Somogyi Néplap, 1959. június (16. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-04 / 129. szám

Csütörtök, 1959. június 4. 2 SOMOGY! .KÍ"" * T* A Szovjetunió pót javaslatokat terjesztett be a nyugat-berlini kérdés rendezésére Gromiko beszéde a berlini kérdésről a genfi külügyminiszteri értekezlet keddi ülésén Genf (TASZSZ). Gromiko szovjet külügyminiszter a gen­fi külügyminiszteri értekezlet keddi ülésén beszédet mondott a berlini kérdésről. Ezúttal a . három nyugati hatalom ja­vaslatait elemezte. Az úgyne­vezett csomag-tervben szerep lő nyugati javaslatok — mint mondotta — semmiképpen sem mozdíthatják elő a berlini kér' dés megegyezésen alapuló megoldását. Rámutatott, hogy Harter május 26-i beszéde, melyben kifejtette az Egye­sült Államok kormányának ál­láspontját á berlini kérdésben, komoly csalódást keltett Meg­erősítette azt a véleményt, hogy a három nyugati hatalom kormánya még mindig olyan pozícióból indul ki, amely semmi alapot nem nyújt a megegyezéshez. Gromiko ezután elemezte Herter hét pontból álló prog­ramját. Az első pont — mon­dotta Gromiko —< nem na­gyobb és nem kisebb dolgot tartalmaz, mint Kelet-Berlin leválasztását a Német Demok­ratikus Köztársaságról és egy­bekapcsolását Nyugat-Berlin- nel egy »egységes, oszthatat­lan területté«, amelyet négy­hatalmi megszállási igazgatás alá kell helyezni. A nyugati tervnek ugyanez az első pontja javasolja to­vábbá, hogy a négy nagyhata­lom diktálja a berlinieknek a városi választások lebonyolí­tásának, a városi igazgatási szervek létrehozásának és a berlini alkotmány kidolgozásá­nak rendjét — és mindezt ide­gen megszállás alatt. A máso­dik pont világosan kifejti, hogy a négy nagyhatalomnak, tekintet -nélkül a választások­ra, a népszavazásra vagy Berc­iin alkotmányára, jogában áíl nemcsak tetszés szerinti lét­számú haderőt tartani a vá­rosban, hanem érvényesíteni a megszállók összes előjogait is. A szovjet küldöttség veze­tője megjegyezte, hogy ha­sonló szellem hatja át a nyu­gati hatalmak tervének többi pontját is, majd kijelentette: a nyugat-berlini megszál­lási rendszer örökössé té­telére és Kelet-Berlinre való kiterjesztésére irá­nyuló átfogó és részletesen kidolgozott program van előttünk. Lehet-e ezt a tervet úgy ér­tékelni, mint a berlini kérdés megegyezésen alapuló megol­dására irányuló törekvés jelét’ Úgy gondolom, hogy a legjobb akarattal sem lehet ilyen kö­vetkeztetést levonni. A tények logikája merőben másfajta kö­vetkeztetésre kényszerít. N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnöke a na­pokban teljes világossággal és határozottsággal megmondta, hegy a nyugati hatalmak ter­vében egyetlen tárgyalási'elem Sincs: . Gromiko ezután hangsúlyoz­ta, hogy a berlini kérdés meg­oldása csak akkor lehet igaz­ságos és tartós, ha figyelem­be veszik a Német Demokra­tikus Köztársaság törvényes jogait. Gromiko teljesen tart­hatatlannak nevezte azt az ál­lítást, hogy az NDK-nak »sem­milyen mandátuma sincs, ki­véve azt a mandátumot, ame­lyet a Szovjetuniótól kapott«. A Szovjetunió és az NDK között 1955 szeptemberé­ben szerződés jött létre, amelynek értelmében a Szovjetunió nem tartott meg magának egyetlen olyan jogot sem, amely korlátozná az NDK szuve-. renitását, legyen szó akár bel-, akár külpolitikai kér­désekről. E szerződés-ben nem találha­tók például olyan cikkelyek, amelyek kivonnák az NDK il­letékessége alól a Németország vagy Berlin egyesítését érintő kérdéseket, ami viszont meg­található az NSZK-ra vonat­kozóan, a nyugati hatalmak és Nyugat-Németország között megkötött párizsi egyezmé­nyekben. A Szovjetunió és az NDK egyezményei ily módon tisz­tán jogi szempontból is ki­zárják azt a lehetőséget, hogy a Szovjetunió valamiféle -meg­hatalmazást« . vagy., -mandátu­mot« adhatna az NDK-nak. A Szovjetunió olyan meg­oldást javasol a berlini . kér- césben, amely mindegyik fél érdekeinek megfelelne, nem károsítaná meg egyetlen ál­lam biztonságát és tekintélyét sem — hangsúlyozta Gromiko. Minthogy az Egyesült Álla­mok, Anglia és Franciaország kormányai ellenzik a három hatalom, nyugat-berlini csa­patainak kivonására tett szov­jet javaslatokat — mutatott rá Gromiko <—, a szovjet kormány a köl­csönösen elfogadható meg­állapodás kidolgozása érde­kében két pótjavaslatot terjesztett be arról, ho­gyan lehetne megoldani a Nyugat-Berlinben levő ide­gen csapatok kérdését. Megegyezhetnénk abban, hogy az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország és a Szovjetunió jelképes, pontosan meghatározott létszámú kato­nai erőt tartana Nyugat-Ber; 1 inben. Minthogy az Egyesült Államok, Anglia és Francia- ország jelentőséget tulajdonít annak, hogy a külföldi csapa­tok állomásozzanak Nyugat- Berlinben, úgy gondoljuk, hogy nem lehetne ellenvetésük a kérdés ilyen megoldásával szemben. Ez, ha akarják, kompromisszumos javaslat, amely szükségképpen kielégíti a feleket, ha valóban van meg­egyezési óhaj. A kérdés meg­oldásának másik lehetséges vál­tozata az lehetne, hogy az Egyesült Államok, Ang­lia és Franciaország Nyu- gat-Berlinben állomásozó csapatait semleges államok korlátozott létszámú csa­patai váltanák fel. Itt magától értetődő módon abból indulunk ki, hogy a négy hatalom vagy semleges országok csapatainak Nyugat- Berlin szabad város területén tartózkodása semmi esetre sem tekinthető e terület meg­szállásának, és hogy a kül­földi csapatok nem avatkoz­hatnak be Nyugat-Berlin bel- ügyeibe. E csapi-tok jogi hely­zetét külön egyezmény szabá­lyozhatná. A szovjet küldöttség veze­tője hangsúlyozta, a szovjet kormány mindent elkövet, hogy a berlini kérdés kölcsö­nösen elfogadható alapon ren­deződjék. Reméljük — mon­dotta Gromiko —, hogy az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország küldöttsége vi­szonozza ezeket az erőfeszíté­seket. Ha közös munkánk eredményeképpen megtaláljuk a berlini kérdés tartós meg­oldását, ez nemcsak a német- országi és az európai helyzetet teszi egészségesebbé, hanem egyszersmind reményt keltő példa lesz a jövőre nézve is, előhírnöke lesz a nagyhatal­mak együttműködésének más, megoldásra megérett nemzet­közi problémák rendezésében. Selwyn Lloyd beszéde a genii külügyminiszteri értekezlet kedd délutáni ülésén SarmaloT sajtóértekezlete Genf (MTI). A kedd délutáni értekezleten Gromiko után Selwyn Lloyd brit külügymi­niszter szólalt fel. Vitába szállt Gromikónak azzal a kijelenté­sével, hogy a nyugati állás­pontban Berlin kérdését ille­tően ellentmondás mutatkozik, és azt állította, hogy a nyu­gati csapatok jelenléte Berlin­ben nem okoz veszélyes hely­zetet. A továbbiakban kijelen­tette: véleménye szerint a konferencia előtt álló feladat most az, hogy igyekezzenek megjavítani a helyzetet a je­lenleg fennálló keretek között és olyan módon, amely össze­egyeztethető a »nyugati jogok fenntartásával«. »Azt hiszem, ez a gyakorlati teendő — mon­dotta —, és ha ennek elvég­zése során valamilyen meg­egyezésre juthatunk, akkor az itt elért konkrét egyezmény szélesebb egyezményekhez ve­zethet, 'amelyek oly sokat je­lentenek a világ békéje szá­mára« — fejezte be rövid fel­szólalását a brit külügymi­niszter. Ezután Herter amerikai kül­ügyminiszter, néhány szavas megjegyzést tett a vitával kap­csolatban. • * * A háromórás tanácskozást követően H. J. Harmalov, a szovjet delegáció szóvivője sajtóértekezletén az ülés le­folyását ismertetve sajnálattal jegyezte meg, hogy Greve nyu­gatnémet nagykövet felszólalá­sa során ismét kizárólag ne­gatív jellegű kijelentéseket tett. Gromiko felszólalását kommentálva a szovjet szóvivő különösen kiemelte a szovjet külügyminiszter beszédének azt a részét, amelyben két konkrét pót javaslatot terjesz­tett elő a Nyugat-Berlinben ál­lomásozó csapatok kérdésének megoldására. Ugyancsak ki­emelte: Gromiko felszólalása végén hangsúlyozta, a szovjet delegáció minden tőle telhetőt elkövet majd, hogy a berlini kérdést kölcsönösen elfogad­ható alapon rendezzék, s re­méli, hogy az amerikai, a brit és a francia delegáció hasonló szellemben válaszol majd erre a törekvésre. Az újságírók kérdésére Har­malov kijelentette, a szovjet delegáció meg van elégedve a konferencia ütemével. Hang­súlyozta, hogy az olyan nehéz és bonyolult kérdések megol­dásához, amilyenek a konfe­rencia ügyrendjén szerepelnek, természetesen időre és türe­lemre van szükség. Hangsúlyozta, hogy a szov­jet delegáció semmi esetre sem ítéli meg borúlátóan a konferencia esélyeit, majd rá­mutatott, hogy a konferencia most olyan szakaszához érke­zeit, amikor az eddig tartott hivatalos és nem hivatalos ülések során mutatkozó hala­dás már bizonyos eredmények­kel kecsegtet, de hozzátette, hogy ezeknek az eredmények­nek a konkretizálódását ter­mészetesen nem szabad mára vagy holnapra várni. Bejelentette végül, hogy a kedd estére tervezett nem hi­vatalos találkozót szerdán dél­után tartják meg. Erhard bízik a csúcsértekezlet sikerében New York (MTI). Ludwig Erhard nyugatnémet' gazdaság­ügyi miniszter — a bonni kan­cellári tisztség első számú je­löltje — kedden New Yorkba érkezett, ahol — mint az AP közli — kijelentette: vélemé­nye szerint megtartják a négy nagyhatalom csúcsértekezletét, mert ezt Hruscsov szovjet mi­niszterelnök kívánja és Berlin kérdése is valószínűleg meg­oldást nyer majd. Erhard meg­jegyezte, hegy ő is a berlini kérdést tartja a legsürgőseb­ben megoldandó feladatnak. A »zudáni eseményekről Kairó (MTI). Khartumban letartóztatták a hadsereg leg­felső tanácsának két tagját: Mohieddin Ahmed Abdullah Szaad tábornokot és Abdel Rehim Senan tábornokot, va­lamint 16 más tisztet és több katonát. A két letartóztatott tábornok márciusban csapatai élén Khartum alá vonult, s különböző követelésekkel lé­pett fel. Fellépésük eredmé­nyeként több tisztet, köztük Vahab tábornokot, az Umma Párt egyik vezetőjét kizárták a legfelső tanácsból, s bevették a mcst letartóztatott táborno­kokat. Néhány nappal ezelőtt Szudánban letartóztattak több kommunistát és más baloldali személyiséget is, köztük a szakszervezetek néhány veze­tőjét. A szudáni tájékoztatás­ügyi miniszter kijelentette, hogy »a letartóztatott tisztek hamarosan bíróság elé kerül­nek, mert veszélyeztették az állambiztonságot« * * * Az AFP jelenti, hogy kedden este Khartumban kihirdették a rendkívüli állapotod. A kor­mányintézkedést Mohammed Tárnát Farid tájékoztatásügyi miniszter jelentette be. R Rémei Kommunista Párt Központi Bizottsága követeli, hogy állítsák újbál helyre a párt törvényességet Genf (ADN). A Német Kom­munista Párt Központi Bi­zottsága levelet intézett Ade­nauer kancellárhoz, és köve­teli hogy érvénytelenítsék a párt betiltására hozott intéz­kedéseket. A Központi Bizottság véle­ménye szerint, a hidegháború megszüntetése, az enyhülési politika megteremtése érdeké­ben sürgetően szükséges, hogy visszavonják a párt működése ellen hozott tilalmat, és meg­szüntessék annak következmé­nyeit. Ha a szövetségi kormány az enyhüléshez hozzá akar já­rulni, mérlegelje, hogy a Né­met Kommunista Párt legali­tása milyen módon állítható helyre. Az NKP Központi Bizottsága a maga részéről kész arra, hogy a Központi Bizottság első titkárának vezetésével kül­döttséget hatalmazzon fel, amely erről a kérdésről tár­gyalásokat folytathat a szö­vetségi kormány meghatalma­zott képviselőivel — hangzik a levél. Az Izvesztyija cikke Eisenhower kongresszusi atomüzenetéről Moszkva (TASZSZ). Az Iz­vesztyija szerdai számában az »Üzenet radioaktív csapadék­kal« rímmel kommentálja Eisenhower amerikai elnök­nek a kongresszushoz intézett üzenetét Ltonyidov, a cikk írója Eisenhower üzenetét újabb lé­pésnek nevezi az atomfegyver- kézési verseny útján és meg­állapítja: — Sajnálatos, hogy az ame­rikai elnöknek ez az üzenete Olyan időpontban látott nap­világot, amikor erőfeszítések történnek a nemzetközi fe­szültség enyhítésére és a nuk­leáris fegyverkísérletek meg­szüntetésére. — Nyugat-Németország ra­kéta- és •atomfegyverkezésének siettetéséről van szó — foly­tatja a cikkíró. — Az Egye­sült Államok éppen arra tö­rekszik, amit a Németország­gal kötendő békeszerződésnek meg kell tiltania... A jelekből ítélve e politika célja befeje­zett tények elé állítani a genfi értekezletet és meghiúsítani a német békeszerződés megköté­sét. Pham Van Dong ''"jobb üzenete a laoszi helyzet rosszabbodásáról Hanoi (Uj Kína). Pham Van Dong, a Vietnami Demokra­tikus Köztársaság külügymi- nisztere újabb üzenetet küldött az 1954. évi genfi értekezlet két elnökének, a szovjet és az angol külügyminiszternek. A vietnami külügyminiszter han­goztatja, hogy a laoszi helyzet tovább rosszabbodott. A laoszi királyi hadsereg megtámadta a volt Patet Lao-i csapatok má­sodik zászlóalját Hexieng Khouang vidékén — a Vietna­mi Demokratikus Köztársaság határainak közelében — heves harcok folynak. Pham Van Dong az üzenet­ben felkérte a két külügymi­nisztert, mielőbb intézkedje­nek a laoszi nemzetközi bizott­ság munkájának felújítása ügyében, «--biztosítsák a genfi egyezmények tiszteletben tar­tását, a béke megőrzését a vi­lág e térségében. Thorez elvtárs beszéde a Francia KP párizsi szervezetének konferenciáján Párizs (MTI). Maurice Tho­rez, a Francia Kommunista Párt főtitkára beszédet mon­dott a párizsi pártszervezet konferenciáján. Beszédében A magyar parlamenti küldötiség ma érkezik haza Lengyelországból Véget ért a magyar parla­menti küldöttség kéthetes len­gyelországi tartózkodása. Vass Istvánná, az országgyűlés ál- elnöke ebből az alkalomból nyilatkozatot adott Varsóban a Magyar Távirati Iroda mun­katársának. A többi között hangoztatta: — Úgy érezzük, jó szolgála­tot tettünk a magyar—lengyel barátság ügyének. Tapaszta­latainkról minél szélesebb kör­ben kívánunk beszámolni ott­hon. A genfi amerikai delegáció szóvivőjének sajtóértekezlete Genf (MTI). Szerdán este az amerikai delegáció szóvivője, Andrew Berding helyettes kül­ügyi államtitkár sajtóértekez­leten rövid közleményt ismer­tetett a délutáni genfi nem hi­vatalos tárgyalásról, amelyet mint ismeretes, Herter ameri­kai külügyminiszter villájában tartottak. Berding közölte, hogy az ülés majdnem két és fél óráig tartott, s a miniszte­rek elhatározták, hogy csü­törtökön délután 15,30 órakor Couve de Murville francia kül­ügyminiszter villájában ismét zártkörű megbeszélésre ülnek össze. Ezt követően Couve de Murville a külügyminisztere­ket estebéden látja vendégül. A miniszterek elhatározták to­vábbá, hogy pénteken 15,S0 órakor hivatalos ülést tarta­nak a Nemzetek Palotájában. A hivatalos kommüniké szö­vegének ismertetése után Ber­ding a kérdések özönére csak annyit mondott, hogy a szer­dai megbeszélés baráti és őszinte légkörben folyt le, az ülésen összesen tizenhatan vet­tek részt a négy nagyhatalom képviseletében, s a résztvevők ovális asztal mellett ültek. Az amerikai szóvivő minden további felvilágosítástól elzár­kózott, majd midőn egy újság­író megkérdezte tőle, hogy de­legációja vár-e pozitív ered­ményeket a konferenciától, azt felelte, természetesen az üyen konferencián mindig remélni kell azt, hogy az eszmecsere végül vaflami konkrét ered­ményre vezet. élesen bírálta a francia kor­mány külpolitikáját. Rámuta­tott a degaulleista külpolitika kalandor jellegére. Franciaor­szág kormánya a revans-vágyó Németország hű szövetségesé­nek, első támaszának bizo­nyult, ellentétben mindazzal, amit de Gaulle a háború alatt írt és mondott. De Gaulle az, aki “megsokszorozza a csúcs- konferencia összehívásának akadályait — hangsúlyozta a többi között Thorez elvtárs. A továbbiakban követelte a né­met békeszerződés megkötését, a Franciaország és Németor­szág közötti hadiállapot meg­szüntetését. Ezután a francia nagyság hamis mítoszáról szólt. Megemlítette itt, hogy a fran­ciák a németekkel együttmű­ködve dolgoznak a francia atombomba fabrikál ásán. A németek részt vesznek a Co- lomb-Béchar-i kísérletekben. Mindez hamis elképzelése a francia nagyságnak. Thorez beszédében kiemelte, a nemzetközi helyzet javulása azt mutatja, hogy az enyhülés első eredményei csak a* Szov­jetunió békepolitikájának, a szocialista tábor növekvő ere­jének, valamint a béke-világ- mozgalom immár tíz éve kifej­tett eröfeszitéseinek a követ­kezménye. Szovjet küldöttség érkezett Kairóba Kairo (MTI). Kedden egy TU—104-es repülőgépen szov­jet szakértőkből álló küldött­ség érkezett Kairóba, I. V. Kozmin professzornak, az asz- szuani gátépítés fő szovjet szakértőjének vezetésével. A küldöttség tagjai itt fejezik be azoknak a terveknek meg­vitatását, amelyeknek alapján az asszuani gát első részlegé­nek. felépítését javasolják. Olasz baloldali pártok sikere Róma (MTI). Közzétették az Olaszország több helyén má­jus 31-én megtartott helyi ön- kormányzati választások rész- eredményéit. Ravenna megyei tanácsának választásán, amely­ben több mint 200 000-en vet­tek részt, jelentős sikereket ért el a kommunista és a szocia­lista párt. Közös listájukra a korábbi 49,1 százalékkal szem­ben a választók 51,8 százaléka adta szavazatát. Nyugat-Nómetországban betiltották a Hitler-lemezeket Bonn (MTI). Mint már több­ször hírt adtunk róla, Nyugat- Németországban szabadon ter­jesztették azokat a hangleme­zeket, amelyek Hitler, Gőring, Göbbels és a többi náci vezér hangját, valamint különböző fasiszta indulókat »örökítették meg«. Ez a tény felháborítot­ta a demokratikus kd-Tnéle- | meny i Németországban és vi­lágszerte, de külpolitikái ter­mészetű bonyodalmakat is oko­zott a bonni kormánynak. Mint az AP jelenti,- Ritter von Lex belügyi államtitkár szerdán a bonni parlamentben bejelentette, hogy a Hitler-le­mezeket egész Nyugat-Német- országban betiltották, és intéz­kedtek. e rendelkezés maradék­talan megtartásáról.

Next

/
Thumbnails
Contents