Somogyi Néplap, 1959. április (16. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-04 / 79. szám

SOMOGYI NÉPLAP Szombat, 1959. április 4. 5 Szép eredményeket értek el a fásításban a Közép-Somogyi Erdőgazdaság körzetében A jövedelmező gazdálkodás y útján Nemrégiben értekezletet tar­tott a Közép-Somogyi Állami Erdőgazdaság tizenöt község fásítási felelőseinek részvételé­vel. A megbeszélésen az erdőn kívüli fásítás problémáiról volt szó. A községekben az utak, fo­lyópartok mellett, legelőkön van még tennivaló, sok hektár­nyi terület hever parlagon. A Közép-Somogyi Erdőgazdaság mintegy 29 falu határában 152 hektár erdőnek megfelelő terü­let fásítását segíti. Fasoros fá­sítás utak mellett, mezővédő erdősávok létesítése stb. Az (Tudósítónktól) A Nagyatádi Járási Tanács legutóbbi ülésén Hegedűs De­zső járási főagronómus tartott beszámolót a tavaszi mezőgaz­dasági munkák állásáról. Be­vezetőként elmondotta, hogy a járás földterületének 30 szá­zaléka már szocialista szek­torhoz tartozik. A termelőszö­vetkezetekben mindenütt leg­fontosabb feladatuknak tar­tották az időszerű munkák beindítását. Központi keretből és a tagoktól biztosították a szükséges vetőmagokat. 140 mázsa zab és 80 mázsa árpa vetőmagot adtak a tsz-eknek. Hibridkukoricából korlátlan mennyiséget tudtak biztosíta­ni. A pillangósvirágú takar­mánynövények magjainak be­szerzése okozott kisebb gon­dot Ugyanis a meglévő mag­vak arankafertőzöttek voltak, és az egész szükségletet köz­ponti anyagból kellett biztosí­tani. A tsz-ek részére mintegy hatvan mázsa aprómagvat jut­tattak. Az igényelt mennyisé­gű műtrágya leszállítása meg­történt. A járás termelőszö­vetkezetei 4 ezer mázsa mű­trágyát igényeltek.* Elmondotta a főagronómus azt is, hogy a járás valameny- nyi szövetkezetében elkészitet­ehhez szükséges suhángot és facsemetét díjmentesen bizto­sítja a gazdaság. Az elgondolás valóra váltásáért a fásítási fe­lelősök, a tanácsok és a KISZ- szervezefek tehetnek a legtöb­bet. Somogyaszalóban F i n t a József irányításával hat hektárt ültettek be a kiszesek. Bőszénfán Salamon Ist­ván nyugdíjas erdész dirigálta a telepítést. A munkálatokban csak KISZ-tagok vettek részt. Az ő érdemük, hogy két és fél hektár földön rövidesen árnyé­kot vetnek a lombok. V é g h ték a termelési terveket, elő- terveket és a költségvetéseket is. Minden tsz-ben kialakítot­ták a munkacsapatokat, brigá­dokat. A tavaszi munkák most már zökkenőmentesen halad­nak. A tervezett ezer holdas felülvetésnek már több mint felét elvégezték. A zabot min­denütt a földbe tették. A csil­lagfürtből 133, zabból 672, vö­rösheréből 381, egyéb pillan­gósvirágúból 117, borsóból 41, cukorrépából 22 holdon végez­tek a vetéssel. A szövetkeze­tek eddig 1200 mázsa műtrá­gyát használtak fel. Ezután Hegedűs Dezső az egyéni parasztok munkájáról tájékoztatta a tariácstagságot Az egyénileg dolgozó parasz­tok is mindenütt hozzáláttak a tavaszi munkákhoz. A köz­ségi tanácsüléseken megvitat­ták a legsürgősebb tennivaló­kat, és azt ismertették a la­kossággal. A határszemlék azt bizonyítják, hogy a tavaszi munkák állása kielégítő, az is­tálló- és műtrágya felhaszná­lása is megfelelő. A gépi munkákról szólva el­mondotta a főagronómus, hogy a gépállomások elsősorban a tsz-ek igényeit elégítik ki. A megmaradó szabad kapacitást az egyéni gazdák vehetik igénybe. J ó z s e f kadarkúti fásítási fe­lelős alapos szervezését és szor­galmát dicséri a 26 hektárnyi befásított terület. Két iközségi tanács. a böhö- nyei és a kaposfüredi kiváló munkájukért emlékplakettet és 500—500 forint pénzjutalmat kaptak. A pénzt a faültetésben részt vevő KISZ-fiatalok kö­zött osztják majd szét. Több fásítási felelős kapott'okleve­let, jelvényt és pénzjutalmat: Nemes Jánost (Böhönye), Salamon 1stv án t (Bő- szénfa), Bíró Györgyöt (Kaposfüred) oklevéllel tüntet­ték ki és 300, illetve 200 forint jutalomban részesítették őket. Márton Irén (Jákó), Tar György (Nagybajom) jel­vényt és 300—300, F in ta Jó­zsef (Somogyaszaló), Vörös József (Juta) pedig jelvényt és 200—200 forint jutalmat kaptak. Az értekezlet befejezése után a résztvevők megtekintették Jután az 1955—56-os gazdasági évben 1-éVsííett mezővédő er- dősávot. Itt Nagy Miklós, a szentbalázsi erdészet vezető­je tartott előadást. A fásítási felelősöknek és a falu vezetőinek a jövőben is meg kell ragadniuk minden al­kalmat az utak, folyók mellet­ti területek, legelőik beültetésé­re és mező védő erdősávok lé­tesítésére. Közös ügy, országos ügy a fásítás is. Idgs kisiparosok kitüntetése Április 4-e alkalmából a KIOSZ k'tilntetésben részesítene azokat a ma is dolgozó kisiparosokat, akik SO éve vagy ennél hosszabb idő óta rendelkeznek ipartgazolvány- nyal. Az —50 éves kisipari mun­kásságért« feliratú jelvényt és ok­levelet Somogybán hat kisiparos, illetve az íparigazolványt megtartó özvegye kapta mesr. Kaposvárott a KIOSZ küldöttei adták át a kitüntetést P a p p Já­nos hangszerkész'ifinek és Pét­re Ernő cipész özvegyének. A megve falvaiban a helyi tanácsok vezetői nyújtották át a jelvényt és oklevelet Bolhán Berkiek S á n­A mezőgazdaság szocialis­ta átalakításának idő­szakában hatványozott gazda­sági és politikai feladat vár az állami gazdaságokra. E tevé­kenységben a mi gazdaságunk évről évre mind eredménye­sebben vesz részt. Minthogy az alakulástól fogva én vagyok gazdaságunk igazgatója, így módomban áll lemérni egy év­tizedes előrehaladásunkat, s főleg az utóbbi esztendőkben elért fejlődésünket. Mindössze 170 hold területen alakult meg gazdaságunk. A kezdeti időszakban egyetlen géppel, állattal sem rendelkez­tünk. Ma 6000 holdunk van, és ennek, megfelelő a gépparkunk és állatállományunk. A terület kisiparcellákból tevődött össze, állatainkat itf-ott vásároltuk, gépeink kezdetben régiek, szin­te alig használhatók voltak. Az ipari munkásság csakha­mar segítségünkre sietett kor­szerű erő- és munkagépek gyártásával és juttatásával. Ez adott hitet és erőt ahhoz, hogy bízzunk a jövőben. Min­den erőnket, tudásunkat gaz­daságunk korszerű nagyüzem­mé való fejlesztésére összpon­tosítottuk. Szétszórt földingat­lanainkat tagosítással és föld­cserével összevontuk, kialakí­tottuk saját állatállományun­kat, rögzítettük a termelési egységek okszerű helyét és ter­melési arányát. Kormányunk fokozatosan biztosította az épület- és gépberuházásokat az ország anyagi erejéhez mérten. Ekkor vált lehetővé, hogy a már meglevő kislétszámú mun­kásgárda mellé erős és iól fel­készült, akarni tucó, széles te­rületet átfoeó munkáskollektí­vát hozzunk létre. E célkitűzé­sünk nagyon hamar — bár nem könnyen — megvalósult. Ez a kollektíva képes volt arra is. hogy a salát soraiból meg­válassza, illetve kinevelje a gazdaság vezetőségét. Ma már megszűnt az az állapot, ami az első éveket jellemezte: a mun­kásvándorlás. Jelenlegi do! go­h o r cioésznek, S z a- , , r <■ n bó József borbélynak, Po- WUlk -l? százaléka tíz. 30 «zá­tonyban Gyors! Pál kovács öj- zaíéka ntrole-kilenc éve van a veséének és Torma Jó­zsef kovács kisiparosnak. i gazdaságnál. Jól haladnak a tavaszi mezőgazdasági munkák a nagyatádi járásban kezdeti 8 i k ere k e r ny e u $ a ép Még tova sem szállt az ala­kuló gyűlés ünnepi hangulata, Mernye szövetkezeti községre máris rávirradtak a dolgos hétköznapok. Az első közös tett a vetőmag összeszedése volt. Dobszó útján adta a tag­ság tudtára a vezetőség, hogy az iskolaépület egyik helyiségében gyűjtik az aprci- magvakat. Balogh Gyula bácsi — akit régi foglalkozása utáft ma is majorgazdának titulál­nak — alig győzte mérni, könyvelni a behozott mennyi­séget. Egy nap alatt 18 q lóhere- és lucernamagot vett át. Ez kevésnek bizonyult a szükség­lethez képest. Újabb dobszó, újabb gyűjtemény. Ebből már jutott Szentgáloskérnek is köl­csönbe 3 mázsa. Az alakulás másnapján nagyot néztek a szentmik- lósiak, amikor megkapták az üzenetet: jöjjenek a faluba műtrágyáért. Szuperfoszfátból és kálisóból 24 mázsát vihet­tek el szétszórni rétjeikre. Mert ők is a nagy család, az egész községet átfogó Március 15 Tsz kötelékébe tartoznak. A központi készletből érkezett árpából, zabból 29 mázsa ment a kis településre, ezzel kez­dődhetett a vetés. Csakhamar összegyűlt a kel­lő mennyiségű tavaszi kalá­szos vetőmagja is. Készült a vetőágy. Fogat fogatot ért a mezőn, a négy traktor huppo- gott csaknem éjjel nappal. Rácz Ferenc odasuttyantott néhányat a két feketének, az­tán naponta 1700 négyszög­ölet felszántott az eke. Gábor Károly lemaradt a versenyben, pedig neki is jó lovai vannak: 1200-nál többre ríem tudta vinni. Ha már a fogatoknál tar­tunk, mondjuk meg, hogy 311 lovat tartanak a szövetkezeti községben. Ebből 250 kell a közösnek, a többin túladnak. A télre 75 pár marad meg, mert 37 forintért szántja a gép a föld holdját, s két ló takarmányán megél három nagyon jó tehén, amely napi 60 liter tejet ad. Csak érthető, hogy mernyén minden gon­dolkodás nélkül sorolják eze­ket az adatokat, hiszen eb­ben az állattenyésztő községben mindig is nagyobb becsbén tartottak a hasított körműe-i két, mint a patásokat. Az ezüstkalászos tanfolyam évadzáró foglalkozásán vita támadt a mindennapi gyakor­latról. Király Lajos, a Kapos­vári Mezőgazdasági Techni­kum szaktanára egyre magya­rázta: »Leghasznosabb a nyár­végi és koraőszi istállótrágyá­zás.« A hallgatók rávágták: »Mi pedig nem várunk augusztusig, hanem most ki­hordjuk az összes trágyát.« Az előadó végül is így tett pontot a véleménycsere végé­re: — Azért én is azt tartom, hogy jobb, ha nem ,a telepen, hanem a földben lesz tavasz­tól őszig a most meglevő trá­gya. — Ki is tisztultak a mer- nyei udvarok az elmúlt he­tekben. Kétszázötven holdon szántottak alá 170—170 má­zsa szervestrágyát ezen a tava­szon. A legtöbbet Varga Lász­ló zetoros fuvarozta ki a me­zőre. Részt követeltek maguknak a munkából az asszonyok is: teregették a trágyát és szórták a pétisót hétszáz hold őszi ^kalászosra. Kicsit össze is szólalkodtak, mivel az egyik brigád átment a másik terüle­tére. Lelkére kötötték a veze­tőségnek: ne engedje meg, hogy például a 120 hold cu­korrépa, kapálásakor bárki is ítlépje a brigad-határt! A gépállomás környékén so­rolnak a tavaszi kalászosok. Ezek földjén is, meg a közbe­ékelt ősziekén is bújik a lóhe­re és lucerna. Szentmiklós ha­tárában 50 holdon végeztek felülvetést. összesen 500 hol­don lesz új pillangós takar­mánya a szövetkezetnek. Eb­ből már látszik az ’ állatte­nyésztés felkarolására irányu­ló határozott törekvés. Egye­lőre 70 tehenet, 80 tinót, 40 üszőt visznek be a közösbe. Augusztusban pedig visznek 50 hasasüszőt. Hol helyezik el az állato­kat? A tervvel már elkészült a vezetőség. Hárságj/i János elnök részletesen elmondja az építési programot. — Az idén és jövőre kialakul a majo­runk. Egy száz férőhelyes is­tállót elkészítünk ebben az év­ben állami beruházással. Az 50 vagonos magtárhoz szüksé­ges szénporos téglát mi éget­jük ki. A 100 vagonos górénk csővázas megoldású lesz. Mi­előtt e létesítmények elkészül­nének, átalakítással teremtünk férőhelyet álla­tainknak. Kaptunk egy 50x9 méteres lábaspajtát. Befala­zásához 45 ezer tégla kell. Ez meg is lesz: ami romos épület van a faluban, azt elbontjuk, és anyagát ide használjuk fel. 50—60 állat elfér ebben az épületben. Először teheneket kötünk a jászlakhoz. Később pedig megfér benne a marha­utánpótlás, 70—80 növendék­üsző. A szövetkezet nyolc kőmű­vesének más munkája is akad. Az iskolaudvarban‘levő istál­ló tatarozásával 50 növendék­marha jut a közös födél alá. (A jövőben magtárrá alakítják majd az istállót.) Az erdészet­nél rövidesen 40 pár ló kap szállást. Javós László portáján is körülnéztek már a tsz ipa­rosai: két közfalat kell kidob­ni a ló- és szarvasmarhaistálló közül, s a két épületet összekö­tő pajta deszkafalát téglával helyettesíteni, és vezethetnek ide 37 növendékmarhát. A tél végén alakult szövet­kezeti községgé Mernye. A kö­zös gazdálkodásnak ez a rövid időszaka máris sok sikert és még több hasznos tervet ered­ményezett. A sikerek is, a ter­vek is az embereket dicsérik, a falu szorgalmas, értelmes dolgozó parasztjait, akik bát­ran összekötötték sorsukat a haladással. Előbbre léptek, ki­dobták parcelláik mesgyeka- róit, hogy a falu népének tu­dása, akarata egyetlen eres egésszé kovácsolódva jobb, könnyebb életet teremtsen a községben. Ha valaKi tágra- nyílt szemmel figyelte Mernye 1959-es tavaszát, meglátta és még inkább megérezte a szö­vetkezetben egymásra talált paraszttársak összefogását, boldog szívdobbanását. Egy falu négy és félezer holdas határában 370 család egy cél­ért emelte munkára dolgos kezét. És hogy ilyen szerve­zetten, szinte kezdeti zökke­nők nélkül indult rneg a Már­cius 15 Tsz életműködése, az is a tagság józan megfontolá­sára vall: a jók közül is a leg­jobbakat emelte vezetői tiszt­ségre. Hárságyi János elnök, Sziics János, Juhász István, Lovas István, Leitner János, Balogh Gyula, Németh József, Kiss Lajos, Horváth Lajos, farkas Gyula és a többi ve­zetőségi tag, brigád- és mun­kacsapatvezető egytől egyig olyan egyéni gazda volt, akik­re felnézett, és akiket ma is bizton követ az egész falú. Hozzáértő, szorgalmas tagság s a vezetők és vezetettek egyetértése — ez a záloga Mernye szövetkezeti község népe boldogulásának. Kutas József A z 1954-es év volt az utol-’ pal ajándékozzák meg az idő­sé, amikor az éves mér- sebbeket, s a termelésben is legbeszámoló alkalmával azt példásan megállják helyüket, kellett indokolnom, hogy »ezért| Ismerjük 1950. évi fervfel- és e - >t termeltünk deficitet«, adatainkat. Most van folya- 1955-től kezdve évi mérlegünk maiban azoknak az intézkedé- a tervhez viszonyítva mindig seknek a kidolgozása, amelyek eredményjavulást mutatott., bizonyítják, hogy ezt az évet is 1958-ban majd 3 millió forint eredménnyel zárjuk. Dolgozó­eredményjavulásunk volt, s ezen belül 1 200 000 forint tisz­ta jövedelmet értünk el. Tehát fokozatosan erősödik, izmoso­dik gazdaságunk. Úgy érzem, hogy a Nagybaráti Állami Gaz­daság a pártunk és kormá­nyunk által megadott célkitű­zéseket mindinkább kezdi megvalósítani. E helyes gazda­ságpolitikára a gazdaság mun­káskollektívája tettekkel vála­szolt. Ennek megvannak, meg- lettek mind a személyi, mind az erkölcsi és anyagi feltételei és előnyei. A rendelkezésünkre álló béralapon és természetbeni járandóságokon felül a koráb­bi években is elég nagy össze­gű jutalmakat és prémiumokat tudtunk adni a jól dolgozók­nak. Az 1957-és év eredményei után átlagosan háromheti ke­resetnek megfelelő nyereségréL szesedést osztottunk. Ez arra serkentette dolgozóinkat, hogy az 1958-as gazdasági évet még jobb eredménnyel zárjuk. Ez sikerült is. Az 1958-as év ered­ményei után már egyhavi ke­resetnek megfelelő összegű nyereségrészesedést osztunk ma, felszabadulásunk 14. év­fordulóján. G azdaságunkban érvényre juttattuk az anyagi ér­dekeltség elvét, amely nagy hajtóereje a termelés növe’ésé- nek. Napról napra tapasztalha­tó dolgozóink fejlődése, s ezzel egyidejűleg növekednek az igé­nyeik is. Az igények kielégíté­sére biztosítottuk a feltételeket. Jó a gazdaságban az étkezési tehetőség, tanulhat, sportolhat ki-ki a kedve szerint, a dolgo­zók rendelkezésére áll a rádió, a televízió és sok egyéb olyan, amire a kapitalizmus idején gondolni se mertünk volna. Ma már villany, vízvezeték, műút, iskola, közművesített lakások, konszern kultúrterem van gaz­daságunkban. Pártszervezet ünk nők nagy része van gazdasági eredmé­nyeink elérésében. Meg tudta találni a kapcsolatot a töme­gekkel. Bátran fordulnak hoz­zá egyéni, családi vagy közös problémáikkal. Fontos szerepe van- az. eredményességben szakszervezeti bizottságunknak is, amely jól mozgósít a ter- me’és érdekében. Határozottan védi a dolgozók jogait és ér­dekeit. Nincs a gazdaságban olyan állandó dolgozó, aki ne 'enne szakszervezeti tag. Örömmel említem gazdasá­gunk ifjúságát. Nem tudnék elegendő köszönő kifejezést használni lelkes segítőkész,sé- gükért. Együtt vannak a gaz­dasággal minden időben, igen sok örvendetes órával és nap­ink lelkesen veszik ki részüket az intézkedések kidolgozásából, és bizakodva indulnak a kije­lölt úton. E feladatok mellett hathatós segítséget adunk fia­tal testvérünknek, Bolhás ter­melőszövetkezeti községnek. Ott voltunk a termelőszövetke­zet létrehozásánál, s mellette maradunk mindaddig, amíg megszilárdul. Crőnkhöz mérten ellátjuk *- tanácsokkal, vetőmag­gal és tenyészállattal. Persze, az anyagi juttatást megfelelő térítés ellenében adjuk. Ez ideig 30 tenyészérett kocasül­dőt (fehérhús), szükséglet sze­rinti mennyiségű aprómagvat, takarmány kölcsönt, valamint 20 holdra elegendő vetőburgo­nyát adtunk át. A jövőben té- nyészüszek és jerke toklyek át­adásával segítjük Bolhás szö­vetkezeti községet. Az 1959-es még jobb eredmé­nyek elérésének megvannak a biztosítékai. Talajaink termő­erejét fokozni tikijuk, mivel kialakult a területünk. Megta­láltuk a mi viszonyainkra leg­alkalmasabb növényféleségeiket és ezek termesztéséhez meg­vannak a hozzáértő embereink. Sikerült eltávolítani a még itt— ott jelentkező konzervatív né­zeteket, a haladó agro- és zoo- technikai módszerek alkalma­zása útjából. Megteremtettük, illetve létrehoztuk törzsállatál- lcmányunkat fajonként és faj­tánként. Mindinkább erősödik munkáskollektívánk akaratá­ban, tudásában, fegyelemben. Megítélésem szerint jónak mondható a vezetők és dolgo­zók kapcsolata. Eleven talajra talált a párt és a kormány he­lyes gazdaságpolitikája, mely­nek célját megértik a dolgo­zóink, s a feladatok végrehaj­tásáért szorgalmasan tevékeny­kednek. A z ifjúság bekapcsolódott ’ ' az országos kukoricater­mesztési versenybe. Igen jó a hozzáállásuk az úgynevezett öt főnövényünk termesztéséhez is. Ugyanis a kukorica, dohány, burgonya, cukorrépa, silókuko­rica részünkre a leggazdaságo­sabb, (nem mintha a többi nö­vény és az állattenyésztés mos­tohagyerek volna). A felsőbb állami és társadal­mi szervek részéről is megkap­juk a megbecsülést, melyet munkánkkal kiérdemeltünk. Viszonzásul csak azt ígérhet­jük, hogy a jövőben sem fog­nak bennünk csalódni. Kustos István, a Nagybaráti Állami Gazdaság igazgatója; Ötezer fej salátát küldtek Becsbe A Balaton újhelyi Állami Gazdaság kertészetéből április 3-án, pénteken elindult az el­ső exportszállítmány. Ötezer fej salátát küldtek Bécsbe, amelyet az állami gazdaságból egy külön gépkocsi vitt közvet­lenül az osztrák fővárosba. Az első szállítmányt követi majd a többi, összesen 15 ezer fej friss salátát exportálnak. A hazai oíacck részére is több ez­ret adnak át. Növekszik műtrágyabeliozatalunk A CHEMO LIMP EX külkereskedel­mi vállalat a mezőgazdaság fej­lesztéséről szóló párt- és kor­mányhatározat megjelenése után megbízást kapott, hogy a terve­zetten kívül még az év első ne* . gyedében negyvenezer tonna mü- I trágyát szerezzen be külföldről. A vállalat eleget tett feladatának. A baráti és más országokból több mint negyvenezer tonna nitrogén- tartalmú műtrágyát hozott be, és az áru egy részének ellenértékét exportcikkekkel fizette ki. A vál­lalat a különböző növényvédő sze­rekből is behozta, illetve lekötötte külföldön a mezőgazdaság által kért mennyiséget. A jó idő beálltával megkezdték a tavaszi munkákat a hetesi egyéni gazdák is. Képünkön: Varga Pál 16 holdas közép- paraszt zabosbükkönyt veti

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents