Somogyi Néplap, 1959. június (16. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-26 / 148. szám

Péntek, 1959. június 26. 2 SOMOGYI NÉPLAP Uz SZKP Központi Bizottságának plénumán elhangzott felszólalásokból Moszkva (MTI). Az SZKP Központi Bizottságának szer­dán megnyílt plénumán a népgazdasági tanácsok képvi­selői beszámoltak, hogyan tel­jesítik a XXI. pártkongresz- szusnak a műszaki haladás meggyorsítására vonatkozó ha­tározatait. Konsztantyin Petuhov, a moszkvai városi népgazdasági tanács elnöke ismertette a moszkvai ipar technikai fel­szerelésének felújításáról szó­ló adatokat. A moszkvai vál­lalatok dolgozói felajánlották, hogy 1965-ben a termelés növe­kedése másfélszer annyi lesz, mint amennyit a hét­éves terv előírt. Ennek előmozdítására jelentő­sen növelik a gépgyártást. Szergej Afanasz.iev, a lenin- grádi népgazdasági tanács el­nöke elmondotta, hogy a le- ningrádi dolgozók vállalták: nemcsak a termelés színvona­lában. hanem a munka ter­melékenységének növelésében, a készítmények technikai színvonalának emelésében is hat év alatt teljesítik a hétéves tervet. Ivan Gyadik. a sztalinói népgazdasági tanács elnöke kijelentette, hogy a termelés komplex gépesítése és auto­matizálása biztosítja a sztali­nói gazdasági kerület vállala­tainál, hogy a munka terme­lékenysége a hétéves tervidő­szak alatt 55,8. a termelés pe­dig 56,3 százalékkal növeked­jék. A Donyec-medencében 35 bánya munkájának átszer­vezésével a széntermelés évi több mint 13 millió ton­nás növekedését biztosít­ják, ezenkívül 28 új bányát helyez­nek üzembe. A Francia Kommunista Párt XV. kongresszusa Párizs (MTI). Szerdán dél­előtt kezdte meg munkáját a Francia Kommunista Párt XV. kongresszusa. Georges Marrane, Ivry pol­gármestere, a Központi Bizott­ság tagja nyitotta meg a kong­resszust, utána Maurice Tho- rez, a párt főtitkára lépett a szónoki emelvényre. Beszámo­lójának elején megemlékezett a párt halottairól. elsősorban Marcel Cachin-cől és Frederic Joliot-Curie-ről. A kongresz- szus egy perces néma felállás­sal adózott emléküknek. Maurice Thorez rámutatott arra, hogy a XIV. pártkong­resszus óta eltelt időszakot Franciaország életében a párt­ütők összeesküvéséből kinőtt személyi hatalom rendszeré­nek megteremtése jellemezte. A múlt év eseményei során a Francia Kommunista Párt a reakcióval szembeni el­lenállás legfőbb erejeként mutatkozott meg, megfe­lelt a francia dolgozók, a francia nép bizalmának. Thorez megállapította: min­den téren az önkényes kor­mányzás. a vezető kultusz lé­pett a demokratikus intézmé­nyek helyébe. Tiltakozott a szabadságjogokat sújtó intéz­kedések ellen. Az algériai háborúval kap­csolatban Thorez kimutatta, hogy a személyi hatalom — minden ígéreté ellenére — to­vább folytatja, és még súlyo­sabbá teszi a háborút. — Kongresszusunknak a prole­tár nemzetköziség elveihez hí­ven ünnepélyesen ki kell je­lentenie, hogy az algériai nemzetnek joga van a függetlenséghez <— mondotta Thorez. A degaulleista rendszer kül­politikáját illetően megállapí­totta, hogy az pontosan ellen­kezik a francia nép törekvé­seivel, hiszen az egyszerű em­berek békét akarnak. A továbbiakban hangoztatta, hogy minden népi erőt tömörí­teni kell a demokrácia helyre­állítására és megújhodására. Mindenekelőtt a munkásosz­tály egységét kell biztosítani. ■ A továbbiakban nagy jelen­tőségű konkrét programot ter­jesztett .elő, amely alkalmas platform lehet a francia mun- I kásosztály, a dolgozó paraszt­ság, az értelmiség, a városi kö­zéprétegek szövetségének, a kommunista párt és más de­mokratikus pártok szövetségé­nek létrehozására. A francia kommunisták al- kotmányozó nemzetgyűlés összehívását javasollak egy valóban demokratikus kormányforma megállapí- . tására, amely a következő elveken nyugodnék: a legfőbb hatalom a nép képviselőié, akiket köz­vetlen és arányos választással választanak meg, a képviselők egyetlen nemzetgyűlést alkot­nak. A kormány felelős a nem­zetgyűlésnek. Minden válasz­tás arányos rendszer alapján történjék. A rendőrséget meg kell tisztítani és demokrati­zálni kell. A hadsereg rövid ideig tartó katonai szolgálaton alapul, a hadsereg alá van ren­delve a polgári hatalomnak. Le keÚ rakni egy modem népgazdaság függetlenségének anyagi alapjait: államosítani kell a mono­póliumokat, a bankokat és a biztosító társaságokat. A Francia Kommunista Párt főtitkára ezután a szocializ­musba való átmenet formáiról szólt, és aláhúzta a szocializ­musba való átmenet általános történelmi szükségességét Referátuma befejező szaka­szában a párt problémáiról, szervezeti kérdéseiről beszélt. Thorez így fejezte be refe­rátumát: — A Francia Kom­munista Párt és a francia nép előtt kemény harcok állnak. Pártunk erejét nem kímélve szét fogja oszlatni az illúzió­kat, a hazugságokat mindent elkövet a demokrácia helyre­állításáért, megújhodásáért A sztalinói népgazdasági ta­nács hatáskörébe tartozó gép­gyárak a hétéves tervben 1,7- szeresére növelik termelésüket. Több mint száz automata és félautomata gépsort és 280 gé­pesített szalagot helyeznek üzembe a hétéves tervidőszak­ban. Szergej Sztyepanov, a szverd- lovszki népgazdasági tanács el­nöke kijelentette, hogy a nép- gazdasági tanácshoz tartozó vállalatok dolgozói elhatároz­ták, hogy egy évvel hamarabb teljesítik a hétéves tervben rájuk váró feladatokat. A nép- gazdasági tanács vállalataiban több mint 1200 újfajta, nagy teljesítményű gép, műszer és készüléktípus gyártását veze­tik be. Nyikolaj Tyihonov. a dnyep- ropetrovszki népgazdasági ta­nács elnöke elmondotta, hogy a vasércmedence bányá­szai olyan eredményekkel dicsekedhetnek. amelyek körülbelül kétszeresen fe­lülmúlják a hasonló ame­rikai bányák teljesítmé­nyeit. E bányákban egyszerre három, sőt néha négy szinten folyik az érc kitermelése. Bevezették egy új típusú melegfúrógép használatát is, amely öt-hat- szgrosára növeli a termelé­kenységet. Viktor Fjodorov, az Állami Vegyipari Bizottság elnöke hangsúlyozta, hogy a vegyipar fejlesztésére vonatkozó párt­ós kormányhatározat forduló­pont volt a szovjet vegyipar fejlődésében. A szovjet gép­gyárak növelték a vegyipari felszerelések előállítását, bő­vült a vegyipar tudományos kutató és' tervező bázisa. Fjodorov végül kiemelte, mennyire fontos, hogy össze­hangolják a szovjet tudósok­nak és a többi szocialista or­szág tudósainak a vegyipar te­rületén végzett munkáját Vonják ki as amerikai agresssiós csapatokat Dél-f orcából! Nagygyűlés Pekingben a koreai háború kirobbantásának 9. évfordulóján Peking (TASZSZ). Szerdán Pekingben nagygyűlés volt an­nak a harcnak a támogatására, amelyet a koreai nép vív az amerikai csapatoknak Dél-Ko- reából történő kivonásáért. A nagygyűlésen Kuo Mo- zso, a Kínai Békebizottság el­nöke mondott beszédet. — Ki­lenc esztendővel ezelőtt rob­bantották ki az amerikai im­perialisták a bűnös agresszív koreai háborút — mondotta. — A hősi koreai nép a Szov­jetunió vezette szocialista tá­bor és az egész világ békesze­rető népei tevékeny támogatá­sával, a kínai népi önkéntesek­kel együtt szétzúzta az ameri­kai agresszorokat és kiszolgá­lóikat, s az ellenséget a tűz- szüneti egyezmény aláírására kényszerítette. Ezután arról beszélt, hogy a koreai—kínai fél következe­tesen megtartotta a fegyver­szüneti egyezményt, és fárad­hatatlanul küzd Korea békés egyesítéséért. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kor­mánya egyoldalúan nyolcvan- ezer fővel csökkentette a nép­hadsereg létszámát. A kínai népi önkéntesek egységeit tel­jesen kivonták Koreából, s ez a koreai kérdés mielőbbi meg­oldásának új feltételeit terem­tette meg. — Ezzel szemben — folytat­ta Kuo Mo-zso — az amerikai agresszorok továbbra is Dél- Koreában tartózkodnak, sőt az ország déli részének meg­szállását tartóssá akarják ten­ni. Felemelték a liszinmanista hadsereg létszámát, Dél-Ko- reában atom- és rakétafegyve­reket helyeztek el. Ezek a pro­vokációs cselekedetek — mu­tatott rá Kuo Mo-zso — nem­csak akadályozzák Korea bé­kés egyesítését, hanem súlyo­san veszélyeztetik a Koreai Népi Demokratikus Köztársa­ság biztonságát, a Távol-Kelet és a világ békéjét. — A kínai nép — hangsú­lyozta beszéde befejező részé­ben Kuo Mo-zso — a koreai néppel és a világ népeivel együtt erélyesen követeli az amerikai agressziós csapatok teljes kivonását Dél-Koreából. A nagygyűlés résztvevői a koreai néphez intézett távira­tukban biztosították a koreai népet arról, hogy minden ere­jükkel támogatják a Dél-Ko- reában tartózkodó amerikai csapatok kivonásáért és Korea békés egyesítéséért vívott igaz­ságos hárcában. De Gaulle megbeszélései az olasz politikai vezetőkkel Róma (MTI). Nyugati hír-! a Szaharáról is, valamint az ügynökségek jelentése szerint; atomkutatási együttműködés de Gaulle tábornok, Gronchi j lehetőségéről Olaszország és olasz köztársasági elnök és a j Franciaország között. Az olasz két államfő kísérete szerdán a 1 külügyminisztériumhoz közel késő esti órákban észak-olasz­országi útjáról visszaérkezett Rómába. Az AP beszámolója szerint de Gaulle és Gronchi azon a különvonaton, amelyen Rómá­ba utazott, előbb négyszemközt tárgyalt, majd bevonta a meg­beszélésekbe Couve de Murvil- le francia és Pella olasz kül­ügyminisztert, továbbá a két nagykövetet. Pelila külügyminiszter Ró­mába érkezésükkor újságírók előtt kijelentette, hogy a genfi értekezleten kívül szó volt Észak-Afrikáról, Algériáról és ilyen szerződést javasolni. álló körökben — mint az AP írja — kijelentették, hogy de Gaulle érdeklődött az olaszok­nál, mi a véleményük egy, a 'NATO-hoz kapcsolt nyugat- földközi-tengeri szövetségről, amelynek Franciaország, Olaszország, Marokkó és Tuné­zia lenne a tagja. Említett kö­rök szerint az olaszok kedve­zően fogadták ezt az elgondo­lást, de csak általánosságban vitatták meg, és nem volt szó arról, hagy Franciaország vagy Olaszország hajlandó 'lenne Megalakult az új argentínai kormány Buenos Aires (MTI) Nyugati hírügynökségek jelentése sze­rint szerdáin délután megala­kult az új argentínai kormány. Csütörtökön délelőtt érkezett AFP-jelentések hangsúlyozzák, hogy a kormányválság megol­dása után a hadsereg parancs­noki karában támadt válság még továbbra is fennáll. Bue­nos Aires utcáin ugyan nyuga­lom van, de ellenőrizhetetlen hírek kerültek forgalomba az egymással szemben álló pa­rancsnokok csoportjai között induló politikai küzdelemről. A legfrissebb jelentések sze­rint az új argentínai kormány rövid idővel megalakulása után elrendelte magasrangú katona­tisztek egy csoportjának letar­tóztatását. Olyan tisztekről van szó, akik Aramburu tábornok ideiglenes kormánya idején fontos katonai vagy polgári ál­lást töltöttek be. Az amerikai katonai segélyprogram újabb terve a fokozott beavatkozás eszköze Moszkva (TASZSZ). Eisen­hower elnök jelentést terjesz­tett az amerikai kongresszus elé »a katonai segélyprogram megszervezéséről és végrehaj­tásáról«. A jelentést egy úgy­nevezett elnöki bizottság dol­gozta ki, amelynek vezetőjei William Draper tartalékos tá­bornok, akii régebben az Egye­sült Államokat képviselte az »európai gazdasági együttmű­ködési szervezetben« (OEEC). Azt megelőzően pedig a Dillon Reedet Co. bankház alelnöke volt. Ez a bankház arról neve­zetes, hogy a két világháború között Németország fegyverke­zését finanszirozta. A szóban forgó »elnöki bi­zottság« jelentésében azt ajánl­ja, hogy az Egyesült Álla­mok biztonsága érdekében folytassák a széleskörű kato­nai segélyprogramot. A bizott­ság határozottan ellenzi e program bárminemű csökken­tését azt állítva, hogy a segély- program megnyirbálása »ka­tasztrofális következményekkel járna a szabad világra és az Egyesült Államokra«. A jelentés, melyet Eisenho­wer elnök teljes súlyával tá­mogat, azt állítja, hogy az Egyesült Államokat ' »jobban, mint valaha, háborús veszély fenyegeti a kommunizmus ré­széről«, ezért a Draper-bizott- ság azt ajánlja, hogy a kato­nai segélyprogramra vonatkozó terveket hosszú lejáratra, előbb hároméves időszakra, majd öt évre készítsék el. A jelentés ezenkívül azit indítvá­nyozza, hogy az amerikai'kül­ügyminisztérium az amerikai diplomaták, az amerikai kato­nai missziók vezetői jussanak fokozott szerephez a »segély- program« terveinek előkészíté­sében. Ez más szóval azt je­leníti, hogy az amerikai diplo­maták és katonai megbízottak az eddiginél fokozottabban, közvetlenül beavatkoznának a »segélyben« részesülő országok belső ügyeibe A Bone előtt lezajlott összeütközés részletei Párizs (MTI). A párizsi saj­tó beszámolókat közöl a algé­riai Bone városának kapui HARRIMAN: „Von mit tanulnunk a Szovjetuniótól..." Moszkva (MTI). A. llarri- nian, ismert amerikai politikus, aki a második világháború ide­jén az Amerikai Egyesült Ál­lamok nagykövete volt a szov­jet fővárosba^, hathetes láto­gatást tett a Szovjetunióban. Tapasztalatait, benyomásait csütörtökön délelőtt sajtókon­ferencián ismertette a szovjet és a külföldi sajtó munkatár­sainak. Harriman elmondotta, hogy igen sok változás történt a Szovjetunióban, mióta elhagy­ta az országot. Mindenütt igen szívélye­sen, barátságosan fogadtak — mondotta a többi között Har­riman. — A fogadtatásban is megláttam azt a mindenütt megnyilvánuló jóakaratot, hogy jobb kapcsolatok létesül­jenek a szovjet és az amerikai nép között. Másrészt szemé­lyemben — úgy tűnik fel — annak a szoros baráti együtt­működésnek szimbólumát lát­ták, amely a második világhá­borúban alakult ki országaink között. Harriman hangsúlyozta: szükségesnek tartja a köl­csönös tájékoztatás megja­vítását. a helytelen tájé­koztatás kiküszöböléséit. Ebből a szempontból igen ör­vendetesnek minősítette a szovjet—amerikai kiállítás-cse­rét. Szovjetunióbeli tapasztala­tairól Harriman a következő­ket mondotta: — Igen nagyarányú fejlő­dést, előrehaladást, helyreállí­tó munkát tapasztaltam min­denütt a Szovjetunióban, bár­merre jártam, a gyárakban és a kolhozokban égj aránt. A szovjet üzemek igen jó minő-, ségű árut termelnek. Rendkí­vül nagy benyomással volt rám az is, hogy gyors ütemben építenek lakóházakat, köztük saját' egyéni tulajdonba kerü­lő házakat is. Tudom, hogy a Szovjetunióban évekig lakás­hiány volt, és örülök, hogy ezt rövid időn belül felszámol­ják. Harriman elmondotta: tapasztalatai szerint a szovjet gyárakban csök­kentik a munkaidőt. Nagy fejlődés tapasztalható a tudományos kutatómunkában. Ez a munka szintén mély be­nyomással volt rá. Igen sok egyetem, tudomá­Ajro* iáimét k na a szovjet­unióban, és ezek jól dolgoz­nak. Sok olyan fiatalemberrel találkoztam — mondotta —, akik a levelező vagy esti tago­zaton tanulnak. Igen nagy a szovjet fia­talokban a tudásvágy. és azok a körülmények, ame­lyek között ezek a fiatalok ta­nulnak, szintén rendkívül fi­gyelemre méltók. Remélem, hogy az ifjúság tudásszomja is elősegíti a jobb kapcsolatok, a jobb megértés létrejöttét — hangsúlyozta Harriman; Kérdésekre válaszolva nagy elismeréssel szólt a bratszki erőmű építkezéseiről is. — Az erőmű felépítésére ki­választott hely valóságos mér­nöki álom — mondotta Harri­man. — Nagy benyomást gya­korolt rám az a mérnöki mű­vészet, amellyel megfékezik a rendkívül nagy sebességgel ro­hanó folyót. Ennek az erőmű­nek a termelése mintegy két­szer akkora lesz, mint a leg­nagyobb amerikai vízierőmű, a Grand Coolie termelése: négy» millió kilowatt kapacitású. A szovjet—amerikai kap­csolatok lehetőségéről szólva Harriman foglalkozott a kul­turális. tudomány0« w techni­ka: együttműködés problémái­val. — Az a benyomásom, hogy van mit tanulnunk a Szovjet­uniótól. Csak egyetlen példát említek: a magasfeszültségű távvezetékek építésében a Szovjetunió elhagyott bennün­ket. Tanulhatunk a Szovjet­uniótól az egyenáram felhasz­nálásában és más kérdésekben is. Ugyanakkor például a szov­jet mezőgazdaság számára igen hasznos lehet az amerikai ket­tős hibridkukorica alkalmazá­sa a nagy mezőgazdasági prog­ram megvalósításában. Harriman röviden szólt N. Sz. Hruscsovval, a Szovjetunió miniszterelnökével történt ta­lálkozásáról. Elmondotta: Hrus­csov igen szívélyesen fogadta, nem mint újságírót, hanem mint volt diplomatát. A talál­kozáson sok fontos nemzetközi kérdésről beszélgettek. — Olyan embernek ismer­tem meg Hruscsovot, aki jól tájékozott, és az a szándéka, hogy elősegítse az ipar és a mezőgazdaság termelésének előtt szerdán lefolyt véres szecsapásról. A beszámolók elmondják, hogy körülbelül 24 órával ez­előtt jutott át Algéria és Tu­nézia között a határzáron egy erős algériai csoport automata fegyverekkel és gránátvetőkkel felfegyverezve.. Az algériai ka­tonai egység egészen Bone re­pülőteréig jutott el, majd szer­dán hajnalban támadásra in­dult. Az idegenlégió egységed es ejtőernyősök vették fel velük a harcot, majd a francia légi­erő is beavatkozott: bombázta és géppusikázta a felkelő cso­portot. A francia hivatalos közlések szerint végül is körül­zárták a felkelőket. A francia hivatalos közlések szerint 44 felkelő elesett. A l’Humanité szerint a francia veszteségek is súlyosak voltak: a lap 38 halottról és sebesült­ről ad hírt. A felkelők ugyanebben az időben a Sétdf városától délre lévő Ampere helységbe is be­hatoltak, s ott utcai harcokra került sor. Kínai úi'ftofr'.' ü’dim ég erkejett Búd pestre A kínai—magyar kulturális egyezmény programjában Lej növelését — mondotta Harri- Sínnek, a Hupej című lap fá­mán. I szerkesztőjének vezetésével Nyilatkozata végén a szov- háromtagú kínai újságíró-kul­iét—amerikai kapcsolatok jö­vőjéről azt mondotta, hogy vé­leménye szerint az egyes em­berek jóakarata, baráti szán­déka feltétlenül befolyást gya­korol majd a magas állású ál­latni vezetőire. döttség érkezett Budapestre. A delegáció négy hetet tölt ha­zánkban, ellátogat a nagy ipa­ri centrumokba, megismerke­dik a magyar falu életével, és magyar újságírókkal találko- i zik.

Next

/
Thumbnails
Contents