Somogyi Néplap, 1959. május (16. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-12 / 109. szám

SOMOGYI NÉPLAP s Kedd, 1959. május 18. „A párt zászlaja előtt fogadom.. Vörös nyakkendő®, fehér inge® úttörőkkel telve a város. Május 10-e van, vasárnap. A m. megyei úttörőtalálkozóra gyülekeztek Ka­posvár és a megye úttörői. Zsú­folt vonatok hozták őket Siófok­ról, Tabról és a megye többi já­rásából, hogy találkozhassanak kaposvári pajtásaikkal, együtt ve­gyek át a megyei pártbizottság zászlaját, s együtt tegyék le a párt zászlaja előtt fogadalmukat. Kilenc óra. A Kossuth téren fel­a nagyatádi és marcali úttö­rők felvonulása is. A város úttörői következtek, élükön a Petőfi utcai iskola úttörő csapata hatalmas vö­rös selyemzászlóval. Hozták azt a két zászlót is, melyet nemrégen kaptak a munkás­őrségtől és a honvédségtől. A Berzsenyi Dániel, a Cseri úti, a Május 1 úti, a Vöröshadse­reg üti, a Sétatér utcai isko­lák úttörőcsapatai következ­tek egymás után. Fegyelme­zett felvonulásáért a legna­p»ított díszemelvényen elfoglalták helyüket a meghívott vendégek: Szirmai Jenő, a megyei pártbi­zottság első titkára, dr. László István, a megyei tanács v. b.-elnö­ke, Kiss István rendőrömagy, fö- kanitányhelyettes, Bogyin János alezredes, a helyőrség-parancsnok­ság képviselője, Szántó József, a Hazafias Népfront megyei titkára, Csákvári János, a városi pártbi­zottság titkára, Kerekes Andrásáé, a városi tanács v. b. elnökhelyet­tese, Bőgő László, a megyei KISZ- bizottság titkára, Szikszai László, a Kaposvári Járási Pártbizottság titkára, Oravecz Ferenc, a Mun­kásőrség megyei parancsnoka, Márton János, az MHS megyei el­nöke, Körtés Gábor, az SZMT el­nöke, Horváth Sándorné, a nőta­nács titkára, valamint a budapesti III. kerületi úttörőház vezetői, küldöttel, úttőrővezetők, pedagó­gusok, vállalatok vezetői, képvise­lői. Megkezdődött a felvonulás. A menet élén a honvédzenekar haladt pattogó indulókat játszva. A zenekar nyomában táblát vivő úttörők. A táblán az úttörőjelvény és felirat: »A dolgozó népért, a békéért előre!-« őket követte a járások és a város sok ezer úttörője. Legelöl a tabiak haladtak. Nagy taps jutalmazta fegyel­mezett felvonulásukat. Büszke öröm töltötte el a díszemelvé­nyen álló Kővágó elvtársnak, látványt nyújtottak. gyobb tapsot kapta a Hámán Kató Iskola úttörőcsapata. Egyforma, fekete aljban, fe­hér ingben, fehér zokniban, fekete cipőben igen kedves a Tahi Járási Pártbizottság első titkárának és Tengerdi elvtáranak, a járási tanács v. b. elnökének arcát, akik eljöttek, hogy tanúi lehesse­nek úttörőik felvonulásának. A siófoki úttörő leányok cso­portja egyforma, fekete ruhá­A kaposvári járás úttörői­nek élén a járási elnökség ha­ladt. Egymás után vonultak fel a járás úttörői is: a répás- pusztaiak, a magyaratádiak, az i gái iák. A kadarkútiak zászlóerdő alatt meneteltek együtt a körzet úttörőivel. A ban, kihajtott fehér gallérosán nagyberki úttörők élén ki­haladt, de színpompás volt szásták jöttek zászlót tartva. Nagy tapsot kaptak a fo- nyódi járás úttörői, akik kö­zött békegalambot tartó paj­tások csoportja haladt De taps köszöntötte a csurgói és a felvonulást záró barcsi út­törőket is. Felhangzott a Himnusz, a sok zászlótartó kezében meg­hajlott a zászló. Nagy Ká­roly, a megyei úttörő elnökség elnöke köszöntötte a III. me­gyei úttörőtalálkozó résztve­vőit Harsona, dobpergés, majd Csapó Sándor szemleparancs­nok jelentette: »Hatezer út­törő a párt zászlajának átvé­telére, eskütételre felsorako­zott«. Kék nyakkendős apró­ságok, a pajtáscsalád tagjai szaladtak az emelvényhez, és virággal ajándékozták meg a díszelnökség tagjait. Kedves, megható jelenet ez is, meg Hogyan használják fel a község- fejlesztési alapot a marcali járásban. (Tudósítónktól.) Szinte felbecsülhetetlen je­lentőségű erőforrásként hasz­nálják fel a marcali járás fal­vai is immár negyedik eszten­deje a községfejlesztési alapot. Az a tény, hogy idén már 6 millió 135 ezer forintra szá­míthatnak — a jövedelemadó 12,9 százaléka (1956-ban még csak 1 millió forint volt a köz­ségfejlesztési alap tervezett összege) —, bizonyítja, hogy a községi tanácsok és pártszer­vezetek jó munkát végeztek, s a lakosság is egyre jobban érzi: az összeg felhasználása saját fejlődését szolgálja. Mi mindenre fordítják a megajánlott összeget? Eddig 18 község villamosításához já­rultak hozzá, a még villamo- _ sítatlan 14 falu közül hétbe amikor úttörők vörös nyak-!még az idén, a másik hétbe kendőt kötöttek a díszelnök-11961-ben vezetik be az áramot, ség néhány tagjának nyakába.»Jelentős összeget fordítanak a Szirmai Jenő elvtárs lépett a ! mintegy 20 km hosszúságú, mikrofonhoz. A megyei párt-!szilárd burkolatú járda építé- bizottság nevében köszöntötte! sére. Számottevő összeg jut az úttörőket, s kérte őket, le-1 kulturális célokra is. Kiemel- gyenek hűek a párt zászlajá-jkedik az idén megnyíló böhö- hoz. — Büszkeség tölt el, örül a ínyei új iskola építése, amely­hez 400 000 forinttal járult hozzá a tanács a községfejlesz­tési alapból. A kétségtelenül dicsérendő eredményeken kívül beszélni kell a községfejlesztési alap felhasználásában mutatkozó hibákról is. Nem tervezték a falvak rossz állapotban levő dűiőút- jainak megjavítását, noha a járási tanács 1957-ben két út- gyalut vásárolt a községek ré­szére. 12 községben nem gondoltak a legelők javítására, pedig trágyázás és tisztítás nélkül szivem, ahogy nézlek benne­teket. Ez a mi ifjúságunk, amelyre lehet számítani, amely majd a jövőt fogja építeni — mondotta többek között. Beszélt arról, mit kö­szönhetnek az úttörők, a ma­gyar fiatalok a Szovjetunió­nak, majd az ifjúság feladatá­ról szólt. — Egy a ti feladatotok: ta­nulni, tanulni, tanulni! Segí­teni egymást a tanulásban, megbecsülni pedagógusaitokat, szüléiteket. Ezután az úttörő­vezetőket köszöntötte, akik annyit fáradoznak a fiata'ok neveléséért, s a szülőket, akik mindent megtesznek gyerme­azok nem biztosítanak kellő táplálékot. A legnagyobb baj talán a fá­sítás elhanyagolása. A járás községei az idén 3404 köbmé­ter fát akarnak kitermelni de a kitermelt fának csak mint­egy 25 százalékát pótolják tervszerű fásítással. Nem értékesítik megfelelően a házhelyeket sem. Pedig a házhelyek ellenértékét a ta­nácsok használhatják fel. Az ebből származó bevételi ter­vet 1958-ban mindössze 50 szá­zalékra teljesítették. Nemigen törődnek a taná­csok az egészségügyi tanács­adó- és váróhelyiségekkel, ezek megfelelő egészségügyi körülményeinek biztosításával. Végezetül még annyit: a községfejlesztési alapot min­den faluban társadalmi mun­ka szervezésével kell kiegészí­teni, növelni úgy, ahogy azt jó néhány tanács már eddig is szép eredménnyel tette. A földművesszövetkezeH vendéglátó- ipar felkészülése a nyárra Nagy feladat vár a földmű­vesszövetkezeti vendéglátóipa­ri egységekre a nyári csúcsfor­galomra való felkészülésben. Az áruellátáson kívül ehhez segítséget ad a MÉSZÖV igaz­gatósága azzal, hogy az egysé­gek korszerűsítésére, rendbe­hozására ebben az évben is kétmillió-hatszázezer forintot biztosít. Ebből az összegből 58 szövetkezet részesül, és 68 egy­ség kap megfelelő berendezést. A fő cél a meglevő egységek korszerűsítése. Három vendég­látóipari egységet (Balaton- bogláron, Csurgón és Marcali­ban) kiemelt vendéglátóipari egységgé fejlesztenek. Tataro­zásra egymillió-százezer forint áll rendelkezésre, melyből kül­ső és /belső tatarozást végez­nek. ízléses ártáblákat helyez­nek el, a külön teremmel ren­delkező egységeket megfelelő függönyökkel, asztalterítőkkel látják el, és a belső világítást biztosítják. Mindenütt megren­delik a megyei és országos na­pilapokat, s néhány folyóiratot. Az élelmiszeripar már az 1960-ra tervezett életszínvonal ütemének megfelelően dolgozik keikért. Végezetül arra kérte az úttörőket, vigyázzanak a zászlóra, legyenek hozzá hűek, majd beszédét úttörő-köszön­téssel fejezte be. A zászlót Nagy Károly, az úttörők elnöke vette át, s ígérte meg, hogy vigyáznak rá, hűek lesznek hozzá. Eskütétel következett. Hat­ezer úttörő ajkán hangzott az eskü: »A párt zászlaja előtt fogadom...« Szalagkötés következett El­sőnek dr. László István a megyei tanács szalagját kötöt-1 te a zászlóra, s kívánt az út-1 törőknek jó munkát. A városi* pártbizottság nevében Csák- j vári János, a járási pártbi-< zottság nevében Szikszai László, a KISZ-fiataiok nevé­ben Bogó László, a honvédség szalagját Bogyirb János alez­redes, a városi tanácsét Ke­rekes Andrásné, a budapesti III. kerületi úttöröházét Sza­kács Nándor, a nőtanácsét Horváth Sándorné, a Vörös- keresztét Bozsó István, a tahi járás szalagját pedig Szilágyi János kötötte a zászlóra. Az Intern acionálé ntán a fel­sorakozott hatezer úttörő fegyel­mezetten elvonult a Kossuth tőr­ről. Ezen a napon az övék volt a város. Ott lehetett őket látni áz Ifjúsági Házban, a filmszínházak Ifjúsági filmvetítésein, a Virágos- pályán, a színházban, a kulturá­lis seregszemlén, a Színház-park­ban, a honvédzenekar térzenéjén. Amerre mentünk, mindenütt út­törőkkel találkoztunk. Este amikor elbúcsúztak egy­mástól a kaposvári és vidéki út­törők, a sok csillogó szemben ott tükröződött a nap rengeteg él­ménye. De ott tükröződött az ígé­ret is: becsülettel tanulunk, meg­becsüljük tanítóinkat, szüleinket s majd becsülettel építjük szo­cialista hazánkat Is... így les? ez, megfogadtuk a párt zászlója előtt... Szalai László A termelést úgy növelik, hogy ne csak az egy főre jutó fogyasztás várható növekedé­sével tartsanak lépést, hanem az 1960-ra tervezett export­feladatoknak is eleget tudjanak tenni. Húsból a tervezettnél 500 vagonnal többet hoznak forgalomba. Ez száz vagonnal haladja túl az 1960-ra tervezett mennyisé­get. A tejtermékek előállítását hét Százalékkal növelik. Sajt­félékből 650 vagonnal készíte­nek többet, mint amennyit az 1960-as terv előír. Rendszeresen dolgozik a somogyvári fmsz kultúrcso- portja. Szép műsort adtak a magyar—szovjet barátsági hó­nap idején és a Tanácsköztár­saság megünneplésekor. Most a Tavaszi történet című egy- felvonásos zenés vígjáték elő­adására készülnek. A tervezettnél több tojást és baromfit, édességet, il­latszert és kozmetikai cik­keket kívánnak forgalom­ba hozni. Növelik a ------- ártást is. Az i dén mintegy százezer hektoli­terrel több sört főznek. Borból minden igényt ki tudnak elé­gíteni. A munkát úgy szervezik meg, hogy az önköltségi, a ter­melékenységi és a gazdaságos­sági eredményeik az eddiginél kedvezőbben alakuljanak, és ez év végéig mintegy kétszáz­millió forint többletnyereséget érhessenek el. Nagy gondot fordítanak a külső tatarozásra, kerthelyisé­gek rendbehozására, cégtábláik, hirdetőtáblák felújítására. A nyár folyamán szórakoztató jellegű rendezvényeket szer­veznek a nagyobb kerthelyi­séggel és teremmel rendelkező egységek. Kis helyeken a teke­pályákat hozzák rendbe. Büfé­szolgálatot biztosítanak külön­féle ünnepek előtti italvásárok, nagyobb hetipiacok, országos vásárok, sport- és kultúrrneg- mozdulások, egyéb műsoros előadások és rendezvények al­kalmával. A vendéglátóipari egységek vezetőinek sokat kell tenniük a tálcázó kereskedelem folya­matos bevezetéséért. Az. eddi­gi tapasztalat azt mutatja, hogy igen szép. forgalmat tud­nak lebonyolítani azok az egy- ségekvezetők, akik erre nagy gondot fordítanak. A termelőszövetkezeti moz­galom fejlesztése során jelent­kező sajátos vendéglátóipari feladatokkal többet kell fog­lalkozni. Megszervezésre vár a tsz-községekben és állami gaz­daságok területén a mozgóáru­sítás. melynek keretében első­sorban üdítő italokat, hideg ételeket, cukorkát, cukrász­ipari készítményeket, fagylal­tot, dohányt, cigarettát visz­nek a helyszínre. Bort és pá­linkát az állami gazdaságok területén — a mozgóárusítás keretében — tilos forgalomba hozni. Gondoskodni kell arról, hogy minden tsz-községben, ahol vendéglátóipari egység működik azok közül legalább egy alkalmi étkeztetést vé­gezzen. A külső és belső fel­készülésen kívül nagy gondot kell fordítani az egységveze­tőknek az áruellátásra, a köte­lező étel- és italválasztékra, továbbá saját termelésű étel­féleségek, hideg büfé-cikkek, cukrászsütemények folyamatos árusításának bevezetésére. Szabó István, a MESZoi osztályvezetője Jelentkezési felhívás mezőgazdasági és erdészeti technikumi levelező oktatásra A Földművelésügyi Minisz­térium Szakoktatási Főigazga­tósága közétette a mezőgazda- sági és erdészeti technikumi levelező oktatásra való jelent­kezés feltételeit. 1960. tanévre mezőgazdasági és erdőgazdasá­gi technikumokba jelentkez­hetnek a minisztériumok, ta­nácsok, a megyei, járási és vá­rosi pártbizottságok, az állami kísérleti és tangazdaságok, er­dőgazdaságok. gépállomások, termelőszövetkezetek és mező- gazdasági jellegű vállalatok ama dolgozói és az olyan egyé­nileg gazdálkodók, akiknek munkakörük ellátásához kö­zépfokú szakmai képzettségre van szükségük. A felvétel fel­tétele az általános iskola nyolc osztályának elvégzése és két­éves szakmai gyakorlat A je­lentkezési kérelmeket az ille­tékes mezőgazdasági techni­kum igazgatójához kell elkül­deni. A jelentkezési határidő augusztus 15. Az idén a mező gftto asági technikum levelező oktatásá- | nak első osztálya nyűik Buda- | pesten (X. kerület Maglódi út ♦ 8.), Csornán, Debrecenben, Pallagon, Gyöngyösön, Hódme­zővásárhelyen, Karcagon, Ka­posvárott, Keszthelyen, Kis­kunhalason. Mátészalkán, Me- zőtúrom, Nagykanizsán, Oros­zházán, Putnokan. Székesfehér­Í várott, Szentlőrincen, Szek- szárdon. Szombathelyen, Tatán, Törökszentmiklóson és Vácott j A mezőgazdasági gépesítési ítechnikumba Mezőtúron és {Szombathelyen, az erdészeti * technikumba Sopronban és t Szegeden, a kertészeti techni- • kumba Budapesten (XIV. ka­rúiét Egressy út 13.) és Sátor­aljaújhelyen lehet jelentkezrr

Next

/
Thumbnails
Contents