Somogyi Néplap, 1959. április (16. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-25 / 96. szám

Szombat, 1959. április 25. 2 SOMOGYI NÉPLAP Kedveső légkört a genfi külügyminiszteri értekezlethez Moszkva (MTI). A TASZSZ jelenti, a vezető moszkvai la­pok pénteki számukban cik­keket közölnek, amelyek sür­getik: meg kell teremteni a kedvező légkört a genfi kül­ügyminiszteri értekezlethez. Erről ír vezércikket a Pravda. Hangsúlyozza, hogy az embe­rek milliói nagy reményekkel eltelve várják az értekezletet, pontos és világos utasítást ad­nak a tárgyaló feleknek: te­gyenek kezdeményező lépést a hidegháború megszünteté­sére. — Már most, az értekezlet előtt meg lehet és meg kell tenni mindent — folytatja a lap —, ami elősegíti az ered­ményes tárgyalásokhoz szük­séges légkör kialakulását. A Pravda vezércikke a to­vábbiakban utal az Egyesült Államok és a Német Szövetsé­gi Köztársaság kormányához intézett legutóbbi szovjet jegy zenekre,' amelyek felhív­ják a figyelmet az atlanti tömb egyes országainak ve­szélyes katonai intézkedései­re. Jordániái—szírlai határincidens Damaszkusz (Reuter). Csü­törtökön este egy damaszkuszi katonai szóvivő közölte, hogy a jordániai határőrség alaku­lata páncélkocsik támogatásá­val behatolt szíriai területre és megtámadta Ghariar falut. A több órás tűzharcban egy szí­riai rendőr életét vesztette, négy polgári személy megsebe­sült. A szíriai hadsereg egy­ségeinek megérkezésekor a jordániai alakulat visszavonult *— közölte a szóvivő. A Csehszlovák Kommunista Párt határozatai a közoktatás reformjáról Prága (MTI). A Csehszlovák. Kommunista Párt Köz­ponti Bizottsága április 22—23-i ülésén az iskolareform kérdésével foglalkozott. J. Hendrych, a Központi Bizottság titkára beszámolójában rámutatott a csehszlovák közok­tatás reformjának eddigi eredményeire. A mostani re­formtervet részletesen megvitatták. A megbeszéléseken 800 000-en vettek részt, 150 000-en fejtették ki álláspont­jukat. A dolgozók döntő többsége helyeselte a pártnak azt a javaslatát, hogy kilenc évre emeljék a kötelező is­kolai oktatást, valamint azt, hogy a fiatalok zöme 1970-ig megszerezze a középiskolai képzettséget. A Központi Bizottság határozatot hozott a közoktatás reformjáról. Felháborodás Angliában az USA kereskedelmi politikája miatt London (MTI). Az Ameri­kai Egyesült Államok keres­kedelmi politikája elleni fel­háborodás újabb hullámát vál­totta ki Angliában a külkeres­kedelmi adatok közzététele. A Daily Mirror írja: A Fehér Ház köpenyforgatói közül Eisenhower a kétszínű és kétértelmű beszédek új csúcsteljesítményével tündö­köl. A szokásos himezés-há- mozás után bejelentett új gyapjuszövet-import kontin­gens a legkomolyabb hátrá­nyokkal sújtja az angol ex­portot. A DaUy Herald írja: Barátunk és szövetsége­sünk, az Amerikai Egye­sült Államok ismét pisz­kos cselfogást alkalmazott ellenünk. Megint csak győztek az amerikai üzle­ti érdekeltségek, amelyek behozatali korlátozásokat sürgetnek az angol ver­seny ellen. Eisenhower lefaragta a gyapjúszövet-importokat, ami az angolokat károsítja, és a japánok nyereségeit duzzaszt­ja. Milyen szövetségesek ezek? Senki sem prédikál hangosab­ban a kereskedelem szabadsá­gáról, mint az amerikaiak, mi­közben állandóan emelik a korlátokat. A szélsőjobboldali Daily Mail írja vezércikkében: Szívesebben kereskednénk az amerikaiakkal, mint az oroszokkal, de ha korlátozzák importjainkat a dollárterüle­ten, barátaink nem vehetik rossz néven, ha a rubelterü­lethez fordulunk. Nemsokára kereskedelmi küldöttség indul Moszkvába Eccles kereskedelemügyi mi­niszter vezetésével, hogy gyapjúszöveteket, gépeket, gyári berenedezéseket adjon el a Szovjetuniónak. Dillon lesz Herter jobbkeze Washington (AP). Amerikai hivatalos körök szerint Doug­las Dillon külügyminiszterhe­lyettest nevezik majd ki Her­ter külügyminiszter főmunka­társává. Valószínű, hogy ha­tásköre szélesebb lesz, mint bárkinek, aki eddig ezt a tiszt­séget betöltötte. Politikai tanácskozások Washingtonban Washington (Reuter). Csü­törtökön kétórás ülést tartott az amerikai nemzetbiztonsági tanács, amelyen Eisenhower elnökölt, és első ízben vett részt Herter külügyminiszter. Úgy tudják, hogy a nemzet- biztonsági tanács a berlini helyzettel, a német problémá­val, a nyugati szövetségesekkel és a Szovjetunióval esedékes tárgyalások kérdésével foglal­kozott. Eisenhower elnök pén­teken Spaak NATO-főtitkár- ral, Herter külügyminiszterrel, és Merchant külügyi államtit­kárral, a külügyminisztérium európai osztályának vezetőjé­vel tárgyalt A francia szenátusi választások elé Párizs (MTI). Párizsi poli­tikai megfigylők növekvő ér­deklődéssel fordulnak a va­sárnapi szenátusi választások felé. Szajna megyében 2? szená- tori helyért hat lista 132 je­löltje küzd. Mivel a választás itt arányos rendszer szerint történik, a listákra leadott szavazatok arányában jutnak szenátori mandátumhoz a je­löltek, s csaknem bizonyosnak látszik, hogy a kommunista A Szocialista Internacionálé és az európai tanács a berlini kérdésről London (MTI). A Szocialista Internacionálé Irodájának csü- törtöki londoni üléséről kiadott közleménye egyes nyugati kor­mányok érvelését visszhangoz­va hangoztatja, hogy »a berli­ni kérdést kielégítően csak szélesebb keretek között, az európai biztonság rendezésé­vel egyidejűleg lehet megolda­ni«. »Szükséges — folytatódik a közlemény —, hogy a nyugati hatalmak pozitív javaslatokat tegyenek a Szovjetunióval folytatandó tárgyalásokon«. * * * Strasbourg (AP). Az »Euró­pai-tanács« közgyűlése is fog­lalkozott csütörtökön a berlini kérdéssel. A 12 nyugatnémet szociálde­mokrata képviselő és a svéd szociáldemokraták tartózkodá­sával elfogadott határozati ja­vaslat felszólítja a Nyugatot, hogy »tanúsítson továbbra is határozott magatartást a ber­lini kérdésben«. A határozati javaslat ugyan­Rakétafegyvert kap a nyugatnémet flotta Bonn (TASZSZ). Wright amerikai tengernagy, a NATO atlanti haditengerészeti erői­nek főparancsnoka szerdán Bonnban azt mondta az újság­íróknak, hogy a nyugatnémet hadiflottát — csakúgy, mint a NATO többi tagállamának ha­ditengerészeti erőit — rakéta­fegyverekkel kell felszerelni, például légvédelmi rakétákkal, valamint polaris mintájú 2200 knométer hatósugarú amerikai rakétákkal. akkor »jóváhagyja« a berlini kérdésről esedékes kelet-nyu­gati tárgyalásokat. párt 8 szenátusi helyet nyer. Vidéken kevés helyen szá­míthat sikerre a kommunista párt, mivel az elektorok több­sége a falvak és a kis városok községtáhácsösaiból kerül ~ ki, a mezőgazdasági jellegű vidé­keken pedig általában a jobb­oldal van túlsúlyban. A Monde hasábjain Maurice Duverger liberális közíró rá­mutat, hogy a kisebb községek lakossága Franciaország né­pének csak egyharmada, még­is a szenátus választó testüle­tében abszolút többsége van e rétegnek. Az elektorok 53 szá­zalékát az 1500 lakosúnál ki­sebb községek adják. A váro­sok népe Franciaország lakos­ságának 41,5 százaléka, az elektorok között a városi la­kosság mégis csak 21,5 száza­lékban van képviselve. Német befolyás a négyhatalmi munkacsoport ülésén Bonn (TASZSZ). Mint a Neue Rhein-Zeitung írja, a há­rom nyugati nagyhatalom és a Német Szövetségi Köztársaság munkacsoport];'/ ak ülésén a nyugatnémet megbízottaknak sikerült elérniük, hogy a Nyu­gat »szilárd állásfoglalással« menjen a genfi tárgyalásokra. »Azt az angol álláspontot, hogy a közép-európai katonai intéz­kedésekről a politikai problé­mák érintése nélkül is lehet tárgyalni, nem fogadták el« — írja a lap. Hagemann professzort megfosztották állásától Berlin (MTI). Északrajna- Vesztfália tartományi kultusz- miniszterének utasítására Ha­gemann professzort, a münste- ri egyetem publicisztikai inté­zetének igazgatóját felfüggesz­tették állásától. Hagemann professzort — aki Adenauer politikájának következetes el lenzője. és a két lám közeledésének, Németor­szág békés újraegyesítésének közismert harcosa — nemcsak állásától akarják megfosztani, hanem bíróság elé is akarják állítani. Hagemann professzor elnémitásának kísérlete egész Németországban nagy felhábo­rodást váltott ki. „Nem élünk, csak vegetálunk" Az Amerikai Egyesült Államokban jelenleg minden tizennegyedik munkás munkanélküli. Az elmúlt 14 hó­napban több mint 3 millió munkanélkülinek megszűnt a munkanélküli-segélye, amelyet átlagban 24 héten át fi­zetnek. A New York Times című lap riportereinek egy cso­portja néhány héttel ezelőtt hét napon át a munkanél­küliség által legjobban sújtott területek helyzetét vizs­gálta. összefoglaló jelentésük megrázó és reménytelen. Detroitban minden hetedik munkás munkanélküli, Pitts- burgban, az acél- és szénipar központjában attól tartanak, hogy a széleskörű munkanélküliség krónikussá válhat. New York város körzetében és New Jerseyben január első felében 375 ezer fő volt munka nélkül. Ez azt jó- lenti, hogy itt minden huszadik ember munkanélküli. Nyugat-Virginia államban 45 ezer bányásznak nincs munkája. Egyébként Nyugat-Virginia egyike a munkanél­küliség által legjobban sújtott államoknak. A New York Times egy Smoot nevű 37 éves néger bányász életén ke­resztül mutatja be a munkanélküliek megrázó helyzetét. Nyolc gyermeke van, 1957 decemberében bocsátották el a munkából, és azóta nem tud visszakerülni a, bányába. Segélyjogosultsága lejárt, segélyt Nyugat-Virginiában az elmúlt évben csupán 12 héten át folyósítottak. Múlt év óta nem tudta kifizetni a lakbért. Bár a környéken sem­miféle munkaalkalom nem kínálkozik, -mégsem megy Ohio államba, mivel ott »legalább olyan nehéz munkát találni, mint Nyugat-Virginiában«. Quentin Barret bányászvároskában elképesztő a hely­zet. Az egyik iskola tanítójának jelentéséből kitűnik, hogy a tanulók közül 61 gyermek egyáltalán nem reggeli­zik. A helybeli pap szerint, a város lakói közül »leg­alább 1800 személy nem lakik teljesen jól«. Harvey Sampson munkanélküli gépkocsiszerelő a kö­vetkezőket mondotta: »Mi nem élünk, csupán vegetálunk. Semmiféle munkát nem tudok találni. Amikor állást ke­resek, a munkáltató azzal fogad, hogy 12 év múlva nyugdíjba kell mennem, s ezért számára nem kifizetődő dolog az én alkalmaztatásom«. Nagyjában így fest a munkanélküliek helyzete abban az államban, amelynek uralkodó körei a sajtó, a rádió és más eszközök segítségével széleskörű propagandát fejtenek ki arról, hogy az Egyesült Államokban a »népi kapitalizmus« mindenki számára lehetővé teszi, hogy úgy éljen, mint a tőkés. + ♦♦♦♦►♦♦♦♦♦♦♦♦♦! ♦ Miként fosztották meg a lázadók a dalai lámát szabadságától Lhasza (Uj Kína). A szem­tanúk beszámolója szerint a tibeti lázadók a dalai lámát már elhurcolása előtt megfosz­tották szabadságától. Merő ki­találás a lázadóknak az az ál­lítása, hogy a dalai láma »ön­szántából -és nem kényszer hatására« hagyta el Lhaszát, Lozong Dordzsi szemtanú, tibeti egyházi tisztviselő el­mondotta, hogy a lázadók március 10-én a Norbu Ling- kában gyűlést tartottak, ame­lyen elhatározták, hogy a da­lhaszai lázadásban — beszá­molt arról a beszédről, ame­lyet március 14-én a dalai lá­ma mondott a lázadóknak a Norbu Llngkában. A beszéd­ből kiderüli, hogy a dalai lá­ma nem akarta elhagyni ha­záját. Nem akart Indiába menni. A láma vádolta a lá­zadókat, hogy zavargásokat okoznak, embereket gyilkol­nak meg. Ezután a dalai láma fel­szólította a felkelőket, hig­gadjanak le, s ne higgyjenek lai lámának nem engedik meg ; a búj toga toknak, őrizzék meg „ _______ a szabad mozgást a Takun­n émet ál- j kolostor alsó és felső termein kívül, továbbá a dalai lá­ma biztonsága végett a Nor­bu Lingkában a rendes hely­őrségen kívül népi önkénte­sekből szervezett helyőrséget helyeznek el. A gyűlés határozata után a dalai lámát teljesen megfosz­tották mozgási szabadságától. Thubten Tenba egyházi tisztviselő — aki részt vett a W\\\VNVV\V\VV\\\\\VVVAN\X\SV»V».\V\VVVVVV\\NVV\VVV\V\V\N\V VV\ \\V\VV\VVV\SVV\W\V\\\W\> A nyugat-berlini probléma körül folyó vitákban szemmel láthatóan megmutatkozik a »hidegháború« jellemző sajá­tossága. A Nyugat a színpad­ról távózott Dulles szavaival félreérthetetlenül kifejezésre juttatta, hogy számára »Berlin megér egy háborút«. Olyan szavak ezek, amelyeket na­gyon komolyan kell venni, hiszen, akik így gondolkodtak, tökéletesen tudták, milyen következményekkel járhat ez a kijelentés. Mit is jelent ez? Azt, hogy a nyugati hatalmak inkább készek megkockáztatni egy háborút, mint hogy kivonulja­nak Nyugat-Berlinből, és meg­változtassák e nagy város meglévő, s a béke ügye szem­pontjából veszélyes státusát. Talán a Szovjetunió erő­szakkal akarja eltávolítani az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország helyőrségeit Nyugat-Berlinből? Nem! Ez hazugság! Felmerül tehát a jogos kérdés: mi idézi elő a háborús kockázatot, amit a nyugati hatalmak hajlandók magukra vállalni, csakhogy megőrizzék korábbi pozíciói­kat Berlinben? Józanul gondolkozva kiderül, hogy a Nyugatnak jelenleg csak kétféle lehetőség van arra, hogy háborút provokál­jon Berlinért. Az első: ha a nyugati hatalmak erővel pró­bálják megakadályozni a Szovjetuniót, hogy átadja funkcióit az NDK hatóságui­Berlin megéri a béhét írta: Edmund Osmanczyk lengyel publicista a politikában, a gazdasági életben és a katonai ügyek­ben, hanem szükségtelenné te­szi a felduzzasztott »hideghá­borús« bürokratikus gépezetet i nak. A második: ha a nyugati hatalmak meggátolják az NDK hatóságait e funkciók ellátásában. Az első változatot azonnal el kell vetnünk. Nehezen lehet ugyanis elképzelni, hogy a nyugati hatalmak erővel visszatarthatnák a Szovjetunió és az NDK kormányát a funk­ciók átadásával kapcsolatos hivatalod aktus végrehajtásá­tól. Tehát fennmarad a második változat, amely pedig nem más, mint presztízskérdés. De miféle presztízsről van itt szó? Arról a rögeszméről, hogy a nyugati hatalmak nem akar­nak elismerni egy reálisan lé­tező államot, amely a Varsói Szerződés keretében szorosan összeforrott) a Szovjetunióval, és a szocialista tábor többi országával. Jogos a kérdés: vajon hajlandódé a Nyugat megkockáztatni a háborút gyakorlatilag nem is az NDK- val, hanem az egész szocialis­ta világgá}? Nem hiszem. Akkor hát mi rejlik a fe­nyegető nyugati kijelentések mögött: Idegháború vagy tény­leges fenyegetés? S mi az ér­telme? Véleményem szerint az Egyesült Államok külügymi­nisztere pusztán hangsúlyozni akarta, hogy minden idegen területen levő nyugati kato­nai bázis szent és sérthetet­len. Ha valaki változtatni akar ezen a helyzeten, akkor háború törhet ki. Ez a »hideg­háború« klasszikus politikája. Itt hangsúlyozni kell, hogy nemcsak nálunk, hanem — a betegesen pesszimista embere­ket kivéve — Nyugaton sem hisznek a »Damokles-kard« elméletben (amely szerint a kapitalista Nyugat és a szocia­lista Kelet között elkerülhetet­len a fegyveres konfliktus), amit az SZKP XX. kongresz- szusa elutasított. Úgy latszik, a Nyugat vezetőköreinek tu­datáig még nem jutott el az a tézis, melyet N. Sz. Hruscsov fejtett ki az SZKP XXI. kongresszusán —, hogy ves­sünk véget a »hidegháború­nak«, és térjünk át a békés egymás mellett élésre, a békés versenyre. A nyugati hatalmak egész katonai, gaz­dasági és politikai stratégiája a »hidegháborúra«, az erőpo­litika folytatása érdekében létrehozott óriási apparátusra épül. A békés egymás mellett élés nemcsak a békés ver­seny új koncepcióját követeli is. Nyugat azonban nem akar ezzel megbékülni, s ez az oka, hogy a Német Szövetségi Köz­társaság, az Egyesült Álla­mok, Anglia és Franciaország vezető körei az utóbbi évek­ben nem ellenjavaslatokkal, hanem makacsul »nem«-mel válaszolnak Kelet minden ja­vaslatára. Véleményem szerint arra az elfogadhatatlan állításra, hogy »Berlin megér egy háborút«, kitartóan azt kell válaszolni, hogy Berlin megéri a békét, hogy Németország, Európa és az egész világ megéri a békét, s ezt a békét tárgyalások útján kell fenntartani és megszilár­dítani. S ahogyan véget lehe­tett vetni a háborús konflik­tus »elkerülhetetlenségéről« hangoztatott legendának, ugyanúgy be lehet fejezni a »hidegháborút« is ... A lengyeleknek létfontossá­gú, hogy megváltozzék Berlin státusa (amely mindössze 77 kilométerre van határainktól!), és ez a »frontváros« békés vá­rossá változzék. Ezért állunk ki oly határo­nyugalmukat, a lázadók azon­ban nem vették figyelembe a láma Intelmeit — mondotta Thubten Tenba. Padma Csoinpel, a dalai lá­ma volt testőre arról számol be, hogy a Norbu Lingka ka­puját bezárták. A láma csak az udvaron sétálhatott A tibeti lázadók újabb nyilatkozatot adtak ki a dalai láma nevében Peking (Uj Kína). Szerdán Masszuriban a tibeti lázadók rövid nyilatkozatot tettek közzé az elhurcolt dalai láma nevében. Az új nyilatkozat igyekszik tagadni, hogy a dalai láma április 18-án kiadott úgyneve­zett nyilatkozatát rákémyszerí- tették a lámára, j A Masszuriban kiadott nyi- j latkozafot az Uj Kína hir- ! ügynökség április 20-án meg­jelent hírmagyarázata után tették közzé. Mint ismeretes, 1 az Uj Kína hírmagyarázója utalt arra, hogy a tezpuri nyi- i latkozatot valószínűleg nerft is a dalai láma írta, hanem va- ' laki vagy valakik rákénysze- rí tették. A dalai láma nevében ki­adott újabb nyilatkozat egy­általán nem tisztázza a koráb­bi nyilatkozat' gyenge pont­jait, amelyekre könnyen rá lehet tapintani. A dalai láma nevében Masszuriban kiadott nyilatko­zat szerint az április 18-án ismertetet* tezpuri nyilatko­zat a dalai láma »megbízásá­ból« készült. Szövegét tehát nem a dalai láma írta. Figyelemre méltó, hogy az zottan -a berlini, a németor- április 22-i nyilatkozatot sem szági és az európai problémák békés rendezése mellett, s ezt annak teljes tudatában tesszük, hogy nemcsak Berlin, Német­ország és Európa, hanem az egész világ is megéri a békét. maga a dalai láma adta ki, hanem a reakciósok, noha e nyilatkozat célja az volt, hogy megcáfolja a dalai láma el­hurcolásának tényét.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents