Somogyi Néplap, 1959. március (16. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-18 / 65. szám

Földünk hőenergiájának hasznosítása írta: V. GLODAVEC, a vulkanológiai laboratórium igazgatója A talajmenti fagyok gyakran kőkeménnyé fagyasztják a föl­det. Földünk felszínéin olykor rettenetes hideg uralkodik, míg néhány kilométer mély­ségben trópusi hőség van. Kü­lönböző földrészeken végzett kutatások kimutatták, hogy minél mélyebbre hatolunk a taftajba. annál melegebb a hő­mérséklet. A hőfok 100 méte­renként átlag 3 fokkal emel­kedik. Érdekes, hogy a tőlünk több millió kilométer magas­ságiban lévőig! testekről sok­kal többet tudunk, mint az 50—100 kilométeres mélységek­ről a föld belsejében. A föld­kéregben még számtalan olyan jelenség zajlik le, amelyeket fizikusaink és vegyészeink nem ismernek. Annyi azonban bizonyos, hogy a földkéreg energetikai kapacitása óriási. Erre egy példa: Földünk hő­energiája 100—200 kilométer mélységben több ezer fokra hevíti fel a talajt. Ezt a vul­kán kráteréből 3d törő láva is bizonyítja. A tudósok többsége úgy gon­dolja, hogy Földünk a hőener­giát a talajban lévő urán, tho­rium és radioaktív káláurniao- tóo bomlásiból nyeri. Ha az emberiség a geotermikus, vagyis földalatti hőenergia kis részét szolgálatába állíthatná, örökre elűzné a hideget a Föld felszínéről A legnagyobb nehézség az energia kiaknázásában rejlik. Ha már ott tartanánk, hogy Egy francia cég találékony­ságának köszönhető, hogy újabban (tehetővé vált egyet­len központi televíziós készü­lik használatával egy ház műiden lakásában élveznd a te­levíziós adásokat Az új »Kő- víziónak-« keresztéit berende­zés abból áll, hogy a legfelső emeleten, s\z antenna közelé­ben helyezik el a (központi te­bányáink több tíz kilométer mélységbe hatolnak le, akkor a feladat gyakorlati részét megoldottuk volna. Hiszen »csak az maradna hátra«, hogy felszereljük a félvezetőkkel működő elektromos telepeket, s felszínre vezessük .az ener­giát. Ma még azonban mindez csak fantázia. Az emberiség már kutatja, a geotermikus energia hasznosí­tásának módozatait. Az ener­gia sajátos tárháza pl. a hőfor­rások vize, s ezt már egyes or­szágokban gyakorlati célokra is felhasználják. Izland főváro­sát teljes egészében hőforrások melegével fűtik. Olaszország­ban és Uj-Zélandban már geo­termikus erőművek is működ­nek. A Szovjetunióban Kamcsat­ka területén figyelhetünk meg vulkánikus jelenségeket Ez a terület nagyon sok elektromos energiát igényel, amit eddig távolról ideszállított olajjal és szénnel fedeztek. Már a har­mincas években felmerült a gondolat, hogyan lehetne hasz­nosítani a kamesatkai félsziget földalatti energiáiét. A Nagy Honvédő Háború visszavetette ezeket a kutatásokat, s csupán 1954—55-ben járt az első komlex expedíció Kamcsatkán, kijelölve az első szovjet geo­termikus erőmű építésének he­lyét Erre a célra a Pauzsetka- folyó völgyét találták a leg­alkalmasabbnak. A geotermikus erőmű a hét­tevfaós készüléket és minden lakásban a Kovizor ernyőjét rá lehet kapcsolni a vevőkészü­lék hálózatára. Az új berendezés segítségé­vel a lakók fele áron juthatnak hozzá televíziós készülékhez. Párizs néhány külvárosában már üzembe is helyezték az új »Kovi záróikat«. éves terv egyik nagy vívmá­nya lesz. Ezzel azonban nem merült ki a földalatti hőener­gia kihasználásának minden lehetősége. Földalatti kazánok­kal fűtik majd a Szovjetunió különböző városait, például Tbiliszit. Mahacskalát stb 3 a tudományos vívmányok egyre tágabb teret nyitnak a föld méhének újabb kincse, a hő­energia hasznosítására. Véredénv — műanyagból Csehszlovák orvosok már al­kalmazzák a szintetikus szál­ból készült első csehszlovák gyártmányú, műszereket. A műér tökéletesen pótolja az ember véredényeinek megbe­tegedett részét. Különösen nagy segítséget jelent az or­vostudománynak az érelmesze­sedés, érsérülések stb gyógyí­tásánál. A csehszlovák műér jobb a külföldi gyártmánynál, mert rugalmasabb és jobban hasonlít a természetes vér-’ edényhez. Új síéru'M gyermek- bénulás ellen A minnesotai közegészség- ügyi hatóságok újfajta gyer­mekbénulás elleni szérummal kísérleteznek, amely szájon át adagolható. A Salk-szérummal ellentét­ben — amely csak magét a bénulást akadályozza meg — az új szérum immunitást okoz, tehát kizárja a fertőzés lehe­tőségét. A szérumot enyhén aktív vírusok felhasználásával állítják elő. A vírusok eleinte bélinfekciót okoznak, majd ki­termelik az ellenmérget, amely semlegesíti a fertőzést és biz­Új automatizált fúrógép A moszkvai csiszológép­gyárban új fúrógépet szereltek fel, amely 4 mikron pontosság­gal működik. A szokásos fúró­gépnél a munkásnak optikai műszer segítségével mindenre figyelnie kell, hogy jól van-e beállítva a munkadarab. Az új gépnél a koordinátákat op­tikai műszerek 120-szoros na­gyításban ernyőre vetítik. En­nélfogva a munka termelé­kenysége 20—24 százalékkal növekszik. tosítja az immunitást. Az új oltóanyagot tej ben csecsemők is magukhoz vehetik. Dr. Ro­bert N. Barr, a kísérletek ve­zetője kijelentette: »Ha kísér­leteink a folyékony szérummal beválnak, a világból rövidesen eltűnik a gyermekbénulás«. Műfflnya^-snaszr.k sebészek számára Orvosok és ápolónők több nemzedék óta használnak géz­ből készített maszkot, amely megakadályozza, hogy a kile­helt baktériumok e.gy része megfertőzze a beteget. Ezzel a módszerrel azonban még min­dig veszélyesen sok baktérium került a levegőbe. Két minneapolisi sebész, most az eddigitől gyökeresein eltérő, új maszkot mutatott be, amely csak jelen féktelenül kis mennyiségű baktériumot en­ged át. A maszk hajlékony polyvinyl plasztikból készült. Belső ré­szében kivehető — gyapotból és cellulózéból készült — szű­rő van. A szűrőn át a maszk két oldalszárnyán távozó le­vegő szinte teljesen baktérium­mentes. Az új maszk felépíté­sénél fogva kissé eláll az arc­tól és ezáltal hűvösebb a szo­rosan tapadó géznél. Megszületett a „Kovízió" ORVOSI HÍREK ^-----------------------------------------------------------------— \ SOMOGY MEGYE 1919. évi eseménynapfára ÁPRILIS 21: A kaposvári Erzsébet szálloda szocializálásé. Április 22: A kaDosvári Szarvas Szálloda szocializálása. ÁPRILIS 23: A Somogyi Vörös Újság a megyében megalakult terme­lőszövetkezetek számát 135«re teszi. Megalakult a tanfelügyelőség jogtudója: a megyei mű­velődési osztály. Először Hortobágyi Ágoston, ké­sőbb Vájt hó Jenő és Hudra László politikai meg­bízottakkal. A Szocialista Népkör étterem és kávéház államosítása. Április 25: Szocializálták a Korona Szállót. Szocializálták a nagy­atádi gőzmalmot, villanytelepet és fürdőt. A direktórium kihirdeti, hogy az ifjúmunkásokat nem szabad »rövid úton« elbocsátani. ÁPRILIS 2S: Latinka Sándor jelentette a Földmunkások Országos Szövetségének, hogy a földmunkások mozgalmának terme­lőszövetkezetekbe való bekapcsolását befejezte. Április 2-: A Somogyi Vörös Újság közli, hogy Somogy megyében eddig 620 000 kát. holdon alakult termelőszövetkezet. Április 29: Á Somogyi Vörös Újság budapesti tudósítás alapján közölte, hogy a hajduszoboszfói utcai harcokban különös­képpen a somogyi 44-es vörös-ezred tüntette ki magát. A Horváth Andor-féle építési vállalat szocializálása. MÁJUS 1: A Turul Nagyszálló szocializálása. MÁJUS 2: Megszűnt, a vármegyei Közigazgatása Bizottság, helyé­be a Megyei Intézőbizottság lepett A megye összes kastélyainak összeírását és leltározta- tását végezteti a direktórium. MÁJUS 3: Hajdú Gyulával, a »Vörös Dandár« politikai meg­bízottjával közölte Latinka Sándor, hogy az úgynevezett »Terror« század megszűnt. A század a munkászászlóalj nyolcadik százada lett, a »Latinka-század«, melynek szemé­lyesen Latinka Sándor a s te z ad párán esn oka. MA-JUS 5: Az üzemek rendeletet kaptak, hogy minden kétezer koronánál nagyobb pénzkészletet a Kerületi Termelési Bi­zottság pénztárába kell befizetni. MÄ.TUS 6: A direktórium a helyi munkástanácsoknak elrendelte, hogy az egyes kastélyok könyvgyűjteményéről jelentest te­gyenek. MÁJUS 8: Bőhm Vilmos hadtestparancsnok csapa (szemlél tar­tott a Honvéd téren az oszlopokba felállított vörösgárdis­ták fölött. Török dandárparancsnok és Latinka Sándor tet­tek jelentést.. MÁJUS 9: Megalakult a Kerületi Ipari Termelési Tanács. Intéző­bizottsága hat tagból áll. Vezetője Kálmán József, kerületi termelési biztos. V____________ __________________________________________ c sillagok fizikai A nap és a A Nap A földi élet szempontjából kétségtelenül legfontosabb égi­test a Nap. Sugárzása tartja fenn Földünkön az életet. Ma­napság még Földünk felületén csaknem minden energia.;; végsső fokon a Napiból szárma­zik. Hogyan látszik távcsővel a Nap? A legtöbben, ha még nem látták, úgy vélik, hogy va­kítóan fényes korongján sem­mi különöset nem vehetünk észre. Pedig a távcsövön ke­resztül, alkalmasan gyöngítve a Nap fényét, vagy a Nap ké­pét ernyőre kivetítve majdnem mindig láthatunk sötét folto­kat rajta. Közülük többen egyik napról a másikra rend­szerint nem sokat változtatják alakjukat. Ellenben ' napról napra figyelve elhelyezésüket, azt vesszük észre, hogy a fol­tok! végigvándorolnak a Nap korongján. E jelenség máris a Nap tengelykörüli forgását árulja el. Kb. 27 nap keli ah­hoz, hogy a Nap tengelye kö­rül Földünkhöz képest egyszer megforduljon. Sokszor az egész sötétnek látszó napfoltok nagy­sága és alakja igen különböző. Egész kis pontszerűnek látszó folt keletkezése után a leg­többször néhány óra múlva .közvetlenül közelében több hasonló tűnik elő. Több kis folt később, leggyakrabban egy­két nap múlva nagyobb folttá fejlődik. Majd néhány nap vagy hetek múltával lassan is­mét eltűnik. A foltok rendsze­rint párosával fejlődnek ki. Úgyhogy a legteljesebb kifej­lődésükkor apró kis foltocskák szinte hídszerűén kötnek össze két nagyobb foltot. Egyikük sokszor hetekig mint elég nagy folt még megfigyelhető ma­rad. A nagyobb foltok nagysá­ga Földünk méretét rendsze­rint felülmúlja. Tehát egészen nagyfokú változások mennek végbe a Napon. És hozzá még az ilyen változások szinte szün­telenül ismétlődnek. De azt ko­rántsem mondhatjuk, hogy a foltok, foltcsoportok keletke­zése. fejlődése és újbóli eltű­nése azonosan megismétlődő folyamat. A leírt eset tulajdon­képpen csak jellegzetes gyako­ri példát mutat be. A foltok, ill. foltcsoportok száma, vagy pontosabban meg­határozva, annak a területnek a nagysága, amelyet a Nap fe­lületéből a foltok elfoglalnak, erősen ingadozik. Tizenegy évenként előfordul, hogy né­ha huzamosabb ideig egyetlen folt sem látható a Napon. Majd elkezdenek a foltok fel­tűnni és évről évire bizonyos ideig mind több folt látható. Y sőbb számuk fogyni kezd. mindaddig, míg vagy újból hosszabban folttalannak, vagy legalábbis átlagban véve igen csekély folttal borította ok mu­tatkozik a Nap. A napfoltok számának ezen na.T"ából 11 éves, szakaszos ingadozását ta­nulmányéivá igen sokféle tör­vén vszerűséget ismertek fel. A napfoltokkal kapcsolatban az »Vő gyakorlati kérdés, ami felmerül, talán az. hogy ha a foltok sötéteknek látszanak, j úgy ezekről a helyekről talán nem is jut semmifé’e napsu­gárzás Fóldünicre. Tehát, ha állapota sok a napfolt, hűvösebb lesz nálunk az időjárás. Ez a követ­keztetés azonban teljesen hely­telen. Először is a napfoltok a valóságban egy ál falán nem sö­tétek, csupán a környező, igen fényes napfelülethez képest látszanak annak. Nappali fény­ben egy villannyal kivilágított lakás alblakait az utcáról leg­többször sötétnek látjus, pe-' dig éppen olyan világosait^ mint amilyennek éjjel tényle­gesen mutatkoznak. Másodszor a Nap összsugárzása mérhető módon nem csökken azáltal, hogy foltok borítják felületet.’ A Nap különleges földi hatásai Ma már teljes biztonsággal tudjuk, hogy bizonyos különle­ges földi jelenségek okozója szintén a Nap. Ezek éppen a Nap külső rétegeiben lejátszódó esemé­nyekkel vannak összefüggés-! ben. A rádiózásban beálló egyes zavarok okát sokáig hiá­ba keresték. Végül rájöttek ar­ra, hogy a rövidhullámú rá­dióvételnek bizonyos elhalku­lása percnyire ugyanakkor kö­vetkezik be» mint amikor a Nap föld feletti rétege egy- egy helyen néhány perc alatt kifényesedik. Ilyenkor előfor­dul az is, hogy a középhullá­mú rádióvételben kb. egy nap­pal később jelentkeznek elhal­kulások, amelyek néha a rá­diózást nagyobb távolságra tel­jesen meg is béníthatják Azt is észrevették, hogy az »igen ér­zékeny« mágneses iránytűknek különleges kitérései, szántén i külső naprétegben lejátszódó jelenséggel állnak szoros kap­csolatban. Az északi és déli sarkok körül, így pl. a Szov­jetunió északi, valamint a Skandináv államok északi ré­szein szinte majdnem minden éjjel érdekes fénytüneményt lehet látni az ún. sarki fényt. A Föld északi félgömbjén lát­ható ezen jelenséget északi fénynek nevezik. Néha, igen ritkán, nálunk is látható észa- I ki fény. Ilyenkor, mikor tehát az alacsonyabb földrajzi szé­lességi övékben is láthatóvá válik, olyankor tőlünk észa­kabbra a rendesnél sokkal pompásabb látványként mu­tatkozik. Ez azonban csak ak­kor következik be, ha a meg­előzőleg említett rendes álla­pottól eltérő, különleges jelen­ségek játszódnak le a Napon. Tehát a sarki fényt is a Nap okozza. A sarki fény beható tanul­mányozásával, valamint ha­sonló jelenségeknek fizikai la­boratóriumban való mestersé­ges létrehozásával sikerült biz­tonsággal megérteni a jelensé- 1 get. és egyben felfedezni azt is, hegy a Napból nemcsak fény-, illetve hősugarakhoz hasonló sugárzás indul ki. hanem kor­puszkuláris természetű elekt­romos sugárzás is. Ez okozza a sarki fényt. Elektromos suga­rakra a földi mágnesség eltérí- tőleg hat, ennek következmé­nye, hogy nem mindenütt és nem egyformán figyelhető meg. A Föld sarkaitól nem na­gyon távoli földi mágneses sar­kok körül alakult ki egy-egy övezet légkörünk 100 kilométer magasságú részében, ahova a Napból jövő elektromos suga­rak zöme legkönnyebben be­hatolhat. Ezek a sugarak az ott i lévő ritka levegőben fennakad-1 va, ütközésükkel világításra késztetik az ottani légrétege« ket. A magas légrétegek ezen fénye hasonlóképpen keletke­zik, mint ahogyan a nagyváro­sok színes reklámvilágítási csöveiben az elektronok vilá- gitásraí késztetik a csövekbe bezárt ritka gazokat. A Nap és a csillagok anyagának meghatározása Más égitestekről is, de a Napról különösen sokat akkor tudhatunk meg, ha fényét fel­bontjuk különböző színeicre és az »egyszínű« fénysugarakat külön-külön megvizsgáljuk, így bizonyosodott be, hogy az égitestek ugyanazon alapanya­gokból épültek fel, mint a Föl­dön is minden. Fizikai kísérletekből jól tud­juk a következőket: először is minden anyagot alkalmas mó­don el lehet gázosítani és gőz alakban fénykibocsátóvá, te­hát világi tóvá lehet tenni. Másodszor: minden gáz csakis egészen meghatározott, az ille­tő gáz anyagára jellemző szín- összetételű fényt sugároz szét. Tehát, ha megvizsgáljuk a fénykibocsátó gáz színösszeté­telét, meg lehet állapítani, hogy milyen anyagokat tartal­maz. Világító anyagok fényét alkalmas eszközzel felbonthat­juk úgy, hogy a különböző színű és az egyes színeken belül a különböző színám ya11­tú fénysugarak egymástól el­különüljenek. Ily módon nyer­jük a fényforrás színképét. Amint tudjuk, vannak olyan égitestek is. amelyek pusztán azért láthatók, mert más csil­lagok megvilágítják őket. Az ismert égitestek zömének azon­ban saját fénye van. Ezek szín­képéből meg tudjuk' állapítani azt, hogy milyen anyagokat tartalmaznak. Egészen szigo­rúan véve: közvetlenül azt tudjuk meghatározni, hogy mi­lyen anyagokból épül fel azon rétegük, amelynek fénye hoz­zánk eljut. Sőt, azt is el lehet dönteni, hogy milyen a külön­böző anyagok keveredési ará­nya. A színképelemzési mód­szer megbízhatóságára és eredményességére jellemző, hogy a héliumgázt, mielőtt a Földön ismerték volna, a Nap foltok feletti rétegében fedez­tek fel. A csillagok és a Nap színképének beható tanulmá­nyozása segítségével ismerték fel teljes bizonyossággal azt is, hogy Napunk egyáltalán nem valami különös égitest, hanem csupán egy közönséges csillag. Igen sok csillag színkép« sem különbözik lényegesen tőle. A csillagszínképekből még sek fontos adatot is nyerhe­tünk. Ezek segítségével tud­juk, hogy létezik anyag a Föl­dünkön. előforduló és ismerős állapotoktól óriási mértékben eltérő körülmények között is. így pl. vannak csillagok, ame­lyeknek egy gombostűfej nagy­ságú anyaga több ezer kilo- grammnyi. Másoknak meg még a legsűrűbb belseje is csak olyan ritka, mint a levegő. Az égitestek színképéoől igen egyszerűen meg lehet ál­lapítani azt is sok esetben, hogy forognak, és hogy mekko­ra sebességgel. Sőt felismerhe­tő az egyes csillagok hozzánk közeledő, vagy tőlünk távolodó mozgása, és ennek sebessége pontosan megmérhető. Dezső Lóránt (Részlet a TIT Nap és földi fu­tásai c. útmutatójából

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents