Somogyi Néplap, 1959. június (16. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-30 / 151. szám

SOMOGYI NÉPLAP 5 Kedd, 1959. június 30. Őzet fogott az aratógép a szedresi határban Nem mindennapi eset tör­tént a szedresi Petőfi Tsz Sió­parti ösziárpa-táblájában. A kévekötő aratógép előtt hirte­len felugrott egy őzgida, s a megriadt állatot a motolla, a nagygyűjtőbe dobta, majd a ferde felvonó felvitte a kéve­kötő asztalra. Szerencsés vélet­len, hogy sem a tömörítő ka­rok, sem más gépalkatrész nem tett benne kdrt, s az árpával együtt kévébe kötődött az őz­gida. A gépet azonnal megállí­tották, kiszabadították a körül­belül négyhetes őzet, amelynek az ijedtségen kívül semmi baja sem történt. Befejezőihez közeledik * kb. egymillió forintos költséggel készülő böhönyel négytantermes, korszerűen felszerelt, egyemeletes iskola építése. Az Iskolához kétszobás tanítólakást Is építenek. A tervek szerint szeptember 1-én adják át rendeltetésének. ■AV.V.WZVWWWWA ÖWW1 KÉPZŐMŰVÉSZ­TALÁLKOZÓ Bal atonlellén A kegyelet és kegyéletlenség furcsa keverékének lehettek szem- és fültanúi azok, akik számban igen kevesen, de leg­alább őszinte érdeklődéstől át­hatva megjelentek a balaton- lellei képzöművész-taJélkozó vasárnapi első eseményén. Ivá­nyi. Grünwald Béla festőmű­vész emléktáblájának leleple­zési ünnepségén. Kegyeletes cselekedet volt emléktáblái állítani a somi születésű nagy festőnek, aki a barát és kortárs Kunffy Lajos szerint a balatoni táj szerelme­se, predesztinált kifejezője volt, s kegyeletlenség volt le nem zána/tní a forgalmas útsza­kaszt — amelynek szegélyére az emlékoszlopot állították — az ünnepség időtartamára. Míg a hajlottkorü Kunffy mester, akit méltán nevezünk a képzőművészet somogyi nesztorának, emlékbeszédét mondotta, jöttek-mentek a gép­járművek, a nyugodtan közle­kedhettek, mivél az ünneplők alig harmincas csoportja nem foglalta el a teljes úttestet S a fájdalmasabb talán ez utóbbi volt. Nem érkeztek meg a képzőművész-találkozóra sem az ide hivatalos művészek, sem pedig az IBUSZ-szervez- te társas utazás tagjai. S vajmi kevesen képviselték Balaton- lellét is, noha Iványi Grün- wald gazdag alkotó életének minden évében itt töltötte a 5 nyarat Pedig nyitott szivekre» és elmékre számottarfó volt, | amit Kunffy Lajos Iványi | Grünwaldról, a kartársról és i barátról elmondott, mielőtt le-1 hullott volna a lepel az emlék- j oszlopról az utolsó percekben odaállított úttörő-díszőrség négyszögében. A kulturális igényeiben fel­nőtt somogyi nép valóban ilyen közönyös lenne a kultu­rális élet eseményei iránt? Vagy csak a szervezésbe csú­szott itt-ott hiba? Lehetne raj­ta gondolkodni! Vitatkozni még inkább! A vasárnap ellenére igen hétköznapian sikerült ünnep­ség után került sor a művelő­dési házban -A Balaton a fes­tészetben« című kiállítás meg Csokonai imént idézett ver­sende utolsó négy sorában re­mény csendül: »De tán jő oly idő, melyben nékünk a vidé­künk Üj Helikon lesz.« A jö­vendölés teljesült. Somogy Űj Helikonná vált, benne gondos fők törődnék a magyar, közöt­tük a festő fiákkal is. Sarkantyú Simon elmondot­ta azt is, hogy ezekben a hó­napokban hatvan festő keresi fel a Balatont, a Balaton kör­nyéki állami gazdaságokat, hogy ismerkedjenek a somogyi tájjal, a somogyi emberekkel. Ezek a művészek eljutva erre a vidékre — az Üj Helikonra —, úgy igyekeznek megjelení­teni a tájat, a Balatont, hogy gazdagodjék az újjáalakuló ember képével, ki nemes cél­jainak megvalósításáért küzd. Ezután átadta a közönség­nek a méreteiben kicsiny, de igen tartalmas kiállítást, mely jelentőségében messze túlha­ladja méreteit. S nemcsak a kiállított képek miatt, hanem azért is, mert e kiállítás meg­rendezésére ezután minden év­ben sor kerül. L. I. óvakodjunk u gyilkos galócától A rendkívüli nyári időjárás és a sok eső miatt nagyon el­szaporodtak az erdei gombák. Különösen sok most a gyilkos galóca, amelynek fogyasztása halálos gombamérgezéseket okoz. A hozzá nem értő gyűj­tők nem tudják ezt a vesze­delmes gombát megkülönböz­tetni az ehető gombáktól. A gyilkos galóca kalapja a köz­hiedelemmel ellentétben nem piros pettyes, hanem fehérkés. Egyik helyen fehér a kalap színe, s ezért a sampinyon gombával téveszthető össze, másutt zöldesfehér, és a ga- lambica gombához hasonlít. A gyilkos galóca leforr ázás után is okozhat halálos mérgezést. A gombamérgezések elkerü­lésére az Egészségügyi Minisz­térium fe’hívja a figyelmet, hogy csak ellenőrzött gombát vásároljanak s gombát csak ak­kor fogadjanak el, ha az árut ellátták* piaci ellenőrző jegy­gyei. Saját szedésű gombát is csak akkor fogyasszanak, ha vizsgázott gombaszakértő el­lenőrizte. Időszerű állategészségügyi tennivaló: a juhok riihesség elleni fürösztése Május 20-án jelent meg a földművelésügyi tőzött az egész nyáj. Ilyen módon került me« miniszter 15/1959. számú rendelete, amely elő- gyénkbe is jó pár esetben a juhrühesség, fő« írja, hogy az ország területén minden juhot leg alföldi juhállományokból, záros határidőn belül rühesség elleni fürösz- Szerencsére ina már nem kell titkosan ké­tesben kell részesíteni. Miért volt erre szűk- zeltetni, rejtegetni a betegséget, van biztos ség? gyógyszerünk ellene. Bentocidnak hívják, a A rühesség a juhoknak világszerte elter- vele történő egyszeri fürösztés is tökéletesen jedt betegsége. Hazánkban, ahol az évi 70 000. megöli a rühességet okozó atkákat, s ha a mázsára tehető gyapjú több' millió forintnyi nyáj tartási helyét is fertőtlenítették vele, nemzeti vagyont jelent, szintén jelentős ká- egy csapásra megszabadul a betegségtől az rókát okoz. A rühes juhok gyapjából textil- egész állomány. Ugyanez áll nemcsak a nyá- gy ár a ink nem tudnak exportképes árut ké- jakra, hanem az egyéni gazdák pár darab szíteni, a jó minőségű közé bekeveredett rü- juhára is, amely igen sok esetben a rühesség hes gyapjú az egész mennyiség minőségét le- rejtett fertőzési forrása lehet, rontja. Nyilvánvaló tehát, s minden józan gondol­Talán sokan azt kérdezik, miért nem volt kodású, a népgazdasági érdekeket is szem a rühesség olyan nagy ügy a múltban, ami- előtt tartó gazdaságvezétőnek, egyéni gaz­kor országszerte legeltek a nomád pásztorok dának be kell látnia — be is látja —, hogy a őrizte nagy juhnyájak, hiszen akkor alig-alig juhrühesség végleges felszámolásának csak ismerték a juhok rühességét. Erre azt vála­szolhatjuk, hogy rühesség akkor is volt jó­formán minden nyájban, csak a juhászok — apáról fiúra szálló hagyományként — el­leplezték azt. Árgus szemekkel figyelték a régi juhászok a nyájat, s ha valahol észrevet­ték csak egy fürt fellazult gyapjút, azonnal kifogták a birkát, és az állat bőrén a gyanús helyet bekenték dohánylével. kreolinnal, félt­ve őrzött titkos gyógyírőkkaL Ezzel a mód­szerrel sikerült a betegséget elleplezni. Elleplezni, de nem meggyógyítani! Ugyanis’ az így elfojtott rühesség fokozott erővel tör egy módja lehet: a kitűnő hatású gyógyszer­rel rühellenes fürö6Ztésben kell részesíteni az ország területén minden juhot. Mellékesen még az a haszon is van a fürösztésből, hogy a juhok megszabadulnak a rühatkákon kívül minden egyéb külső élősködőtől, nyugodtan legelhetnek, pihennek az állatok, jobb lesz a kondíció, szebb és értékesebb a gyapjú. A közeljövőben minden községben meg­jelennek a fürösztőanyaggal, káddal felsze­relt brigádok állatorvosok szakszerű vezeté­sével. Ne idegenkedjenek tőlük az állattar­tók, mert a juhrühesség véglege.. felszámolá­sa azonkívül, hogy jelentős népgazdasági ér­ki, ha a birka olyan helyre kerül, ahol nem gondolnak titkos betegsége kezelésével. Sőt. dek, minden gazdának személyes érdeke is. nemcsak, hogy magán a beteg állaton tör ki Dr. Egyed Lajos a kór, hanem mire ez megtörténik, már fér- megyei szak állatorvos. Qlíaada iinn&pizg, JtlancalLkati Egy új népszokás bölcsőjénél Nem könnyű az évszázadok során kialakult és szinte tör­vénnyé vált szokásoktól eltér­ni. Az ember életének ugyan­is több olyan állomása van (születés, serdülés, házasságkö­tés stb.), amelyet valamilyen formában meg kell ünnepelni. Ilyenkor gyönyörködünk gyer­mekeinkben és —- valljuk meg — önmagunkban is. Ennek fo­kozása céljából alakította ki és terjesztette el az emberiség a különböző népszokásokat, amelyek maradandó emlékűvé teszik az élet egy-egy fontos mozzanatát. Ezek a hagyo­mánnyá vált népszokások Vízhiányt okozott egy harcsa A ban balatonfüredi szívkórház- a napokban váratlanul vízhiány keletkezett. Sokáig keresték-kutatták a hibát, s csak nagy nehezen fedezték fed, hogy a balatoni vízzel együtt a tartályba került és le­zárta a fürdőbe vezető csövet egy nyolc kilós súlyú, egy mé­ter hosszúságú harcsa. A tar­tályban úszkáló kis halakból egyet sem találtak, a nagy har­csa mindet elpusztította. azonban az, egyház hatására egyre inkább vallásos jelleget' öltöttek, és teljesen a vallásos ideológia alapján mentek vég­be (keresztelés, első áldozás, bérmálkozás, esküvő, stb.). Ezektől az egyházi szertartá­soktól még azok. az egyébként haladó szellemű emberek is nehezen válnak meg, akik pe­dig már inkább a materialista világszemlélet talaján állnak, félnek ugyanis a világ szájától, amely a régivel való szakítás miatt különböző rágalmakkal fröcsköli be az új, a haladás követőit. Mégis egyre többen vannak olyanok, akik az egyházi szer­tartásokat mellőzve az immár lassan kialakuló új népszokás szerint ünneplik meg az élet jelentős eseményeit: a rideg, érthetetlen formulák helyett a közösségi érzéstől körülvéve olvadnak fel örömükben, amely nemcsak az övék, ha­elvtársaiké, a »nagy családé«. így tett Marcaliban is hét szülő, aki gyermeke névadását a kialakuló új népszokás sze­rint ünnepelte meg. Vasárnap délelőtt kíváncsi izgalom uralkodott a járási művelődési ház környékén. Hiába, ilyen még nem volt Marcaliban! Az épület előtt hét kiszes lány szegfűcsakorral a kézben várja az újszülötte­ket, akik a hét új típusú, ele­gáns, ünnepélyes lassúsággal begördülő személygépkocsival érkeznek a művelődés ház elé. Kiszállnak a szülök, a lányok átveszik az ünneplőbe »öltöz­tetett* csecsemőket, és úttörők, rendőrök, honvédek sorfala kö­zött bevonulnak a nagyterem­be. Elöl az ünnepelt, mögötte a névadó szülők, majd a gyér« mek anyja és apja. A terem­be érve felcsendül Schubert és Mozart bölcsödala a művelődé­si ház kamarazenekarának elő­Oroszország második látogatása az Egyesült Államokban írta: HARRY FRYMAN amerikai újságíró EZEKBEN A NAPOKBAN, polgárháború történetét, az amikor a munkások a New éhséget, a külföldi interven- York-i Colysée-be hordják és ciót és a blokádot, kicsomagolják a szovjet kíál- A kiállítás 1940 őszén zárult, lítás anyagát, gondolatban nyolc hónappal azelőtt, hogy a visszatérek a húsz évvel ezelőt- nácik Nyugat-Európát leigázva ti időhöz, az Egyesült Álla- megtámadták a Szovjetuniót. tehát egészen más légkörben nyílik meg, mint az 1939-es évi. A Szovjetunió fejlődése oly , ’. ,, adásában, és ezzel megkezdő­nem barátaiké, munkatársaiké,^ ^ ü’nnepélyes aktus_ Elsőként úttörők egy-egy | virágcsokorral köszöntik a szü- | löket, majd Hargitai Gyula | anyakönyvvezető emelkedik t szólásra. A gyermekek és szü- | lök sorsáról, megbecsüléséről ♦ beszél. Ezután ünnepélyesen X bejegyzi az újszülöttek anya- homály és za- * könyvi adatait. Most az ünnep- J ség szép mozzanata követke- {zik: a szülők felállnak, és nos eredmény: var, de leginkább kíváncsiság Kétségtelen, hogy sok ameri nyilvánvaló tény, hogy nem kai örömmel felhasználja majd* meghatottan ismételik o^foga- lehet többé a propaganda füg- az alkalmat, és bepillant a ki- < gönye mögé rejteni. Ma már a állításon visszatükröződő szov- j .mokban rendezett első szovjet kiállításhoz. A New York egyik előváro­sában megrendezett szovjet kiállítás a Világkiállításhoz tartozott. A Világkiállításon járt ame­rikaiak többsége számára a A háború kezdetén az ame­rikai katonai körök azt han­goztatták, hogy a hitleristák »■úgy keresztülhatolnak Orosz­országon, mint kés a vajon«, és hogy a Szovjetuniót, hat hét alatt térdre kényszerítik. • A TÉVEDÉSEKBŐL LEHET legelmaradottabb amerikai sem hisz a Szovjetunió »elmaradott­ságáról« hangoztatott legen­dákban. az »Átlagos ameri­kai» — a kiskereskedő/ a ta­nító, a hivatalnok, a diák — az érzések és eszmék furcsa ke­verékével megy a szovjet ki­jét életbe, s maga fog dönteni. HÚSZ VIHAROS ÉV TELT EL a két kiállítás között. A Colysée látogatóit már előké­dalom szövegét » ... Minden erőnkkel arra törekszünk, hogy gyermekünk szocialista társadalmunk méltó tagjává, hazánk hűséges, odaado ál­lampolgárává váljék«. Majd a zítették a közelmúlt évek ese- ♦ tanúkkal együtt aláírják a él­ményei — főleg az első szput-J nyik, és a kulturális cserei eredményei — arra. hogy ész-3 revegyék a magaszínvonalú j szes emléklapot. Várnai Zseni Én gyermekem című versének elhangzása után a különböző szervek aján­szovjet pavilon egyszerűen TANULNI, de csak akkor, ha állításra. Egyrészt izgalommal tudományos, műszaki és kultu- J Rékainak átadására kerül sor: í csak kíváncsiság tárgya volt. a téves nézetet valló emberek töltik el a szovjet szputnyikok, rális fejlődést. A mai amerikai { a me,gyej rendőrfőkapitányság a helyőrségi honvéd pa­nyitására. Sarkantyú Simon tMe* tehetett kóstolni a ka- nem ragaszkodnak görcsösen S IP, o -v-4" n rf A —r p-v 4 i 1 p 1 f ,, , n.lr C r7 O — l * s-. pí pvp. , , l p p\pp A p\ «4 — K 1 t I O mondott megnyitó beszédet a Képzőművészek Országos Szö­vetsége képviseletében. Elmon­dotta: Csokonai nem véletlenül ♦ tisztelte Somogyot »Múzsák­nak szentelt kies tartomány«­legjobb festőinket vonzza ma­gához. Ez a táj gazdagította Iványi Grünwald művészetét; ez formálta, alakította, tette halhatatlanná Egri Józsefet; itt kereste megalkuvásra kép­telenül, heroikus vergődések között lelke nyugalmát, a min­dent átfogó harmóniát. Ber- náth Aurél életművében is nagy szerepe van a Balaton varázslatos szépségének. Ezen | viárt, az egzotikus italnak szá- tévedésükhöz. Amikor a hitle­* mító vodkát, s találkozni lehe- r; Németország vereséget szen- _ tett a barátságos, vendégsze- vedett, Washington továbbra is ♦ retö orosz emberekkel. Sok Iá- lebecsülte a Szovjetuniót, és t toga tót csodálatba ejtett a úgy vélekedett, hogy a szov­szovjet ipar fejlettsége. Az jet népnek igen hosszú idő kell amerikai sajtó és rádió ugyanis a háború sebeinek begyógyítá­Washington megindí­töltik el a szovjet szputnyikok, rális fejlődéist. A mai amerikai j s talán látta is a Nagy Szín- ember, apáitól eltérően, nem ♦ gs ház, a Mojszejev- és a Nyír- annak az országnak az életébe J rancsnokság értékes tárgyak­fácska-együttes fellépését; ta- akar bepillantani, amely sú- lán tudja, hogy a Szovjetunió- lyos terhekkel megrakodva ha­a ___. . . 2 axneniitai sajio es raaio ugyajuo a nacx n ak. A Balaton somogyi oldala:azt akarta elhitetni velük, sához. ; hogy a Szovjetunió iparilag ; teljesen elmaradott ország. A [szovjet kiállításon bemutatott 'ipari berendezések nem voltak [különösen feltűnőek az ameri- [ kai gyártmányokhoz hasonlít- ; va, de távolról sem feleltek meg annak a képnek, amit az amerikai sajtó rajzolt a szovjet iparról. A kiállított tárgyak a szov­jet pavilonban járt amerikaiak ban járt amerikai mérnökök és oktatásügyi szakemberek, szí­nészek és orvosok, sportolók és tudósok milyen mély és kedvező benyomásokkal tértek tóttá a bojkott és a »hideghá- vissza hazájukba. Az amerikai L._Irí Kp\m *4 rTAinPT b orú« politikáját. E politika kudarca ma már mindenki előtt nyilvánvaló, ki­véve legmakacsabb ihletéit. A Szovjetunió gyorsan elérte há­ború előtti gazdasági színvona­lát, sőt a hétéves tervben már azt a feladatot is kitűzte, hogy a termelés döntő területein túlszárnyalja az Egyesült Ál­lamokat. Amerikában most az kisember érdeklődik a szovjet eredmények iránt, tiszteli, sőt néha irigyli azokat. Másrészt az amerikai politi­kai vezetők, a tábornokok, az ladt keresztül az iparosítási aránylag korai stádiumán, ha-J nem annak az országnak az j életébe, amely rakétát tud a | világűrbe röpíteni. Kétségtelen, | hogy a szovjet szputnyikok és a kai ajándékozta meg a szülő­ket, mint a HM és BM dolgo­zóit. A rendőr- és katonafele­ségek tanácsa virággal kedves­kedik a szülőknek. Befejezésül a kormány és a járási pártbi­zottság nevében Takács And­a «^nin« atom jégtörő modell- * T^s országgyűlési képviselő kő­je, az új szovjet elektronikus I szülőket, akik szakító­berendezések és a gigászi i fej-| ni tudtak az évezredes hagyó­lődés más bizonyítékai mész- \ lánnyal és a haladás útját vá­szeimenően igazolni fogják ezt admirálisok és a propagandis- a várakozást. Feltételezhetjük ták szüntelenül azt harsogják, hogy a Szovjetunió »ellenség«. El akarják hitetni az ameri­kaiakkal, hogy a szovjet nép »rabságban él«. Ha az ember a azt is, hogy a kiállítás elősegíti a szovjet életről alkotott sok helytelen előítélet és elképze­lés léküzdését. lasztották. | A megható és szépen meg- | rendezett ünnepség zeneszóvá t ért véget, amelynek hangja I mellett a kis Sándor, György | Lajos, Ottó, Ildikó, Mária él nyaranként Szentiványi . Lajos, a Balaton színeinek hiteles is­merője, itt ól, dolgozik Kunffy Lajos, és sorolhatnánk tovább: Gadányi Jenő, Fenyő A. Endre, Soós István, Szilvássy Margit Az első New York-i szovjet ♦ Rózsa szüleik társaságában, jó kiállítás a második világhábo- i kívánságoktól kisérve elhagy­amerikai nép, a többi néphez hasonlóan, nagyon fog örülni, a vidéken pihen és dolgozik í egy arányié" kis csoportja szá- uralkodó körök idegesen mér- több mint kétmillió példányban _ _----------—■-»—* "'■—mára egészen más jelentősé- legelik a két ország fejlődését megjelenő New York Daily rú előestéjén nyílt meg. Az | jáka termet. g űek voltak. A szocializmus illusztráló összehasonlító szájm- című amerikai lapot olvassa, iránt érdeklődő amerikaiak adatokat. arról szerezhet értesülést, hogy szemében ez a kiállítás azt bi- Az »átlagos amerikait« nem- az amerikai közönséget bámu- zonyította, hogy a szocializmus igen érdeklik a statisztikai latba ejtő szovjet balettáncos­^ óriási lépést jelent az emberi- táblázatok, de az első szput- nők tulajdonképpen sötét szán­revét, végeredményben a kiál-1 ség történelmében. Ezek az nyik azzonal megértette velük dékú kémek, lítás valamennyi kiállító mű- > amerikaiak ismerték a cári a Szovjetunió fejlődését. Mit eredményeznek ezek az vészének nevét. Kedves ham-gulatú, az ese ményhez méltó keretben ren ha a Coiysée-ben rendezendő | dezte meg a Marcali Község kiállítás egybeesik a feszültség * Tanács és pártbizottság az el enyhülése, a Szovjetunió és a? ♦ ;ő névadó ünnepséget, amelye Egyesült Államok közötti iga-|— reméliük — egyre több kő zán baráti kancsó! átok ú4 kor-; vet majd a községben, de ma •Oroszország elmaradottságát, » A második szovjet kiállítás ellentétes hatások? Az általá- szakának beköszöntésével. ♦gyeszerle is. P. I«

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents