Somogyi Néplap, 1959. június (16. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-02 / 127. szám

rr K ü • VK,. WLÄG PROLETÁRJAI, EGTESPUETEP ^PQS'Í^­' S'­'7? * Somogyi Néplap MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVI évfolyam. 127. szám. Ara 50 PILLÉR Kedd, 1959. június 2. Mai számunk tartalmából; ELŐRE NÉZNI... (3. oldalon) A VASÁRNAP SPORTJA (4. oldalon) NAGYBERKI, 1959 (5. oldalon) A KAPÁKÉ A SZÓ! Csapadékos az időjárás. Eső­vel búcsúzott a május, esőre bajló idővel köszöntött be a ju­ntas. Ex az időszak mecnehe- zttf a mezőgazdasági dolgozók munkáját. Van úgy, hogy a fel­ázott földre napokig nem le­het rámenni. A kényszerpihe­nő visszaveti a növényápolást. Ha most késünk, a továbbiak­ban igyekezetünk nagy részét arra kell fordítanunk, hogy utolérjük magunkat. Az idő­szerű tennivalók mostani ösz- szetorlódása miatt később ne­hezen birkózunk meg az ara­tás, betakarítás, cséplés, má­sodvetés egymást gyorsan kö­vető munkájávaL Napjainkban a növényápolás áll a tennivalók homlokteré­ben. Ezen a tavaszon a tanácsi irányítás alá tartozó területe­ken 126 ezer holdon került földbe a kukorica. Megyénk termelőszövetkezetei és egyéni parasztjai 29 ezer holdon ül­tettek burgonyát, 7840 holdon termelnek cukorrépát, 2843 holdon szerződött zöldségfélé­ket. Az állami gazdaságok is túlteljesítették kukoricavetési előirányzatukat. Az idejében elvetett mag szépen kikelt. Je­lentős területen végeztek me­gyénk mezőgazdasági dolgozói a növényápolással. Az esőzések előtt nem volt lemaradás eb­ben a munkában. A bőséges csapadék lehullása viszont azt parancsolja, hogy amint lehet, ki-ki vegye ismét kezébe a to­pát. Nemcsak az eddig kapá- latlan földeken kell a növényt ápolni, hanem ott is, ahol már egyszer kiirtották a gyomokat, Az eső hatására — s ha kisüt a nap — ugyanis a kultúrnö­vényekkel együtt a gyomok is rohamos fejlődésnek indulnak. A tömődött talajt meg kell la­zítani. A gyomok pusztítása éa a talaj lazítása tehát egymás­sal összefüggő, együtt végzen­dő feladat. Nincs vesztegetni való időnk. Ha szikkadt a föld, vegyék át a szót a kapák. Minden traktoros kultivátor. lókapa és kézi kapa dolgozzék a répa-, kukorica-, burgonyaföldeken. A kedvező terméskilátást nem szabad elrontani az em­beri kényelmességnek, nem­törődömségnek vagy késleke­désnek. Termelőszövetkezetek, egyéni gazdák, gépállomási és állami gazdasági dolgozók egy­aránt a növényápolás tenniva­lóit végezzék. Ami az embert illeti, ezzel, a mostani gondos munkával tudja megalapozni a kapásnövények évi termésének magas hozamát. Itt van a fűkaszálás, a ta­karmánybetakarítás ideje is. Állattenyésztésünk gazdasá­gosságának alakulása függ e munka elvégzésétől. A gépek segítségével, minden munká­ra fogható emberi erő mozgó­sításával átlendülhetünk a nö­vényápolás és takarmánybeta­karítás folyamatos végzését meg-megállító akadályokon. Ha a növényápolásra alkalmas idő egyetlen óráját sem mu­lasztjuk el, pótolhatjuk az eső­zés okozta mulasztást. Ezzel megteremtjük a feltételét an­nak, hogy az elkövetkező nyá­ri munkák mindegyikét a ma­ga idejében végezhessük, és így gabonából, takarmányból, kapásnövényből egyaránt töb­bet takaríthassunk be, mint a múlt évben. Nyíkita Hruscsov és Enver Hodzsa beszédet mondott a albán—szovjet barátsági nagygyűlésen Tirana (TASZSZ). Szomba­ton délután Tiranában a Szkander bég téren albán— szovjet barátsági nagygyűlés volt. A gyűlés résztvevői ki­törő lelkesedéssel fogadták az emelvényen megjelenő N. Sz. Hruscsovot, a szovjet párt- és kormányküldöttség tagjait, En­ver Hodzsát, Mehmet Shehut és Albánia más vezetőit. A nagygyűlés első szónoka Enver Hodzsa, az Albán Mun­kapárt Központi Bizottságá­nak első titkára volt. Üdvözöl­te a szovjet küldöttség veze­tőjét és tagjait, majd a szov­jet és az albán párt- és kor­mányküldöttség tárgyalásairól beszélt. Elmondotta, hogy a tárgyalások és aláírt okmá­nyok újból megmutatták és még jobban megerősítették a vélemények egységét az ö&z- szes megvitatott kérdésben. Az Albán Népköztársaság mindig nagy figyelmet szen­telt szomszédaihoz fűződő kap­csolatainak — jelentette ki En­ver Hodzsa. — Azon fárado­zunk és a jövőben is azon fogunk munkálkodni, hogy e kapcsolatok jószomszédi kap­csolatok legyenek, és a békés együttélés elvei alapján fej­lődjenek. Kormányunk mint mindig, kész a jövőben is a kölcsönös barátságon, az egyen­lőségen és az egymás bel- ügyeibe való be nem avatko­záson alapuló államközi kap­csolatokat fenntartani a szom­szédos Jugoszláviával. Az albán népet szoros ba­rátság fűzi Jugoszlávia né­A QYERMEKNAP ESEMÉNYEIBŐL A mostoha időjárás ellenére is városszerte dús volt az idei gyermeknap programja. Mind az iskolákban, mind pedig az óvodákban ünnepségeken em­lékeztek meg a világ gyerme­keinek kedves ünnepéről. A városi nőtanács csütörtö­kön a Csecsemővédő Otthon kis lakóihoz látogatott el. Az apróságok természetesen örül­tek a »nénik-« látogatásának, ajándékaiknak s nem kevésbé a bábelőadásnak, amellyel e na­pon meglepték őket Igen nagy sikerük volt mind az ajándék­ba kapott homokozó formák­nak, mind pedig a csinos já­tékbabáknak, melyeket a Di­mitrov utcai leány diákotthon növendékei készítettek szerető gonddaL Pénteken, május 29-én az Ifjúsági Ház klubtermében a nőtanács asszonyai az állami gondozott gyermekek egy cso­portját látták vendégül uzson­nával. A finom kakaó és kug­lóf meljé minden vendégnek jutott egy-egy tábla csokoládé is. A családi hangulatú kis ün­nepségre a mesefilm-vetítés tette fel a koronát. Vasárnap délelőtt 9 órakor került sor a legizgatofrtabban várt gyermeknapi eseményre, a rajzverseny döntőjére az Ady Kollégiumban. Hatvan ver­senyző indult a tömegszerve­zetek által vásárolt értékes tárgyak elnyeréséért. Meg kell hagyni, igen nehéz dolga volt a kéttagú zsűrinek, Ruisz György és Tömöri Aladár ta­nároknak á hatvan rajz elbí­rálásában. A versenyzők mind­végig megőrizték inkognitóju- kat. A rajzokra csupán számo­zás került, csak az értékes dí­jak kiosztásakor derült ki, hogy kik forgatják reményteljesen a ceruzát, kinek mekkora a rajz­készsége, fantáziája, sőt kom- pozíciós készsége. Első díjként egy fényképe- aőgép, második díjként egy fut­ball-labda, ezenkívül könyvek, töltőtollak, apró használati tár­gyak kerültek kiosztásra. Még a helyezést nem nyertek is jól jártak, mivel kinek-kinek ju­tott vigaszdíjként egy-egy táb­la csokoládé. Vasárnap délután zajlott le a városi tanács érdeklődőkkel, szülőkkel megtelt nagytermé­ben a szellemi verseny döntő­je, ahol a negyven döntőbe ke­rült versenyző — szintén az általános iskolák felső tagoza­tának növendékei — mérte össze tudását négy meglehető­sen gazdag anyagot számon ké­rő területről. A versenyzők egyenként három kérdést kap­tak a történelem, irodalom, földrajz és az általános isme­retek témaköréből. A gondol­kodási idő egy perc volt. A nagy sikerű szellemi ver­seny döntőjének győztese Ró­zsa Pál, a Berzsenyi Dániel Általános Iskola hetedikes nö­vendéke lett. Az izgalmas és városunkban ezúttal először megrendezett verseny felnőtt hallgatói megjegyezték, hogy hasonló versenyt érdemes len­ne rendezni felnőttek részvé­telével is. Játszóteret kaptak a marcali gyerekek A szokatlanul hűvös idő el­lenére nagy közönség gyűlt össze vasárnap délelőtt a gyer­meknapi ünnepségen. Strohmajer Istvánná tanító köszöntötte a gyermekeket és méltatta a nap jelentőségét, majd az óvodások kékpapír- forgós csapata, az általános is­kola kékpettyes-szoknyás, fe­hér blúzos tanulói öntötték versbe, táncba szívük melegét. Ezután Kovács László, a községi tanács v. b. elnökhe­lyettese adta át a község gyer­mekeinek szánt ajándékot: a játszóteret amely a mellette fekvő parkkal Marcali leg­szebb része; szökőkútja néhány nap múlva nagyban emeli a térség már most is gyönyörű arculatát Az apróságok örömmel vet­ték birtokukba a négy hinta­széket, a két billenőt, a ho­mokozót, kerékpározót, forgó­kosarat. A játszótér szélén fel­állított nyírfapadok kedves »leshelyet* nyújtanak majd a gyermekük játékára ügyelő szülőknek. Hamarosan újabb ajándék vár a kicsikre: hajó- és kör­hinta. Traktorosképző tanfolYam indult Csurgón A Földművelésügyi Minisz­térium szervezésében a Csur­gói Mezőgazdasági Szakiskolá­ban május 24-én Belorusz traktorosképző tanfolyam in­dult. A tanfolyamnak 60 hall­gatója van. Zömben a Mernyei, Iharosberényi és Balátonkiliti Gépállomás traktorosai jöttek el, hogy a rendelkezésükre ál­ló két hét alatt a szovjet Be­lorusz traktort a gyakorlatban kezelik azokat és a szakemberek előadásai alapján megismerhessék. A tanfolyam első időszaka hamarosan befejeződik, utána újabb 60 fővel ismét beindít­ják. Az a cél, hogy mire meg­érkeznek megyénk gépállomá­saira az új típusú univerzális gépek, legyenek szakképzett traktorosok, akik vezetik és peihex, ennek farrá«« a közös ellenség ellen vívott harc. Mi mindig vigyázni fogunk erre az őszinte barátságra, és kudarc vár azokra, akik ellenséges ér­zelmeket akarnak elhinte­ni testvéri népeink között. Jó viszonyban akarunk élni Olaszországgal és Görögor­szággal is — folytatta Enver Hodzsa. — ügy véljük, hogy ez kölcsönösen érdekében áll népeinknek és a béke ügyé­nek. Az olasz koymány azon­ban, mint ez ismeretes, a szovjet kormány figyelmezte­tése, a mi kormányunk és né­hány más békeszerető ország figyelmeztetése ellenére az utóbbi időben hozzájárult, hogy amerikai rakétatámasz­pontokat létesítsenek Olasz­ország területén. Hasonló cé­lokat tartanak szem előtt Gö­rögország vezető körei is. Kormányunk szeretné re­mélni, hogy a szóban forgó országok kormányai szem előtt tartják népeik és a béke érde­keit, és nem vállalják ezt a pusztító utat — hangsúlyozta Enver Hodzsa. Pártunk és kormányunk őszintén üdvözli Hruscsov- nak azt a nagy jelentősé­gű javaslatát, hogy a Bal­kán és az Adriai-tenger térsége legyen atomfegy- vermentes békeövezet. Úgy véljük — mondotta a továbbiakban —, elérkezett az ideje annak, hogy megvalósít­suk a román kormánynak a balkáni kormányfői értekezlet összehívására vonatkozó ja­vaslatét is. Reméljük, hogy a földközi-tengeri térség orszá­gainak kormányai felismerik az atom- és rakétatámasz^ pontokból származó veszélyt, és összefogott erővel olyan egy­értelmű megállapodásra jut­nak, hogy nem engedélyezik atom- és rakétatámaszpontok létesítését országaik területén. Ezután N. Sz. Hruscsov, a Szovjet küldöttség vezetője lé­pett a mikrofonhoz. A szovjet’ kormányfő köszönetét mondott Albánia dolgozóinak azért a testvéri fogadtatásért,! amely­ben a szovjet párt- és kor­mányküldöttséget részesítet­ték. A népi Albánia szocialis­ta építésének sikereiről szólva megállapította, hogy ezek a sikerek meggyőzően példáz­zák a kis népek és a kis or­szágok sorsának alapvető kü­lönbségét a szocializmusban és a kapitalizmusban. A szovjet küldöttség veze­tője beszéde további részében foglalkozott a genfi külügy­miniszteri értekezlettel is. Fel­sorolta a szocialista országok kormányainak a nemzetközi feszültség enyhítésére tett lé­péseit, majd hangsúlyozta, hogy ugyanerre irányulnak a Genfben tárgyaló szovjet kül­döttség erőfeszítésed is. Saj­nos — mondotta, a nyugati hatalmak részé­ről nem látunk törekvést az égető nemzetközi kér­dések megoldására. A nyugati hatalmak , Genf­ben előterjesztett berlini tár­gyú javaslatai azt mutatják, hogy e javaslatok szerzői helytelenül értelmezik a kér­dés lényegét. A Herter úr ál­tal előterjesztett hétpontos ter­vezet egyetlen tárgyalási ele­met sem tartalmaz. — A Szovjetunió őszintén óhajtja a megegyezést, de elutasítja azt az elvet, hogy az egyik fél rákényszerítse saját felté­teleit a másikra. Hajlandók vagyunk megvi tatni minden olyan javaslatot, amely a nemzetközi feszültség enyhítésére, a háborús kon­fliktusok kirekesztésére és a békés együttélés feltételeinek megteremtésére irányul. Ha tárgyalófeleink szándéka más, természetesen nehéz lesz köl­csönös megértésre jutni és olyan közös megoldást találni, amely mindkét fél számára ki­elégítő lenne. Hruscsov á továbbiakban érintette Franciaország, Nyu- gat-Németország viszonyának kérdését. Rámutatott, meny­nyire tarthatatlan az az ér­velés, hogy Nyugat-Németor- szág NATO-tagsága garanciát nyújt a német militariarmjs feltámadásával szemben. Egyes francia vezetők azt hangoztatják, hogy az NSZK katonai erejének növekedését a nyugati ha­talmak ellenőrzésük alatt tartják. A két világhábo­rúban a német militaris­ták megmutatták, milyen rengeteg bajt tudnak okoz­ni szomszédaiknak. Ha ebből indulnak ki, me­rőben más következtetésékre kell jutni, mint amelyekre a jelenlegi Franciaország poli­tikáját meghatározó államfér­fiak eljutottak. Hruscsov- megjegyezte, hogy Nyugat-Nómetországban java­részt ugyanazok az emberek vannak vezető tisztségben, akik annak idején aktívan támogat­ták és istenítették Hitlert. Felfegyverezni Nyugat-Né- metországot, ellátni atom­fegyverrel, segíteni hadse­rege felállításában azzal a gondolattal, hogy úgy te ellenőrizni fogják — egyér­telmű az öngyilkossággal. Nem is olyan sok idő múlt el azóta, hogy egyes államfér­fiak, akik ma keblükre ölelik Adenauert, Nagy-Britanniába és más országokba menekültek a német csapatok elől. Mindez elég- gyorsan kiröppent emlé­kezetükből. Nyilván nem von­ták le a kellő tanulságokat ab­ból a két háborúból, amelyet a német militarizmus - robban­tott ki. Mi szilárdan ragaszkodunk a békeharc elveihez — hangsú­lyozta Hruscsov —, és állha­tatosan törekszünk arra, hogy mind Nyugat-, mind Kelet- Németország békés úton fej­lődjék. Ehhez a német nép­nek is létérdeke fűződik. A rakétatámaszpontok kér­désére áttérve Hruscsov meg­állapította, hogy az Olaszor­szágban létesülő amerikai ra- kétatámaszpon-tok kizárólag támadó célokat szolgálnak, és ebből a tényből le kell vonni a szükséges következtetéseket. Kijelentjük — mondotta —, hogy ha Görögország ugyan­erre a veszélyes útra lép, a Szovjetunió és Albánia kor­mánya kénytelen- lesz meg­állapodni albániai rakétatá- meszpontok felállításában. A legnagyobb éberséget kell ta­núsítanunk. A Balkánt már régóta Euró­pa puskaporos hordójának tar­tották. Minthogy a balkáni országok többségében népi ha­talom van, és minthogy létre­jött a szocialista világrend­szer, a helyzet itt is lényege­sen megváltozott. A szocialis­ta országok fontos tényezői a Balkán békéjének. A Szovjetunió és minden szocialista ország azt tart­ja, hogy a népeknek itt, a Balkánon kell harcolniuk azért, hogy ezen a fél­szigeten és az egész Föld­közi-tengeri medencében ne legyenek se rakétatá­maszpontok, se atomfegy­verek. Ez nagyban hozzájárulna a földközi-tengeri térség taptós békéjének szavatolásához, az atom- és rakétatámaszpont- mentes övezet tervének meg­valósításához. Hruscsov beszéde befejező részében ismét hangsúlyozta, hogy a szovjet küldöttség al­bániai tárgyalásai szívélyes, testvéri légkörben folytak, és a nézetek teljes egységét bi­zonyították minden kérdésben; Bdlatonlellén „hivatalosan46 bejelentették a nyári idény kezdetét Az időjárás nem Tette tudomásul Bár a naptár szerint még három hét választ el bennün­ket a nyár kezdetétől, de a Balatonra már beköszöntött a várva várt évszak. Helyeseb­ben mondva: ráerőszakoljuk a nyarat a magyar tengerre, mert bizony, amikor Balaton- lelilén sor került a nyári idény hivatalos megnyitására, amo­lyan őszi időjárás uralkodott, fújt a szék vigasztalanul esett az eső. Ez azonban nem za­varta az üdülőket abban, hogy zsúfolásig meg ne töltsék a balatonlellei művelődési ott­hont a hivatalos évadnyitón. (Eredetileg a szabadtéri szín­padon lett volna a megnyitó ünnepség.) A szerencsések, akik közül a legtöbben szellemi olimpiá- szon nyerték belépőjegyüket, nagy érdeklődéssel kísérték az ünnepi aktus első részét. Káldosi Rudolf dr., a SZOT Dél-Balatoni Üdülési Igazgató­ságának vezetője köszöntötte az egybegyűlteket, majd Tóth Géza, a SZOT Üdülési és Szanatóriumi Főigazgatóságá­nak osztályvezetője jelentette be hivatalosan az évadnyitásiL — Az idei üdülési évnek az ad különös jelentőséget, hogy tízéves a szakszervezeti üdül­tetés — mondotta Tóth Géza, majd ismertette a tíz év alatt megtett utat Ez idő alatt több mint kétmillió dolgozó vette igénybe a szakszervezeti üdü­lőket, s csak Balatoniellén 120 ezernél több szakszervezeti be­utalt töltötte el kellemesen a nyarat, az őszt vagy a telet. Vázolta a jövő perspektíváját is. Eszerint egyre több szak­nak egész éven át, s már idén gyarapszik azoknak az üdü­lőknek a száma, amelyekben a dolgozók családjukkal együtt nyaralhatnak. A hivatalos ünnepséget szí­nes kultúrműsor követte. Gén-; esi Sári, Szönyi Olga és Nádas Tibor, a Magyar Állami Ope­raház művészei, valamint Bor- vető János és Farkas József, a Fővárosi Operettszínház tag­jai népszerű operaáriákat, Il­letve operettszámokat adtak elő hagy sikerrel. A műsor­számokat Gál György Sándor konferálta. Siófok és Balatonföldvár után tehát Balatonlellén is megkezdődött a nyílrí idény; Jó volna, ha ezt az időjárás is ■tj üdülőt üzemeltet- tudomásul venn^j

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents