Somogyi Néplap, 1959. április (16. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-25 / 96. szám

SOMOGYI NÉPLAP 5 Szombat, 1959. április 25. Beköszönt az üzletekbe is g TAVASZ... ült, ácsorgott a piciny helyi­ségben. A vitrinek pedig ci­pőkéi teli mutogatták maguk. Volt ott megszámlálhatatlan típusú cipő, magasszárú, fél-, papucs-, szandálcipő a fér­fiaknak, tűsarkú, magassarkú, lapossarkú, papucs, szandál a nőknek. Szandál, gyönyörű ta­vaszi színekben, mindenféle színű... azaz mégsem. Barna vagy fekete nem kapható. Nincs. Hogy keresik-e? Az az asszony is ezért volt mér­ges, mert fekete szandált sze­retett vo’ina vásárolni magá­nak. Nem kapott. Másutt sem. Nincs az egész városban. Legújabb árucikk: a bőrkabát. Szerencsére már vége a tél­nek, le lehetett vetni a meg­unt télikabátot, mely úgy i nyomta már a vállat, s he- ílyette a könnyű ballon követ- 5 kezett. Már akinek van ta­valyról vagy azelőttről, avagy még januárban megvette. De az üzletekben tűvé tehet min­dent, nincs, nincs és nincs. Esetleg egy gyönyörű irha- bundát vagy bőrkabátot, mű- bőrkabátot kaphat helyette. Egyébiránt egyáltalán nem rossz az üzletek ellátottsága tavaszi ruhaféleségekből. Kon­fekcióiparunk több igen szép, divatos öltönnyel rukkolt elő. De ballon nincs. Talán majd a méteráru-boltban... Nincs kérem — világosít fel az eladó. A méterárut, ha kis mennyiségben érkezik is a nagykereskedelemhez, kon­Senki se veszi komolyan ezt a néhány napos hűvösebb idő­járást, hiszen nyilvánvaló, hogy a tavasz közöttünk van már végérvényesen. Nemcsak a nyíló virágokról, lombosodó fákról lehet felismerni, nem ez az egyetlen jel. Minden kereskedő érezte a tavasz ér- keztét már a keddi piaci na­pon is, mert a paraszti vá­sárlók száma szemmel látható­an megcsappant. Megkezdő­dött a földeken a munka. Cipő, cipő, női cipő Az »önkiszolgálós- cipőbolt ajtajában csaknem összeütköz­tem egy termetes asszonyság­gal. — Üres az egész bolt — mormogta fogai között, s szer­felett! indulatában se hallott, se látott. No, a bolt azért mégsem volt üres. Sok vevő Hossáftzólás egy intézkedéshez Az Áramszolgáltató Vállalat újítást vezetett be a villanyszám­lák kiegyenlítésénél: aki h á- r o m napon belül nem rendezi akár csak pár forintos áramdíj­tartozását, annál azonnal kikap­csolják az áramot. Ezt néhány helyen már meg is tették. Ápri­lis 22-től több kaposvári dolgozó lakásán kikapcsolták a villanyt. Elhisszük, voltak és vannak, akik elhanyagolják a számla ki­egyenlítését, 2—3 hónapig sem űzetnek. Ilyenkor indokolt a kikapcsolás. De akinek csupán egyhetes a számlája, s akinek sohasem volt visszamaradt, ki­egyenlítetlen számlája, s aki dél­utáni vagy esti munkája miatt nem tudja pár napon belül ki­fizetni, azok részére találhatna a _ v állalat más fizetési megoldást i[ fekciós feldolgozásra adják. A Minthogy egy héten csak két nap délutánján egy-egy óra idő van »engedélyezve« a számla ki- egyenlítésére, bizony előfordul nemcsak a délutános elfoglaltsá­géi dolgozóval, hanem mással is, hogy nem tudja azonnal kiegyen­líteni tartozását. Az effajta in­tézkedésről legalább értesíthet­ték volna a lakosságot sajtó vagy falragaszok útján, de még ezt sem tartotta szükségesnek a vállalat vezetősége. Az eddig mindig rendszeresen és hiánytalanul fizető áramfo­gyasztók nevében tiltakozom ez ellen az eljárás ellen. Több meg­becsülést várunk az Áramszolgál­tató Vállalattól, mert szerény véleményem szerint mégiscsak ők vannak a lakosságért és nem megfordítva. Továbbá kérjük, hogy a számlák kiállítása után legalább pár napon át egész nap lehessen áramdíjat fizetni. T. A.-né Kaposvár válasz nem túlságosan meg­nyugtató. A jámbor vásárló a tavalyi meg az idei tapaszta­latok nyomán belenyugodhat: majd a nyár közepére, eset­leg az őszre lesz ballon. De télre bizonyára! A tropikál anyagok skálája nagy, sok színben, sok árnya­latban kaphatók. Vászonféle­ség már kevésbé. Hogy a nő­ket is megvigasztaljuk: hiába keresik a nyári nylonféle anyagokat. Egyetlen csúnya, nagy mintás perionanyag kap­ható, több semmi. Egy szőke kislány kipirosodott arccal, de üres kézzel távozott a boltból. Megértem, szeretett volna szép, modern nyári ruhát ma­gának. Nézzen be néhány hét múlva újra az üzletbe, ad­digra talán ide is beköszönt a tavasz. Nehéz lépést tartani Van, akinek ez óriási meg­erőltetésébe kerül. A Május 1. Ruhagyár tavaly igen ügyesen eltalálta a divat legújabb igé­nyét, s legyártotta a spriccelt átmeneti kabátok sorát. Ma már nem kell senkinek — mégis ott áll az üzletekben. A jelenlegi papucscipők is új vonalú, divatos cikkek voltak tavaly, tavalyelőtt. Ma már nehéz volna rájuk fogni ezt. Ha pedig kifogást emel va­laki emiatt, a kiskereskedelem azzal védekezik, hogy minden a nagykereskedelmi vállalatok rendelésétől függ. Ök az ipar­ra hárítják a felelősséget. Az A mezőgazdasági termelés időszerű kérdései A négyzetes (fészkes) vetésű silókukoricáról A TARLA kijelölése Négyzetesen vetett silókuko­rica termesztésére elsősorban ősszel mélyszántott és trágyá­zott tábla alkalmas. Meredek, hepehupás, erősen dombos föl­dön a négyzetek kialakítása bizonytalan, ezért a kukorica­termesztésre előkészített táb­lák közül olyan sík fekvésű, vagy egy irányban enyhén lej­tős táblát válasszunk ki, ahol a tábla egyik végéről a má­sikig áttekinthető. Nagy termés csak tápanyag­ban gazdag talajon érhető el. Az a talaj adja a nagy silóku- koricatermést is, amely nagy szemeskukorica termést tud adni. Ezért, ahol a terület 'ki­jelölése csak tavasszal történt meg, ott legalább féladagú szervestrágyát 1—2 mázsa nit­rogéntartalmú műtrágyával ki­egészítve adjunk. Ha a tábla trágyát nem kapott, akkor most vetés előtt és később majd fejtrágyaként kell a ta­laj tápanyagtartalmát gyorsan ható műtrágyával — holdan­ként 2—4 mázsa nitrogén — pótolni, illetve kiegészíteni. A VETŐMAG MEGVÁLASZTÁSA Ahol nagyobb területen ter­mesztünk silókukoricát, már most gondolni kell a betaka­rítás szakszerű végrehajtására. ipar pedig azt állítja, hogy , vegyünk figyelembe evég- neki mindegy, azt gyárt, amit ből? Ha csak eKy fajtából áll lzűr-n olz kérnek. A bábái? között elvész a gyerek. így áztán az üzletbe tévedő még azt hiszi, ősz van, s fázósan összehúzza kabát­ját. (Fehér) rendelkezésünkre vetőmag, ak­kor a vetést szakaszosan vé­gezzük, hogy azok érése kö­zött 5—6 nap eltérés legyen. A különböző tenyészidejű fajtá­kat egyidőben vethetjük, de olyan sorrendben, hogy a ko­Munkavsrseny a fögdimesszövetkezefekben A megyénk földművesszövet­kezetei előtt, álló fontos fel­adatok eredményes megvalósí­tása a több mint 3000 válasz­tott vezetőségi tag tevékeny­sége mellett elsősorban az fmsz-ek 3600 dolgozójának munkájától függ. A szövet­kezeti dolgozók már többször bebizonyították, hogy képe- . sek nagy feladatok megoldá- 5 Sára. Az eredmények elérését ij a helyes gazdasági vezetesen Balatonlelle készül a nyárra (Tudósítónktól.) A balatoniéiig tanács gondosan készül a nyári fürdő- idényre. A régi piac helyén tes a műút mentén 450 ezer forint költséggel még a múlt ősszel megkezdték a parkosítást. Szo­borral díszített, három medencés szökőkút, 64 pad és sok ezer virág várja majd itt az üdülőket. Az új piac rendezet­tebb és egészségesebb lesz, mint a régi volt, s itt már be- tonasztalokrol árusítanak. Az Arany János utcában a piac­hoz vezető 300 méteres útszakaszt 160 ezer forint 'költséggel (kikövezik. A villasoron új garázs épült a locsolóautónak és helyi­ség a kertészeti szerszámok, felszerelések részére. Erre a BIB adott 85 ezer forintot. A Szabadság utca új burkolatot kap, s 400 méter betonjárda készül rajta. Az Arany János utcában és a Dobó Katalin közben 1400 méter betonszegélyes salakjárdát készítenek mintegy 70 ezer forint költséggel. A Hazafias Népfront helyi szervezetének kezdeményezésére a gombától a mólóig több száz rózsafa kiültetésével rózsaliget létesül. A mólóhoz vezető útszakaszon már megkezdődött egy üzletsor építése. Ezekben a lapos tetejű, modern, csinos üz­letekben, amelyeket a BIB építtet, elsősorban az állami üz­leteket helyezik el. A tanács az illetékes szervek és az ér­dekelt kiskereskedők bevonásával olyan egységes kivitele­zésű, csinos bódék építtetésére is gondol, amelyek nem ront­ják el a Balaton-part szépségét. A vízellátásban is javulás várható: megyei tanácsi beru­házásból új kutat fúrtak a belügyi üdülő előtt. Az új kút, amelyet még az idény előtt üzembe helyeznek, percenként 350 liter vizet ad. A múltban sok panasz hangzott el a gödrös, sokszor po- csolyás villasori út miatt. A községi tanács ígéretet kapott a KPM illetékes szervétől ennek rendbehozására is. Megkezdték a téglaégetést a csurgói téglagyárban Nem jól kezdődött az idei év a csurgói téglagyárban. Április 1-én ugyan nagy lelkesedéssel láttak munkához az üzem dolgozói, s vál­lalták, hogy a tervükben előirány­zott 2 100 000 téglát határidő előtt elkészítik, de az időjárás közbe­szólt. Az esőzés zavart okozott a nyerstéglagyártásban. E napokban már 180 000 nyerstéglának kellene készen állni, de csak alig a fele készült el s vár égetésre.- Pedig mindenképpen teljesí­teni akarjuk vállalásunkat - így Tóth Ferenc, a telep vezetője. - Az építkezéseken tőlünk is sok téglát várnak. Dolgozóinkat ösz­tönzi, hogy a múlt évi jó munka •redményeként 25 600 fnrint nye­reségrészesedést oszthattunk szét. [ Nem valami korszerű téglagyár a csurgói, noha most már jobb i technikai feltételek mellett folyik j a munka, mint a korábbi évek­ben. Kevés azonban a fedett szá­rító hely, s emiatt bizony gyakran kémlelni kell az eget: lesz-e eső vagy sem. Ha esik, át kell szer­vezni az aznapi munkát. Április 23-a fontos nap volt a csurgói téglagyár életében. Ekkor gyújtották be ugyanis az első ége­tőkemencéket, s mostantól kezdve év végéig ki sem alszik a tűz. Az égetőkemence lángja és a gyár dolgozói lelkesedésének tüze együttesen valóra válthatja a ter­veket. A csurgóiak még behozhst- ják a lemaradást. kívül segítette a verseny ki- szélesedése is. Igen jó munkamódszerekkel és eredményesen dolgoztak az elmúlt években a barcsi járás földművesszövetkezetei. A já­rás majd valamennyi fmsz-e elérte az élüzem szintet, né­hány szövetkezet — pl. a cso- konyavisontai és homokszent- györgyi — több ízben is el­nyerte a kitüntető <*Élüzem«, illetve a »Kiváló földműves­szövetkezei£« címet. A fonyódi, nagyatádi és kaposvári járás­ban is több szövetkezet ka­pott kitüntetést. Az ellenforradalom felszá­molása után megyénk szövet­kezeteiben újrendszerű mun­kaverseny indult. Egy-egy fél­éves versenyszakasz eredmé­nyei alapján 1957 második fél­évében a toponári, 1958 első felében a karádi, segesdi és toponári fmsz nyerte el a *>Kiváló földművesszövetkezet« címet, a lengyeltóti fmsz me­gyei vándorzászlót kapott. Az egyre szélesedő verseny­mozgalomban a szövetkezetek 1958 második felében eddig soha nem tapasztalt eredmé­nyeket értek el: 12 szövetkezet részesült kitüntetésben. Eh­hez hasonlóan a dolgozók kö­zötti verseny is megfelelő eredményt hozott. A verseny- feltételeket sok dolgozó teljesí­tette, illetőleg feltételek, nél­kül többen kiemelkedő ered­ményeket értek el. 1957—58- ban a munkaversenyben elért eredményeik elismeréseként megyénkben mintegy három- \ százan részesültek »Kiváló dolgozó« kitüntetésben és egyéb elismerésben. E két évben az fmsz-ek több mint 150 000 forint pénzjutalmat fi­zettek ki dolgozóiknak, kérniük. A MÉSZÖV igazgatósága megtárgyalta az MSZMP kongresszusa tiszteletére indí­tott munkaverseny megyénk fmsz-eire vonatkozó irányel­veit. Ezeket az irányelveket a földművesszövetkezetek igaz­gatósági ülésen és termelési tanácskozáson vitassák meg, dolgozzák ki verseny felajánlá­saikat, és azok pontos tel­jesítésével törekedjenek újabb sikerekre. A kongresszusi munkaverseny — mint általá­ban a versenymozgalom — nem cél, hanem a gazdasági munka megjavításának és a jobb eredmények elérésének esix'öze. Földművesszövetke­zeteink törekedjenek arra, hogy a hagyományos ■-ha­ver seny a kongresszusi ver­seny időszakában valóban tö­megmozgalommá váljék, és annak valamennyi fmsz-i dol­gozó tevékeny részese legyen. Kuszinger János MÉSZÖV előadó rabban érő kerüljön a tábla szélére, így a betakarítást nem a tábla közepén kell majd megkezdenünk. E szempontok megtartása azért fontos, hogy a betakarí­tást az összes silókukoricánál a megfelelő érési időben vé­gezhessük el, mégpedig akkor, amikor a csövek az ún. »főzni való« érési szakaszban van­nak. Ekkor adja a silókukori­ca tápanyagban, minőségben és mennyiségben a legnagyobb hozamot. Különösen drótféreggel es üszöggel fertőzött vidéken fontos a vetőmag csávázása. A VETÖGÉP ELŐKÉSZÍTÉSE A TVD 6-os, egyszemélyes, huzaláttelepítös négyzetbevető- i gép előkészítésekor, illetve munkájánál ügyeljünk arra, | hogy a vető csoroszlyák szele­pei egyidejűleg nyissanak. A vetőkorongnak a vetőmag nor­ma szerinti kiválasztása a táb­lázatban előírtak szerint tör­ténjék. A nyomjelzőket megfe­lelő módon kell beállítani. Ügyeljünk az áttelepítő beren­dezések alapos rögzítésére. A második és harmadik vetési menet után a tábla közepén fel kell tárni a fészkeket és el­lenőrizni, hogy szabályosan helyezkednek-e el. Pontos ve­tést csak jól előkészített és elő­zetesen kipróbált vetőgéppel lehet végezni. TÁL AJ ELŐKÉSZÍTÉS ÉS VETÉS Négyzetes vetés csak jól el­munkált, sima, egyenletes, ba­rázdamentes talajon végezhe­tő. Ezért a vakbailizdákat, gödröket, ormokat megfelelő eszközök (kultivátor, simító, borona, esetleg tárcsa) alkal­mazásával meg. kell szüntetni. A négyzetes (fészkes) silókuko­ricát 70x70 cm-es négyzetes kötésben vetjük. Törekedjünk arra, hogy a tőállomány a betakarításkor kát. holdanként 20—22 000 le­gyen. Ezért vetéskor a maglá­da vetőkorongjait úgy állítsuk be, hogy egy-egy fészekbe 2—3 mag kerüljön. Ne több és ne kevesebb! így megmarad a nagy termés eléréséhez szük­séges tőszám. A vetőmagszükséglet kát holdanként a megfelelő köve­telmények szerint beállított vetőgéppel 12—14 kg. A vetés mélysége a talaj szerkezetétől függően 6—8 cen­timéter. Inkább mélyebbre vessünk, mert ebben a réteg­ben a talaj mindig nedvesebb, tehát a csírázás biztosabb, s a gyökérzet növekedése is erő­teljesebb. Mélyebb vetés esetén a ké­sőbbi ápolási munkák során kevesebb gyökeret sértünk meg. Vetés után a kelés gyor­sítására — különösen laza ta­lajon — hengert, majd utána boronát alkalmazzunk. A VETÉS ÁPOLÁSA Kelés után, amikor a növény 2—3 leveles állapotban van, boronálunk, és ezt néhány nap múlva ismételjük. További ápolási munka a zetoros kulti- vátorozás keresztben-hosszá- ban, amit szükség szerint 2—3- szor ismétlünk meg a növény fejlődésétől, a talaj állapotá­tól és gyomosságától függően. Már az első kultivátorozással se menjünk a vetés mélysége alá. A másodiké ennél seké­lyebb, míg a harmadiké csak 4—6 cm legyen. A kukorica gyökérzetének zöme ugyanis a talaj felszínéhez közel helyez­kedik el, amelyet mélyebb kultivátorozással. kapálással erősen megszaggatunk, meg­semmisítünk. és ez a fejlődés rovására megy. Abban az esetben, ha a vetőgép a helytelen beál­lítás miatt egyes fészkekbe több magot vetne, fészkenként a 2—3 tő, illetve holdanként a 20—22 000 tőszám biztosítása végett a ritkítást el kell vé­gezni. Csakis ily módon, azaz 70x70 cm-es kötésben, fész­kenként 2—3 növénnvel érhet­jük el a nagy terméshozamot. tlasxno§ a szövetkezetnek, hasznos as államnak is A Baromfifeldolgozó Válla­latra idén nagy feladatok vár­nai?. Tervében 67 millió darab tojás, 117 vagon baromfi át­vétele, feldolgozása, tartósítá­sa és a fogyasztókhoz Való szállítása szerepel. A tojást a földművesszövetkezeteks útján szabadon vásárolják fel, míg a baromfi egy részére szerző­dést kötnek tsz-ekkel, egyéni gazdáikkal. A szerződéskötés folyik. Egyre több termelőszövetkezet és egyéni gazda ismeri fel en­nek előnyeit, s veszi át a vál­lalattól a naposcsibéket, hogy majd megfelelő súlyú barom­fit adjon vissza. S ha a szer­ződött feleket megkérdeznénk, bizonyára valamennyien olyan kedvezően válaszolnának, mint a somogyjádi Augusztus 20. Tsz elnöke. Állandó jövedelmi forrás Boszkovics János elnök ve­zetésével és Ostoros Istvánnak, a BARNEVÁL igazgatójának társaságában bejárjuk a tsz gazdaságát. Mindenütt, sürgö­lődő, szorgoskodó emberek. Emitt mairhaistálló épült, amott újabb építkezést kez­denek. Egy modem szocialista nagyüzemi gazdaság képe bon­takozik ki. Jövőre már itt is sok száz tenyészállat, marha, sertés lesz. Az Augusztus 20 Tsz-ben arra is gondolnak, hogy mivel tudnának kisebb befektetéssel azo­kat. Ha pedig pénzre van szükség, azonnal van mihez nyúlni. — A jelenlegi tojóállomány­ból . naponta átlag 300—400 darab tojást kapunk. Heten­ként átadunk a keltetőállo- másnak 3000 darabot, s mivel ezek tény észtojások, 40 száza­lékkal magasabb árat kapunk értük. Ez most, a tojás-szezon idején, havonként 16 000 fo­rintot jelent a tsz-nek. Ebben az esztendőben csak tojásból körülbelül százezer forint be­vételre számítunk. De a hús­áruból is több ezer forint jut majd arra, hogy a munka­egységek után kiosszuk. A rántani való csirkét jelenleg 28 forintért, június 1-től pe­dig 26 forintért veszi át ki­lónként a BARNEVÁL. — Az eddigi ere?tmények azt igazolják, hogy érdemes baromfimeveléssel foglalkozni. Ezért 21 holdas fiatal gyümöl­olyan jövedelmet, bevételi for- ] esősünket bekerítjük, s ott désre, ezer darabot pedig pia­ci árusításra. Sok előnnyel jár, Boszkovics elvtárs ezután az előnyöket sorolja. —* A naposcsibéket a tsz húsz százalékkal olcsóbban kapja, mint az egyéni gazda. Száz darab naposcsibe után 25 kg baromfit kell visszaad­ni, s marad ezenfelül mint­egy 60 darab. A szárnyasok —| adottságokkal - nem vállalja naposcsibe, csirke, tojók — ■ a baromfinevelést. Pedig ha gondozásához kevés ember a tsz-ben ezt nem tudják meg- szüikséges. Most is csak egy (oldani, a leszerződött napos­család, Tóth István, fia és an- j csibéket kiadhatják a tagok­nak felesége gondozza — mégsem lehet dicsekedni túl nagy eredménnyel. A tsz-ek 22, az egyéni gazdák pedig 165 mázsára szerződtek. A so­mogyjádi Augusztus 20 Tsz nyele, a pusztakovácsi Dimit­rov Tsz négy és fél, a so- mogyaszalói Béke Tsz pedig két és fél mázsára szerződött; Sok tsz — arra való hivat­kozással, hogy nem rendelke­zik megfelelő épületekkel, rást teremteni, amely állan­dóan a tagság rendelkezésére áll. Erről beszél az elnök. — Négy esztendővel ezelőtt baromfineveléssel is foglalkoz­ni kezdtünk. Igaz, csak 300— 400 darabos tenyészállományt alakítottunk ki, de évenként ez is jó néhány ezer forint többletjövedelmet fizetett a szövetkezeteknek. A tenyész- tojó-állomány jelenleg ezer darab. Ez évben nyolc mázsa baromfit nevelünk fel szerző­rendezzük be a baromfitelepet. Építünk 15 ólat, amely 300 szárnyas befogadására al­kalmas egyenként. Saját be­ruházásból 30 000 forintot használunk fél a baromfine­velés elősegítésére. Tervünk: jövőre elérni, hogy ötezer da­rab tenyész-tojó állomány- nyál rendelkezzünk. Háztáji baromfinevelés Bár egyre többen kötnek szerződést baromfinevelésre. a nak háztáji nevelésre. A Somogyjádi Augusztus 20 Tsz is megteszi ezt. Ezer darabot háztáji nevelésre ad át a ta­goknak. A jövedelem így tel­jes egészében azt a tagot il­leti meg, aki a csibéket fel­neveli. A tsz, amiért a vál­lalat és a tsz-tag között köz­vetít, leszállítja a csibéket, és visszaadja a baromfit, kilón­ként 2 forint nagyüzemi fel­árat kap. Ez a módszer — ahol már felismerték előnyét — nagy mértékben növeli a tsz- tagok háztáji jövedelmét. Hadd említsük meg példá­nak a Baranya megyei má- gocsi Béke Tsz-t, amely ez év­ben 110 mázsa baromfi át­adására szerződött, s 28 000 darab naposcsibe felnevelését vállalta. Gondolkozzanak ezen ter­melőszövetkezeteink vezetői. Nézzenek körül, hol milyen le­hetőség van arra, hogy a fő feladatok elvégzése mellett a nagy munkát, anyagi befekte­tést nem kívánó baromfineve- léssel is foglalkozhassanak. Ahol erre mód van, tegyék meg. Ez ugyanis hasznos a tsz-nek is, hasznos az állam­nak is. Itthon és külföldön egyaránt jó kereskedelmi áru­cikk a tojás és a baromfi, s a nyugati országoktól is jó valutát kapunk mindkettőért. S zalai Lászlé

Next

/
Thumbnails
Contents