Somogyi Néplap, 1959. június (16. évfolyam, 127-151. szám)
1959-06-20 / 143. szám
SOMOGYI NÉPLAP 5 Szombat, 1959. .fdnfns SflL Tanácsadás termelőszövetkezeteknek Hz ellenőrző bizottságokról A termelőszövetkezetek alapszabályának VII. fejezete a termelőszövetkezet irányító szerveként jelöli meg az ellenőrző bizottságot. Mivel termelőszövetkezeteinkben az ellenőrző bizottságokat a közgyűlésen már megválasztották, szeretnék néhány jó tanáccsal szolgálni, hogy feladataikat a törvényes rendeleteknek megfelelően láthassák el. A termelőszövetkezet gazdálkodását a vezetőség irányítja. Az ellenőrző bizottság a közgyűlés megbízásából ellenőrzi a vezetőség munkáját, a gazdálkodás menetét, a közös vagyon kezelését. Az ellenőrző bizottságba a termelőszövetkezetek nagyságától függően a közgyűlésen 3—5 tagot választanak a munkában legjobban kitűntek közül. Ezek közül a legérdemesebbet az ellenőrző bizottság elnökéül kell megválasztani. ' A bizottság elnökének a feladata az ellenőrző munka megszervezése és annak személyei irányítása. Nem lehetnek tagjai az ellenőrző bizottságnak a vezetőség tagjai, vagy akik irányító feladatot látnak el a termelő- szövetkezetben (vezető agronó- mus, brigádvezető stb.), de azok sem, akik a vezetőknek rokonai. Az ellenőrző bizottság közvetlenül a közgyűlésnek tartozik felelősséggel. Tagjait, akik nem vagy nem megfelelően látják el a rájuk bízott feladatot, a közgyűlés leválthatja. Ilyen esetben vagy a bizottsági tag önkéntes lemondásakor a közgyűlés tartozik azonnal új ellenőrző bizottsági tag megválasztásáról gondoskodni. A bizottság működéséről Az ellenőrző bizottság a gazdálkodás bármely ágában akármikor tarthat ellenőrzést. Köteles azonban évenként kétszer mindenre kiterjedő általános vizsgálatot, negyedévenként pedig a gazdálkodás egy- egv területén részleges ellenőrzést végezni. Ezenkívül vizsgálatot kell tartania, ha a gazdálkodás valamely területén hibák, hiányosságok jelentkeznek, különösen, ha a tagok erre az ellenőrző bizottság figyelmét felhívják, és mindenkor, ha valamely célvizsgálat lefolytatására a közgyűlési határozat az ellenőrző bizottságot felkéri. . Az ellenőrző bizottság maga határozza meg a vizsgálatok megtartásának idejét, de köteles róla minden esetben a elnökét is értesíteni. A szövetkezet elnöke a bizottság munkáját nem gátolhatja, sőt köteles a vizsgálatok lefolytatását — minden szükséges előfeltétel biztosításával — elősegíteni. Az ellenőrző bizottság elnökének gór jtoskodnia kell arról, nogy ,i bizottság tagjai ismerjék a törvényeknek, rendelkezéseknek és az alapszabálynak az ellenőrzés céljával összefüggő pontjait. A bizottság, ha szükségesnek látja, egyes vizsgálatokba külső szakértő bevonását is kérheti. Az ellenőrzéseknél jelen kell lenni a tsz könyvelőjének és a vizsgált terület felelősének. A vizsgálatok során azonban a bizottság bármely tsz-tagtól is kérhet felvilágosítást. Minthogy az ellenőrző bizottság felelős a vizsgálatok során tett megállapításaiért és azért is, hogy minden fellelhető hibát, hiányosságot felde-- rítsen,, megállapításait személyekre és azok betöltött tisztségére való tekintet nélkül a valóságos tényékhez ragaszkodva kell megtennie’ Az ellenőrző bizottságnak az egyes vizsgálatok eredményeképpen tett megállapításait, jegyzőkönyvbe kell rögzíteni. A jegyzőkönyvnek tartalmazni kell a felderített hibákat, szabálytalanságokat, azok okait, valamint okozóit, tehát azt, hogy kit vagy kiket terhel a felelősség. Ezért helyes a jegyzőkönyvekben arra is kitérni, hogy az ellenőrző bizottság megítélése szerint a felderített hiba mulasztásra, tájékozatlanságra vagy szándékosságra vezethető-e vissza. A bizottság minden egyes vizsgálat eredményéről a vonatkozó jegyzőkönyv bemutá- tása mellett a közgyűlésnek köteles beszámolni, s a tapasztalt hibák kijavítására és az azokat elkövető személyek felelősségre vonására javaslatot tenni. Az ellenőrző bizottság rendkívüli közgyűlés összehívására is tehet javaslatot a vezetőségnek, ha ezt súlyos természetű vagy sürgősen kiküszöbölendő hibák szükségessé teszik. Ilyen esetben a vezetőségnek haladéktalanul gondoskodni kell arról, hogy a közgyűlés a bizottság javaslatát megtárgyalja, és abban határozatot hozzon. Köteles az ellenőrző bizottság a zárszámadást felülvizsgálni, és évzáró közgyűlésen az egész évben végzett munkájáról részletes beszámolót tartani. Ebben foglalkozni kell a gazdasági évben végzett ellenőrző tevékenységgel: a bizottság hány ízben, milyen területen végzett vizsgálatot; milyen hiányosságokat, mulasztásokat, visszaéléseket derített fel; milyen intézkedések történtek a hibák kiküszöbölésére; melyek a még meglévő hiányosságok. Mivel a bizottság tagjait az ellenőrzések időtartamára mentesíteni kell a tsz-ben végzett szokásos munkájuk alól, a közgyűlésnek kell határozni arról, hogy a közösség, tehát az egész tagság érdekében végzett ellenőrzési munkáért a bizottság tagjait hány munkaegység vagy egyéb munkateljesítmény szerinti jóváírás illeti meg. Legfontosabb feladatai Az ellenőrző bizottság feladatai közül elsősorban a te» melőszövetkezeti közös vagyon megőrzésével kapcsolatos el-' lenőrzési tevékenységről kell beszélni. A bizottságnak a közös szövetkezeti vagyon megvédését, megóvását nemcsak alkalomszerű. hanem sűrű, majdnem rendszeres vizsgálataival kell biztosítani. Alapvető feladata a bizottságnak, hogy az ezen a téren jelentkező hiányosságok feltárásával a tagságot a közös vagyon megbecsülésére nevelje. Az* ellenőrző bizottságnak másik alapvetően fontos, feladata figyelemmel kísérni, hogy a vezetőség ténykedéseivel, kiadott utasításaival nem lépi-e túl a törvények, a fennálló rendelkezések és az alapszabály által biztosított jogokat; megfelelnek-e azok az egész tagság érdekeinek és a közgyűlés által elfogadott terveknek. Az ellenőrzésnek a termelési tevékenység egészére, tehát a gazdálkodás teljes menetére ki kell terjednie. Az ellenőrző bizottságnak elsősorban a következő területeket kell ellenőriznie: a) tervezés, b) pénzügyi tevékenység, c) a készlet- gazdálkodás, raktárkészletek kezelése, d) az állattartás, állatok kezelése, e) a végzett munka és annak elszámolása. Az ellenőrző bizottság a gazdálkodással kapcsolatos vizsgálatait döntő többségükben a termelőszövetkezet könyvelésének. nyilvántartásainak adataira támaszkodva végzi. Nem kétséges tehát: a bizottságnak ellenőriznie kell azt is, hogy a könyvelés és nyilvántartások vezetése megfelel-e a követelményeknek, azokba minden gazdasági esemény a valóságnak megfelelően van-e bevezetve: az egyes reszortfelelősök a kezelésük alatt álló vagyon változásairól kiállítják-e a2 előírt írásbeli feljegyzéseket (bizonylatokat), és azokat időben továbbítják-e a könyvelés részére. Világosan látni kell azt, hogy megbízható könyvelés, nyilvántartás nélkül semmiféle ellenőrzést eredményesen végezni nem lehet. Az ellenőrzés módszereiről Az ellenőrző bizottságok határozzák meg előre, hogy a gazdálkodás, vagy ügyvitel melyik ágát, melyik reszortfelelőst milyen időnpontban fogják ellenőrizni. E célból készítsenek munkatervet. Igen helyes, ha az ellenőrző bizottsági tagok maguk között felosztják a munkaterületet, és igyekeznek a gazdálkodás valamelyik ágát vagy az ügyvitel feladatait külön-külön alaposan megismerni. Elképzelhető, hogy az egyik ellenőrző bizottsági tag elsősorban a pénztáros és a raktáros, a másik az agronómus. az állattenyésztő, a brigád- vagy munkacsapatvezető, a harmadik tag pedig az elnök és könyvelő feladatait, munkáját tanulmányozza részletesebben. Az ellenőrzésre alaposan fel kell készülni. Nemcsak azt kell tudni, hogy mit akarnak ellenőrizni, hanem azt is, hogy hogyan. Az ellenőrzésnek több módszere van. Adott esetben mindegyik módszer hathatós és célravezető lehet. Ezek a módszerek a következők lehetnek: a) A TETELES ELLENŐRZÉS. Nevében Is benne van a magyarázata. A vizsgált területen, pl. a házipénztárnál minden bevételi és kiadási tételt külön-külön egyenként, »tételenként« vizsgálunk felül. Minden bizonylatott ellenőrzünk és egyeztetünk a könyv adataival. pénztáröl A SZÜRÓPRÓBAS ELLENŐRZÉS. Ebben az esetben csak egyes, érdeklődésünkre számottartó gazdasági eseményeket rögzítő bizonylatokat nézünk meg, pl. az összes bizonylatokból csak néhány darabot emelünk ki, és azokat vizsgáljuk. A vizsgálat eredményéből következtetünk az egész nyilvántartásra. C) A párhuzamos rendszerű ELLENŐRZÉS. Ha vizsgálatunk során egyes bizonylatokon javítást, radírozást észlelünk, ilyenkor az ellenőrző bizottság a számlát vagy szállítólevelet kiállító vállalattól személyesen vagy írásban kérjen számla- másolatot, s ki fog derülni, hogy az eredeti számlán milyen összeg szerepelt. így megállapítható, hogy történt-e visszaélés vagy sem. Az ilyen külső szervektől is adatokat kérő és a tsz gazdálkodását is ellenőrző módszert nevezzük párhuzamos ellenőrzésnek. d) KAPCSOLÓDÓ ELLENŐRZÉSI MÓDSZER. Az effajta ellenőrzési módszernek az a feladata, hogy a nyilvántartásokban tapasztalt észrevételeket egymással összefüggésben vizsgálják. Például a pénztárkönyvben találunk egy kiadási tételt, mély szerint műtrágyát vásároltunk a helyi földművesszövetkezettől. Annak rendje, módja szerint a pénztárkönyv, kiadási tételéből kiindulva meg kell nézni a raktár- könyvet is, hogy a műtrágyát bevételezték-e a raktárszámadások könyvébe. Általában minden vásárolt anyagnak a raktárkönyvben nyoma kell legyen. Nagyon helyesnek tartanám, ha az ellenőrző bizottságok, különösen az első ellenőrzéseknél segítséget kérnek a járási tea-könyvelőktől. és az ő irányításukkal kezdenék meg az ellenőrzést. Később megfelelő gyakorlatuk lesz, és az ellenőrzést önállóan is el tudják végezni. Az ellenőrző bizottságok tagjainak munkájához segítséget adunk. Rövid időn belül a járási tanácsok mezőgazdasági osztályán egy-két napos oktatást rendezünk, ahol módjukban lesz megismerkedni feladataikkal és azok végrehajtásának módszereivel. Fontos tehát, hogy az oktatáson meg is jelenjenek. Folyamatosan kívánjuk biztosítani a tanulási lehetőséget, és ezzel nagymértékben segítjük elő termelő- szövetkezeteink pénz- és vagyongazdálkodását. A jövőben egy-egy tételes ellenőrzéshez igénybe vesszük az ellenőrző bizottság tagjait is, hogy tapasztalataikról maguk számolhassanak be a közgyűlésen a tagságnak. Farkas József megyei tsz-főkönyvelő Gondosltodiansk a mezőgazdasági A szakszervezeteknek állandóan szem előtt kell tartaniuk a dolgozók életkörülményeit, s igyekezniük kell . azokat a lehető legnagyobb j mértékben megjavítani. Gondoskodniuk kell a szakmai, , kulturális és szocialista szellemű nevelés színvonalának emeléséről, a munka- és egészság- , védelem fejlesztéséről. De tevékenyen részt kell vállalniuk a gazdasági munkák, a termelés helyes szervezéséből és irányításából is. A MEDOSZ szervezeteire háruló legfontosabb feladat most a kongresszusi munka- i verseny ellenőrzése, és az ara- ' tás- csáplésre való felkészülés segítése. Fontos tennivaló a megyénk mezőgazdasági üzemeiben tett húszmillió forintos versenyvállalás eredményei- j nek értékelése. Sajnos, e téren I — főleg állami gazdaságainkban — keveset tettek, arra hi- I vatkozva, hogy ez csak a Ier' menyek betakarításával váltható valóra. Pedig a verseny- vállalások részben már értékelhetők. Szód példa erre a Nagybaráti Állami Gazdaságban tett tőszám-ellenőrzés kü- ! lönfélé növényeknél i Az üzemi bizottságoknak szélesebb nyilvánosságot kell biztosítaniuk a versenyeredményeknek. Kísérjék nagyobb fi* gyelemmel — ahogy Fekécs Lajos, a MEDOSZ elnöke mondotta a választmányi értekezleten — a megyében működő 39 — szocialista címért’ küzdő — brigád munkáját. Közeledik az aratás-csép- lés ideje. E munkában nagy feladat hárul gépállomásainkra. 25 600 hold gépi aratás jut nekik. Helyes munkaszervezéssel azonban el tudják végezni. Az üzemi bizottságok hassanak oda, hogy a gépeket ne előre, hanem mindig akkor és oda irányítsák a gépállomások, ahol éppen szükség van azokra. Az aratási munkákban főleg az állami gazdaságaink sok idő_ szaki dolgozót is alkalmaznak. Gondoskodjanak megfelelő elhelyezésükről, étkeztetésükről sőt kulturális igényeik kielégítéséről is. Mindenkit balesetvédelmi oktatásban kell részesíteni. Ellenőrizzék állandóan a mentőeszközök állapotát és mennyiségét, s glőre tudassák a dolgozókkal az aratás-cséplés alatti bérezés rendszerét. Nagy feladatok előtt állnak ma a MEDOSZ szakszervezeti bizottságai. Úgy véljük, hogy e tennivalók előtt nem fognak megtorpanni. ELŐZZÜK MEG I BAJT! Azt hinné az ember, mindenki tudja: az úttest nem arra való, hogy a gyalogosok közlekedjenek rajta. A Balaton-par- ton azonban nagy buzgalommal róják a lábak inkább a "lójárdát", mint a gyalogutak Pedig a balatoni műút nagy gépjárműforgalmáról nevezetes. s arról, hogy itt történik a legtöbb galiba, hol a gyorshajtást kedvelők, hol pedig az úttesten andalgó, vigyázatlan gyalogjárók miatt. Pedig valahány balatoni fürdőtelepülás építtetett, járdákat, melyek néhány kivételével kiválóan alkalmasak a gyalogos közlekedésre. De Balatonföldvárott más a helyzet. Itt a tanácsot két íz- j ben is figyelmeztette a közlekedésrendészet: siessen segítségére az emberek testi épségének védelmében. Nyírássá le a gyalogjáró mentén dzsungellé nőtt, rendetlen élősövényt, javíttassa meg a járdát, ugyanis az úttesten kapott gyalogosok rendőri ellenőrzésekkor arra hivatkoznak, hogy a gyalogjáró egyrészt a sűrűn nőtt élösövény. másrészt pedig az esős időben sáros, lucskos, elhanyagolt volta miatt járhatatlan. \ Mindkét figyelmeztetés a levegőbe veszett. Pedig fontos leszoktatni a járókelőket az épségüket veszélyeztető műúti közlekedésről. Sőt, kötelesség is. Ne vegye hát kákán csomót kereső zaklatásnak a tanács a közlekedésrendészet felhívásait, hanem mihamarabb végeztesse el a szükséges munkákat. Lehetőleg megelőzve a »nyomatékosabb« figyelmeztetést, amely esetleg egy szerencsétlenség formájában jelentkezik. Mivel nemcsak a szükséges rend megőrzéséről, hanem emberekről is van sző, akiknek védelmében a közlekedés szabályai megszülettek, nem tűr halasztást! sem a rendre nevelés, sem pedig más, ! ezzel kapcsolatos teendő! Ne hivatkozhassanak a "ti- ' losban« járók az ellenőrzések 1 alkalmával arra, hogy a gya- ^ logosoknak kijelölt út még I dömperekkel is csak nehezen ' járható! Mit kell tudni a gépjárművek kötelező szavatossági biztosításáról? Július 1-én életbe lép a bel- ' üzembentartójának, hiszen egy földi rendszámú gépjárművek nagyobb összegű kártérítés I vagy életjáradék fizetése esetleg egész életére súlyosan cA leqhhebb „diákok“ úUigája »Évvégi műsorunkat derűs szívvel nézzék végig..." — hangzott a kis vers. A függöny előtt csöpp szőke gyerek, Zakariás Zsuzsika mondta a köszöntőt, s az ő és társai puszta megjelenése derűt, mosolyt varázsolt az Ifjúsági Ház nagytermét megtöltő szülők, vendégek arcára. A Kossuth Lajos utcai, egykor »mintaóvoda« névre hallgató napközi tagjai rendezték itt vizsgab »mutatójukat. A szokásos évvégi össze--' foglaló megnyitó szavait mondta Zsuzsika, mert nemcsak az iskolába járó diákok adnák számot ilyenkor, júniusban az elmúlt évben tanultakról, hanem ők is, a legkisebbek, az óvoda, a napközi lelkes látogatói. No, persze, az ő számadásuk más jellegű: azt mutatja meg, hány úi . játékot tanultak, mennyivel lettek ért bek, okosabbak, mint tavaly ilyenkor. Az ö vizsgájukon még ismeretlen fogalom az izgulás; boldogok, hogy »szerepelhetnek«. A színpadon állva ha felfedezik szüleiket, egy pillanatra kikapcsolódnak a játékból, és önfeledten integetnek csöppnyi kezükkel: »Itt vagyok én is! — nézzétek milyen ügyes vagyok/« És kiállnak, elmondják a verőkét'. Lehet-e szívből fakadó derű nélkül nézni a csöppnyi dundi Betlen Mártikét, aki kövér kis lábával kitipeg a középre, szakszerű műgonddal pukedli- zik, összerakja falatn-'i kis kezét, hogy kellőképpen tudja illusztrálni versét, és elkezdi mondani a kenyérsütésről szóló sorokat: » .. .meg is duj- tam, ki is dujtam ...« És jönnek a népi játékok. Nem tudná senki eldönteni, mi tolt « legszebb, « legmegr»gadóbb, hiszen bájosak, kedvesek. kötelező szavatossági biztosításáról szóló kormányrendelet. Ennek értelmében minden hazai rendszámmal közlekedő gépjármű (személygépkocsi, motorkerékpár, teherautó, vontató, három,kerekű gépjármű) üzembentartója — az állami szervek, intézmények és vállalatok, valamint a társadalmi szervek kivételével — szavatossági biztosításban részesül a gépjármű által belföldön okozott károk fedezésére. A gépjármű ún. »veszélyes üzem«. Az üzembentartó — még akkor is, ha vétlen — legtöbbnyire térítéssel tartozik minden kárért, ami a gépjár- mindnyájan ^mű üzemeltetésével kapcsolat- 1 bam másokat ér. A károk gyak A sort a »nagyok", a búcsú- f ran nagyösszegűek, mert sze- zó óvodások darabja zárta le. f mély sérülésénél, pl. meg kell A tavaszi ébredés című lát- \ fizetni az ápolási költségeiket, ványos, kedves, zenés játékot t keresetkiesést, s esetleg rendadták elő. Mozdulataik, mon-f szeres évi járadék fizetésére is dataik csiszoltságán már í kötelezik. Ugyancsak meg kell szembetűnően meglátszanak J téríteni a mások gépjárművé- az óvodában eltöltött évek. érintené őt anyagilag. De megnyugvás a károsult számára is, aki gyorsabban és biztosabban jut a kártérítéshez, mintha az egy magánszemély fizetőképességétől függne. A gépjárművek kötelező szavatossági biztosításának évi díja: magánszemély tulajdonát képező személygépkocsinál 460 Ft egyéb üzembentartónál 300 Ft motorkerékpárnál 100 Ft teherautóinál 360 Ft személyszállításra szolgáfló teherautónál 600 Ft háromkerekű gépjárműnél 300 Ft vontatónál 130 Ft autóbusznál 600 Ft rokkantak háromkerekű gépjárművénél 10 Ft A biztosítási díj első ízben július 1-én esedékes, amikor félévi díjat kell megfizetni. A továbbiakban az évi díj mindig január 1-én esedékes. A díj befizetéséhez az Állaben, vagy egyéb vagyontár- Egy óvodai tanév isméét le- J gyárban okozott kárt. zárult. A nyáron kötetlenül \ Július 1-től a gépjárművek mehetnek szabadságra a pye-jkötelező szavatossági biztosítárekek, s az óvodában is csakis^ alapján ezeket a kötelezett- „ nllo. napi egyszeri foglalkozás i ségeket a gépjármű üzemben-[ mi Biztosító augusztus közelesz, a hangsúly átkerül a) tartójától az Állami Biztosító j péig minden gépjárműtulajdo- szabadban tartott játékokra. * veszi át, és tekintet nélkül az j nosnak befizetési lapot küld. Bemutatták mit tudnak, fős szeg nágvságára, kifizeti a ’ ....... mit tanultak. Min dedkük ( törvényes kártérítés teljes ösz- kitűnőre vizsgázott saját, kor-) szfigét. Ezenkívül az üzembencsoportjában, s azt hiszem, # tartónak költségmentes jog-' tásra vonatkozó tudnivalókat minden óvónő, minden szülő,(védelmet nyújt mind peren ki- és igazolásul is szolgál. • vül, mind pedig a polgári per- A hátralékos díjak beszedésben, továbbá a büntetőeljárás •során is jogosult ellátni a vé• delem teendőit. A szavatossági • biztosítás előnyös a gépjármű amelyen a fizetendő összeget is feltünteti. A befizetési lap egyben tartalmazza a biztosíminden jelenlévő nyugodt lelkiismerettel írja b« a csaki elvben levő bizonyítványba: { Felsőbb osztályba lévhet!« Vwrüs Márta ( se közadók módjára történik. Késedelmes fizetésnél a hátralékost 1°*T IX. 1-tn --H 1 százalékos késedelmi pótlék terheli, ezen felül, ha a díjat 60 napon belül nem fizeti meg, a közlekedésrendészet gépjárművét a forgalomból kitilthatja. Azoknál az üzembentartóknál, akiknek jelenleg is van önkéntes alapon szavatossági biztosításuk, ez a biztosítás július 1-ével megszűnik és az ezen időpont utáni időre megfizetett biztosítási díjat az Állami Biztosító a kötelező biztosítás díjából levonja, s csak a különbözetet számítja fel. Ha az előre megfizetett önkéntes szavatossági biztosítási díj a kötelező biztosítási díj félévi összegét meghaladja, a különbözetet az Állami Biztosító visszautalja. A gépjárművekre kötött tűzbiztosítások és a vezetőkre (bennülőkre stb.) vonatkozó balesetbiztosítások változatlanul érvényben maradnak, mert ezekre a káreseményekre a kötelező gépjárműszavatossági biztosítás nem vonatkozik. Ezekre a kockázatokra továbbra is önkéntesen köthető biztosítás. Az üzembentartónak és a károsultnak egyformán érdeke, hogy a kárt minél gyorsabban megállapítsák és a jogos kártérítést a biztosító mielőbb kifizesse. Éppen ezért az üzembentartó köteles a káreseményt 24 órán belül az Állami Biztosító Főigazgatóságához (Bp. IX., Üllői út 1. sz.) írásban bejelenteni és a kár rendezéséhez szükséges közléseket megadni* Nem terjed ki a biztosítás azokra a károkra, amelyek a biztosított Saját személyét, ■'énjárművét és vagy- ' -«it a baleset során érhetik, (x)
