Somogyi Néplap, 1959. május (16. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-22 / 118. szám

SOMOGYI NÉPLAP 3 Péntek, 1959. május 22. SZÉPÜL BALATON FENYVES A Kölcsey utcában, az élel- ^ miszerbolt mellett van a községi tanácsháza. Ezt ilyen pontosan még nem mindenki tudja megmondani az idegen kérdezősködőnek Balatonfeny- vesen. A tanácsnak ugyanis csupán pár hét óta van háza. És nem is akármilyen, hanem megcsinosodott állami épület. Az átalakítás után friss fes­tést kaptak belső falai. Az iro­dák nedves padlója azt mutat­ja, hogy nemrég végeztek a súrolással. —■ -Uj ■ lakók vagyunk, most rendezgetjük be otthonunkat — e szavakkal fogad Henger Ist­ván tanácstitkár, aki korát meghazudtoló fürgeséggel megy a másik helyiségbe, hogy ülőalkalmatosságot kerítsen a látogatónak. — Még nincs mindén a helyén — teszi hoz­zá magyarázatként. ' Balatonfenyvesen három he­lyen megáll a személyvonat, de a község államigazgatási ügyeit a múlt év végéig Fonyó­don intézték, A településnek volt ugyan tanácskirendeltsé­ge, de az egyetlen függetlení­tett vezető .erejét meghaladták a sajátos tennivalók. Amint számban gyarapodott a község lakossága — leginkább a Nagy- bereki Állami Gazdaság nyúj­totta újabb és újabb munka­alkalmak jóvoltából —. úgy erősödött óhajból határozottá a község érdeke: legyen önálló tanácsa Fenyvesnek. Megjött a felsőbb szervek jóváhagyása, és 1959. január 1-ével működ­ni kezdett Balatonfenyvesen az államhatalom helyi szerve. — Valójában előbb, már ok­tóber 1-én megkezdtük a munkát — mondja a tanácstit­kár. — A választások előtt 1275 nevet írtunk a szavazó jo­gosultak listájára, tehát nem éppen kicsiny a község lélek- szárna. Novemberben 26 tagú taná­csot választottak a fenyvesiek. Azzal bízták meg az új vezető­testületet. hogy a fürdőhelység kívánalmainak megfelelően alakítsa a község külső képét. A fonyódi tanácsnak ugyanis volt elég tennivalója székhe­lyén — segítő keze nem ért át Fenyvesre. (Ezt Henger István mondja, aki azelőtt Fonyódon volt tanácstitkár!)’ Milyen sikereket mondhat magáénak a féléves fenyvesi tanács? A választ a titkár így adja meg: — Az iskola egy szűk rak­tárhelyiségében meghúzódva kezdtük meg a munkát. A ki- rendeltség helyiségét ugyanis rendbe hozattuk, s ott gyógy­szertár működik április eleje óta. Az államhatalom helyi szervét megillető jogainkkal Horváth János, a Gazdasági élve elértük, hogy ezt az álla- Vasút dolgozója azonban már mosatott épületet felszabadítót- kiszemelte a színpad helyét. (0 tűk, és tanácsházává alakítót- a kulturális ügyek egyik istá- tuk át. Szerveztünk hat tagú pólója a községben, s a KISZ- kertészeti brigádot, amelynek szervezetet patronálja párt- a feladata, hogy gondozza a megbízatásként.) község parkjait. A tavasszal öt Sétálunk a településen. Min- kisebb teret parkosítottunk a denhova nem tudunk eljutni, tanácsháza, a posta, a gyógy- mert 134-re rúg a fenyvesi ut- szertár, az iskola és az orvosi cák, utak. terek és közök szá- rendelő előtt. ma. (Valamennyinek nem is Henger elvtárs szíves-örö- jutott megkülönböztető név, mest mutatja az udvaron levő mert pL Berzsenyiről utcát, te- raktárt. Ezt is most építették, rét és közt is neveztek el.) Bent öt vadonatúj locsoló kan- Nagy munka lesz a közel jövő- na,‘ négy vödör, öt nyirágsep- ben, a házszámozás, amely a rű — a kertészeti munkások be nem épített telkekre is ki­felszerelése — látható. Alb- terjed. Mintegy 3 ezer villa­recht János öt festett táblát telket kell sorra járni, s így szorongat a hóna alatt. Viszi egyeztetni az 1933-ban, illetve őket a parkosított terekre, 1941-ben készített mérnöki 'hogy mindenki elolvashassa: vázlatot a valósággal. Aztán »A fűre lépni t^los!«. az az állapot sem tartható so­A társadalmi munkának is káig, hogy a hat és fél kilomé- ^ nagy szerepe van a köz- tér hosszú fenyvesi Balaton- ségkép szépítésében. Az állami parton nincs egyetlen fürdőka- gazdasági dolgozók — Csóka bin sem. A szatoadstrandra hű- Anna párttitkár és Bodrogi sítő italt árusító büfét tervez- Ferenc tanácstag szervezésé- nek. A parton az ősszel a ki­ben — mintegy négyezer fo- szisták élősövénynek való cser- rintnyi társadalmi munkát vé- jéket telepítenek. A sétányo- geztek a parkosítás idején. (A kát juhar-, hárs- és görrab- ÍVIÁV illetékesei is szervezhet- akácfák szegélyezik majd. Jö- nének ilyen akciót. Az állomás vőre játszótérrel kedveskedik a mögötti fás ligetük ugyanis gyermekeknek a tanács, szeméttelep jelzővel illethető.) u indezt Péter József v. b.­A tanácsülés 15 százalékos ‘ ' elnök sorolja fel, aki jól községfejlesztési alapot szava- tudja: visszavan még a dolog zott meg. Telkek eladásából neheze, de jóleső érzéssel hall- 100 ezer forint bevételre szá- ja lépten-nyomon az itt élő mítanak. Kell a pénz, mert emberektől, hogy ilyen szép hosszú évek mulasztásainak még sohasem volt Fenyves. A pótlását sürgeti az idő. A mű- település, amely önálló tanácsa úttól délre levő községrész 12 irányításával megtette az első kilométernyi utcájában nincs sikeres lépéseket azon az úton, villany. Betonjárda még egy amely a fürdőhelység kialakí- métemyi sem épült Fenyvesen, tásához vezet Szabadtéri színpad is kellene. Kutas József Fejlődő városunk mintegy két év alatt új, munkáslakta településsel gazdagodott. A harmincas évek végén mindössze két ház árválkodott a Szegfűsoron. Azóta 60—70 új épületben találtak otthonra a város munkáscsaládjai. Az építés nehézségein túl vannak, csupán egy gond nehezedik vállufcra: az út. ök maguk társadalmi munkát vállalnának, csak a városi tanácsnak kellene lehetővé tenni, hogy mielőbb megszűnjék a sok nézeteltérés, mélyet a modem há­zak előtti út okoz. MAJD MASOK ? Elég bizonyíték a nemrég létesült TRANSZVILL és Ká­belgyár arra, hogy a megyei pártbizottság és a tanács minden erőfeszítésre kész, csakhogy megfelelő munkale­hetőséget biztosítson a me­gyében lakó fiataloknak, idő­sebbeknek. Nem részletezem most azokat a megyei ipar- fejlesztési terveket, amelyek néhány év múlva valósulnak meg, hogy megkönnyítsék az tL&ízöaztkzzeil k&zséqekb&L ívják Közös istállóban van az állatállomány Mindössze pár hóna’-' telt el azóta, hogy fa­lunk szövetkezeti községgé fejlődött. S bár sok-sok kezdeti nehézséggel kellett és kell még ma is megküzdeni, de a jó munkaszer­vezés, a tsz-vezetőség hozzáértő irányításával már eredményeket is tudunk felmutatni. Ösz- szehcrdtuk és közös istállóban helyeztük el az állatállcrúányt. Nincs lemaradás a növény­ápolási munkákban sem. Idejében befejeztük a vetést, és elkezdődött a cukorrépa egye- lése, Oláh Gyula tanácselnök, Zimány. Határszemlét tartottak Attalában A napokban Susits Géza tanácselnök, Mayer Lajos tsz-agronómus, Király Ferenc tsz-elnö(khelyettes, valamint őri Sándor me­zőőr részvételével szemlebizottság vizsgálta meg az attalai Március 21. Termelőszövetke­zet határát, hogy képet kapjanak a tavaszi növényápolási munkák állásairól, a szántó- területek hasznosításáról. A, szemle során megállapították, hogy ez ideig sem jég-, sem rovarkár nem érte a ha­tárt. Kihasználatlan területet nem találtak. Szépen fejlődnek az őszi vetések és egy-két kivétellel a kapásnövényék is. A soron levő növényápolási munkákban lemaradás nem mutatkozik. Ha továbbra is kedvező időjárás lesz, akkor a tsz vezetősége által tervezett termésátlagok növekedni fognak. ' / Gaál László, a Hazafias Népfront-bizottság elnöke, Attala. S mivel Gyulai nem semmit, hozzátette: — Ért engem, fiam? — Hogyne, ezredes hogyne! szólt taxit hívunk, az kiviszi a pá­lyaudvarra. Itt van 120 schil­ling, a taxit én kifizetem. Is- úr, merem a taxisofőrt, gyakran igénybeveszem a szolgálatait. Itt vannak például a léggöm­bökkel terjesztett röpcédulák. Ezek nagyon jók, nagyon örültünk nekik odahaza, a oaj csak az, hogy technikailag elég tökéletlenek, s nem jut­nak el, csak az ország széléig. Müller felállt, ezzel jelezte, hogy végétért a beszélgetés. Sorban kezetfogótt mind­nyájukkal, de elismerésre csak Gyulait méltatta: — Értékes ember ön, azt hi­szem, dolgozhatunk majd együtt. A közös célért! Gyulai bólintott, s megje­gyezte: — Rajtam igazán nem mú­lik! Délután már keresték Gyu­lait a szállodában. Éppen nem volt otthon, ezért üzenetet hagytak neki: csomagoljon össze, hét órára érte jönnek. Gyulai elbúcsúzott társaitól, hét órakor pontosan megjelent a szálloda halijában, ahol két férfi várta. Autóba ültették. A gépkocsi megindult, sokáig kanyargóit különböző utcákon és mellék­utcákon, míg végül is meg­állt egy ház előtt. Kérték, hogy szálljon ki, s felkísérték az első emeletre. Becsengettek, • szobalány nyitoti ajtót. Jelentse be az ezredes — No, erre iszunk egyet! Maga Salzburgba utazik. A] — mondta az ezredes, s a 120 schillingből megveszi a! szekrényhez lépett. Egy üveg vonatjegyet, s marad annyi) italt és két vizespoharat vett zsebpénze, amennyi az útra\ ki belőle, s az asztalra állí- kell... tóttá. Gyulai eltette a pénzt, — Barack! — csettintett a megkérdezte: nyelvével. — Tudja, itt sze- — És Salzburgban? úrnak az urat - mondta az zenesére hozzá lehet jutni - Ott nem lesz szükségei egyik kisérő. - Már várja! vetett, hamisítatlan magyar penzre... Az állomáson, az óra\ S ezzel a két kísérő elbúcsú- boákhoz Nehez napokban alatt varja a CIC beosztottja... ez tartja bennem a lelket... O fogja megszólítani, már is- Közben töltött, s Gyulainak meri magát fénnképről. A erővel kellett megakadályozni, többit majd ő mondja el... hogy az ezredes ne töltse szí- Gyulai elbúcsúzott, s indult, nültig a vizespoharát. Az ez- hogy teljesítse az ezredes uta­tele- sításait. A vonaton aludni pró­bált, de sehogyan sem jött zott Gyulaitól: — Viszontlátásra, Gyulai úr. Sok sikert és szerencsét a munkához! A szobalány bevezette Gyu­lait az ezredes dolgozószobád redes viszont a sajátját töltötte elhelyezkedést különösen a fiatalok számára. A párt és a kormány gondol azonban az idei évre is, és ahol csak tud, megteremti az elhelyezkedés lehetőségét. Ezért mérte fel a megyei tanács munkaügyi osztálya szinte a gondoskodó apa pontosságával és felelős­ségével azt, hogy mennyi fia­talt kell az iskolaév befejez­tével elhelyezni, és hol van erre lehetőség. Ezért biztosí­tanak az idén csupán a város­ban 75 — napi négy- és hat­órás — állást 14—16 éves fia­taloknak. A felmérési statisztika felet­tébb érdekes. Megtudni be­lőle, hogy a cukor- és édes­ipari technikumból kikerülő tanulókat egy szálig foglal­koztatják szakterületükön. A mezőgazdasági technikum végzős diákjai állami gazda­ságokban és termelőszövetke­zetekben helyezkednek eL A közgazdasági technikum 43 tanulójából 15-öt foglalkoztat a helyi ipar, egyet-egyet ki­sebb létszámú vállalat. A többiek elhelyezkedése nincs biztosítva, azaz hogy mégis... A legutóbbi hírek szerint ugyanis a textilművek irodái­ban szükség lesz újabb 15 közgazdasági technikumot végzett fiatalra. Előrelátható­lag tehát itt sem veszélyes a helyzet. A gimnáziumban az idén 460 diák végez. Noha közülük igen sokan egyetemre jelent­keztek, és 168 érettségizett ta­nuló elhelyezésére máris vál­lalkozott a munkaügyi * osz­tály, mégiscsak meglepően nagy a számuk. Mi lesz azok­kal, akik nincsenek benn a 168-ban, s az egyetemre nem kerülnek be? A statisztika azt mondja egy helyen, hogy az idén bő­vülő textilművek munkaerő- igényét nem képes kielégíte­ni a megye, ezért azt javasol­ják, hogy a dombóvári járás fiataljaiból pótolják a hiányt. Ez azt jelenti, hogy van lehe­tőség az elhelyezkedésre Ka­posvárott, mégis szép szám­mal lesznek olyan fiatalok, akik amiatt panaszkodnak majd, hogy nem találnak ma­guknak munkát Nemde, kü­lönös helyzet ez és főként érthetetlen? Miért? Vajon a kaposváriak nem tudnák, hogy a textilművek Közép- Európa egyik legkorszerűbb üzeme, ahol szinte laborató­riumi a rend, a tisztaság, és talán sehol előrelátóbban nem védik a dolgozók egészségét mint éppen itt? De tudják. Alaptalan előítéletek — ame­lyekről itt-ott suttognak — tartanak vissza némelyeket? Mindenki tudja, hogy semmi közük e suttogásoknak ehhez a munkahelyhez, ahol olyan jól dolgozik a KlSZ-szerve- zeh ahol csak szépre, jóra tanítják a fiatalokat Ostoba­ság összefüggést keresni a munkahely és a suttogás kö­zött Semmi közük egymás­hoz. Vagy nem fér meg tán az érettségi bizonyítvány és a fonónő foglalkozása együtt? Fiataljaink zöme már túltet­te magát ezen. A fővárosban is és a textilművekben is nem egy érettségizett lány bizo­nyítja be, hogy a kettő köny- nyen megfér. Inkább valami megmagyarázhatatlan közöm­bösség, válogatás akadályoz­za azt, hogy a kaposvári lá­nyok bekopogjanak a textil­művek kapuján. Néhány hónappal ezelőtt egy lány jött be a szerkesztő­ségbe azzal, segítsük elhe­lyezni a textilművekben. A legnagyobb erőfeszítések el­lenére sem sikerült ez egy­szerűen azért, mert az üzem­ben minden helyet betöltöt­ték. Akkoriban előjegyezték a jelentkezők hosszú sorát, akik vártak, vártak, hogy egyszer csak lesz majd megüresedő hely. Nos, ha ez újra megis­métlődik, azért egyesegyedül önmagukat okozhatják a ka­posvári lányok. Mert ki más okozható azért, ha a számuk­ra felkínált munkalehetősé­get, amelyet. nem ragadtak meg, kihasználják mások — Tolnából, Zalából, Baranyá­ból. Most még idejében volna egy kicsit elgondolkozni ezen. (Szegedi) jóba. Az ezredes a bemutatko­zásnál úgy mormolta nevét, — Aki magyar, annak meg álom a szemére. Agya lázasan) nlznrióL fonni ittvan két deci púimba! dolgozott Hogy lesz> mint leJreiejf netefienne akarjak tenni hogy Gyulai nem értette meg. se kottyan Azonban nem jött zavarba, hi­szen tudta, hogyan kell a házi­gazdát szólítani. Ezredes ura­várta, ten ittam, a Beretvásban... gyan járhat majd azon az ] Kecskeméttől nem messze vol- út ameiyen máris elindult,) mozta, és kíváncsian hogy mi lesz. De elöljáróban az ezredes az tak a birtokaim... A bátyám időjárásról kezdett vele be­szélgetni: A Don mellett sze­reztem. .. —< Megborzongott, majd így folytatta: — Nem sze­rettem az ukrajnai frontszol­Persze, keserű dolog távol az . otthontól iddogálni a barackot, ezután. Vajon milyen vészé- , Hej, annak idején Kecskémé- lyek leselkednek majd rá, ho-) a ggwmtktiap&t (Tudósítónktól.) E hó utolsó vasárnapján, május 3l-én ünnepeljük a gazdálkodott rajtuk. Engem a bár egyenesen, kereken eddig Ludovikára adott az apám. még nem mondták meg neki, j Ez Azt mondta hogy nekem ka- hogy az ő szolgálatait is igény-1 alkalommal sok-sok millió szü- tonanak kell lennem, annak beveszik. S vajon, ha majd az i lő és pedagógus fáradozik azon teremtett az isten. Igaza volt amerikaiak lesznek az urak) hogy felejthetetlen örömökkel gálatot, ott ilyenkor rettenetes oá- öregnek, nyugodjék béke- iszínezze everrPekeink ünnepét hideg van... Nem olyan ba- ben... Ezredesig vittem, mire Magyarországon, miképpen ju-y A nagyatgdj járás falvaiban rátsígos meleg, mint itt — jöttek az oroszok... Még' jó, talmazzák meg őt szolgálatai- 1 mindenütt megemlékeznek a mutatott a kandallóra, amely- hogy az ezredesi rangnak itt árf> Anemzetközi gyermeknapról A ben lángolva égtek a fahasá- is hasznát veheti az ember.., ^ elfogadja-e majd főttek kedves meglepetések­Felemelte a poharat. Jkel, játékokkal örvendeztetik — Most pedig igyunk! Az a megbízásokat, vagy sem, egy J meg az lf jú nemze<jéket Nagy. bak. Gyulai nevetett: Hát igen, itt sokkal ba- egészségére, fiatal barátom, s pillanatig sem latolgatta. Ked- i atádon a nőtanács rátságosabb, mint Keleten! Az ezredes mosolygott: — Hát ezért törekszünk ar­ra, hogy számunkra Keleten is éppoly barátságos legyen, mint most Nyugaton. r _ _____ _ szülői a rra, hogy majd Kecskeméten, vére való volt a dolog, meg r munkaközösségekkel karöltve a Beretvásban is együtt ihas- aztan a . tapasztalata már(készül a gyermeknapra. Mint- sunk egyszer barackot! . , ,, egy 900 gyermeket szállítanak Az órájára nézett: volt> ho9V nincs sok valaszta- ^ ki a közell szép tölgyesbe, Kis­— Késő van, egy félóra múl- sa. if pusztára, s egész napot tölte- j va indul a vonata... Majd — Folytatjuk — f nek ott. Soapogyszobon és'Sza-J bason, szintén nagy a készülő­dés. A nőitanács tagjai mind­két helyen megvendégelik a gyermekeket. Lesz kakaó, kug­lóf, fagylalt. Szabáson még kü­lön ajándékot is kapnak az óvodások és iskolások. Hogy mit? Azt nem áruljuk el elő­re, majd kiderül 31-én! Nagy­korpádon színdarabot tanul­nak az asszonyok, az előadás bevételéből kívánják megren­dezni a gyermeknapot. Há­romfán a KISZ-szervezet fia­taljai készítgetik elő a gyer­meknapi meglepetést. Somogyi Néplap leleíonszaj»: 15-10, U-U.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents