Somogyi Néplap, 1959. június (16. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-28 / 150. szám

#> Vasárnap, 1959. június 28. f SOMOGYI NÉPLAf» Új ítélet a visnyeszéplaki gyilkosság ügyében 1957. október 31-én Póré Istv,án visnyeszéplaki lakost 15 évi börtönre ítélte a Megyei Bíróság. Az volt a vád ellene, hogy fejszecsapásokkal meg­gyilkolta, majd az erdőben el­ásta vejét, Jakab Józsefet. Póré István először enyhíté­sért fellebbezett, később pedig a börtönben kijelentette: nem ő gyilkolta meg Jakabot, má­sok ölték meg. S a Megyei Bí­róság dr. Révi György-tan ácsa előtt most azok állnak vádlott­ként. akik miatt Póré István két évet és három hónapot börtönben töltött. * * * Az egész ügy 1949-ben kez­dődött amikor Jakab József Póré István házába került cselédnek. Hamarosan család­taggá, vált, elvette Póré Júliát feleségül. Apósával azonban nem tudott kijönni. A vesze­kedések, később a verekedések szinte napirenden voltak kö­zöttük. Póré István nem tudott to­vább vejével egy házban ma­radni, elment egy bárdudvar- noki rokonához, és ott tartóz­kodott 1956. december 15-ig. Mi történt ezalatt otthon? Papp Istvánt jól ismerik Vis- nyeszéplakon, s nem szeretik verekedős ' természete miatt, melyért már négyszer meg is büntették. Papp jóformán csak a Póré-családdal tartott fenn baráti kapcsolatot, s mivel kútja- szennyezett volt, ide járt vízért. Az anyós állandóan pa­naszkodott Pappnak a rossz családi életre, a verekedésekre, s arra kérte ót, segítsen neki véget vetni, ölje meg Jakabot. De erre kérte Jakabné is Pap- pot. Segítséget’is ígértek a csa­lád egyik rokonának. Póré Já­nosnak a személyében. Papp István úgy érezte, ezt a "kis szívességet« meg kell tennie a családnak, hiszen in­nen hord vizet, s gyakran kér tőlük különböző szerszámokat is. _ ' Megállapodott tehát Póré Jánossal, hogy elteszik láb ától Jakabot. Papp István 1956. de­cember 1í-én 'megjelent Jaka- bék házában, s az erdőbe hív­ta Jakabot. Egyetlen fejszét vittek magukkal. A fejsze ak­kor még Jakabnál volt. Ami­kor elindultak, Jakabné szólt Póré Jánosnak, menjen utá­nuk, s vigyen kapát, hogy a holttestet el tudják temetni. Útközben — míg Jakab szükségét végezte az erdőben ■— Papp a fejszét magához vette, s maga elé engedve Ja­kabot, a fejsze fokával hatal­mas csapást mért a fejére. Majd még egyszer fejbe csap­ta. Mindkét ütés halálos volt. Ekkor ért oda Póré, de a holt­testet nem temették el. A gyil­kosság után Póré sietve meg­vitte rokonainak az »öröm­hírt«: nem kell többet félniük, Jakab nincs többé. Figyelmez­tette rokonait, tüntessék el az áldozat iratait, s jelentsék be a tanácsnál, hogy Jakab József disszidált. * « * December 15-én visszajött Bárdudvarnokról Póré István. Örömmel vette tudomásul, hogy Jakabot megölték, sőt, amikor az eső kimosta a holt­testet, ő vállalkozott arra, hogy újból eltemeti. Visnyészéplak lakóinak gvanús volt a téli időszakban kora hajnalban az erdőbe igyekvő Póré István, utánamentek,, s megtalálták a frissen hantolt gödröt és a holttestet. Póré István — család iának kérésére — a gyilkosságot ma­gáira vállalta. — Azt mondták neki, hogy mivel ő öreg ember, négy-öt esztendőnél tcbb bün­tetést nem ke.ohat. A 15 esz­tendei börtönbüntetés azonban gondolkozásra késztette, s a börtönben visszavonta vallo­mását. * * * A tárgyalóterem zsúfolásig. A vádlóitok padján ülnek az elvetemült gyilkosok. Jakab Józsefnén nem látszik megbá- ná, cinikusan mosolyogva be­szélget őrzőjével. De nem lát­szik megbánás Póré Istvánné, az anyós arcán sem. Emberséges ítéletet kémek az elvetemült gyilkosok. Ja­kabné két gyermekére hivat­kozik, de akkor nem gondolt gyermekeire,. amikor férjét ha­lálba küldte, s aikkar sem gon­dolt családjára, amikor nyu­godt szívvel akár az akasztó­iéira is juttathatta volna saját apját. Póréné is képes lett vol­na férjét akasztófára. Juttatni, mint. ahogy börtönbe küldte. A bíróság életfogytiglani börtönnel sújtotta Papp Ist­vánt; Póré Istvánnét és Jakab Józsefnét gyilkosságra való fel- hujtásért 14, illetve 10 eszten­dei börtönre. Póré Jánost mint bűnsegédet 10 esztendei. Póré Istvánt bűnpártolásért 1 esz­tendei börtönbüntetésre ítélte. A dolgozók védelmében Átfogó baleseti és munkaegészségügyi vizsgálat a megyében A SZOCIALIZMUSBAN TÖRVÉNY VAN a dolgozók egészségének védelmére és a helyes munkakörülmények megteremtésére. A párt nagy fontosságot tulajdonít ennek a törvénynek, és végrehajtását foltságán is. Sürgős feladat, hogy mielőbb tetőt építsenek az autójavító részleg tóié, mert a munkások nagy része télenrnyáron a szabad ég alatt végzi teendőit. A megyében is, mint minde­ahol nem látják egymást a készítő Vállalatnál is. Súlyos portól a munkások, és még ma mulasztások vannak az uj dot mindenkitől megköveteli. Ezért nütt, jelentkezik a helyszűke. látogattak el megyénkbe is Budapestről, a Helyiipari Szakszervezettől, hogy öt bri­gáddal részletesen megvizsgál­ják a helyiipari vállalatok bal­eset- és munkaegészségvédel­mét. Megállapították, hogy ál­talában nincs ok arra, hogy Somogybán e téren vészharan­got kongassunk, de akad sok olyan hiba, amelynek azonnali Azonban ez bármennyire is így van, az előírt mosdót, öltö­zőt és vécét mindenhol bizto­sítani kell. A legtöbb helyen, így az Ingatlankezelőnél, a Fi­nommechanikai Vállalat autó­javító részlegénél is a dolgo­zók létszámához viszonyítva túl kicsinyek a mosdók, a vé­cék. A Köztisztasági Vállalat kocsitelepén és kertészeti rész­sincs felszerelve az elszívó be­rendezés, pedig igen sok pénzbe került. Alapve­tő hiba, hogy az új létesítmé­nyek tervrajzait nem mutatják meg a szakszervezetnek, a Közegészségügyi és Járvány­ügyi Állomásnak. Ha megtet­ték volna, ma nem helytelení­tenék a Kaposvári Faipari Vállalatnál, hogy a szalagcsi­szoló magassága nem felel meg az előírásnak, nem jó az el­szívó berendezés. KORÁBBAN ÚGY HATÁ­ROZTAK, hogy kihelyezik a vagy sürgős kijavítását rendel- legénél egyáltalán nincs mosdó városból a vasútállomás mél­tók el. Az épületek állagából szár­mazó legsúlyosabb balesetve­szélyt a kadarkúti és rinyaúj- laki téglagyárban fedtek fel, ahol több szárítóban leállítot­ták a munkát. Veszélyesnek találta a bizottság a Bánya- és Építőanyagipari ÉS műkőüze­mének korhadt tetőszerkezetét. Ebben az üzemrészben a szili­kózis veszélye is fenyeget, s ezt csak elszívó berendezéssel vagy nedves munkafolyamattal lehet megszüntetni. Erősen megrongálódott a Csurgói Tég­lagyárban egy brendháznak nevezett féltetős épület. Több téglagyár bányájában életve­szélyes az, hogy a bányafal el­éri a 80—90 fokos szöget. Rossz állapotban van a Tanácsi Tég­lagyári Egyesülés szervestrá- gya-üzemének palatetője. Azonnali statikai vizsgálatot rendeltek el a Köztisztasági Vállalat istállójának düledező falaira, megrongálódott kocsi­színének tetőszerkezetére. A MEGRONGÁLÓDOTT ÉPÜLETEK mellett a legtöbb egészségügyi ártalmat, sza­bálytalanságot a zsúfoltság je­lenti. Ebben a Fínomméohani- kai Vállalat és a Rendeltsza- bóság vezet. A Finommechani­kánál már közlekedni sem igen lehet. Több részleg leállítását helyezték kilátásba. A leállítás veszélye fenyeget a Rendelt- szabóságnál is. A vállalat nem tartva be az üzem megindulá­sakor kiadott SZMT munka- védelmi előírást, munkáslét- számát az eredetinek három­szorosára növelte. Enyhíteni kell a Kaposvári Faipari Vál­lalat bútorré'7iegének, a Csur­gói Faipari Vállalat esv rész­legének és a Kefeüze.m serte- műhelyének tűrhetetlen zsú­és öltöző. A Kaposvári Faipari Vállalatnál megszüntették a női öltözőt, és raktárrá alakí­tották át. Tűrhetetlen, hogy a Böhönyei Téglagyárban a fér­fiak és nők egy vécét használ­nak. Az említetteken kívül a téglagyárak 60 százalékában nem megfelelő a mosdók, vé­cék, öltözők állapota. Sürgős intézkedésekre van tehát szük­ség. A bizottság megállapította, hogy az elektromos berende­zések balesetvédelmi szem­pontból általában nem esnek súlyosabb kifogás alá. Hiba azonban, hogy a legtöbb tégla­gyárban a transzportöröknek nincs kikapcsoló berendezésük, és nem egy üzemben átkötik a biztosítékot. De könnyen szár­mazhat életveszélyes áramütés a földbányákban rosszul lefek­tetett kábelvezetékektől is. A MUNKAVÉDELMI BRI­GÁDOK figyelme kiterjedt a nők foglalkoztatására is. A nőknek és fiatalkorúaknak jő (1600—1800 Ft) a kereseti le­hetőségük. A téglagyárakban J azonban nem tartják meg aí törvényes . előírást, és a nők-^ kel sokszor jóval a súlyhatá-i ron felül emeltetnek. A mun-5 karuhát mindenütt megkap­ják. Baj van azonban a kihor­dási határidőkkel-. A Patyolat-!] náT a szénhordó, és a műveze-J tó egyformán 24 hónapra kap-^j ja meg a műnk . ihat. Ez', aránytalan, célszerűtlen, igaz-, ságtalan. A munkavédelem szabályai a régi, korszerűtlen nebb üzemekre éppen úgy vo-, natkoznak, mint az újabbakra,1, a modernekre. Az új létesít-i mények közül igen rossz a1, munkavédelem a Csurgói Fa-^ ipari Vállalat üzemrészében,? letti fékéi üzemet, de mert ez még érthetetlen okokból ma sem történt meg, kifogás tár­gya a környezetre tett káros egészségügyi ártalom. A szóban forgó hibák főként azért fordulnak elő, mert az üzemek nagy részében baj van a munkavédelmi szemlélettel, még inkább a balesetelhárítás megszervezésével. Nem, vagy csak részben tartják meg az előírt havi szemléket a Köz- tisztasági Vállalatnál. a Patyo­latnál. a Csurgói Faipari Vál­lalatnál, a Bánya- és Építő­anyagipari ES-nél. Az Ingat­lankezelő Vállalatnál nem tud­nak jegyzőkönyvet felmutatni arról, hogy havi szemléket tar­tanának. A Csurgói Faipari Vállalatnál még a baleseti sta­tisztikára vonatkozó rendeletet sem ismerik. Az Ingatlankeze­lő és a Rendeltszabóság eddig előfordult baleseteinél nem egyeztettek az SZTK-val. Ugyancsak hiányzik a baleseti nyilvántartás a Kefeanyag Ki­gozók balesetvédelmi oktatá­sával kapcsolatban. A Faipari Vállalatnál és a Keíeüzemben kioktatják, a többi vállalatnál egyáltalán nem vagy csak _ a havi balesetvédelmi oktatás­ba vonják be az új munkáso­kat. akik sokszor több hétig is dolgoznak, anélkül, hogy (sej­telmük volna arról, milyen bal­eseti veszély leskelődik rájuk. Az elméleti oktatás majd min­denütt . elmaradt. Az eddig megtörtént — igaz, kevés — baleset is elmaradhatott volna, ha a balesetvédelmi oktatást rendszeressé, a nyilvántartást alaposabbá, az ellenőrzést ha­tékonyabbá teszik. A műnkavédélmi brigádvizs­gálatokon sok fényképet is ké­szítettek. Ezt a jelentéssel együtt eljuttatják a július ÍO-én tartandó megyei munka- védelmi értekezletre, amelyen a vállalatok is részt vesznek. Itt döntik el, milyen beruhá­zások szükségesek ahhoz, hogy elhárítsák a baleseti veszélye­ket, és meghatározzák a to­vábbi sürgős teendőket is. Jó lenne, ha ezen a balesetvédel­mi tanácskozáson a felelősség kérdésével is sokat foglalkoz­nának, mert eddig a felelőst sehol sem lehetett megtalálni, ahol baleset történt. Ennek az állapotnak vessenek véget. HA A BALESETVESZÉLY ELHÁRÍTÁSÁRA szükséges beruházásokat a megye az üze­mek rendelkezésére bocsátja, s a szakszervezet kezébe veszi a munka- és egészségvédelmet, *kkor a balesetek száma csök­kenni fog, javul a munkakedv, ez pedig meglátszik majd a termelés emelkedésében is. Hódít az ízléstelenség? Kétségbeejtő az új »-nép­viselet«. Hordják már reggel, délben,- este. Utcára és szó­rakozóhelyre. mindenhova, ahol csak ember előfordul­hat. A férfiak állítólag rósszné- ven vették, hogy elhódítot­tuk tőlük a nagrágviseletet télire. Nem értem, méltatlan- kodásukat, mert télen — kü­lönösen a dolgozó nő számá­ra — igen jó viselet a nad­rág. Most viszont kénytelen vagyok igazat adni a nadrá- gos nőkre görbe szemmel — Ágyneművel 330, nélküle szoba gazdája. 300. Fizetni előre kell. Elsejé­től szabad is lesz a szoba, a ta­nár, aki itt lakik, elköltözik, megnősül. Előtte egy újságíró lakott itt..: — Tisztálkodás, mellékhelyi­ség?- . <— Mellékhelyiség a szute- rémbam van, le kell menni az udvarra, ott közelíthető meg. A mosdás itt a szobában. Itt a mosdótál, a víznek meg ez a Beleképzeltem magam annak a városunkba érkező kevés pénzű, de ennél valamivel több igénnyel rendelkező fiatalem­bernek a helyébe, aki, hogy munkáját eredményesen végez­hesse, ezenkívül tanulni, szó­rakozni is vágyik, valamelyik albérleti szobában próbál ma­gának otthont teremteni. Nya­kamba vettem a várost. A Ma­gyar Hirdetőben és az ismerő­söktől kapott címek birtoká­ban néhány órát mint albérle­tet keteső töltöttem el. Amer­re csak jártam, mindenütt azt néztem, hol látom meg a bű­vös feliratot: »Bútorozott szo­ba férfi részére kiadó.« Az albérlő nem családtag Kassa utca 13. Nagyon barátságos a fogad­tatás, de annál kisebb az az emeleti szoba, melyet a házi­gazda albérletibe kínál. A kis ablak előtt heverőféle, s bár nem vagyok daliás ember, ki­nyújtózva nem tudnék rajta aludni. Ezenkívül szekrény, apró vaskályha, asztal, szék, és akkora hely, hogy az ember nem éppen kényelmesen meg­fordulhat. — Kicsi ez a szoba. Kétszer négy méter lehet — jegyzem meg. ___= — Öt centi híjával így álla- érdekli a zene, nyugodtan rá- pította meg a műszaki felrné- diózhat; a másik lakó valóság­rés is, melyet a tanács végez- gafl bömbölteíá a rádióját, de tetett. Ezért nem is számítót- még sem szóltunk neki... ták. szobának, máskülönben biztosan leválasztják. Tudja, KülÖfibéiárat valamelyik »jóakaratú« szom- ... , ,* szádom szólhatott az érdé- v5U forintért künkben... Most azért adom Arany János tér V. ki, mert a kislányom iskoláz­tatása sokba kerül.' — Sajnos, közben már kiad­— £ü mennyiért? tam a szobát — ezzel fogad a Albérletet kerestem — Igaz, nem szívesen, mert egy pécsi szere­lő vette ki, aki csak rövidebb időt tölt Kaposváron. Magának hosszabb időre kellene? — Igen, kérem .:: — Jaj, de kár. De azért tes­sék bejönni, megnézni a szo­bát. Megnéztem. Valaha konyha lehetett, erről árulkodik a mo­zaikpadló, s az innen nyíló éléskamra, ahol a mosdóalkal­vödör — mutatja. — Tudja, matosságot elhelyezték. (Télen van ugyan itt az emeleten fürdőszoba és mellékhelyiség, de nem szeretjük, ha használat közben a családtagok egymást zavarják. Az albérlő pedig, ér­ti, ugye...? I-gen, értem! Az albérlő meg nem is családtag. Eléggé kel­lemetlen lehet éjszaka, főleg télen, különösen, ha az ember betegeskedik, az udvarba va­ló lemászkálás. Arról nem is beszélve, hogy a kis szobáért a 300, illetve a 330 forint egy kicsit sóik. — Feltételek? — Haza bármikor járhat, ■ kulcsot kap. Csak nő látogató- ls “a™am' Ha tu<ina egy kát lehetőleg ne fogadjon. Ha *e‘yes kislányt, szóljon neki bizony barátságtalan lehet hideg miatt.) — Ára? — 300 ... Ágyneművel 40 fo­rinttal több. Ehhez jön még a villany, körülbelül havi 10 fö­nn, a szobában lévő rádió ha­vi díja, mely 6 forint — Feltételek? — Ó, kérem, semmi. Szeret­nék egy rendes állandó lakót.: -. Látogatót is fogadhat, csak ren­des barátok és barátnők legye­nek, ne nyúljanak az én hol­tom, hogy villany sincs, s egy törött üvegű petróleumlámpa szolgáltatja a világosságot. A háziasszonynak sem tetszik. — Szeretném elcserélni jobb lakásért mert ide még a vil­lanyt se érdemes bevezetni. Hogy mennyit kérek a szo­báért? 300 forintot, de a taka­róért külön 30 forintot számí­tok fel. — Kicsit sok a 300 forint, hi­szen még villany sincs, és nem is különbejáratú a szoba..: — Ez igaz, de a csend, ami itt van, megfizethetetlen. Hi­szen még a szomszédban sincs gyerek, nem zavarja a pihe­nést semmiféle lárma. Az árak beszélnek Kassa utca 14 és Zrínyi a. 40. Rózsalugas, virágillat, ma- d árcsattog ás, szépen berende­zett, méregdrága szoba. Úgy látszik, a külsőségeket is hoz­— Két személyre adjuk ki a2 szobát 500 forintért, de haj egyedül’ akar lakni, megfizetheti* az 500 forintot — így tájékoz-fi tatnak a Zrínyi utca 40 szári# alatt. — Jelentkezett már egyj albérlő, beszéljen vele, háthat megegyeznek. Az illető az el­lenforradalom alatti bűnössé -I géért' börtönben ült, nemrégen® szabadult... Javaslom, fc-glal-M ja el a szobát, mert ma már ti-ÍJ zen is kerestek albérletet... ^ Megtudom kfttcleréé-e'mrt'l hogy a villanyért külön tízís forintot kell fizetni, a téli. tü-j 7elő az én gondom, s nő láto­gatóimmal csak a kerítésen kí­vül beszélgethetek. Szép a szo-1 ba, de nem annyira, hogy egy'! idegen emberrel Iskjak benne,] s nem annyira, hogy 500 forin tot fizessek érte. Utószó Lehettem volna még ágytu lajdonos a Május 1 utca 40.1 szám alatt havi 200-ért, s egyg szobában alhaitam volna a la­kás idős gazdáiéval meg még| egy ágybérlővel. A Beloiannisz! utca 43. szám alatt 200-ért kap­tam volna kis régimódi bútor-J mimhoz... A kislányom el- rászámítják az ágyhoz, a szó- ral berendezett szobát, csak utazott "szabadságra, s az ő he­Petróleumlámpa 300-ért Honvéd utca 35. • — Ez, kérem, az ön igényé­nek nem megfelelő — így a ki- párnak, mert az asszonyokkal adó szoba gazdája. Igaza van, sok baj van. mert a régi, gerendás mennye- Ez a szoba nagyon szép, a zetű szoba nem nyerte meg környezet is t-- c'gfelelő de so- tetszésemet, Főleg, amikor iá- kallóm az árát. bahoz a Kassa utca 14-ben. volt a bökkenő, hogy a tulajdo-J , ~ f forintért adom a szó- nos és a másik albérlő ezen! bat, de ha hoz magával esv , , kollégát, barátot, 460-ért meg- kares7tuI közlekedik a kony- kapják ketten. Maguk is jól ha!ba’ A Berzsenyi utca 301 járnak, én is. Most egy erdész- alatt már 150—200 forintért isi házaspár lakik itt, s bár az jutott volna ágy. de az omlado-f asszony finom, rendes urinö, még a takarítást is maga vég­zi, nem szívesen adnám házas­zó falú, penészes szoba nemi nyerte meg a tetszésem, s ígyj a végigjárt helyek közül egy­nél sem mondhattam: otthonfj ál tam. Szoboszl»; MbertJ néző férfitestvéreknek. Ed­dig azt hangoztatták, hogy: ■■bezzeg, könnyű a nőknek nyáron! .4 melegben milyen jó ruhadarab a bő szoknya, viszont a nadrágban meg le­het sülni«. Hát ez az. Meg le­het sülni, és mégis mit ád a divat istene?! Rengeteg a nad- rágos nő, akik a szabóművé­szet halászradrág elnevezé­sű remekében díszelegnek naphosszat. Ö nemcsak a Ba­te ion-patton, kiránduláso­kon! A divatőrület amazon­jai mát nem válogatják az alkalmat. Utcai ruhaként vi­selik ezt a »bokáig nem telt ki ruhadarabot, s nem képe­sek elhinni, hogy milyen nagyfokú ízléstelenségről, stílustalanságról adnak szá­mot naponként, hogy piacot, szórakozóhelyet, esti korzót, mindent nadrágban lejtenek, végig! Persze, a férfiak sem kü­lönbek a Deákné köz­mondásos vásznánál. Érten­dő pedig a megállapítás az Amerikából beszivárgott di­vat majmolására hajlamos ‘iatalabb évjáratúnkra, ők is reggel, délben és este olyan nadrágokban feszíte­nek, melyek majd kicsattan­nák lábszárukon, s amikbe, ha nem volnának elöl, hátul, oldalt és ki tudja még hol el­mésen elrejtett zipvzárak, va­lóban csak cipőkanállal tud­nának belebújni. Hogy egyéb viseletűkről ne is beszéljünk! Valóságos blúzköltemény já­rul a »mindjárt kireped« nadrághoz.. Nos, ezek az ing­nek nem nevezhető ruhada­rabok magukon hordják a legképtelenebb kelmefestői ötleteket. Látható rajtuk skalpot szedő indiántól kezd­ve nyíló bazsarózsáig az ég­világon minden, ami az ízlés­telen szemének, szájának in­gere. S ifjaink, akikre most a nyáron nem vigyáz az is­kola, imigyen felöltözve azt hiszik, feltalálták az elegan­cia kvintesszenciáját, pedig csak ízlésből vizsgáznak rosszul nap nap után. Miért is járnak hát apányi legények maskarában, ját­szanak farsangot. Fejükről "sak a széleskarimájú kalap hiányzik, s előlük a terelésre szánt rm ho-snrda, aminelt- sehoay -'■»* iy<? 7 város- ''anl U L

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents