Somogyi Néplap, 1959. május (16. évfolyam, 101-126. szám)
1959-05-21 / 117. szám
SOMOGYI NÉPLAP 3 Csütörtök, 1959. május 21. A valóság talaján A megye majd minden üzemében elindult és kiszélesedett a pártkongresszus tiszteletére kezdeményezett munkaverseny-mozgalom. Ahol a dolgozók és a vezetők jól összehangolták munkájukat, s a műszaki gárda megteremtette a technikai feltételeket, ott hamar mutatkozott eredmény is. A Kaposvári Textilművekben, amely azt tűzte célul, hogy jobb, takarékosabb munkával 928 ezer forint többlet- nyereséget ér el, a verseny elindítása óta szép eredmények születtek. Hasonlóképpen a Somogy Megyei Téglagyári Egyesülésnél is. Mindkét vállalatnál az elérhető eredmény pénzben is kimutatható. A számadatok megalapozottak és jók voltak. Ezt bizonyítja, hogy a textilművek előírt nyereségén felül a második negyedévre 160 ezer, a Somogy Megyei Téglagyári Egyesülés 350 ezer forint többletnyereséget kíván elérni. Most megvalósítják a vállalás egy részét, majd fokozatosan a többit. Év végére nem sok gondjuk marad. Az üzemben folyó munkaverseny gyümölcsének már most hasznát látja az ország. Azonban nem sok olyan iparvállalat van a megyében, amely — hasonlóan a textil- művekhez és a téglagyári egyesüléshez — vállalta volna, hogy a második negyedévre bizonyos összegű többletnyereséget ér el. Pedig a vállalatok zöme az első negyedévben általában teljesítette tervét. A második negyedévre többletnyereséget nem tervező vállalatok egy része azzal indokolja állásfoglalását, hogy ráér a munkaversenyben vállalt többletnyereséget az év végére elérni. Ez kisebb összegű vállalásoknál el is képzelhető. De aligha hihető például, hogy a Húsipari Vállalat a felajánlott 1 323 000 forint többletnyereséget az év végén egyszerre éri el, hiszen a második negyedévre tervezett nyeresége is alig több ennél. Hogyan érhetné el az év utolján a vállalt 600 ezer forint többlet- nyereséget a Tanácsi Bánya- és Építőanyagipari Egyesülés, ha március — a verseny megindulása — óta a második negyedévre sem vállalt egy fil- lémyi többletnyereséget ebből? Vajon jól versenyeznek-e ott, ahol még most sem mutatható ki pénzben a verseny eredmény-e? Rosszul szervezték a versenyt, helytelenül számítottak? Vagy mi történt a ruhaüzemben, ahol a munkaverseny ellenére rosszabbodott a vállalat eredménye? Sokkal gyakoribb hiba, hogy elérhetetlen célokat tűztek maguk elé egyes vállalatok a munkaverseny-feltételek kidolgozásakor. Sokszor csupán általános elképzelésekre alapoztak, és elhanyagolták, nem dolgozták ki a részleteket, amikor nagy összegű megtakarításra vállalkoztak. Nem teremtették meg a műszaki és gazdasági feltételeket, nem tudatják megfelelően a dolgozókkal a feladatokat. Érthető, ha nem látszik meg az eredményeken, hogy az üzemben münkaverseny van. A Szakszervezetek Megye' Tanácsa idejében összehívta az érdekelt területi bizottsági elnököket, hogy a hibákra felhívja a szakszervezetek figyelmét. Ott, ahol már régebben megkezdődött a munkaverseny, de még nincs kézzelfogható eredmény, okvetlenül felül kell vizsgálnia a szak- szervezeteknek, mit teljesítettek vállalásukból az üzemek, s hogyan hozhatják helyre az esetleges hibákat. Munkájukban támaszkodniuk kell az üzem dolgozóira, mert a verseny gazdasági alapjainak megteremtésén kívül az a legfontosabb teendő, hogy kiszélesítsék a verseny nyilvánosságát. Ha az üzemi tanácsok idejében felülvizsgálják a munkaversenyt, és száműzve a hibákat, a valóság talajára helyezik azt, feltétlenül javulás következik. A versenyben vállalt többletnyereséggel számol az ország és az üzem dolgozóinak is haszna származik belőle, mert több lesz a nyereségrészesedés. A nyereségrészesedéssel kapcsolatban a kormánynak most is a régi álláspontja érvényes. bben a szellemben dolgozzanak az üzemi tanácsok. Nem mindegy, milyen eredménnyel fejeződik be a munkaverseny. Az adott szó felelősséggel jár, és egész évben egyformán tettekre kötelez. Szegedi Nándor E1 Népszerű tanfolyamok a nagyatádi járásban Sasvári Ferencnét, a Nagyatádi Járási Nőtanács titkárát megkértük, tájékoztassa lapunk olvasóit a nőtanácsok munkájáról, a téli tanfolyamok, ismeretterjesztő előadások és szakkörök eredményeiről. — Az oktatás mindenütt befejeződött — mondotta Sasvári Ferencné. — A járásban 43 szakkör és tanfolyam működött a télen. 17 községben varrótanfolyam, 19-ben kézimunkatanfolyam. 5 helyen játékvarró szakkör, Nagyatádon pedig sütő-főző-tanfolyam volt. A legnagyobb népszerűségnek és látogatottságnak a varró- és kézimunka-tanfolyamok örvendtek. Sok házban megtalálhatók a kézimunka szakkörök termékei, a szebbnél szebb falvédők, térítők stb. Somogy- szoboin a varrótanfolyamon 42-en, Kutason a kézimunka szakkörben 34-en, Nagyatádon a játékvarró szakkörben 22-en vettek részt. — Csökölyben munkaegységszámító tanfolyamot tartottunk a tsz-asszonyoknak. Mikén, Eelegen, Segesden. Csökölyben és Bodvicán pedig baromfitenyésztési tanfolyamot szerveztünk. Tíz községben egészség- ügyi előadást rendeztünk. Igen látogatottak voltak a terhességmegszakításról szóló előadások, sok asszony hallgatta végig a rákról és a tbc-ről szóló előadásokat is. — Pedagógiai előadássorozatot indítottunk néhány községben. Egy-egy előadáson 40 —90-en jelentek meg. Segesden a gyermeknevelésről szóló előadást 170 szülő hallgatta meg. A világnézeti nevelésről és a társadalmi tulajdon védelméről is tartottunk előadást. A pedagógusok, az orvosok, a TIT tagjai szívesen vállakoztak az előadások megtartására. A jövő oktatási évadban ismét megszervezzük a jól bevált tanfolyamokat, szakköröket és előadássorozatokat — mondotta Sasvári Ferencné. D. S. Énekkari tagok mint színjátszók (Tudósítónktól.) A fonyódi földművesszövetkezeti énekkar tagjai sikerrel mutatták be május 16-án. Kállai István—Fényes Szabolcs: »•Majd a papa« című zenés vígjátékát. Az énekkar tagjait az a cél vezérelte e darab, előadásában, hogy a bevételt a már eddig is szép eredményeket elért kórus felszerelésének kiegészítésére fordítsák. A darabválasztás — ti. hogy a fo- nyódiak zenés vígjátékot adtak elő, s ezzel mintegy bekapcsolódtak az operett-láz elleni küzdelembe — igen helyeselhető, sőt dicsérendő. A »Majd a papa« fonyódi előadását két ízben zsúfolásig telt ház előtt játszották a színjátszókként is kitűnően vizsgázott énekkari tagok. Kicsi volt ugyan a színpad, nehezen boldogultak rajta, ez azonban olyan technikai hiba, amelyen egyelőre nem lehet segíteni. A bemutató után számos környező község vezetőig hívták meg a fonyódi földművesszövetkezeti színjátszókat vendégszerepelni. Megérdemlik mind a támogatást, mind pedig az elismerést Tanácsadás termelőszövetkezeteknek Az összegyűjtött adatolk könyvelése A tegnap megjelent »A nyilvántartás megszervezése« című cikkben leírt munkák elvégzése után a felvett jegyzőkönyvek, egyéb bizonylatok alapján fogjunk hozzá a könyveléshez, azaz a begyűjtött adatok végleges, könyvelésszerű rögzítéséhez. A behozott állatokat írjuk be az állatnyilvántartásba, illetve könyveljük el az »Állatszámadások könyvé«-be. Tüntessük fel a szövegrovatban, hogy az állat »behozott«, vagy »vásárolt«. Rovatos könyvelésnél értéket nem könyvelünk, csak mennyiséget, azaz darabszámot. A behozott felszerelést, ha állóeszköz, jegyezzük be az »Állóeszközök nyilvántartásáéba, értékük és állaguk szerint az egyenkénti vagy csoportos nyilvántartási lapra. Fontos a közös vagyon megvédése céljából is, hogy pontosan tudjuk, milyen állóeszközei, felszerelései vannak a termelő- szövetkezetnek, hogy év végi leltározáskor azok mennyiségéről csakugyan meggyőződhessünk. Rendezzük ezután a »Raktárszámadások könyvéé-t. Az eddigi forgalmad bizonylatok alapján rögzítsük le. A behozott vetőmag, takarmány pontosan kerüljön könyvelésre, úgyszintén azok tényleges fel- használása is. Ugyanis valamennyi behozott vagy vásárolt anyagnak a raktárszámadások könyvében is meg kell jelennie, mivel kizárólag ezzel bizonyítható, hogy a behozatal vagy vásárlás valóban megtörtént. A felhasználásoknál az átvevő mindig írja alá az átvétel elismerését. Kiadásra utalványt csak a könyvelés adhat, tehát a raktáros bármi anyagot csak a könyvelés utalványozása alapján szolgáltathat ki. A zöldtakarmány felhasználását »Átfutó raktárbizonylafé- on kezeljük. Sok termelőszövetkezetünk a zöldtakarmány felhasználásáról nem is vezet számadást, így év végén a termelési értéket nem tudja kimutatni, márpedig fontos, hogy az egyes üzemágak, így a növénytermelés teljes hozamát is kimutathassuk. Következik ezután a »Folyó- számlá«-k rendezése. Itt könyveljük összes szállítóinkat, hitelezőinket és vevőinket, adósainkat. Türelemmel, iól megfontoltan vezessük ezeket a számlákat. Az a bizonyos »Tartozik« és »Követel« oldal még a gyakorlati tapasztalat hiányában egy kicsit ködös. De ha jól megjegyezzük, hogy magunknak, illetve termelő- szövetkezetünknek nincs számlája, mindig csak másnak — tehát a banknak, a vevőnek, a szállítónak —, könnyűszerre] elbírálhatjuk, hogy a könyv melyik oldalára könyveljünk. Mivel mindig másnak a számláját vezetjük, jegyezzünk meg egy népies kifejezést: aki ad, az követel, aki kap, az tartozik. Feltétlenül vezessünk számlát olyan vállalatok, intézmények felé, amelyekkel folyamatos üzleti viszonyban állunk. Ilyen pl. a bank, gépállomás, földművesszövetkezet, állatfcrgalmi vállalat stb. Különösen fontos az »összes tagok előlegszámlája«. Itt tartjuk nyilván, hogy a szövetkezeti tagok év közben menynyi előleget kaptak. Erre pedig mindannyiszor szükségünk van, valahányszor pénzelőleget osztunk. Az igazságos elosztás végett ugyanis tudnunk kell, hogy már mennyi volt a kiosztott összeg, nehogy egyik tag munkaegységéhez, viszonyítva sokkal nagyobb összegű előlegben részesüljön, mint a másik. Az az igazságos eljárás, ha egy-egy munkaegységére mindenkinek egyenlő összegű előleg esik. Ügyeljenek a könyvelők arra, hogy az ezen a számlán mutatkozó végösszegnek mindig meg kell egyeznie a »Pénztár számadások könyvéé kiadási oldalának »Tagoknak« című rovata ösz- szegével. Ha könyvelési könyveink elkészültek, naprakészek, következzék a »Tagok elszámolás könyvéé-nek felfektetése. Ennek a könyvnek lényegében a tag teljes »fényképét« kell tartalmaznia. Elsősorban: hány munkáé--teljesített, tehát hogyan viszonyul a közös munkához; mennyi előleget vett fel; mennyi értéket hozott be a közösbe, mennyivel járult hozzá a közös szövetkezeti alaphoz; mennyi föld járadékot, prémiumot, jutalmat kapott. Általában tehát ebből tűnik ki, hogy egész esztendőben a közös munkával mennyit keresett a tag. Ugyancsak itt írjuk elő zárszámadáskor, hogy a közös jövedelemből mennyi pénzes természetbeni részesedés illeti meg. Körültekintően kell ezt a könyvet vezetni, mivel itt a becsületes munkával megszerzett keresetről, járandóságról van szó. Az ebbe a nyilvántartásba beírt valamennyi elszámolási tételnek a tagkönyvbe is be kell kerülnie, hogy a tag is állandóan ellenőrizhesse a beírt adatok, jóváírások, terhelések helyességét: Ezen az úton induljanak neki könyvelőink nehéz és fontos feladataik elvégzésének; Bármikor adunk akár a járásnál, akár a megyénél szakmai tanácsot, útbaigazítást egyéb segítséget. A tsz vezetősége is segítse a könyvelőt, hogy valóban a közös vagyon legfőbb őre lehessen. El sem képzelhető, hogy a közös gazdálkodás megfelelő, jó számvitel nélkül megbízható és eredményes legyen. A hanyag, tudatlan könyvelő igen sok kárt okozhat a közösségnek. A sok be nem folyt forinton kívül a 3004-esben biztosított kedvezményektől is elesik az a szövetkezet, amelyiknek a könyvelése nincs rendben és nem hiteles. Ez a kedvezmény (műtrágya, gépállomási díjkedvezmény stb.) több százezer forintra rúg, ezért a pénzért pedig érdemes kiválóan képzett könyvelőt alkalmazni. Ne tekintsék a könyvelőket valami szükséges rossznak. A jó számvitel révén sokszorosan megtérül a könyvelő jutalmazása; A számadási ágfelelősök (raktáros, pénztáros, brigádvezetők) pontosan teljesítsék feladásaikat. A könyvelés csak akkor végzehet jó munkát, ha valamennyi felelős becsülettel megfelel kötelességének, és az adatokat időben és pontosan szolgáltatja. Kívánatos, de kötelező is, hogy valamennyi termelőszövetkezetben sürgősen alakuljon meg az ellenőrző bizottság, mely hivatva van a tsz egész gazdálkodását, könyvelését ellenőrizni. Az ellenőrző bizottság tagjait hamarosan ki fogjuk oktatni az ellenőrzés módszereiről. Farkas József megyei tsz-főkönyvelő; Pontos, megbízható gazdasági számadást a KI SZ-szer vezetékben! len tette: »A nyugatnémet hadseregre ma ugyanaz a feladat vár, mint 1939-bené. S hogy mit értenek ezen, azt a New York Times 1958. május 3-i számában Ch. Schulzberger amerikai publicista a következőképpen fejti ki: »Az új bonni hadsereg Nyugat-Európa legerősebb, legmodernebb és legütőképesebb hadserege lesz. Rakétákkal és nukleáris fegyverekkel szerelik fel... Rövidesen a Szövetségi Köztársaságnak lesz a legütőképesebb katonai hatalma az Egyesült Államok és Oroszország közötté. A Nümbergben megjelenő Fränkische Tagespost 1957. július 4-i számának egyik cikke még tovább megy: » Most már világos, hogy a bonni politika milyen irányban halad: Nyu- gat-Németország negyedik atom-nagyhatalom szeretne lenni, és szükség esetén a tömegpusztító eszközöket saját üzemeiben gyártanáé. S hogy mire kell ez? Válaszként idézzünk néhány hivatalos kijelentést: m müncheni egyezmény idején a nácik eltávolítják a Csehszlovák Köztársaság és Németország közötti határjeleket. Holstein, Adenauer bizalmasa, a bonni külügyminisztérium volt államtitkára: »Amikor iskolába jártam, azt tanultam, hogy Európa keleti irányban az Ural hegységig terjedé. Amikor megkérdezték tőle, hogy erre gondol-e, amikor európai integrációról beszél, Halstein így válaszolt: »Igen, érre gondoltamé. Adenauer kancellár: »Meg kell mondanunk a Keletről elűzötteknek, hogy hazájuk visszaadására vonatkozó igényüket, ezt az örökérvényű jogot sohasem adjuk felé. Oberländer miniszter: »Ott, Oroszországban vár ránk a terület. Ott kell gyökeret eresztenünk. Ezt bele kell oltanunk ifjúságunkba, amelyet elő kell készíteni erre«. Seebohn miniszter: »A német Kelet nemcsak az Elbát és az Oderát foglalja magában, hanem ... mindazokat a területeket is, amelyeket a németek valamikor betelepítetteké. Dulles volt amerikai külügyminiszter: »Németország nagy ütőkártya lehet a Nyugat kezében. Ha a Nyugat bevonja Nyugat-Né- rhetországot hatalmi körébe, előretolt hadászati állást alaA KISZ megyei végrehajtó bizottsága megbízásából napokig vizsgáltam a megye néhány alapszervezetének gazdasági tevékenységét. Mint minden szervezetnek, a KISZ- nek is vannak bevételi forrásai, s... nem közömbös, hogyan gazdálkodnak a pénzzel, arra fordítják-e. ami a leghasznosabb. Nemcsak a szervezet fenntartását segíti a jó gaz- dálkodás, hanem értékmérője V annak is, vajon tudnak-e tálalhat ki magának Közép-Eu- r karékosan bánni forintjaikkal répában, s innen bomlaszthat- í a fiatalok. ja a Lengyelországban, Cseh-i A legtöbb helyen a KISZ- szlovákiában, Magyarországon* szervezetek felnőttekhez méltó és más szomszédos országok- f érettséggel gazdálkodnak, szá- ban levő ... kommunista po- f mat adnak a pénz hovafordítá- ziaiókaté. r sáról a tagságnak. így van ez Kiesinger, az Adenauer-féle \ Böhönyén is. Papp Mária gaz- Kereszténydemokrata Unió íőjdasági felelős pontosan vezeti korifeusa: »Szilézia visszaszer-\ a pénztárkönyvet, a bevstelek- zése nemcsak a sziléziaiak ügye, hanem minden németé. Szilézia mindannyiunké, éá továbbra is mindnyájunké lesz«. Fiedler Baden-Württemberg-! miniszter Stuttgartban így szólt: »Prága ősidőktől városáé. A Henlein-fasiszták, akik a szudéta-német Landsmannről és a kiadásokról elfogadható bizonylataik vannak. A tagsági bélyegek árával a járási bizottságnak mindig idejében elszámolnak. A pénzzel takarékosak, gazdasági számadásuk naprakész. fogva a német birodalom egyiké ^f^.^. le^et mondani a 7vír -nagybajomi KISZ gazdasági felelőséről, Varga Erzsébetről is. Pontosan számot adott be_, ,, , , ., , . \vételeikről, kiadásaikról. Igen s chafton belül úgynevezett bi-fhel h pénzüket nem rodalomhu mozgalomban to-f kasszá:ban. hanem betétkönyv- morultek, provokatív hangúja .tórtjá]c nevtelen levélben mondták ki 7 igazi szándékaikat: »Igenis! { Sajnos: a héthelyi ifjúsági Ma már nyíltan kimondhat- { szelTeze.tro1 «W nem lehet éljük: nemcsak hogy lövünk, ha- ugyanilyen jot A nem máris itt vagyunk! :aZí f"1 ^lak ki a kélt szándékunk, hogy vissza- ff*los- Arraota ^ _____^ ^ #k.acs Lászlót, a januárban s zerezzük a nemet KeleteU. Megválasztott titkárt elhelyez- Igen, itt vannak. Él a németiek a községből, azóta pang az fasizmus, él a militarizmus, él «ifjúsági mozgalom, mert nem és fenyeget a német militariz-igondoskodtak másik titkárról, mus. Ezek után vajon ki ve- f Beszéltem sok olyan lánnyal és szí komolyan az NSZK béke-) fiúval, aki magát KISZ-tasnak szeretetéröl hangoztatott nyu-? vallja, de tagdíjat nem fizet, gáti kinyilatkoztatásokat? (? Helyes lenne, ha a KISZ Marcali Járási Bizottsága a helyi párt- és tanácsvezetőkkel közösen a lehető legsürgősebben tanácskozna e kérdésről, s lehetővé tennék a KlSZ-szerve- zet működését. Tarcsi József és Krasznai Emília, az igali alapszervezet titkára, illetve gazdasági felelőse arról panaszkodott, hogy a fiatalok sokszor több honaji késéssel veszik meg tagbélyo güket, így a vezetőség csak úgy tud a tagdíjjal elszámolni, hogy a bélyegek árát a közös pénzből hitelezi. Nem tartják meg a szervezeti szabályzat előírását, amely kimondja a progresszív tagdíjfizetést: mindenki egységesen 1 forintos bélyeget vásárol, noha vannak ezer forinton felüli fizetésű fiatalok, akiknek 2, az 1500 forintnál magasabb fize- tésűeknek pedig 4 forintos bélyeget kellene vásárolniuk. Igaz, hogy pénztárkönyvüket helyesen vezetik, ám bevételeikről bizonylatot felmutatni nem tudtak, és a pénztárkönyvükben kimutatott egyenleg sem egyezett tényleges készpénzükkel. Az utóbbi időben általában javult a KÍSZ-szervezetekben a gazdasági munka, ámbár még bőven akad tennivaló. A hibák egyik oka az, hogy az alapszervezetek nem kapnak elegendő' segítséget a járási1 KISZ-bizottságoktól, nem tanítják meg őket a pénztár- könyv, a számadások vezetésére. Pedig érdemes erre nagyobb gondot fordítani, mert ha a gazdasági munkában rend van, ezzel sok kétes találgatás és gyanúsítgatás kerülhető el, s ez maga is erősíti a KISZ- szervezet egységét, tekintélyét Halász János, a KISZ aktivá'