Somogyi Néplap, 1959. május (16. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-09 / 107. szám

Szombat, 1959. május 9. 2 SOMOGYI NÉPLAP a győzelem napja j Hruscsov nyilathozata a szovjet—finn viszonyról Emlékezzünk csak: mitől szabadult meg- a világ azon a májusi napon, amikor a szovjet hadsereg és a szövetsége­sek hadereje előtt a német nácizmus feltétel nélkül kapi­tulált. Mitől szabadultál meg, ezer sebből vérző, a poklok minden kínját kiállott vén Európánk! A győzőkre, a ten­gernyi áldozatot, szenvedést vállalóikra gondol minden má­jus 9-én az emberiség. Arra a Szovjetunióra gondol, amely­nek halálos ítéletét ezerkilencszáznegyvenegyben a világ­nak meglobogtatta az emberiség legnagyobb gonosztevője, Hitler. Villámháborút hirdetett a szocializmus roljambrigádja, a Szovjetunió ellen. Falvakat, városokat gyújtott fel, békés emberek, öregek és gyerekek ezreit ölte meg az országok tucatjain keresztülgázoló náci horda, de a vezér jövendölése nem vált be. Nem vált be, mert a fasizmus támadása a bekét, az életet, a munkát szerető szovjet emberek milliói­nak acélnál is erősebb falába ütközött. A szent honvédő háborúra felkelt szovjet nép ügyének igazába vetett hitét tette fel a háborúra. Mennyi emberéletbe, vérbe, áldozatba került a Szovjetuniónak, míg igaz hazafiságtól táplált had­serege Moszkva és Sztálingrád alól Berlinig űzte a náci hó­dítókat! Gondoljunk arra is, mibe került a magyar népnek a háború, amelybe a nemzetellenes uralkodó osztály vitt bennünket. A második világháborúban a német imperia­lizmus világuralmi tervének áldozatául esett 400 ezer magyar, s elpusztult nemzeti vagyonunk 40 százaléka. Tengernyi szenvedés zúdult szomszédainkra, Európa le­tiport, emberségében meggyalázott más népeire is. A Szov­jetunió adta vissza függetlenségünket, szabadságunkat. A szövetségesekkel összefogott Szovjetunió következetesen végigvitte a fasizmus megsemmisítésére vállalt történelmi kötelezettségét. Az emberiség sohasem felejti el, mit kö­szönhet a Szovjetuniónak. S milyen tragédia az a szörnyű vízió, amely újra ott táncol Európa egén: a német fasizmus 14 évvel a háború befejezése után újra’ fegyverkezik. Ott, ahol a nyugati im­perialisták védnöksége alatt a német revansizmus újjá­született, újra hallaná Európa bekebelezésére irányuló rikácsoló hangokat; Németország nyugati felében ismét az erőpolitika, a német felsőbbrendűség nevében kormányoz­nál!. Akárcsak Hitler idejében. Hitler tábornokai vezény­lik az amerikai, angol atomfegyverekkel felszerelt Bundes­wehr!;. A fegyverek csövét a mi hazánknak, a mi népünk szivének is irányítják. Vigyáznunk kell, élesztenünk a forradalmi tüzet, az' éberséget, s fűteni a gyűlöletet a német imperializmus, a fasizmus ellen. Emlékezzünk, hogy ne felejtsünk — erre kötelez bennünket május kilencedikének szelleme. Moszkva. (TASZSZ). A Finn Szociáldemokrata Párt egyes jobboldali politikusai, elsősor­ban Tanner, Leskinen, Pitsin- ki és Lindblum az utóbbi idők­ben beszédeket mondtak, amelyekben sötét színekkel festik Finnország bel- és kül­politikai helyzetét, és arra cé­loznak, hogy ennek fő oka Finnországnak a Szovjetunió­hoz fűződő jelenlegi kapcsola­ta. A Pravda tudósítója kérdés­sel fordult Hruscsovhoz, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökéhez: Hogyan értékeli a Finn Szociáldemokrata Párt jobboldali politikusainak nem­rég elhangzott kijelentéseit. Hruscsov a kérdésre így vála­szolt: — Tarmer, Leskinen, Pitsin­ki és a többi jobboldali finn szociáldemokrata politikus megnyilatkozásai nem kelte­nek meglepetést a szovjet dol­gozókban. Nem ez az első eset, hogy be akarják feketíteni a Szovjetunió Finnországgal kapcsolatos politikáját. Ez a rosszindulatú ' magatartás a szovjet—finn kapcsolatok megrontására irányuló törek­vésből fakad. — A szovjet—finn jószom­szédi. kapcsolatokat nem nézik jó szemmel bizonyos imperia­lista körök, amelyek nem ad­ták fel azt a tervet, hogy a múlthoz hasonló agresszív cél­jaikra használják fel ezt az or­szágot. A finn—szovjet jóvi­szony finnországi ellenzői e körök érdekeit szolgálják. Nem véletlen az sem, hogy éppen Tanner és elv­barátai lépnek fel ez érde­kek szószólóiként. Közis­mert tény, hogy a tanneris­ták és szövetségeseik az imperialista hatalmak ér­dekében már nem egyszer a nemzeti katasztrófa szé­lére sodorták Finnországot. — A szovjet—finn barátság ellenzői természetesen nem mernek nyíltan fellépni azzal a kívánsággal, hogy Finnor­szág csatlakozzék a szovjetel­lenes katonai csoportosulások­hoz. Kerülő úton próbálkoz­nak, bizalmatlanságot igyekez­nek kelteni a Szovjetunióval és finn politikájával szemben, olyan rágalmakat terjesztenek, hogy a Szovjetunió beavatko­zik az ország belügyeibe. Táma­dásaik céltáblájául azokat az Herter amerikai külügyminiszter televíziós beszéde Washington (MTI). Christian Eerter amerikai külügyminisz­ter csütörtökön este az ame­rikai televízióban beszédet mondott a küszöbön álló gen­fi külügyminiszteri értekezlet­ről.' Herter hangsúlyozta, a nyugati hatalmak »egységes álláspontot« képviselnék majd a genfi értekezleten. Vélemé­nye szerint ez az álláspont le­hetővé teszi, hogy igazságosan megoldják a Németországgal kapcsolatos kérdéseket, bele­értve a békeszerződést és a berlini kérdést, valamint az európai biztonsági rendszer megteremtését. A nyugati hatalmak politi­kájának alapját Herter sza­vai szerint a következő elvek képezik: »Egységes és szabad« Németország megteremtése, biztonsági rendszer létesítése a fegyverkezés ellenőrzésének alapján, s amíg mindez nem valósulhat meg, »Berlin sza­badságának és biztonságának« szavatolása. Herter kijelentette,' hogy a nyugati hatalmak »kemény politikát« követnek majd Genfben berlini jogaikat és kötelezettségeiket illetően, de — mint mondotta — ez nem WWWUWVWWflSftftW Ötezer fordulat 1959. május 8-án, moszkvai idő szerint 1 óra 54 perckor befejezte ötezredik fordulatát a Föld körül a harmadik szovjet mesterséges hold. 358 napja halad pályáján, és ez alatt az idő alatt 228,2 millió kilométert tett meg. A harmadik szovjet mes­terséges holdon mindmáig működnek a napelemek és a kémiai áramforrások. Ily mó­don lehetséges a rádiótechni­kai megfigyelés azokban az jelenti azt, hogy a nyugati ha­talmak ne kívánnának jóaka- ratúlag tárgyalni. Az amerikai külügyminisz­ter kijelentette: megegyezésre törekedve legalább is csekély előrehaladást szeretnénk elér­ni; szilárdan szembesülünk bármilyen nyomással; szeret­nénk kifürkészni a Szovjet­unió szándékait, hogy jobban megérthessük álláspontját; olyan megegyezéseket szeret­nénk elérni, melyek valóban »érnek is valamit»! Törekedni kívánunk a nemzetközi fe­szültség csökkentésére. — Az elnökkel együtt remé­lem — folytatta Herter —, a államférfiakat és politikusokat és azokat a pártokat választot­ták ki, amelyeknek megyőző- désük, hogy Finnország füg­getlenségét, nemzeti érdekeit a Szovjetunióval való normális baráti kapcsolatok fenntartása biztosíthatja legjobban. — Reméljük, a finn közvélemény megfelelően ér­tékeli a jobboldali körök arra iránvuló kísérleteit, hogy meg­változtassák Finnországnak a Szovjetunió iránt barátságos külpolitikai irányvonalát. A szovjet dolgozók minden tőlük telhetőt elkövetnek, hogy a Szovjetunió és Finnország barátsága és együttműködése továbbra is fejlődjék és erő­södjék. A csehszlovák külügyminiszter nyilatkozata Prága (CTK). Vaclav David csehszlovák külügyminiszter nyilatkozott a Csehszlovák Kommunista Párt lapja, a Ru- dé Právó munkatársának. A külügyminiszter nyilatkozatá­ban megállapította, a csehszlo­vák kormány örömmel üdvö­zölte a genfi külügyminiszteri értekezlet összehívásának hí­rét, s reméli, hogy a külügy­miniszteri, majd az esetleges kormányfői találkozáson meg­oldást találnak majd az olyan égető kérdésekre, mint a né­met békeszerződés megkötése, s a nyugat-berlini megszállási rendszer felszámolása, a nem­zetközi feszültség enyhítése. Tizennégy évvel a háború befejezése után Nyugat-Kém el- országban ismét náci tábornokok és SS-vezetfik uralkodnak — állapítja meg a Német Kommunista Párt rádiója Düsseldorf (ADN). A Nyu- gat-Németországban jogtala­nul betiltott Német Kommu­nista Párt rádióadó-állomása, a »Német Szabadságadó« a hit­leri fasizmus alól való felsza­badulás 14. évfordulója alkal­mából közvetített kommentár­jában megállapítja, hogy 14 évvel a háború befejezése után Nyugat-Németországl?an ismét SS vezetők ülnek a miniszteri székekben, a zsidók gyilkosai államtitkárok, náci és SS tá­bornokok tartományi képvise­lők lehetnek, s Hitler vérbírái közreműködnek az igazság­szolgáltatásban. A kommentár a nyugat-németországi helyze­tet szembeállítja a Német De­mokratikus Köztársaságban végbement fejlődéssel. Az NDK-ban az első naptól kezd­ve mindent megtettek, hogy a fasizmusnak még a maradvá­nyait is kiirtsák. Nyugat-Né- metország úgynevezett, jogál­lammá lett. A valóság az, hogy a belügyminiszteri székben Schröder volt SS vezető ül, Globke, a nyék kommentátora Adenauer képvisélő Schleswig-Holstein- ben. Ez az az ember, aki a Szovjetunió elleni támadás tervét kidolgozta, Heusinger, a nyugatnémet hadsereg vezető­je. Nálunk vannak SS találko­zók, és olyan emberek, akik ismét élettér után ordítoznák Vannak ismét védelmi gazda­sági vezetőink, akik a szövet­ségi érdemrend mellé a Hitler idején osztogatott hadi érdem­rendet is kitűzik. Vannak ten­geralattjáróink, atomra­kétáink és olyan had­ügyminiszterünk, aki megint szeretné a térképről leradíroz­ni a Szovjetuniót. Ezt érték el az utóbbi tizennégy évben. A kommunistákat megint bebör- tönzik nálunk, és a szakszerve­zeteket veszély fenyegeti. Eb­ben a tekintetben talán nem is jogos, hogy Nyugat-Német- országban május 8-át a fasiz­mus alól való felszabadulás napjaként ünnepeljék, mert az államapparátusban, a parla­mentekben, a gazdásági élet­ben, az igazságszolgáltatásban, a rendőrség és a katonaság so­raiban működő sok volt veze­tő fasisztától előbb még nleg kell szabadítani magunkat — hangoztatja a »Német Szabad­ságadó«. Szovjet lapít a Béke-Vifágtanács ünnepi ülésszakának megnyitásáról Herter beszédének nyugati visszhangja genfi értekezlet úgy fejlődik állarptitkái:^, garner,. . Hitler majd, hogy csúcsértekezlethez ^biraja a Szövetségi Köztár­saság Legfelső Buntetobirosa- gának tanácselnöke, Reine- farth volt SS tábornok, a var­sói hóhér, tartományi gyűlési vezet. Washington (Reuter). A Reu­ter washingtoni . tudósítója szerint a diplomaták és meg­figyelők Herter amerikai kül­ügyminiszter csütörtöki beszé­dét a Genfben kezdődő kül­ügyiminiszteri értekezlet reá­lis értékelésének minősítik. Ezeknek a köröknek az a vé­leménye, hogy Herter gon­dosan ügyelt beszédének egyensúlyára, ugyanis a Né metország egyesítésével kap­csolatos nyugatnémet állás­pontot éppúgy figyelembe vette, mint Angliának azt a törekvését, hogy a Nyugat ta­núsítson rugalmasságot á kü­szöbön álló tárgyalásokon. Herternek abból a meg­jegyzéséből, hogy Németor­szág egyesítésének »fokozato­san megvalósuló folyamatnak kell lenni...«, arra lehet kö­vetkeztetni, hogy az amerikai Moszkva (MTI). Mint a TASZSZ jelenti, a Pravda, az Izvesztyija és á Szovjetszkaja Rosszija vezércikket közöl ab­hírhedt zsidótörvé- ' ból áz alkalomból, hogy ma nyíltkl mgg Stockholmban. a Bóker-Vilagtaiífcs ünnepi ülés­szaka. ......... A Pravda vezércikke megál­lapítja, a béke ' harcosai nap­jainkban erőfeszítéseiket arra összpontosítják,, hogy. véget érjen, a hidegháború, elősegít­sék a magasszintű tárgyalások sikerét, a német békeszerző­dés megkötését, a nukleáris fegyverkísérletek megszünte­tését, mint. a leszerelésnek és a- tömegpusztító fegyverek el­pusztításának első lépését. — A népek békeakafáta tör­hetetlen! Ez az akarat le­győzi a háborút — hangsú­lyozza az Izvesztyija. GENF ELŐTT Az Alpok országában, Svájc- . választották. A megbeszélése­ban 1959. május 11-én, hétfőn kezdődik meg a négy nagyha­külügyminiszter nyilván csakl tálam: a Szovjetunió, az Ame­a távoli jövőben tartja lehe­tőnek e probléma megoldását — fűzi hozzá a Reuter tudósí­tója. A Nyugatnak az amerikid külügyminiszter által pontok­ba foglalt törekvéseiről dip­lomáciai körökben megjegyez­ték, hogy ezek a törekvések egyezni látszanak a Macmillan által az elmúlt hónapokban részletesen kifejtett elvekkel/ A TASZSZ a bonni francia- nyugatnémet tárgyalásokról Bonn. (TASZSZ). Bonni po- nauer felé fordulva kijelen­I litikai megfigyelők véleménye tette: »Nekünk az a kötelessé- 1 szerint Adenauer és Debré günk, hogy az önök 'oldalán i tárgyalásait a Párizs—Bonn , álljunk London. Az angol sajtó Deb­ré és Adenauer bonni tárgya­vé­időszakókban is, amikor nem világítja meg a Nap, amikor nyékből kitűnik, Adenauer o Föld árnyékában van. A szputnyik , rádiójáról mintegy 92 500 rádióiránymé­rő közlés érkezett. Az opti­kai észlelések száma belföl­dön megközelíti a 11 000-et, külföldön pedig a 4000-et. tengely demonstrálásának szánták, hogy nyomást gyako­roljanak a többi nyugati ha-1 lásait kommentálva azt a tatomra, különösképpen pedig leményét fejezi ki, hogy e Angliára. A francia—nyugat- j tárgyalások fő célja volt: német tárgyalások szellemét megteremteni a közös francia tükrözte Adenauer és Debré —német frontot a külügymi- beszéde a bonni búcsúvacso- niszterek küszöbön álló genfi rán. Mint a DPA-közlemé- | tanácskozására. Az angol la­a pok tudósítói aggódnak, hógy ]i két kormány »nézeteinek azo- a genfi értekezleten Francia- nosságát« hangsúlyozta. Debré ország és Nyugat-Németor- ugyanebben a hangnemben szág ellenszegül minden beszélt. Azt bizonygatta, hogy olyan kezdeményezésnek, a Szovjetunió «politikai táma­dást« intéz a Német Szövetsé­gi Köztársaság ellen, s Ade­amely megkönnyítené az utat a Nyugat és a Szovjetunió kölcsönös megértése felé. riikai Egyesült Államok, Nagy- Britannia és Észak-Irország, valamint Franciaország kül­ügyminiszterinek értekezlete. A külügyminiszteri értekez­let színhelyéül Genf városát két a Népszövetség egykori épületében, a Nemzetek Palo­tájában tartják meg, ahol 1955. júliusában a csúcsérte­kezlet alkalmából a négy . nagyhatalom vezetői már ta­lálkoztak. Á' világbékét veszé­lyeztető reakciós erők. a hideg­háború szószólói mindent el­követnek, hogy az értekezlet sikerét megakadályozzák. A bókeszerető népek nagy várakozással tekintenek a. tár­gyalások elé, melyeken számos — az egész emberiséget, ‘ de különösen az európai országo­kat érdeklő — probléma meg­vitatása merül fel. CSIKY GERGELY SZÍNHÁZ Még Ma, szombat est© 7 órakor Holnap, vasárnap este 7-kor 2-szer ÁBRAHÁM PÁL: Viktória Nagy­operett 3 fel­vonásban Május 12-én, kedd este 7-kor az 1958-59. színiévad Corneille: búcsúelőadása Az előadásokra jegyek előre vál<ha- tők a színházi jegy­irodában, Május 1 utca 24. Tel.: 11-03.

Next

/
Thumbnails
Contents