Somogyi Néplap, 1959. június (16. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-24 / 146. szám

SOMOGYI NfiPLAP * Szerda., 1959. Június Í4_ S ok szülővel beszélget­tem mostanában, akik felháborodottan panaszkodtak a fiatalok istentelenségéről, er­kölcsi botlásairól. »Isten és erkölcsök nélkül nőnek fel, azért züllenek el... * »Ha nem volna vallás, melynek erkölcsi normái kedvezően befolyásol­ják az emberek kapcsolatait, a világban a dzsungel törvényei uralkodnának .. .* »Mi tarta­ná vissza az embereket az erő­szakosságtól, az embertársaik elleni bűncselekményektől, ha nem az istenfélelem?..,*: »Mi adhat erkölcsöt a gyermekek­nek, ha nem a hittan tanítá­sa?* — záporoztak a vádak és kérdések. Az aggódó szülők kö­zött soknak a szavait nem a vallásos buzgalom-diktálja, ha­nem az a szemlélet, amely sze­rint nem lehet erkölcsös az, aki nem istenfélő, aki nem a valláserkölcs parancsai sze­rint él. »Meg vagyunk győződ­ve, hogy vallás nélkül nincs erkölcs, és hiába minden igye­kezetük, amellyel istenhit nél­kül kívánnak tiszta erkölcsű jellemeket nevelni — mondot­ták —, mert a valláserkölcs normái — mivel istentől ered­nek — történelmen kívül áll­nak, örökérvényűek és változ- tathatatlanok«. Úgy vélekedtek ezek a szülők a vallásról, mint­ha az valamiféle osztályfeletti, általános erkölcsöt képviselne. Igazuk bizonyítására elmond­ták, hogy a kétezer éves egy­ház túlélte a változó társadal­makat, és alapelvei változatla­nok maradtak. Ugyanakkor el­felejtették, hogy az eddigi tár­sadalmi formák — lényegüket vizsgálva — ugyancsak válto­zatlanok voltak, hisz mind ki­zsákmányolásra épültek. Az uralmon lévő Itársadalmi osz­tályok erkölcsei támogatták a fennálló társadalmi rendet. Az uralkodó vallások, egyházak nemcsak védték, szentesítették a kizsákmányolás fennálló for­máit, hanem ki is vették a ki­zsákmányolásból részüket. A rabszolgatársadalom egyháza maga is rabszolgatartó, a hű­béri társadalomé hűbérúr, a kapitalizmusé maga is tőkés és nagybirtokos. Ezért nem meg­lepő, hogy a vallás által hir­detett erkölcs lényegében nem e"véb, mint az uralkodó osz­tályok érdekeinek megfelelő magatartási szabályok összes­sége. A z egyfiáz kimagasló kép­viselőinek írásai is bi­zonyítják, hogy az uralkodó vallás erkölcsileg is védelmezi a kizsákmányolás uralkodó formáit. . Szent Ágoston »Isten állama-« című munkájában ol­vashatjuk: »Isten a bűn bün­tetéséül hozta a rabszolgasá­got a világba. Az egyház hi­vatása nem az, hogy szabaddá, hanem az, hogy jobbá tegye a rabszolgákat*. Szent Land d’Angers egyik írásában ol­vasható: »Isten maga akarta, ERKÖLCSRŐL hogy az emberek között egye­sek urak legyenek, mások pe­dig jobbágyok, úgyhogy az uraknak kötelességük legyen Istent szeretni, s a szolgáknak pedig uruk szeretete és tiszte­lete legyen kötelességük. ..* Pázmány Péter már azt is megmagyarázza hogyan, »...azt kívánja Szent Pál — írja —, hogy „külső, belső félelemmel” engedjen a szolga. Azért, akik a „szolgák igája alatt vannak”, tartoznak, hogy urukat zúgo­lódással, rágalmazással, ked­vetlenséggel, mentegetésekkel, restséggel vagy szófoga- datlansággal meg ne há­borítsa ... Szükségesnek tart­ja Szent Pál, hogy a szolga és jobbágy „vígan, készakarva és nem vonakodva fáradjon ura dolgában”: mivel „Isten aka­ratját cselekszi", mikor urának igazán szolgál: „és Istentől ve­szi mennyei boldogságának örökségét jutalmul”. E mon­dással arra tanítja Szent Pál a szolgákat, hogyha a földi uruk­tól kevés fizetésük vagyon, ne törődjenek rajta, se a szolgá­latban meg ne fogyatkozzanak, mert magára vette az Isten a jámbor szolgák jutalmazását, ha őérette oly igazsággal szol­gálnak uruknak, mint Istennek önmagának. Szent Péter pedig azt is meg­parancsolja, hogy ne csak a ,Jámbor és jóerkölcsű” urak­nak, de a „gonoszoknak és fes- letteknek” is engedelmeskedjen a szolga, békességgel tűrje a szomoritásokat és sanyargatá­sokat, melyekkel ura dühössé- ge és darabos erkölcstelensége őket rongálja... * A tőkés társadalmi rend jo­gosságára vonatkozóan X. Pius pápa 1903. december 18-án a következeket fejtette ki: »Az emberi társadalom úgy, ahogy Isten megteremtette, egyenlőtlen elemekből áll, kö­vetkeztetésképpen megfelel az Isten által teremtett rendnek, hogy az emberi társadalomban uralkodók és alattvalók, gyá­rosok és proletárok, gazdagok és szegények, tudósok és tudat­lanok, nemesek és plebejusok legyenek .. .* XI. Pius pápa pedig már azt mondja: »Vét a jogukban megsértett és szenvedélyesen izgatott sze­gények osztálya, midőn jog­érzékében és jogának keresé­sében egyoldalúvá válik, s mindent mint állítólag kezei­nek munkáját magának igé­nyel, és kivétel nélkül min­den nem munkával szerzett vagyont és jövödelmet, nem te­kintve annak fontosságát és szerepét, a kor javára egyedül mint ilyent támad és eltörlen- dőnek mond ... * A keresztény hit evangé­lium helyett fokozato­san ópium lett az elnyomottak számára: »elfedte az osztály- ellentéteket, azok okait, meg­békélésre nevelt*. Az egyház igen sokoldalúan támogatja — erkölcsi érvekkel is — a legna­gyobb erkölcstelenséget: a dol­gozók kizsákmányolását. Hogy a valláserkölcs parancsait nem kinyilatkoztatásra vésték kőbe a Sínai-hegyen — hisz azokat az uralkodó osztályok és a sa­játos egyházi érdekhez, ha kel­lett, szigorral vagy megbocsátó irgalommal igazították —, ta­núsítja a történelem és az egy­ház valláserkölcsi tanítása is. Az erkölcs minden osztály­társadalomban osztályerkölcs, és amennyiben az úgynevezett vallásos erkölcsben vannak olyan elemek is, amelyek több osztálytársadalomban is érvé­nyesek, ez azzal függ össze, hogy az osztálytársadalmak ki­zsákmányoló társadalmak, me­lyekben ugyan változik a ki­zsákmányolás formája, de ma­ga a kizsákmányolás ténye nem. Látni kell, hogy a vallás hir­dette erkölcsi tételek lényegé­ben arra valók, hogy félreve­zessék a becsületes dolgozó embereket, hogy áldozatokat követeljenek a dolgozóktól, olyan áldozatokat, amelyek végső soron a kizsákmányolást szolgálják. Mi ennek az oka? Egyik fő oka az, hogy a val­lás erkölcsi parancsai látszólag az emberi együttélés szabályait látják el isteni szentesítéssel: »Ne lopj*, »ne ölj*, »ne paráz­nálkodjál*, »ne tégy felebará­tod ellen hamis tanúságot* — ezek a tilalmak mintha min­denkit köteleznének, és min­denki javát szolgálnák. A dol­gozók nagy része így is értel­mezi őket, és ezért ragaszko­dik hozzájuk. A valláserkölcs általános, látszólag mindenki­re kötelező érvényű tételei a valóságban legtöbbször vég­eredményben a kizsákmányoló osztályok érdekeivel vannak összhangban, s a dolgozók ész­re sem veszik, hogy számukra semmi egyebet nem ad, mint kijelöli azokat a határokat, amelyeken belül cselekvési szabadságot enged részükre az uralkodó osztály. A vallásos dolgozók jó része persze nem látja ezt világosan. Igen sok becsületes dolgozó ember a valláshoz éppen a vallásos köntösben jelentkező erkölcsi nézetek miatt ragaszkodik. z etika ajapelveit, az er- ja, hogy igazságos háborút ví- kölcsi normákat azem- sei. A német népnek nagy fel­adatot kell teljesítenie, még­hozzá az örökkévaló Isten előtt. A Führer, a legfőbb ve­beriség évezredek alatt dől gozta ki. Megtartásuk feltétle­nül szükséges, ha a társadalom élni akar. Mi, más világnézetű zér, többször könyörgött ennek emberek elvetjük normák a háborús évnek a leforgása vallásos magyarázatát. Szerin- alatt Isten áldásáért a mi jó tünk nem azért nem illik lop- és igazságos ügyünk érdeké- ni, ölni, erőszakoskodni, mert ben*. e tilalmak Mózes tábláira íród­tak, mert ezt isten megtiltotta, hanem azért, mert ez bűn, szétbontaná az emberi társa­Nem emelt szót senki a kom­munistákon kívül a hitleri hó­dító rablóháború ellen; nem szóltak a valláserkölcs nevé­dalmat, nem fér össze az em- ben a haláltáborokba hurcolt berséggel, veszélyezteti az em- milliók érdekében; nem saj­beri együttélést. nálták a katolikus Franciaor­Az osztálytársadalomban szágban Hitler bordélyházaiba azonban ezeket a szabályokat hurcolt nőket sem. Nem, mert egyoldalúan, az uralkodó ősz- az utóbbira a példát a Vati- tályok érdekeinek megfelelően kán szolgáltatta, hisz az ő ke- érvényesítik. Lehetővé teszik a zelésében is vannak ilyen há- kizsákmányolást a vagyonosok zak — s ez az ő számára pénz­számára. Százezer holdakat ha- forrás, nem pedig a hatodik rácsolhatnak össze, »isten ne- erkölcsi törvény ellen vétő paráznaság. A z emberszeretet, igazsá­gosság: magasztos er­kölcsi elvek, mégis a kizsák­mányolás takarói voltak évez­redeken át. A burzsoázia a ma­ga számára nem tartja kötele­zőnek ezeket A látástól vaku- lásig dolgozó szegényember csak vándor itt a földön »út­ban az örök haza felé ... * Boldogság a földi életben szó­vében « tulajdona lehetett pl. a pécsi püspökségnek az egész Mecsek hegységi erdő, a hegy belsejében lévő szén; gyáraik lehettek; az egész világot át­foghatja bankhálózatuk, de ugyanakkor lopásra való fel- buj tásnak nevezik a kommu­nisták harcát a társadalmi tu­lajdon kisajátításáért. A ki­zsákmányoló osztályok által indított rablóháborúkat, a pol­gári lakosság legyilkolását és mára elérhetetlen* — tanítja kifosztását, a védtelen nők el- a katolikus erkölcstan. »Szol­len elkövetett erőszakot meg- gálj, tűrj békességgel* — hir- bocsátják, de véresen megto- dették a szegényeknek, de rolják a felkelő jobbágyok, ugyanakkor ők más erkölcsök munkások ellenállását, fórra- szerint éltek. Nekik: »Szabad, dalmi harcát. Szent inkvizíciót sőj dicséretes többet keresni a vezettek a középkorban isten szükségesnél, jelentékeny időt parancsára; a spanyol katoli- és erőt vagyonszerzésre fordí- cizmus — mint köztudomású tani, mert a vagyonos ember — véres polgárháborút rob­bantott ki saját hazájában, s nem voltak gátlásai a nemhí­először is sok bűnalkalomtól szabadul meg, melyekbe a nyo­mor belekergeti a szegényt, to­vők és máshitűek elleni harc- vábbá aki vagyonilag mások­ban. Ezt a katolicizmust nem fái nem függ, a közéletben sza- tartották vissza a valláserköl- badon érvényesítheti meggyö­csi normák, s Mussolini tank- ződését, jobban kiművelheti jai, Hitler légiflottája segítsé- magát, s így nagyobb becsüle- gével a spanyol népet Franco tét is szerezhet a katolikus diktatúrája alá kényszeriiette névnek; végül sokat tehet az — s a legsötétebb elnyomást igazság és felebaráti szeretet valósították meg. Nem tudunk ügyében.. .* az utolsó évszázad olyan hó­ditó háborújáról, amelynek zászlóit az egyházak meg ne áldották volna — pedig a va­gyonszerzésért folytatott öldök­lés nem volt erkölcsös dolog. Ezek szerint istennek tetszik és erkölcsös dolog a harácso- lás, a földi javak szükségen felüli gyűjtögetése. De ugyan­akkor ez az erkölcstan-könyv megbélyegzi a »vagyonközös­Markowszki, a német hadse- ség téves nézetét<s mert a va. reg tábori folelkésze 1940. ok- gy0nközösség szerintük elkép- tober 6-an kelt pasztorlevele- zeiöetetlen »jogfosztások nél­ben írja: A német népnek, amely egy kül«, s a magántulajdonhoz •természetadta joga« van az ev óta harcol irigy ellenségei emberrek Ezek alapján a t6_ ellen, nyugodt a lelkiismerete, kég . a rablás _ a mun. és tudja, hogy ezért a pusztító, kásé a beletöródés. óriási méretű harcért mely ne­pék viselik a felelősséget Is- ^ ^ten előtti egyenlőséget.hin­ten és a történelem előtt. Tud- det a vallaserkolcs hogy elte­relje a figyelmet a földi egyen­.....................................tétlenségről. í A szeretetről, a legfőbb fii «njr&dhmi* >v­— Igen. — Ott lakik Veszprémben? — Nem. Egy ismerősömet megyek meglátogatni. — Menjünk az étterembe, itt olyan unalmas minden — ajánlotta fel a kényelmet a fő- hadnagy. És a lány 'azonnal elfogadta. Hiszen ezt várta. Az étteremben kikötötte, hogy csak kiki alapon hajlandó in­ni, »nem fogadhatja el*, hogy a főhadnagy fizessen. A tiszt egy kissé szabadott, aztán be­lement. Rendeltek. Megitták. Megint rendeltek. Megint meg­itták. Mindig rövid italokat. A lány érezte, hogy fejébe szállt az ital, ezért elhatározta, hogy csak kortyolni fog. — Miért nem iszik? — kér­dezte a katonatiszt a lányt. — Nem bírom ezeket az erős italokat. — Én meg az édeset nem szeretem. A főhadnagy erőssel folytat­ta és gyorsan becsípett. Ekkor is%dult döntő rohamra a kém. i i I . • mrM 1 r». . fw — Hot szpigáZ? — Veszprémben. — Régóta? — Mór ötödik esztendeje. — Nős? — Nem. — Akkor unalmas lehet az élete, nem? — Ahogy vesszük. Sok a munka, sok a szolgálat. — Most különösen sok dolog lehet a hadseregben. Az ellen- forradalom után... Engem is ki akartak nyírni az ellenfor­radalom alatt. A vállalat, ahol én dolgoztam, rohadt reakció­sokból állt. Alig voltunk ott néhányan kommunisták..; A katonatisztnek ez volt a kegyelemdöfés. Most már be­szélt. — Nálunk is elég sok prob­léma van... — De hát ott vannak a szov­jetek ... Úgy tudom, Veszp­rémben is, méghozzá elég so­kan, azok csak segítenek ma­guknak? = S abbeu « pilla­natban a lány bekapcsolta a magnetofon készüléket — Igen, sokan vannak, gyak­ran összejárunk. — Mondja, igaz az, hogy a szovjeteknek egy egészen új­fajta tankjuk van? Annyit be­szélik és én nem akarom el­hinni, mert úgy hasonlít a ré­gire — térit ót a kém egy for­dulattal a lényeges kérdések­re. — Ott Veszprémben is van­nak ilyen tankjaik. 1957-es ki­adás — nevetett fél elégedetten a tiszt. Várpalotán ilyenekkel pörköltünk oda az ellenforra­dalmároknak ... A miniatűr magnetofon hangtalanul működött. Vagy huszonöt perce vehette a be­szélgetést, amikor a lánynak eszébe ötlött az utasítás, hogy ennyi idejű felvétel után leg­célszerűbb kimenni a W. C.-re, hogy kicserélhesse a szalagot. Ki is ment és elvégezte a sza­lagcserét. Amikor visszatért ijedten látta, hogy az étterem­ben igazoltatás folyik. Gondolt egyet s a terem közepén hir­telen sarkonfordult, elindult a kijárat felé. De az ajtóban is rendőrök álltak. — Csak ide megyek a mel­lékhelyiségbe — mondta az aj­tóban álló rendőrnek. — Kérem, most nem lehet. Vagy előbb igazolja magát és aztán mehet. A lány nem tehetett mást, előkotorta táskájából a szemé­lyi igazolványt. A rendőr oya- núsan pislogott a pecsétre. Percekig vizsgálgatta az ok­mányt, s már nyújtotta volna »erényről is azt tanítják, hogy vissza, amikor odaért az eavik » » - • • szeretnünk kell minden­kit, akit az isten szeret, vagyis nyomozo. — Áh, Mancika, maga az? t minden embert, rang- és faj- Ugyan mit keres itt? Akarom »különbség nélkül (mégis egy- mondani mit keresett az éjjel? {házi segédlettel folyik a gyar- Mermy.it? Adja csak ide az |mati népek és a dolgozó mil- igazolványt... X liók üldözése), még ellensé­A lány most már tudta, hagy Ufókét is, kik nekünk rosszat nincs menekvés. A nyomozóidnak vagy cselekszenek régebben az erkölcsrendésze- »Az ellensegszeretes a szeretet A nyomozó: ^ ^Jlcsrendésze- k , . , ten dolgozott, sokszor tálálkoz-1 koronája • • • A következetes es tak »hivatalosan*. A főhad-i^os szeretet legbiztosabban nagy megdöbbenten konstatál-tlesz°rel' az ellenséget . * A ta, hogy csinos útitársa rend- X történelem ennek ellenkezője őrkísérettel hagyja el az éttér-»bizonyította, azt, hogy az el- met »lenseg szeretete, az azzal való A prostituáltba oltott kémmőjZ^fn^hnlJfé^Téné.2 nem tudta, mit csináljon a: karórára szereit miniatűr mag-\ netofón-készülékkel. Eldobni: nem tudja, legfeljebb a kocsi: ülése alá dughatja. Ott is meg-. találják. Összetörjél Cm látta, j "“(S'v»lláserköta s&&r™5Äri5yif“ --«.*5“ , ^ , ,, ... T , , takarja szolgáltatni az ernyő­hat karjáról a »titokzatos kar- \ mott^kat a kizsákmányolók- orat*, majd hirtelen mozdulat- ; tál az ülés alá lökte. | — Mit dobott le, angyalka ?t Q ok példát lehetne még Vernie föl gyorsan — szólt rá J ö felsorakoztatni állítá­si rendőr. fsunk igazolására, de az eddi­Felvette. A rendőr álmélkod-1 giek is fényesen bizonyítják, va forgatta a tudomány fejlett-| hogy a valláserkölcsöt — mely­ségét példázó parányi szerke- » hez még oly sokan ragaszkod- zetet. El sem tudta képzelni,ínak — az uralkodó osztályok mi szüksége lehet egy k...-1 érdeke szerint formálta meg nak erre. Xaz egyház, tehát a valláser­A lánnyal együtt bukott a í köles az uralkodó osztályok er- banda is... A kihallgatások al-1 kölese. Miért homályosult el halmával derült fény a vészé- |az el*kölcs osztály jellege a nép- lyes szervezet tevékenységéreJ tömegek előtt? Mert a vallás működésére. Jaz isteni tekintély elve alap­iján kordában tartja az elnyo- — Folytatjuk = adottakat, az uralkodó osztá­elnyo­mottak harckészségét, a bur­zsoázia számára jelentett min­dig diadalt, ellenben az ellen­ség elleni szívós és kíméletlen harc mindig meghozta az el­nyomottak diadalát. lyok tekintélyének védelmére használva fel az isteni tekin­télyt, s .ennek alapján az el­nyomók elleni támadást isten elleni támadásnak minősíti. A burzsoázia erkölcsét »ál­lítólag« a valláserkölcs irá­nyítja. Hruscsov elvtárs a XXI. kongresszuson így jellemezte a burzsoá erkölcsöt: »A búr- zsoó társadalom erkölcsének lényege... az egyéni kapzsi­ság, a meggazdagodás utáni vágy, a gyűlölködés és kon- kurrencia szelleme ... * Lépten-nyomon azok vádol­ják a kommunistákat sokszor erkölcstelenséggel, akik csak szavakban hirdetik az erköl­csöt. Szerintük mindenki, aki nem a vallásérkölcsöt vallja, erkölcstelen. Lenin elvtárs az egyik Komszompl-kongresszu- son megmondta, hogy: »...ab­ban az értelemben tagadjuk mi az erkölcsöt, ahogyan azt a burzsoázia prédikálta..., amely az erkölcsöt isten parancsai­ból vezette le...« Azok, akik ma még azt vall­ják, hogy nincs kialakult új erkölcs, kicsit gondolkodjanak, és kénytelenek lesznek meg­állapítani, hogy sokszor már maguk is aszerint élnek, gyer­mekeiket a közösség szereteté- re, munkaszeretetre, a közös­ség vagyonának megvédésére stb. nevelik. Mi ez, ha nem a régi erkölcsi normák új tar­talommal való megtöltődése, az emberi figyelemnek a túl- világi dolgokról az e világi dolgokra való ráirányítása. A burzsoá erkölcs az önző egyéni érdeket védelmezi, a mi erköl­csünk a közösség érdekében van, segít leküzdeni a burzsoá önzést, a belőle fakadó helyte­len szemléletet, jellembeli hi­bákat Hogy vannak még hibák az erkölcsi normák megtartásá­ban, az nem a mi bűnünk. E hibák nem a népi hatalom alatt következtek be. Megvol­tak a régi világban, amellyel a katolikus erkölcs annyira egybeépült. Majd kétezer esz­tendeje tanítja az egyház a híveket, és az egész idő alatt nem csökkentek az olyan je­lenségek, mint a tolvajlás, a prostitúció, az emberi hamis­ság. Az ilyen bűnök csökkené­se nem az egyház működésé­nek következménye. Nem akar­juk részletesen elemezni a prostitúcióra vonatkozó sta­tisztikai adatokat olyan orszá­gokban, mint a franeóista Spa­nyolország vagy Olaszország, melyeket a Vatikánhoz közel álló »erkölcsös* urak vezetnek, ami a burzsoá erkölcs rothadt­ságát bizonyítja. A múlt öröksége és az át­meneti idő nehézségei még erkölcsi konfliktusokat szülnek, de tudjuk: a szocia­lizmus építésével fokozatosan megteremtjük a lehetőségét annak, hogy legyőzzük a fenn­álló bajokat, és biztosítjuk az új társadalmi erkölcs győzel­mét Az absztrakt erkölcs, amelynek egyik formája a val­láserkölcs, erőtlennek bizo­nyult az osztálykizsákmányo­lással, a válságokkal, az embe­rek megkárosításával, a hábo­rús veszéllyel szemben. A szo­cialista erkölcs, amelyet hir­detünk, és megvalósítását cé­lul tűztük, minden társadalmi baj és igazságtalanság végleges és teljes eltörlésére törekszik. Mélységesen meg vagyunk győ­ződve, hogy a szocialista er­kölcs, amely a szocialista tár­sadalomban győzedelmeskedik majd, magasabbrendű lesz, mint bármilyen eddigi hagyo­mányos erkölcs. A mi erkölcsi elveink alapján olyan embere­ket akarunk nevelni és neve­lünk is, akik nem azért tartják meg a parancsot: »ne lopj!*, mert az örök tüztől félnek, ha­nem azért, mert a lopás meg­zavarja az emberek közötti békés együttélés elveit, mert az az emberi erkölcs szem­pontjából rossz. Azt akarjuk, hogy az emberek közti vi­szony ne a vagyon és születés, hanem az emberi méltóság tisztelete alapján alakuljon ki. Valljuk, hogy erkölcsi nor­mákra szükség van, de azt is valljuk, hogy az erkölcsi nor­mák változóak, nem örökérvé­nyűek; a kommunista erkölcs magasabbrendűsége mindjob­ban áthatja az egész társadal­mat, s a kommunizmus végső győzelme meghozza az új, egyetemes emberi erkölcs győ­zelmét is. Kocsis László a TITT megyei titkára.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents