Somogyi Néplap, 1959. május (16. évfolyam, 101-126. szám)
1959-05-10 / 108. szám
flLÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Somogyi AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYE! TANÁCS LAPJA XVI. évfolyam, 108. szám. ÁRA 60 FILLÉR Vasárnap, 1959. május 10. Mai számunk tartalmából; „Ügy kellett ellopni a szakmát...“ (3. oldalon) Nemzetközi szemle (4. oldalon) A Somogyi Néplap kulturális melléklete (6. oldalon) A kulturális helyzetről tanácskozott a Kaposvári Járási Pártbizottság Áz MSZMP Kaposvári Járási Bizottsága pénteken bővített ülésen tárgyalta meg pártunk művelődéspolitikai irány- elveinek alapvető tételeit és megvalósításuk módját Dombóvári László elvtáns. a p/rtbi- zottság osztályvezetője előadói beszédében mély elemzéssel mutatta be, milyen kulturális örökséget vettünk át 1945-ben. és milyen eredményeket értünk el azóta népünk kulturális fel- emelkedésében. A beszámolót élénk, termékeny vita követte. Horváth János, a Magyaratádi Általános Iskola igazgatója a falu hangulatáról számolt be. Dolgozó parasztságunk határozott választ ad a kétkedőknek és bizalmatlanoknak: nem lesz tenyérnyi gazos föld sem, a szövetkezetekben becsülettel dolgoznak. Az értelmiségnek segítséget kell adnia a falu, a szövetkezeti parasztság kulturális felemelkedéséhez — mondotta a többi között. Gaál László attalai iskola- igazgató arról panaszkodott, hogy falujában a párt- és tanácsvezetők magukra hagyják a pedagógusokat. Sürgette az ideológiai • önképzés általános megvalósítását, s arra hívta fel pedagógustársai figyelmét, senki se maradjon le a fejlődés útján. Dr. Lakos Pál járási tisztiorvos arról beszélt, hogy az orvosok szíwel-lélekkel akarják szolgálni a szocializmust. Javasolta, tegyék szervezettebbé az orvosok ideológiai képzését. Javaslatok hangzottak el a könyvtárak fejlesztésére, többen sürgették, hogy minden faluba jusson el a népkönyvtár. A pártbizottság ülése megszabta a földművesszövetkezetek és a szakszervezetek feladatait is. Takács István elvtárs határozott kiállást kért a kommunista és pártonkívüli értelmiségiektől. Nem lehet közömbös dolgozó parasztságunk ideológiai átnevelésének feladata. Kitartó munkára, türelemre és szeretetre van ehhez szükség — mondotta. A pártbizottság célul tűzte, hogy kulturális forradalmunk ügye legyen minden falusi vezető közös ügye. A hozzászólók valamennyien megerősítették, hogy a .pártbizottság határozata jó, kulturális életünk egészét fogja át, s világos útmutatást ad a művelődéspolitikai irányelveink megvalósításához. Nagy érdeme az értekezletnek, hogy a jogos kérések hangot kaptak ugyan, de a fő elv az volt, hogy a központi vitakérdés ezután az lesz, ki menynyit tett e politika megvalósításáért Nagy Károly, a j. b. tagja. N. Sz. Hruscsov beszélgetése nyugatnémet szociáldemokrata lapszerkesztőkkel 209 kisipari szövetkezet számos új gyártmányt mutat be a Budapesti Ipari Vásáron Szombaton délelőtt a MUOSZ- ban Erdős József, az OK.ISZ elnöke tájékoztatta a magyar és a külföldi újságírókat a kisipari szövetkezetek részvételéről a Budapesti Ipari Vásáron. — 209 kisipari szövetkezet négy nagy pavilonban, több mint 4000 négyzetméter területen mutatja be legújabb termékeit a vásáron. A textilipari és háziipari szövetkezetek szabadtéri színpadon naponta hatszor tartanak ruhabemutatót. A kisipari szövetkezetek pavilonjában 49 szövetkezet újdonságait helyezzük el, közöttük néhány vüág- szerte elismert gyártmányt. Ott látható majd a brüsszeli világkiállításon nagydíjat nyert Eötvös-ínga, a lipcsei, a damaszkuszi, a párizsi és más vásárokon tetszést aratott die- sel-próbapad, többféle műszer, orvosi készülék, új típusú háztartási kisgép, alumínium-bútor. — A lakásépítő szövetkezetek családi házak modelljeit állítják ki. Virág helyeH É‘ ' desanyákat köszöntünk. Azokhoz száll ma jókívánságunk, akiknek elévülhetetlen érdemük van abban, hogy emberré nőhet a gyermek. Édesanya... Rövidke szó csupán, s mégis mennyi öröm, boldogság, aggodalom, néha pedig ezerwi fájdalom rejlik mögötte. A szülőanya arca még fájdalomtól sápadt, de amikor meghallja gyermekének életet jelentő sírását, s kezében tartja a megszületett ember- palántát, szeméből már az öröm könnye hull, feledve minden szenvedést, és csak egyre gondol: arra, hogy a gyermek, akinek életet adott, emberré válhasson. Az édesanya sohasem lehet fáradt, sohasem lehet beteg. Készen kell állnia é&zaka, nappal, s viselnie az egész család terhét. Hozzájuk száll ma köszöntésünk, az ő dolgos kezüket szorítjuk meg most hálával. Az édesanyák kezét, akik éjszakánként órák hosz- szat virrasztanak csecsemőik bölcsője felett, figyelve, lesve a gyermek minden mozdulatát; az édesanyákét, akik beteg gyermeküket — bár szívük az aggodalomtól szorul össze — mosolyogva vigasztalják, hogy ezzel is bátorítsák, segítsék, gyógyulását. Ezer gond nyomja az édesanya vállát. A kelő napsugár már ébren találja, s mire a család ébred, elkészítve van minden: a gyerekeknek, a családfőnek az ennivaló és minden, ami szükséges. Elkíséri gyermekét az iskolába, óvodába. A gép, az íróasztal, az írógép mellett, kapával vagy főzőkanállal, de mindig a családért dolgozik. Azért, hogy több kerüljön a családnak, s gyermekei boldogsága láttán ő is boldogabb lehessen. TVfunka után újra az ott- ■ hon várja. Főzés, takarítás ... És szakítani kell időt arra is, hogy megnézze: elkészült-e az iskolai feladat. A család már pihen, de a mosás, a gyerekek, az apa ruházatának rendbetétele, a gombok felvarrása, a kilyukadt zokni, harisnya stoppolása még rá vár. S az édesanya dolgozik, végzi a munkát gyermekéért, amikor az még kicsi, ott áll mellette, segíti, amikor felnő, és segít annak gyermekei, unokái gondozásában is. Dolgozik, amíg csak bír, amíg erő van karjában... Róla, az édesanyáról írta József Attila Paraszt anyóka című versében: Egyforma, csöndes, zajt sohsem okoz, Sovány kezével lassan elmotoz... Néha türelmetlenek vágyunk vele szemben, néha úgy érezzük, terhes az édesanya gon- j doskodása, s ha ezt éreztetjük vele, ő csak fájdalmasan mo- j solyog, nem szól... S ha már ■■ nincs, akkor látjuk csak, mit' jelentett számunkra, akkor j érezzük csak igazán a költő szavait magunkénak: Nem nyafognék, de most már késő, most látom, milyen óriás ő — szürke haja lebben az égen, kékítőt old az ég vizében. Édesanya ... Lehet-e csodálni, hogy ő és ők valamennyien a legáldozatkészebb harcosai a békének. Hiszen a háborúk idején ők szenvedtek a legtöbbet. Sokan elvesztették férjüket, gyermeküket, otthonukat. Ezért áll ma a békeharcosok sorába millió és millió édesanya, mert az édesanyák nálunk és az egész világon egyet akarnak: hogy gyermekeik felnőhessenek, ők is apák, anyák lehessenek, s hogy gyermekeik és unokáik békés, boldog életét soha semmi ne zavarhassa meg ... T/"irágot szerettünk volna ma csokorba kötni. A szeretet, a hála, a tisztelet virágait, s elhelyezni minden édesanya asztalán, köszönetül fáradságos és eléggé soha nem értékelhető munkájukért, melyet a gyermekért, a családért végeznek.., Spül a MOTEL Siófoka«'. Moszkva (TASZSZ). Nyikita Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke május 5-én beszélgetést folytatott a Moszkvában tartózkodó nyugatnémet szociáldemokrata lapszerkesztőkkel. A beszélgetésben, amelynek teljes szövegét a május 9-i szovjet lapok közük, fontos nemzetközi problémákat érintettek. Hruscsov többek között kijelentette, a Szovjetunió Németországgal. kapcsolatos politikáját az a törekvés vezérli, hogy előmozdítsa az ország gazdasági életének békés fejlődését. A szovjet kormányfő az NSZK jelenlegi kormányának politikáját kardcsörtető- nek, revansvágyónak, militaristának minősítette. Szeretnénk — fűzte hozzá —, ha Németország nem tartoznék egyetlen katonai tömbhöz sem. — Nagy jelentőséget tulajdonítunk a német kérdésnek — folytatta a szovjet kormányfő —, mivel belátjuk, milyen veszélyt jelent az emberiségre egy újabb háború kirobbanása, és megértjük, milyen szerepet szánnak a nyugati hatalmak ebben a háborúban a németeknek. Őszintén akarjuk, hogy a német nép ne hagyja magát harmadik világháborúba sodortatni. Általában el akarjuk kerülni ezt a háborút. Hruscsov megjegyezte, hogy egyes amerikai tábornokok és tengernagyok, valamint nyugatnémet katonai vezetők félrevezetik országaik közvéleményét. s azt bizonygatják, hogy a NATO-hoz tartozó országoknak ez idő szerint valamiféle katonai előnyük van a Szovjetunióval szemben. A legmagasabb szintű értekezlet kérd véről szólva Hruscsov megjegyezte, hogy a külügyminiszteri tárgyalásokon is lehetséges pozitív eredmények elérése. De a kormányfői találkozó akkor is hasznos lenne, ha ilyen eredmények nem születnek meg. Az eredmények — mondotta Hruscsov — nemcsak a mi óhajunktól füg' genek. Hruscsov megjegyezte, hogy a nyugat-berlini kérdés része egy átfogóbb kérdésnek. A fő dolog a német békeszerződés megkötése. Nyilván a két fennálló német állammal kell majd megkötni a békeszerződést. Ha viszont volt szövetségeseink nem akarnak aláírni ilyen békeszerződést, akkor mi aláírjuk az NDK-val. Ha aláírjuk a békeszerződést az NDK-val — mutatott rá Hruscsov —, a nyugati hatalmak elvesztik azt a jogukat, hogy megszálló csapatokat tarthassanak Nyugat-Berlin- ben. Mi azonban azt akarjuk, hogy e kérdésben ne legyenek nézeteltéréseink azokkal az államokkal, amelyek a hitleri Németország ellen vívott háborúban szövetségeseink voltak. szovjet csapatok, de természetesen egészen új alapon, nem mint megszálló csapatok. Hruscsov utalt arra, hogy a berlini kérdésben más változatokat is lehet javasolni. — Hajlandók vagyunk ezek megvitatására, ha valóban a kérdés helyes megoldására irányulnak — mondotta. Hruscsov kifejtette a német újságíróknak, hogy a német békeszerződés aláírását összekapcsolni az európai biztonság problémájával annyit jelent, mint meghatározatlan időre fenntartani a feszült helyzetet. Az európai biztonság kérdésének megoldása — mutatott rá — hosszú és bonyolult folyamat. Hruscsov hasznosnak nevezett olyan intézkedéseket is, mint a Kelet- és a Nyugat-Ne- metországban állomásozó csapatok létszámának, valamint az itt elhelyezett fegyverzetnek csökkentése, az idegen csapatok kivonása minden külföldi területről. Mindezekkel a kérdésekkel azonban — tette hozzá — a német békeszerződés kérdésétől elkülönítve kell foglalkozni. — A Szovjetunió — jelentette ki Hruscsov — hajlandó megvizsgálni minden olyan kérdést, amelynek megoldása előmozdítaná a nemzetközi feszültség enyhítését. Készek vagyunk megoldani a megérett kérdéseket egészben vagy részletekben, attól függően, milyen megoldásokra hajlandók partnereink. — Azt kívánjuk — jelentette ki Hruscsov —, hogy a német nép egyesüljön és egyesülni is fog. De ez maguknak a németeknek az ügye. Megbízható forrásokból tudjuk, hogy a nyugati hatalmak nem akarják Németország újraegyesítését. Félnek az egyesített Németországtól. Hruscsov hozzáfűzte, hogy Adenauer szintén nem akarja Németország újraegyesítését. Nyilván attól fél, hogyha Németország egysége helyreáll, pártjának nem lesz többsége a Bundestagban, elveszti befolyását. Hruscsov ezután válaszolt a a Szovjetunió hétéves tervéről feltett kérdésekre. Vállaljuk — mondotta —, hogy a gyakorlatban bebizonyítjuk a szocializmus fölényét a kapitalizmussal szemben, túlszárnyaljuk az Egyesült Államok színvonalát. Ez a Szovjetunió munkásosztályának, dolgozóinak hatalmas győzelme lesz. — Igen elégedettek vagyunk országunk belső helyzetével —r hangsúlyozta Hruscsov. ^ — Mi, a kommunista párt és a szovjet kormány vezetői nem is kívánhatnánk jobbat, mert népünk hangulata kitűnő. Ez csodálatos távlatokat nyit meg a Szovjetunió sikeres kommunista építése előtt. Kollégiummá szervezik a diákotthonokat velődésügyi miniszter helyettese." A beszámolót Berecz János, a KISZ Központi Bizottsága megvitatták a Művelődésügyi! egyetemi és középiskolai osz- Miniisztérium által kiadott i tályának vezetője tartotta. A irányelveket a felsőoktatási j diákotthonok igazgatói el- intézmények diákotthonainak mondották a munkában szerA KISZ Központi Bizottsága, a Művelődésügyi Minisztérium, az egyetemek és főiskolák diákotthonainak képviselői kollégiummá szervezéséről. A megbeszélésen részt vett és felszólalt Szigeti József, a mű- ww zett tapasztalataikat, majd meghatározták a közvetlen.1 feladatokat. a Szovjetunió álláspontja a be nem avatkozás Nyu- gat-Berlin szabadváros belügyeibe. A nyugat-berlini rendszer megválasztásának kérdése a Nyugat- Beriinben élő németek ügye. Adenauer Nyugat-Berlin elleni merényleteit nem ismertük és nem ismerjük el. Presztízskérdéseket és néhány más kérdést figyelembe véve — mutatott rá Hruscsov — kompromisszumos javaslattal álltunk elő, hogy bizonyos átmeneti időszakban tartózkodhatnak Nyu- gat-Berünben jelképesen angol, francia, amerikai és QiaLlág, niá^ a txítt diák... A diákévek régóta várt, mégis kicsit fájó napja követ- kezeit el középiskolásaink számára: a ballagás, a búcsúzás ideje. A Táncsics Gimnázium udvarán szülők virágcsokrokkal diákok kis tarisznyával (benne apró pogácsa, boroshordó és kétfilléresek) sorakoznak. Az iskolákban külön-külön meg- I tartott búcsúztató ünnepségek után összes végzős középisko- [■ lásaink itt gyülekeznek, hogy közösen vegyenek búcsút— I Simon László, a városi (KISZ-bizottság titkára a KISZ nevében mondta el búcsúszavait. Arra kérte a fiatalokat, hogy ezután is legyenek hú tagjai az ifjúsági szervezetnek, amint az ifjúsági szervezet is mindig kész segíteni nekik. Kapitány Sára, a Közgazdasági Technikum növendéke köszönte meg a búcsúszavakat, s virágcsokrot nyújtott át valamennyiük nevében. Tömött sorokban indulták el a diákok a Sztálin úton a megyei pártbizottság épülete elé. Halász Miklós, a Táncsics Gimnázium KISZ-titkára megköszönte a pártnak azt a se- , gítséget és támogatást, amely lehetővé tette számukra, hogy Hruscsov hangsúlyozta, hogy ,j j(jgn ennyien> csaknem négyszázan fejezhették be középiskolai tanulmányaikat. Balázs Hajnal, a Munkácsy Mihály Leánygimnázium végzős növendéke nyújtott át virágcsokrot Csákvári Jánosnak, a városi pártbizottság titkárának, majd Csákvári elvtárs szólt a fiatalokhoz. Beszédében kérte őket, ne feledkezzenek el soha, bárhova kerülnek is, a munkás- osztályról, melynek köszönhetik, hogy tanulhattak és sokan közülük tanulhatnak tovább is. — Úgy éljetek — mondotta —, hogy munkátokkal magatok számára is megszerezhessétek a menbecsúlést. A ballagok ezután a Sztálin, az Engels> utcán és a Május 1. úton a megyei tanács épülete elé vonultak. A sorok mellett, a járdákon hozzátartozók, ismerősök meghatott, kíváncsi tömege tolongott. Fényképezőgépek kattogtak, megörökíteni a középiskolások ballagását. A megyei tanács épülete előtt Balázs Hajnal mondta el búcsúszavait. Halász Miklós virág- mégpedig azzal, csokrot adott át dr. László Istvánnak, a megyei tanács v. b.- elnökének. László elvtárs rövid, keresetlen mondatokkal bú- f csúztatta az életbe: munkába, gyárakba, hivatalokba induló í fiatalok seregét. «' jj A rövid ünnepség befejeztével együtt indultak vissza t#» c kóláikhoz a fiatalok, ,
