Somogyi Néplap, 1959. április (16. évfolyam, 76-100. szám)
1959-04-10 / 83. szám
Péntek, 1959. április 10. 6 SOMOGYI NÉPLAP Jegyzetek a tárgyalóteremből A szövetkezet vagyonának és az igazságnak védelmében•••/ Elhangzott az ítélet a Kaposvár és Vidéke Körzeti Finisénél kárt okozó bűnszövetkezet, Hegedűs Ferenc és társai bűnügyében. Sajnos, nem vehetjük megnyugodva tudomásul a bíróság ítéletét, mint olyant, mely a legmesszebbmenőkig eleget tett volna az igazság követelményeinek, s alkalmazta volna a törvény szigorát a bűnösökkel szemben. A 12 vádlott közül egyedül Hegedűs Ferenc elsőrendű vádlott kapott öthónapi börtön- és 2000 forint pénzbüntetést, raj'ta kívül öten kaptak 600 forinttól 5000 forintig terjedő pénzbüntetést, hat vádlottat pedig a bíróság" bűncselekmény és bizonyíték hiányában felmentett Az Ítéletet az okozott kárhoz viszonyítva túlságosan enyhének tartjuk, s ez nem csupán a mi véleményünk, ezt állítják a visszaéléseket felfedő járási és megyei népi ellenőrzési bizottság és az ügyet ismerő pártbizottságok, vád- és rendőrhatóságok is. A vádlottak, és a védelem arra hivatkoztak, hogy amikor a hivatalos árnál drágábban vásároltak fel kukoricát, s azt elcserélték borért, a népgazdaság érdekében cselekedtek. Ennek az érvelésnek a bíróság helyt is adott, melyet az ítélet is bizonyít. Az ellenforradalom után nehéz helyzetben volt országunk, s az állam által megállapított árak abban az időben — még jobban, mint máskor — szolgálták azt a célt, hogy megakadályozzák az inflációt. A kaposvári fmsz pedig a hivatalos árat felrúgva jóval többet fizetett az eladóknak, csak azért, hogy üzletet köthessen, a kukoricát borra cserélhesse arra valló hivatkozással, hogy a járás dolgozóit elláthassa borral. Szerintük égy ország gazdasági helyzetének szilárdságát nem azon mérik le, hogy lehet-e bort, fröccsöt kapni, hanem azon, hogy van-e elegendő húg, kenyér, zsír és más közszükségleti cikk. S az ellenforradalom után éppen ezek beszerzésére kellett volna a'fő erőt fordítani. Mert ha a kaposvári fmsz példáját követi a többi fmsz és más kereskedelmi szerv, és nemcsak a megyében, hanem az egész országban. akkor elkerülhetetlen lett volna az infláció. Arról nem is beszélve, hegy két vagon kukoricát csak 32 ezer forint ráfizetéssel tudtak eladni, s a vételi jegyek nélkül történő ^felvásárlás« bő alkalmat adott a visszaélésekre. Az fmsz néhány dolgozója a rendeleteket megsértve cefrét vásárolt fel. abból pálinkát főzetett. Ezért ugyan a pénzbün-, tetést megkapták, de — szerintünk — meg kell fizettetni velük a gépkocsihasználati díjat js, még ha azt "■visszfuvar- ként« végezték is. Mert ezt a példát követve az AKÖV dolgozói, ha üres gépkocsival jönnek vissza kiindulási helyükre, nyugodtan vállalhatnának saját zsebükre fuvarozást, hiszen ez a vállalatot úgysem károsítja. A bíróság bizonyítékok hiányában felmentette a szövetkezet ügyvezető elnökét, Fűzi Ferencet Pedig az ügyvezető elnök egy személyben felelős a szövetkezet vagyonáért, felelős mindenért, ami a szövetkezetnél történik. ő adott utasítást a kukorica magasabb áron történő felvásárlására, s tudnia kellett a pálinkafőzésnél történő visszaélésről is. S ha nem tudta az építkezéseket, a széna tárolását kellően ellenőrizni, szakértőkkel kellett volna azt megtetetnie. hogy a szövetkezet ne károsodjon. Nem azt kívánjuk, hogy akár Fűzi Ferenc, akár a többiek — ha nem bűnösök — börtönbe kerüljenek, megbüntessék őket. szétszakítsanak családokat, fiatalok jövőjét kettétörjék. De azt követeljük, hogy a bíróság olyan ítéletet szabjon ki, amely az okózött kárhoz — a csaknem 100 ezer forinthoz — viszonyítva sújtsa a bűnösöket. Szalai László Verseny a MÁV Fűtőházban A Kaposvári Fűtőháznál év eleje óta folyik a verseny. A pécsi igazgatóság területén a középnagyságú fűtőházak közül a kaposvári a legesélyesebb. A pártkongresszus tiszteletére folyamatos versenyt hirdettek március végén. A szűkszavú versenyfelhívásban öt pontban foglalták össze vállalásukat. Ezek között például 10 százalékos szén-, 8 százalékos gázolaj megtakarítás, a személy- és tehervonatok menetrend szerinti közlekedtetése szerepel. Ott található feladatként a fűtőházi gőztartások csökkentése, a mozdonyműhely részére pedig a futójavítások melletti időszakos javítások tervének száz százalékos teljesítése. Takarékossági felajánlás, hogy a szertári anyagokból minden még felhasználhatót visszajuttatnak. A pontok közt van, hogy 102 százalékra teljesítik a kocsik részlegvizsgálatának és javításának tervét, és balesetmentesen dolgoznak. Ezt a versenyvállalást nemcsak a felajánlásban lehet megtalálni, ez csak összefoglalása a mozdonyokra, mozdonyvezetőkre vagy a javítóműhelyeikben a brigádokra felbontott részletes munkafelajánlásoknak. Eddig még nem értékelték az eredményeket, nem telt el a felhívás óta egy hónap. Ugyanis a MÁV-nál minden hónapban értékelik a versenyt, de jó néhány napnak kell eltelnie, hogy teljes legyen a kép. A felajánlás különben sem volt könnyű. A 10 százalékos szénmegtakarítás például gyakorlatban azt jelenti, hogy egy év leforgása alatt 720 tonna szenet kell megtakarítani a Kaposvári Fűtőház dolgozóinak. Ez havi 60—62 tonna szenet jelent. Példaként lehet felhozni a mozdonyműhely felajánlását is. Országosan jó eredménynek számít, ha az időszakos gépjavításokat 95 százalékra teljesíti egy fűtőház. Tehát Kaposvár száz százalékos felajánlása, ha sikerül elérni a futó javítások mellett, kiemelkedő eredményt jelent majd. A fűtőház dolgozói nem kisebb eélt tűztek maguk elé, mint hogy az év első félévére elérik az élüzem szintet. A pécsi igazgatóság területén az elmúlt félévben egyedül a nagy- kanizsai fűtőház kapta meg ezt a büszke címet. A dolgozók munkája alapján megvan a remény arra, hogy a Kaposvári Fűtőház eléri célját Lóháton a Föld körül _4. N. Wing Jones, a brit légierők ezredese leszerelése után visszatért régi szenvedélyéhez, a lovagláshoz. Angliából most lóháton szándékszik hazatérni szülőföldjére, Uj- Zélandba... A nyugalmazott ezredes má.r keresztül lovagolt Franciaországon, most Olaszországon át folytatja útját. Az út további szakaszai: Jugoszlávia, Bulgária, Törökország, Perzsia, Afganisztán, Pakisztán, India, Ceylon, Ausztrália és végül Vj-Zéland, ahová két év múlva akar megérkezni. TAVASZI SÉTA Z ÖLDEN KÖDLENEK a szomorúfüzek, hangya fut a száraz avaron tétován, és egy virágkóró végén szárnyait próbálgatja egy lilahátú légy. Még hallgat a víz, hallgatnak űí partok, zuhogó fényben nyújtózkodik minden. Sétálunk. Kábult a fejünk a jó levegőtől és az álmositó langyos sugaraktól. Verseket idézünk a tavaszról, meg dudorászunk halkan, és ámultán csodáljuk a duzzadó rügyeket. Ekkor a bokrok közül felénk somfordái egy ragyogó szemű, barna foltos, fehér kutya, vékony lábain is gubancos a szőr, füleit hegyezi, és nagyon barátságosan szem- lélget minket, mi is öt. Úgy látszik, pillanatok alatt tisztába jött velünk, mert minden további nélkül hozzánk szegődik, és vígan poroszkál mellettünk. ' Egyre élénkebb lesz, ugrál előttünk, figyelmesen felénk hajtja a fejét ránk fülelve. Valóságai nevet a rászakadt nagy boldogságtól, hogy íme, kegyeinkbe fogadtuk. Próbaképpen eldobunk egy kavicsot, nyargal utána azon ■nyomban, és .már hozza is, szerényen a cipőm orrához teszi, és lihegve, szűkölve várja a további parancsot. Hát dobáljuk neki a kavicsot, a fadarabokat, ö meg hordja visz- sza rendre. Csuda jól szórakozunk, egyre inkább megszeretjük, már tervezgetünk is róla, hiszen látszik, hogy gazdátlan, és megfelezzük vele perecünket. Most már nem bir magával, nem is .tudja, hogyan fejezze ki háláját, szere- tétét, ragaszkodását. De jön velünk szemben egy öreg úr, tipegve, bottal, kalapja a -kezében. Átszellemült arccal lépeget a napsugárban, mikor kutyánk felemeli fejét, határozottan szigorú képet vág, halkan morrant, és mint a nyíl, neki az öreg úrnak, elkapja a nadrágszárát, és alaposan megrázza. Az kiabál kétségbeesve, hadonászik a botjával, mi meg megdermedünk. — Te, nem szabad, gyere ide azonnalf haszontalan! — kiabálunk összevissza. Szót is fogad, hozzánk fut, csóválja a farkát, és leül a legnagyobb lelkinyugalommal lábunk elé. — Maguké ez a kutya? — süvölt felénk a reszketős hang vésztjóslón. — A, dehogy. — Nem a miénk. — Nincs nekünk kutyánk, kérem szépen s— mentegetőzünk serényen, — Ne nézzenek engem bolondnak, még hazudnak is, szégyelljék magukat. Ha harapós, miért nincs megkötve? Szerencsére a nadrág nem szakadt el, és mi sűrű bocsánatkérések közepette, még mindig dermedten, útjára bocsátjuk a dohogó öreg urat. A kutya újra jön mellettünk, és boldogan, diadalmasan néz ránk. Nem tudunk rá haragudni, akármi történt is, hiszen mintha beszélni tudna, úgy megértjük, hogy imád bennünket, és ijne, megmutatta, hogy még a közelünkbe se enged senkit. Meg is hatódunk ekkora szeretettől és ragaszkodástól, és szerényen arra gondolunk, hogy csak jó emberek lehetünk, íme, hogy megérzi ezt egy kutyalélek. Egy anya jön félénk, két hosszúra■ nőtt csemetével gondtalanul. Kutyánk ismét nekiiramodik, és még mielőtt egy szót is szólhatnánk, sorba rázza kabátjukat, úgy kap bele a bokájukba, mint valami ízletes velőscsontba, hörög, vicsorog, szemei vérben forognak, mi meg sikoltozunk, üvöltözünk mindnyájan. Süt a nap, lel a hideg, az asszony fenyegetőzik, a két fiú hirtelen botokkal fegyverzi fel magát, majd elsüllyedünk. — Maguké ez a kutya? — hangzik felénk ismét, és feleletképpen a kutya azonnal a lábunkhoz telepszik, és onnan pislog szelíden. — Nem a miénk, kérem — mentegetőd2áink alázatosan. — Micsoda gyalázatosak, még hazudnak is, ripők népség, na majd adok én ezeknek — sikoltja a magából kikelt mama, és elrobognak. H ŰHA! ENNEK A FELE SEM TRÉFA, te kutya, és megbeszéljük vele, hogy ez helytelen, ezt mi nem kívánjuk, kevesebb barátsággal is beérjük, legyen csak szelíd, játékos, tiszteletteljes mindenkihez, ha meg akarja találni helyét a társadalomban. Nagyon figyelmesen meghallgat bennünket, bűnbánóan nyöszörög, megnyalja cipőnket, hogy mi végképpen ellágyulunk, hiszen szemmel láthatóan nem tehet a viselkedéséről, nem részesülhetett eddig szegény megfelelő nevelésben. Na, majd mi megneveljük! És ezután perceken belül megtámad egy szerelmespárt, egy veszekedő házaspárt, azután egy mélabús fináncot, és mikor éppen a boltosunkról szabja le a nadrágot, nekivágunk toronyiránt a bokroknak, menekülünk ész nélkül. Mivel már nem bírjuk tovább a rohanást szusz- szál, megállunk, és kissé meg is nyugszunk, na, végre megszabadultunk tőle, hát uram- fia, ott ül a hátunk megeti a legártatlanabb képpel, és szájában a fél kesztyűm. Állunk összetörve, és kanósali- tunk rá- kínunkban, mikor megérkezik rendőr élén a kárvallottak felbolydult darázshada, és nekünk esnek. — Ide, ide, biztos úr — kiabálja megvadulva a ránk vadászás lázában az öreg úr —, itt vannak, ezeké ez a dög. — Disznóság, nézzék a nadrágom! — Veszett1 kutya, le kell lőni! — Lője le, rendőr kartárs! — Maguké a kutya? — hangzik ismét, és ezt már a rendőr kérdezi. — Dehogy, kérem — rebegi egyikünk —, hogy tetszik ilyet gondolni, sohasem volt kutyánk. Még mentegetőznénk, de belénk fojtják a szót, úgy felzúdulnak. — Micsoda, nem szégyellik magukat? — Fúj, így hazudni, __ — Börtönbe velük! — Gyenge kifogás ez, kis- anyám, — Micsoda népség! — Reakciós banda. — Fizessék ki a nadrágom árát! — Nézzék meg a harisnya- mat, pedig valódi külföldi nylon, ilyet itt semmi pénzért nem kapni. — Anyuuuuuu, vérzik a bokám! — Orvost, orvost! — Hátha veszett, — Atyaúristen, Stefiké, mondd, nem iszonyodsz a víztől kisfiam? Na nézz rá, kisfiam a Balatonra, na, nézz rá, nem érzel semmit? — Anyuuuu, az enyém is vérzik! Akkorára nő a sírás és sikoltozás, átkozódás, és fe- nyegetődzés, és úgy hadonásznak az orrunk előtt, hogy megadással várjuk a hncselést, A ENDÖR nyugodtan előveszi noteszét, és komótosan felírja nevünket, címünket, majd a károsultak nevét és címét, miközben alig állunk a lábunkon, szédelgünk, szégyenkezünk a közutálatban, ezalatt pedig a minden bajok okozója, a vidám és csodálatos kutya olyan kutyahűséggel ül a lábunk előtt, hogy rakásra hazudtol bennünket minden tiltakozásunkkal. Csak akkor tűnik el nyomtalanul, mintha a föld nyelte volna el, mikor hazafelé bandukolunk megtörtén. Hajlamosak volnánk azt hinni, hogy csak a dzsinnek incselkedtek velünk azon a szép tavaszi napon, ha nem kellene holnap tárgyalásra menni, mert megkaptuk a hivatalos idézést Mihályi Margit A Patyolat korszerűen berendezett üzemében nagy a forgalom. a dolgozók igyekeznek a vállalási határidőt betartani, de néha a torlódás (jelenleg a rengeteg ballonkabát tisztítása és festése) miatt némi késéssel végzik el a mosást, vegytisztítást és festést. Februárban 457 mázsa ruhát mostak, 1500 vegytisztítást és 1100 festést végeztek. Az üzem vállal expressz-mo- sásí, festést és tisztítást is, ez 72 óra alatt készül el 30 százalék felárral. Óvári Ferenc vegytisztító ellenőrzi a gépből kiveti női kabátot. A 90 percig tricholoraethylen gőzben levő ruhák tökéletesen kitisztultak. (1, kép.) A nagyobb ruhadarabokat Orbán Józsefné és István Józsefné gőzmángorléval simítja. (2. kép.) A kitisztított és festett ruhákon az utolsó simításóiaí végzik, (3. kép.)
