Somogyi Néplap, 1959. május (16. évfolyam, 101-126. szám)
1959-05-24 / 120. szám
Yasárnap, 1959. május 24. 2 SOMOGYI NÉPLAP Régi bűnök - mai tanulságok »Aki egyszer hazudni mer, hitelt többé nehezen nyer« — tartja a közmondás, és az életből tudjuk, hogy .ez menynyire igaz: Nemigen hiszünk azoknak az embereknek, akik ' egyszer becsaptak, félrevezettek bennünket. Még akkor is kételkedünk szavaik igazságában, ha ■ történetesen valót mondanak. Az idézett közmondás arra is int: azoknak az embereknek, akik rútul visz- szaéltek bizalmunkkal, s a társadalmi tulajdont károsították meg, ne adjunk többé lehetőséget, hogy újból megtegyék. Ajánlólevél: négyévi börtön A szil vásszentmárt on i szeszfőzde vezetője volt korábban Sattler István. Különböző manipulációkkal 30 OOO forint kárt okozott a társadalmi tulajdonban. A Kaposvári Járásbíróság elé-került, s bűnösnek mondták ki. egyrendbeli, a ■ társadalmi ■ tulajdon sérelmére .elkövetett csalás, egyrendbeli pénzügyi bűntett, egyrendbeli közellátás érdekeit 'veszélyeztető -bűntett és több rendbeli, meg nem határozható számú, magáapkirathamdsí- tás bűntettében. Sattler Istvánt négyévi börtönbüntetésre, ötévi jogvesztésre és 2000 forint pénzbüntetésre. ítélték. 'Ebből. 22 hónapot és 19 napot letöltött, majd 1956. október ^9-én szabadon bocsátották. Alig. csukódott be mögötte a börtön - ajtaja, a somogyjádi fmsz 'boitvezétőnék alkalmazta „ Figyelemmel kísérjük , . " Amikor a somogyjádi fmsz felettes szerveinél ez ügyben érdeklőd tün k; ezt a választ kaptuk: »Ismerjük Sattler múltját, munkáját figyelemmel kísérjük ,..« Bocsássa meg a MÉSZÖV' és az FJK: kíváncsiak voltunk erre a »figyelőmmel kísérésére«, és ellátogattunk Somogyiadra, meg ■még .néhány-olyan helyre, ahol ■büntetett előéletű — szerintünk megibí zh afca tlan — személyek vannak felelős állásban. A somogyjádi fmsz 2. sz. ■egyszemélyes boltját vézéti Sattler István. Az üzlet negyedévi forgalma 160 000 forint. Különböző vegyesáru- oifekeken kívül rum és pálinka is kapható. Nos, mit mutat az ellejjzőrzési napló? Sattler munkáját az ellenőrzési naoló szerint 1958-ban ötször ellenőrizték. Egyszer januárban, kétszer áprilisban, egyszer júliusban, utoljára pedig augusztusban. Az ellenőrzési bejegyzésekből: Januárban az irattárat, nem találtak rendben, áprilisban az egészségiügyi. majd a tisztasági hónappal'kapcsolatos tennivalókra, utána bedig a göngyöleg visszaszállítására oktatták ki. Ez év januárjában leváltotkampányt ték...« A szeletszárító cső mellett, — Húzzuk rűt...! Lent van. Mélyet szív a cigarettából, majd ismét a magasba bámul. Homlokán hosz- szú kenőcs-csík, ajkán korom. Fogai kivillannak: — Az elsőt két-három nap alatt tettük fel — mutat a kéményre. Jövő hét végén befejezzük. Kétezer óra helyett alatt — így Pus- ifi brigád vefél odafönn? fák. Utódja azonban, »rövidéletű« volt, mert nem találták megbízhatónak iszákossága miatt Ezt a megbízhatatlan embert áprilisban leváltották, és Satüer visszakerült boltvezetőnek. Érdekes, hogy Sattlert 1957 óta, amióta boltvezető, nem eUemőrizték annyiszor, mint három hónapig tevékenykedő utódját, Virág Jánost, akit ez idő alatt hétszer látogattak meg ellenőrök. Magasállású bank- tisztviselő -ftüzifanagy- kereskedő *= megbízható szakember Illetékes rendőri szervek 1957-ben javasolták, hogy Hesz Jenőt, a kadarkúti fmsz TÜZÉP-telepének vezetőjét váltsák le állásából. Ez a mai napig sem történt meg. Mégpedig azért, mert . — mint ahogy az fmsz ügyvezetőjétől hallottuk — Hesz becsületesen dolgozik, .jó szakember, s a Munka Törvénykönyv alapján nincs mód a leváltására. De miért is kellene Hesz Jenőt leváltani? A múltban rnágasállású banktisztviselő volt Saját elmondása szerint ‘ 1942-ben nyugdíjazták, akkor 380 pen- gű nyugdíjat kapott. Azt is elmondotta, hogy ő 1919-ben vöröskatona volt. és kétszer megsebesült. Csak az a furcsa, hogy Hesz Jenő 1942-bén, amikor tiszavirágkorát élte a magyarországi nyilas fasizmus, tűzifanagykereskedői engedélyt kapott a Déli pályaudvarra. Márpedig, aki 1919-ben a Tanácsköztársaság érdekében tevékenykedett, az 1942- ben nem tűzifanagvkereskedői engedélyt, hanem munka- és haláltáborokba szóló behívót, legjobb esetben pedig internálás! parancsot kapott. Az ellenőrzési napló itt sem mutat jobb képet. 1957-ben kettő, Í958-ban öt, 1959-ben pedig egyetlenegy, ellenőri bejegyzés íxerepel. Nem tudjuk elképzelni mi lehet az oka, hogy Hesz Jenő munkáját —! az ellenőrzési naoló tanúsága szerint — 1958. október 23-tól 1959. május 12-ig nem ellenőrizték. ...... „Nélkülözhetetlen* szakemberek »Alkalom szüli a tolvajt« — figyelmeztet a közmondás. Bizony, egyik-másik ember megszédül a kínálkozó lehetősé-, geiktől. Ennek következtében ♦ évenként sok millió forinttal ♦ károsodik az ország, a társa-1 dalmi tulajdon. A pénz elúszik t p bűnösök kezén, de a kárt t okozók közöttünk maradnak, | méghozzá sokan közülük olyan I A német agressziói törekvéseknek évszázados történelme állásban, ahol ismét alkalmuk • van. A német uralkodó osztályok a középkoron keresztül is kínálkozik a visszaélésre. —I számos háborút folytattak a szomszédos népek ellen, hogy Nélkülözhetetlen szakembe- } területeik bekebelezésével, gazdasági javaik elrablásával duz- rek, nem tudunk helyükbe | zasszák a német államot. A XIX. század közepén a kapita- mást állítani — mondják, akik ♦ lizmus fejlődésével a német tőke uj piacokat próbál szerezni. mert őket; a franciáktól elrabolta Elzász-Lothar ingiát, és tetemes hadit fzn.vnnt. lenrtntt t.nliilf A irnnrin nőiólt it/ir c hí cyrwí+n cn oit/in n ilyen állásban alkalmazták. Hát valóban nem lenne más helyettük? Ilyen »nélkülözhetetlen« szakember, pénztáros volt a Kutasi Állami Gazdaságban Kelemen Péter, akit a Legfelső Bíróság 1951-ben sikkasztásért négyévi börtönre ítélt. Csak nemrégen váltották le. Törzsök József pedig, akit a katonai bíróság 1955-ben a társadalmi tulajdon sérelmére ismételten elkövetett sikkasztásért két és fél évi börtönre ítélt, az ígali fmsz mezőgazda- sági üzemágát vezette. De lehet találni még ma is felelős állásban ilyen »nélkülözhetetlen« szakembereket. — Közülük néhány: Kiss József az istvándi fmsz húsbolt vezí- tője, aikit a demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésért, lopásért; Fábos Imre a barcsi fmsz áruháza vegyes osztályának vezetője, akit árdrágító üzérkedésért, magánokira íhamisí- tósért, Sifter József vízvári fmsz húsbolt-Vezető, akit köz- ellátás érdekeit veszélyeztető bűntettért. Vörös László a Nagyatádi Sütőipari Vállalat műszaki vezetője, akit árdrágító üzérkedésért ítéltek el. Mi legyen a sorsuk? Dolgoznia minden embernek kell; senki sem élősködhet munka nélkül. De nem mindegy, hogy hol dolgoznak a büntetett előéletű emberek. Éppen ezért nem tartjuk helyesnek, hogy a négy évre elítélt Sattler István egyszemélyes boltnak a felelős vezetője, és hogy Hesz Jenő volt banktisztviselő. tűzifanagykereskedő jelenleg TÜZÉP-telepet vezet. Ha olyan jó szakemberek, mint amilyennek mondják, leváltásuk után legyenek beosztottak. Persze, akadnak olyan emberek. akiknek bűnük, így büntetésük is kisebb volt, akik már megbánták tettüket, s azóta jó munkájukkal igyekeztek bűnüket lóv^epni,, ségük büntetését . azóíá 'él ' is ‘törölték.- Hogy helyükön maradhatnak-e. azt egyénileg, magatartásuk alapján kell elbírálni. Munkájukat azonban feletteseik rendszeresen ellenőrizzék, mert a társadalmi tulajdont, a nép vagyonát csak így tudják megvédeni. Szükséges ez azért is. hogy érezzék: figyelemmel kísérik munkájukat. Szalai László Cukorgyár! napló Cukorgyár, 1959. május 20. Ez a nap is úgy kezdődött, minO a tegnapi. Különösebb eseményt tegnap sem jegyeztek a naplóba. A piacról hazafelé tartó asszony betekint az üzem kerítésén, és olyasmit mormol, hogy »■ • • Nem történik itt semmi, csak pücs- körésznek ezek odabent. A már rég befejez- szeme megakad a tornyos ciklonjai közé vont friss deszkaálláso- kon. Nem veszi észre, hogy a magasból vigyázva lefelé indul valaki. Elhúz a kénes savtól elmart és a már ledobott hatalmas kémény helyére állított feketén fénylő új füstős lekiáltja: a második gyűezer óra kás Karcsi, az zetője. — Senki sem — Hallgatunk. — ... L. nem éppen légsúlyú ember, de már ő is megszokta... A mérnök hangját hallom: — Aki fél, azt ne küldje magasabbra! Fönn roppan a deszka, egy kiáltás hangzik. Alig látom a kémény csúcsát. Puskás Karcsi a fejét tekeri: >— . Nem f él senki. Felfelé kúszik. A magasból látni a gyár főépületét, amelynek a tetejét az idén ugyancsak megbolygatták, csak most a másik végén, a diffúziós üzem felett. Itt a roskadozó fagerendákat vasbetonnal cserélik ki, magasabbra emelik a tetőt. Az egyszer már megégett gerendák alatt dolgozó .munkások, a.z építőipari ■és a finommechanikai vállalkozók éppen: olyan jói tudnák, hogy ezekkel a részletenkénti felújításokkal lassan egészen újjáépítik a gyárat, mint azok a cukorgyáriak, akik a szatu- rációs állomás óriási tartályainak kövenyén kúsznak a magasba. Vállalkoztak arra, hogy a ha bt ér fogat növelésére meg- manasítjík ezeket a tartályokat, hogy folyamatosabbá tegyék a cukorgyártást. Alattuk a mélyben ugyancsak kicserélésre váró szivattyúk bonyolult erdeje guggol. Csak a mellettem magyarázó fiatal mérnök, Szerecz László érti a részleteket, és tudja biztosan, hogy a kampány előtti főpróbán úgy dolgozik ez a sok apró gép — bekapcsolódva a nagy hálózatba —, mintha gondolkodni tudna valameny- nyi. Úgy megtanítani »gondolkodni« a gépeket, ahogy a Német Demokratikus Köztársaságban teszik, valami nagyszerű dolog. A NDK-ban államköltségen tett útjáról beszél Szerecz mérnök, és kicsit mindig meglepődik maga is, ha eszébe jut, hogy ilyen fiatalon meglátogathatta ennek az iparilag fejlett országnak az élelmiszeripari gyárait. Mindent tökéletesíteni itthon is, ez a cél. Igaz, nem egyszerre. Ezen a nyáron »csak« négy és félmillió forint értékben a kaposvári Cukorgyárban. Ebbe beletartozik a vágányok rendbehozatalától kezdve a tető átcseréléséig, az előmelegítő korszerűsítéséig minden, amit pénzben mérnek. .. Bezrong József, a kazánko- vács-mühely brigádvezetője Hajszálpontossággal helyezi el a korongot a fúró alatt, kis és nagy ékeket illeszt alá a milliméterek tapasztalt rendezője, akit az évek megtanítottak arra, hogy sok olyan feladatot kell megoldani itt egy-egy nyári karbantartáskor, sok olyan munkadarabot kell gyártani, amely az ezzel foglalkozó fővárosi üzemeknek ts tiszteletet vívna ki. A hiányzó korszerű gépeket a. szakmunkások ötletessége pótolja. Hogy a temérdek apró szivattyúi hogy működik majd olyan óramű pontossággal, azt cSak a tanműhelyben értettem meg, amikor a Kanizsai József részlegvezető és munkatársai által elkészített rézszávattyú fogaskerekeket szemléltem. Amikor Haramach Gusztáv műhelyében Horváth Lajost látom esztergálni. Kiss János 11-t társával együtt acélt fúrni, Haramach Gusztáv| csak igy jellemzi az idei karbantartást: »Belemarkoltunk, kérem, a munkába alaposan...« Kanizsai, a többszöri élmunkás, kitüntetett sztahanovista mintha csak most múlt volna el 20 éves, olyan izzó szemekkel újságolja: »Bevezettük a két műszakot, mert a kazán- kovácsoknál szorult a helyzet, egy emelettel lejjebb már meg odaadtam néhány emberemet«. is mutatja az előmelegítő fe- Aztán számolja., számolja, honyesen villogó kazánszeru burkolatát. Rátámaszkodik, és mint apa a gyermekét simogatja: — Olyan lesz — mondja , mintha valamelyik pestinagyüzemben készült volna. Ezt itt előre megmunkáljuk — mutatja az egyik alkatrészt —, s mire a következő darab ideér, ezzel készen vagyunk. Amikor meghallom, hogy Bez- rongék május 1-re elkészítették a pártkongresszus tiszteletére vállalt új vákuumot — már tudom, hogy gyakorlott munkaversenyzőkkel ismerkedem, akikből egy műhely- lyel odébb (ahol Bezrongék tartályára a 80 mm átmérőjű acélból készült alj- és fedőlapot fúrják) szép számmal akad. Lantos Tivadar, Staub László, Pohánka Rudolf két műszakban dolgozva 250 lyukat fúr egy-egy, és ezer lyukat. az összes több mint egy méter átmérőjű acélkorongon. A középső nagy lyukat, mivel nincs rá megfelelő fúrógép a gyárban, az öreg Szeidler Imre, az elsején nyugdíjba vonuló kazánkovács fúrja ki leülön szerkezettel. Á némeí agresszió története felelősek azért, tulajdonosok legyenek a füh- rerek, a munkások pedig az általuk vezetett tömeg. A munkások »fegyelmezése"' céljából bevezették a munkaszolgálatot. Ebben kifejezésre .szenvedett, a nácik ezt a célgyan tudják így elvégezni azt, amire vállalkoztak. A remekművet készítők gondosságával fabrikált, arany- színben játszó szivattyú-alkatrészeket nézem, s hallom, ahogy az öreg szavai széthullanak a műhelyben. A ciklonok között bolyongó fiatalokra, a tetőn kúszó építőmunkásokra, az óriás korongot esztergáló Nagy Lajosra, a műhelyek százaira, a vágányépítőikre gondolok, s mindarra, amit itt »szívvel« és »lelkesedéssel« mérnek.,: Szeptemberben csak így örökíti meg ezt a gyár naplója^ ha van ilyen: »Legyárthatjuk ötvenkilencben a hatvanra előirányzott cukormennyiséget, s fogadhatjuk az idei jó termésből származó. jóval több répát is, mert á nyári karbantartást elvégezték a munkások...« És októberben a most »szét- bombázottnak« látszó gyárban újra meglódulnak a termelő gépek kerekei. Igaz volna, hogy előtte nem történt semmi? Szegedi Nándor szemben. A zsidók kiirtása le hetővé tette a németeknek, hogy tapasztalatokat szerezze nek a lengyelek, szerbek és görögök elleni hasonló cseleke deüekhez. A zsidók megsemmisítésének általános tervét olyan módszeresen és tökéle tesen hajtották végre, hogy noha Németország vereséget Átadták rendeltetésének az Újpesti Izzó fonyódi üdülőjét Fonyód legszebb helyén, a Várhegy aljában, a domb oldalán a festői környezetet még szebbé teszi egy modern épület.' az Újpesti Izzó üzemi üdülője. — Igaz ugyan, hogy a szak- szervezeti üdülőkbe is több ezer dolgozónk kap beutalást évenként, de mégis szükségünk volt erre az egész esztendőn át üzemelő vállalati üdülőre, hogy dolgozóink minden igényét kielégíthessük — mondotta az üdülő hivatalos megnyitásakor György Gyüla, az Újpesti Izzó igazgatója. A napokban történt meg az üdülő hivatalos átvétele. Ebből az alkalomból jelen voltak az Újpesti Izzó vezetői: György Gyula igazgató, továbbá Rudas Géza, Fekete Géza, Kakas Sándor. Kele Józsefné elvtársak, az üzem párt- és szakszervezeti, valamint1 gazdasági vezetői. Meghívott vendégként részt vettek az avatáson a Híradástechnikai Igazgatóság küldöttei is Kincses István elvtárssal az élen. ök és a járási, valamint a községi vezetők együttesen szemlélték meg a hárommillió forintos költséggel épült üdülőt. Husarcot kapott tőlük. A francia vetélytárs kiszorítása után a I másik konkurrens, Nagy-Britannia gyarmatainak felszúmolá- | sát tűzte ki célul. Hogy az angol gyarmatokat megszerez- | hesse, kirobbantotta az első világháborút. Ezt a háborúi és I területének egy részét Németország elvesztette. Í t A német uralkodó osztály úgynevezett történelmi felső rétege kénytelen volt átadni helyét az ipari vezető rétegek- ♦ nek, s ezek a német szociáldemokratákkal egybefonódva a | régi feudális reakciós áliamszerkezet helyébe új német álla- 5 mot alapítottak: a polgári weimari köztársaságot. | A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme, a - ......... . ... . j Szovjetunió hatalmas sikerei a burzsoáziát válaszúira kénySZOT-udulokben. itt is alta- . szerítik Azok a törvényes eszközök, amelyek eddig uralma lábán két hetet töltenek t fenntartása érdekében elégségesek voltak, mó.r nem nyújtot- ' ~\tak számára biztonságot. Más eszközöket kellett tehát alkalszonhárom pompásan berendezett szoba, festői kilátást nyújtó kultúrterem, társalgó, étkezde várja az Izzó pihenni vágyó dolgozóit. Miként a dolgozók, s egyszerre .............................,„„0 k ényelme_ ♦ mazni, hogy megsemmisítsék az ellenfelet, hogy uralomra | jusson minden idők legborzalmasabb rendszere, a német ná- hogy x cizmus. sen elhelyezni. Mondani sem kell, egyik legnavvobb villamostech- nikai üzemünk üdülőjében a ♦ A német nácizmus arra töakarták juttatni, hogy a munkások »a munka katonái«. Az egyházakban céljaik akadályozóit látták, ezért megakadályozták a vallásoktatást, sok lelkészt koncentrációs táborba küldtek. A nácik a zsidók ellen agyalták ki és hajtották végre a legkegyetlenebb és legtömegesebb bűncselekményeket. Céljuk az volt, hogy az egész zsidóságot kiirtsák, s ehhez a tervhez fanatikusan ragaszkodtak is. Az antiszemitizmust azért szították fel, hogy megosszák a demokratikus nemzeteket, viszályt hintsenek el közöttük, és gyengítsék ellenállásukat a náci agresszióval villamosteohnika minden viv-1 rekedett, hogy »új rendet« temánya megtalálható. A vEágí- tást jórészt neoncsövek biztosítják, s igen ízlésesek a külön e célra szerkesztett falikarok. Hatalmas, lemezjátszóval ellátott rádió, no és tele: remisen, s hogy hatalmát »egy ; évezredre« biztosítsa. Célja :kettős irányú: belső és külső. jBelül három tényező ellen Ifolyt a harc: 1. a munkásosz- itály, 2. a katolikus egyház, vízió szolgálja majd a szórako-13. a zsidók ellen, zást. Említést érdemel az a ^ Amikor a nácik uralomra modern konyha is. amelyben átjutották, féktelen harcot kezd- legkorszerúbb elektromos ház- ♦ tartási gépektől kezdve a hű-t tek a munkásmilliókat fogó szakszervezetek osszeeilen. tőkamráig minden megtalálha-11933 április 21-én felfüggesz. tó- I tették a szakszervezeti szövethivatalos ♦ gégékét, vagyonukat elkoboz. ♦ i Az üzemi üdülő átadása óta már biztosan be-1 ták, vezetőiket letartóztatták, népesült megyénk legkorsze-5A kollektív szerződéseket rűbb üzemi üdülője, ahol a | megszüntették. 1934. november nagy újpesti gyár dolgozói ♦ 30-i rendelettel bevezették a nyugodtan tölthetik szabadsá-1 »Führer«-elvet az iparba. Ebgukat : ben kimondták, hogy az üzemA n. világháború dokumentumai emlékeztetnek a fasizmus szörnyűségeire. (Kép Mautliausenból.) kitűzést lényegében elérték. Az általuk megszállt és csatlós országokban az európai zsidóságnak csupán egy kis töredéke maradt életben. 5 700 000 zsidó tűnt el ezekből az országokból. A történelemben nincs még egy bűncselekmény, amely egyidejűleg ilyen hatalmas embertömeg ellen irányult volna. A nácik minden bűne a fajelmélet szörnyű elméletéből fakadt. Felsőbbrendű fajnak tartották magukat, s aki nem volt árja, az számukra csak szolganép lehetett. A nácik állandóan hangoztatták az »élettér fontosságát«, amelyben kifejezésre juttatták, hogy saját területük nem elégséges az állandóan növekvő német nép gazdasági igényeinek kielégítésére. Hitler már 1933 októberében kijelentette: »Altiennyiben a leszerelési egyezmény nem nyújt teljes egyenjogúságot Németországnak, fel kell robbantani a leszerelési konferenciát. Szó sstn lehet tárgyalásokról. Németország elhagyja a konferenciát, és kilép a Népszövetségből«. 1933. október 21-én ezt meg is tette. Ettől kezdve Németország külpolitikáját az jellemezte,, hogy állandóan megszegett minden nemzetközi kötelezettséget, még azokat is, amelyeket nagy ünnepélyességgel kötött. 1934. január 26-án tíz évre
