a szerződésben megállapított feltétetek szerint át kell adnia. A vállalat köte­les a termelés, illetőleg az ál­latnevelés vagy hizlalás elő­mozdítása céljából a szerződés szerint járó természetbeni és pánzbeni szolgáltatásokat a szerződési feltételeknek meg­felelően a szövetkezet részére nyújtani; á szerződésben meg­határozott terület termését, il­letőleg a lekötött állatot a szer­ződésben megállapított felté­telek szerint megfelelő szak­mai utasítások mellett átvenni; tékben adja át, vagy késedéi« a szerződésiben kikötött határ­időre a szövetkezettel elszá­molni; a szövetkezetnek járó összeget megfizetni, vagy a szerződésben meghatározott természetbeni juttatást a szö­vetkezetnek kiszolgáltatni. TERMÉNYÉRTÉKESÍTÉSI SZERZŐDÉS alapján a terme­lőszövetkezet jogosult: pénzbe­li előleg és az átadott termény után megállapított elleniérték felvételére, és ha a termelőszö­vetkezet egyöntetű, jó minősé­gű terményt nagy tételben ad át, egyéb szerződéses kedvez­mények igénybevételére. A ter­melőszövetkezet köteles a szer­ződésben meghatározott ter­ménymennyiséget a szerződ és- 1 ben megállapított feltételek j szerint átadni. Ugyanakkor a I vállalat köteles a szövetkezet- 1 nek a szerződés szerint járó pénzbeli előleget folyósítani; a meghatározott terménymeny- nyiséget a meeállapított felté- j telek mellett átvenni; a szerző­désben kikötött határidőben a termelőszövetkezettel elszámol­ni, a szövetkezetnek járó ősz- szeget megfizetni, és a szerző­désiben meghatározott termé­szetbeni juttatást kiszolgáltat­ni. Ha az itt említett termelési vagy értékesítési szerződés szándékosság vagy gondatlan­megkötése után olyan körül- I súg nem terheli. Ha a termelő- mény merül fel, hogy a terme- ] szövetkezet kötbérigényt akar lőezövetkezet a szerződésben , ér' ényesíteni, köteles akt leg­vállalt kötelezettségnek nem j később az igény megnyílásától tehet eleget, erről köteles kel- számított 30 napon belül az lő időben írásban értesíteni a j igény alapjául szolgáló körul­mesen adja át; ha a szerződött területet nem, vagy csak rész­ben veti be, vagy ülteti el; ha a vetést engedély nélkül ki­szántja, vagy más módon meg­semmisíti, ha a nevelésre, ille­tőleg hizlalásra lekötött állatot a vállalat hozzájárulása nélkül eladja, leöli. A vállalat kötbért köteles fizetni: ha a vetőma­got, növényvédőszert, műtrá­gyát vagy pénzbeli előleget a szerződésben megjelölt ideig nem bocsátja a termelőszövet­kezet rendelkezésére; ha a ter­mést nem vagy nem teljes egé­szében veszi át; ha átvételi kö­telezettségét késedelmesen tel­jesíti; ha a termelőszövetke­zettel késedelmesen számol el, vagy késedelmesen fizeti ki azt az összeget, amely a termelő­szövetkezetet megilleti. A KÖTBÉR mértékét az ille­tékes minisztereikkel egyetér­tésben a földművelésügyi mi­niszter és az élelmezésügyi mi­niszter rendelettel állapítja meg. Mentesül a kötbérfizeté­si kötelezettség alól az a ter­melőszövetkezet. illetőleg az a vállalat, amely akadályközlási kötelezettségének kellő idő­ben írásban eleget tesz, és bi­zonyítja, hogy a szerződésben vállalt kötelezettség elmulasz­tása vagy nem teljesítése miatt vállalatot. Ha a termelőszövet­kezet az akadályról a vállala­tot az előírt módon nem értesí­rnények megjelölésével a válr lalattal írásban közölni. A köz­lés elmulasztása a kötbérigény ti, köteles kötbért fizetni még j elvesztésével jár. A termelő' akkor is, ha szándékosság vagy i szövetkezet az akadályközlést a gondatlanság nem terheli. A kötbér szerződéses bírság, és kárátalány jellegű, s csak azoknak a kötelezettségeknek nem teljesítése esetében igé- I nyelhető, amelyekre nézve a j kötbér megfizetését kikötötték. I Amíg a kártérítésnél a kár jo­gosságát és összegszerűségét | bizonyítani kell, addig a köt­bér akkor is jár, ha kár nem merült fel. A termelési és ter­ményértékesítési szerződésben a vállalt kötelezettségeket a feleknek kölcsönös kötbér ki­kötésével kell megerősíteni, kivéve, ha a szerződés kizáró­lag tenyészállatok nevelésére és átadására vonatkozik. A szövetkezet kötbért köteles fi­zetni: ha a meghatározott ter­ménymennyiséget, illetőleg le­kötött állatot nem teljes mér­községi tanács végrehajtó bi­zottságánál is jegyzőkönyvbe mondhatja, ez esetben a tanács v. b. 3 napon belül köteles az akadályközlést a vállalatnak továbbítani. Ha a vállalat a kötbérigény-bejelentésre 15 napon belül nem nyilatkozik, vagy azt megtagadja, akkor a 15 naptól számított 60 napon belül a kötbérigényt a járás- bíróság előtt érvényesíteni le­het. Az ezzel kapcsolatos bíró­sági eljárás illetékmentes. A termelési és terményértékesí­tési szerződések, valamint az aaakkal kapcsolatban kiállított okiratok illetékmentesek. A z ablak mellett ült ma- gába roskadtan, egyedül. Odakint csípős szél hordta az esőcseppeket. Az egyhangú ko­pogást percenként zavarta meg egy-egy búgó motor, féknyikor­gás, ajtócsapkodás. Mindany- nyiszor megrezzent. — Értem jönnek. Most... Nem. Mégsem. De mikor? Mi­kor lesz már vége, meddig kell még rettegnem... és miért? A kocsiból esőkabátos suhan- cok ugráltak elő. Hátukon gép­pisztoly volt. Ordítoztak vala­mit, valami érthetetlent, mint a részegek. Aztán berohantak a szomszédos rendőrőrsre. Ru­di bácsi fellélegzett. Nézte az ablaküvegen végiggördülő eső­cseppeket. Pontosan olyanok lehettek, mint a szeméből elő- búvó keserű könnyek... * * * T átomások törtek át a ^ könnye ken ... Szurtos gyerekfej bukkant fel az ablak alatt. — Zsiga fiam, a kriptalakó — akarta kiáltani. Mosoly ült arcára. — Ejnye csak, hogy kerültél te Szobra? Vagy nem is vagy itt? Persze, odakint már Csö- köly akáclombjai hajladoznak a széltől... Nem baj, beszél­gessünk kicsit. Emlékszel, mi­lyen rossz kölyöknek tartottak? Réme voltál a falunak. Mindig az öklödet mutogattad, te csi­bész, ütni akartál. Pedig nem voltál rossz, csak idegroncs. Ugye, nincs meg már a rabló­bandád? Hm. Te voltál a legjobb ba­rátom, emlékszel? Milyen ví­gan, szeretettel beszélgettünk a kriptákról m.eg a madárfész­kekről. Mennyi jő, menny! ra­gaszkodás volt benned. c-«n n*m fedezték fel, csak a I óoá Rudi bácsi A SZERZŐDÉSES TERME­LÉSSEL kapcsolatos zsákvisz- szaküldések esetén a tsz-ek mindig tüntessék fel, hogy mi­lyen zsákot küldenek vissza, és mely szerv miatt történik a visszaküldés (pl. T. V. miatt, | MEZÖMAG miatt, vetőmagos rek azóta se nyúlt apja zsebé-1 zsák). Ennek hiányában be... Mert a tanító bácsi meg-j ugyanis előfordul — mivel a találta a kiskaput, a gyermeki • fuvarokmányból nem tűnik ki szat látták. Azt mondták ró­lad: hajlithatatlan vagy. Ne­vettem akkor. Ember lettél, ki­csi fiam... * * * ATem tartunk igényt a 1 ’ munkájára. Kimért, határozott szavak, finomságukban is durvák, ot­rombák. öt elszakítani az is­kolától, a gyerekektől? Mintha az életét vennék el. És miért? Hát senki se áll mellette, sen­ki se tudja, hogy mit tett, miért küzdött évtizedekig? Ugyan, érdekli is ezeket... Vagy tán bűn, hogy szépre, jóra nevelte a falu apróságait? Hogy oly sokat beszélt az emberről, aki végre emberré lett, és más le­vegőt szívhat ebben az ország­ban? Úgy volt akkor: búcsúzn:a kell. És sajgó szívére a gyere­kek raktak gyógyírt. A nyolca­dikosok szomorkás-mosolygón, bánatosan fogadták, s egy em­léklapot adtak át. Ez volt raj­ta: »A szeretet olyan kapocs, ami soha el nem szakadhat...« Kusza nefelejcs kéklett a papí­roson, s a piros szívekben ta­nítványainak neve. Szive fölé rejtette a kincset. Akkor csak gyerekei hittek, bíztak benne... E\ Imúlt a vihar. Ha évti­zednek tűnt is, csak na­pokig tartott. Földiek jöttek látogatóba. — Azt mondják, visszavár­nak? Hm. Igen. Most is szere­tettel gondolok haza. Nem, nemcsak azért, mert apám, nagyapám is ott hintegette a ‘ndát manvát. Tvd-rm, szeret­ték őket. Engem is. Hiszen ma­guk hívtak, amikor tanító let­tem. Azt mondták az öregek: a Györkös Rudit kell idehozni, olyan, mint az apja, a nagy­apja volt. Igen, büszke voltam. És hát, istenem, tizennyolc év mégis­csak nyomot hagy az ember­ben. Most is, ha találkozom az egykori nebulókkal, nyakam­ba borulnak, összecsókolnak. Tudják, a szülőfalut sose lehet elfelejteni. A felekezeti isko­lát, mind a kettőt, mert a kato­likusban is tanítottam meg a reformátusban is; az órákat, a kínlódást, a nehézségeket s az embereket, akiknek közelsége mindig megkönnyítette az éle­tet. Haza is megyek gyakran az emlékeimet táplálni... De ne haragudjatok, most már itt maradok. Itt is gyere­kek vaunak, olyanok, mint a csökölyiek, s nem mondják, hogy igazgató úr vagy tanító bácsi. Rudi bácsinak hívnak. Csak így, közvetlenül. Szere­tem- őket... * * * TTjabb kép rémlik. Azaz, hogy felragyog a távol­ból. Tanártársai búcsúztatják. Kollégái, akik sehogy sem akartak elszakadni tőle. Falu­ra készült, ő kérte magát Ka­posvárról, mert a falu hívja, csalogatja* Nem tud, nem is akar ellenállni. Ott álltak előtte a kollégák virágcsokrokkal, apró kedves­ségekkel. Egyikük ugyan meg­próbált szólni, s azt mondta: Rudi bácsi... Aztán elcsuklott a hangja, s inkább papírra ró­va nyúttotta át a búcsúzás so­rait. Ez is ott állt a papíron: ■>...A sokféle ember művészi egy­behangolása, s hogy mindany- nyiunk tekintetét a legneme­sebb •cél irányába fordította: népünk gyermekeinek kultu­rális felemelkedését a legmaga­sabb fokra emelni, mind olyan érdemek, amelyeket csak pe­dagógus érthet meg és értékel­het igazán ...« Búcsúztak, de sohasem feledik a jó Rudi bá­csit- ... N* incs olyan rossz gyerek, akiben ne lenne valami jó. Ebbe a kicsi kis jóba ka­paszkodjanak bele kartársaim, ezt keressék meg, s akkor nagy lesz az örömük, mert hajlitha- tóvá teszik a hajlíthatatlant. Ezt mondogatta a megbeszé­léseken, ez pedagógiai elve. S hogy ilyenkor eszébe jut az Im­re gyerek, ugyan ki vethetné szemére... Nem volt rossz gyerek, ki­csit rakoncátlan. Legnagyobb »bűne«, hogy szerette a cukrot. Egyszer meglopta az édesap­ját. És nem vallott. Nem, a vi­lágért sem. Rudi bácsi behívta magához. Olyanokat kérdezett tőle, hogy: szereted-e a tejet, jársz-e az erdőre, kisfiam — és cukorral kínálta. — Édeset vagy savanyút kérsz? — fag­gatta a gyereket. — Savanyút, igen, azt nagyon szeretem. — S amikor a boltos elmondta, hogy Imre savanyút szokott venni, már nem lehetett leta­gadni a pénz forrását. Megver­ni érte? Ugyan! Rudi bácsi ma­ga ment az apához: — Ne bántsa ám, ru>. is em­lítse a dolgot... S az Imre gye lélek rejtelmeinek kapuját... * * * A z ablak mellett ült vidá- ^ man, emlékei közt la­pozgatva. A szép, modern taní­tói lakás ablakán át ragyogó napfény öntötte el a szobát. A rádión Mozart muzsikált gyer­mekien kedves dallamokat. Bizderi Jancsi festménye akadt a keidbe, tőle kapta, növendé­kétől. Amott nagy halmaz le­vél: Rudi bácsi, itt vagyok a vásáron; Rudi bácsi, sok bol­dogságot születésnapjára: Ru­di bácsi, felvettek az emietem- re; Rudi bácsi, képzeld, osz­tályvezető lettem .., Huszonhat esztendő csacsogó gyermekse­regének hálás emlékezé­se, köszöntése ez. Az éjszaká­ba nyúló órák emléke a kultúr­[ a visszaküldött zsák rendelte- ! tése —, hogy más vállalat ja- : vára vételezik be a zsákot. A [zsákokat mindig fuvarlevéllel adják fel. és a fuvarlevélen ne : csak a csomag számát, hanem ; a darabszámot; is tüntessék fel (pl. 4 csomag — 100 db). Aján- : latos a szövetkezet címét a cső. ■ magokon belül is feltüntetni, ; mert az kívülről elveszhet. ! Zsákfelhasználásoknál nagy gondot fordítsunk a zsákok mi­■ nőségének megóvására. Elkészült a szegedi szabadtéri színpad és nézőtér N^gy iramban folynak az előké­szítő munkák Szegeden a júliusa 26-án megnyitásra kerülő Szabad­sz terméből, ahol a nagyok, a I Játékokra, a hírek szerint az kireppentek emberesetek to- TLldSi vább. És annyi sok apró mo-1 színpad és nézőtér elkészítésén. A zaik a küzdelmes évek renge-1 szabadtéri színjátszás történetében tnruihÄl tfv ™ A„t l Magyarországon először épült fel tcgebol. Es mennyi lesz mep/joly|n szabatltér, szi„pad, amely Hisz csak otven eves, életerő-1 fejlett technikai felkészültségével, tői, akarattól duzzadó... t korszerűségével új fejezetet nyit Az október néni czomoni eni- •a szabadtéri játékok történetében. az OKiooer végi szomorú epi-. Értheta tehát> hogy a külföId ér_ zod. Nem lehet feled.ni, mert j deklödése is fokozódik a Játékok fájt, mert kiábrándító volt. De ; iránt. hol vagyunk már attól! t A vendéglátó szegediek arra Is . ... . , , , , »gondoltak, hogyan ismertethetnék Az új iskola ragyog a falu • meg külföldi vendégeinket hazánk közepén. S Rudi bácsi tele • természeti szépségeinek gyöngysze- kedwel, ambícióval. «mével, a Balatonnal. A tervek sze­Kerítá* Itt „V írlnt a rRSSeU órákban a MALÉV ti .ntes kellene, itt az ua,va-«rendszeresen egynapos kiránduló ron virágágy lesz, S a folyosó- * repülőgépeket Indít a Balatonra, _s kon sok kép, virág. És sok-sok í kénként a Szabadtéri Játékok mosolygó arcú emberke szalad-Hln^l^ visszaérke2het"<* a gál az udvaron. Körülveszik, | Rözkívánságra és külföldi kérés- és csacsognak kedvesen. Ott 1re a. Maeyar Televízió teljesen új­nem is innzantnViL- * szerűen, -egyenesből- közvetíti az nem is igazgatójuk, édesap-1 egyes műsordarabokat. Aki tehát JUk . . . Ovek ez az ember, ve- } nem juthat el a Szabadtéri Játé- lük érez, nekik él. fkokra, televíziós közvetítésből él­Rudi bácsi, ugye, nincs en- tle-'lJ?..Leh*t,.apmfnimmUL nél szebb hivatás ... Jávori Béla t Az egyes mikrohullámú lánc beik- i tatásával a közvetítéseket nem- t csak a hazai, hanem a külföldi ui- tzök is élvezhetik majd-

Next

/
Thumbnails
Contents