Somogyi Néplap, 1959. május (16. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-15 / 112. szám

TTLÁG FROLEfAEJ At, EGYESÜLJETEK! 4 ^♦POS'Í^ Somogyi Néplap MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPÜA XVI. évfolyam. 112. szám. ÁRA 50 FILLÉR Péntek, 1959. május 15. Mai számunk tartalmából; H koíeol-magyör közlemény (2. oldalonJ Mindenütt ott vonnak (3. oldalon) Kerékpárosok (6. oldalon) Megválasztották az új szakszervezeti bizottságot a Tejipari Vállalatnál Szerdán a megye minden részéből közgyűlésre jötték össze a Kaposvári Tejipari Vállalat küldötted, hogy meg­vitassák a szakszervezeti bi­zottság négyéves munkájáról szóló beszámolót, és újjává­lasszák a szákszervezeti bi­zottságot Szederkényi Jenőné, a szak- szervezeti bizottság elnöke be­számolójában kifejtette, hogy a dolgozók még ma is érzik az ellenforradalom utáni mun­kástanács káros működésének következményeit Beszámolt a szakszervezeti bizottság ered­ményes munkájáról. amely megmutatkozott a kongresz- szusi versenyszervezésben. A dolgozók vállalásai jelentős megtakarítást jelentenek az üzemnek. Az elmúlt két év­ben benyújtott 109 újítási javaslat közül 68-at. fogadtak el, és erre újítási díjként ki­fizettek 24 345 forintot Az üzemi tanács elősegítette a vállalatvezetést, az üzemi demokrácia elmélyítését. Hasz­nos és eredményes munkát végzett a szakszervezeti . bi­zottság a tömegsport szélesíté­se és a dolgozók mozgósítása terén. A beszámoló is, a hoz­zászólók is bírálták a válla­latvezetést, hogy a csurgói üzemben elhanyagolták a ter- melési tanácskozások meg­szervezését. A beszámoló rámutatott a vállalat és a szakszervezeti bizottság gyenge munkájára is. Á kocsisoknak nem mindig biztosítják a törvényben elő­írt .szabadnapot. Nem foglal­koznak megfelelően az üzemi baleset elleni védekezéssel. Az elmúlt két évben 38 üzemi baleset történt a vállalatnál, emiatt 751 munkanap esett ki a termelésből. A vállalat ve­zetősége csak megállapította a fogyatékosságokat, de meg­szüntetésükre nem intézke­dett. Mind a beszámold, mind a 'szólalok felvetették a szo­ciális létesítmények helyzetét. Nem megfelelőek a fürdők és az öltözők. Nincs elegendő öl­tözőszekrény. A küldöttgyűlés kérte a vállalatvezetést, hogy szüntesse meg azt a lehetetlen állapotot, hogy a kaposvári 2. sz. telepen naponta 25—30 dolgozó az iroda folyosóján kell elfogyassza ebédjét, mert nincs helyiség, ahol kulturált módon ebédelhetnének. A be­számoló megbírálta azt a há­rom szakszervezeti bizottsági tagot, aki a közösség érdeké­ben alig véígzett munkát. Ál­dozatkész, tevékeny munkáju­kért viszont dicséretet kapott Püspök Ferenc, Kaponya La­jos, Korcz István és Vass Gyula. A küldöttgyűlés határozatot hozott; amel” megszabta az új­jáválasztott szakszervezeti bi­zottság feladatait a termelés segítése, a kulturális nevelő­munka, az érdekvédelem te­rületén. A szakszervezeti bi­zottságba egyhangúlag bevá­lasztották azokat a régi sz. b.- tagokat, akik eddig is ered­ményes munkát végeztek a mozgalomban. Szederkényi Je. nőnét választották meg újra a szakszervezeti bizottság tit­kárának. A szakszervezeti választás eredményes volt a Tejipari Vállalatnál. Megmutatta a munka eddigi eredményeit, rámutatott a hibákra, és meg­adta az új vezetőségnek a to­vábbi munka irányát Csanádi József, , az ÉDOSZ T. B. elnöke A genfi külügyminiszteri értekezlet csütörtöki» folytatta munkáját (Tudósítások a 2. oldalon) H tsz pártoló tagságról, a nyereségrészesedés fenntartásáról tárgyalt tegnap a Minisztertanács Vöröskeresztes vemlégsk Siófokon (Tudósítónktól.) Május 12-én délelőtt a .Ma­gyar Vöröskereszt első orszá­gos kongresszusának kedves vendégei utaztak át Siófokon. A vendégek között volt W. J. Philips, a Vöröskereszt Társa­ságok Ligájának főtitkárhe­lyettese, Zoja Szergejnova Ma- gyar jorova, a Szovjet Vöröskereszt ° és Vörösfélhold Társaság al- einöke, Tomka Raidovska, a Bolgár Vöröskereszt alelnöke, Josef Lietövetz, a Csehszlovák Vöröskereszt küldötte, a szlo­vákiai szákszervezet elnöke, Roman Blizniewski, a Len­gyel Vöröskereszt főtitkára, dr. Wolfgang Waitbrecht, , a Német Demokratikus Köz­társaság Vöröskeresztjének al­elnöke és Papp Aranka, a Ro­külügyi Híradás Kisbárapáti életéből Már 1957 óta rakosgatták össze pénzüket a kisbárapá- tiak, hogy nagy tervük meg­valósításához, az orvosi rende­lő és lakás építéséhez hozzá­kezdhessenek. Erre a célra a múlt esztendőkről mintegy 38 ezer forintot hoztak át erre az évre. Ügy számítanak, hogy a 10 százalék községfejlesztési alapból befolyó 80 ezer forint­ból ismét 30—32 ezret félre­tesznek, s így még a nyáron hozzálátnak az építkezéshez. A jövő évi teljes községfejlesztési összeggel már be tudják fejez­ni a 150 000 Ft költséget igény­lő munkát. Ezenkívül másra is jut még: betonjárda építésére 22 ezer, villanyhálózat bővíté­sére 8 ezer, kutak, hidak javí­tására 6 ezer forintot költenek. Jelenleg 4 kilométer hosszan földutat gyalulnak, s a falu belterületén húzódó kövesút padkáját teszik rendbe. Amit még érdemes megemlíteni, az őszig tető alá kívánják hozni a saját' rezsiben épülő 220 ezer forint költséget igénylő 200 személyes művelődési há­zat • * * Kétnapos határszemlére ké­szülnek a, tanács dolgozói, hogy megállapítsák a bevetet­len területek nagyságát, s in­tézkedéseket tehessenek azok hasznosítására. * * * A legutóbbi tanácsülésen a burgonyábogár elleni védeke­zés fontosságáról és megszer­vezéséről tárgyaltak. Az ülé­sen határozat született a dűlő- felelősök megválasztásáról. Az ő feladatuk lesz ellenőrizni a gazdákat, hogvan tesznek ele­get e közös, de elsősorban sa- ftfc érdekű védekezésnek. A Felsőmocsoládi Vegyes­ipari Ktsz kisbárapáti cipész- és szíjgyártó-részlege ez évben 412 pár cipőt javított meg, va­lamint 67 pár méretes készített. Ezenkívül a ibözö színű, legújabb divafcú r.ői bevont-rámás szandálok­ból 253 párat adott át a Ka­posvári Cipőnagykereskedelmi Vállalatnak. Ez utóbbi válla­latnak az év ’hátralevő részé­ben még mintegy 1000 párat készítenek. Az anyagellátásban nincs fennakadás. Mindössze négy és fél hóna­pos múltra tekint vissza a helyi tejszövetkezet. Működé­sét január 1-én 30 taggal kezdte meg S az első negyed­évi 17 400 literes tervét már csaknem ezer literrel túltelje­sítette, s 2500 forint tiszta nye­reségre tett szert. Ha a még hátralevő három­negyed évben is így gazdál­kodnak. az év végére 10—41 ezer forintos nyereségre szá­míthatnak, melynek 20 száza­léka a tagok között kerül ki­osztásra. * * * A földművesszövetkezet 103 százalékra teljesítette növény- termelési szerződtetési tervét. A tavalyi 57 holddal szemben az idén 55 holdon termelnek cukorrépát. Kukoricát az el­múlt évben 340 hóidon ter­mesztettek, s ebből mindössze két hold volt a hibridfajta. Az idei 370 holdból már 180-at hibriddel vetettek el. A veté­seket már befejezték.. Jó ütemben haladnak a nö­vényápolási munkák is. A cu­korrépa egyelése mintegy 65-— 70 százalékban kész. Megkezdték már a kukorica és korai vetésű burgonya el­ső kapálását is, | mán Vöröskereszt, osztályának vezetője. A vendégeket elkísérte Kár­páti József rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, a Magyar Vöröskereszt orszá­gos főtitkára és többen a Ma- Vöröskereszt munkatár­sai közül. A fogadáson megjelent a megyei pártbizottság képvise­letében Takács István ősz- | tályvezető, dr. Berend Ernő Somogy megyei tisztifőorvos,j a Vöröskereszt megyei elnöke, ■ Honfi Istvánná, a Vöröske-1 reszt megyei titkára. A siófoki járástól dr. Sán­dor Ferenc járási tisztiorvos, a Vöröskereszt járási veze­tőségének elnöke', az újonnan megválasztott Országos Vörös- kereszt vezetőségének tagja, a Vöröskereszt járási titkára, Bódis Tibor, a járási művelő­cipőt , désügyi csoport vezetője, a külön-1 siófoki községi tanács v. b.-el- möke és több helyi vöröske­resztes munkatárs. A vendégeket dr. Sándor Ferenc köszöntötte, a Siófoki Általános Iskola úttörői, mint az ifjúsági vöröskereszt tagjai virágcsokrot nyújtottak ét. A fogadás meleg baráti légkör­ben folyt le. A vendégek meg­tekintették a Balatont, és el­ragadtatással szóltak hazánk e gyöngyszeméről, valamint a baráti és szíves magyar ven­déglátásról. A Kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Miniszter- tanács május 14-i ülésén meg­tárgyalta és a Népköztársaság Elnöki Tanácsa elé terjesztette a magyar forradalmi munkás­paraszt kormánynak a termelőszövetkezeti pár­toló tagságról szóló tör­vényerejű rendeletterveze­tét, elfogadta a mezőgazdasági ter­melés egyszerűbb szövetkezeti formáiról szóló kormányren­deletet és elrendelte annak a Magyar Közlönyben való köz­zétételét. A forradalmi munkás-pa­raszt kormány megtárgyalta az 1958. évi nyereségrészese­dés tapasztalatait és megál­lapította, hogy a nyereségrészesedés hatékonyan segítette a termelékenység emelését és az önköltség csökkenté­sét. Az á"'>rni vállalatok több milliárd forint terven felüli nyereségei értek el és ebből évmilliárd forintot meghálá­ló összeget fizettek ki nyere­ségrészesedés címén a dolgo­zók részére. A terven felüli nyereség döntő részét az ipari vállalatok fizették be az ál­igen elő lami költségvetésbe és így a kifizetett nyereségrészesedés túlnyomó része is az iparban dolgozóknak jutott Figyelemmel arra, hogy a nyereségrészesedés rendszere kedvező eredményeket hozott és általában helyesen egyezte­ti össze a népgazdaság egé­sze és a dolgozók egyéni ér­dekeit. a kormány úgy határozott, hogy a nyereségrészesedés rendszerét 1959. évre is — változatlan alapelvek mel­lett — fenntartja. Minthogy 1959. január 1-én a tényleges költségeikhez iga­zodó új termelői árrendszer lépett életbe, a nyereséigrésze- sedés feltételeit az új ár­rendszer figyelembevételével kell megállapítani. Továbbra is változatlanul érvényes . az az alapelv, hogy nyereségré­szesedés az előző évben már elért eredmények további ja­vításából származó többlet­nyereség után jár. A kormány utasította a pénzügyminisztert és az ér­dekelt minisztereket a nyeic- ségrészasedés 1(959. évi sza­bályainak oly módon történő megállapítására, hogy ameny- nyiben a vállalatok 1959-ben is a múlt évinek megfelelő többletnyereséget érnek el, nyereségrészesedés címén álta­lában a múlt évi összegeket kapják meg. A közlekedési vállalatoknál az igazgatói alap, a kereske­delmi vállalatoknál a jutalma­zási alap rendszere ugyancsak változatlan marad. A kormány meg van győ­ződve arról, hogy a vállalatok vezetői és dolgozói — felhasz­nálva a nyereségrészesedés ösztönző hatását — ebben az évben is jelentős összegű terven felüli nyereséggel já­rulnak hozzá a népgazdaság fejlesztésében, a szocialista építésben ránk váró feladatok teljesítéséhez! A Minisztertanács ezután tudomásul vette a Magyar Néipköztársaság és a Csehszlo­vák Köztársaság között meg­kötött szociálpolitikai és tár­sadalombiztosítási egyezmény 1959. évi január hó 30-án tör­tént aláírását, valamint a Magyar Nécköztápsaság és a Lengyel Népköztársaság kö­zött megkötött szociálpolitikai és társadalombiztosítási egyez­mény 1959. évi február hó 14- én történt aláírását, majd fo­lyó ügyeket tárgyalt, Egy év alatt hatszorosára nőtt a somogysárdi takarékssövctkezet betétállománya A múlt év májusában ala­kult meg Somogysárdon a ta­karékszövetkezet. Ebben a községben az emberek magu­kénak vallják a földművesszö- vetkezetet és a takarékszövet­kezetet is. Ahogy a szervező munkában élenjárnak az fmsz vezetői és dolgozói, úgy most már a mű- | ködés gyakorlati megvalósítá­sát szorgalmazzák, és nem eredménytelenül. A földmű­vesszövetkezet dolgozói terme­lési tanácskozáson tárgyalták meg a testvér-szövetkezethez való viszonyukat, és határoza­tot hoztak a részjegy-gyűjtés, tagszervezés, valamint a be­tétgyűjtés fokozásáról. Helyi­séget, felszerelést, sőt alkal­mazottat adtak a takarékszö­vetkezetnek. így lett ügyveze­tő könyvelő Czifra Magdolna, az fmsz könyvelője. A taka­rékszövetkezet igazgató elnö­ke Vancsura Andor földmű­ves, a felügyelő bizottság el­nöke Pelle József állami gaz­dasági dolgozó lett, akik na­gyon becsületes és eredmé­nyes munkát végeztek és vé­geznek jelenleg is. Alakuláskor 105 volt a ta­gok száma, jelenleg 159 fő. Részjegy az alakuláskor 8500 forint volt, jelenleg 15 900 fo­rint. Betétállományuk — mely jelenleg 240 ezer forint — hó­napról hónapra emelkedik. Ez a szám a megyei átlag betét­nél több, pedig a takarékszö­vetkezet működési területén a lakosság létszáma alacsony. Működésük idején 80 tag ré­szére közel negyedmillió fo­rint kölcsönt folyósítottak fo­gyasztási, termelési és beru- házi célra. A lakosságnak — a tagoknak — nem kell magán- kölcsönhöz folyamodni, mert igényüket a takarékszövetke­zet ki tudja elégíteni. Az eredmények mellett egy kis szépséghibája is van a szö­vetkezetnek. Nincs külön he­lyiségük, így kénytelenek az fmsz egyik irodaszobájában tartani üzletnapjaikat. Vágyuk, hogy ez a probléma is megol­dódjék, és a szépen elkészített cégtáblájuk saját helyiségük falára kerülhessen. Halász János MÉSZÖV előadó. Van már állatállománya az őrei Dózsa Tsz-nek Mint a Baromfifeldolgozó Vállalat dolgozója néhány na­pot töltöttem az őrei Dózsa Termelőszövetkezetiben, és ta­nulmányoztam a szövetkezet életét, munkáját. 1959. március 6-án lett Őrei termelőszövetkezeti' község. 116 család 1404 hold földön kezdte meg a közös gazdálko­dást Lengyel György elnök vezetésével. Az alig két hó­napos-közös munka eredmé­nyeiképpen szép jövő elé néz a szövetkezet. Két növénytermesztő bri­gádot szerveztek, bennük munkacsapat dolgozik. A leg­nagyobb megértésben jelöltek ki a munkacsapatok tagjait, figyelembe véve. kiknek kell valami miatt korábban haza­menni.' Ezek a munkacsapatok .már a napokban elvégzik a cukorrépa egyelését 65 kát. holdon, utána megkezdik a burgonya kapálását 25 holdon. A munkában élen jár Bara­nyai Jánosné, Hideg Lajosné csapata, de a többi csapat is becsületesen, szorgalmasan dolgozik. Közös állattenyésztést is folytatnak már. 86 szarvas- marhával kezdtek gazdálkodni, melyből 18 fejőstehén és 68 növendékmarha. Nagy gondot fordítanak az állattenyésztés­re, mert tudják, hogy a szö­vetkezetnek ez igen jó jöve­tíz delemforrása. Erre számítva 166 kát. holdon vetettek ta­karmányt, bár van 62 hold rétjük. Takarmánygabonát 184 holdon, kukoricát 200 holdon termelnek. Saját erőből most építenek egy 200 férőhelyes sertéshizlalót, mert csak en­nek elkészültével tudnak kö­zös szállást biztosítani a ser­téseknek. Ezzel egyidőben végzik az 50 férőhelyes istálló átalakítását, mivel marhaállo­mányukat gyarapítani akar­ják. Az állatok gondozottsága bizonyítja, hogy jó munkát végeznek az állattenyésztő brigád tagjai: köztük Köncz János, Varga József és Pintér István. Ütemtervükben munkaegy­ségenként 34 forintos részese­dés szerepel, de ezt szeretnék felülmúlni. Az ilyen szorgal­mas munka mellett ez köny- nyen el is érhető. Ezeket láttam, tapasztaltam az őrei Dózsa Termelőszövet­kezetben. Majer János Kaposvár. 100 traldor útrakészen Magyarország felé Moszkva (MTI). Mint isme­retes, a magyar kormány a termelőszövetkezeti mozgalom gyors fellendülése következté­ben kéréssel fordult a Szovjet­unióhoz: juttasson a magyar mezőgazdaságnak különböző gépeket. A szovjet kormány eleget tesz a kérésnek és több mint tízezer különféle mező- gazdasági gépet szállít Ma­gyarországnak. A hatalmas szállítmányban 2000 db. belorussz típusú uni­verzális traktor is lesz. A 45 lóerős traktorok mintegy fele elektromos indítású, a másik fele inditómotoros. A Minszki Traktorgyár kol­lektívája elhatározta: a ma­gyar mezőgazdaság számára a nagyfontosságú, sürgős terven felüli rendelést mielőbb telje­síti. A gyár dolgozói vállalták, hogy legkésőbb augusztusig mind a kétezer traktort eljut­tatják a magyar parasztság­nak. Az elmúlt napokban le­gördült a gyár futószalagjáról a magyar rendelésre készült századik belorussz traktor. Az első traktor szállítmányt a kö­zeli napokban vagonírozzák be Minszkben s az néhány napon belül megérkezik Magyaror­szágra.

Next

/
Thumbnails
Contents