Somogyi Néplap, 1959. május (16. évfolyam, 101-126. szám)
1959-05-01 / 101. szám
SOMOGYI NÉPLAP s Péntek, 1959. május 1. Nem csökkent a sertéshizlalási kedv A szerződéskötések nyomában *★ Nem lesznek-e megoldhatatlan húsellátási gondjaink a tsz- mozgalom számottevő fejlődése miatt? Az új és megnagyobbodott közös gazdaságok tudnak-e már ebben az esztendőben any- nyi hízott állatot adni közfogyasztásra, amennyit elvár tőlük az ország? A szövetkezés térhódítása nem vette-e el az egyéni gazdák kedvét az állathizlalástől? Ezek a kérdések élénken foglalkoztatják a közvéleményt. Hiteles válaszért a Somogy Megyei Al- latforgalmi Vállalathoz fordultunk. Megtudtuk, hogy a marha- hizlalás helyzete egészen biztató. Viszont a sertéshizlalási szerződtetés vonatottan indult meg. Kétkedésre nincs ok, de... de nézzük meg, mit mutat az élet. így indultunk el körútra dr. Báti Sándorral, a vállalat osztályvezetőjével és Skiba Miklóssal, a Somogy Megyei Felvásárlási Operatív Bizottság elnökével. Mi van ma, és milyenek a jövö kilátásai a szerződéses sertéshizlalásban? - erre adnak feleletet tapasztalataink. Somogybán Is haaxnoaííható német módsxer MARHA TENYÉSZTÉS nyitott istállókban 60 süldő a lucernásban A karédi vasútállomáson nagy a sürgés-forgás. Éppen sertésátvétel van. A helyi Búzakalász Termelőszövetkezet tehergépkocsija a harmadik — nem teljes — szállítmánnyal érkezett meg. Króméic Pál elnök nézi a mérleget, s homloka ráncba szalad: nem sikerült, oda lett a kilónkénti másfél forint. Bizony, a falkásítási követelményeknek nem felel meg ez a 21 hízó. Egyik 108 kilót nyomott, a legnehezebb pedig felül van a százhatvanon. A súlyingadozás csak húsz kilóig mehet, s akkor a húsz sertés minden kilójáért 1 forint 50 fillérrel többet ad az állam. Ez a nagyüzemi felár, ami húsz vagy ennél több hízó egyidejű átadása esetén illeti meg a szövetkezetét. — De sebaj — mondja az elnök —, majd a következő szállítmánynál ... Mert nem ürült ki a Búzakalász hizlaldája. Gömbölyö- dik benne 35 disznó. Néhány hét. és azok is »megválthatják« az utazási jegyet az állomáson, ha megnyomjak vagy elhagyják a 106 kilót. Megvan már az utánpótlás is. Pontosan 60 süldő legelész a lucernatáblán. A helyi és a lengyeltóti piacon vásárolta őket a szövetkezet. Húszezer forintot adott értük. S az egyszámlájára máris átutalt 36 ezret a vállalat, mert megkötötték a hizlalási szerződést. Jó gondozás és ápolás után ennek a hatvan disznónak az eladási árát is megszámlálhatja a tsz októberben. Évenként 8 hízó latnak összesen 453 kiló súlyban. Szép pénz, mintegy 6900 forint jött értük. A legkövérebb — 131 kilós — hízó 14 forint 80 fillérjével, a »kisebbek« pedig tizenöt és fél forintjával mentek el. Az asszony dicsekszik: — Van még harminc zsák kukoricánk. — Ezt sem a termény- forgalminak, hanem az állatforgalminak adják el decemberben. A napokban vettek négy süldőt, és tüstént alá is írták a hizlalási szerződést. Kapóra jött az 1600 forintos előleg. — öt esztendő óta foglalkozom hizlalással, s minden évben kétszer adunk le szerződéses disznót. Eddig is megtaláltuk, most is megtaláljuk benne a számításunkat. Növelik a kocák számát »Mezőgazdasági épületek tervkatalógusa« — ez a címe annak a kiadványnak, melyet Juhász József elnökhelyettes és Sári György állattenyésztési brigádvezető oly szenvedélyesen lapozgat a nágocsi Rákóczi irodájában. Fiaztatót akarnak építeni saját erőből, saját anyagból — olyant, amelyik olcsó is, és gyorsan el is készül. Csak még nem tudják, hogy á húszas vagy a huszonhárom férőhelyes mellett dönt- senek-e. Látszik tehát, hogy itt komolyan elhatározott szándéka sertéstenyésztés fejlesztése. Eddig 18 kocájuk volt, ezt az állományt most »felpótolták« 6 kocasüldővel. Egyébként 170 sertése van a szövetkezetnek. A ragyogóan fehérre meszelt kifutóban 55 csaknem teljesen kész hízó sütkérezik a tavaszi napsütésben. Május dereka a leadás határideje. Aztán újabb turnust állítanak be. Az év végéig 130 hízót adnak közfogyasztásra. A munkaegység tervezett értéke 4Í,80 forint Ennek egynegyedét, a készpénz-részesedés felét a sertéshizlalásból várt 220 ezer forintnyi bevétel adja. Abrak van, kitart újig. Fölözött tej — az kellene a süldőknek. Ám tehenészetük még ezután indulhat virágzásnak. Ennek á? az oka, hogy a Somogy Megyei Tatarozó és Építő Vállalat a múlt évben lejárt határidő helyett talán az idén augusztusban fejezi be az új istálló építését Vettek abrakot — Az éves terv szerint a közösből 200 hízót adunk el — mondja Babócsai László, a ba- latonőszödi Vörös Csillag ag- ronómus-könyvelője. Júniusban 50 disznót vehet át tőlük az Állatforgalmi Vállalat, újabb 50 süldőre is megvan a szerződés. Ezeken kívül az esztendő végéig elmegy még 100 hízó. A felfejlődött szövetkezetnek abrakhiánya volt. Vettek hát egy vagon szemeskukoricát. A nyári hizlaláshoz olcsó elesé- get tudnak felhasználni: hat üdülőből hordanak majd mos* lékot. Amint az épülő hizlaldát nézegetjük, azt mondja Darázs József, a tsz-község tanácselnöke: — Jövőre 300 disznót értékesítünk szerződésre. Ebből jön a nagy pénz Kukoricát vet Farkas József 12 holdas sörnyepusztai gazda, amikor szóba elegyedek vele. — Ma végzek a vetéssel, ez a negyedik hold — mondja. — Biztosan sok pénzt kap majd a kukoricáért. — Nem kerül ebből eladásra egy szem sem. A terményért csak kevés forint jönne. Amit kapnék, elmenne hacacáré szoknyára a 9 éves kislányomnak meg a feleségemnek, mert még nem öregasszony ő sem. A nagy pénzt az állatból veszi ki az ember. Tizenegy süldőt eladott a tavasszal, hadd hizlaljanak mások is. A tavalyi 3 helyett most 4 hízóra kötött szerződést. De 6 disznó eszik egy vályúból: 2 a tartalék annak biztosítására, hogy a szerződéses kötelezettségét teljesíthesse szeptember 15-ig. Az NDK-ban gyorsan növekszik a marhaállomány, ezért évente mintegy 25 ezer állat számára kell új istállókat építeni. Hogy ezt elérjék a szövetkezeti parasztok, a Német Demokratikus Köztársaságban főképpen azt az istállóformát részesítik előnyben, amely a legkisebb anyag- és munkaráfordítással a lehető legtöbb Egy 60 marha számára épülő zárt istállóhoz 9,7 tonna acél, 145 ezer tégla, 79 tonna cement, 41 köbméter rötníkfa szükséges. A különböző fajta nyitott istállóikat ennek az anyagmennyiségnek egyharma- dáJból fel lehet építeni. Ehhez járul még az is, hogy a nyitott istálló egyes elemei iparilag előre gyárthatók. Ez az anyag- és munkamegtakarítás természetesen előnyösen hat a költségekre. A mindenkori istálló- formának megfelelő fejőberendezéssel együtt az istállóépítés költsége zárt istálló esetében tehenenként mintegy 5000 DM, nyitott istálló esetéiben ez az összeg 1600—1700 márkára csökkenthető. Felteszik a kérdést: vajon az az állat, amely télen »védtelenül« ki van téve az időjárás viszontagságainak, időnként még mínusz 20 fokos hidegnek állat elhelyezését biztosítja. A nyitott istállóban megtalálták ezt a kívánt formát. Ezek az istállóik most mint a gombák nőnek ki a földből az ország, minden részében. 1957-ben 720 nyitott istállót építettek 42 600 marha számára, 1958-ban pedig már 3900 istálló épült 230 ezer hellyel. Abban a téves hitben, hogy az állatok számára túl nagy a hideg vagy a nedvesség, néha négy oldalon zárt deszkaistállót készítettek a nyitott istállóból. Ebben az esetben a levegő kicserélődését meggátolják, a viszonylagos levegőnedvesség emelkedik, a falak hőszigetelése azonban mégsem elegendő. Az ilyen istálló tehát nedvesen hideg, ami egészségtelen. A nyitott istálló mellett szól az is, hogy segítségével a munka termelékenysége több mint 100 százalékkal emelhető. Ez abból adódik, hogy a nyitott istállók »önkiszolgálók«, vagyis a tehenek maguk mennek a nyerstakarmájnyért és silóért. Csak az erőtakarmányt kell kiosztani. Ezenkívül egy teljes nyitott istállóberendezésihez fejőház is tartozik, korszerű fékét csoportra lehet osztani, amelyiknek mindegyike 8 órát dolgozik, s csak két vagy három olyan személynek kell lennie közöttük, aki a bonyolult fejőberendezést kezelni tudja. A Német Mezőgazdasági Tudományos Akadémia gun- dorfi Mezőgazdasági Munka Kutató Intézetének kísérletei megmutatták, hogy a nyitott istállóban naponként és tehenenként a következő munka- ráfordítások szükségesek: etetés 1,1 perc, takarítás 0,6 perr, felhintés 0,6 perc, tisztogatás 1,5 perc, mellékmunka (fedeztetés, beteggondozás stb.) 1,0 perc, fejes és tejkezelés 6,1 perc, ez összesen 11 perc. Jelenleg általában mintegy 30 percnyi munkára van szükség tehenenként Milyen nyitott istálló tervek váltak be a gyakorlatban leginkább? Még nem alakítottak ki határozott típusokat, inkább a hetlyi adottságokhoz alkalmazkodnak mind a konstrukció, mind a felhasznált anyag tekintetében. Fontos, hogy a nyitott istálló a következő követelményeknek feleljen meg: Melyek a nyitott istálló előnyei? Az Andocson lakó Bosnyák György az erdészetnél dolgozik. Illetményföldjén kukoricát termel. Felesége harmados kukorica kapálását is vállalja. Terményt azonban nem szoktak eladni — évről évre disznókkal etetik fel. Az idén már négy hízót adtak át a vállaVizsgálóc’ásunk azt mutatja, hogy sem a szövetkezetekben, sem az egyén» gazdaságokban nem csökkent a sertéshizlalási kedv. A múlt évben a megye 96 ezer sertés hizlalására kapott tervet, s ezt túlteljesítette. Az idén 120 ezer sertést vár tőlünk az ország. Most 80 ezer darabra van meg a szerződés. Minden bizonnyal teljesíti Somogy a tervét. Erre a biztosíték, hogy a szükséges mennyiségű sertés megvan három helyen: a termelőszövetkezetek közös gazdaságában, a tagok háztáji gazdaságában és az egyéni parasztok óljaiban. A tsz-ek elgondolásai és cselekedetei azt ígérik, hogy az elkövetkező években még több hí zottsertést kap a népgazdaság. Kutas József A munka zajától hangos műhelyekben Sokirányú munkát végeznek a Kaposvári Mezőgazdasági Felszereléseket Gyártó és Karbantartó Ktsz- ben. A nagy udvar műhelyeit betölti a dolgozó ember munkájának zaja. — Hogy mi a feladatunk? — ismétli a kérdést Puskás Gyula, a ktsz elnöke elgondolkodva. — Röviden talán így mondhatnám: a nagyüzemek munkájának kiegészítése. A kovács-részleg elöti kocsik állnak. Benn a lobogó tűznél pirosán izzik a vas, a szekereket állítják össze. — Itt senki sem tud megunni egy munkát, már úgy értem, hogy mindennap, sőt még egy napon belül is a legváltozatosabb fajtájú készítmények, javítások kerülnek ki a kéz alól. Hogy mit csinálunk? Itt például — mutat az egyik munkásra — kocsírudat vasalnak, amott eltörött kocsitengelyeket, rugókat javítanak. bányasinszegeket gyártanak. Éppen most készítünk a Drávavölgyi Állami Gazdaságnak 50 darab lókapa-alkatrészt — mondja az elnök. Az udvaron szép rendben szemétgyűjtő ládák sorakoznak. — Ezeket most alakítottuk át, »tataroztuk« — mutat rájuk Puskás Gyula. Deschner Vilmos az utolsó festési munkákat végzi egy nagy gumikerekű kocsin. A Kertészeti és Köz- tisztasági Vállalat kocsija igen leromlott, tönkrement állapotban került a telepre. Takács Lajos végezte a felújítási munkákat. Ma már az egykori két és féltonnás kocsi öttonnássá alakítva, újjászületve várja, hogy elszállítsák. Mellette áll a Kaposvári Sütőipari Vállalat egy kocsija, melynek elromlott a fékje, és éppen látogatásunkkor javítja Takács Péter. — Nagyon érdekes, említésre méltó munkánk volt ez is — mutat egy különös szerkezetre a ktsz-el- nök. — Egy régi stílusú katonai mozgókonyhát alakítottunk át kátránymelegítővé a DÁV részére. A bognárrészlegben is gépek zakatolnak. Kocsialkatrészeket, szerszámnyeleket, kerékagyakat készítenek. A nagy gutter egyenletes, széles mozdulatokkal mélyed egyre jobban a fába. Ez az üzemnek az a része, ahol éjjelnappal folyik a munka. A kádár-részlegben a Barcsról kdpott dongákból készítik a hordókat. Horváth Jenő egy 700 literes hordón végzi az utolsó simításokat, nála egy ilyen munka elvégzése mindössze két napot vesz igénybe. Horváth Jenő egyébként a párt- kongresszus tiszteletére csinvágó gyalu készítését vállalta az üzem részére, ezzel az egyszerű szerkezettel segít a kádárrészleg dolgozóinak. A részleg egy másik termében van az ifjúmunkás-műhely. — Ez a három fiatalember, Somogyi József, Buni László, Háttá György — mondja Puskás Gyula — most szabadult, de már önállóan dolgoznak, s nyugodtan mondhatom, hogy jól. A hegesztő-részleg vezetője, Hacsek János éppen egy lábost foltoz. A hegesztőpisztolyból vakító sárgán csap ki a láng, s a lábos három-négy perc alatt elkészül. Autó-, motor- és ke- rékpáralkatrészeke t látni mindenfelé, melyek javításra várnak. — Nem panaszkodhatunk — mondja Hacsek János —, mindig tele vagyunk munkával. — Igen, van munkánk bőven — veszi át a szót Puskás Gyula —, a múlt évet 286 ezer forint nyereséggel zá.rtuk, ennek egy részét kifizettük nyereségrészesedés címén, más részéből az üzemet akarjuk bővíteni, gépesíteni. A pártkongresszus tiszteletére munkaversenyt indítottunk, s a jó minőségű munkát tartjuk a legfontosabbnak. A termelőszövetkezeteknek megígértük, hogy ha a nyáron hirtelen valamilyen javításra szorul egy gép, akkor azt soron kívül megcsináljuk, ha szükséges, a helyszínen. Célunk, hogy minden hozzánk beérkezett munkát jól és gyorsan elvégezzünk. Vörös Márta i is, jól fejlődik-e a nyitott istállóban? Erre a kérdésre nyugodtan felelhetjük, hogy a szarvasmarhának — a teheneknek is — igen jót tesz a nyitott istállóban való tartózkodás. Ezt bizonyítják az olyan elismert kísérleti telepek, mint Dum- mersdorf, Gross-Lüsewitz, Knau vagy Neugattersleben több éves tapasztalatai. De ezt bizonyítja a Mezőgazdaságilag nagyon fejlett kapitalista országok, mint például Dánia és Svédország gyakorlata is. Tehenenként 4000 kg tej mint átlagteljesítmény egyáltalán nem ritkaság az ilyen istállókban. A leginkább alkalmasak nyitott istállóban való nevelésre azok az állatok, amelyeket születésüktől kezdve ehhez az életmódhoz szoktattak. Ezért szükséges, hogy mindazok a termelőszövetkezetek, amelyek nyitott istállót építenek a szarvasmarhák számára, ugyanakkor ennek megfelelően állítsák be a borjúnevelést. Ez nem jelenti azt, hogy azokat a teheneket, amelyeket eddig zárt istállókban tartottak, nem lehet áthelyezni a nyitott istállóba. A kétféle istálló közötti különbséget azonban figyelembe kell venni. A zárt istállóban viszonylag magas hőmérséklet van, és viszonylag nagy a levegő nedvességtartalma. Az áltatok bőrlégzése ezért csekély. Az így tartott szarvas-' marhák a szabadlevegőn hajlamosak a megfázásra. A nyitott istállókban alacsonyabb o hőmérséklet, és alacsonyabb a viszonylagos levegőnedvesség. A nyitott istállókban tartott állatok bőrének légzése és át- vérzése intenzívebb, ezért ezek az állatok általában egészségesebbek, tovább élnek, és így nagyobb a teljesítményük. Az állatoknak a nyitott istállóba való áthelyezése előtt ajánlatos azokat néhány napig pár órán át a szabadlevegőn tartani, hogy szervezetük alkalmazkodjék az új körülményekhez. A fejőállásba például egyszerre 16 tehén kerül be, ezekből nyolcat fejnek, nyolcat pedig előkészítenek. Mivel minden tehenet mintegy 6 perc alatt fejnek meg, a gyakorlatban úgy lehet venni, hogy tíz perc alatt 3 tehén fejősével végeznek. Egy nyitott istállóban 1. Állandó száraz fekvőhelynek kell lennie benne, tehenenként mintegy 3 négyzetméter nagyságban. Az istállónak ezért elég mélynek és a fő esőirányban zártnak kell lennie. 2. Az istálló tisztaságának 60 tehén van. Ezt a 60 tehenet 75 perc alatt fejik meg. (Napi kétszeri fej és esetén tehát a fejőállás csak két és fél órát van üzemben, vagyis nincs kellőképpen kihasználva.) Ha azonban három nyitott istálló 180 tehénnel tartozik egy fejőálláshoz, akkor egy fejési idő csaknem 4 óráig tart, a berendezés tehát napi 8 órán át dolgozik. A három istálló összefogásának egy tejőgéphez más előnye is van. Ha abból indulunk ki, hogy egy tehenész 30 állatot gondoz, akkor 180 tehénhez hat tehenész szükséges. Egy hetedik munkaerő a tehenész- hrigádban lehetővé teszi, hogy mindenkinek legyen hetenként egy szabad napja. A 180 tehén etetéséhez és fejőséhez, valamint az istálló takarításához egyszerre három munkaerő szükséges. A hat-, illetve héttagú tehenészbrigádot tehát biztosítására ajánlatos a megerősített kifutó. 3. A nyer&takarmány auto- matáknák és a silóknak olyan elzárhatóknak kell lenniük, hogy a tehenek ne pazarolhassák el a takarmányt A nyitott istálló elhelyezésénél lényeges a talajvízhelyzet figyelembevétele az esős időben. Az istállónak ezenkívül szélárnyékban vagy az élősövénytől védve kell feküdnie. Elengedhetetlen a fagybiztos vízellátás és az elektromos áram biztosítása. Egy így épült nyitott istálló olcsó, jó elhelyezést nyújt az állatoknak és megkönnyíti az ember munkáját. Hozzájárul a köitségek csökkentéséhez és ezzel az életszínvonal emeléséhez. Dr, H, E. Schmidt
