Somogyi Néplap, 1959. április (16. évfolyam, 76-100. szám)
1959-04-07 / 80. szám
SOMOGYI NÉPLAP s Kedd, 1959. április 1. Fásítják az utcákat és a lapályosabb területeket a so- mogyvári erdészet dolgozói Pusztakovácsiban. 1000—1000 darab hársot, juhart és nyárfát ültetnek eL Képünkön: Kak- ri Györgyné és Szokoli Erzsébet hársfát ültetnek. I Bárdibükki ÚG rekord- termést akar eierni kukoricákéi A Bárdibüklki Állami Gazdaság hencsei üzemegységében 41 holdon tavaly rekord- # termést értek el hibridlkukori- cából: májusi morzsoltban szá- í mi sva 30 -mázsa 56 ikilót adott átlagosam egy hold föld. A Földművelésügyi Minisztérium felhívása alapján most kidolgozta a vezetőség azokat a tennivalókat, amelyekkel az idén is elérik ezt az eredményt A tervezett 160 holdnyi területet húsz holddal növelik, és a 35 centiméter mélyen szántott földben magágyat készítenék. A dúsított tőzegen és szervestrágyán kívül holdanként 5 mázsa foszfor, káli- és nitrogénműtrágyát adnak a földnek. A hibridvetőmagot 70—35 om-es kötésben vetik el, így egy-egy holdon tizennyolcezer tövet kapnak. A gabonatermelésben a terméseredmények növelését a gondos magágykészítésen kívül a műtmáigyaadagak emelésével kívánják előmozdítani. Míg tavaly holdanként kétszáznyolcvan kiló műtrágyát »használtak fel, az idén ezt U mennyiséget 350 kilóra J emelik. így búzából 10,5 má- izsa helyett 12-t, rozsból 9 »mázsa helyett 11-et, őszi ár- ipából 13 mázsa helyett 14-et férnek el holdanként. A verseny győztese: A LENGYELTÓTI FOTSZ MEGYÉNK FÖLDMŰVES-, Központi Vezetősége elnökhe- szerencsénk, hogy 9 év óta SZÖVETKEZETEI KÖZÜL lyettese, Horváth János, a van egy csupa szem, csupa fúl a múlt évben a legkiválóbb MÉSZÖV elnöke, Blénesi Bé-' elnökünk, a Karcsi. Fiatal, eredményt a Lengyeltóti és Vidél«* Körzeti Földtművesszö- vetkezet érte el. Jó munkájával elnyerte a szövetkezetek Országos Szövetsége Igazgatósága és a Kereskedelmi Pénzügyi és Vendéglátóipart Dolgozók Szakszervezete Központi Vezetősége vándorzászlaját és a »Kiváló földművesszövetkezet« címet, valamint a velejáró pénzjutalmat. — Lapunk április 2-i számában hírt adtunk erről a sikerről. Most pedig arról számolhatunk be, hogy átvették a megérdemelt jutalmukat és a megtisztelő kitüntetést... Vasárnap délelőtt van. Csakhamar benépesedik a lengyeltóti pártház ünnepélyesen feldíszített na-wterme. A megválasztott 115 küldött közül itt van 98. ök képviselik a közgyűlésen a szövetkezet 2593 fős tagságát. A székhely- községből, aztán Hács, Bu- zsák, Kisberény, Táska, Pusztaberény helységekből is megérkeztek a küldöttek. Az elnökségben foglal helyet Serfőző László, a SZÖVOSZ igazgatóságának tagja, Mészáros József, a KPVDSZ JÖ, HA TUDJAK A GAZDÄK! Porozzak, permetezzük a cukorrépát A cukorrépa tavaszi kártevői az enyhe tél után nagy mennyiségben jelentkeznek. Az első a répabolha. Kártétele a répa kicsi levelén tűszúráshoz hasonló, fehér pontként észlelhető. Nem szabad megvárni, amíg a fehér pontok elsizaporodnak, mert könnyen elkéshetünk a védekezéssel, hanem a kártétel kezdetekor azonnal porozzuk le répánkat kát. holdanként 10 kg HCH-val vagy Ni- kerollal. A porozás előzetes védekezésként is hasznos/ mert a répa kikelése előtt is pusztítja a Különféle kártevőket, /rmi- kor a répa sora már látható és répabarkót találunk, Dar- sinnial permetezzünk. Darsin- ból 100 liter vízre 1—1,5 kg-ot számítsunk, úgyhogy egy kát holdra 300 liter penmetlé jusson. Ügyeljünk arra, hogy a permetlét állandó mozgásban tartsuk a gépben. Az arzén ugyanis nem oldódik, hanem csak lebeg a vízben. Keverés, mozgatás nélkül az arzén az edény aljára ülepszik, és tiszta vizet permetezünk ki. Ha a permetezőgép nincs keverőkészülékkel ellátva, 10—15 lépésként rázzuk meg. Nagyobb táblánál célszerű a szegélyt több méter mélységben kétszeresen permetezni. Jó tapasztalataink vannak a répabankó elleni védekezésben a Nikerollal való porzással is. Jó, ha a holdanként kiszórandó mennyiséget 10 kiló fölé emeljük. Ajánlatos a múlt évi répaterületek leporzása is, mert a földben áttelelő rovarok innen indulnak az új rópaveté- sék felkeresésére. A cukorrépa nagy érték, minden körülmények között meg kell menteni az első vetést, különösen most, amikor korán sikerült elvetni és biztosítani a jó termés alapjait. A másodvetés drága is, és lerövidül a te- nyészidő, ezzel pedig csökken a terméskilátás. Varasdy Albert Aláírták a parkettaüzeni létesítéséről szóló megegyezést A decentralizációs iparpolitika következtében már megyénkben is több üzem fej- . lesztéséről, átszervezéséről adhattunk hírt. Üzemeink- száma most ismét szaporodik eggyel. Az Országos Tervhivatalban nemrég írták alá azt a megegyezést, amelyet egy kaposvári parkettaüzem létesítéséről kötöttek. A Tervhivatal figyelembe vette, hogy a megye mező- gazdaságában tért hódított a szocialista gazdálkodási mód. Javunkra döntötte el az üzem létesítése körül kialakult vitát az is, hogy Somogy kevésbé iparosodott megye, és az ipar decentralizálásának elve alapján elsősorban ilyen helyen kell üzemeket létrehozni. Az új üzem felépítésére több jjiil- lió forint beruházást biztosítottak. Arról már döntöttek, hogy a 400 főt foglalkoztató parkettagyár Kaposvárott kap helyet, és minden valószínűség szerint az erdőgazdaság üzemelteti. A telephelyet most jelölik ki, figyelembe véve a város- fejlesztést. A Bács megyei fgz-eket is segíti a Balaton- újhelyi ÁG A Balafconújhelyi Állami Gazdaság dolgozói a szakmai tanácsadáson kívül úgy is segítik a környék termelőszövetkezeteit, hogy a tavaszi munkák során vetőmagot és gépet adnak a vetés gyors befejezéséhez. Április 3-án fejezték be a balatonszabadi Uj Élet Termelő- szövetkezetben 100 hold aprómag vetését, s 200 mázsa szénát adtak a közös állatállomány részére. A kertészet pedig paradicsom- és paprikapalántákat nevel terven felül, hogy az igényeket kielégíthesse. A Bács megyei termelőszövetkezetek részére 250 ezer para- dícsompalántát nevelnek. Ezenfelül még 100 ezer paprika- és paradicsompalántát adnak azoknak az új somogyi közös gazdaságoknak, amelyek kertészettel is foglalkoznak. ÉLETEKET MENTETT 7Nem tétlenkednek a pogányszentpéteri : önkéntes tűzoltók A tavaszi rügyfakasztó, letet adó napfény kicsalo- , ’atja a gyerekeket a szabadba. Ilyenkor szokták azt mondani a felnőttek: »Nem lehet parancsolni nekik«. Nem csoda, hisz hosszú hónapokon át négy fal közé zárva várták azt az időt, amikor kimphetnek a napfényre, szaladgálhatnak, ugrálhatnak, kiabálhatnak, s azt a csöppnyi energiát, melyet lekötött birinük a tél. szilaj, vidám játékban oldják fel A mike-nagy álláspusztai Petőfi Tsz legelőjén két testvér, a 3 éves Magyar József és 6 éves nővére, Magyar Mária játszott egyetértésben és örömben, örültek, hogy futkározás közben erősebben simogatja arcukat a tavaszi szél, és talán úgy érezték, hogy egy kicsit az övék ez a gyepes legelő. Egyedül voltak, de mégsem teljesen egyedül, odébb, a legelő szélén Ander Imre pásztor őrizte a sertéseket, és gyönyörködött a két kibontakozó élet vidámságában. Kergetőztek a gyerekek, a kis Jóska elöl, utána Marika. A távolság egyre kisebb lett kettőjük között, érthető, hiszen a kipirult arcú kisfiú még nem vehette fel a versenyt a nála három évvel idősebb nővérével Hátrapillantott, hogy megnézze, mennyi előnye van. De apró lába nem állt meg erre az időre sem. Nekiütődött valaminek. Még látta nővére megdermedt arcát, aztán zuhant lefelé. S a viz csobbanva csapott össze feje feledt. Nem nézett előre, s a játék hevében nem vette észre, hogy nyílegyenesen a legelő kútja felé tart. És már késő volt. Marika egy pillanatra megkövültén nézett eltűnt öccse után. »Megmenteni«, ez hasított agyába, rohant a kúthoz, és gondolkodás nélkül ugrott Jóska után, hogy segítsen rajta.. A pásztor, aki mindezt látta, már nem akadályozhatta meg a kislány vakmerő tettét. Futott a szerencsétlenség helyére, s a csöndet felverte messze- hangzó segélykiáltásával. A sudárfán kapaszkodva kúszott le a kútba. A jéghideg víz a nyakáig ért, de megbírta vetni lábát. A két összefázott, elálélt gyermeket kiemelte a vízből, a vállára rakta, s mivel kimenni nem bírt, várta, hogy megjöjjön a segítség. Csordás István tsz- fogatas hallotta meg hívó szavát. Neki sikerült a két gyermeket felhúzni, de Ander Imrét nem bírta. kiemelni a vízből. Csordás Istvánt apósa indult veje keresésére, s csak kettőjük ereje volt elég ahhoz, hogy a megdermedt, életmentő sertéspásztort kihúzzák a kút- ból. Ma már mindhárman egészségesek. Talán a két gyermek még nem tudja értékelni Ander bácsi tettét, de szüleik, s akik hallottak az esetről, tudják, hogy az emberség, az erény legnemesebbje csillant meg a sertéspásztor bátor cselekedetében, életeket mentett. Vörös Marta j Vasárnap reggel. A falu | felett egyre ritkuló köd ter- jjeng, napfény csillog-vülog a t füvek apró harmatkristályain, t Valamelyik magaslatról kürt »rivallgása száll a falu felett: ♦ gyülekezőre hívja a falu ön- I kéntes tűzoltóit. Szinte per- ícek alatt együtt van a csapat. ♦ Az egyensapkás tűzoltópa- j ranesnok, Koőela Jenő szól: t — Ismertetem először a mai ♦ foglalkozás tárgyát: a kettes | raj gyakorolja a verseny ; anyagát, az egyes megtölti ♦ vízzel a lajtot, a hármas raj j pedig csinál egy hidat. ♦ Kigördül a lajt és a feesI kendő, kezdődik a parancs végrehajtása, a gyakorlat. Az úton zörögve gurul a lajt az új szivattyús kúthoz, gyors ♦ kezek kigöngyölítenek egy i tömlőt, s máris nyomják a | vizet. A másik raj két tagja * hatalmas gerendát cipel a haltán. A földre dobják, j szével négyfelé hasítják, ho- * mokot hordanak, ásóval helyet készítenek — jó félóra múlva készen áll a híd. Ed- aig ugyanis a szolgálatra kirendelt kocsik a felborulás veszélyével fenyegetve voltak kénytelenek az árkon keresztül szolgálati helyükre menni. Ez idő alatt a kettes raj | tagjai Kodela Jenő vezetésé- | vei az előírt anyagot gyako- ♦ rolják. Feszes »vigyázz«-ban S állnak, látszik, minden ideg- t szálukkal arra törekednek, I hogy minél jobban sikerüljön | a gyakorlat. Elhangzik a »raj- % ta« vezényszó, és a hat tűzoltó ügyes mozdulatokkal szereli fel a kocsifecskendőt, a — Huszonnégy másodperc — mondja a parancsnok elvtárs, aki stopperrel mérte az időt. — Kitűnő eredmény, hibapont nélkül. A falusi ön- ■s tűzoltók májusban tar- 1 j járási versenyére készülnek, s szeretnének jó helyezést elérni. Tíz óra tájt befejeződik a gyakorlat. A pogányszentpéterieknek meg is lesz az esélyük a sikerre. Novak Ferenc levelező la, a KPVDSZ meavei bizottságának elnöke. Nemes János, az MSZMP Fonyódi Járási Bizottságának titkára. Bagó. Gyula járási tanácselnök és Cseri Ferenc, az FJK elnöke. Igen, az országos, a megyei, a járási szervek vezetői is eljöttek erre, a helyi fmsz életében kiemelkedő ünnepi eseményre, hogy részesei legyenek a lengyeltótiak kitüntetés adta örömének, s felszólalásaikban tanácsot adjanak a kivívott sikerek megszilárdításához, a jóhírnév öregbítéséhez. Szován Károly ügyvezető részletesen elemzi beszámolójában a múlt esztendő gazdálkodását. Arról ad számot, hogy a földművesszövetkezet mit tett hármas feladata megoldásáért: a falu áruellátásáért, a mezőgazdasági termeltetésért és a mező- gazdaság szocialista átszervezéséért. Nem arról van szó, mintha minden magától,' zökkenő nélkül és kifogástalanul ment volna, de. .. És ez a »de« egy beszédes számadattal folytatódik: a nehézségek, fogyatékosságok ellenére 793 352 forint tiszta nyereséget könyvelhettek el. SOK-E EZ A PÉNZ, avagy kevés-e? Mérnünk kell valamihez az összeget. Van mérce. Ezt az FJK-elnöke mutatja meg. A fonyódi járás 9 szövetkezetének éves nyereségterve 1,6 millió forintot írt elő. Ebből Lengyeltóti csaknem ugyanennyit teljesített, mint a többi nyolc* fmsz együttvéve! Nos, így már érthető, miért éppen itt van ma ez az ünnepség. A mintegy 800 ezres jövedelem ugyanis nemcsak járási, hanem megyei, sőt országos szinten is kimagasló. Nem váratlan kiugrással van dolgunk, hanem hosszú évék munkája vetette meg a mai ünnepség alapját. 1950 óta eddig összesen 4,2 millió jövedelme származott a lengyeltóti földműves- szövetkezetnek. A számok, könyvelési tételek felsorolása helyett emberek elismerő szavait vetem papírra. Gács István párttitkár és Csendőr Vince sz. b.-elnök, aki április í-e óta a balaton- lellei fmsz igazgatóságának elnöke — szerint az eredmények egyik összetevője az, hogy a földművesszövetkezet vezetősége minden intézkedésében benne van a tagság, a pártszervezet, a szakszervezet együttes akarata. A JÁRÁSI TANÁCSELNÖK két dologban látja az eredmények magyarázatát. Egyrészt kialakult a becsületes, állandó, dolgozó-gárda, másrészt nagy tapasztalattal rendelkezik a szilárd alapokon nyugvó helyi vezetés. A 66 esztendős Dávid Gáspár bácsi, az fmsz alapító tagja, a felügyelő bizottság elnöke megtoldja e szavakat. — Az a de jól érti a dolgát. Itt született a falunkban, s ad az idősebbek tanácsára- Csendes beszédű, de nem nézi el a rendetlenséget. Jó segítőtársa Apáti István, a kiskereskedelmi üzemágvezető. Sokszor voltam vele ellenőrizni. Nem lehet ám bekötni a szemét! Benéz a raktár minden zugába, »kifötri« a pult alját, és ha hibát lát, nem gorombán ugyan, de »simán« megmondogat a boltosnak. Horváth D. Mihály főkönyvelőről is másokról is csupa dicsérő szót hallok. Lám, ahol ilyen összeforrott és összeszokott, begyakorlott ve- ztetőség van az élen, ott nem az a fő gond, hogy miképpen magyarázzák meg a tagságnak — mérlegzáró közgyűlésen — a veszteség okát. A lengyeltótiak azon törik a fejüket, hogy a 199 ezer forint részjegyre és a vásárlásra járó visszatérítést igazságosan osszák el. Sőt most újfajta juttatással is megismerkednek: 51 ezer forint nyereségrészesedést osztanak el a dolgozók között, kinek-kinek érdeme szerint. Nálunk, szocializmust építő országban immáron hagyománya van a derekas munka erkölcsi és anyagi megbecsülésének. Ennek az elvnek a megvalósulásaiként tűzik Szován Károly és Csondor Vince mellére a »Kiváló dolgozó» jelvényt, s adják kezükbe a velejáró pénzjutalmat Mások kitüntető oklevelet vagy egykét százast kapnak. Konyecsni Jenő agronómus például azért veszi át jutalmát, mert jól megszervezte a mező- gazdasági üzemág munkáját, és ezen a tavaszon hathatós szakmai segítséget adott a Szöllősgyörck szövetkezeti községben a Kossuth Tsz éves terve elkészítéséhez. A szakszervezeti bizottság 5 jól dolgozó tagja — akik a munkaversenyben példát mutattak — ingyenes üdülési beutalót vesz kezébe. AZ ÉLET MEGY TOVÁBB. Nem volna helyes sütkérezni a kivívott eredmények dicsfényében — új feladatok várnak megoldásra. Hidmázsa kell a TÜZÉP-teleore; a hácsi új boltot be kell rendezni; Buzsákon szórakozási lehetőséget kérnek az emberek; a szövetkezés legmagasabb formájának térhódítását is segítenie kell az fmsz-nek, amint ezt a járási párttitkár és a MÉSZÖV elnöke is hangsúlyozták. Igen, e tennivalók is hozzátartoznak a tervek valónaváltásáihoz. — ügy dolgozunk ebben az évben — határozták el a küldöttgyűlésen —, hogy ezt a zászlót megőrizzük, s megszerezzük mellé a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlaját. — Az ünnepségen senki sem akadt, aki ne tapssal fogadta volna a lengyeltótiak eme újabb nekigyürkőaéséről szóló fogadalmát. Kutas József 386 ezer forint nyereségrészesedést osztottak a Barcsi Fűrészüzemben (Tudósítónktól.) j A járási művelődési ház ünnepi díszbe öltözött nagy-1 termében gyűltek össze a va csaknem 2 millió forinttal több tiszta nyereséget adtak a népgazdaságnak. A szocialista bérezési elv — mindenki- Rarcsi Fűrészüzem dolgozói, ne^ munkája szerint to- hogy átvegyék az 1958-as tér- vábbi szélesítését jelenti a szabá386 000 forint nyereségrészesedést. A majd négyszáz dolgozó, a családtagok és az érdeklődők zsúfolásig megtöltötték a nagytermet. A művelőnyereségrészesedést lyozó rendelet. Ennek az elvnek szem előtt tartásával határozott úgy az üzemi tanács, az üzem vezetősége, hogy mindazoknak és dési ház a népművelési mun- olyan mértékben osztják fel kába is mindjobban bekap- ezt az összeget, amilyen mér- csolódó üzemi bizottság és az tékben az egyes dolgozók hozüzem dolgozói részére »kulturális »nyereségrészesedésként« rövid műsort adott. Ezután Pandur Ferenc ü. b.-el- nök üdvözölte a megjelenteket, majd Szabó János elvtárs, a Fűrészüzem igazgatója ismertette, hogy milyen eredmények tették lehetővé a nyereségrészesedés kifizetését. Az üzem dolgozói az 1958-as termelési tervet 112 százalékra tömlőket beidepzett mozdula-1 teljesítették. Ez annyit is je- tokkal kapcsolják össze. [lent, hogy 1957-hez viszonyítzájárultak a vállalat gazdaságos munkájához. Az egész évet végigdolgozó 360 munkás átlagosan havi fizetése 75 százalékának megfelelő ösz- szegű nyereségrészesedést kapott Ennek körülbelül felét készpénzben, a másik felét takarékbetétkönyvben adták ki, amint Szabó elvtárs indoklásul- hozzáfűzte: egyrészt azért, hogy a dolgozókat takarékosságra szoktassák, másrészt azért is, hogy »könnyebb legyen az asszonnyal elszámolná. ..« A szocialista bérezési elv megvalósítását jelenti az is, hogy különböző százalékú levonást alkalmaznak azoknál a dolgozóknál, akik a munkafegyelem megsértése miatt fegyelmi eljárásban részesültek.. Egy napi igazolatlan mulasztás 10 százalék levonását vonja maga után. így például Molnár Istvántól 8 napi igazolatlan mulasztás miatt 80 százalékot vontak le, s ezért 950 forint helyett 200 forint nyereségrészesedést kapott Az idei első negyedévi tervét az üzem 100 százalékra teljesítette. A pártkongresz- szus tiszteletére indított munkaversenyhez a Barcsi Fűrészüzem is csatlakozott. A vállalások teljesítése az alapja az idei tervek teljesítésének, a jövő évi nyereségrészesedéa neik is.
