Somogyi Néplap, 1959. május (16. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-16 / 113. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! o J C A* 1 i'»!* Somogyi Néplap L AZ MSZMP MEGY El BÍZOTTSAGÄ’ÉSM MEG\ m Ti * NÁCS LAPJA XVI. évfolyam, 113. szám. ÁRA 50 FILLÉR ■BBD! Szombat, 1959. május 16­Mai számunk tartalmából; Hol üdülhetnek a nyáron a somogyi fiatalok (3. oldalon) A legjobbak között (5. oldalon) lövő heti teljes rádióműsor (6. oldalon) ünnepélyesen megnyitónak a Budapesti Ipari Vásárt A megnyitó ünnepségen megjelent Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első titkára, Fock Jenő, Kálim Gyula, Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Nemes Dezső, a Politikai Bizottság póttagja, Nagy Dániel, az Elnöki Tanács elnökhelyettese, valamint az MSZMP Központi Bizottságának, a forradal­mi munkás-paraszt kormánynak és az Elnöki Az első négy Tanácsnak számos tagja, a politikai, a gazda­sági és a kulturális élet sok vezető szemé­lyisége. Részt vett az ünnepségen a budapesti dip­lomáciai képviseletek számos vezetője és tag­ja. A Budapesti Ipari Vásárt Veres József, Bu­dapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizott­ságának elnöke nyitotta meg. óra a Budapesti Ipari Vásáron Gromiko előterjesztett« a Németországgal kötendő békeszerződés tervezetét Genf (MTI). Gromiko szov­jet külügyminiszter a genfi értekezlet pénteki ülésén elő­terjesztette a Németországgal kötendő békeszerződés terve­zetét, amelyet a Szovjetunió kormánya dolgozott ki, s már ez év január 10-én eljuttatott az érdekelt államok kormá­nyaihoz. A tervezet szerint a béke- szerződést egyfelől a Szovjet­unió, Nagy-Britannia, az Egye­sült Államok, Franciaország és a Németország ellen vívott részt vett többi állam (a ter­vezet ezeket az államokat “szövetséges és társult hatal­maknak« nevezi), másfelől a jelenleg • a Német Demokrati- . kus Köztársaság és a Német I Szövetségi Köztársaság által képviselt Németország, (vagy ha a békeszerződés aláírása­kor már megalakult a német konföderáció, akkor a német konföderáció, vagyis a Német Demakratik,us Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársa­ság) között kötik meg. háborúban fegyveres erőikkel A német békeszerződés tervezet Szemerkél az eső, de reggel nyolc óra után már egész ko­szorúban lepik el a gépkocsik a Városliget útjait A közön­ség pedig — főként a vidékiek — már 9 órakor ott szorong a számára csak délután 1 órakor nyíló ■ vásárkapuk előtt. így is annyi a meghívott, hogy szin­te ellepik a minden eddiginél hatalmasabb területre épült vásárt, amelynek pavilonren­getegében ilyen felírások lát­szanak: a Nehézipari, a Köny- nyűipari, a Kohó- és Gépipari Minisztérium pavilonja, külföl­di kiállítók stb. A szovjet pavi­lonnal az élen nyílik meg a baráti országok pavilonjának egész sora, amelyet a tó fél­körös partján a legkiválóbb kisiparosok pavilonjai szegé­lyeznek ízléses sátrakban, egy­forma névfelírással. és a szak­ma megjelölésével. A . legnagyobb tumultus a szovjet pavilon körül van, ahol 3 filmopera­tőrök pergőtüzében Kádár Já­nos, az MSZMP Központi Bi­zottságának t'tkára szemléli a kiállítást. A látogatók között van Marosán György elvtárs, valamint Nagy Józsefné köny- nyűipari miniszter. A szovjet pavilonban úgy látszik, a bá­nyaipari. áramfejlesztő és szer­számgépek, műszerek között Marosán elvtársat is a bejá­ratnál elhelyezett csodálatosan szép gépkocsi ragadja meg a legjobban, mert néhány perc múlva a szovjet mezőgazdasági gépek között tolmácsot keres, és meleg kézszorítás közt any- nyit mond a szovjet pavilon vezetőjének humorosan: »Rá- tettük a csajkára (a szovjet gépkocsi neve) a kezünket, és nem is akarjuk levenni róla«. Tovább kísérjük . Marosán Györgyöt és Nagy Józsefné könnyűipari minisztert. Az egyik filmoperatór a kínai pa­vilonra mutatva arra biztatja Marosán elvtársat, olvassa el a feliratot, mert hallotta, tud kí­naiul. Megéri bemenni, erről a tízperces- séta meggyőz. Nem a selymek, hanem a diesel- és viljjmyimotorck, a szivattyúk világába jöttünk, ahol az ug­rásszerűen fejlődő kínai ipar­ral találkozunk. Persze, ez a kínai pavilonnak csak egyik arca, mert ki tudná megmon­Csütörtök este 6 órai kez­dettel rendezte meg a Hazafias Népfront megyei és városi bi­zottsága, valamint a TIT a csehszlovák—-magyar barátsá­gi estet, melyen részt vett a budapesti csehszlovák nagy- követség titkára is. Erre az alkalomra igen szép számú érdeklődő gyűlt össze, úgy­hogy az Iparosszékház csak­nem 300 személyes nagyter­mében kevéssel hat óra után már alig akadt üres szék. Magyar Sándornénak, a vá­rosi békebizottság titkárának üdvözlő szavai után lelkes taps köszöntötte a barátsági est elnökségét: dr. Juraj Kra­nik elvtársat, a csehszlovák nagykövetség első titkárát, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa képviseletében meg­jelent Márton Lajost, Szántó Józsefet, a Hazafias Népfront megyei titkárát és Balogh Bé­lát, a megyei békebizottság elnökét, valamint Cs»pr»ehv Győző Kossuth-díjas főmérnö­dani, még hányféle növénnyel, konzérvvel, gyümölccsel és hagyományos salyemáruval ta­lálkozunk. A lengyel pavilon előtt a 35 méter magas emelődarut csodáljuk meg és a mellette felsorakozott Warsawa autókat. Meggyőződhetünk a lengyel pavilonban arról, hogy a Len­gyel Népköztársaságnak a gép­ipara igen fejlett, de barátaink művészek a modern vonalú bútorgyártásban is. Arra is telt ötleteikből, hogy megmu­tassák, hogyan kell a szobát és konyhát egyetlen bútordarab­bal úgy elválasztani, hogy a bútor mindkét felét a helyi­ségnek megfelelően kihasznál­ják. A lengyelek ünnepelni akarják Marosán elvtársat, de ő elhárítja, csupán egy vásári emléket fogad el örömmel, amelyet Nagy Józsefné köny- nyüipari miniszter tűz Maro­sán elvtárs gomblyukába. Előttünk forog a hatalmas földgömb ezzel a felírással: <*A gazdasági együttműködés erő­síti a szocialista tábor egysé­gét«. A csehszlovák pavilonban Marosán jslvtárs a nézőközön­ség óhaját fejezi ■ ki, amikor ar­ra biztatja az egyik fényké­pészt, hogy inkább a Skoda Felipsia kétszemélyes, gyönyö­rű, piros sportkocsit fényké­pezze le, mert valóban fény­képre való impozáns látvány, mint a Csehszlovákia megany- nvi kiállított tárgya. Az arany- színben tündöklő trombiták és egyéb hangszerek, á bőripari cikkek, a tejipari gépek és nem utolsósorban az ultramo­dern gombfelvarró és cigaret­tagyártó gép, amely annyira megtetszett, hogy töibben azt sürgetik, vegyük meg mi is. Van miben válogatniuk szakembereinknek a népi de­mokratikus országok és a ka­pitalista cégék által kiállított anyagok közül. De ugyanez fordítva is áll: a mi könnyű­ipari pavilonunk valóságos árueldorádó, melynek részletes megtekinté­sére nem elég , egyetlen nap, köt, a barátsági est előadóját. Csepreghy elvtárs előadásá­ban a cseh nép közelmúltban megünnepelt nagy nemzeti évfordulójából indult ki. Be­szélt a prágaiak hősi ellen­állásáról, a csehszlovák nép életéről, gondjairól, örömeiről. — A nép nagyobb hányada — mint ez köztudomású — az iparban dolgozik — mondotta Csepreghy elvtárs. — A párt felhívása után építő akaratuk az életszínvonal emelkedésének a záloga,, ennek a nyomai lát­hatók mindenütt. Különösen észrevehető ez a nagyarányú iakásépítkezés, a háztartási munka gépesítése, a gyakori árleszállítás és bérrendezés terén. Az üzletekben mindig újabb és újabb háztartási gé­pek jelennek meg. — Általában az emberek vi­dámak, egyszerűek. Prakti­kusan és jól öltözködnek, de nem csínéinak luxust belőle. Jó érzés közöttük lepni — pedig a kiállítás szervezői és építői mindent elkövettek, hogy olyan csomagolásiban és elrendezésiben láthassa az áru­kat a közönség, hogy szeme nyomban a lényegen ragadjon meg. Egyébként valamennyi pa­vilonra, még a legjelentékte­lenebbnek 'látszóra is ráillik, hogy színeik összeválogatása, belső elrendezése a kiállító ízléséről tanúskodik. Hogy milyen a kiállítás? Erre néhány órai látogatás után aligha lehelne pontos választ adni. Hisjen újra le­hetne kezdeni a portyát, hogy a részletek is megmaradjanak bennünk, és hányszor, de hányszor láthatnánk újat! A séta végén meg is jegyzi Ma­rosán elvtárs: »Hát én bizony még visszamegyek egyszer, és megnézem a »csajkát«. Vala­mennyien elmondhatnánk ugyanezt, akár a Kohó- és Gépipari Minisztérium gigan­tikus pavilonjára, akár a he­lyi ipar bútor- és finommecha­nikai cikkekben gazdag pavi­lonjára, az impozáns autó­kiállításra, vagy az önkiszol­gáló vendéglátói remekműre gondolunk, ahol nemcsak a szakemberek, hanem a közön­ség is sokat kap. Ez a vásár gyönyörűbb, sokoldalúbb, mint valaha voltak vásáraink. A délutáni megnyitó után a nagyközönség is meggyőződ­het majd erről. Mellettem az autóbuszban két asszony fáradtan dobja magát az ülésre, mondván, hogy ebből (mármint a vásár­látogatásból) elég volt, mert alaposan elfáradtak... Hát valóban el lehet fárad­ni, de hogy elég volt-e belőle? Válaszul a másik ezt mond­ja: — Nono, Kati, ne hamar- kodd el, holnap majd újra kezded az egészet. — Lehet — hangzik a vá­lasz — sőt, biztos... mondotta Csepreghy elvtárs a cseh emberekről, akik igen büszkék népükre, múltjukra, de nem soviniszták, igazi pro­letár nemzetköziség hatja át őket. A beszámoló után Juraj Kranik anyanyelvén üdvözölte a város lakosságát, majd ma­gyarra fordítva a szót, á cseh­szlovák nagykövetség szívé­lyes, baráti és forró üdvözle­tét tolmácsolta. Néhány szó­ban kifejtette: ők-is mennyire szükségesnek látják, hogy ez a két szorgalmas nép még jobban megismerje és meg­szeresse egymást. Jó termést, céljaink elérését, és tartós bé­két kívánt a magyar nép szá­mára. »Éljen a két nép meg­bonthatatlan barátsága, féljen a világbéke!« — fejezte be felszólálását Kranik elvtárs. A barátsági est második fe­lében az Ott a végállomásnál című cseh filmet tekintették meg a résztvevők. A szerződéstervezetnek hat része van, e hat rész 48. cik­kelyt tartalmaz. Az í. rész a »politikai és te­rületi rendelkezéseket«, a II. az »egységes Németország helyre- állítására vonatkozó rendel­kezéseket«, a III. »a katonai rendelkezéseket«, a IV. »a'gaz­dasági rendelkezéseket« tar­talmazza, az V. rész címe: »Jóvátételek és megtérítések«, a' VI. rész pedig a »záróren­delkezésekről« szól. Az 1. cikkely szerint a szö­vetséges és társult hatalmak, valamint Németország meg­állapítják a háborús állapot megszűnését, és a békés kap­csolatok létrejöttét. »Németország valamely for­mában való egyesítéséig a »Németország« kifejezésen a jelen szerződésben a ma fenn­álló két német államot, a Né­met Demokratikus Köztársa­ságot és a Német Szövetségi Köztársaságot kell érteni, s Németországnak e szerződés­ben megállapított valamennyi joga és kötelezettsége egy­aránt vonatkozik a Német De­mokratikus Köztársaságra, va­lamint a Német Szövetségi Köztársaságra« — hangoztat­ja a második cikkely. A 4. cikkely szerint a szö­vetséges és társult hatalmak Németországgal való kapcsola­taikat »Németország szuvere­nitásának és területi integri­tásának tiszteletben tartása, a német belügyekbe való be nem avatkozás, a meg nem támadás, az egyenlőség és a kölcsönös előny elveinek, va­lamint a jelen szerződésben foglalt rendelkezések alapján építik fel. Németországot ugyanezek az elvek fogják ve­zérelni minden más országgal való kapcsolataiban«. A tervezet 5. cikkelye szerint Németország »nem léphet semmiféle olyan katonai szö­vetségre, amely a jelen szer­ződésben résztvevő, bármely hatalom ellen irányul, s nem vehet részt olyan katonai Szövetségben, amelynek részt­vevői között nem szerepel a Hitler-ellenes koalíció mind a négy szövetséges hatalma: a Szovjetunió, az Egyesült Ál­lamok, az Egyesült Királyság és Franciaország«. Mihelyt a Németországgal kötött szerződés hatályba lép, Németország, az NDK és az NSZK »mentesül mindazoktól a kötelezettségektől, amelyek a varsói szerződés szervezeté­ben. illetve az Északatlanti Szövetségben való tagsággal kapcsolatosak«. A 8. cikkely szerint Német­ország határai azonosak az 1959. év január elsején fenn­állt határokkal. Németország­nak egy államban való egye­sítéséig a Német Demokra­tikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság terüle­tét elválasztó határvonalat az 1959. január 1-i állapot szerint a szerződéshez mellékelt tér­A 9. cikkely kimondja: »Az 1945. évi potsdami egyezmény­nek megfelelően: Németország lemond mind­azokról a jogokról, jogi igé­nyekről és jogalapokról, ame­lyek a Balti-tengertől kissé nyugatra fekvő Swinemünde városig, onnét az Odera-folyó mentén a »nyugati« Neisse torkolatáig, majd a »nyugati« Neisse mentén a csehszlovák határig húzódó vonaltól keletre fekvő volt német területekre vonatkoznak, beleértve a volt kelet-poroszországi területet, továbbá a volt Danzig terüle­tét is, amelyek a Németország által elismert Lengyel Nép- köztársaság szuverenitása alá kerültek. Németország lemond az ál­tala elismert Szovjetunió szu­verenitása alá került volt Kö­nigsberg város és környékére vonatkozó minden jogról, jog­alapról és igényről«. A 10. és 11. cikkely szerint Németország érvénytelennek ismeri el a müncheni egyez­ményt és kijelenti, hogy a volt úgynevezett Szudéta-vidéket mindenkorra a Csehszlovák Köztársaság területe sérthetet­len részeként ismeri el. Né­metország elismeri, hogy El- szász-Lotharingia a Francia Köztársaság része,' a Saar-vi- dék pedig Németország terü­letéhez tartozik. A 13. cikkely szerint »Né­metország elismeri a függet­len és demokratikus Ausztria helyreállításáról szóló 1955. május 15-én kelt államszerző­dés teljes hatályát, és az An­schluss megtiltását, amely a szerződésben foglaltatik«. A 17. cikkely szerint »Német­ország kötelezi magát, hogy megtiltja és büntetendő cse­lekménynek minősíti a Nemzeti Szocialista Párt, valamint a hozzátartozott vagy ellenőrzé­se alatt állott szervezetek új­jáalakítását, létét és tevékeny­ségét Németország területén, beleértve a politikai, a kato­nai és a részben katonai szer­vezeteket, továbbá egyéb ha­sonló pártokat és szervezete­ket, különösen azon revansis- ta pártokat és szervezeteket, amelyek Németország határai­nak felülvizsgálatát követelik, vagy területi igényeket jelen­tenek be más államokkal szem­ben«. A 18. cikkely szerint Német­ország »kötelezi magát, hogy feloszlatja és büntetendő cse­lekménynek minősíti bármely emigráns és egyéb szervezet létesítését és működését, mely ellenséges tevékenységet fejt ki bármely szövetséges és tár­sult nagyhatalom ellen«. A 20. cikkelyben Németor­szág kötelezi magát, hogy »semmiféle formában nem tűr meg olyan propagandát, mely­nek célja, vagy amely előse­gítheti, hogy a békét veszé- lyeztésse, vagy azt megbontsa, vagy agressziós cselekményt robbantson ki, beleértve a há­borús propagandát, valamint mindenfajta révansista meg­nyilatkozást, mely Németor­szág határainak felülvizsgálá­sát követeli, más országok el­leni területi igényekkel lép fel«» A tervezet 22. cikkelyében ez áll: »A szövetséges és tár­sult hatalmak elismerik, a né­met népnek azt a jogát,' hogy helyreállítsa Németország egy­ségét, és kifejezik azt a kész­ségüket, hogy mindkét német államnak minden eszközzel se­gítséget nyújtanak e cél eléré­séhez. A Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szö­vetségi Köztársaság közeledé-, se és megegyezése alapján«. A 23. cikkely értelmében as NDK és az NSZK »ünnepélye­sen kötelezi magát, hogy so­hasem folyamodik erőszakhoz, s nem fenyegetőzik erőszak al­kalmazásával Németország új­raegyesítésének elérése végett* és békés eszközzel old meg minden vitás kérdést, amely kapcsolataikban keletkezhet«. A 25. cikkely kimondja: »Né­metország egységének helyre- állításáig és az egységes né­met állam megalakításáig Nyu- gat-Berlin demilitarizált sza­bad város, amelynek saját kü­lön státusa van«. A 26. cikkely szerint »Né­metországnak nemzeti fegyve­res erői, katonai légierői és ha­ditengerészeti erői lesznek, amelyekre az ország védelmé­nek biztosítása végett szükség van«. A 28. cikkely szerint Német­ország nem tarthat birtokában, nem gyárthat, nem szerezhet be és nem próbálhat ki: a) semmiféle nukleáris fegy­vert és egyéb tömegpusztító eszközt, beleértve a biológiai és vegyi harci eszközöket; b) semmiféle rakétát és irá­nyítható lövedéket, sem pedig ezek fellövésére vagy irányí­tására szolgáló felszerelést; c) elsősorban bombázásra tervezett, tehát bombák és lö­vedékek tárolására szolgáló felszereléssel ellátott repülőgé­peket; d) tengeralattjárókat. A 30. cikkely szerint a Né­metország területén tartózkodó valamennyi külföldi alakulatot a szerződés életbelépése után legkésőbb egy év alatt (vagy az érdekelt felek által egyez­ményesen megállapított más határidőn belül) ki kell vonni az országból, s a szerződés ha­tályba lépése után hat hónap­pal egyharmaddal kell csök­kenteni a Németországban ál­lomásozó idegen csapatok lét­számát. Ezzel egyidőben fel kell számolni a Németország területén lévő valamennyi kül­földi katonai támaszpontot. A jövőben Németország nem en­gedheti meg, hogy területén bármilyen külföldi fegyveres erő vagy támaszpont legyen. A tervezet 32. cikkelye sze­rint »Németországot egyáltalán nem korlátozzák békés gazda­ságának fejlesztésében, amely­nek a> német nép jólétének nö­velésére kell irányulnia. Né­metországot sem a külkeres­kedelemben, sem a tengeri ha­józásban, sem a világpiacokon való szereplésben nem korlá­tozzák«. A 41. cikkely szerint a jóvá­tétel kérdését' teljesen meg­oldottnak tekintik, s a szö­vetséges és társult hatalrtiak lemondanak minden ezzel kap­csolatos további igényükről. A »zárórendelkezésekben« többek között az áll, hogy a békeszergőöés életbeléptetésé­(Folytatás a 2. oldalonj W. E. kép tünteti feL Szegedi Nándor fi csehszlovák és magyar nép barátsága jegyében

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents