Somogyi Néplap, 1959. április (16. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-03 / 78. szám

Péntek, 1959. április 3. 2 SOMOGYI NÉPLAP Közlemény a nyugati külügyminiszterek értekezletéről (Folytatás az 1. oldalról.) ránt Berding államtitkár, az amerikai külügyminisztérium sajtóelőadója közölte az újság­írókkal, hogy a nyugati kül­ügyminisztereik áthidalták egyes nézeteltéréseiket, és kö­zös álláspontra helyezkedtek néhány olyan javaslattal kap­csolatban, amelyet majd a május 11-ű kelét—nyugati kül­ügyminiszteri értekezleten a Szovjetunió elé terjesztenek. Hozzáfűzte azonban, hogy még akadnak megoldásra váró kérdések. Ilyen pél­dául, hogy részletes béke- szerződést javasol janak-e az egyesített Németország­ra vonatkozóan, vagy mind­addig várjanak egy ilyen akcióval, amíg a szövetsé­gesek kidolgozzák egy ilyen szerződés irányvona­lait Továbbá későbbre halasztot­ták a döntést abban a kérdés­ben is, hogy egyetlen tervbe tömörítve terjesszék-e a Szov­jetunió elé a szövetséges or­szágok összes javaslatát Kö­zölte Berding, hogy az Egye­sült Álamok latolgatja: jegy­zéket intéz a Szovjetunióhoz, hangsúlyozva, hogy a csúcsér­tekezlet a külügyminiszteri szinten folytatandó tárgyalások előrehaladásától függ. Francia és brit részről közölték, hogy a londoni és a párizsi kor­mány véleménye szerint fe­lesleges az újabb jegyzékvál­tás, bár osztják az .Egyesült Államoknak a két értekezlet összefüggéséről alkotott néze­tét. A Reuter-iroda illetékes helyről szerzett értesülése sze­rint a négy külügyminiszter — legalábbis ideiglenesen — el­vetette Kelet- és Nyugat-Né- metország konföderációjának gondolatát A nyugati szövet­ségesek mindenesetre remélik, hogy a májusi genfi találkozó eredmé­nyeként »több érintkezés­re kerül majd sor Né­metország két része kö­zött-!. A NATO elé terjesztendő je­lentés hír szerint »az egy­máshoz kapcsolt javaslatok egész kötegét« tartalmazza a berlini kérdést is magában foglaló teljes német kérdésről. Egy diplomáciai forrás szerint a javaslatok között szereplő és a kö2ép-európai fegyveres erők, valamint fegyverzetek felügyeletére, illetve ellenőr­zésére vonatkozó indítványokat további tanulmányozás végett a négyhatalmi munkacsoport elé terjesztik. Tartalékosok behívása az EAK szíriai tartományában Párizs (TASZSZ). Mint az AFP hírügynökség kairói tu­dósítója jelenti, a szíriai tar­tományban állomásozó 1. had­sereg parancsnoksága szerdán este parancsot adott, hogy minden szabadságon lévő ka­tona »haladéktalanul térjen vissza egységéhez«. A parancs hangsúlyozza, hogy a bizonyos egységekhez besorolt tartalé­kosoknak április 2-án reggel a jelzett gyülekezési helyen je­lentkezniük kell. A jordániai hatónágoh katonai intézkedései New York (TASZSZ). Az Associated Press hírügynökség tudósítója jelenti Ammanból: A jordániai fegyveres erők parancsnokságának április 2-i közleménye rámutat, hogy a jordániai hatóságok az izraeli mozgósítás miatt óvintézkedé­seket tesznek. A közlemény hangpztatj,a, hogy ezek az in­tézkedések »á határók / védel­mét és Jordánia biztonságát« szolgálják. Lemondott az amerikai külügyminisztériumnak a távol-keleti ügyekkel megbízott államtitkára Washington (AFP). Eisen­hower elnök szerdán elfogadta Robertsonnak, az amerikai külügyminisztérium távol­keleti ügyeikkel megbízott ál­lamtitkárának március 26-án benyújtott lemondását. A nyugati külügyminiszterek \ A megszállás „áldásai* washingtoni tanácskozásának londoni: Nyugat-Nómetországban sajtó-visszhangja London (MTI). Londonban nem titkolják, hogy a nyugati külügyminiszterek washingto­ni tanácskozásán nem alakult ki közös politika a Szovjet­unióval megkezdendő tárgya­lásokról. A Times washingtoni tudó­sítója szerint a külügyminisz­terek semmit sem végeztek. Az amerikai külügyi hivatal egyik magasrangú tisztviselője kijelentette: a csúcstalálkozó feltétele továbbra is az, hogy « külügyminiszteri értekezle­ten haladást érjenek el, s cél­zott arra, hogy hangsúlyozására A Neues Deutschland pár I szavas hírekben képet ad ár­én nek ki- ♦ ról, hogyai> garázdálkodnak a a Nyugati megszálló katonák Nyugat­újabb jegyzéket küldhet. Az { angol küldöttség nem erő- í sítette meg ezt az állásfogla-1 lást. | Be kell vallani — írja a| Daily Telegráph —, hogy ne-| hézségek gátolják mindazt,* amit Macmillan moszkvai út- ♦ ja megindított, és amelynek! célja korlátozott, de gyümöl-1 csöző tárgyalások kezdete volt i a Szovjetunióval. A tárgyaié-| elg^tT' g^krcsijáváí a sokat a túltervezések es a mo^en közlekedő Eduard vissza táncolások ---------­e rősen veszélyezteti. A dalai láma Indiába érkezett Peking (TASZSZ). Az Uj Kína hírügynökség közli: Mint ismeretessé vált, a lá­zadók által elrabolt dalai lá­ma Indiába érkezett. A dalai j láma és a kíséretében lévő i személyek március 31-én át-1 lépték a kínai—indiai határt. | Németországban. A lap csu­pán néhány napot ragad ki március közepéből. MÁRCIUS 14: "** 1 Bamberg: Egy ittas ameri­kai által vezetett gépkocsi összeütközött egy nyugatné­met katonákat szállító gép­kocsival. Két német meghalt. Alzenau: Két ittas amerikai lgázolta gépkocsij i mopeden közlekedő zűrzavara j Krönest, s az belehalt sérü­léseibe. Tallichtenberg: Egy ameri­kai személygépkocsi, amely az út közepén haladt, neki­ment egy nyugatnémet gép­kocsinak. A három amerikai katona indokolatlan dühében leütötte a német taxisofőrt. A tibeti lázadók küldöttsége IXehrunál\ Uj-Delhi (Uj Kína,). Nehru Uj-Delhiben fogadta a tibeti lázadók küldöttségét, amely­nek élén Lokongva Cevongru- ten és Kacsang Lozongrencen, a lázadók két vezetője állt. A Kínai Államtanács március 28-án kiadott rendelkezése szerint mindkettőjüket a tör­vények megszegéséért büntetés illeti A lázadók küldöttsége me­morandumot adott át Nehru- nak. Indiai sajtó jelentések szerint a memorandumban felkérték Indiát, hogy lépjen közbe, és támogassa a tibeti lázadókat. Kérte, hogy az in­diai kormány aktívan vegyen részt a dalai láma biztonsága- J nak védelmében, terjessze a tibeti kérdést az ENSZ elé, adjon »politikai menedékjogot« a »tibeti menekülteknek«, és küldjön úgynevezett karitatív bizottságot Tibetbe. Az indiai külügyminisztéri­um egy szóvivője közölte: Nehru »meghallgatta« az úgy­nevezett küldöttséget, s beszélt is hozzájuk. Kifejezte azt a reményét, hogy Tibet jelenlegi nehézségei békésen megoldód­nak. Kifejtette, India nincs abban a helyzetben, hogy köz­belépjen, és nem kíván olyan lépést tenni, amely súlyosbít­hatja a tibeti helyzetet. MÁRCIUS 15: Erlangen: 60 amerikai ka­tona és amerikai, illetőleg nyugatnémet rendőrök között utcai csata dúlt pisztolyokkal, gumibotokkal és burkolatkö­vekikel. Ugyanaznap két ittas amerikai garázdálkodott egy étteremben. Beuren: Amerikaiak német polgári személyeket támadtak meg. 5 németet kórházba kel­lett szállítani. Karlsruhe: Amerikai meg­szállók virtuskodásból gya­korló gránátokat helyeztek el az utakon. Egy személygép­kocsi megsérült. MÁRCIUS 16: Kitzingen: Életveszélyes sé­rülésekkel kórházba szállítot­tak egy németet, akit egy ittas amerikai elgázolt. Mainz: Két amerikai le­ütött és megsebesített egy pincért. Limburg: Egy angol páncé­los keresztülgázolt egy nyu­gatnémet személygépkocsin. Paderborn: Angol megszál­lók nyilvános helyen vere­kedést kezdtek, és két néme­tet súlyosan megsebesítettek: Regensburg: Egy amerikai megszálló katona megtáma­dott és súlyosan megsebesí­tett egy Becher nevű taxi­sofőrt. Tibet lakossága támogatja a Kínai Népköztársaság államtanácsának rendeletét Lhasza (Uj Kína.). Kedden Lhaszában tömeggyűléseket tartottak. A gyűlések részve­vői lelkesen támogatták a Kí­nai Népköztársaság Állam­tanácsának rendeletét, elítélték a tibeti lázadókat, éltették Ti­bet népének újjászületését. A Hazafias Ifjúsági Szávec­Nehru nyilatkozata az indiai parlamentben Peking (Uj Kína). Nehru indiai miniszterelnök az indiai parlament népi kamarájában hosszasan foglalkozott a tibeti lázadással — jelenti az indiai hírszolgálat A jelentés szerint Nehru beszédében kiemelte: »Baráti kapcsolatokat akarunk fenn­tartani a tibeti néppel, és azt óhajtjuk, hogy a szabadságot élvezve haladjon előre. Ugyan­akkor India szempontjából fontos, hogy baráti kapcsola­tokat tartsunk fenn a hatal­mas Kínával«. Nehru ezután rámutatott, hogy India elismeri Kína szu­verenitásét Tibet felett, majd kitért arra a megállapításra, hogy Kálim pong városa a köz­pontja a külföldön' tartózkodó tibeti reakciós klikknek. Neh­ru ezzel kapcsolatban azt fejtegette, hogy a helyzet ilyen megvilágítása helytelen. — Indiának mindig az volt az álláspontja, amit félreért­hetetlenül tudtára adtunk a Tibetből érkezetteknek, a je­lentős személyiségeknek is, hogy örömmel üdvözöljük őket Indiáiban, de nem en­gedhetjük meg, hogy India földjét használják fel egy ba­ráti kormány ellen szervezett felforgató cselekmények és agressziós propaganda tá­maszpontjaként — mondotta Nehru.—, majd végül megje­gyezte; »Tudomásunk szerint több hónap óta nem kaptunk hírt semmiféle ilyen tevékeny­ségről Kalimpongból«. ség és a Hazafias Nőszövetség állást foglalt az Államtanács rendelete mellett. Felszólítot­ták a népi hadsereget, hogy Tibet térségeiben semmisítse meg a lázadókat, szabadítsa meg az ország lakosságéit a szenvedésektől. Követelték, hogy a lázadás vezetőit szigo­rúan büntessék meg. Az utóbbi napokban több ti­beti városban is hasonló gyű­lések voltak. A gyűléseken részt vevő világi és egyházi személyek egyaránt kifejezték gyűlöletüket a tibeti reakciós klikkel szemben és forró sze- retetüket hazájuk és Mao Ce- tung iránt. Jatungban a gyűlésen elha­tározták, hogy segítséget nyúj­tanak a népi felszabadító had­seregnek. A pancsen láma beszéde 14 évi 1948 Az egységes és igazságos bé­két követelő II. német népi a német békeszerződésért II 1951 német békeszerződés kidolgo-f zása céljából. * Peking (TASZSZ). A Sigace varosban tartott nagygyűlésen a pancsen láma, a Tibeti Autonóm Terület előkészítő »bizottságának elnö­ke beszélt a papsághoz, a pol- gari lakossághoz és a tibeti ha- ( zafiakhoz. Az Államtanács — mon­dotta a pancsen láma — látva 1 a tibeti helyi kormány sok ve- Jzetőjének és a reakciós mány javasolja, hogy az USA, Nagy-Britannia, Franciaország és a Szovjetunió kormánya 3 hónapon belül terjessze a né­kongresszus bizottságot hozott met békeszerződéssel kapcso­ld™ a békeszerződés elokészi- latos javasiatát a külügymi- tésere. Júniusban a német ne- észterek tanácsa elé«. pl tanács követeli a béketár­gyalások megkezdését. 1948 nyarán Londonban tartják meg a nyugati hatal­mak Németországgal foglalko­zó külön konferenciáját, mely­nek eredménye az ún. londoni javaslatok, amelyek még job­ban elmélyítették a Németor­szág részei közötti szakadást. A Szovjetunió és az európai népi demokratikus országok külügyminiszterei konferenciá­ra jönnek össze Varsóban: »A londoni tanácskozás határoza­tai Németország szétdarabolására irányulnak*'. Halaszthatatlan feladat: a potsdami határozatoknak meg­felelően meg kell kötni a né­met békeszerződést, és ki kell kötni, hogy a megszálló csapa­tokat a békeszerződés megkö­tésétől számított egy éven be­lül ki kell vonni, A londoni konferencia után a nyugati hatalmak megpecsételték Né­metország kettészakítását: 1948 júniusában külön pénzre- jormot hajtottak végre a nyu­gati megszállási övezetben. 1949 A megszállási statútum, va­lamint a bonni különállam A nyugati hatalmak javasol­ják a megszállási statútum ki- terjesztését Kelet-Németor- szágra is, és elutasítják a bé­keszerződést, A Német Népi Tanács til­takozik a szeptember 20-án megalakult bonni különállam ellen, és követeli a békeszer­ződés azonnali megkötését. Október 7: az NDK megala­pításának napja. December 15: Adenauer alá­írja Nyugat-Németországnak a végérvényes Marshall-tervbe való bevoná­sával kapcsolatos szerződést. A nyugati hatalmak elhatároz­ták Washingtonban, hogy Nyugat-Németországot bevon­ják a NATO-ba, és felállítják a nyugatnémet hadsereget. A prágai külügyminiszteri kon­ferencia tiltakozik Nyugat-Né- metország újrafelfegyverzési terve ellen, és követeli a bé­keszerződés megkötését. Március 2: Az NDK népi ka­marája felhívja a szövetségi gyűlést: terjesszenek közös ja­vaslatot a négy nagyhatalom elé, hogy a külügyminiszteri konferencia napirendi pontjá­ra még 1951-ben tűzzék ki a békeszerződés megkötését. A népi kamara e kérését eljut­tatja a négy nagyhatalomhoz is. De választ csupán a szov­jet kormány küldött. A külügyminiszter-helyette­sek párizsi konferenciája: a 1952 i zetőjének és a reakciós felső Február 13: az NDK kormá-fr^:®S árulását, utasítást adott nya a négy nagyhatalomhoz fa tibeti helyi kormány felosz- intézett jegyzékében követeli a ií látására és a lázadás elfojtá- békeszerződés megkötését. (sára. önöknek valamennyiük- Március 10: a szovjet kor- ^ne^ támogatniuk kell a köz- mány támogatja az NDK ja- í Ppnü nép; kormány utasítását, vaslatát, és tervezetet nyújt be ! támogatniuk kell a tibeti ka- a német békeszerződésről. é tönai körzet felhívását tevé- Adenauer kijelenti a szövet- í kényén együtt kell működniük ségi gyűlésben, hogy a nagy- ( a _ felszabadító hadsereg­hatalmaknak a német kérdés- " a lázadás felszámolásában, ről folytatandó tárgyalásán:/ * felvétele ártana az össznémet f érdekeknek. f Május vége: a keretszerződés f és az EVG szerződés aláírása. ? Bonn habozik felvenni azt NDK-val folytatandó tárgya- ! lásokat a szabad választások! szovjet küldöttség javasolja: a külügyminiszteri konferencia és a békeszerződés ügyében. tárgyalja meg Németország új- . raf elf egy vérzésének megaka- 1953 dályozását, a békeszerződés mielőbbi megkötését, vala­mint a csapatok kivonását. Június: Nyugat-Németor­szágban betiltják a remilita- rizálás-ellenes és a békeszer­ződés megkötését követelő népszavazást. Szeptember 15: Grotewohl nyilatkozata: A népi kamara — Megszámlálhatatlan azoknak a bűntényeknek a száma, amelyeket a tibe­ti helyi kormány lázadó elemei és a reakciós felső rétegek elkövettek, go­noszságuk elérte a végső határt felhívja a szövetségi gyűlést, Július 15: az NDK javaslata az össznémet tárgyalásokról. Bonn nem válaszol. Augusztus 15: a szovjet kor­mány javaslata: az elkövetke­ző 6 hónapon oelül hívjanak össze konferenciát a német békeszerződés megvitatására. Adenauer követeli amerikai atomfegyverek Nyugat-Német- országban való állomásoztatá­közös tanácskozásokon beszél 1950 December 16: Walter Ulb­jék meg a szabad választások HcM kormánynyilatkozatban Az év folyamán a Nemzeti Front, az NDK kormánya, az NSZEP III. kongresszusa kö­veteli a békeszerződés megkö­tését Adenauer elutasítja az megvalósítását, valamint a né­met békeszerződés megkötésé­nek meggyorsítását. Adenauer ezt a javaslatot is elutasítja. December: az NDK kor­követeli, hogy a berlini kül- ügymin téri konferencia tár­folytatta a pancsen láma. I Ezek az elemek következete- jsen akadályozták a népi kor- I mánynak, a tibeti népnek és a I hazafiaknak azokat az • erő­feszítéseit, hogy Tibet a de- I mokratikus átalakulás útján (fokozatosan rálépjen a virágzó, I boldog, szocialista társadalom (felépítésének útjára. Tevé- ' kenységük teljes mértékben (ellenkezik a papság, a polgári (lakosság és a tibeti hazafiak (óhajaival és érdekeivel. A ti- S bet.i helyi kormány lázadói és (a reakciós felső réteg — a ha- Iza árulói, a tibeti nép söpre- idéke, országunk minden né­megalakulásáról szóló alaptör- össznémet alkotmányos tanács mányküldötteége követeli az vény elfogadása. Külügyminiszteri konferen­cia Párizsban: »A szovjet kor­létrehozását, amelynek felada- ENSZ teljes ülésének politi- ta lenne a békeszerződés meg- kai bizottságától (Párizs), hoz- beszélése. zanak létre egy bizottságot a gyalja meg a békeszerződés pének közös ellensége. megkötését, valamint a nemet ) — lázadók _ jegyezte e gység helyreállításának kér- *meg a pancsen láma —, hogy dését, és e tárgyalásokba von- 7 félrevezessék a tömegeket — ják be az NDK és Nyugat-Né-, „a nemzeti érdekek« védelme- metország képviselőit is. fzőinek játszották ki magukat. (A befejező részt keddi \ Talán az a hazaáruló törek­vál­át­számunkban közöljük.) perializmus gyarmatává jék, és mindenki ismét élje a súlyok szenvedéseket, megfelel a papság és a polgári lakosság széles tömegei érde­keinek? Az. amit ők »nemzeti ér­dekeknek« neveznek, lé­nyegében az Imperializ­mus és egy maroknyi re­akciós csoport önző érde­keit jelenti — A lázadók — mutatott rá a pancsen láma — »a vallás vé­delmezőinek« nevezik magu­kat. ök azonban a »vallás védelmének« ürügyével bűnös módon elrabolták a dalai lá­mát, megöltek és megsebesítet­tek szerzeteseket és szerzetes nővéreket, megszentségteleni- tettek buddhista szent helye­ket, és elraboltak áldozati edényeket. A pancsen láma hangsúlyozta, hogy a vallás álcája alatt foly­tatott összeesküvő tevé­kenység összeegyeztethe­tetlen az állam törvényei­vel, s tűrhetetlen a papság számára. A pancsen láma mély együtt­érzését és aggodalmát fejezte ki a dalai láma iránt, akit el­raboltak a lázadók, és hangot adott annak a kívánságának, hogy a dalai láma mielőbb sza­baduljon ki a lázadók kezei közül. Elmondotta, hogy a da­lai láma távollétében igyek­szik jól betölteni a Tibeti Autonóm Terület előkészítő bizottsága elnökének tisztét, és tevékenyen segíti majd a népi felszabadító hadsereget a lá­zadás felszámolásában. A pancsen láma befejezésül felhívja a papságot, a polgári lakosságot és a hazafiakat, hogy gondosan szigeteljék el az árulók klikkjét, határozot­tan segítsék a népi felszaba­dító hadsereget a lázadás fel- I számolásában, és végérvénye- ( sen zúzzák szét az imperialU- ! mus és a csangikajsekista klikk támogatta tibeti reakciós klikk vés, hogy Tibet ismét az im- összeesküvéseit.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents