Somogyi Néplap, 1959. május (16. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-21 / 117. szám

SOMOGYI NÉPLAP 3 Csütörtök, 1959. május 21. A valóság talaján A megye majd minden üzemében elindult és kiszélesedett a pártkongresszus tiszteletére kezdeményezett munkaverseny-mozgalom. Ahol a dolgozók és a vezetők jól összehangolták munkájukat, s a műszaki gárda megteremtet­te a technikai feltételeket, ott hamar mutatkozott eredmény is. A Kaposvári Textilművek­ben, amely azt tűzte célul, hogy jobb, takarékosabb mun­kával 928 ezer forint többlet- nyereséget ér el, a verseny el­indítása óta szép eredmények születtek. Hasonlóképpen a Somogy Megyei Téglagyári Egyesülésnél is. Mindkét vál­lalatnál az elérhető eredmény pénzben is kimutatható. A számadatok megalapozottak és jók voltak. Ezt bizonyítja, hogy a textilművek előírt nye­reségén felül a második ne­gyedévre 160 ezer, a Somogy Megyei Téglagyári Egyesülés 350 ezer forint többletnyeresé­get kíván elérni. Most megva­lósítják a vállalás egy részét, majd fokozatosan a többit. Év végére nem sok gondjuk ma­rad. Az üzemben folyó mun­kaverseny gyümölcsének már most hasznát látja az ország. Azonban nem sok olyan iparvállalat van a megyében, amely — hasonlóan a textil- művekhez és a téglagyári egyesüléshez — vállalta volna, hogy a második negyedévre bizonyos összegű többletnyere­séget ér el. Pedig a vállalatok zöme az első negyedévben ál­talában teljesítette tervét. A második negyedévre többlet­nyereséget nem tervező válla­latok egy része azzal indokol­ja állásfoglalását, hogy ráér a munkaversenyben vállalt több­letnyereséget az év végére el­érni. Ez kisebb összegű vál­lalásoknál el is képzelhető. De aligha hihető például, hogy a Húsipari Vállalat a felajánlott 1 323 000 forint többletnyeresé­get az év végén egyszerre éri el, hiszen a második negyed­évre tervezett nyeresége is alig több ennél. Hogyan ér­hetné el az év utolján a vál­lalt 600 ezer forint többlet- nyereséget a Tanácsi Bánya- és Építőanyagipari Egyesülés, ha március — a verseny meg­indulása — óta a második ne­gyedévre sem vállalt egy fil- lémyi többletnyereséget ebből? Vajon jól versenyeznek-e ott, ahol még most sem mutatha­tó ki pénzben a verseny ered­mény-e? Rosszul szervezték a versenyt, helytelenül számí­tottak? Vagy mi történt a ru­haüzemben, ahol a munkaver­seny ellenére rosszabbodott a vállalat eredménye? Sokkal gyakoribb hiba, hogy elérhetetlen célokat tűz­tek maguk elé egyes vállalatok a munkaverseny-feltételek ki­dolgozásakor. Sokszor csupán általános elképzelésekre ala­poztak, és elhanyagolták, nem dolgozták ki a részleteket, amikor nagy összegű megtaka­rításra vállalkoztak. Nem te­remtették meg a műszaki és gazdasági feltételeket, nem tu­datják megfelelően a dolgozók­kal a feladatokat. Érthető, ha nem látszik meg az eredmé­nyeken, hogy az üzemben münkaverseny van. A Szakszervezetek Megye' Tanácsa idejében összehívta az érdekelt területi bizottsági elnököket, hogy a hibákra fel­hívja a szakszervezetek figyel­mét. Ott, ahol már régebben megkezdődött a munkaver­seny, de még nincs kézzel­fogható eredmény, okvetlenül felül kell vizsgálnia a szak- szervezeteknek, mit teljesítet­tek vállalásukból az üzemek, s hogyan hozhatják helyre az esetleges hibákat. Munkájuk­ban támaszkodniuk kell az üzem dolgozóira, mert a ver­seny gazdasági alapjainak megteremtésén kívül az a leg­fontosabb teendő, hogy kiszé­lesítsék a verseny nyilvános­ságát. Ha az üzemi tanácsok idejében felülvizsgálják a munkaversenyt, és száműzve a hibákat, a valóság talajára he­lyezik azt, feltétlenül javulás következik. A versenyben vállalt több­letnyereséggel számol az or­szág és az üzem dolgozóinak is haszna származik belőle, mert több lesz a nyereségré­szesedés. A nyereségrészese­déssel kapcsolatban a kor­mánynak most is a régi állás­pontja érvényes. bben a szellemben dol­gozzanak az üzemi ta­nácsok. Nem mindegy, milyen eredménnyel fejeződik be a munkaverseny. Az adott szó felelősséggel jár, és egész év­ben egyformán tettekre köte­lez. Szegedi Nándor E1 Népszerű tanfolyamok a nagyatádi járásban Sasvári Ferencnét, a Nagy­atádi Járási Nőtanács titkárát megkértük, tájékoztassa la­punk olvasóit a nőtanácsok munkájáról, a téli tanfolya­mok, ismeretterjesztő előadá­sok és szakkörök eredményei­ről. — Az oktatás mindenütt be­fejeződött — mondotta Sasvári Ferencné. — A járásban 43 szakkör és tanfolyam működött a télen. 17 községben varró­tanfolyam, 19-ben kézimunka­tanfolyam. 5 helyen játékvar­ró szakkör, Nagyatádon pedig sütő-főző-tanfolyam volt. A legnagyobb népszerűségnek és látogatottságnak a varró- és kézimunka-tanfolyamok ör­vendtek. Sok házban megtalál­hatók a kézimunka szakkörök termékei, a szebbnél szebb falvédők, térítők stb. Somogy- szoboin a varrótanfolyamon 42-en, Kutason a kézimunka szakkörben 34-en, Nagyatádon a játékvarró szakkörben 22-en vettek részt. — Csökölyben munkaegység­számító tanfolyamot tartottunk a tsz-asszonyoknak. Mikén, Eelegen, Segesden. Csökölyben és Bodvicán pedig baromfite­nyésztési tanfolyamot szervez­tünk. Tíz községben egészség- ügyi előadást rendeztünk. Igen látogatottak voltak a terhes­ségmegszakításról szóló előadá­sok, sok asszony hallgatta vé­gig a rákról és a tbc-ről szóló előadásokat is. — Pedagógiai előadássoroza­tot indítottunk néhány köz­ségben. Egy-egy előadáson 40 —90-en jelentek meg. Seges­den a gyermeknevelésről szó­ló előadást 170 szülő hallgatta meg. A világnézeti nevelésről és a társadalmi tulajdon vé­delméről is tartottunk előadást. A pedagógusok, az orvosok, a TIT tagjai szívesen vállakoz­tak az előadások megtartásá­ra. A jövő oktatási évadban ismét megszervezzük a jól be­vált tanfolyamokat, szakkörö­ket és előadássorozatokat — mondotta Sasvári Ferencné. D. S. Énekkari tagok mint színjátszók (Tudósítónktól.) A fonyódi földművesszövet­kezeti énekkar tagjai sikerrel mutatták be május 16-án. Kál­lai István—Fényes Szabolcs: »•Majd a papa« című zenés vígjátékát. Az énekkar tagjait az a cél vezérelte e darab, elő­adásában, hogy a bevételt a már eddig is szép eredménye­ket elért kórus felszerelésének kiegészítésére fordítsák. A da­rabválasztás — ti. hogy a fo- nyódiak zenés vígjátékot ad­tak elő, s ezzel mintegy be­kapcsolódtak az operett-láz el­leni küzdelembe — igen he­lyeselhető, sőt dicsérendő. A »Majd a papa« fonyódi előadá­sát két ízben zsúfolásig telt ház előtt játszották a színját­szókként is kitűnően vizsgázott énekkari tagok. Kicsi volt ugyan a színpad, nehezen bol­dogultak rajta, ez azonban olyan technikai hiba, amelyen egyelőre nem lehet segíteni. A bemutató után számos környező község vezetőig hívták meg a fonyódi földművesszö­vetkezeti színjátszókat ven­dégszerepelni. Megérdemlik mind a támogatást, mind pe­dig az elismerést Tanácsadás termelőszövetkezeteknek Az összegyűjtött adatolk könyvelése A tegnap megjelent »A nyil­vántartás megszervezése« című cikkben leírt munkák elvégzé­se után a felvett jegyzőköny­vek, egyéb bizonylatok alap­ján fogjunk hozzá a könyvelés­hez, azaz a begyűjtött adatok végleges, könyvelésszerű rög­zítéséhez. A behozott állatokat írjuk be az állatnyilvántartás­ba, illetve könyveljük el az »Állatszámadások könyvé«-be. Tüntessük fel a szövegrovat­ban, hogy az állat »behozott«, vagy »vásárolt«. Rovatos könyvelésnél értéket nem könyvelünk, csak mennyiséget, azaz darabszámot. A behozott felszerelést, ha állóeszköz, jegyezzük be az »Állóeszközök nyilvántartásáé­ba, értékük és állaguk szerint az egyenkénti vagy csoportos nyilvántartási lapra. Fontos a közös vagyon megvédése cél­jából is, hogy pontosan tud­juk, milyen állóeszközei, fel­szerelései vannak a termelő- szövetkezetnek, hogy év végi leltározáskor azok mennyisé­géről csakugyan meggyőződ­hessünk. Rendezzük ezután a »Rak­társzámadások könyvéé-t. Az eddigi forgalmad bizonylatok alapján rögzítsük le. A beho­zott vetőmag, takarmány pon­tosan kerüljön könyvelésre, úgyszintén azok tényleges fel- használása is. Ugyanis vala­mennyi behozott vagy vásá­rolt anyagnak a raktárszám­adások könyvében is meg kell jelennie, mivel kizárólag ez­zel bizonyítható, hogy a beho­zatal vagy vásárlás valóban megtörtént. A felhasználások­nál az átvevő mindig írja alá az átvétel elismerését. Kiadás­ra utalványt csak a könyvelés adhat, tehát a raktáros bármi anyagot csak a könyvelés utal­ványozása alapján szolgáltat­hat ki. A zöldtakarmány felhaszná­lását »Átfutó raktárbizonylafé- on kezeljük. Sok termelőszö­vetkezetünk a zöldtakarmány felhasználásáról nem is vezet számadást, így év végén a ter­melési értéket nem tudja ki­mutatni, márpedig fontos, hogy az egyes üzemágak, így a nö­vénytermelés teljes hozamát is kimutathassuk. Következik ezután a »Folyó- számlá«-k rendezése. Itt köny­veljük összes szállítóinkat, hi­telezőinket és vevőinket, adó­sainkat. Türelemmel, iól meg­fontoltan vezessük ezeket a számlákat. Az a bizonyos »Tartozik« és »Követel« oldal még a gyakorlati tapasztalat hiányában egy kicsit ködös. De ha jól megjegyezzük, hogy magunknak, illetve termelő- szövetkezetünknek nincs szám­lája, mindig csak másnak — tehát a banknak, a vevőnek, a szállítónak —, könnyűszerre] elbírálhatjuk, hogy a könyv melyik oldalára könyveljünk. Mivel mindig másnak a szám­láját vezetjük, jegyezzünk meg egy népies kifejezést: aki ad, az követel, aki kap, az tarto­zik. Feltétlenül vezessünk számlát olyan vállalatok, in­tézmények felé, amelyekkel folyamatos üzleti viszonyban állunk. Ilyen pl. a bank, gép­állomás, földművesszövetkezet, állatfcrgalmi vállalat stb. Különösen fontos az »összes tagok előlegszámlája«. Itt tartjuk nyilván, hogy a szövet­kezeti tagok év közben meny­nyi előleget kaptak. Erre pe­dig mindannyiszor szükségünk van, valahányszor pénzelőleget osztunk. Az igazságos elosztás végett ugyanis tudnunk kell, hogy már mennyi volt a ki­osztott összeg, nehogy egyik tag munkaegységéhez, viszo­nyítva sokkal nagyobb össze­gű előlegben részesüljön, mint a másik. Az az igazságos el­járás, ha egy-egy munkaegy­ségére mindenkinek egyenlő összegű előleg esik. Ügyeljenek a könyvelők arra, hogy az ezen a számlán mutatkozó végösszegnek mindig meg kell egyeznie a »Pénztár számadá­sok könyvéé kiadási oldalának »Tagoknak« című rovata ösz- szegével. Ha könyvelési könyveink elkészültek, naprakészek, kö­vetkezzék a »Tagok elszámo­lás könyvéé-nek felfektetése. Ennek a könyvnek lényegében a tag teljes »fényképét« kell tartalmaznia. Elsősorban: hány munkáé--teljesí­tett, tehát hogyan viszonyul a közös munkához; mennyi elő­leget vett fel; mennyi értéket hozott be a közösbe, mennyi­vel járult hozzá a közös szö­vetkezeti alaphoz; mennyi föld járadékot, prémiumot, ju­talmat kapott. Általában te­hát ebből tűnik ki, hogy egész esztendőben a közös munkával mennyit keresett a tag. Ugyancsak itt írjuk elő zár­számadáskor, hogy a közös jövedelemből mennyi pénz­es természetbeni részesedés il­leti meg. Körültekintően kell ezt a könyvet vezetni, mivel itt a becsületes munkával megszerzett keresetről, járan­dóságról van szó. Az ebbe a nyilvántartásba beírt vala­mennyi elszámolási tételnek a tagkönyvbe is be kell kerülnie, hogy a tag is állandóan ellen­őrizhesse a beírt adatok, jóvá­írások, terhelések helyességét: Ezen az úton induljanak ne­ki könyvelőink nehéz és fon­tos feladataik elvégzésének; Bármikor adunk akár a járás­nál, akár a megyénél szakmai tanácsot, útbaigazítást egyéb segítséget. A tsz vezetősége is segítse a könyvelőt, hogy való­ban a közös vagyon legfőbb őre lehessen. El sem képzelhe­tő, hogy a közös gazdálkodás megfelelő, jó számvitel nélkül megbízható és eredményes le­gyen. A hanyag, tudatlan könyvelő igen sok kárt okoz­hat a közösségnek. A sok be nem folyt forinton kívül a 3004-esben biztosított kedvez­ményektől is elesik az a szö­vetkezet, amelyiknek a köny­velése nincs rendben és nem hiteles. Ez a kedvezmény (mű­trágya, gépállomási díjkedvez­mény stb.) több százezer fo­rintra rúg, ezért a pénzért pe­dig érdemes kiválóan képzett könyvelőt alkalmazni. Ne te­kintsék a könyvelőket valami szükséges rossznak. A jó szám­vitel révén sokszorosan meg­térül a könyvelő jutalmazása; A számadási ágfelelősök (rak­táros, pénztáros, brigádveze­tők) pontosan teljesítsék fel­adásaikat. A könyvelés csak akkor végzehet jó munkát, ha valamennyi felelős becsülettel megfelel kötelességének, és az adatokat időben és pontosan szolgáltatja. Kívánatos, de kötelező is, hogy valamennyi termelőszö­vetkezetben sürgősen alakul­jon meg az ellenőrző bizott­ság, mely hivatva van a tsz egész gazdálkodását, könyve­lését ellenőrizni. Az ellenőrző bizottság tagjait hamarosan ki fogjuk oktatni az ellenőrzés módszereiről. Farkas József megyei tsz-főkönyvelő; Pontos, megbízható gazdasági számadást a KI SZ-szer vezetékben! len tette: »A nyugatnémet had­seregre ma ugyanaz a feladat vár, mint 1939-bené. S hogy mit értenek ezen, azt a New York Times 1958. május 3-i számában Ch. Schulzberger amerikai publicista a követke­zőképpen fejti ki: »Az új bon­ni hadsereg Nyugat-Európa legerősebb, legmodernebb és legütőképesebb hadserege lesz. Rakétákkal és nukleáris fegy­verekkel szerelik fel... Rövi­desen a Szövetségi Köztársa­ságnak lesz a legütőképesebb katonai hatalma az Egyesült Államok és Oroszország kö­zötté. A Nümbergben megjelenő Fränkische Tagespost 1957. jú­lius 4-i számának egyik cikke még tovább megy: » Most már világos, hogy a bonni politika milyen irányban halad: Nyu- gat-Németország negyedik atom-nagyhatalom szeretne lenni, és szükség esetén a tö­megpusztító eszközöket saját üzemeiben gyártanáé. S hogy mire kell ez? Válasz­ként idézzünk néhány hivata­los kijelentést: m müncheni egyezmény idején a nácik eltávolítják a Csehszlovák Köztársaság és Németország közötti határjeleket. Holstein, Adenauer bizal­masa, a bonni külügyminiszté­rium volt államtitkára: »Amikor iskolába jártam, azt tanultam, hogy Európa ke­leti irányban az Ural hegysé­gig terjedé. Amikor megkér­dezték tőle, hogy erre gondol-e, amikor európai integrációról beszél, Halstein így válaszolt: »Igen, érre gondoltamé. Adenauer kancellár: »Meg kell mondanunk a Ke­letről elűzötteknek, hogy hazá­juk visszaadására vonatkozó igényüket, ezt az örökérvényű jogot sohasem adjuk felé. Oberländer miniszter: »Ott, Oroszországban vár ránk a terület. Ott kell gyöke­ret eresztenünk. Ezt bele kell oltanunk ifjúságunkba, ame­lyet elő kell készíteni erre«. Seebohn miniszter: »A német Kelet nemcsak az Elbát és az Oderát foglalja magában, hanem ... mindazo­kat a területeket is, amelyeket a németek valamikor betelepí­tetteké. Dulles volt amerikai külügy­miniszter: »Németország nagy ütőkár­tya lehet a Nyugat kezében. Ha a Nyugat bevonja Nyugat-Né- rhetországot hatalmi körébe, előretolt hadászati állást ala­A KISZ megyei végrehajtó bizottsága megbízásából na­pokig vizsgáltam a megye né­hány alapszervezetének gaz­dasági tevékenységét. Mint minden szervezetnek, a KISZ- nek is vannak bevételi forrá­sai, s... nem közömbös, hogyan gazdálkodnak a pénzzel, arra fordítják-e. ami a leghaszno­sabb. Nemcsak a szervezet fenntartását segíti a jó gaz- dálkodás, hanem értékmérője V annak is, vajon tudnak-e tá­lalhat ki magának Közép-Eu- r karékosan bánni forintjaikkal répában, s innen bomlaszthat- í a fiatalok. ja a Lengyelországban, Cseh-i A legtöbb helyen a KISZ- szlovákiában, Magyarországon* szervezetek felnőttekhez méltó és más szomszédos országok- f érettséggel gazdálkodnak, szá- ban levő ... kommunista po- f mat adnak a pénz hovafordítá- ziaiókaté. r sáról a tagságnak. így van ez Kiesinger, az Adenauer-féle \ Böhönyén is. Papp Mária gaz- Kereszténydemokrata Unió íőjdasági felelős pontosan vezeti korifeusa: »Szilézia visszaszer-\ a pénztárkönyvet, a bevstelek- zése nemcsak a sziléziaiak ügye, hanem minden németé. Szilézia mindannyiunké, éá to­vábbra is mindnyájunké lesz«. Fiedler Baden-Württem­berg-! miniszter Stuttgartban így szólt: »Prága ősidőktől városáé. A Henlein-fasiszták, akik a szudéta-német Landsmann­ről és a kiadásokról elfogad­ható bizonylataik vannak. A tagsági bélyegek árával a já­rási bizottságnak mindig ide­jében elszámolnak. A pénzzel takarékosak, gazdasági szám­adásuk naprakész. fogva a német birodalom egyiké ^f^.^. le^et mondani a 7vír -nagybajomi KISZ gazdasági felelőséről, Varga Erzsébetről is. Pontosan számot adott be­_, ,, , , ., , . \vételeikről, kiadásaikról. Igen s chafton belül úgynevezett bi-fhel h pénzüket nem rodalomhu mozgalomban to-f kasszá:ban. hanem betétkönyv- morultek, provokatív hangúja .tórtjá]c nevtelen levélben mondták ki 7 igazi szándékaikat: »Igenis! { Sajnos: a héthelyi ifjúsági Ma már nyíltan kimondhat- { szelTeze.tro1 «W nem lehet él­jük: nemcsak hogy lövünk, ha- ugyanilyen jot A nem máris itt vagyunk! :aZí f"1 ^lak ki a kélt szándékunk, hogy vissza- ff*los- Arraota ^ _____^ ^ #k.acs Lászlót, a januárban s zerezzük a nemet KeleteU. Megválasztott titkárt elhelyez- Igen, itt vannak. Él a németiek a községből, azóta pang az fasizmus, él a militarizmus, él «ifjúsági mozgalom, mert nem és fenyeget a német militariz-igondoskodtak másik titkárról, mus. Ezek után vajon ki ve- f Beszéltem sok olyan lánnyal és szí komolyan az NSZK béke-) fiúval, aki magát KISZ-tasnak szeretetéröl hangoztatott nyu-? vallja, de tagdíjat nem fizet, gáti kinyilatkoztatásokat? (? Helyes lenne, ha a KISZ Mar­cali Járási Bizottsága a helyi párt- és tanácsvezetőkkel kö­zösen a lehető legsürgősebben tanácskozna e kérdésről, s le­hetővé tennék a KlSZ-szerve- zet működését. Tarcsi József és Krasznai Emília, az igali alapszervezet titkára, illetve gazdasági fele­lőse arról panaszkodott, hogy a fiatalok sokszor több honaji késéssel veszik meg tagbélyo güket, így a vezetőség csak úgy tud a tagdíjjal elszámolni, hogy a bélyegek árát a közös pénzből hitelezi. Nem tartják meg a szervezeti szabályzat előírását, amely kimondja a progresszív tagdíjfizetést: mindenki egységesen 1 forin­tos bélyeget vásárol, noha van­nak ezer forinton felüli fize­tésű fiatalok, akiknek 2, az 1500 forintnál magasabb fize- tésűeknek pedig 4 forintos bé­lyeget kellene vásárolniuk. Igaz, hogy pénztárkönyvüket helyesen vezetik, ám bevéte­leikről bizonylatot felmutatni nem tudtak, és a pénztárköny­vükben kimutatott egyenleg sem egyezett tényleges kész­pénzükkel. Az utóbbi időben általában javult a KÍSZ-szervezetekben a gazdasági munka, ámbár még bőven akad tennivaló. A hibák egyik oka az, hogy az alapszervezetek nem kapnak elegendő' segítséget a járási1 KISZ-bizottságoktól, nem ta­nítják meg őket a pénztár- könyv, a számadások vezetésé­re. Pedig érdemes erre nagyobb gondot fordítani, mert ha a gazdasági munkában rend van, ezzel sok kétes találgatás és gyanúsítgatás kerülhető el, s ez maga is erősíti a KISZ- szervezet egységét, tekintélyét Halász János, a KISZ aktivá'

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents