Somogyi Néplap, 1959. március (16. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-18 / 65. szám

*4 pp <■■*'*■* «LAG PROLETÁRJÁT. EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP MEGYEI B!ZOTTSÁGA ÉS A MEGYE! TANÁCS LAPOA XVI. évfolyam, 65. szám. ÁRA 50 FILLÉR Szerda, 1959. március 18. Mai számunk tartalmából „Megérkeztem a gyilkosok közé“ TUDOMÁNY-TECHNIKA BESZÉLGETÉS A VONATON «____________________________________________________________­Kibővített ülést tartott as MSZMP Somogy Megyei Bizottsága Kiosztották a Tanácsköztársaság emlékére hirdetett pályázat díjait Az MSZMP Somogy Megyei Bizottsága tegnap délelőtt ki­bővített ülést tartott, amelyen megtárgyalta a Központi Bi­zottság március 6-i határoza­tát és az ebből fakadó teendő­ket A kibővített ülésen meg­jelent Tömpe István elvtárs, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, a földművelés- ügyi miniszter első helyettese. Szirmai Jenő elvtárs, az MSZMP Somogy Megyei Bi­zottságának első titkára be­számolójában ismertette a Központi Bizottság március 6-i határozatát és megjelölte a megye előtt álló feladatokat. Értékelve a párt-, állami és tömegszervezetek munkáját, Szirmai elvtárs megállapította, hogy e téren fejlődés tapasz­talható. Növekedett a párt befolyá­sa és tekintélye, a dolgozó tömegek bizalommal kö­vetik a megyei, járási pártbizottságokat, üzemi pártszervezeteket. A megye helyzetével foglal­kozva elmondotta, hogy az ipar minden területén túlteljesítették a tervet és a dolgozók átlagkeresete majdnem háromszáz fo­rinttal emelkedett. Szármai elvtárs beszámoló­jában alaposan boncolta a me­zőgazdaság helyzetét. Megálla­pította, hogy sikerült társadal­mi üggyé tenni a nagyüzemi gazdálkodás gondolatát és en­nek eredményeként ma már a parasztok többsége a terme­lőszövetkezeti utat választotta. Az előttünk álló feladatokról szólva hangsúlyozta, most minden erőt a termelőszö­vetkezetek megszilárdítá­sára kell összpontosítani. Fontos feladat a tsz-ek veze­tését megfelelő emberekkel megerősíteni. Nagy gondot kell fordítani a brigádvezetők ki­választására is, mivel 4—500 hold területen kell dolgozniuk s ez a rátermett emberek be­állítását kívánja. Minden szerv segítsen a termelőszövet­kezeteiknek, hisz még most in­dulnak, nincs kellő tapasztala­tuk, s a kezdeti lépések még nehezebben mennek. Legyen a tsz-ek első tény­kedése a tervezés. Először a mezőgazdasági munka megkezdését tervezzék meg úgy, hogy időben és jó minőségben végezhessék el a munkát. Ezután jöhet a perspektivi­kus tervezés. Különös figyel­met kell fordítani arra, hogy forintban tervezzenek az új tsz-ek, tucják, mi várható az év végén. A termelőszövetkeze­ti kézségekben április 1-ig el kel' í készíteni a terveket. Haladéktalanul el kell vé­gezni a következő munkákat: mezed leltárt kell felvenni, számba k ” venni az állatokat. Érték«' «ónban csak akkor kell ia a közösbe vi­szik. . o tlen gondoskodni kell a vetőmagról minden tsz- ben. Ki kell alakítani a munka- szervezeteket. A brigádok létrehozása nagyban előse­gíti a mezőgazdasági mun­ka jó elvégzését. Ha minden ember tudja, hol a helye, jobban megy a munka. A munkaegység vezetéséről nem szabad megfeledkezni egyetlen termelőszövetkezet­ben sem. Már az első naptól vezetni kell, nehogy utóbb gondatlanság miatt nézetelté­rések legyenek. A közös állatállomány meg­teremtéséről sem szabad meg­feledkezni. Ahol megvan a takarmányalap és a férőhely, ett létre kell hozni. Ahol lehe­tőség van rá, saját erőből, esetleg átalakítással kell is­tállókat létesíteni. Elsőnek a sertéstörzseket te­remtsék meg a termelőszövet­kezetekben. A takarmányt leg­több helyen a legeltetési bi­zottság készlete biztosítani tudja. Szirmai elvtárs felhívta a fi­gyelmet arra, hogy a termelő- szövetkezeteknek teljesíteniük kell a tagok szerződéskötéseit vagy a közösből, vagy a ház­tájiból, akár termésről, akár állatról van szó, tehát erről sem szabad megfeledkezni a tervezéskor. Most minden erőt a mező- gazdasági munkák beindí­tására és a termésátlagok emelésére kell összpontosí­tani. A gépállomások, ha szüksé­ges, álljanak át a nyújtott vagy kétműszakos munkára. A simítózást és a fejtrágyázást minél előbb el kell végezni. El kell érni, hogy egyetlen ka- tasztrális hold se maradjon megműveletlen. Azokban a tsz-községekben, ahol rossz a legelő vagy a rét, ha nem lehet megjavítani, fel­tétlen hasznosítani kell. Nagy gondot kell fordítani a tenyészállatok nevelésére, mi­vel megyénkben hagyománya van az állattenyésztésnek. A termelőszövetkezetekben a sertés és szarvasmarha állo­mány növelésén kívül gondol­janak a baromfi állomány nö­velésére is. Ki kell adni a jelszót: érjünk el magas termés­átlagot, teremtsünk árubő­séget. Elsőrangú feladatunk az emberek nevelése, hisz nélkülük nem érhetjük el a termésátlagok emelését. A tsz-elnökök nagy-nagy tü­relemmel foglalkozzanak az emberekkel. Nem szabad meg­feledkezni arról, hogy a volt egyéni parasztok most formá­lódnak át tsz-parasztokká. A pártszervezeteknek fo­kozniuk kell a felvilágosí­tó munkát, legyenek ál­landóan az emberek között és igyekezzenek azonnal meg­oldani problémáikat. Nagyon nagy megértéssel és szeretettel kell az egyéni pa­rasztokkal foglalkozni. Az el­múlt események megmutatták, a parasztok többsége kész sza­kítani eddigi termelési mód­jával és a szövetkezeti utat választja. Továbbra is segíte­nünk kell a parasztságot gaz­dálkodásában. Ugyanakkor ál­landó nevelőmunkával át kell formálnunk parasztságunk gondolkodását. Sosem szabad megfeledkeznünk a munkás- paraszt szövetség megszilárdí­tásáról. A termelőszövetkezetek megszilárdításában nem hagyott magunkra a párt. Megyénk 200 mezőgazdasá­gi gépet, köztük 30 erő­gépet kapott, és 52 millió forintot felújításra és be­ruházásra. Nagy munka hárul a ter­melőszövetkezetek megszilárdí­tásában a párt- és KlSZ-szer- vezetekre. Ezért minél előbb meg kell erősíteni ezeket a szervezeteket, hogy képesek legyenek az előttük álló fel­adatokat megoldani. Szirmai elvtárs beszámolóját vita követte, melynek során Tömpe István elvtárs is fel­szólalt, s hasznos tanácsokkal látta el a somogyi elvtársakat a további munkát illetően. A kibővített megyei pártbi­zottsági ülés határozatot fo­gadott el, melyben meghatá­rozták, hogyan mozgósítsák a rendelkezésre álló erőket a Központi Bizottság határozatá­nak végrehajtására. A határozatban többek kö­zött szerepel: a megyei párt- bizottság egyetért és helyesli azokat a kezdeményezéseket, munkafelajánlásokat és mun- karnozgalmakat, amelyeket a Budapesti Pártbizottság és a SZOT felhívása alapján a pártkongresszus tiszteletére a megye üzemeiben indítanak a termelékenység növeléséért, az önköltség csökkentéséért, a minőség javításáért és az anyagtakarékosság fokozásá­ért. A textilművekben, a ru­haüzemben a fő feladat a gyártmányok minőségének to­vábbi javítása, az önköltség csökkentése, s az anyagtaka­rékosság fokozása. A textil­iparban és a ruházati iparban javítani kell a minőséget és csökkenteni az önköltséget. Fokozott gondot kell fordítani a Kohó- és Gépipari Miniszté­rium által ide telepített két üzemre. Ezeknél az üzemek­nél a gyártmányok minőségé­nek javítása mellett a terme­lés túlteljesítését is szorgal­mazni kell. Az építőipar kapacitásának egy részét a megalakult termelőszövetkezetek gaz­dasági épületeinek építésé­re kell fordítani, ugyan­akkor meg kell gyorsítani a megkezdett kislakások építkezésének befejezését, csökkenteni kell az épít­kezési költségeket és az építkezési határidőt. A téglagyárak szakemberei azokban a termelőszövetkeze­tekben, ahol szénporos tégla­égetés folyik, szaktanáccsal se­gítsék a még magas gyártási önköltségek csökkentését. A mezőgazdaság területén fő feladat az újonnan ala­kult termelőszövetkezetek­ben és tsz-községekben a közös munka megindítása és a szocialista nagyüzemi gazdaság alapjainak le­rakása. A megszilárdítás mellett meg kell teremteni a feltételeket ahhoz is, hogy a még egyéni­leg dolgozó parasztok a nagy­üzemi gazdálkodást válasszák. Nagy gondot kell fordítani a szocialista munkaszerveze­tek kialakítására, a szakszerű, hozzáértő vezetés megteremté­sére. A közeljövőben 200 mező­gazdász és 100 jól képzett könyvelő megy a tsz-ekbe. A termelési és pénzügyi ter­vek elkészítése mellett el kell érni, hogy megyei szinten a szövetkezetek kenyérgaboná­ból 9 mázsát, kukoricából 30 mázsát, cukorrépából 120 má­zsát, burgonyából 90 mázsát takarítsanak be átlagtermés­ként egy holdról. A közös állattenyésztés fel­tételeinek megteremtésére számba veszik a nagyobb is­tállókat és ezeket átalakítá­sokkal bővítik. A takarmány­bázis megszilárdítására a szán­tóterület 6 százalékán termel­nek silókukoricát, 23 százalé­kán pedig kukoricát, s emel­lett gondot kell fordítani a fehérjedús, pillangós takarmá­nyok termesztésére. A tsz-ta- gok jövedelmének biztosításá­ra nagy számú marhát és ser­tést kell hizlalni. A továbbiakban a gépállo­mások és állami gazdaságok feladatait szabja meg a hatá­rozat, majd a SZOT által megadott irányelvek szerint párosverseny indítására hívja fel az állami gazdaságok, tsz-ek. egyénileg dolgozó pa­rasztok és gépállomások dol­gozóit. Végül a pártszerve­zetek további erősítését, a tö­megkapcsolatok elmélyítését és megszilárdítását írja elő a határozat. szeti pályázat első és második ták a börtönben) műveikért. A díját ugyancsak nem ítélték ..népművészeti pályázat díjai- oda, harmadik díjat nyert Soós nak odaítélésére és eredmény- István (A direktórium első pia- Lhirdetésére később kerül sor. kátja). Dicséretet és jutalmat A pályázatra erkezett meg­kaptak: Völgyi Dezső (Kom- i.felelő írásművek könyvalak- munisták szökése), Szwircz- ban, a képzőművészeti alkotá- kiewicz Róbert (Elleníőrradal- sok pedig kiállítás keretében márok börtönében), Ungvári kerülnek a közönség elé.' Károly (Fegyverbe 1919), Szik-. |. A hangverseny értékelésére ra János (Marcali kommunis- visszatérünk. Még lehet jelentkezni az NDX-ba, Csehszlovákiába és Romániába induló utazásokra Hétfőn este a Csíky Gergely Színházban a Közalkalmazot­tak Szakszervezetének szimfo­nikus zenekara Kosa Sándor vezetésével és Váczi Gyula zongoraművész közreműködé­sével hangversenyt adott a Tanácsköztársaság 40. évfordu­lójának tiszteletére. A hangversenyt megelőzően a Tanácsköztársaság 40. év­fordulójára alakult emlékbi­zottság kihirdette a pályáza­tok eredményeit. Kellner Béla, az irodalmi zsűri vezetője rövid beszéde után ismertette az emlékbizott­ság nevében a nyertes pálya- műveket. Az irodalmi művek­re kiírt pályadíjak közül az első nem került kiosztásra, má­sodik díjat nyert Hűségesek cí­mű novellájával Csákvári Já­nos. A harmadik díjat Napkel­tétől napnyugtáig című írásá­val Cser Pál nyerte. Dicsére­tet és jutalmat kaptak: Hor­váth János (Mert élni akart), Somogyi Pál (Emlékezés 1919- re, vers), és Kispataki József (őszi zápor) írásai. A zenei pá­lyázat első és második díját nem osztották ki, harmadik díjat nyert Merényi György Forradalom című kompozíció­ja. Wallinger Endre Tanuló- ifjúság a békéért című pályá- műve dicséretben és jutalom­ban részesült. A képzőművé— Megírtuk már, hogy Somogy megyéből hány fiatal jelent­kezhet az Express Ifjúsági Utazási és Szolgáltatási Válla­lat Német Demokratikus Köz­társaságba, Szovjetunióba, Csehszlovákiába és Romániá­ba rendezett utazásaira. Kö­zöltük az utázásók irányvona­lát és a jelentkezések felté­teleit is. A májusban sorra kerülő 15 napos szovjetunióbe­li útra már betelt a létszám. Csehszlovákiába nem április­ban, hanem valószínűleg jú­niusban, vagy júliusban ren­dezik meg a 15 napos utazást. Az eddigi három jelentkezőn kívül, még ketten jelentkezhet­nek erre az útra a KISZ So­mogy Megyei Bizottságán. Az NDK-ba utazni szándé­kozók hatféle útvonal között választhatnak: összesen 40 helyet .biztosított megyénk fia­taljai számára az Express Vál­lalat. Ezekre ezideig csak Nagyatádról jelentkeztek 11-en, tehát még 29-en jelent­kezhetnék. Öten látogathatnak el ez év­ben megyénkből az Express rendezésében sorra kerülő uta­zás alkalmával Romániába. Ez útra ezideig még nem akadt jelentkező. Tehát, akik Romá­niába szeretnének utazni, azok számára is van még lehe­tőség. A jelentkezések határideje április 25. A KISZ Somogy Megyei Bizottságán (Bajcsy Zs. u. 1/c.) az utazások irány­vonalával, költségeivel és minden egyéb kérdéssel kap­csolatban felvilágosítást adnak« FJK vezetők segítik az új termelőszövetkezetek munkáját A fonyódi járás Balaton- szentgyörgy, Vörs, Hollád és Tikos szövetkezeti községeiben gyakran megfordulnak az FJK dolgozói. Igyekeznek a leg­messzebbmenő seibítséget meg­adni ahhoz, hogy a termelőszö- szövetkezeti községek határo­zottan és biztosan indulhassa­nak el az új úton. Azért is is­merték a helyi adottságokat az FJK vezetői, mert például Ba- latomszentgyörgyön a szőlőter­melő és Vörsön a zöldségter­melő szakcsoport működött, amelyek már jelentős közös alappal is rendelkeztek, s ezek voltak a magjai az itt megala­kult termelőszövetkezetnek, e községek termelőszövetkezeti községgé való átalakulásának­Balatonszentgyörgy termelő­szövetkezeti községiben a mun­kaszervezetek létrehozásához és a munika beindításához Tomka Ákos FJK főagiro- nómus adta a legnagyobb se­gítséget Az ő irányítása mel­lett készítették el a tavaszi ve­téstervet a termelőszövetkeze­tek vezetői: Kiss György elnök, Simon Ferenc, Száller Pál, Csizmadia J á no s vezetőségi tagok és lg lói Ferenc tsz-agronó- mus. A tervek elkészítése után kialakították az őszi vetésfor­góit is, figyelembe véve a ta­vaszi táblákat. Megszervezték a brigádokat és a munkacsa­patokat. Beincították és be is fejezték a termelőszövetkezeti tagoknál a leltározásokat, ösz- szegyűjtötték a tagságtól a szükséges tavasza vetőmagot és ezek után a munka gyakorlati­lag is. beindult. Március 7-én már 15 fogat hengerelte az őszi vetéseket. Balatonszentgyörgy határában. Ugyanekkor 54 fogat az őszi szántások fogasolásához fogott hozzá. A Marcali Gépállomás 3 traktort küldött az új terme­lőszövetkezeti község segítsé­gére. Tudvalevő, hogy Balaton- szentigyörgy környéke jó bor­termelő vidék és a tagok a kö­zösbe vitték meglévő szőlőte­rületük egy részét. Március 9-én megválasztott brigád- és munkacsapatvezetők irányítá­sa mellett 89 termelőszövetke­zeti tag kezdte meg a szőlők nyitását és fogtak hozzá azok metszéséhez. Az FJK főagronómus ezután Vörsre ment. ahol ugyancsak megkezdte a munka szervezé­sét. a tervkészítést a termelő­szövetkezeti község vezetőire támaszkodva. Vörsön ezelőtt is foglalkoztak zöldségtermelés­sel, főleg, a szakcsoport tagjai. A kertészkedésre ezután is nagy gondot fordítanak. Még nagyobb területen termelnek majd zöldségféléket a szak­csoportban szerzett tapasztala­tok alapján az új termelőszö­vetkezet tagjai. P á v i c s László, a balatonboglári MÉK kirendeltség vezetője is felkereste a vörsiéket és újabb zöldségtermelési szerződést kö­tött velük annak érdekében, hogy a Baiaton-memte zöldség­ellátása fokozottabb mértékben biztosítva legyen. Az FJK többi dolgozója, fő­ként pedig Garay Imre és Cseri F e renc elvtársak Tomika Ákos főagronómus út­mutatása nyomán arra törek­szenek, hogy a termelőszövet­kezeti községekben tervsze­rűen, Okosan induljanak be a tavaszi munkáik, s kezdjék meg a közös termelést. Példa­mutató a Földművesszövetke­zetek Fonyódi Járási Központ­ja vezető beosztású dolgozói­nak ez a munkája. Németh István osztopáni gazda gyümölcsösében dolgozik, itt ha ideje a ták ritkításának és ápolásának.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents