Somogyi Néplap, 1959. április (16. évfolyam, 76-100. szám)
1959-04-29 / 99. szám
Szerda, 1959. április 29. 2 SOMOGYI NÉPLAP A varsói külügyminiszteri értekezlet záróközleménye (Folytatás az 1. oldalról) lengyel javaslatot is. A nyugat-európai országok biztonságát komolyan fenyegeti az, hogy a Bundeswehr területükön katonai támaszpontokat és fegyverraktárakat helyez el. Mindezekből Ítélve az a törekvés észlelhető, hogy a Kelet és a Nyugat képviselőinek küszöbönálló genfi értekezletét befejezett tények elé állítsák. A tanácskozáson résztvevő államok egyhangúlag elítélik ezt a, politikát, amely csupán a helyzet súlyosbítására és a csődöt mondott »erőpolitika« folytatására irányul. Azok a NATO-országok, amelyek ilyen tevékenységet folytatnak, rossz szolgálatot tesznek a békének általában és nem segítik elő kedvező légkör megteremtését a közelgő genfi nemzetközi tárgyalások előtt. Magától értetődik, hogy ezen országok kormányai súlyos felelősséget vesznek magukra az ilyen cselekedetekért és az ilyen politikáért. A külügyminiszterek úgy vélik, hogy a genfi értekezlet sikeres munkáját nem szolgálhatják azok a kísérletek, amelyek a német kérdés békés rendezése és Nyugat-Berlin halaszthatatlan kérdéseinek megvizsgálását egyéb problémákkal akarják összekötni, mint például Németország egyesítésével. Jelenleg, amikor Németország területén két önálló német állam létezik, Németország egyesítése német belügy, amelyet csak a németek oldhatnak meg az NDK és az NSZK közeledésének és megegyezésének útján, bármiféle külső beavatkozás nélkül. A német békeszerződés megkötését valamint a berlini kérdés megoldását nem szabad függővé tenni az európai biztonság problémájának megoldásától sem. Mindezek a kérdések egyenként önmagukban véve is bonyolultak és az, aki egy csomóba köti ezeket, nyilvánvalóan meg akarja nehezíteni a közös határozatok elfogadását mind a német békeszerződés és Nyugat-Berlin kérdésében, mind pedig az európai biztonság kérdésében. Az értekezlet résztvevői meg vannak győződve arról, hogy a német békeszerződés előkészítő munkájában nélkülözhetetlen azon országok képviselőinek aktív részvétele, amelyek közvetlenül szenvedtek a hitleri Németország agressziójától. Az értekezlet résztvevői úgy vélik, hogy biztosítani kell Lengyelország és Csehszlovákia teljes részvételét a genfi külügyminiszteri értekezleten és a csúcs- értekezleten, mint Németországgal szomszédos olyan államokét, amelyek a hitleri agresszió első áldozatai voltak és amelyek saját erejükkel nagy mértékben hozzájárultak a közös ellenség szétzúzásához. A külügyminiszteri értekezleten képviselt államok úgy vélik, hogy az NDK és NSZK képviselőinek joguk van elfoglalni az őket megillető helyet a genfi értekezlet tárgyalóasztalánál. Az értekezlet résztvevői kifejezik azt a reményüket, hogy a genfi értekezleten képviselt valamennyi állam erőfeszítéseket tesz, hogy az értekezlet sikerrel járjon. A jelen értekezlet résztvevői egyszersmind kijelentik, hogy kormányuk kész minden tőle telhetőt megtenni a tanácskozások sikerének biztosítására. Felhívják, a nagyhatalmak kormányait és valamennyi európai államot: ne tegyenek semmi olyan intézkedést, amely az európai helyzet kiéleződéséhez vezetne és megrontaná a Kelet és Nyugat vitás kérdéseinek tárgyalások útján való megoldásának biztató távlatait. Az Albán Népköztársaság, a Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Köztársaság, a Kínai Népköztársaság, a lengyel Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Népköztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége kormánya megingathatatlanul folytatni fogja a harcot a világbékéért és megvan győződve arról, hogy ebben a harcban a fenyegető új háború ellen küzdő valamennyi nép támogatását élvezi. Meggyőződése, hogy jelenleg megvannak a háború megakadályozásának feltételei, hogy világszerte biztosítható a tartós béke. Maurice Thorez cikke a személyi hatalom ellen Párizs (MTI). Maurice Thorez, a Francia Kommunista Párt főtitkára a l’Humanité hasábjain vezércikkben száll szembe a Monde megállapításával: »A köztársaság elnöke egyedül gondolja ki az ország politikáját«. A parlament csak formailag létezik, nincs valódi hatalma. A nemzetgyűlést öt hónapja választották meg, azóta csak azért ült össze, hogy megválassza elnökségeit és olyan bizottságait, amelyekben az ellenzék egyetlen képviselője sem szerepel — hangsúlyozza Thorez és emlékeztet rá, hogy a kommunista képviselőcsoport többek között a frontharcosok kegydíjánák visszaállítását, egymillió lakás építését, a társadalombiztosítási szolgáltatások csökkentésének eltörlését indítványozta törvényjavaslataiban. A képviselőknek, még a miniszterelnöknek sem, nem is szólva az egyszerű polgárokról, nem szabad foglalkozniuk az ország ügyeivel — a főnök gondolkodik helyettük. Hallottunk már ilyesmit húsz egynéhány éve — írja Thorez. — A fasiszták azt mondták: »A Duce gondolkodik helyettetek«, a nácik pedig: »A Führer gondolkodik helyettünk«. Sajnos, nagyon is tudjuk, hova vezette ez az olasz és a német népet és Franciaországot is. De a fasiszták legalább senkit sem szólítottak fel arra, hogy azt kiáltsák: »Éljen a köztársaság!«. A köztársaság hívének lenni annyit jelent — folytatja Thorez —, hogy már fogalmilag elutasítjuk az olyan rendszert, amelyben egy ember gondolkodik és dönt mindenki helyett.' Magának a népnek kell megteremtenie a haza boldogságát, nagyságát. A népnek kell kezébe vennie a szabadság ügyét, az algériai és az európai béke ügyét. A harc sikerében bízó népnek kell helyreállítania és megújítania a köztársaságot — fejezi be cikkét Maurice Thorez. Magyarországra érkeztek a csehszlovák világjárók NÉHÁNY SZÓ AZ AMERIKAI IFJÚSÁGRÓL A Combat c. francia lap írja: A gyermekek szabadossága az egyik legáltalánosabb tünet a mai Amerikában. Az amerikai gyermek már 10 éves korában tudatában van annak, hogy övé a jövő, ez viszont felhatalmazza arra, hogy szembeszálljon a felnőttekkel. Tizenkét, tizenhárom éves korában már végérvényesen összeállítja szótárát; úgy beszél, ahogyan negyven éves korában is fog: nyersen, ellentmondást nem tűrően. A gyerekek szótárában nem szerepel a feltételes mód, mindig "akarnák-", sohasem »kérnek«. Már zsenge gyermekkorban mindent dollárokban fejeznek ki, ami megfosztja őket attól a poézisíöl, ami az európai gyermekek lelkivilágát jellemzi. Az egyetemi oktatás nemhogy kiküszöbölné a hibákat, £ még inkább súlyosbítja őket. Néhány régi egyetemet left számítva a felsőfokú oktatási intézmények zöme magán- ft kézben van, tehát hasznot kell hajtania. Az egyetemi is- ft koláztatás rendkívül drága, természetes tehát, hogy az t egyetemistát üzletfélnek tekintik, akinek) »mindig igaza ft van«. t ft A professzor honoráriuma kevesebb, mint egy szak- ft munkás fizetése. A hallgató beleszólhat a professzor által kiadott jegyzetekbe, nyomást gyakorolhat rá, év végén pedig joga van megmondani, meg van-e elégedve vele, vagy sem. A professzor az adók, a napi gondok, a hivatali féltékenységek és a tekintélynélküliség miatt elveszti minden hivatásérzetét, és általában szégyenkezik foglalkozása miatt. Minden egyetemen az irodalom és a nyelvészet a szegény rokon, amely a virágzó és dinamikus reáltudovtá- nyok árnyékában tengődik. Amikor egy tanársegéddel be- 7."ju'ii - 7” 7 ' ft szélgettünk erről a New York-i egyetem bölcsészeti farovidhullamu adó-vevokészu- / kuitásán^ a következőket mondotta: »Bennünket bizony ft csak megtűrnek, kizárólag az orvostudományi és a mií- ft szaki pályát tartják komolynak, mi csak paraziták vaft gyünk. A francia, a latin vagy a német szak csak az £ excentrikusoknak és a csúnya nőknek váló, akik férjre ft vadásznak«. Miroslav Zikmund és Jiri Hanzelka, a két csehszlovák világjáró, dr. Róbert Vit onl® és Oldrich Chálupa technikus kíséretében Ausztriából jövet £ hétfőn a késő délutáni órák- ft ban Győrbe érkeztek. A Ma- 5 gyár Távirati Iroda munkatár- ft sának a következőket mon- ft dották: ft — Sokkal felkészültebben ft keltünk útra, mint eddig bár- ft mikor. Ázsiai utunk alkalma- ft val sajtó-, rádió-, televízió-ri- ft portokat készítünk és filme- ft zünk. Törökországig gyorsan akarunk haladni két speciális gépkocsinkkal. Bécsben is csak rövid időt töltöttünk. Ott részben kiegészítettük úti fel szerelésünket, megkoszorúztuk Emil Holub, a nagy kutató sírját, és részt vettünk egy saj tókenf erencián. Utunk minden mozzanatáról iparkodunk tudósítani a csehszlovák sajtót, rádiót, ezért rövidhullámú léket is viszünk magunkkal. Győrből rövid pihenő után a világjárók tovább folytatták útjukat a főváros felé. Külügyi vita as angol alsóháshan London (MTI). Nyugati hír- ügynökségek beszámolnak arról, hogy az angol alsóház hétfőn külügyi vitát kezdett az európai problémákról és a leszerelés kérdéséről. A vitát Selwyn Lloyd külügyminiszter nyitotta meg, s Revansista gyűlések Kyugat-Hémeterszágban Berlin (MTI). A hét végén Nyugat-Németországban ismét a revansista szervezetek egész sora tartott gyűléseket, amelyeken alig leplezetten Németország szomszédai elleni agresszióra uszítottak. Heinrich Barth CDU-politi- kus, a CDU brémai tartományi konferenciáján teljes nyíltsággal a »közép-európai térség újjárendezését« követelte, és nem titkolta, hogy ez az újjárendezés idegen területek német megszállását jelentené. Egyébként kijelentette, hogy az Odera—Neisse határt Bonn sohasem fogja elismerni. Wiesbadenben a szudétavi- déki Landsmannschaft hesseni szervezetei tartottak nagygyűlést. Hacker, az áttelepültek pártjához tartozó tartományi mező- és erdőgazdasági miniszter beszédében cseh vidékekre jelentett be igényt, és megfenyegetett minden politikust, akik e tervek ellen lépnek fel. Bad-Hersfeld'ben a felső-sziléziaiak Landsmannschaft) a rendezett nagygyűlést. A szónokok nemcsupán lengyel és cseh területekre jelentettek be igényt, hanem követelték El- szász-Lotharingia, ÉszakSchleswig és Euben-Malmedy »visszacsatolását« Németországhoz. A bonni külügyminisztériumhoz eljuttatott emlékiratukban nem csupfen az 1937-es, hanem az 1914-es határok visszaállítását is követelték. A Renmin Ribao kommentárja Nehru nyilatkozatáról Peking (MTI). Mint az Uj Kína jelenti, a Renmin Ribao »Nehru miniszterelnök nyilatkozatainak olvasása után« címmel hírmagyarázatot közöl. A kommentár megállapítja, hogy Nehru miniszterelnöknek a dalai lámával történt találkozója után elhangzott nyilatkozata megerősíti azoknak a leveleknek a hitelességét, amelyet a dalai látna írt Tan Kuan-szan kínai tábornoknak. E levelekben a láma elkeseredetten írt arról, hogy a tibeti reakciósok nyomást gyakorolnak rá. A kommentár hangoztatja, a 1 dalai láma három levele kuí-' csul szolgál ahhoz, hogy megérthessük a tibeti lázadás jellegét és azt a kényes helyzetet, amelyben a dalai láma van március 10-e óta. A dalai láma nemcsak »el akarta kerülni a viszályt a kínaiakkal« — mint Nehru mondotta —, hanem kinyilvánította azt az aggodalmát is, hogy élete ve- [,hírügynökségek és a lapok szélyben forog. A láma el- /máris világgá kürtölték, hogy ítélően nyilatkozott a »reakciós klikkről«, amely »arcátlanul szembefordult a forradalommal és komolyan ártott a központi és helyi kormány jó- viszonyának«. A cikk kifejezi azt a reményét, hogy Nehru miniszter- elnök levonja a megfelelő következtetést, megérti a láma nehéz helyzetét és elősegíti, hogy a dalai láma visszatérjen Tibetba, A MUNKANÉLKÜLI AMERIKA HANGJA írta: J. LITOSKO i :.. Ketten mennek az ut- porodott, s elérte a 4 millió 'cán — Eisenhower elnök és 724 ezret. iStrauss kereskedelemügyi mi- Egyébként januárban 1 niszter. Az utóbbi az elnökhöz millió 300 ezren vesztették el fordulva titokzatosan fülébe munkájukat. Az agyafúrt ame- isúgja: »Ne nézzen hátra! Azt rikai statisztikusok 700 ezer hiszem, valaki követ bennün- embert nem soroltak a műnket«. S közvetlenül a hátuk kanélküliek közé azon az ala- számra fuldokolnak«. Az Egye- mögött ott halad egy jól meg- pon, hogy »nem keresnek sült Államok burzsoá sajtója termett, izmos munkás, zseb- munkát«. Csupán tavaly 2 rendkívül szűkszavúan és kelmillió 600 ezren veszítették el letlenül írt a munkanélküliek jogukat a munkanélküli-se- és családjaik életéről. fölé emelkedő jégtömb csupán a munkanélküliségről szóló száraz statisztika — írta a lap. — Lent pedig, a felszín alatt »a munkanélküliek aggodalomtól meggyötört gyermekei és családtagjai milliórevágott kézzel. Kabátján felirat: »4 millió 724 ezer munkanélküli«. Sok amerikai lapban megjelent Herblock neves karika- turistának ez a jellemző raj- !za. Kifejezi a washingtoni hi- ivatalos körök ama törekvését, hogy kitérjenek a krónikussá vált tömeges munkanélküliség légető problémájának, megoldása elől. Január 9-én az elnök a kongresszushoz intézett üzenetében ünnepélyesen kinyilatkoztatta, hogy a gazdasági válság és a munkanélküliség most már a múlté lesz, s az ország »az egészséges és energikus restauráció« útjára lépett. A washingtoni Capitó- lium boltívei alatt még eisern csendült a taps, amelyet ez az örvendetes hír váltott ki, s a gélyre. A termelés automatizálása, a futószalag-rendszer fokozása és a gazdaság veszteglése millió és millió munkáskezet tett »feleslegessé«. A szakszervezeti funkcionáriusok szerint Detroitban még akkor is több mint 200 ezer munkanélküli marad, ha az autótársaságok a válság nélküli 1957-es szintre növelik a kocsik gyártását. New Englandban több mint 200 ezer textilmunkásnak a legkisebb reménye sincs arra, Nemrég sok amerikai lapban megjelent két kisfiú fényképe a következő feltűnő felirattal: »A szüleik el akarták adni őket«. A rendőrség megakadályozta az alkut, és börtönbe vetette a szülőket. Elképzelhető, mennyire felháborította ez a botrányos . V,a^mikor' a harmmca5 evekDen, — Vegyetek, vegyetek, ve-i gyetek... — hívnak, kiáltanak,] csalogatnak a reklámok. i Igen ritkán fordul csak eiő,i hogy feltűnik az ilyen egy-] szerű hirdetés: »MunkaerőU keresünk!« Január 28-án Det-] roitban a Croger Társasági áruházának ajtajában hirdetés] jelent meg: »75 elárusítót ke-, résünk«. Az esemény híre' villámként járta be a várost.( Néhány óra múlva a fagy el-' lenére 700 munkára vágyó', férfi és vő gyülekezett a, ka-‘ pu előtt. A szerencse 75 ked-’ veltje munkához jutott, a töb-i biek vágyai azonban ismét] szertefoszlottak. történet az összes becsületes amerikait! A New York Post elhatározta, hogy fényt derít ennek a nagy port felvert ügynek igazi indítékaira. Kiderült, hogy e két gyermek apja, a második világháború veteránja, már több mint egy éve képtelen munkához jutni. 1958 decemberében a munkanélküliek száma novemberhez viszonyítva 275 ezerrel emelkedett,, és elérte a 4 millió 198 ezret. A kereskedelmi és munkaügyi minisztérium február 10-i adatai pedig még azokat is megfélemlítették, akik eddig nem akarták észrevenni a munkanélküliséget. Ezen adatok szerint a munka- nélküliek serege januárban további 616 ezer fővél szahogy visszatérjen régi mun- Miután minden holmiját elad- ka-helyére, mert az automaták ta> Texas államba költözött szükségtelenné tették munká- családjával. Ám a szerencse .................... itt sem mosolygott ra. Se pénz, j ukat. Ugyanezt figyelhetjük ^ munka s egy elkeseredett meg az amerikai ipar minden pillanatában ötlött fel benne ágában. a gondolat, hogy 500 dollárért A Wall Street Journal a eIadía két gy«™*ét. közgazdászok véleményére hi- — Ez megmentette volna vatkozva megjósolja: »A munkanélküliség azzal fenyeget, hogy az ország gazdasági életének fejő pontja marad«. A Labourer című szakszervezeti folyóirat nemrég jég- ten-nyoman plakátokat, félhegyhez hasonlította a mun- iratokat, hirdetéseket lát kanélküliséget A víz felszíne ember. megmentette őket az éhenhalástól — mondotta. A reklám neonfényei egész Amerikát elárasztják. Lépa válság idején az egyik amerikai közgazdász kiszámította: »Ha a munkánál-\ külieket egymástól nyújtott kartávolságra egy sorba állítanánk, ez az eleven vonal végighúzódna az egész kontinensen, New York-tól San Franciscoig és vissza«. Az »amerikai életforma« előbar- cosai most nem folyamodnak ilyen szemléltető statisztiká-, hoz. Mégis, az újságcikkek címeiben és a szakszervezeti, funkcionáriusok beszédeiben egyre gyakrabban szerepelnek! ilyen kifejezések: »Nehéz< idők«, »a nagy depresszió óta| ez a legrosszabb helyzet« stb. A munkanélküli Amerika Hangja napról napra erősebbé és követelőbbé válik. Ez a hang a napokban Wa- az shington falait is megremeg-1 tette. elsősorban a május 11-&1 Genfben kezdődő kelet—nyugati külügyminiszteri értekezlet kérdésedről beszélt. A külügyminiszter szerint az angol kormány a következő célokat tűzte maga elé a gen« fi külügyminiszteri értekezlettel kapcsolatban: 1. Valamiféle előrehaladás Németország újraegyesítése felé »méltányos feltétele): mellett«. 2. A nyugat-berlini lakosság »szabadságának« biztosítása és a szövetségesek Nyugat-Ber- linbe vezető közlekedési útvonalainak szavatolása. 3. Az európai... feszültség csökkentése. Selwyn Lloyd kijelentette, hogy az angol kormány küszöbön álló kelet—nyugati értekezleteken kész »új vagy kiegészítő megállapodásokról« tárgyalni a Berlinbe vezető közlekedési útvonalak kérdésében. A külügyminiszter újból, megerősítette, hogy az angol kormány érdeklődést mutat egy korlátozott fegyverzetű felügyeleti övezet létrehozása iránt Európában. Selwyn Lloyd reményét fejezte ki, hogy a genfi külügyminiszteri értekezletet csúcstalálkozó követi majd, amely további értekezletek sorozatát nyitja meg. A DPA jelentése szerint Selwyn Lloyd nyilatkozatából kitűnik, hogy a nyugati külügyminiszterek április 29-én kezdődő párizsi értekezletének még egész sor fontos döntést kell hoznia a Szovjetunióval folytatandó tárgyalások kérdésében. Selwyn Lloyd azt állította, hogy az angol kormány átfogó egyezményre, a kísérleti robbantások minden fajtájának teljes megszüntetésére törekszik. Bejelentette viszont, hogy kormánya nem fogadhatja el a vétójogot a nukleáris ellenőrző felügyelő szervezettel kapcsolatban. • A munkáspárti ellenzék részéről Aneurin Bevan szólal fel, s állást foglalt a legfontosabb nemzetközi kérdésekben. Az atomfegyver-kísérletek kérdéséről kijelentette, hogyha a Munkáspárt hatalomra kerüli, haladéktalanul megszünteti a kísérleteket. A csúcstalálkozó kérdésében kijelentette: tragikus baklövést követnénk el, ha nem tennénk semmit Nyugat-Euró- pa pacifikálása érdekében, és azt gondolnánk, hogy Anglia biztonsága Nyugat-Németor- szág katonai erejének kiépítésében rejlik. Bevan sürgette a kormányfői értekezlet megtartását, végül hangoztatta, nem hiszi, hogy Nyugat-Berlin szabadsága megőrzésének legjobb módja a jelenlegi helyzet állandósítása lenne. — Berlin jövőjét — mondotta — legjobban Németország egyesítésével lehet biztosítani.
