Somogyi Néplap, 1959. április (16. évfolyam, 76-100. szám)
1959-04-26 / 97. szám
SOMOGYI NÉPLAP 7 Vasárnap, 1959. április *8. Eredményes, jó munkát a művelődési autónak! A Művelődésügyi Miniszté- menetrendszerűen szállítjuk; rium ajándékának megérke- diavetítőből, hangosító beren- zése— mely ezekben a napok- dezésből, magnetofonból — ban nagy szenzációt jelent a ezek a művelődésügyi osztály Megyei Könyvtárban — majd- ajándékai lesznek. ígéretet kap- nem a somogyi könyvhálózat tunk a Filmfőigazgatóságtól, megszületésének 10. évfordu- hogy felszerelésünket kiegészí- lójára esett. tik még egy áramfejlesztővel Kellner Bélát, a könyvtár és kes-kenyfilmvetítógéppel is. vezetőjét megkértük, mondja Tervünket közösen készítjük el a művelődési autó működ- el a megyei tanács művelődés- tetésével kapcsolatos tervei- ügyi osztályával, s mivel az is- ket, elképzeléseiket. meretterjesztést látjuk fő fel— Sokat gondoltam a na- adatnak, a könyveserék, kölpokban arra, hova jutottunk csönzések mellett, a TIT-et is el a semmiből — mondotta. — bevonjuk munkánkba. Gondo- A könyvtár 1949. júniusában lünk a gyermekekre is. Jelenlétesült. Nemrég került a ke- tős segítséget tudunk nyújtani zembe egy havi jelentés, a pusztai pedagógusoknak ne- amely a könyvtár akkori ál- velőmunkájukhoz, s termé- lapotát idézi. Ebben a jelen- szetesen mi is számítunk tá- tésben a könyvtár akkori ve- mogatásukra. A gyermekek zetője arra kérte az illetéke- számára mesedélutánokat, dia- seket, hogy adjanak mellé vetítéseket tartunk magneto- legalább egy takarítót, mert fon közvetítéssel. Ide sorol- egyedül minden munkát — a nám egy másik lényeges elikép- takarítást is beleértve — nem zelésünket, illetve tervünket, tud ellátni. Létesítünk egy magnetofon — Ma hány dolgozója van archívumot, amely megőrzi a könyvtárnak? számunkra a fontosabb kultu— Ma sokkal jobb a helyzet, rális eseményeket. Lehetővé Hálózatunkban harminchat teszi, hogy kivigyük őket a hivatalos könyvtáros működik, falvakba, pusztákra, amelyek s előreláthatóan ez a létszám a művelődés szempontjából a művelődési autó birtokában ma még fehér foltot jelente- rövidesen két fővel bővül. Egy nek. A művelődési autó biz- gépkocsivezetővel és egy peda- tosítja majd a mozgó kiállítá- gógussal, akik az autóval jár- sok minél több helységbe való nak majd. eljuttatását is. Feladatunkat — Mikor indul első útjára így fogalmaznám meg: muna művelődési autó? kánk fő célkitűzése, hogy mű— Az indulás időpontja at- velődésügyünk falusi, pusztai tói függ, mikor kapjuk meg fehér foltjaira is eljuttassuk a a megyei tanácstól a gépko- kulturális forradalmat — fe- csivezető státuszát. Reméljük, jezte be nyilatkozatát Kellner hamarosan, legkésőbb egy hó- Béla, a Megyei Könyvtár ve- nap múlva elindulhat első út- zetője. jára az autónk. Feladatát igen Mi pedig valahány, a műve- sokrétűnek látjuk már most, lődés ügyét szívén viselő em- noha munkába állításával bér nevében eredményes, jó kapcsolatban egyelőre még munkát kívánunk a szép nincsenek végleg lerögzített terv, célkitűzés megvalósításá- terveink. Véleményünk sze- h°z- rint a feladatok a gyakorlati tapasztalatok alapján szüntelenül bővülnek. — Elsősorban milyen feladatot lát el? — A művelődési autó beállításában gazdasági tényezőkön kívül közrejátszott az, hogy a párt művelődéspolitikai irányelvei különös hangsúllyal foglalkoznak a tanyai, illetve pusztai települések művelődési lehetőségeinek megjavításával, szélesítésével. — Miből áll a kocsi felszerelése? — Könyvállványokból, illetve ládákból, amelyekben a kölcsönzésre szánt könyveket Három hét az NDK potsdami kerületében (V.) FÄ 45-59 Ez volt a rendszáma annak a tehergépkocsinak, amely április 18-án reggel 7 órakor a vásártér. melletti. trafik előtt vagy 60 km-es sebességgel haladva alaposan bafröcskölte ruhámat, arcomat fekete, sáros vízzel. Pedig jó fékje lehetett, mert a sorompó előtt hirtelen meg tudott állni. Vajon mit szólna hozzá a gépkocsi vezetője, ha meglepném a ruhatisztítási számlával? Fenyvesi Béla, a TRANSZVILL dolgozója A Bornimi 0épkísérle£i Iníézeí Amikor az idei lipcsei vásáron megcsodáltuk a Német Demokratikus Köztársaságban gyártott különböző mezőgazda- sági gépeket, kísérőnk, Franz Schwobeda élvtárs, a potsdami Märkische Volksstimme c. lap mezőgazdasági rovatának vezetője egy-egy gépnél csak eny- nvit jegyzett meg: «-Ez is Bor- nimban született«. Sok ezer érdeklődő vizsgálódott kritikus szemmel különösen annál a traktornál, amelyre igazán rá- iUik az univerzális jelző. Ez a traktor az NDK gépgyártásának egyik büszkesége, nemzeti nagydíjat is nyert. A gép súlya 1100 kg. Hydraulikus szerkezettel van ellátva. 26 féle mezőgazdasági munkaműveletet lehet vele elvégeztetni. Érthető volt tehát kíváncsiságunk, mellyel Bomim felé fordul- _ . . tunk Érdeklődésünket fokozta A Német Mezőgazdasagtudományi Akadémia Gépklsérleti Intézetének látképe. a magyar lapoknak az a híre, ^ magUk tervezik és készítik, ban a következőképpen oldot- kor szomjas a föld, a növény hogy hazánk 800 ilyen unaver- Említettük, hogy az NDK ták meg a szellőztetést: a me- annyira, hogy okvetlenül meg zalis traktort vásárolt az NDK- termelőszövetkezeteiben ki- legház tetején levő ablakok kell »-itatni«? Az ember csak föl- terjedt kertgazdálkodás is_ fo- egy tengelyen mozognak. A véli, a műszer azonban pontosom im Potsdam észáknyu- lyik. A bornimi kutató intézet- tengely vége egy szerkezettel san tudja. Ezt a szinte gon- gati peremén, a város közép- ben most végeznek kísérlete- villanymotorhoz kapcsolódik, dolkodó műszert — találóan — pontjától mindössze 6 km-re két arra, hogy a melegházak Külön készülék szolgál arra, műlevélnek nevezték el a terül el. Valóságos kis város ez, ahol csupa tudós, mérnök feltaláló dolgozik a mezőgazdasági technika fejlesztésén, a mezőgazdasági munka gépesítésén. Az NDK Mezőgazdaság- tudományi Akadémiájának bornimi Gépkísérleti Intézetében tudós professzorok fáradoznak a tudomány és az élet szoros összekapcsolásán. Kutatásaik a gyakorlat szolgálatában állnak. Amit elgondolnak, mérnökökkel megterveztetik, éli saját prototípus gyártó üzemükben elkészítik, kipróbálják, ha kell, módosítják, tökéletesítik, s ha beválik, kiadják valamelyik gyárnak, hogy kezdje meg az új gép széria- gyártását. Mivel az NDK termelőszövetkezeteiben igen intenzív a kertgazdálkodás, a bornimi intézet nagyszabású kertészeti kísérletek folytatásával, e kíAz univerzális traktor, amely 26 féle művelet elvégzésére alkalmas. A billenő platót hidraulikus szerkezet emeli. szakemberek. A műlevél egyik vezetéke a melegágy földjében végződik. Ezen a vezetéken mint valami idegpályán fut a jelzés a műlevélbe, ha a föld száraz. A műlevél erre a jelzésre bekapcsol egy másik me. chanizmust, amely viszont kinyitja a vízvezeték csapját, és máris víz permetezi az ágyá- sokat. Ahogy itatódik át a föld nedvességgel, úgy reagál «re a műlevéL S ha megvan a kívánt nedvességfok. a műlevél intézkedik, s az öntözés megszűnik. Sok mindent láttunk még a bornimj. mezőgazdasági gépkísérleti intézetben. A többi között pl. azt, hogyan kísérletezik ki az újfajta traktorokat, hogyan vizsgálják meg, ellenőrzik bonyolult műszerekkel a traktor teljesítő képességét különböző talajokon. Rendkívül érdekes az a gép, amely óránsérletek tapasztalatainak át- fűtését, szellőztetését, az öntő- hogyha pl. a melegház hőmér- ^nt 16000 teljesen automatizálják, séklete a 35 fok fölé emelkedik, automatizálás nemcsak akkor önmagától bekapcsolja a be — cserép nélkül. Ugyancsak itt született meg az a teljesen újfajta, különösen kisebb gazadásával támogatja a tsz-eket. ^st Most főleg az öntözési technika az^rt fontos, mert vele sok em- villanymotort, amely össze van .... . „ , - fejlesztésén dolgoznak. béri munkaerőt takarítanak kötve az ablakok tengelyével, dasagokban alkalmas. oe Igen fontos részlege az inté- meg, hanem azért is, mert a A motor a tengelyt lassan for- v^ez — Ttäbtri között™ még zetnek a mérőtechnikai rész- S®P sokkal pontosabban, biz- gatni kezdi, miáltal a tengely- ; vhet vele söoörtetmi leg. A kutatásokhoz ugyanis ItíluStfefcla* ^TűszS sek mérőgép, műszer szüksé- különböző műveleteket“ 35 fok alä^rf^T'köszüÄ amely a ..fe.30?^ T^dfák ges. Ezeknek nagy részét is sa- Az egyik kísérleti melegház- jelzésére a villanymotor ismét ^tapítanTa^iTíej^laktusát. mak°dffb.e A?’ Ugyancsak az ő találmányuk a ^es becsukja az ablakokat. Ed- tejmérő készülék, amely pon- /dig kezzel csavartak az ablak- .... jöjjön, mert fontos, és nem hogy belezsibbadt, akarom, hogy más is hallja, és ...Sárbő vállára lódította a akkor hallottam, amikor az gépkarabélyát. Kacsos irigy ügyeletes mondta a százados pillantással követte a fegyver elvtárs parancsát, a Ságvári útját. zét Kacsos vállára. Az neki- Soroksáron. Még csak nem *5/nyitó apparátust. fci te’2ter kétszer 7 percnyi idejét „^ba vezető “csökön." odábbvolt kulák. Hát arról hét, hogy a tizennyolc Ez egy emdühödött mozdulattal lökte a kezét. — Sz .. .s! Te annak a Gá losnak a kölyke vagy, mi? Az fogság, amikor meg hazakeve-r4perc alatt végzi el. Egy mátosan jelzi, hogy a gépi fejőskor mennyi tej fut át a kaneres/vette ' el minden félórában. A fiát katonának vitték? Hét éujígép a nyitást és csukást egy ligetre lőni. Kézigránáttal akar- — Egy ilyen kéne nekem — apád még most is olyan nagy redtem, internálótábor. Alig Ssik melegházban ventillátorokkommunista, mi? Ki fehéredéit jöttem ki, már vittek a sittre./kai kísérleteznek. Az egyik olio utánoztatni a löveg hang- dünnyögte. ját. Ahogy kiment az ügyele- Sarbó vállat vont: mar a vörös naaragja... — s ráoszt, Kvarieiy masjet évig.. .j»dal ventillátorai Kiszívjak a tes a gránátkötegért, magát — Szerezz. olyan nagy lendülettel kapott Ezt a kicsinyke tíz esztendőt/meleg, elhasznált levegőt, a hívtam. Agyon akart lőni. Kapuiul kapuig szaladva, a gyerek után, hogy a géppisz- majd te fizeted meg nekem?fi,másik oldal ventillátorai pedig Megelőztem — mondta hig- szorosan a falhoz lapulva ju- toly a válláról a karjára poty- Vagy ki az isten? — csapott % friss levegőt nyomnak be. A gadt hangon. tottak el a Futó utca sarkáig, tyant. A fiú ügyesen elkigyó- föl a hangja. — Tíz esztendő//ventillátorok ki- és bekapcsoA nehéz vasajtón dörömböl- Sarbó ugrott be a keresztut- zott a keze mellett, szaladni A bélyege meg elkísér, aJcór-/lását bizonyos hőmérsékleten tek. cába elsőnek. Még nem járt a kezdett visszafelé. Kacsos há- hová mész! És miért? Azért,£ itt is automata végzi. — Magamra zártam az aj- csoport konyháján. Az állandó rom lépést futott utána, majd mer ennek a fattyúnak a pe-, tót. harc állandó hideg élelmet megtorpant, s egy rövid soro- reputtya ült a húsosfazék— Várjon. Egyet se féljen, jelentett számára. Bevárta zatot eresztett rá. A fiú el- ... mert nekem nem volt Az isten... — Lövik az ajtót — ... ordította túl Barta a lövések zaját. — Majd a s .. .-be lövök én ... Tartsa a vonalat... társát. esett, kezéből széles ívben re- két darab ezresen negyvenöt ,— Merre van? pült ki a tejesfazék, tartalma februárjában, hogy kioperál— A számot nem tudom, de szétloccsant az aszfalton, s a tassam a jelzést a hónom áljáa házat megismerem. kanna a járda mellé csőröm- óól. Ha ellenséget szimatoltak, Az automatizálás szinte teljesen kiküszöböli az emberi munkaerőt a melegházi növények öntözésében. Az automatikus öntözés a következőképpen folyik le: a melegágyak végében egy vékony vascső Még az emberi fáradtság mérésére is konstruáltak gépet. Ez tulajdonképpen nem más, mint egy kerékpár — különböző mechanizmusokkal összekötve. A dolgozó munkába indulás előtt és munka után ráül a kerékpárra és hajtani kezdi. (A kerekek egy helyben forognak.! A kerekekhez csatlakozó műszer jelzi, hogy menynyire fáradt el az illető dolgozó a napi munkában. A bornimi gépkísérleti intézet tudósait, kutatóit, mérnökeit az a cél vezeti, hogy a nehéz fizikai munka minél több terhét levegyék a dolgozó ember válláról, minél könnyebbé, rvu.it! u* IV „IU.IWU/ »«vetve , 'j.i - C" ■xrc±'7£\há\rCs VctiiCtiUl, 1IIU-1ICJ. A.V1U1J Lassan bandukoltak. pölt. A gyerek a könyökére akkor az én hátamon csattantr^özoaiK. ez a víz io vezereke. szeijbé tegyék életét Hogy a jött erőlködött, azután visszaesett, először az ostor. SS volt,_ ön-'főből^ méterenként^ j^vek fö]d munkásai kevesebbet verejtékezzenek, több idő és lei *. • • ± u.1 mi* i- uv.—..... Tízéves forma gyerek jw* uuu, (uuum t/toscu-esen.. --------- . , . . , ...., B arta belesóhajtott a kagy- velük szembe. Szorosan a fal — Ezt nem kellett volna — ként ment, az apja volksbun-fi agaznak ki a melegagyak ioie. Na / ^ vizvezetekcsóvek szorófejeklóba. mellé tapadt. Kezében tejes- ijedt meg Sarbó. — Azt hit- dista. Le is út, fel is út Kisvártatva megcsendült kannát lógázott. Az edény kék tem fölé lősz... és ha voltam? Rönkös hangja. zománcos oldalán egy csepp — Mit sajnálod? Nem kéri — SS voltál? — bámult rá — Kis türelem, Barta elv- tej fehérlett. Sarbó rászólt: számon a kutya se. Az apja Sarbó. L , . .. _ . társ... Mindjárt gondoltam, _ Adj egy kortyot. most a berezzentett gatyáját Kacsos szenvedélyesen meg-£ ver*y megszamjazoit. ue miamikor megszakadt a harcko- a gyerek rá sem nézett, nem lötyköli, nincs ideje az ávóra ragadta Sarbó köpenyének uj-A csikkal a rádióösszeköttei . felelt. Kacsos a fiú elé toppant, szaladni... »Népi ülnök« jót. — Na és, mi közöd hozzá?. kel vannak ellátva meívek het6séS jusson nekik is a pikel vannak exiatva. melyek henés tanulásra, szórakozás. i szinte kodszeruen permetezik ’ ^szét a vizet, ha a föld, a nöKisdeák J.—Rostás K. valami nem stimmel. Ide fi- — Hová mész, öcskös?: gyeljen, tüzet nyitunk az üteg- — Haza — felelte kurtán re. Ne féljen, az a bunker két- gyerek, szer annyit is kibír. A harc- — jvíit viszel? kocsikkal mi történt? — Elégtek... — Kezét a fülére tapasztotta, és kiabált: — Nagyon lőnek... — Hallom én is. Várjon csak, majd abbahagyják... ja dacosan határozott volt. Nehogy letegye a telefont! Barta szembefordult a vas- Magának a víz is jó. ajtóval. A sorozatok úgy ko- — Taknyos! Ide viele! pogtak rajta, mint a dobper- — Lopjon mástól — s a fiú gés. Ujja mozdulatlanul pi- még egyet lépett hátrafelé. A fiú átvette a kannát a másik kezébe. — Tejet. — Adj! A gyerek hátralépett. Hangvolt a bíróságon, Gálos And- — Na és, mi rás... Az ítélt el... — és Kát harcoltam az orosz ellen.t ahogy vigyorgott, duzzadt aj- Most is azt csinálom... Af kai közül elősárgállottak niko- tinos fogai. Sarbó megborzongott. — Bolond — sziszegte. — merit flintát meg engedd el, gyors a kezem! Sarbó nekiment. Néhány felkelő jött ki az egyik házból Ilyesmit nem engedhet meg Azok választották szét őket, s\ maganak az ember! Tehet ez * v e ’ » kísérték az ebédlőhelyre. Lehent a géppisztoly billentyűjén. Eszébe jutott, hogy zseb- revághatott volna néhány ké- * zigránátot. Vállat vont. Most már mindegy. Keze olyan görcsösen szó wonaaita a telefon hallgatóját, a gyerek az apjáról? ’ Agyon- — Nem. Az öcsémnek kell. lőtted egy korty tejért! Az az csitították Sarbót, de összebé igazság, hogy falhoz kell állí- Jcíteni Rácsossal nem. tudták, tani téged — mondta határozottan, és keze a fegyver csövére csúszott. Kacsos hunyorított: nevetett — Nem tehet az apjáról? — kérdezte vissza gúnyosan. — Lennél szíves akkor megmon- , , , v És ma- öani, hogy rólam ki tehet? Az most az enVem nagyon draga. én apámnak negyvenöt előtt Ezeké meg igen olcsó... Fo- Sarbó csillapítóan tette ke- három hold kertészete volt rog a világ! Nekem forog. : Hogy hívnesk? — Gyere ide... — a gyerek. — A neved mondd! — Gálos Bandi... hogy hívják? — Olcsó az élet — jegyezte/ meg Sarbó, amikor befordulta a kapun. ^ — Háborúban mindig olcsófi — replikázott Kacsos. — De/ Elevátoros fűkaszáló-áfa
