Somogyi Néplap, 1959. május (16. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-06 / 104. szám

r" ■ 1 KÜLFÖLDÖN gyógyszereink —itthon Gyógyszeriparunk a múlt században l'öleg a külföldön vásárolt alapanyagok feldol­gozásával, adagolásával és cso­magolásával foglalkozott. Gyógyszeralapanyagot a gyá­rak csupán jelentéktelen mennyiségben állítottak elő. A két világháború között azon­ban a magyar gyógyszeripar rohamosan növekedett, anv- nyira, hogy ebben az időszak­ban hazánk egyik legfejlet­tebb iparágává fejlődött. Már nemcsak importáltunk, hanem igen nagy mennyiségű gyógy­szert exportáltunk is. Egy 1939-ben készült nemzetközi statisztika szerint Magyaror­szág a gyógyszert exportáló ál­lamok sorában az előkelő ha­todik helyet foglalta el. Világhírű a magyar gyógyszeripar A második világháború nagy törést jelentett a gyógyszer- gyártás és kutatás fejlődésé­ben. A sebek gyógyítása 1948-ig tartott, amikorra a gyárak és intézetek kiheverték a hábo­rús károkat, és újra a fejlődés útjára léphettek. 1948-ban sok­rétű és' igen intenzív kutató­munka indult meg az akadé­miai, egyetemi és ipari kutató- intézetekben és a gyógyszer- gyárakban is. Az eredmény nem maradhatott el: új, ere­deti, kiváló hatású készítmé­nyek láttak napvilágot. A nagymúltú magyar gyógyszer- gyártást világhírűvé tették a . morfinalkaloidák, a papaverin nagyüzemi gyártása, az ultra- septyl, a C-vitamin, a világ el­ső értágító készítménye, az ATP — hogy csak a legismer­tebbeket említsük. Ha viszont ez így van, ha a magyar gyógyszerek világvi­szonylatban is a legjobbak kö­zé tartoznak, miért rajong a betegek egy igen jelentős ré­sze a külföldi gyógyszerekért? Egy-egy Nyugatról vagy külö­nösen tengerentúlról származó orvosságról úgy beszélnek, mint megváltó csodaszerről, és sokszor nagy összegeket áldoz­nak, csak hozzájuthassanak. Indokolt-e a külföldi gyógysze­rekért való rajongás? Igaz-e, hogy külföldön számos olyan gyógyszert készítenek, amelyek bizonyos betegségeket teljesen meggyógyítanak — és amelye­ket nálunk nemcsak hogy nem készítenek, de nfem is árulnak? Röviden: a hazai gyógyszer- gyárak minden olyan gyógy­szert gyártanak, amelyek elő­állítása fontos, és amelyeket világszerte használnak az is­mert betegségek leküzdésére. Ezek számottevő része teljesen egyenértékű a hasonló összeté­telű külföldi gyógyszerekkel. Számokban kifejezve: az is­mert és hatásos gyógyszerek 95 százalékát gyártjuk. Csupán öt százalékra tehető tehát azoknak az orvosságoknak ará­nya, amelyeket a hazai gyógy­szeripar még nem tud a bete­gek rendelkezésére bocsátani. (Az Egészségügyi Minisztérium egyébként minden esetben biz­tosítja azoknak a külföldi gyógyszereknek az importját, amelyek a népegészségügy szempontjából nélkülözhetet­lenül fontosak.) Az a bizonyos öt százalék is csökken a közel­jövőben, mert az idén meg­kezdik az eddig import útján beszerzett cortison-készítmé- nyek hazai gyártását. Azt tartja a közmondás, hogy minden cigány a maga lovát dicséri. Saját gyáraink készítményeiről azt állítani, hogy világviszonylatban is ki­fogástalanok, sőt sok esetben a legjobbak — enyhén szólva — szerénytelenség. Csakhogy ez az állítás nem itthonról, ha­nem külföldről indult el, és úgy tért hozzánk. Gyógyszer- exportunk ugyanis mintegy hatvan országba irányul. 1950­hez viszonyítva 370 százalék­kal növekedett. Ékesen bizo­nyítja ez az adat, hogy a vá­logatós külföldiek a legtelje­sebb elismeréssel adóznak gyógyszerkészítményeinknek. Iparunk a kutatókkal való szoros együttműködéssel pro­dukált olyan gyógyszereket is, amelyek jelenleg egyedül állnak a világban. Ilyen például a Degranol, me­lyet jó eredménnyel alkalmaz­nák rákos daganatok ellen, a Gastropin a gyomorbántalmak, fekélyek ellen igen hatásos, a Spiractin pedig légzőközpont- izgató hatású készítmény, a vegyület ilyen jellegű hatását magyar kutatók fedezték fel. De felsorolhatjuk az 1958- ban forgalomba hozott és az­óta már ugyancsak világszer­te ismertté vált legfontosabb gyógyszereket: Tetran B-drazsé: B-vitamin- nal kombinált oxitetraciklin- készítménv. Az oxitetraciklin egyike a legszélesebb spektru­mú antibiotikumoknak. Hatá­sát igen előnyösen befolyásolja a B-vitamin. Pepulsan tabletta: új, mo­dern gyógyszer, elsősorban a gyomorfekély kezelésére. Pulsotyl injekció: a koráb­ban gyártott Pulsoton-készít- mény utóda. Vérnyomás-növelő hatása van. Bevezetése jelentős haladást jelentett gyógyászati szempontból a régebben hasz­nált készítménnyel szemben. Noxiron: nem barbitúra tar­talmú altató, így előnye, hogy nem áll fenn a megszokás ve­szélye. Piperascat: féreghajtó ké­szítmény, amely erélyesebb és gyorsabb hatású a korábban alkalmazottaknál. Beacillin: egy olyan penicil­linkészítmény, amely a szerve­zetben lassú felszívódás mel­lett elhúzódó hatást ad. és amellett tabletta formában szedhető. Lidocain: helyi érzéstelenítő, elsősorban a fogászatban hasz­nálható. Előnye az eddig hasz­nált Novocainnal szemben, hogy nincs az alkalmazásánál érzékenység, és hatása azonnal jelentkezik. Andaxin: a felfokozott ideg­állapot megszüntetésére alkal­mas készítmény. Polivitaplex 8 drazsé: nyolc­féle vitamint tartalmazó gyógy­szerkészítmény. Vitaminhiá- nyos állapot megszüntetésére kiválóan alkalmas. A felsoroltakon kívül még számos új gyógyszerkészítmény került forgalomba az elmúlt esztendőben. A hazai gyógy­szeripar egyik legfontosabb feladatának tekinti az új, mo­dern s mind hatékonyabb gyógyszerkészítmények forga- lombahozatalát mind a hazai egészségügy, mind az export fokozása érdekében. Ennek il­lusztrálására megemlíthetjük, hogy az utóbbi négy évben be­vezetett készítmények az 1958-as termelésnek 30 száza­lékát tették ki. A legutóbbi tíz év munká­jának jelentős állomásai az antibiotikum-kutatás és gyár­tás fejlődése, az előbb emlí­tett gyógyszerek többsége, va­lamint a B12-vitamin. Több magyar gyártás-szabadalmat megvásároltak, és már alkal­maznak is a nyugati országok­ban. Mindez talán elég bizonyí­ték arra, hogy a külföldi gyógyszerekért való szertelen rajongás teljesen indokolatlan, sőt olykor nevetséges. Tévedés lenne persze azt gondolni, hogy a külföld-imá­datban megfeledkeznek az em­berek a hazai készítmények­ről. Köztudomású, hogy soha annyi gyógyszert nem fogyasz­tottak, mint az utóbbi évek­ben. Ennek egyrészt a beteg- biztosítás kiterjesztése az oka, de az okok között szerepel va­lamiféle divatláz is, amely egy­szerűen szokássá tette a gyógy­szerek szedését. A csekély té­rítés persze senkit sem tart vissza a gyógyszergyűjtéstől. Ebben az esetben is beszédesek a számok: 1949-ben 3,8 millió fő, azaz az ország lakosságának 41 száza­léka részesült társadalombizto­sításban. Ekkor egy biztosított­ra 70,9 forint értékű gyógyszer jutott. 1958-ban 6,2 millió volt a biztosítottak száma (a lakos­ság 62 százaléka), és egy főre 164,9 forint gyógyszer-felhasz- nájás jutott. Ezzel az igen je­lentős emelkedéssel a gyárak­nak lépést kellett tartaniuk. Nem is történt lemaradás: ki­lenc év alatt a gyógyszeripar termelése meghétszereződött. Ami a gyógyszeripar meny- nyiségi fejlesztését illeti, az elkövetkező 10—15 évben — figyelembe véve a belföldi gyógyszerfogyasztás növekedé­sét, az életszínvonal emelkedé­sét, az export fokozását és a gyógyszerkutatás eredménye­ként megjelenő új gyógyszer- fajtákat — a jelenlegi terme­lés megháromszorozódására le­het számítani. A gyógyszeripar fejlesztésével párhuzamosan a termelés struktúrájának is el kell tolódnia. Elsősorban a gyógyszer-alapanyagok és a ki­szerelt gyógyszerek közötti aránynak kell módosulnia — a kiszerelt gyógyszerek javára. A kiszerelt gyógyszerek ugyan­is igen jó áron exportálhatok. A gyógyszerkülönlegességek ára általában eléri az alap­anyagok árának három—ötszö­rösét. A gyógyszeripar fejlesztésé­nek fő irányai a következők: vitaminkészítmények (B12, C-, | D-vitemin és az újabbak), an- I fibiotikumok, hormonok, al- j kaioidák és állati szerv feldol- ! gozás. I A gyógyszeripari beruházá­sok tervezésekor figyelembe I veszik, hogy a gyógyszervá- j laszték állandóan változik, egyre újabb, hatásosabb ké­szítmények lépnek a meglevők helyébe. Ezért a gyógyszer- iparban már most is, főként általánosan használható be­rendezéseket alkalmaznak, me­lyek a gyártmány és a techno­lógia változása esetén egysze­rűen átszerelhetők. Az akadémiai, egyetemi, a gyógyszeripari kutatás részére ; egységes összehangolt terv ké- ‘ szül. így, továbbra is biztosít- i hatjuk, hogy a magyar gyógy­szerkészítmények világhírűek lesznek — reméljük itthon is. Halasi Árpád * * * (Megjelent a Belpolitikai szemle áprilisi számában.) Otc»ó hftjlóerű jármű rel: számára A News Chronicle című cella teljesen automatizált fo­Al exander von Humboldt B erlinben született 1769. szeptember 11-én. Egyetemi ta­nulmányait az oderai Frankfurtban, Berlinben és Göttingen- ben végezte, ahol főleg technológiát, görög nyelvet és nö­vénytant tanult. Tanulmányainak elvégzése után beutazta Németalföldet, Franciaországot, Angliát, Dél-Amerikát, majd egy orosz expedícióval Belső-Ázsiát. Utazásai során számos tudományágat gazdagított meg­figyeléseivel és felfedezéseivel: több addig ismeretlen hely fekvését és tengerszint feletti magasságát határozta meg. Ki­dolgozta az évi lcözéphőmérsé.klet térképre való feljegyzésé­nek módszerét az úgynevezett izotermikus vonalak alakjában. Összeállította az északi földgömb izotermikus térképét. Rész­letes jellemzését adta a kontinentális és tengerparti éghaj­latnak, megállapította, a nyugati és keleti kontinensek egy­mástól eltérő éghajlati ingadozásait. Ezzel a munkásságával egy új tudományág, az összehasonlító klimatológia megala­pítója lett. A hegyvidéki országok tanulmányozásd~során el­sőnek alkalmazta a topográfiai keresztmetszetek módszerét, melyet ma a geológia elterjedten használ. Megfigyelte az éghajlati tényezők hatását a növényzet elterjedésében, vala­mint a növéhyek horizontális és vertikális zónáját. Ilyen irányú műveivel és kutatásaival a növényföldrajz tudomá­nyának egyik úttörője lett. Sok kémiai törvény felismerése függ össze nevével, melyek közül egyesek megállapításában Gay-Lussac is munkatársa volt. Kiemelkedő népszerűsítője volt a tudományos ismere­teknek; előadásaiban és műveiben arra törekedett, hogy a tudományt a széles tömegek birtokává tegye. Ezt a célt szol­gálta akkor is, amikór jelentékeny vagyonát tudományos cé­lokra ’ hagyta. Az ő emlékére alapították a Humboldt-alapít- ványt, amelyből a kutató utazókat segítik. Humboldt nevét őrzik a róla elnevezett hegyek és hegycsúcsok Ázsiában, Ausztráliában, Üj-Zélandon; Amerikában a Humboldt-folyó és tó. valamint Grönland egyes barlangjai. A német nép mint egyik legnagyobb fiának szobrot is állított a berlini egyetem elé, később ezt az egyetemet is róla nevezték el. Halálának 100. évfordulóján kegyelettel emlé­kezik meg róla az utókor. Kontra József tanár, a TIT tagja. Szovjet tudósok érdekes hipotézisei: mesterséges botolt a Mars körül lyamattal 2,5—3 kilowatt elekt­romos energiát szolgáltatna. A News Chronicle megjegy­zi, hogy a nagy jelentőségű angol találmányt elsőnek, úgy nak lényege, hogy elektromos, látszik, az amerikaiak fogják érőművek — olyan időszakban, | kereskedelmileg értékesíteni, amikor nincs csúcsfogyasztás ! Az angol iparban nem mutat- — a víz elektrolízisével hid- kozik iránta túl nagy érdeklő­lap angol tudósok új találmá­nyáról ad hírt, amely olcsó energiaforrást jelentene min­denfajta jármű részére. Az angol tudósok eljárásá­rogént és oxigént termelnének; a gázokat palackoznák. A jár­müvekben a gázok ismét elekt­romos erővé alakíthatók -át, és igen olcsó energiát szolgáltat­nak. Egy kis motor nagyságú dés, az amerikai Chrysler es De Soto autógyárak azonban máris tárgyalásokat folytat­nak, hogy megszerezzék a vil- 'anymegihajtású , járművek gyártási engedélyét. A Komszomolszkaja Pravda cikket közölt I. Sz. Sklov- szkijtól, a fizikai, matemati­kai tudományok doktorától. A szovjet tudós cikkében ér­dekes hipotézist vet fel a Marssal kapcsolatban, Sklov- szkij azt állítja, hogy a Mars két holdja minden valószínű­ség szerint mesterséges hold. A Mars mesterséges hold­jait a csillagászok az elmúlt évszázad második felében tár­ták fel. A Phobos-hold a Marstól mintegy 6000 kilomé­A védőoltásokról Már a legrégibb időkben észrevették, hogy nagy járvá­nyok idején sem betegszik meg mindenki. Egyeseknek a be- ! tegségékkel szembeni ellenál­lóképessége lehet veleszületett vagy szerzett. A szerzett ellen­állóiképesség a védőoltások be­vezetése előtt legtöbbször úgy I alakult ki a szervezetben, hogy I az ilettő már átesett a kérdé­ses járványos betegségen. Majd minden járványos meg- i betegedés kiállása után az em­ber szervezetében — elsősor­ban a vérben — kimutatható ellennanyagok (immunanya­gok) maradnak vissza, amelyek védenek az ismételt megbete­gedések ellen. Ennek a ténynek a felisme­rése indította a kutató orvo­sokat arra a gondolatra, hogy mesterségesen idézzék elő a szervezetben az olyan ellenál­ló képességet (immunitást), mintha az egyén átesett vol­na a kérdéses járványos meg­betegedésen. Ezek az immuni­tások specifikusak, vagyis csakis a kérdéses járványos megbetegedés eilen védenek. Ezt az állapotot ma védőoltá­sokkal idézzük elő. A védőol­tások zömmel legyengített vagy elölt kórokozókat vagy azoknak mérgét tartalmazzák (toxin), melyet legtöbbször ol­tás alakjában viszünk be a szervezetbe. Az ilyen védőol­tás a szervezetet néhány hét alatt ellenanyag képzésére ser­kenti. Az így nyert immunitás általában évekig védi a szer­vezetet. Ezt a fajta védőoltást akkor alkalmazzuk, ha van időnk arra, hogy a szervezetet ilyen módon tegyük ellenálló­vá. Ha erre nincsen elegendő idő, vagyis ha pl. az érdekelt környezetében már fertőző be­teg van, akkor gyorsan kell a beteg környezetében lévő nem beteg egyént vagy egyéneket védeni. Ilyenkor rendszerint készen adjuk be vérsavó vagy más vérkészítmény alakjában az immunitást biztosító védő- szert. Ennek előnye az, hogy azonnal véd, hátránya, hogy hatása legfeljebb hetekig tart. A védőoltások bevezetése eiőtt egyes — ma már csak hírből vagy szórványosan is­mert — járványos betegségek járványok alakjában sepertek végig és szedték áldozataikat a földkerekség különböző tá­jain. Valamikor a feketehimlő, a kolera, a torokgyík (diftéria). a pestis, a tífusz, a kiütéses tífusz, a vérhas stb. közeledé­sének réme sokszor népván­dorlásszerű menekülésre kész­tette az érintett vidékek lakos­ságát. A védőoltások felfede­zése és bevezetése előtti hábo­rúkat is minden esetben a járványos betegségek fejezték be. Ma a járványos megbete­gedések ellen kötelező védő­oltásokat vezettek be a kul- túrállamakban. A születendő gyermek életét. egészségét már az anyaméhen belül a ter­hesség platt kezdik védeni. A terhesanyák kötelező vérvizs­gálatával pl. a vérbaj ellen vé­dik az újszülöttet. Születésük után az úgynevezett BCG-zés- -el (amely a tuberkulózis ellen történik) kezdődik meg a védőoltások sorozata. A feke­tehimlő. diftéria, szamárköhö­gés, tetanutsz, scarlát. tífusz, kiütéses tífusz, vérhas, gyer­mekbénulás stb. ellen történ­nek ma már a védőoltások. Ezeknek egy része a törvény előírta korosztályokra kötele­ző, más részüket csak a szük­ségletnek megfelelően, veszé­lyeztetett környezetben alkal­mazzák. Az Országos Köz- egészségtani Intézet laborató­riumai állandóan készenlétben vannak, hogy különleges jár­vány esetén a kórokozókat ki­mutassák. és ellenük a védőol­tásokat kidolgozva az Egész­ségügyi Minisztérium gyógy­szergyáraival azokat kellő idő­re és mennyiségben gyárthas­sák A kötelező védőoltásokkal a járványos megbetegedések szá­ma lecsökkenthető, de azt egé­szen megszüntetni nem lehet. A másik út a járványos beteg­ségek számának lecsökkenté­séhez a hygiénes életkörülmé­nyek, a hygiénes életmód. Saj­nos, dolgozóink sok, esetben még az államunk adta lehető­ségekkel sem élnek. Az állam többet nyújt, mint amennyit igényelnek. Éppen ezért min­denkinek. akinek lehetősége van hozzá — elsősorban az or­vosoknak és a pedagógusok­nak — kötelessége, hogy felvi­lágosító előadásaikkal segítsék elő a magasabb egészségügyi kultúra megteremtését, ezzel népünk szebb, egészségesebb életét' Dr. Tóth Sándor ig. főorvos. tér távolságban szabályos körpályán végzi keringését a Mars egyenlítőjének síkjában, A második hold, a Deimos tá­volsága a Marstól mintegy 23 000 kilométer. A Mars holdjainak kérdése régóta foglalkoztatja a tudo­mányt. A csillagászok tapasz­talatai szerint ugyanis a két hold szabályos körpályán mo­zog a Mars körül. E pálya síkja megfelel a Mars egyen­lítői síkjának. Ezenkívül a Phobos-holdnál a csillagászok megállapításai szerint lassú fékeződés, a pálya módosulá­sa észlelhető. A csillagászat mind ez ideig nem talált megfelelő magya­rázatot arra, ■ mi az oka a Phobos fékeződésének, a pá­lya módosulásának. Nem ta­láltak megfelelő magyarázatot arra sem, miért végzi a lóét hold pontosan a Mars egyen­lítőjének síkjában keringését. Sklovszkij feltételezi, hogy a Mars holdjai nem természetes úton jöttek létre, hanem min­den valószínűség szerint mes­terségesen. Bár a holdak mé­retei rendkívül nagyok, s ez kétségessé teszi Sklovszkij feltevésének valószínűségét, a szovjet tudós lehetségesnek tartja,, hogy ezeket a holdakat évezredekkel ezelőtt mégis mesterséges úton, a Marson élt élőlények készítették. A Mars jelenlegi klímája — a csillagászok megállapítása szerint — nem alkalmas meg­felelő magasfokú szerves élet számára. A bolygó légköré­ben alig van oxigén, hőmér­séklete a Földhöz képest rendkívül alacsony. A szovjet tudós feltételezi, hogy évmil­liókkal ezelőtt a Mars at­moszférájában megfelelő mennyiségű oxigén volt, s a bolygón magasfokú szerves élet virágzott. Ilyen körülmé­nyek között Sklovszkij lehet­ségesnek tartja, hogy a Mar­son olyan élőlények laktak, akik képesek voltak a hatal­mas mesterséges bolygók el­készítésére. A szovjet tudós hipotézisét a mesterséges hol­dak és rakéták segítségével végzett vizsgálatokkal kíván­ja igazolni. Sklovszkij feltevé­se nagy érdeklődést kelteit tudományos körökben.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents