Somogyi Néplap, 1959. május (16. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-10 / 108. szám

Vasárnap, 1959. május 10. 4 SOMOGYI NÉPLAT Ä fasizmus legyőzésének évfordulóját ünnepelték BERLIN (MTI). A hitleri zsarnokság alóli felszabadulásának napját pénteken ünnepelte meg a Német Demokratikus Köztár­saság. A 14. évforduló alkal­mából a köztársaság vezető államtér-fiai meleghangú táv­iratot intéztek a Szovjetunió vezetőihez. E napon baráti találkozóra került sor a német—szovjet ba­rátság központi házában, Ber­linben. A baráti társaság el­nöke aranytűvel tüntette ki azokat, akik különösen sokat tettek a két nép barátsága érdekében, köztük Friedrich Eberlet, Johannes Dieckmannt, Lothar Bolzot, szovjet részről Pervuhint, Zaharov hadsereg- tábornokot s más szovjet és német közéleti személyisége­ket Pénteken este Berlin leg­nagyobb színháztermében, a Friedrichs fcadt-Palastban meg­nyílt a német—szovjet barát­ság hete, PRÄGA Csehszlovákiában kegyelet­tel emlékeztek meg az ország felszabadítása közben elesett szovjet hősökről. A prágai te­mető szovjet emlékművénél a Csehszlovák Kommunista Párt Politikai Bizottságának tag­jai és a kormány képviselői helyezték el a párt és a kor­mány koszorúját. A csehszlovák politikai és társadalmi élet. képviselői és a lakosság Pozsonyban és Csehszlovákia más vidéki vá­rosaiban is megköszön'-'"k a szovjet hősök emlékművét. BUKAREST A német fasizmus fölött aratott győzelem 14. évfor­dulója és Románia független­sége kikiáltásának 82. évfor­dulója alkalmából az ország­ban mindenfelé ünnepségeket rendeztek. A bukaresti Vladi- mirescu művelődési házban ifjúsági nagygyűlést tartottak. PÁRIZS Párizsban pénteken megün­nepelték a szövetséges hatal­mak Európában aratott győ­zelmének 14. évfordulóját. Az évforduló alkalmával katonai felvonulást rendeztek, és meg­koszorúzták az Ismeretlen Ka­tona sírját. Ünnepi gyűlés Moszkvában a győzelem napja alkalmából Moszkva (TASZSZ). Moszk­vában a szovjet háborús vete­ránok bizottsága pénteken ün­nepi gyűlést rendezett a hitle­rista Németország fölött ara­tott győzelem 14. évfordulója alkalmából. A Szakszervezetek Házának oszlopcsarnokában, megjelen­tek a Szovjetunió marsalljai, a fegyvernemek marsalljai, ma­gasrangú tisztek, a Szovjet­unióban vendégeskedő ameri­kai veterán küldöttség tagjai. Mereckov marsall megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy a szocialista országok népei nyugodtan akarnak munkál­kodni, teljesíteni akarják Le­nin nagy útmutatásait. Az im­perialisták azonban kitartóan ellenszegülnek a szocialista tábor békeszerető politikájá­nak, új háborúról álmodoznak. Hadd emlékezzenek hát ma a hitleristák sorsára! — mondot­ta a marsall. A gyűlésen a háborús vete­ránok és az ifjúság képviselői szólaltak fel. GENFBŐL JELENTIK... Genf (MTI). A TASZSZ és a nyugati hírügynökségek egy­behangzó jelentései szerint a máris túlzsúfolt város a hét­főn megnyíló külügyminiszteri értekezlet légkörében él. Töbl^ száz újságíró készül a nemrég felszerelt sajtóköz­pontban az értekezlet meg­nyitására. Több mint kétezer újságíró, fotoriporter és rádió- tudósító érkezését várják. Az értekezlet hétfőn magyar idő szerint délután 15,30 óra­kor nyílik meg a Nemzetek Palotájában, az ENSZ euró­pai székhelyén. A svájci sajtó nagy terje­delemben foglalkozik az érte­kezlet esélyeivel. A lapok kiemelik, mennyire jelképes az a tény, hogy az értekezlet időpontja egy­beesik a második világ­háború befejezésének 14. évfordulójával. A Tribu­ne de Lausanne nagymé­retű fényképet közöl szovjet és amerikai kato­nák elbai találkozásáról. A lap megjegyzi, hogy a Kelet és a Nyugat genfi talál­kozója előtt ennek a képnek szimbolikus jelentősége van. A Journal de Geneve mél­tatja a szovjet kormány meg­győződését, hogy a genfi érte­kezlet pozitív eredménnyel zárul. A lapok ugyanakkor is­mertetik azokat az újabb té­nyeket is, amelyek egyes nyu­gata köröknek az értekezlet aláásásána tett kísérleteit ta­núsítják* Hammarskjöld sajtó­értekezlete _Dag Hammarskjöld ENSZ- főtitkár — aki szerda óta Genfiben ellenőrzi az értekez­let előkészületeit — péntek este sajtóértekezletet tartott. Kijelentette, hogy még hétfő előtt találkozni fog á négy ■nagyhatalom külügyminiszte­reivel. Azt mondotta, hogy az értekezleten »-támogatni fog minden olyan erőfeszítést, amely az Egyesült Nemzetek céljait szolgálja«. Vasárnap taktikai megbeszélést tartanak a nyugati küldöttek Genf ben vasárnap tartják utolsó taktikai megbeszélésü­ket a nyugati küldöttek, mi­előtt hétfőn a tárgyalóasztal­hoz ülnek a Szovjetunió kép­viselőivel — írja az AP tudó­sítója, aki úgy értesült, hogy ezen a megbeszélésen egyúttal elvégzik az utolsó simításokat a nyugati »-egybecsomagolt terveken«. A három nyugati külügy­miniszter a tervek szerint a vasárnap Genfibe érkező Pella olasz külügyminiszterrel is tanácskozik. Úgy tudják, hogy ha a Szovjetunió továbbra is javasolja Lengyelország és Csehszlovákia részvételét az értekezleten, a Nyugat Olasz­Kairó (Reuter—AP). Nyugati hírügynökségek jelentették, hogy pénteken súlyos hajósze- rencsétlenség történt a Nílu­son: Kairótól északra több mint kétszáz utassal felborult egy kirándulóhajó. Az első Szombaton reggel a Vasas Szakszervezet székházában megkezdődött a Magyar Vö­röskereszt I. országos kong­resszusa. A kongresszuson a főváros és a vidék vöröskeresz­tes szervezeteinek mintegy há­romszáz küldötte és számos meghívott vendég vesz részt. Dr. Gegesi-Kiss Pál, Kos­suth-díj as akadémikus, a Ma­ország részvételének igényé­vel lép majd fel. Selwyn Lloyd elnököl az első ülésen Max Petit-Pierre svájci kül­ügyminiszter hétfőn villásreg­gelit ad a külügyminiszterek tiszteletére — jelenti a Reu­ter. Az értekezleten a négy nagyhatalom külügyminiszte­rei váltakozva elnökölnek majd. Az első ülés elnöke Selwyn Lloyd brit külügymi­niszter lesz. A Reuter továb­bá közli, hogy a svájci szö­vetségi kormány megtette a szükséges biztonsági intézkedé­seket. Több mint 600 egyenru­hás és polgári ruhás rendőr vigyáz majd a küldöttségek körülbelül 500 tisztviselőjének biztonságára. A városban már minden szállodai szoba fog­lalt, az elkésett vendégeket a Genfhez közel fekvő svájci és francia városokba utasítják, s innen külön autóbusz- és vasúti járatok szállítják majd Genfbe őket. jelentések szerint száz embert sikerült megmenteni. Kilenc holttestet már megtaláltak. A legújabb jelentések sze­rint a halálos áldozatok szá­ma körülbelül 150. gyár Vöröskereszt elnöke nyi­totta meg a kongresszust. A küldöttek elfogadták a kong­resszus napirendjét, megválasz­tották a 'kongresszus szerveit, majd Kárpáti József rendkívü­li követ és meghatalmazott mi­niszter, a Magyar Vöröske­reszt főtitkára mondott beszá­molót. Súlyos hajószerencséllenség a Níluson Megkezdődött a Magyar Vöröskereszt I. országos kongresszusa Szezetetíel köszi) titfük az Édesanyákat * anyák napfán Kaposvári Kiskereskedelmi Vállalat Nemzetközi Szemle GENFTÖL GENFIG Genf ismét vendégül látja a külügyminisztereket, s holnap — majd négyesztendős »elna­polás« után — folytatódik a Kelet és a Nyugat hivata­los párbeszéde. A jelenkori történelem aligha ismer ékes- szólóbb jelképet annál a zeg­zugos vargabetűnél, amellyel a világpolitika Gertitől Géniig kanyargóit az elmúlt négy esztendőben. A tárgyalóterem, a párbe­széd színhelye ugyanaz, amely­ben 1955 nyarán az új remény­ség született, ugyanaz, amely­ben a kormányfők kiszabadí­tották a hidegháború »palack­jából« a »genfi szellemet«. A vita magva most is a »háború vagy béke« nagy sorskérdése. Ám a nagyhatalmak külügy­miniszterei most mégsem foly­tathatják ott, ahol 1953-ben el­ejtették a párbeszéd fonalát. A genfi tárgyalóterem körül azóta nagyot fordult a világ. Hiszen ennek a Génitől Genfig kanyarodó, háborús szakadé­kok szélén húzódó világpoliti­kai vargabetűnek éppen az a harsány tanulsága, hogy a »genfi szellemet« nem lehetett és nem lehet megölni. Nem le­hetett végleg »elnapolni« sem, mert ez volt és marad az egyetlen lehetséges alternatí­vája az atomkatasztrófával fe­nyegető hidegháborúnak. Egészséges derűlátással, de hamis illúziók nélkül tekintünk a kelet—nyugati párbeszéd folytatása elé. Derű­látásunk az elmúlt négy esz­tendő tapasztalataiban gyöke­rezik. A dullest »erőpolitika«, amely a háború peremén való egyensúlyozás »művészetét« a hivatalos amerikai külpolitika rangjára emelte — a feltéte­lezett »erőfölény« híján — ösz- saeomlóban van. A magyaror­szági ellenforradalmi kísérlet, a szuezi kaland, a tajvani pro­vokáció, a libanoni intervenció és az iraki forradalom eltiprá- sának kísérlete az egyik hábo­rús válságból a másikba sodor­ta a világot. Ámde a szocia­lista tábor és a békés együtt­élés híveinek összefogott ere­je minden esetben elegendő­nek bizonyult az imperializ­mus kalandor irányzatának megfékezésére. A világban kialakult új erő­viszonyok mérlegén az »erőpo­litika« megméretett és könnyű­nek találtatott. Az Egyesült Államoknak és hidegháborús partnereinek végre fel kell is­merniük azt a — számukra — zord igazságot, hogy a szput- nyikok és a szovjet űrrakéta jelezte gazdasági, katonai, egy- fzersmind politikai erőeltoló­dás — tartós történelmi irány­zat. A Szovjetunió impozáns »érd utol és hagyd el Ameri­kát!« programja szükségkép­pen meggyorsította Nyugaton is annak felismerését, hogy az idő nem Washingtonnak dol­gozik, s a kelet—nyugati ta­lálkozó további halogatása csak gyengítheti tárgyalási helyzetét. Ami pedig a »gombnyomá­sos« háború lehetőségét illeti — erről Amerika már leké­sett. És senki előtt sem titok, hogy az Egyesült Államok — történetében először — egy esetleges világháború első szá­mú célpontja lenne. Az impe­rializmus szemléletében — önnön törvényeinek megfele­lően — az erkölcs, az igazság, a jog csak tömegfogyasztásra használatos frázis. A világpo­litika porondján lista országok diplomáciájának erőfeszítései éppen azt céloz­zák, hogy eltávolítsák a nem­zetközi színtérről a kalandok­kal vagy véletlen robbanások­kal fenyegető válsággócokat. A Szovjetunió ezért sürgeti a túlsó oldalt az új világhelyzet józan felismerésére, s bátorít­ja a realizmus felé tájékozódó új nyugati irányzatokat. Az új helyzet egyik jellem­ző és rendkívül fontos ténye­zője, hogy — országaik köz­véleményétől sarkallva — ma már a Nyugat bizonyos vezető köreiben is számottevő erővel jelentkezik az a realizmus, amely ha nem is örül neki, de mindenesetre józanul számol a szocialista világ hatalmas megerősödésével, s a kalandok veszélyes útja helyett a tár­gyalóteremben keresi a vitás kérdések rendezését. Ez az irányzat — igaz, a tábornokok zajos, nem ritkán tragikomikus kardcsörtetése • közepette — még az Egyesült Államokban is lassanként erőre kap. Vala­miféle változás kezdete már Anasztasz Mikojan amerikai látogatása idején is észrevehe­tő volt. A hidegháborús kórus ugyan azóta sem csitult el, mégis úgy látszik, hogy a csődbe jutott amerikai külpo­litika »gyötrelmes felülvizsgá­lásának« folyamata megindult. Ezt a lassú és kínos folya­matot kényszerítő erővel elő­rehajtja az, hogy a német bé­keszerződéssel és a nyugat­berlini rendezéssel kapcsolatos szovjet javaslat olyan helyze­tet teremtett, amelyben a Nyu­gatnak is bizonyos „rugalmasságot" kell tanúsítania. Az is érthe­tő, hogy éppen a brit vezető körök mutatkoznak viszonylag a leghajlékonyabbaknak, hi­szen Anglia, amely közelebb­ről ismeri a német militariz- mus farkastermészetét, semmit sem nyerhet, de mindent, még puszta létét is elveszuueti egy háborús konfliktusban. Végső soron persze — és ez a nyu­gati táborban uralkodó erő­viszonyokból következik — Amerika szabja meg a Nyu­gat hivatalos magatartását. A realisztikusabb angol állás­pont, ha következetesnek bi­zonyul, mégis fontos tényező lehet, mert ugyanilyen irány­ba ösztönzi az Egyesült Álla­mokat is. Ha Washington nem A Béke-Yiiágtanács Stockholm (MTI). Mint mar röviden jelentettük, pénteken Stockholmban megnyílt a Bé- ke-Világtanács jubileumi ülés­szaka. Az ülésszakon több mint hetven országot képvisel 350 küldött. Napirenden a nemzet­közi helyzet időszerű kérdései és a békeharc problémái szere­pelnek. Az ülést Andrea Andreen, a nemzetiközi Lenin-békedíjas svéd közéleti személyiség nyi­totta meg. Beszédében emlé­keztetett a Béke-Világtanács 1950. évi stockholmi ülésszaká­ról kibocsátott felhívására, amely alapján világszerte meg­indult a harc a nukleáris fegy­verek ellen. Ezután a nemzetközi béke­mozgalom nagy veteránjai: Eugenie Cotton asszony (Fran­ciaország), Alekszandr Kor- nyejcsuk (Szovjetunió), Kuo Mo-zso (Kína), Langevin asz- szony, Frederick Joliot-Curie- nek, a Béke-Világtanács néhai elnökének leánya és Maria­akarja kockáztatni, hogy egyes fontos szövetségesei nyíltan ki táncoljanak a sorból — megrendítve ezzel a Nyugat egész katonai és politikai rendszerének az alapjait —, akkor most, a Kelet és a Nyu­gat döntő tárgyalásainak kü­szöbén új és kompromisszu­mos cselekvési irányvonalat kell kialakítania európai part­nereivel. A szovjet álláspont erre meg­adja a lehetőséget. Ha a Dul­les és Adenauer nevével fém­jelzett hidegháborús irányvo­nallal szemben Nyugaton is felülkerekedik a józanság, ak­kor a holnap meginduló kelet —nyugati eszmecserében a Ra- paczki-terv és az ENSZ bevo­nására utaló szovjet javaslat a berlini kérdés kompromisz- szumos megoldásának kulcsa lehet, s elvezethet a német bé­keszerződés megkötéséhez. Tisztában vagyunk azzal, hogy a korlátozott felhatalma­zással rendelkező külügymi­niszterek értekezletének a le­hetőségei is korlátozottak. De ha a Nyugatnak lesznek az ésszerű szovjet javaslatokkal összevethető és összeegyeztet­hető elgondolásai (sajnos, mind ez ideig ilyeneket hiva­talosan nem terjesztettek elő), akkor a külügyminiszteri ér­tekezlet egyengetheti az utat a legmagasabb szintű kelet— nyugati találkozóhoz, amelynek szükségességében legutóbb már maga Eisenhower elnök sem kételkedett. _ Kínos és nehéz volt a Génitől Genfig vivő út, de meredek kapaszkodói nem bennünket, hanem az »erópo- litika« bajnokait fullasztotta ki. Az emberiség meg akar szabadulni végre a hideghábo­rútól, amely csak egyre fa­gyosabbá válhat a hidrogén­bombák dermesztő árnyéká­ban. Korunknak, az atom- és rakétaí'egyverek korának pa­rancsa, hogy a felelős állam­férfiak megtalálják végre a közös nyelvet. Hamis illúziók nélkül, de egészséges derűlátással hisz- szük és reméljük, hogy Nyu­gaton is levonják ennek á ká­ros és veszélyes világpolitikai vargabetűnek a tanulságait. Ha így lesz, akkor Európa leg­kékebb tavának partján újult erővel támadhat fel a békés együttélés genfi szelleme. jubileumi ülésszaka Rosa Oliver (Argentína) mon­dott beszédet. Az ülés elnöke bejelentette, hó'®«- több üdvözlő távirat ér­kezett. Az egész ülésteremben viharos lelkesedéssel fogadták Hruscsov üdvözlő táviratát. Táviratban üdvözölte az ülés­szak részvevőit Otto Grote­wohl, az NDK miniszterelnö­ke, Sukamo, az Indonéz Köz­társaság elnöke. Csou En-laj, a Kínai Népköztársaság mi­niszterelnöke. Erzsébet belga anyakirályné. Kasszem iraki miniszterelnök és több más személyiség. Felolvasták az ülésen dr. Münnich Ferencnek, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnökének üdvözlő táviratát. Ezután az elnöklő William Dubois átadta a szót John Ber­nal tudósnak, a Béke-Világta- nác,s alelnökének, a nemzetkö­zi Lenin-békedíj birtokosának, aki felolvasta vitaindító be­számolóját. csupán az erő nyelvét érti, de ezt legalább megérti. Eb­ből természetesen nem követ­kezik, hogy a háborús kalan­dok veszélye megszűnt volna, vagy hogy egyes különösen heveny válsággócokból nem pattanhat ki véletlenül is a háború szikrája. Ámde józan megfontolás szerint Washing­ton többé már nem választhat­ja a nagy háború »kiútját«, mert ez az öngyilkossággal ’enne egyértelmű. A Szovjetunió és a szocia­Jól jövedelmez, termesszen BABOT Termelőszövetkezetek, egyéni termelők értékesítési szerződést köthetnek a Terményforgalml V. raktárainál fő- vetésként vagy köztesként termelt babra. Előnyös átvételi ár: mázsánként 340 forint. Tsz-eknek 20 forint/mázsa nagyüzemi felárat és kézzel válogatott, elsőrendű, olcsó vetőmagot biztosítunk. Érdeklődjék a T. V.-raktámál.

Next

/
Thumbnails
Contents