Somogyi Néplap, 1959. május (16. évfolyam, 101-126. szám)
1959-05-06 / 104. szám
SOMOGYI NÉPLAP 3 Szerda, 1959, májas 8, A meauigaxdaaági termelés időszerű kérdései Felkészülés a növényvédelemre Célunk a mezőgazdasági nő- i vényvédőszereket, hogy ezen a vények hozamának növelése. | területen is zavartalanul meg- Bhhez a célkitűzéshez kell ha- , történhessék a növényvédelem, téikony segítséget adniuk a földművesszövetkezeteknek is azzal, hogy a dolgozó parasztok zökkenőmentes növényvé- dőszer-ellátását biztosítsák. Kormányzatunk olyan növényvédőszerek gyártását és forgalomba hozatalát teszi lehetővé, amelyekkel eredményesen és hatásosan védhet,jük meg növényeinket a rovarkártevők ellen. A termelők törekedjenek arra, hogy szántóföldi növényeiket korszerű növényvédelemben részesítsék. Amikor földművesszövetkezeteink felmérik a szükségletet, számításba kell venni azt is, hogy a növényvédőszerek iránti kereslet az utóbbi időben igen megnövekedett. Itt az ideje, hogy a földművesszövetkezetek haladéktalanul gondoskodjanak megfelelő minőségű és mennyiségű növényvédőszerről, hogy a szükséges szerek a dolgozó parasztok rendelkezésére álljanak. A tsz-ek pedig haladéktalanul kössenek szerződést a növényvédő gépállomásai, hogy a védekezést szervezetten tudják végezni a nagyüzemi táblákon. A szövetkezeti községekben £msz-eink a háztáji területekre biztosítsák a megfelelő nö\ A dolgozó parasztok részére az fmsz-eknél a növényvédő- szereken kívül megfelelő növényvédő gépek, permetezők és porozok állnak rendelkezésre, melyeknek használatával kevesebb növényvédőszierrel tökéletesebben védekezhetnek. Ezeket a gépeket minimális térítés ellenében kölcsönadják a dolgozó parasztoknak a földművesszövetkezeteik. A legveszedelmesebb növényi kártevő, amely ellen már most fel kell készülni, az amerikai burgonyabogár és lárvája. Ez a kártevő rövid idő alatt hatalmas károkat tesz, ha a védekezéssel késlekedünk. A burgonyabogárnak évenként két, esetleg három nemzedéke van, legsúlyosabb kártétele június és július közepén szokott jelentkezni. Ellene a legbiztosabb védekezés a vegyszeres permetezés vagy porozás. Kis parcellákon az egyéni gazdák az 5 százalékos DDT vegyszerrel szoktak védekezni. Ebből a vegyszerből kát. holdanként 20—30 kg szükséges, attól függően, hogy a fertőzés ideje alatt a burgonya- bokrok mennyire fejlettek. A tsz-ek, egyéni parasztok és földművesszövetikezetek közös összefogással hozzájárulhatnak ahhoz, hogy mezőgazdasági termelvényeink hozamát a lehető legmagasabbra emeljük. Kadarkút! Sándor, A pénzen nem múlhat A lig fél éve alakult meg az üzemek és vállalatok sz. b.-elnökeiből, bizalmíaiból Siófokon a szakmaközi bizottság. Azt a feladatot vállalta, hogy összefogja a járási székhely üzemeinek, intézményeia MÉSZÖV főagronómusa. nek szakszervezetét, és közös 40 ÉVE TÖRTÉNT Amikor a bárónő is konvenciót kapott... Hatvan holdon termel dohányt a szulokí Dózsa tsz Ez év tavaszán alakult meg Szülőkön a Dózsa Termelőszövetkezet, amelynek most 204 tagja van. Az 1224 hold földhöz a közösben van már 71 ló és 32 szarvasmarha. A nemrégen még parcelláikon dolgozó egyéni parasztok 54 hold dohány szerződéses termesztését vállalták, ezt a szerződést a közösbe vitték, és kiegészítették 60 holdra. 45 hold burgonyára is kötöttek szerződést. A burgonya vetése befejeződött. Elvetettek 70 hold zabot, az üresen maradt földekbe pedig kukorica kerül. A szulokiak mindig szerették a munkát, a földet: dohánytermelésűkkel országszerte ismertté tették nevüket. A szövetkezetben is megtalálták helyüket. Tudják, hogy munkájuk még inkább gyümölcsözni fog, mint annakelőtte. Örömmel dolgoznak, és munkájuk megkönnyebbítésére a Darányi Gépállomással kötöttek szerződést. Lelkesedés és munkaszeretet párosul a Dózsa tagságában, ez pedig csak sikerhez vezethet. Hernesz Ferenc levelező. Megváltozott az idő Somogybán 1919 tavaszán — még altkor Is, ha ez a bárónőknek nemigen tetszett. Egy érdekes esetről ír a So- mogyi Vörös Újság május y S-i száma: "Bárónő volt, és egy nagyobb terjedelmű birtoka is volt a tdbi járásban. Azonban a vörös zászló felszökött az árbocra, vörösbe borult a tahi járás felett is a napfényes égbolt. A grófi és bárói kastélyokban megfogyott a jókedv, a nóta is. Termelőszövetkezet lesz a bérbeadott »bárói« birtokból is. A haszonélvező bárónő ijedten megszeppent, mint amikor az ember sötét este lépcsőn megy lefelé, és eltéveszti a lépcsőfokot, és váratlanul nagyot lép. Az első ijedelem után a fejéhez kapott, azután kalapot tett, és elszaladt a Járási Gazdasági Felügyelőséghez, ahol előadta, hogy szeretne saját birtokán megmaradni intézőnek. — Nem lehet. Hazaszaladt. Kaposvárra szaladt. Sürgönyt szalasztott. A cselédekkel egy ívet íratott alá, amelyre ráírták, hogy a cselédek öt akarják megtartani intézőnek. Rávette a cselédeket, pénzt ígért, elfelejtette, hogy már a pénzt is lepecsételték, hogy azon is rajta pihen a vörös ököl, és addig beszélt, könyörgött a »cseléd uraknak«, mígnem azoknak megesett a szíve, és »felfogadták« a bárónőt intézőnek — papiroson. Közbelépett azonban a Járási Gazdasági Felügyelőség, ahol körülbelül a következő párbeszéd folyt le többek között: — Hát megkövetem, a bárónő eddig nem gazdálkodott, miért akar éppen most, hiszen nem is ért hozzá. — Jaj, majd meglátja, hogy értek hozzá, majd meglátja. — Kérem, az más, »meglátom«, meglátom, de akkor már késő lesz. Nem, nem lehet. — Hát mit tegyek? — Van itt egy kertgazdaság, és esetleg ott egy felügyelői állásra tudnánk alkalmazni a bárónőt. Kapna fizetést is, meg egy kis konvenciót is. — És mennyi fizetést kapnék? — Erre nézve még nem tudok biztosat mndani, talán úgy 1200 korona körül. — De kérem, én ebből nem tudom kifizetni azt a nagy napszámot! — De értse meg, bárónő, most már a napszámosokat nem a saját számlájára veszi fel. — Igen... De hát most vetőmagom sincsen a kertgazdasághoz ... — Ugyan kérem, hiszen most megmondtam, hogy már nem a saját számlájára dolgozik, hanem éppen olyan alkalmazott lesz, mint az a napszámos... És nemigen tudta megérteni, hogy hogyan lehetséges az, hogy nem a saját javára dolgozik. Nem csoda, hiszen ez neki még olyan szokatlan. A végén aztán a felügyelői állásban egyeztek meg. Így nem esett a bárónő a két szék között a pad alá.« V) iőta: lcrdai§ycr$y 44. — Igen, egy hét múlva — sóhajtott nagyot az ügyész. Bizony, nehéz napok előtt áll. Egy hét múlva tárgyalja a törvényszék Ubryk Borbála ügyét * * * A krakkói tüntetés erős benyomást gyakorolt a bécsi kaA- Val?T EtoneckCügyéizhez^ak'i szintén megmozdulás »biztató jelnek« látszott. Rudigier linzi püspök továbbra is élesen támadta az 1868. májusi vallásügyi törvényeket. A ttberálifőbiró személyében. Baworski páter mint régi titkos jezsuitát üdvözölte a főbírót. A tárgyalás előtti nap délutánján váratlan hir járta be a várost. Kozwbski pátert, a karmeliták priorját szabadlábra helyezték. Juliusz bácsi dühösen rohant csak egy órája értesült a dologról. — Ma már semmit sem tehetünk — szólt az ügyész. sok ezzel szemben a Rómával kötött konkordátum felmondását követelték. A különböző tárgyalásokon és -megbeszéléseken a klerikálisok legfőbb érve az volt, hogy a liberális politika hozzájárul a baloldali eszmeáramlatok behatolásához, melynek következménye az egyház és a vallás szerepének csökkenése, a nemzetiségi lakosság határozott törekvése az önállóságra. Még alig verte le Koller táborszernagy a cseheket, a gatása. Az első Káldula nővér volt. Szemrebbenés nélkül vallotta, hogy Borbála őrült volt, és ezért kellett elkülöníteni! — Jogos volt az elkülönítés, mint védelmi eszköz, a magára és másokra veszedelmes test- térrel szemben — mondotta. — Az őrültség családi, öröklött baj volt az Ubrykoknál. Borbála őrült volt. Az ügyésznek arra a kérdésére, hogy a börtön ablakát miért — Dehogynem — erösködött kellett befalazni, azt válaszol- Juliusz. — Majd meglátja, ta: hogy tehetünk! — ezzel otthagyta az ügyészt és barátjához, Srelagowskihoz sietett. Másnap reggel szinültig megtelt a tárgyalóterem. Az első sorban Fálcinelli bíboros ült Galecki érsekkel az oldalán. A papok és az urak foglalták el — Nem volt befalazva, csak kívülről betámasztottuk egy láda tetejével. — Erre miért volt szükség? — kérdezte az ügyész. — Borbála őrjöngései közben meztelenre vetkőzött, és igy állt az ablakhoz. Ezzel az ülőhelyeket. Hátul, az álló- megbotránkozást keltett a zárhelyen szorongtak vörös bélé- da lakóiban, sű, ujjatlan kaftánokban, fe- Második tanúként a karrnel her sukmanákban a Krakkó szüzek sekrestyését hallgatta környéki parasztok, a barna ki a bíróság. Azt állította, hogy jegyezte — Ments meg, Uram, a gonosztól! Dehogy volt meztelen! — Nem állt az ablákban egész nap? — Én sosem láttam, uram! — Akkor miért falazta be az ablakot? — Ezt a parancsot kaptam. — Tiszteit bíróság! — szólt Donecki. — Ubryk Borbála börtönének ablakát tehát befalazták. De nem azért, mert megbotránkoztatta a nővéreket meztelenségével, hanem egészen más okból... Ezt az embert, aki előttünk most vallomást tett, mint a becsület mintaképét állították ide a felsőbb papi hatóságok. Szavaiból kiderül, hogy Ubryk Borbálát vagy azért falazták be, meri szökésétől tartottak, vagy azért, hogy megóvják az apácák üldözései elől! Kérem, vegyék jegyzőkönyvbe a tanú vallomását. A terem felmorajlott! Veronika nővér következett, ö is azt vallotta, hogy Borbála őrült volt. A fejedelemasz- szony nagyon vigyázott, hogy a kolostor falain kívül ne szerezzenek erről tudomást, mert az őrültség gyalázat mind az illető családjára, mind a zárdára nézve. S nem is tudta meg senki — tette hozzá. Az őrültség betegség — meg az ügyész. — programok megvalósításával fellendíti az üzemekben és a községben is a kulturális és sportéletet. A megalakulás a választások idejére esett. A választási munkából — mielőtt további feladatai megvalósításába kezdett volna a szakmaközi bizottság, szávvel- lélekkel és sikerrel vette ki részét. A sikeres munka újabb tettekre ösztönözte a bizottság tagjait. És hogy nem szalmalángról, nem. csupán kezdeti felbuzdulásról volt szó, azt a szakmaközi bizottság által szervezett német, angol, francia nyelvtanfolyam megindulása, egy sereg sportrendezvény, sportcsapatok alakulása bizonyítja. Hegedűs Pálnak, a szakmaközi bizottság elnökének irányításával fél év alatt annyit tettek a kulturális és sportélet fellendítéséért, amit csak kevés ilyen fiatal szerv mondhat ei magáról. Hogy mégsem bontakozott . ki tevékenységük úgy, ahogy tervezték és szerették volna, az nem rajtuk múlott. A szakmaközi bizottság tömegmozgató erejére mi sem jellemzőbb, mint az, hogy az egyes nyelvtanfolyamokra sz. b.-elnöke mondotta, őröm« mel bekapcsolódtak a szak- szervezeti bizottság munkájába, sokan járnak közülük nyelvet tanulni. Közösen jobban megy. A kisebb üzemek egy része azonban a 10 fórjaitok miatt tartózkodik. Közülük többnek a területi bizottsága tiltotta meig a hozzájárulást, és még ma is folyik a vita. A 33 fős tejüzem például (a Fejér és Komárom Megyei Tejipari Vállalathoz tartozik) a munkások amellett döntöttek, hogy támogatják a szakmaközi bizottság célkitűzéseit, hiszen ők maguk kis létszámuknál (fogva sohasem tudják, azt megvalósítani, amit így közösen elérhetnek. Csakhogy a területi bizottság itt is beleszólt a dologba, hajthatatlan, és semmiképpen sem engedi azt a két fröccsnyi hozzájárulást. Még meglepőbb azonban a kordé-. lyos vállalat szakszervezeti bizottságának elhatározása. Moha 372 dolgozójuk után 5000 forintot kapnak sport-, 3000 forintot kulturális alapra, nem járulnak hozzá a szakmaközi bizottság munkájához. P edig a szakmaközi bízott- • ság — azzal, hogy létmar a kezdet kezdetén 30—40 \ rehozott tizenkét labdarúgó-, -50 résztvevő jelentkezett kü- i nyolc sakk- és tizenegy roptadlónbözö vállalatoktól. Azonban nyelvtanfolyamot szervezni, kultúrcsoportot alakítani, sportpályát gondozni, fenntartani, helyiséget bérelni, gondnokot fizetni — pénz nélkül nem lehet!. Ez bizonyos mértékig tárgyi feltétele annak, hogy a jó elgondolások a színpadon vagy a sportpályán a megfelelő felszerelések igénybevételével valóra váljanak. Ez természetes. Ezért az SZMT mintegy 3000 forintot adott a szakmaközi bizottságnak, hogy elindíthassa a nyelvtanfolyamokat, fenntarthassa a helyiségeket. A KPVDSZ siófoki épülete egyelőre meg is felel a szakmaközi bizottságnak. Az SZMT-től kapott pénzösszeg azonban nem tart örökké, és a siófoki szakmaközi bizottságnak ezen a téren is meg kell találni a megoldást. Keresi is, meg is találta volna, csak ... S iófokon krajnaiak szlovén királyságot posztóból készült guniába oltó- Borbálát azért kellett befalaz- Van-e még korunkban érteiakartak, Galícia függetlenséget 2Öít góralok. Még Visztula tatni, »mert akart, Dalmáciában Cattaro lakóival, a bocchézekkel Rodich altábornagynak szégyenletes békét kellett kötnie. E jelenségek annak tudhatok be, hogy az átkos szabadelvűség, a szociamenti lasowiakokat is lehetett a nővérek nem . , ,,,. „, bírtak vele. Saját érdekében Látni kekzsmoros, álló galléros tették, kérem«. — Az ablakot is befalazták? — kérdezte újra Donecki. — Be! — válaszolt a sekresvászon sukmanájukban, kezükben a »magyarkával«, melyet ünnepnapon viseltek. A bíróság bevonult és helyet lista agitáció válságba sodorja foglalt az emelvényen álló a hitéletet. asztalnál. Donecki ügyész kisA krakkói ügy kapóra jött sé sápadtan, de nagyon maga- e katolikus pártoknak. Bebizonyították. a kormányköröknek, tyés. — Egyszóval befalazták? mes ember, aki szégyell,i a betegségét, vagy szegyein, ha családja egyik tagja megbetegszik? S ha a zárdákban még ilyen nagy a tudatlanság, ürügy lehet az ilyen szörnyű bűntett elkövetésére? Miért nem lépték fel ellene a tanultabb nagyobb vállalat és kisebb intézmény van. Némelyik üzemnek önálló szakszervezete van, másoké, főként a kisebb létszámú üzemeké a szakszervezetek országos központjához vagy más területi bizottsághoz tartozik. Vannak olyan üzemi bizottságok Siófokon, mint a tartósító, a tejüzem, az utasellátó, a söripari vállalat, a gyógyszertár, az állatforgalmi stb., amelyek központjuktól kulturális és sportcélra nem kapnak pénzt. Mások, főként a nagyobbak, igen. Ebből a kettős gazdasági jellegből adódott a vita akkor, amikor a siófoki szakmaközi bizottság úgy próbálta kiadásait fedezni, hogy minden szakszervezeti bizottságtól anyagi támogatást kért, mégpedig minden ötven fő után 10 forintot, öt-hat, főleg nagyobb üzem azonnal hozzájárult ehhez. Mint a hajózási vállalat da-csapatot; hogy május 1-én megindította a teniszversenyeket, júniusban a kerékpárversenyt, majd látványos pincér- versenyt, megteremti a vívó szakosztályt és már szervezi a tánccsoportot; azzal hogy a fiatalok között kutatja a tehetségesebbeket, módot B-1 - * • nuiásra — bebizonyította, hogy a dolgozók érdekeiért vól. párthatározat szelleméiben jár el, amikor azt a célt tűzi maga elé, hogy a munkások véleménye alapján a legérdekesebb és leghasznosabb témák köréből ismeretterjesztő előadásokat szervez az üzemekbe«. Gazdasági életünk fellendítéséért dolgozik akkor, amikor támogatja, kezdeményezi a munkaversenyt És ka tudja, még mennyi haszne® ötletet tartogat az alig féléves bizottság. Vajon a tíz forintok miatt kialakult vita méító-e mindehhez? A szakmaközi bizottság eddig még nem csüggedett. De ha nem, találnak megoldást, á lelkesedés hullámai egyszer mégiscsak megtörnek a rugalmatlanság szikláján. T~) e ki akarja ezt? Idejében í f szólunk, amikor felhívjuk az együttműködésre a kor- délyos vállalat, a posta, a tejüzem, az utasellátó, a söripari, a húsipari, a finommechanika,! vállalat területi bizottságát, illetve központi szakszervezeti bizottságát, gondolkodjanak el azon, milyen lehetőségeiktől zárják el kislétszámú szak- szervezetüket Siófokon, amikor nem egyeznek bele az említett hozzájárulások fizetésébe, és nem támogatják a szakmaközi bizottságot célkitűzéseiben. Ez — azonkívül, hegy nem egyeztethető össze a szakszervezet feladatával — ésszerűtlen is. A megoldás megvan! Csak ki keB nyújtani a kezet érte. Szegedi Nándor • • Uonepí vezetőségválasztó taggyűlést tartottak a marcali járás közalkalmazottai — Igen, uram! — mondta az tabb, műveltebb nővérek és pahagy valóban van »kommunista felforgató tevékenység«. A minisztérium a tárgyalás előtt menjigyélőt küldött ki Roth biztosan helyezkedett el az ügyészi székben. Időnként a szakértők asztala felé tekintett, ahol Grodzyski doktor nézegette feljegyzéseit. Megkezdődött a tanúk kihallcgyügyű, nem elég jól kioktatott tanú. — Ki építette a falat? — A nővérek az én segédletemmel — volt a válasz. — S meztelen volt Ubryk Borbála, mikor maga látta? pok? De ők azt akarták elhitetni, hogy az ördög bújt a betegbe, az rontotta meg, s eljátszották a középkori ördögűzési szertartást. — Folytatjuk — Vasárnap reggel kilenc órakor zsúfolásig megtelt a Marcali Járási Tanács egyik helyisége. A terem berendezése, a gondos kezekkel felrakott virágok ünnepi hangulatot keltettek. Ünnepnek is szánták, hisz a résztvevők azért jöttek össze, hogy megválasz- szák az új szakszervezeti bizottságot. Nádor Zoltánnak, a taggyűlés elnökének üdvözlő szavai után Keresztes István, a szak- szervezeti bizottság elnöke mondott beszédet. Számot adott a tagságnak a legutóbbi vezetőségválasztás óta végzett munkáról, arról, hogy mit tett a szakszervezet a munkáshatalom gazdasági és politikai erősítéséért, a dolgozókért, a rendeletek és törvények megtartásáért. A beszámolót élénk vita követte. Ress Zoltán elmondta, hogy jól dolgoztak a vezetőségi tagok, de több is telt volna erejükből. Bírálta azokat, akik ' közömbösen fogadták a szakiszervezeti bizottság intézkedéseit, rendezvényeit, s kihúzták magukat a munkából. Molnár József, a járási tanács párttitkára a pártszervezet és a szakszervezeti bizottság kapcsolatáról szólt. Szigeti István, a járási pártbizottság titkára a szakszervezetek történelmi múltjával foglalkozott. Majd vázolta a közalkalmazottak szakszervezetére háruló feladatokat. Szolga András kérte az sz. b.-ot, hogy segítse megvalósuláshoz a kibontakozó takarékossági mozgalmat A hozzászólások után a szakszervezeti bizottság megjutalmazta azokat az aktívákat, akik a dolgozók bizalmából betöltött funkciójukban eredményesen tevékenykedtek. A taggyűlés egyhangú határozattal dicséretben részesítette Keresztes István sz. b.-elnököt fáradhatatlan munkájáért. Szíjártó Julianna, a t b. tagja.
