Somogyi Néplap, 1959. május (16. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-19 / 115. szám

SOMOGYI NÉPLAP

5

Kedd, 1959. május 19.

Visszafordult a lejtőről

mezőgazdasági termelés időszerű kérdései

Gyerekkorunkban sokat nevettünk rajta, mikor részegen, kivörösödött arccal,

s kuszáit hajjal tá- molygott ki a kocsmából. Emlékszem, hányszor megkergetett bennünket, ha ilyenkor elébe mentünk.

Most ismét találkoztam vele. Rendes ruha volt rajta, s szeme valami különleges fénnyel ragyogott. Elcsodálkoztam, ahogy megláttam.

— Nem inna egy nagyfröccsöt, Pista bácsi? — kérdeztem előzékenyen.

Sűrű bajusza alól nevetés buggyant ki, míg tiltakozva rázta a fejét.

— Azt hiszed, hogy még mindig iszom? Nem. Akkor már régen a sírban lennék, s talán még a családom is.

Hirtelen komolyra vált az arca. S mint a harcos, aki nagy viadalból érkezik, és nem elégszik meg azzal, hagy közli győzelmét, ő is mesélni kezdett.

— öcsém, én nagyon korán kezdtem az ivást. Fiatal gyerek voltam még, s a barátaim már legénysorban álltak, ők vittek bele. Akkor még csak nagyzási hóbortból csináltam, vasárnaponként és ünnepnapokon. Nem gondoltam rá, hogy rossz útra vezethet.. Később megnősültem, gyerekeim születtek, boldog embernek éreztem magam.

Munkahelyemen .is becsültek. Mint régi mozgalmi embert bizalminak választottak, s nem dicsekvésből mondom, igyekeztem is méltó maradni a. megtiszteltetésre. Ha egy mód volt rá, elintéztem, mindenki ügyes-bajos dolgát. Törődtem a társaimmal, és szerettem őket.

— De a barátok, akikhez már hozzánőttem, nem marad ■ tak él. Tovább ittam és már nemcsak vasárnap, de hétköznap is. így lassan szenvedélyemmé vált. S a szenvedélynek már nem bírtam parancsolni. Megindultam lefelé a lejtőn. Nem törődtem a

családdal, az emberekkel, a becsülettel, egyetlen vad hatalom, az alkohol utáni vágy parancsainak engedelmeskedtem.

—• Először a munkahelyemen vesztettem el tekintélyemet. Megengedtem, sőt vártam, hogy italt hozzanak be társaim, mert akkor én is részesültem belőle. Figyelmeztettek, kérleltek, dorgáltak a vezetőim, de nem használt. A vége az lett, hogy leváltottak beosztásomból. De én ittam tovább. Jöttek egymásután jöttek a tivornyák, az átmulatott éjszakák. Durva és kegyetlen voltam. Belekötöttem rokonba, barátba, békés járókelőkbe. Otthon törtem, zúztam, hiába kedveskedett a feleségem, mert az öntudatlanság tartott hatalmában. Másnap, ha elmondták, hogy mit csináltam, nem emlékeztem rá. Úgy éreztem, hogy rosszindulatúnk hozzám, s bánatomban ismét ittam. De egyszer. .. Egyszer — s

tart — rájöttem, 4 hogy igazuk volt.y M indenki nek igaza 4 volt; aki panaszko- y dott rám. 4

— Az egyik züllés 8

A növényápolás

és a ssálastakarmányok betakarítása

, « A mezőgazdaságban a mosreggel arra / időszakban két alapvető ebredtem hogy fele-£feiadatot kell megoldani. Az se gem a három. ^"Segyik a növényápolási mun- gysrekkel kekfoltot$kkk idejében történő elvégzé- arccal gubbaszt a4se, a másik a szálastakarmá- konyha sarkaban. Az% k veszteség néiküli betaka- asztalt felbontva, a/rítása E f0ntos munkák né_ tányérokat összetöre$hány héten belül, idejében való talaltam a földön. dzs együttes elvégzése az egész Iszonyattal tekintet- gévi mezőgazdasági termelés tem munkámra s ^eredményességét erősen befőne, ne mondd senkt- Jdydsolja vek — 6, borzalom —4,

kezemben még akkor4 A növényápolásban a legna- is ott villogott aygyobb területet, a szántóföld

nagykés. Az ablak- ^mintegy negyed részét elfog- hoz rohantam, s £laló növény, a kukorica külö- gyűlölettel vágtam £nös figyelmet érdemel, és nagy földhöz a boros ti 12-^gondosságot követel, A jó taget. *lajelőkészítésse], a nagyobb

— Azóta soha töb-í5da§ú műtrágya felhasználá- bé nem ittam. S' Zá-*sával és az idejében történő tod, most vagyok jv^téssel igen eredményes mimcsak igazán boldog *kái végeztek a termelőszóyetember. Munkahelye-ckezetek es az egyénl tel'mal°k- men ismét szeretnek,*AZ időszerű ápolási munkák- becsülnek, és a csa-Skal sem maradtak el, mert a Iád... ha látnád, az gtogasolást, nagyobb területe- a legboldogabb csa- -ken már a kapálást is végzik Iád a világon. >A cukorrépa

sarabolása és

.. . ^egyelése a napokbán befejező- No, most én kí- *^ g több helyen megkezdődött már az egyelést követő , ákapálás. A burgonya fogasolá- cuKrot £s e]ső kapálása, az előcsí- ^ráztatott burgonya töltögetése

nállak meg, öcsém mondta tréfásan, egy csomag tartott elém.

(Szentai)«^gyors ütemben halad. Tehát

Fonónők lesznek..,

itt hosszú szünetet

mindenki megállapíthatja, hogy a földeken szorgalmasan folyik a munka.

A szálastakarmányok • közül a lucernát a megye nagyobb részén lekaszálták. Ez után a vöröshere és egyéb szántóföldi takarmánynövények kaszálása következik. Éppen ebben a hónapban kezdődik a rétek kaszálása is, olyan időben, amikor a rét a legértékesebb és a legnagyobb tömegű takarmányt szolgáltatja. A termelés biztonsága, a nagyobb terméshozamok elérése és a termelékenység növelése érdekében az elkövetkező rövid néhány hét alatt az időszerű kapálást és a szálastakarmányok betakarítását be kell fejezni.

A termelőszövetkezetekben elsősorban szervezési kérdés a munkák idejében , történő elvégzése. Régen kialakult már az a leghelyesebb módszer, amely a biigádokban és a munkacsapatokban az egyes tagokra elosztja a kapásnövények területét. Minden tag felelős a. részére kijelölt területért. A növényápolási munkák kezdetén még több termelő- szövetkezetben a vezetőség úgy látta jónak, hogy a kapálást bandában végzik. Legtöbbjük azonban csakhamar rájött arra, hogy ilyen módszerrel a munkák sok esetben elhúzódÁ kis tereim zsúfolásig tele. Az asztal mögött 19 leány, asszony üldögél. A táblánál álló előadót figyelik, és szavait szorgalmasan jegyzik füzetükbe, A Kaposvári Textilművekben vagyunk, ahol a fonótanulónak jelentkezett leányok, asszonyok oktatása folyik. Veress Zoltánná, a laboratórium vezetője tart éppen előadást. Néhány évvel ezelőtt még ő maga is fonónő volt, de munkája közben elvégezte a textil-technikumot levelező úton, s annak befeÉs amíg ők tanulnak, Németh elvtárs. az üzem párttitkára tájékoztát bennünket az üzem fejlődéséről.

— Jelenleg a mintegy 150— 200 tanulóval együtt a textilműveknek 1600 dolgozója van. Év végére szeretnénk a létszámot 2000 fölé emelni. Ez persze függ attól, hogy az új üzemrész építkezése hogyan halad majd. Természetesen, ezzel együtt jár az is, hogy sok új tanulóra van szükség, akiket ki kell képezni. Máris nagy gondot jelent a vidékről

Milyen a Beioru jz-iraktsr?

Mint ismeretes, a Szovjetunió segítségeként a magyar mezőgazdaság a közeli hónapokban 2000 MTZ—5 típusú traktort kap. A 45 lóerős maximális kapacitású traktor egyaránt alkalmas szántásra, egyéb szántóföldi munkára, mező- gazdasági kultúrák sorközi művelésére és mezőgazdasági munkagépek meghajtására. A traktor D—40 M. típusú dieselmotorjának névleges kapacitása 40 lóerős, maximális kapacitása 45 lóerő.

A Belorusz-traktor sebessége 1,37—22,3 km/óra különböző kapcsolásokban. Kis sebességekkel a mezőgazdasági munkákra, nagyobb sebességekkel szállításra alkalmas.

A traktor kerekeinek tengelytávolsága 1200—1800 milliméter között állítható. Az első tengely földfelszín magassága 64 cm, így kitűnően használható sorközművelésre viszonylagosan magasra nőtt mezőgazdasági kultúráknál is.

A traktor függesztett, felfüggesztett. és vontatott munkagépeknél is használható. A felfüggesztett munkagépeket a traktorkezelő hidraulikus berendezés segítségével irányíthatja.

nak. A memyei Március 15 Tsz elnöke, Hárságyi János elmondotta: ők sem voltak meggyőződve arról, hogy a tagokig történő lebontás a helyes, ezért a cukorrépa sarabolását az egyik brigád bandában végezte el, míg a másik brigádban minden egyes tagnak kijelölték a területet. Az eredmény "az lett, hogy a bandázó brigádnak 4 napig tartott a sarabolás, a másik pedig 2 nap alatt végzett ezzel a munkával. Itt is a gyakorlat bizonyította be, hogy melyik az eredményesebb módszer, és ezért minden kapásnövény területét a brigádokban, illetve munkacsapatokban a tagokig lemenőén felosztották.

Most kell kihasználni minden rendelkezésre álló időt és munkába állítani minden rendelkezésre álló gépet és eszközt, hogy a növényzet jól fejlődjék, s a terméseredmények kedvezően alakuljanak. A kapásnövények többszöri kapálását, a szálastakarmányok betakarítását úgy kell elvégezni, hogy a területegységről a legnagyobb értéket vehessük lei. Ezeknek a munkáknak idejében történő befejezése teremti meg annak lehetőségét, hogy az aratást a gabonák megfelelő érettségi állapotában kezdhessük és végezhessük.

A termelőszövetkezetekben és az egyéni gazdaságokban a legtöbb növényápolási és a takarmánybetakarítási munkát ebben az időszakban kell elvégezni. Ezenkívül a májusi másodvetések, növényvédelmi feladatok, a burgonyabogár elleni *védekezés, a kapás- és másodvetésű növények fejtrágyázása stb. szintén e hónap tennivalója. Tehát a két alapvető feladat mellett több egyéb munkát is el kell végezni, melyek mind szervesen összetartoznak, ezért kívánnak meg nagy előrelátást, jó szervezést és minden rendelkezésre álló eszköz és az idő jó kihasználását.

Molnár Imre,

megyei főagronómus

Ahol naponta átlag 800 vevő megfordul

Nemigen távoznak el a vásárlók a barcsi földművesszövetkezet áruházából dolgavé- gezetlenül, csomag nélkül, mert aki vásárolni akar, az — kevés kivételtől eltekintve — mindent megkaphat itt.

Látogatásunk idején nagy rend, tisztaság volt az áruházban, és az áruk elhelyezése is kifogástalan képet nyújtott. Két szépen elkészített, ízléses, a városi színvonalat elérő kirakat csalogatja a vásárlókat az üzletbe, ahol 3 millió forint értékű árukészlet áll rendelkezésre. A textil-részlegnek Füredi István, a vas-műszaki osztálynak Fábos Imre a vezetője

Érdeklődésünkre a vásárlók elmondották, hogy szívesen lépnek be az áruházba, mert ott udvarias, előzékeny, jó kiszolgálásban részesülnek. Meg is látszik ez az áruház tervteljesítésében. Az első negyedévben a tervezett 2 120 000 forinttal szentben 2 188 000 forint forgalmat értek el. Az áruk utánpótlásáról azonnal intézkednek az áruház osztályvezetői. Textiláruból, kötöttáruból és konfekcióból nincs hiányuk. Mintegy 1000 pár cipő várja gazdáját, és a választék is nagy, mintegy 180 fajta különböző szabású gyermek-, férfi- és női cipő van az osztályon. Férfi és női ruhaanyagokban szinte megszámlálhatatlan mintájú és minőségű áru vár eladásra. Csak kötött kardigánból és kuligánból 70 fajta között válogathat a vásárló.

A vas-műszaki áruk közül viszont több a hiánycikk. Csepel motorokból, mosógépből, hűtőszekrényből és kerékpárból nem kapnak eleget a nagykereskedelmi vállalatoktóL Hiányos az ellátás a villany- szerelési cikkekből, a közepes nagyságú és értékű rádióból és, vasáruból is. Különösen azóta nagy a kereslet e cikkek iránt, amióta részletre is lehet vásárolni őket. Az első negyedévben 126 000 forint volt mindössze a vásárlási kölcsönre eladott cikkek ára. Ekkor azonban már köztudomásúvá vált, hogy a barcsi áruházát is kijelölték részletakcióra. Áprilisban 141 000 Ft értékű árut adtak el részletre. A forgalomban is észre lehet venni a részletakció sikerét. Áprilisban 750 ezer forint volt az áruház előirányzata, amelyet 1 011 000 forintra teljesítettek.

Jó véleménye vám a barcsi vásárlóközönséginek az £msz áruházáról, ahol 14 ember dolgozik azért, hogy a vevők minden kívánsága teljesüljön.

D. Z,

Qtafjhosjzat {(íradőatiaU a tu (kén

Ábrahám Klári, a legjobb tanuló felelés közben

jezése óta vezeti a laboratóriumot.

Az oktatáson részt vevők gyűrűsfonó-tanulók. Sokoldalú, alapos kiképzést kapnak, hogy munka közben semmi ne érje őket váratlanul. Megismerik a szerves és szervetlen anyagokat s azt, hogy miképpen oszlanak meg a mesterséges anyagok. Veressné a viszkóza szálról mindent elmond a tanulóknak, amit a technikumban tanult, s amit munka közben megismert. Meg is indokolja, hogy miért. — A viszkóza szálról azért tanulunk többet, mert üzemünkben leginkább ezt használjuk. Lucfenyőből állítják elő ... Könnyen megértik a tanulók a hallottakat, mert valamennyi kezében ott van az üzemben leginkább használatos anyag.

De nemcsak a munkájukhoz szükséges elméleti tudnivalókkal ismerteti meg őket, hanem sok hasznos, gyakorlati tanácsot is ad. Felhívja a figyelmüket, milyen giűanyagból készült ruhát, pulóvert nem szabad forró víziben mosni, vasalni.

bejárók elhelyezése, hiszen 4 több műszakban dolgoznak, s nem tudnak hazajárni. Tér- 5 vezzük, hogy a leányotthont átvesszük az IKV-tól, bővítjük befogadóképességét, hogy a távol lakókat ott elhelyezhessék.

Az oktató teremből látni a műhelyt. A gépeik mellett szorgoskodó asszonyok, leányok nagy igyekezettel végzik munkájukat. Néhány hét múlva már fonónők lesznek ők is: a vörsi Nagy Irén és i Csendes Irén — akik ketten jöttek falujukból, hogy szakmát tanuljanak —, a kapós- mérői Kovács Józsefné, a nagycsepelyi Reichart Gizella, a samogyvári Dékmár Mária és a többiek is. Figyelik majd a gép^k működését, ügyelnek arra. hogy munkájukat kifogástalanul lássák el. Közben talán arra is gondolnak majd, hogy ez az egyre fejlődő ország, ez az egyre növekvő textilművek tette lehetővé számukra, hogy ők falusi lányok is szakmát tanulhassa- nak. i

Sz. \J

A Zselicség erdővel borított dombjai alatt fakósárga szalagként kígyózik a dülőút. A völgyekbe szinte belesimulnak a falvak s az erdöszélekig felkúszó határ különféle parcellái más és más színben pompáznak. Ezt látja messziről az Országúton haladó ember. A falvak határában a kaszálókon megannyi fehér mezei margaréta nyújtja selymes szirmait a nap felé, olyanok, mintha a zöld fű fölé valami láthatatlan erő egy fehér szőnyeget vont volna. Felszabadul az ember, és önkéntelenül megáll, hogy gyönyörködjék, vagy, esetleg egy-két szál virágot szakítson magának, mely hosszú ideig megőrzi emlékként a táj szépségeit. Az eső maradványait hamar eltünteti a napsugár, s a délutáni csendes faluban alig látni valakit. A konyhakertekben dolgoznak itt-ott, jobbára öregek, palántáznak, kapálgat- nak. S ami messziről nem volt látható a határban, a közelről bizonyossá válik: napbarnított emberek dolgoznak, segítik a növényeket abban, hogy minél szebbé, minél tökéletesebbekké fejlődjenek. A kukorica- és krumpliparcellák még

kapálailanok a sántosi határban, némely helyen férfiak kaszálnak a réten. Az emberek többsége két-hármas csoportokban a répaföldeken dolgozik.

— Ez a munka most a legsürgősebb, meri ha kigazoso- dik, megöli a répát a gyom — mondja Lőczi Sándorné. Egykét méterrel előtte halad férje; a közvetlenül mellette lévő sort a 69 éves nagymama, Nagy Györgyné egyeli, kapál- )a.

— Bizony, fáj a derekunk — mondja a nagymama —, de hát ezt is meg kell csinálni, hogy legyen cukor.

— Most már hamarosan befejezzük — veszi át a szót a családfő, Lőczi Sándor. — Aztán jön a krumpli, kukorica, 13 és fél hold földem van, s bizony akad munka bőven.

— Tudja, mi úgy csináljuk — vág közbe a nagymama —, hogy minden legyen, kenyér is, hús is, no meg egy kis bor is.

További jó munkát kívánok, és továbbmegyek egy-két parcellával. Ott K. Pető Sándorné dolgozik két segítséggel.

— Jól állunk a tavaszi munkákkal — mondja az asszony —, holnap vagy holnapután, ha jó idő lesz, elkezdjük a

krumplikapálást. Kicsit nehéz nekem, mert a férjem Taszá- ron dolgozik, de így, segítséggel azért boldogulok valahogy. A fiam még csak 13 éves, s mivel jó tanuló, szeretném taníttatni. Reméljük, sikerül, a gyereknek nagy kedve van hozzá. Mi meg majd csak el- virgódunk a földekkel.

A falu másik szélén — szintén a répaföldön — két fiatalasszony dolgozik.

— A mienk ez a föld — mondja Horváth Istvánná, akinek, külsejéről ítélve, talán nem is olyan régen került a fejére a menyecske-kendő. — Máté Jánosné a segítségem. Férjem nemrégen ment haza, így estefelé ellátja az állatokat, mi meg szeretnénk ma végezni ezzel a répával. Még a nap fenn van, itt kinn vagyunk, és — végignéz a hátralévő másfél sor répán — remélem, hogy sikerül is ma befejezni.

— És holnap?

— Holnap? Elkezdjük a krumplit. Van munka bőven, csak győzzük csinálni.

Lassan alkonyodik. Kapával a vállukon itt is, ott is csoportokba verődve térnek haza az emberek. Még nincs vége a napi munkának, hátra van az

etetés, az asszonyoknak meg a főzés.

Ifj. Papp Istvánná és özv. Papp Lajosné halkan beszélgetve egymás mellett mennek az úton.

— Befejeztük ma a répát — mondja Pappné. Most aztán jön a többi.

— El is fáradtunk, hiába, a legnehezebb munka a répával van — toldja meg özv. Papp Lajosné —, csak úgy nyikorog a derekunk, angyalom. Ma én segítettem a sógornőmnek, aztán, ha lesz ideje, akkor meg ő jön hozzánk. Támogatjuk egymást, ahogy éppen tudjuk.

. Hirtelen meghökkenve rám néz, ahogy látja a jegyzetet a kezemben, és kérlelő, kicsit megdöbbent hangon folytatja:

— Csak nem kerülünk bele az újságba?!

— Ah, angyalom, minek írni rólunk?

Miért? Mert özv. Papp Lajosné is meg mindnyájan a többiek — azok is, akiknek neve nem került e sorokba — dolgozó emberek, akik naphosszat fáradoznak azért, hogy mindnyájunknak meglegyen a jövő évi kenyér, a jövő esztendei élelem.

Vörös Márt*