Somogyi Néplap, 1959. április (16. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-22 / 93. szám

U I cÁ meite*iíyes ESOKELTES Lehetaiíq,el Az időjárás pillanatnyi meg­változtatása terén aránylag legtöbb eredményünk a mes­terséges esőkeltés megvalósítá­sában van. Ez a feladat egy-két évtizeddel ezelőtt még lehetet­lennek látszott, ma azonban már nem tartozik a megvaló­síthatatlan célok közé. Jelen­leg ott tartunk, hogy már tu­dunk esőt kelteni bizonyos kü­lönleges felhőkből, amelyek maguktól semmi esőt nem ad­nának. Eire a célra azonban csak a felhők bizonyos fajtái alkalmasak. •Bárki megfigyelheti, hogy a felhőknek sok fajtájuk van. Különbözhetnek egymástól szí­nűkben, vastagságukban, víz­szintes méreteikben. A repülő­gépes kutatás azt is megmutat­ta, hogy a felhők különböznek egymástól halmazállapotukban is; vannak olyan felhőik, ame­lyek kis vízcseppecskékből áll­nak; másféle felhők kis jég- szemcsékből állnak; végül van­nak »-vegyes halmazállapotú« felhők, amelyek vízcseppecs- kékből és jégszemecskékből állnak. De ezek a víz- cseppek vagy jégszemek mind­egyik felhőben olyan kicsinyek, hogy csak erős nagyítóval le­het őket egyenként meglátni. Hogy egy felhőben vannak-e jégszemek vagy nincsenek, az nemcsak attól függ, hogy mi­lyen hőmérséklet van a felhő­ben. A 0 foknál melegebb fel­hőik persze csakis vízcseppecs- kékből állhatnak, mert a* jég­szemek az ilyen felhőben elol­vadnának. De ennek az ellen­kezője nem érvényes: a 0 fok­nál hidegebb felhők nem min­dig állnak csakis jégszemekből. Sőt, igen sok van köztük, amelyben még mindig csak víz- cseppecskéket találunk, mert a felhőkben a kis vízcsappek csak nehezen fagynak meg. i Vannak felhők, amelyek jóval hidegebbek a 0 foknál, mégis csupa folyékony vízcseppből állnak Még mínusz húsz fokos hőmérsékletű levegőrétegekben is találhatók vízcseppekből ál­ló felhők. A felhők világában tehát nagy méretekben mutat­kozik a víz túlhűlésének jelen­tősége: a felhőkben nagy víztö­megeket találunk, amelyeknek a hőmérséklete mélyen 0 fok alatt van, mégsem fagynak meg. hanem folyékony csep­pecskékbe szétosztva lebegnek. Ezeknek a csakis túlhűlt víz­cseppekből álló felhőknek van néhány Igen érdekes tulajdon­sága. Az egyik az, hogy ma­guktól sohasem adnak esőt. A túlhűlt cseppek napokon át lebeghetnek a ma­gasban. de eső nem képződik belőlük. Egy másik, nagyon különös tulajdonsága ezeknek a felhőknek, hogy amikor bizo­nyos vegyi anyagokat viszünk beléjük (még ha igen keveset is az illető anyagokból!), akkor a túlhűlt cseppek egy része azonnal megfagy, a megfagyás- ból keletkezett jégszemecskék gyors növekedésnek indulnak, egészen olyan nagyságig, hogy szabad szemmel is meglátható daraszemcsék képződnek belő­lük. Ezek a megnövekedett da- raszemecskók kihullanak a fel­hőből. Leesés közben az első, enyhébb légrétegben elolvad­nak: esőcseppek lesznek belő­lük. Az illető vegyi anyag bevi­telének hatására tehát eső ke­letkezik egy olyan felhőből, amely magától semmiképpen nem adott volna esőt. Ma már sokféle olyan anya­got ismerünk, amelynek esőkeltő hatása van a túlhűlt felhőkre. Leg­többször használják ezek közül az úgynevezett széndioxidjeget (kereskedelmi nevén »száraz­jég«). Ez olcsó és er. s hatású hütőanyag. a közönséges szén­dioxid-gáz megfagyasztása út­ján állítják elő. Meglepően kis mennyiségek elegendők oelőle a mesterséges eső megindításá­hoz: néhány kilogramm száraz­jéggel egy egész felhőben meg­indíthatjuk az esőképződést, ha a szárazjeget a felhőben kis darabkákban szétszórjuk, de csak akkor, ha a felhő túlhűlt állapotban volt. Vannak más esőkeltő anyagok is, mint pél­dául az ezüstjodid, ebből még sokkal kisebb mennyiségek is elegendők a túlhűlt felhő át­alakításához. A széndioxidjeget többnyire repülőgéppel viszik fel a túl­hűlt felhőbe, az ezüstjodidból pedig a földön felállított ké­szülékekben finom füstöt fej­lesztenek, amely magától száll a felhőbe. A mesterséges esőkeltés a túlhűlt vízcseppfelhőkben majdnem mindig sikerül. Saj­nos azonban, a kapott vízmeny- nyiségek többnyire olyan kicsi­nyek, hogy gyakorlati jelentő­ségük legtöbbször nincsen. Gvakran megtörténik, hogy. a mesterségesen előidézett eső- i nek a vízcseppjei le sem érkez- ' nek a földre, hanem még esés közben elpárolognak. Ha az alsó légrétegek nagyon szárazak és melegek, akkor a leeső cseppek párolgása igen gyorsan megy végbe. Ha a csepp elpárolgás útján sok anyagot veszít, akkor meglas­sul esési sebessége, ez pedig annyit jelent, hogy hosszabb időre van szüksége, amíg a szá­raz rétegen keresztülesik, és ezalatt folyton nagyobb veszte­ségeket szenved, míg végül is ez teljes elpárolgásra vezethet, még mielőtt a csepp földet ér­hetne. A Föld különböző ré­szein eddig már sok száz alka­lommal létesítettek mestersé­ges esőt. de az eseteknek kö­rülbelül a felében az eső nem jutott le a földfelszínig, vagy pedig a lejutott víz olyan ke­vés volt, hogy a vízhiányon nem segíthetett. Ezenkívül a Föld sivatagi öveiben, ahol a mesterséges esőkeltésre legnagyobb szükség volna, ez a módszer egyáltalá­ban nem alkalmazható, mert ott nem szoktak előfordulni túlihűlt felhők. Magyarországon biztatóbb a helyzet. Nálunk még a nagy szárazság idején is elég sok­szor jelennek meg átvonuló fel­hőrendszerek, amelyek több­nyire éppen azért nem adnak esőt, mert csakis túlhűlt víz­cseppekből állnak. Ezeken a módszer alkalmazható, csak az a kérdés, hogy milyen mennyi­ségű vizet lehet belőlük sze­rezni. Szárazságaink idején ugyanis óriási vízmennyisége­ket kellene pótolni, és ma még nem tudjuk, sikerül-e a mes­terséges esőkeltés módszerét odáig fejleszteni, hogy a szük­séges vízmennyiségnek érdem­leges részét elő lehessen vele állítani. Még nagyon sok kísér­letre van szükség, amíg a mes­terséges esőkeltés legjobb mód­szere kialakul, és majd meg­ítélhető lesz, hogy a természet rendjébe való beavatkozásnak ez az új lehetősége olyan mér­tékűvé válik-e, amely a víz- gazdálkodás mai rendszerét át tudja alakítani. Aujeszky László ÓRIÁS DARU Az alsó-tagili kohászati kom­binátban a hétéves terv értel­mében új nagyolvasztót _ he­lyeznek üzembe. Az építők el­határozták, hogy az olvasztó külső burkolatánál és a léghe­vítő építésénél előregyártott nagy blokkokat alkalmaznak. Egyes blokkok súlya eléri a 60—70 tonnát. Felmerült a kérdés, mivel emeljenek ilyen súlyt nagy magasságba? Elha­tározták, hogy 75 tonnás eme­lődarut alkalmaznak. Az orsz- ki és aramenszki üzemek ha­táridő előtt teljesítették a nagyolvasztó építőinek meg­rendelését. Most szerelik ösz- sze az óriás-darut. Súlya 420 tonna, függőlegesen álló karjá­nak hossza 105 méter. Az épí­tőiparban eddig még nem hasz­náltak ekkora emelődarut. bölcs-k" foglalkoztak Csaknem egy egész vasúti sze- 8 goro§ xogia-Koztale, , . « h irirrat» venni i shik mar a homorú tükröt is relvényt keUett igénybe ^nm,..smert.k ^ & gjrúj_ tóhatását ismerték, nagyító ké­pességéről először idősb. Plí- nius tesz említést. Az idáig ismert legrégibb lencsét Layard találta meg a múlt század közepén Ninivé- nek, az asszír birodalom i. e. - ,,,,,z,nr'r/őíiér) 1600 körül feldúlt, fővárosának FEN YKEFLZLKrLF | romjai között. Egyiptomban is yr't m fiú L'\I kerültek elő lencse alakú lele- ^ ■* ÓAtDC/P tek. A legújabb szerzők ezeket az ókori lencséket dísztárgyak­nak. foglalatukból kiesett ék­A TÖRTÉNETE A MIKROSZKÓP FEJLŐ- | a korban vallási okokból is na- DÉSE — különösen kezdetben gyón a mennyei dolgok felé — nem volt önálló, hanem min- irányult, nem csoda tehát, hogy a távcső lázba hozta a tudomá­dig szoros kapcsolatban haladt a többi optikai műszer tökéle­tesedésével. Különösen a táv­csőnek köszönhet sokat, mely- lyel születésénél fogva is ro­konságban van. A mikroszkóp tökéletesítése terén elért újabb nagy eredményeik nagy csilla­gászok nevéhez fűződnek. Az egyszerű fénytani jelen­ségek, a látás, a fény és ár­nyék, a tükrözés és fénytörés szabályszerűségeivel már a ré­hogy a konstrukciót ALsó-Ta- gilba szállíthassák. Az óriás-daru fényképét es műszaki leírását kiállítják a New York-i szovjet kiállításon Egy 22 éves német műszerész olyan használható parányi fény­képezőgépet készített, amely el­fér egy közepes nagyságú gyű­rű kövének helyén. \ világ legkisebb fényképezőgépének félmilliméteres átmérőjű len­cséje van. Gyűrűfoglalatba téve észre sem vehető. A felvételt 1 —2 másodperc alatt el lehet ké­szíteni, és a »gép« beállítását tulajdonosa a zsebében is elvé­gezheti. Természetesen minia­tűr-felvételeket készít, amelyek­ből eredeti nagyságban 42 da­rab fér el egy közönséges bé­lyegen. A felvételek nagyítha­tósága a negatív minőségétől függ. televízió hírei ... Különös kép függ a falon. Az ablakok nem moz­dulatlanok, hanem élnek, akárcsak a mozivásznon. Ve­títőberendezést azonban se­hol sem látunk: ugyanis ez a legújabb típusú televíziós ké­szülék. A falra függeszthető lapos televíziós készülékben elekt­ronikus lámpák helyett fél­vezető-elemeket. miniatűr rádióalkatrészéket és újfajta, lapos televízós csövet alkal­maznak. A Szovjetunióban már na­gyon várják a színes televí­ziót. De nem mindenki tud­ja, hogy a színes vetítésnél a képek is tisztábbak, éleseb­bek lesznek. A tudósak a lá­tás fiziológiai sajátosságait és az ábrázolás statisztikai tulajdonságait figyelembe véve új módszereket dolgoz­nak ki a képek élesebbé té­telére. Már a nyomdászok is észrevették, hogy a színes nyomtatványok minősége nem romlik, ha a színes kép kis részei egyszínűek, pél­dául ha fekete színnel festik azokat a színes mezőre. Ugyanezt az eljárást lehet al­kalmazni a televíziónál is. A színes képet ebben az eset­ben is durva »kenéssel« le­het tolmácsolni kisebb éles- ségű szabványok alkalmazá­sával, s nagyfokú élességet csak az egyik színnél kell fenntartani. Már megtalálták az új módszert, amelynek segítsé­gével csökkenteni lehet a közvetített jelek számát. A moszkvai televíziós központ­ban rövidesen megkezdődnek a kiváló minőségű színes te­levíziós kísérleti adások. szereknek tartják. A görög és római Írod V -mban sok helyen találunk említést arról, hogy üvegdarabok, vízzel telt göm­bölyű üvegedények gyűjtóhatá- sát ismerték, de lencsékre vo­natkozó határozott adataink nincsenek. Úgy látszik. Alhasen arab természetvizsgáló (i. u. 965— | 1039) volt az első, aki a tükröt , ás lencsét, valamint a velük j kapcsolatos fénytani jelensége­ket rendszeresen kísérletileg vizsgálta, s ezért őt tartják az optika megalapítójának. A hí­res bölcselő, Roger Bacon (1214 —1294) szintén tanulmányozta a lencséket, akinek saját csi­szolású lencséin olyan csodála­tos dolgokat lehetett látni, hogy az ördöggel való cimboraság gyanújába keveredett. A XIII. század vége nevezetes időpont a lencse történetében: a szem­üveg feltalálásával az emberi­ség közkincsévé vált. A XIV. században már egész Euróoá- ban elterjedt a szemüveg, és a i lencsecsiszolást sók helyen űz­ték iparszerben. AZ FT.SÓ ÖSSZETETT MIKROSZKÓPOT és távcsö­vet nem elméleti tudósok, ha­nem szemüvegcsiszoló iparosok találták fel. Az első két lencsé­ből álló mikroszkópot Harting kutatásai szerint Zacc h ári as Janssen, Hans Janssen middel- burgj szemüvegcsiszoló-mester fia készítette 1590—1600 körül. Nem sokkal ezután találták fel a teleszkópot is. melynek jelentősége akkoriban csak­hamar háttérbe szorította a mikroszkópét nyos világot, és a maga számá­ra foglalta le a nagy elméket. Azok is, akik apró rovarok né­zegetéséiben lelték kedvüket, inkább csaik egyszerű nagyító­kat (bolhaüveg) használtaik. Az egyszerű mikroszkóp tör­ténete az említett bolhaüvegek­kel kezdődik, melyek már a XVI. században elterjedtek, és hozzátartoztak a korabeli ter­mészettudások felszereléséhez. EZEK AZ EGYSZERŰ NA­GYÍTÓK fejlődésük közben sok értékes és maradandó fel­fedezéssel gazdagították a ter­mészettudományt. igen neve­zetes vizsgálatokat végzett sa­ját készítésű, kb. 180-szoros nagyítású lencséjével Marcello Malpig’hi olasz orvos és anató­mus (1628—1694), a mikroszkó­pos anatómia megalapítója, ö fedezte fel többek között a bé­ka vörös vérsejtjeit, és ő fi­gyelte meg először a vér áram­lását a béka tüdejének hajszál­ereiben. Kortársa volt Hollan­diéban minden idők egyik leg­nagyobb mikroszkópos vizsgá­lója, Anton Leeuwenhoek (1632—1723), akinek egész se­reg értékes felfedezést köszön­hetünk. ö fedezte fel az állott vízben úszkáló apró egysejtű lényeket, a?, infusoriumokat, az ember vörös versej tjeit stö. Leeuwenhoek teljesen maga készítette nagyító készülékeit a lencséikkel együtt Kezdetben természetesen mindent elkövettek a nagyítás fokozására, és mind kisebb len­cséket igyekeztek készíteni. Az ilyen kis lencsék csiszolása roppant ügyességet kívánt, és bámulatra méltó, hogy milyen nagyszerű eredményeket értek el. Fantana egyik csiszolt len­cséje 825-szörösen nagyított. Már kezdetben világos volt, hogy a hibákat csak 2 vagy több lencse összeillesztésével lehet javítani. A lencsehibák javítása érde­kében a távcsőnél és egyszerű nagyítónál elért eredményeket természetesen hamarosan al­kalmazzák az összetett mik­roszkópnál is. A XIX. SZAZAD első fe­lében Francia-, Olasz-, Né­met-, és Angolországban már egész sereg mikroszkópgyár működött, és az összetett mik­roszkóp nagyon elterjedt. A nagyban való előállítással kap­csolatban mind az optikai, mind a mechanikai berendezés rohamos fejlődésnek indult. Walter L. (Részlet a TIT előadói útmutató­Mű-vese A VILÁGEGYETEM ÖRÖKTŐL FOGVA LÉTEZIK Viktor Ambarzumajan, a tadzsik. obszervatórium ve­zető csillagásza, az örmény Tudományos Akadémia el­nöke bejelentette, hogy az obszervatórium Tejút-rendsze- rünkön kívül fekvő, eddig ismeretlen spirálködöket fe­dezett fel. Ezeknek a spirálködöknek kiterjedése meg­haladja minden eddigi elképzelésünket. Míg a mi Tejút­rendszerünk átmérője százezer fényév »csupán«, az újonnan felfedezett csillagrendszerek sok százmillió fény­év kitér je désűek. A szovjet tudós beszámolójában el­mondja, hogy a felfedezett új Tejút-rendszerek élénk kék fényt sugároznak; úgy látszik, nagyobb részben gázokból állnak, amelyekből állandóan új nap-bolygók kép­ződnek. Ambarzumajan professzor már évekkel ezelőtt rá­mutatott arra, hogy állandóan új csillagok képződnek a világegyetemben. Azóta egy hamburgi csillagásznak si­került ezeket az állításokat alátámasztania. Abból a tényből, hogy a világegyetemben állandóan újabb csillagzatok születnek, Ambarzumajan professzor arra következtet, hogy a világegyetem öröktől fogva létezik. Véleménye szerint az új felfedezések lehetővé te­szik, hogy merőben új értesüléseket szerezhessünk az anyag fizikális jelenségeiről és tulajdonságairól. Az újonnan felfedezett csillagrendszerek ugyanis való­színűleg fő forrásai az erős kozmikus sugárzásnak. Egyes megbetegedések akadá­lyozzák a vese normális műkö­dését. Ez azt jelenti, hogy a ve­se nem tisztítja meg a vért a szervezetbe kerülő káros anya­goktól. Márpedig ez nékülözhe- tetlen életfunkció, s így a be­tegség fellépésekor valamilyen megoldást keU találni ' a vese pótlására. Ennek érdekében a moszkvai sebészeti műszeripari tudományos kutatóintézet mű­vesét szerkesztett, amelyet be­kapcsolnak a vérrendszerbe, s ellátja a vese funkcióit. Az új berendezés jelenleg klinikai ki­próbálás alatt áU. Milyen színű a Hold? Ez a kérdés már fél évszázad óta foglalkoztatja a világ csil­lagászait. Az alma-atai csillag- vizsgáló egyik munkatársa a Hold különböző részeiről csak­nem 1000 színképet készített, s ennek alapján megállapította a színek és a holdfelület fényes­ségének kapcsolatát. A legfé­nyesebb felületek vöröses, a legsötétebbek kékes és zöldes ámyalatúak. TUDJA-E HOGY... ... a beteg növény ugyanúgy »beiázasodik«, mint a melegvérű állatok? Hosszú ideig, mielőtt fel­találták volna a hőmérsékletet mé­rő eszközöket, az volt a vélemény, hogy a növények hőmérséklete ki­zárólag a környezet hőmérsékleté­től függ. Most már megállapították, hogy a beteg növények »testének« hőmérséklete magasabb, és »léleg­zésük« gyorsabb, mint az azonos körülmények között lévő egészsé­ges ellenőrző példányoké. ... a számtani haladványt. a négyzetes egyenletet és a két is­meretlenes egyenletet már Babilon iskolásai is ismerték mintegy négyezer évvel ezelőtt, a denevérek ügyesebben re­pülnek, mint .a madarak, ugyanis éles fordulatot tudnak venni, hir­telen megállnak, és gyorsan változ­tatják repülési sebességüket. ... az elefánt ősei nem voltak nagyobbak, mint manapság egy jól megtermett disznó. . . . néhány milliárd évvel ezelőtt a Nap csaknem kétszer súlyosabb volt, mint ma. A Nap rendszeresen veszít .? lyából a kisugárzások kö­vetkeztében. . . . bakui mérnökök olyan gu­mikereket készítettek gépkocsik számára, amély legalább addig tart, míg maga a gépkocsi. A pneumatik az azerbajdzsánt kuta­tó intézetben előállított mestersé­ges gumiból készült. Az emberek fi gyelme ebben iából.) GÉP-TOLMACS Két ember ül egymás mellett és halkan társalog. Az egyik oroszul beszél, a másik idegen nyelven válaszol szavaira.. . Az ember azt hinné, mindegyik ismeri a másik nyel­vét. Ez azonban tévedés. Ha jobban megnézzük őket, kis mikrofonokat látunk a kezükben. Automata-tolmács se­gítségével beszélgetnek. Az egyik elmond egy mondatot oroszul, s a különleges berendezés a másik nyelvén is­métli meg a szavakat... A tolmács-gép megszerkesztése csak elektronikus agy segítségével lehetséges, amely magában őrzi a két nyelv teljes szókincsét. A Szovjetunió Tudományos Akadémiá­jának elektronikus problémákkal foglalkozó laboratóriu­mában ilyen óriási befogadóképességű »-gépesített emlé­kezet-« megalkotásán dolgoznak. A laboratóriumban már elkészítettek egy »emlékezet-gépet«, amely áfánként 4 millió oldal közönséges szöveget sajátít el, és 50—100 évig őrzi »emlékezetében«. Az így működő és valóban páratlan emlékezőképes­séggel rendelkező tolmácsgép egyidőben 10—12 pár embernek tud tolmácsolni. A biblográfiai gépbe épített »agy* egy óra alatt 10 ezer vaskos kötetből álló könyv­tár tartalmát tudja »átnézni«. Az ilyen tolmácsoló, bib­liográfiai és statisztikai gépek az élet számos területén felbecsülhetetlen segítséget nyújtanak. Több tízezer gyár és üzem nyersanyag-, alkatrész- és munkaerő-szükségle­tét tudja kiszámítani, és hozzájárulnak ahhoz, hogy a népgazdaságban maximális mértékben érvényesüljenek a tervgazdálkodás előnyei. ^VVV-.-^^VVV\r^.V.V«*.-.*.r.*JVVVVVVVVVV’.V'.»«’\^V’VVVVVVW

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents