Somogyi Néplap, 1959. május (16. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-27 / 122. szám

350 éves a távcső Háromszázötven esztendővel ezelőtt, 1608. október 2-án szo­katlan ügyet tárgyalt a Batá- viai Államszövetség tanácsa. Bizonyos Hans Lippershey middelsburgi szemüvegkészítő mester szabadalmat kért egy olyan nagyító eszközre, mely lencsék segítségével a messze fekvő tárgyakat közelebb hoz­za. Történt, hogy 1608. október 17-én Jacob Adriansoon, más néven Metius, ugyancsak mid­delsburgi szamüvegkészítő el­sőbbségi igényt jelentett be a szabadalmi hivatalnál, állítván, hogy messzelátó kísérleteit két évvel előbb kezdte volna, mint Lippershey, sőt egy távcsövet már készített is Móricz nassaui herceg számára. Az államszö­vetség újból napirendre tűzte a kérdést, de az 1609. február 13-i határozat szerint a szaba­dalom jogát Adriansoon sem kapta meg. Javában tartott még Lippershey és Adriansoon vitája, amikor egy harmadik rivális is jelentkezett, neveze­tesen Zacharias Janssen, a mikroszkóp állítólagos feltalá­lója mondván, hogy ő már 1607-ben készített távcsövet. Állítása igen valószínűnek lát­szik, hiszen mikroszkóp kísér­letei közben véletlenül is fel­ismerhette a messzelátó elvét. A három hollandus távcsö­vének híre csakhamar eljut Európa nagy városaiba, és 1609 tavaszán Galileo Galilei is tudomást szerez róla Egy pá­rizsi barátjának levele nyo­mán egymásután három mesz- szelátót készít, s a legjobbat bemutatja Velence város ta­nácsának. A Szent Márk temp­lom tornyában felállított 33- szoros nagyítású távcső látó­mezejében tisztán látszanak a távolban úszó hajók. A hatás rendkívüli, az ámuldozó főpa­pok és előkelőségek a nagy tu­dós fizetését egyszeriben há­romszorosára emelik. Galilei ismerj fel elsőnek a távcső igazi jelentőségét. Ke­zében a kezdetleges hollandi messzelátó a világegyetem titkait kutató eszközzé válik. Elsőnek hatol be a vég­telen nagy birodalmába, és távcsöve megnyitja az emberi­ség magáraitaláiásának nagy­szerű útját Uj korszakot je­lentő felfedezései nyomán semmivé foszlik az ókortól örökölt téveszme, a mozdulat­lan Föld legendája. A távcsővel és Galileivel kezdődik az a korszak, amely az emberiség figyelmét a té­nyek világa, a valóság felé for­dítja. Galilei fedezi fel a Hold hegyeit és krátereit a napfol­tokat, a Nap tengelyforgását, a Vénusz fényváltozásait, a Ju­piter négy holdját. Felfedezi, hogy a Tejút szelíden csillogó ezüstös sávja mögött a csilla­gok milliárdjainak fénye rej­tőzik. Kutatásai döntő bizonyí­tékokat szolgáltatnak a koper­nikuszi világkép mellett, s az ember először sejti meg a ben­nünket forgató Föld porszem- nyi voltát a Kozmosz végtelen mélységeiben. A Galilei- és Kepler-féle távcsövek elterjednek egész Európában. Csakhamar kiüt­köznek a lencsék hibái, első­sorban a kromatikus vagy szí­ni hiba, mely onnan ered, hogy a különböző színű fénysugarak gyújtópontja nem azonos. Is- sac Newton, az általános tö­megvonzás felfedezője, bár év­tizedekig foglalkozik optikával, nem tud a lencsék hibáján ja­vítani, így fokozatosan áttér a tükrök készítésére. A tükrös távcső vagy reflektor összehasonlít­hatatlan előnye a lencsékkel szemben, hogy nem bocsátja magán keresztül a fénysugara­kat, csupán egy pontba gyűjti azokat, így sem színező, sem fénygyengítő hatása nincs. Newton 1672-ben mutatja be első, csillagászati célokra is alkalmas távcsövét a Royal Society-ben, majd a rákövet­kező évben a királyi családot ejti ámulatba vele. A tükrös műszerek nagy fel­lendülése nem tart sokáig, bár különösen az angolok — ta­lán Newton iránti tiszteletük­ből — sokáig kitartanak a ref­lektorok mellett. A reflektorok lassan lemaradnak a verseny­ben, a legkiválóbb optikusok sem tudnak segíteni a tükrök ismert hibáin. A látómező szé­le felé a kép eltorzul, és a sú­lyos fémkorong a legkisebb hő­mérsékletváltozásra is érzé­kenyen reagál. A lencsék ja­vára billenti a mérleget Dol- lond angol optikus nagy felfe­dezése, aki elkészíti az első színi hibától mentes lencsét. A lencsés távcsövek gyártása iparrá fejlődik. A német Fraunhoffer a XIX. század elején elkészíti első korszerű, ma is használható lencsés mű­szerét, a dorpati egyetem 26 cm-es reíraktorát. Kiderül, hogy a csillagok mérhetetlenül nagy távolságban vannak tő­lünk, s a hozzánk legközelebb eső Proxima Centauri elneve­zésű csillag távolsága a Föld— Nap távolságának 270 000-sze- rese! A XIX. század vége felé ki­váló optikusok az óriás lencsék egész sorát készítik. Az ame­rikai Clark Oroszország részé­re 76 cm-es lencsét csiszol, mely újkorában a világ leg­nagyobbja, majd a franciák veszik át a vezetést: a meudo- ni obszervatórium 83 cm-es lencsés távcsövet kap. S foly­tathatnánk ezt. tovább. A XX. század elején a francia opti­kusok rekordkísérlete egy 125 cm-es lencse készítésére már nem jár sikerrel. Ilyen nagy átmérőhöz már jelentős vas­tagság is kell, és ekkora len­cse már nem kifizetődő, mert olyan sók fényt nyelne el, hogy álig érne többet, mint egy egyméteres, de vékonyabb közepű lencse. A kudarc ismét a tükrökre irányítja a figyel­met. A XX. század nyitányakép­pen elkészül az első korszerű tükrös távcső. A Wilson-hegyi reflektor üvegtükre 152 cm átmérőjű. Ezt követi az első világháború alatt a két és fél méteres tüköróriás, majd 30 évvel később, 1948-ban üzem­behelyezik az öt méter átmé­rőjű Palomar-hegyi reflektort, melynek csaknem 15 tonna sú­lyú tükrét, 500 tonnás szerke- kezetét egy 11 emeletes kupo­Ez nem fantázia 350 olajkút működését egyet­len ember irányítja. Nemrég ez egészen fantasztikusnak tűnt volna. Üzbekisztán egyes olajlelőhelyein azonban már így termelik az ásványolajat. Az olajmunkások a televíziót »hívták« segítségül. A lelőhe­lyeken különleges televíziós készülékeket helyeztek el, s így szükségtelenné vált, hogy minden olajkút működését kü- fea figyeljék. A televíziós ké­szülékeket központi vezérlő­asztallal kötik össze, s az ügye­letes diszpécser egyedül ellen­őrzi az ásványolaj-termelés minden folyamatát. A Szovjetunió más kerüle­teiben is megkezdték a nyers­olaj termelés távirányítását. A hétéves terv éveiben a Szov­jetunió valamennyi fontos ás­ványolaj- és gázlelőhelyén át­térnek a távirányításra. iában helyezik el. ség látóhatárát Az emberi­elképzelhetetlen | távolságig, ' kétmilliárd fényévig növelte ai világ legnagyobb távcsöve, mely több mint félmilliószor1 annyi fényt képes összegyűj­teni, mint az emberi szem. Jó < légköri viszonyok mellett1 20 000-szeres nagyítással 20 km1 közelségbe hozza a Holdat, s a1 földközelben lévő Mars felszí-1 nén minden olyan képződ-1 ményt megfigyelhetünk, amely1 6 km-nél nagyobb kiterjedésű.1 Az óriás távcsövek korában1 a kutatások súlypontja a nap-J rendszerről a tejútrendszerre, \ majd annak határain túlra, tá-\ voli világszigetekre, extraga-J laxisokra tolódott át. A távcső J — ----­é s a kutatási módszerek gyors ^ filmszínházzal, fejlődése teljesen átalakítot­ták világképünket, a milliárd AZ EGYESÜLT Államok .HOLDVÁRAKAT' épít Ha ön, mtmdjuk, 20 év múlva úgy határoz, hogy átköltözik a Holdra, való- szír.űleg négyemeletes, 70 méter hosszú, és 40 méter széles házban fog lakni. A ház teteje lapos lesz, rajta speciális berendezés, hogy ne tegyenek benne kárt a me­teoritok. Az áramot napener­gia fogja szolgáltatni, ön pe­dig algákból készült kenye­ret fogyaszt. Ilyen házak makettjei már el is készül­tek az Egyesült Államokban. Minden ház külön fizikai, kémiai, biológiai és pszicho­lógiai laboratóriumokkal, megfigyeld kis rakéták garázzsal, és Hőforrások a Pamír-hegységben A közép-ázsiai Pamir hegy­ségben több mint 50 hőforrást fedeztek fel. A kutató hidro- geológusoik kiszámították, hogy ezek a források napon­ta mintegy 35 000 köbméter vizet »lövellnek« a felszínre. A víz hőfoka több mint 100 fok. Az új felfedezések érdekes adatokkal szolgálnak. Számí­tások kimutatták, hogy Kö­zép-Ázsióban a föld ala/tti tengerek kiterjedése akikora, mint a Kaspi-tenger terüle­tének fele. A következő hét évben szovjet hidro-geológu- sok újabb 100 fúrótornyot ál­lítanak fel, s így a föld mé­lyében rejlő hőenergiáit a közép-ázsiai szovjet köztársa­ságok szolgálatába állítják. berendezéssel, számára való fényéves távolságok meggyőz- » oxigéntartállyal lesz ellátva, f Ír n *7 »4 a t t" 1 A rí í am ' V) 1 n Ko ÁL* a — Zavaa* , ,U/I ték az embert a világminden­ség végtelen nagyságáról. Aj távcsőnek három és fél évszá-i zad alatt nem akadt vetélytár-J sa, a világegyetem megisme-J résének ma is ez a leghaté-J konyább eszköze. J A rohamléptekkel fejlődői tudomány egyre nagyobb kő- i vetelmények elé állítja a hol-; nap csillagászatát, oiyan fel- ( adatok elé, melyek megold-í- j sához az 5 méteres távcsövek / teljesítménye is kevésnek fog; bizonyulni. Hogyan hatóiba- j nem is beszélve a toronyról, amelyből az űrrakétákat táv- irányitják. Es hogyan fognak öltözköd­ni a holdlakók? Több ame­rikai cég már foglalkozik ez­zel a kérdéssel is. A jelenle­gi tervek: normális öltözék otthoni használatra (ahol föl­di légnyomást biztosító be­rendezések és klimatizdló készülékek lesznek), és egy minden rendkívüli követel­ménynek megfelelő »utcai űrruha-. A holdjárművek Rádió — hajótöröttek számára A hannoveri ipari vásáron érdekes rádiókészüléket mu­tattak be — hajótöröttek szá­maira. A készülék 60 centi­méter hosszúságú kis doboz. Hajótörés esetén elég egy gombot megnyomni, hogy a készülék automatikusan és egyhuzamban SOS-jeleket ad­jon le, még akkor is, ha tör­ténetesen alámerül a vízben. ^Mágikus orr“ az autóban A »mágikus orrot« Helliveg Fribort dán elektromérnök ta­lálta fel. Készüléke infravörös lámpából, fotoelektromos cel­lából és megszakítóból áll, bármilyen gépkocsiba besze­relhető. A berendezés a veze­tő leheletében az alkohol leg­csekélyebb nyomát is **felfe­dezi«, s azonnal önműködően kikapcsolja a világítást és a motort. Ugyanakkor megszó­laltatja a vészcsengőt. Haj olajjal működő autó is rán­tunk be a Tér igazi, számunk- i ra ma még megközelíthetetlen} energiával működnek majd. melységeibe? Ha roppant költ-i amerikaiak már meg is seggel 10 méteres távcsöveit terveztek egy közlekedési építenénk, az ember latohatára) eszközt< amel óriási b mindössze duplájára none t hoz hasonlit, és hatalmas Igaz, ismerünk jobb megoldásit lcerekekkel elm h is. mint a távcsövek átmérő-1 minden akadályt elhárithas- jenek gyors noveleset, s úgy \ o™ hisszük, ezé a távoli jövő. Élt 3071(12 utl'ÓL kell végre hagynunk a Földet, az ember évezredes lakóhelyét, és távcsöveinket a légkörön kívül kell felállítanunk. A ké­sőbbi űrállomásokon vagy a Holdon elhelyezett egyméte­res távcső nagyobb teljesít­ményű lesz, mint a mai öt­méteres, s ezek a műszerek először fogják megmutatni a világegyetem igazi, torzítatlan képét. Gauser Károly Egy amerikai petróleum- termék-kiállitás alkalmával az egyik francia autógyár szóvivője bejelentette, hogy a gyár olyan robbanómotor gyártását kezdte meg, amely akár hajolajial, akár bármi egyéb olaj- és zsiradékfélével működik. A francia autógyár vezér- igazgatójának kijelentése sze­rint az új motor olyan kitűnő hatásfokkal dolgozik, hogy 20 százalékkal kevesebb üzem­anyag felhasználás mellett a legkitűnőbb autómotorok erő­kifejtésére képes. A motor fi­nomítás nélküli nyersolajjal, parafinnal, vqgy akár főző­olajjal, sőt hajolajjal is mű­ködik. Semmiféle átállításra nincsen szüksége, ha egyik üzemanyagról a másik hasz­nálatára térnek át. A külön­leges képességű motort egye­lőre katonai és ipari felhasz­nálásra, nehéz gépkocsik szár­mára készítik, de tervbe vet­ték. hogy szeméb-népkocsik- nál is alkalmazni fogják. Szovjet gyorstraktorok A Szovjetunióban kidolgoz­tak egy traktormodellt, amely­nek termelékenysége jóval fe­lülmúlja a szokásos traktortí­pusokét. Az új modell jellem­ző tulajdonsága a szokatlanul nagy sebesség: óránként több mint 30 kilométer. Repülőgépen a munkába A kujbisevi sztyeppe felett reggel és este egymást köve­tik a repülőgépek. A kis utas- szállító gépek reggelente a városok és munkástelepek ha­tárában szállnak fel. és este ugyanoda érkeznek vissza. Munkába Szállítják a dolgozó­kat. A kujbisevi népgazdasági tanács csak1 nemrégen szer­vezte meg, hogy a dolgozókat a Volga-vidék térségein el­szórt olajtelepekre repülőgé­pek szállítják. Idén eddig már több mint 30 000 ember vette igénybe ezt a korszerű közle­kedési eszközt. Hamarosan több rendszeres és állandó lé­gijárat közlekedik majd a vá­rosok és a távoli olajmezők kö­zött. istr jtrjnm f jr jfjr 0 tr t ß f rf r ír -r ír r - r r <r »~rr'if rr-r-rrwiwif-«‘ Szabó Károly kiváló törté­nész, a magyar szentek ’egen- dáinak fordítója írja: -A kö­zépkori legendák szerkesztésé­ben uralkodott irány, amely különösen a csudatételek irán­ti előszeretetben mutatkozott, gyakran oly tények előadására ragadta legendáink szerkesz­tőit, melyek a mai felvilágoso­dott kor józan történelmi bí­rálata előtt csak mint a kor eszméinek nyilatkozatai, de történelmi szempontból éppen nem jöhetnek tekintetbe.« Szabó Károly szavad különö­sen állnak a Hartvik-legendá- ra (az egyik -Szent István-le- genda«). A Hartvik-legenda a legtipikusabb középkori legen­da. melynek szerzője valóban A SZENT-JOBB TÖRTÉNETE rom napig böjtölt. készült a csodákra, és — amint Pauler Gyula a -Magyar Nemzet Tör­ténete az Árpádok korában« c. amelyben István jobb keze volt a király gyűrűjével, és azt mondta neki, hogy vigye raa­netét, és feltárta titkát. És mindezt tette az agyafúrt ba­rát azért, mert apát akart len­ni; ismerte korának szellemét, tudta, hogy a szent kéz őrzé­sére a király apátságot alapít, s őt apáttá teszi. Terve sike­rült is. László ott a helyszínen püspökeinek kíséretében meg­munkájában röviden, de hatha- fel kincsét a király előtt. gával, és annak idején tárja jelent, és felemeltette a Mer­tósan megjegyzi: -a csodák, mert a nép akarta és várta, meg is történtek«. A modem Dszichológia ezt a jelenséget könnyen magyarázza ... Ha a test felemeltetésekor a jobb kéz eltűnt volna, azt Hartviknek feltétlenül meg kellett volna említenie, hiszen ő 26 évvel a test felemeltetése gyakran ragadtatta magát oly után írta legendáját. Szokatla­nul feltűnő és szerfelett gyanús tehát, hogy ézen a helyen hall­gat róla, és a szent-jobbról Már maga az angyaljárás is igen furcsa, de még furcsább, hogy az angyal neki adja át István jobb kezét a gyűrűvel együtt, holott akkor a kéz nem is hiányzott, hanem csak a gyűrű. Furcsa az is, hogy az angyal éppen ilyen gyanús em­berre bízza István jobb kezét, mint Mercurius, akit László király a test felemeltetésekor elparancsol a sír mellől, ne­hogy valamit ellopjon. Mercu- riust ragadós kezéről jól csodálatos események elbeszé­lésére, melyek a történelem- kritika előtt tündérmesékké zsugorodnak. Minden európai nemzetnek megvolt már úgyszólván a ma- amelyikről pedig tudjuk, hogy óvintézkedéseket kellett alkal- ga szentje, csak a magyarnak a műhöz csatolt későbbi betol- maznia vele szemben. Mercu- nem. Még a cseheknek is volt dás. csupán a legenda legvégén csa- ismerhették a barátok között, — bolt pótló paragrafus beszél, hogy Lászlónak ilyen erélyes curius által elásott jobb kezet, megalapította a szent-jobbi apátságot, s annak első apát­jául Mercuríust nevezte ki gaz­dagon megajándékozva őt. A középkorban az ereklyék­kel való különféle üzérkedések napirenden voltak. Amilyen rejtélyes volt a szent-jobb fel­találásának legendája. épp olyan kalandos volt annak tör­ténete is. 1543-ban a törökök elfoglalták Székesfehérvárt, és elpusztították a nagytemplo­mot a benne lévő ereklyékkel az időközben odakerült szent-jobb ereklyéjével együtt. Később az 1600-as években fel­bukkant egy szent-jobb a len­már szentjük, szentté avatták Adalbertét. A magyarok sem maradhattak hát mögötte a többieknek. Szentet akartak ők is, saját vérükből valót. Szentté akarták hát avatni Ist­vánt, az első nagy Árpád-házi királyt. A szentté avatásának azon­Ez a be toldott fülelők me- tékossága a barát meséjének séli el azt, amit Mercurius (a szavahihetőségét kétségessé te- tolvaj szerzetes) elmondott, szi. riusnak ez a jellembeli fogya- gyclországi L-embergben, ahol hogy megmagyarázza, miként jutott 6 a szent-jobb birtokába. Ez a magyarázat erőltetett, túl­Mindezefcet az ellentmondá-/- sokat jól szemügyre véve jog­gal tehető fel, hogy Mercurius zott, gyerekes és kifejezetten barát, aki jelen volt István fel­valószínűtlen. Mercurius a ma­vallomásával a test fel­ban elengedhetetlen feltétele emeltetése után három eszten­volt, hogy a szentté avatandó- nak vagy az élete tündököljék csodákkal, vagy testének fel­emelésekor történjenek csodák. Istvánnak életében csodák nem történtek. Kellett hát, hogy csodák történjenek koporsójá­nak felbontásakor. A nép há­dővel jelentkezett, miután — vallomása szerint — három évig elásva tartotta a szent­jobbot Biharban. Erre elmond­ja, hogy István testének fel­emeltetésekor Székesfehérvá­rott a templomKap egy angyal adott néíki át egy csomagot. emeltetésénél, aki tudta, hogy István gyűrűje eltűnt, de on­nan semmit el nem tulajdoní­tott, három évvel később Bi­harban egy merész tervet eszelt ki: vett egy kezet, amelyre ráfogta, hogy István jobb keze. s ráhúzott egy gyű­rűt, amelyre ráfogta, hogy Ist­ván gyűrűje, kitalálta hozzá az angyal megjelenésének törté­még ma is látható ezzel a fel­írással: »Szent István első ki­rály jobb keze«. Még később a XVIII. században a dalmáciai Raguzában fedezik fel a szent­jobbot. Itt a dominikánus atyák húztak az áJI-ereklyéből busás jövedelmet. Ez a raguzai szent-jobb került vissza ?00 tal­lér ellenében 1771-ben Budára. Kétségtelen tehát, hogy itt az ereklyékkel való üzérkedésnek egy klasszikus példájával ál­lunk szemben, mely a közép­korban mindennapi esemény volt. Részlet a TIT -Csodák« a tu­domány fé--4ben c. előadás útmutatójából,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents